2026. május 30.
A 2026 áprilisában egy tengerjáró hajó fedélzetén kitört hantavírus-járvány eredetével kapcsolatban számos pletyka jelent meg a közösségi médiában. A virális posztok azt sugallják, hogy a vírus megjelenése összefüggésben áll egy ausztráliai, queenslandi virológiai laboratóriumban történt esettel, ahol nem találtak a nyilvántartásban szereplő hantavírus-mintákat. Az incidens azonban több évvel korábban történt, és az ausztrál egészségügyi hatóságok 2024-es vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy nagy valószínűséggel nyilvántartási hiba történt, a minták hollétét illetően pedig nincs bizonyosság. Mindenesetre az általuk tartalmazott vírustörzs nem azonos azzal, amelyet 2026-ban a tengerjáró hajó utasainál diagnosztizáltak.
"323 halálos vírust tartalmazó fiola tűnt el egy ausztrál laboratóriumból — ABC News. Közülük közel 100 fiola Hendra vírust tartalmazott (lovakról emberekre terjedő, 57%-os halálozási aránnyal). Két fiola hantavírust (rágcsálók terjesztik, 38%-os halálozási aránnyal), 223 fiola pedig lyssavírust (veszettségvírus, majdnem 100%-os halálozási aránnyal)" – olvasható egy 2026. május 6-i magyar Facebook-bejegyzés, amit már több mint 500 ember osztott meg. Hasonló állítások már más magyar posztokban, valamint angolul, franciául és németül is terjedni kezdtek az interneten.
Egyes posztok egy videót is tartalmaznak, amiben egy öltönyös férfi "elveszett anyagokról" beszél, amelyek szerinte nem jelentenek közegészségügyi kockázatot.
A megalapozatlan állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2026. május 27-én készült. A sárga áthúzást az AFP adta a képhez
A bejegyzések röviddel azután kezdtek terjedni, hogy április végén egy tengerjáró hajón egy ritka hantavírus-járvány tört ki. A holland Oceanwide Expeditions által üzemeltetett hajó akkor került a hírekbe, amikor három utas meghalt hantavírus-fertőzés következtében.
2026. május 27-ig bezárólag hat különböző országból 13 beteget soroltak a megerősített esetek közé a WHO adatai szerint.
A kérdéses események 2021-ig nyúlnak vissza
Az állításaik alátámasztására a közösségi média posztokban egy hiteles videó szerepel, amint Tim Nicholls, Queensland egészségügyi miniszterének sajtótájékoztatóját látni. Queensland azaz ausztrál állam, ahol a történetben szereplő laboratórium található. A videóban a miniszter valóban kijelenti, hogy a vírusminták „eltűntek” egy állami virológiai laboratóriumból – a bejegyzések azonban elmulasztják megemlíteni, hogy a videó valójában 2024-ből származik, és hogy a szóban forgó eset valószínűleg 2021-ben történt.
A Queensland-i egészségügyi miniszter által 2024 decemberében közzétett sajtóközleményről és videóról készült képernyőképek, 2026. május 15-én.
Más felhasználók, akik hasonló bejegyzéseket osztottak meg, egyértelműen jelezték, hogy az események évekkel ezelőtt történtek, de mégis azt sugallták, hogy kapcsolat áll fenn a 2026 áprilisában az MV Hondius tengerjáró hajó fedélzetén észlelt hantavírusos esetekkel (itt archiválva).
2024. december 9-én az ausztráliai Queensland állam közleményben jelentette be, hogy 323, veszélyes vírusok mintáit tartalmazó fiola „nem volt elszámolható”. Ezek között két, hantavírus-mintákat tartalmazó fiola is volt, amelyeket a laboratórium a 2000-es években szerzett be.
A hatóságok szerint ez az eltűnés – ami a helyi Közegészségügyi Virológiai Laboratóriumban történt, és amit „történelmi jelentőségű biológiai biztonsági protokollsértésként” írtak le – állítólag 2021-ben történt, de csak 2023-ban észlelték. A közleményben bejelentették, hogy független vizsgálat indult, mivel „a laboratórium nem tudta megállapítani, hogy az anyagokat eltávolították-e a biztonságos tárolóhelyükről, vagy megsemmisítették őket”.
„Fontos megjegyezni, hogy a vírusminták nagyon gyorsan degradálódnak az alacsony hőmérsékletű fagyasztón kívül, és elveszítik fertőzőképességüket” – mondta akkor Queensland egészségügyi igazgatója, John Gerrard a közlemény szerint. Becslése szerint „a legvalószínűbb, hogy a mintákat autoklávozással megsemmisítették – ami rutin laboratóriumi gyakorlat –, de ezt nem rögzítették megfelelően” (itt archiválva).
Feltehetően leltározási hiba történt
A félrevezető posztok általában megelégednek azzal, hogy csak a vírusminták eltűnéséről szóló, 2024-es egészségügyi hatósági közleményt idézzék, anélkül hogy beszámolnának a vizsgálatok későbbi megállapításairól.
A Queenslandi Egészségügyi Minisztérium honlapja, 2026. május 15-én készített képernyőkép
2025. szeptember 3-án a queenslandi Egészségügyi Minisztérium közzétette a vizsgálat eredményeit, amelyek arra a következtetésre jutottak, hogy a Hendra-vírus, a Lyssavírus és a hantavírus mintái valószínűleg nem vesztek el és nem is lopták el őket, hanem a hiányuk a pontatlan nyilvántartás vezetésének tudható be.
A vizsgálati hatóságok által bemutatott jelentés a laboratórium „nem megfelelő nyilvántartásvezetéséből” fakadó szabálytalanságokra mutatott rá, beleértve „a megfelelő dokumentáció hiányát” a fagyasztó meghibásodását követően 2021-ben annak tartalmának új tárolóhelyre történő áthelyezésével kapcsolatban. A jelentés szerint a laboratórium nyilvántartásában a szóban forgó fagyasztóban „két hantavírust tartalmazó cső” szerepelt „a 2000-es években.”
A mintáknak nincs köze a 2026-os esetekhez
A hantavírus-fiolák tekintetében a vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy hiányukra „a legvalószínűbb magyarázat” az, hogy a mintákat „valójában még a 2000-es években megsemmisítették, de a tárolási nyilvántartást nem frissítették ennek megfelelően”. A vizsgálóbizottság hozzátette, hogy rendellenes lett volna, ha a kutatók a laboratóriumban megengedett maximális időtartamnál tovább megőrzik a mintákat a megsemmisítésük nélkül, mivel a szokásos eljárás ezt megköveteli, és hogy a rutinszerű megsemmisítés valóban megtörtént anélkül, hogy a minták pontos jellegét rögzítették volna, ahogyan azt kellett volna.
A vizsgálat megállapításai ugyanakkor rámutattak arra, hogy a kérdésben lehetetlen kategorikus következtetést levonni, tekintettel a hiányos nyilvántartásra és a laboratóriumi személyzet tanúvallomásai közötti ellentmondásokra.
Az AFP megkeresésére a queenslandi Egészségügyi Minisztérium szóvivője 2026. május 18-án kijelentette, hogy „nincs bizonyíték semmilyen kapcsolatra az MV Hondius fedélzetén kitört hantavírus-járvány és a queenslandi virológiai laboratóriumból hiányzó vírusminták között.”
A szóvivő hozzátette, hogy „a hiányzó vírusminták egyike sem tartalmazta az Andok-vírust, amely az MV Hondius fedélzetén kitört járványhoz kapcsolódó hantavírus-típus” – ez egyben az egyetlen hantavírus-változat, amely képes emberről emberre terjedni.
Továbbá az MV Hondius utasai által elkapott hantavírus-változat ismerten Argentínában endémiás – mondta el az AFP-nek egy 2026. május 20-án megjelent interjúban Helen Clark, a Pandémiás Felkészültség és Reagálás Független Testületének társelnöke.
Ismét előkerülnek régi összeesküvés-elméletek
Az MV Hondius tengerjáró hajó világszerte aggodalmat váltott ki, miután 2026 áprilisának elején hantavírus-járvány tört ki a fedélzetén (itt archiválva).
Védőruhába öltözött emberek hagyják el a hantavírussal fertőzött holland MV Hondius nevű tengerjáró hajót, miután 2026. május 18-án megérkezett a rotterdami kikötőbe, és átvizsgálták.
A hajón azonosított vírusváltozat, az andesi hantavírus ritka és különösen veszélyes törzs, amely ellen nincs sem védőoltás, sem specifikus kezelés. A vírus emberről emberre terjedhet, akár hathetes lappangási idővel.
A járvány eredete továbbra sem ismert, de az ENSZ egészségügyi ügynöksége szerint az első fertőzés valószínűleg már az április 1-jén kezdődő expedíció előtt bekövetkezett, mivel az első halálos áldozat, egy 70 éves holland férfi, már április 6-án tüneteket mutatott. A vírus lappangási ideje azonban egytől hat hétig terjed.
A vírusos megbetegedés nyomán újra előkerültek a vakcinákkal és az állítólagos népességszabályozási tervekkel kapcsolatos régi összeesküvés-elméletek.
Az Egészségügyi Világszervezet május 17-én közölte, hogy fenntartja a hantavírus-járvány „alacsony kockázatú” minősítését, miközben a járvány kiindulási helyéül szolgáló tengerjáró hajó a holland partok felé közeledett. „A közegészségügyi kockázatot a rendelkezésre álló legfrissebb információk alapján újraértékeltük, és a globális kockázat továbbra is alacsony” – áll a WHO közleményében (itt archiválva).
2026. május 12.
A magyar parlamenti választások előtt számos orosz dezinformációs módszer megjelent Magyarországon. Az egyik ilyen hamis híroldalakkal és videóriportokkal terjeszt dezinformációkat. Az egyik célpont a Tisza Párt egyik alelnöke, Forsthoffer Ágnes volt, akiről hamisan azt állították, hogy szerepel az Epstein-aktákban. De a valóságban a politikust nem említik a fájlokban.
2026. április 12‑én, a magyarországi országgyűlési választás napján, amely végül véget vetett Orbán Viktor 16 éves folyamatos kormányzásának, a közmédia olyan anyagot sugárzott, amely szerint „Ukrajna a választások után mesterlövészek és drónkezelők bevetésével véres felkelést próbál majd kirobbantani”. Az AFP a HDMO-projekt részeként végzett kutatása kimutatta, hogy a választás napjáig bezárólag, több mint egy hónapon át, különböző Fidesz‑párti sajtótermékek, közösségimédia‑influenszerek és Oroszországhoz közel álló csatornák is terjesztették a „magyar Majdan” narratíváját — azt az állítást, amely szerint a magyar ellenzék Kijev támogatásával az Ukrajnában 2014‑ben történt események mintájára demonstrációkra készül, amelyek várhatóan erőszakba torkollnak. A kormánypárt vereségét követően a „magyar Majdan” narratíva hirtelen eltűnt. Szakértők arról beszéltek az AFP‑nek: ez az orosz stílusú narratíva feltehetően egy szoros Fidesz‑győzelemmel számolt, a célja pedig az lett volna, hogy hiteltelenítse azokat, akik megkérdőjelezik a választási eredményeket. De a Tisza földcsuszamlásszerű győzelme értelmetlenné tette ezt a narratívát.
Ha az ember rákeres a „Majdan” kifejezésre az Európai Unió EUvsDisinfo nevű projektjének dezinformációs adatbázisában, több mint 900 találatot kap, amelyek többsége orosz forrásokhoz kapcsolódik. Ezeknek az állításoknak az áttekintése egyértelművé teszi, hogy az Oroszországhoz igazodó dezinformációs szereplők visszatérő taktikája az, hogy az Oroszország érdekeivel ellentétes eseményekre „Majdan” néven hivatkoznak.
Az Euromajdan forradalom, vagy más néven a Méltóság forradalma, egy 2013–2014-ben zajló tiltakozássorozat volt Ukrajnában. A mozgalom központja a kijevi Függetlenség tér volt, amely a köznyelvben Európa térként, azaz ukránul „Euromajdan”-ként vált ismertté. A tüntetések egyik fő kiváltó oka az volt, hogy Viktor Janukovics elnök oroszbarát kormánya megvétózta azt a jogszabályt, amely közelebb vitte volna Ukrajnát az Európai Unióhoz, és ehelyett a Moszkvával való szoros kapcsolat erősítésére törekedett. Amikor a Moszkva‑barát kormány erőszakkal lépett fel a tüntetőkkel szemben, Kijevben és más ukrán városokban véres összecsapások törtek ki, amelyek során több mint száz tüntető és több mint egy tucat rendőr vesztette életét. A tiltakozások végül azzal értek véget, hogy az oroszbarát kormány elmenekült az országból.
Az orosz narratíva szerint a Méltóság forradalma „külföldről támogatott puccs” volt, amelyet a „Nyugat” és „ukrán nácik” szerveztek. Az oroszbarát kormány megbuktatására adott válaszként Oroszország annektálta a Krím‑félszigetet, és támogatta a kelet‑ukrajnai oroszbarát szeparatistákat is, ami az orosz–ukrán háborúhoz vezetett, végül pedig Ukrajna 2022‑es, teljes körű orosz inváziójában csúcsosodott ki.
Az eredeti esemény óta Oroszország és az orosz narratívát terjesztő szereplők világszerte rendszeresen „Majdan”-ként bélyegeznek meg minden olyan eseményt, amely szembemegy a Kreml akaratával, legyen szó akár a belorusz, szerb vagy georgiai tüntetésekről. Ha az ember megvizsgálja a Majdan-narratíva különböző megjelenési formáit, kirajzolódik egy mintázat: ezek szerint mindenfajta elégedetlenséget egy oroszbarát kormánnyal szemben, illetve minden egy ország belügyeit érintő orosz beavatkozás elleni tiltakozást, szükségszerűen kívülről, mesterségesen szítanak.
Ahogy az AFP magyar nyelvű tényellenőrző szolgálata a választási hónapban több cikkben is beszámolt róla (lásd itt és itt), egyértelmű, hogy az országgyűlési választások előtt Magyarországon is aktívak voltak azok a szereplők, akik orosz típusú dezinformációs módszereket alkalmaztak. Szakértők már a választások előtt is arra figyelmeztettek, hogy Oroszország megpróbálhatja Orbán Viktor javára befolyásolni a választásokat. Orbán a Kreml legerősebb szövetségese az Európai Unión belül, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen is támogatásáról biztosított a választások előtt.
A Fidesz kampányának egyik fő pillére az Ukrajna‑ellenes dezinformáció volt. A Fidesz politikusai és a párthoz köthető médiatermékek által használt üzenetek gyakran erős átfedésben voltak az orosz narratívával, ezért nehéz pontosan megítélni, hogy a „magyar Majdan” történet mennyiben származott közvetlenül orosz forrásokból. Az AFP kutatása szerint ugyanakkor a választásokat megelőző hónapokban egyre hangsúlyosabbá váltak azok az állítások, amelyek egy Ukrajna által támogatott, erőszakos felkelést vetítettek előre Magyarországon, és a választás napján érték el a csúcspontjukat.
Az AFP által azonosított korai példák egyike 2026. január 14‑én jelent meg, amikor a Fideszhez köthető Origo hírportál olyan cikket közölt, amelyben a Tisza Párt vezetőjét, Magyar Pétert egy alig több mint 400 szavas szövegben hat alkalommal „Majdan Péter”-ként emlegették.
A szintén Fideszhez köthető közösségimédia‑influenszer, Varga „Fair Right” Ádám 2026. február 27‑én egy rövid videót tett közzé a YouTube‑on „Polgárháborúra készül a Tisza Magyar Péter bukása esetén” címmel. A videóban a tartalomgyártó azt állítja, hogy az ellenzék egy „magyar Majdant” készít elő, és polgárháborút akar kirobbantani, ha a Fidesz nyeri a választásokat.
Egy videó a YouTube-on, amely a „magyar Majdan” narratíváját terjeszti. A képernyőkép 2026. április 29-én készült
Egészen a választás utolsó pár órájáig fokozódott a „Majdan” narratíva, abban a pillanatban azonban, amikor Orbán elismerte vereségét, hirtelen teljesen eltűnt.
Szakértők elmondták az AFP‑nek, hogy a dezinformációs kampány valószínűleg összefüggött a Fidesz támogatottságának csökkenésével, és az volt a célja, hogy hiteltelenítse az esetleges tüntetéseket és a választási csalásról szóló állításokat arra az esetre, ha minden várakozás ellenére mégis sikerült volna győzniük. A Fidesz katasztrofális veresége után azonban már semmi értelme nem volt életben tartani a „magyar Majdan” történetét. A Tisza Párt a 199 fős új parlamentben rekordot jelentő, 141 mandátumot szerzett, ezzel megszerezve a kétharmados többséget. A szakértők szerint egy ilyen egyértelmű győzelem után a Majdan-narratíva erőltetése már kontraproduktív lett volna.
A „magyar Majdan” narratíva felemelkedése
A választásokat megelőző hónapokban a legtöbb független közvélemény‑kutató cég jelentős Tisza‑előnyt mért, és csak azok az intézmények jeleztek előre Fidesz‑győzelmet, amelyek kapcsolatban álltak Orbán Viktor pártjával. A Medián és a 21 Kutatóközpont rendkívül nagy pontossággal jelezte előre a tényleges választási eredményeket, miközben a Fideszhez közel álló intézetek mérései egyes esetekben 20 százalékot meghaladó mértékben tértek el a végeredménytől.
Ennek ellenére egészen az utolsó pillanatig a Fidesz és a hozzá közel álló médiumok „hazugságnak” és „választás‑befolyásolásnak” minősítették az összes független közvélemény‑kutatást. Egy 2026 februárjában közzétett, példátlan Facebook‑bejegyzésben Orbán Viktor személyesen „a legjobb humoristának” nevezte a Medián igazgatóját, miután a kutatócég 11 százalékos Tisza‑előnyt mért.
Az AFP a dezinformáció és a nemzetbiztonság területén dolgozó szakértőkkel beszélt, akik elmondták, hogy az a szakadék, amely a tényleges közhangulat és a Fidesz saját narratívája között húzódott — miszerint az ellenzék győzelme lehetetlen — hozzájárulhatott a „magyar Majdan” narratíva megjelenéséhez. Ezen forgatókönyv szerint bármilyen elégedetlenséget egy Fidesz-győzelem után úgy lehetett volna bemutatni, mint egy Ukrajna által szervezett puccskísérletet Magyarország törvényes kormánya ellen.
Az ilyen jellegű akciókat, amikor valaki egy politikai következményekkel járó cselekményt szervez (például egy terrortámadást), és szándékosan egy másik országot próbál meg felelőssé tenni érte, hamis zászlós műveletnek is nevezik.
Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő szerint „a kormánypárt vezetői is tisztában voltak azzal, hogy a győzelmet gyakorlatilag kizárólag választási csalással, vagyis szavazatvásárlással tudják elérni”, és attól tartottak, hogy a közhangulat és egy Fidesz‑győzelem közötti ellentmondás tüntetésekhez és nemzetközi tiltakozásokhoz vezethet.
„A kormány ezt megelőzendő vetette be a »Majdan‑tervet«. Ennek lényege az, hogy az ellenzéki demonstrációkat erőszakos, hamis zászlós módon Ukrajnára visszavezethető provokációkkal fogják lejáratni” – mondta a szakértő az AFP‑nek 2026. április 28‑án. Buda szerint „kormányzati kommunikáció ennek érdekében egy bizonyítottan orosz hátterű dezinformációs kampánnyal teljesen párhuzamosan épült fel”.
Hasonlóan nyilatkozott Hunyadi Bulcsú, a Political Capital elemzőintézet szakmai vezetője is, aki 2026. április 22‑én e‑mailben azt írta az AFP‑nek, hogy „elképzelhető, hogy a »magyar Majdan« narratíva a Tisza várható tüntetéseinek előzetes keretezését és delegitimációját készítette elő, amire szűk fideszes győzelem esetén kerülhetett volna sor — például ha a Fidesznek többsége van a parlamentben annak ellenére, hogy a Tisza kap több szavazatot listán”.
„Úgy vélem, a narratívát azért terjesztették, hogy előzetesen hiteltelenítsenek minden Magyar Pétert támogató tüntetést arra az esetre, ha Orbán végül jobban szerepelt volna, mint ahogyan azt a közvélemény‑kutatások mutatták” — írta az AFP‑nek Alice Lee, a híroldalakat a megbízhatóságuk alapján értékelő NewsGuard orosz befolyással foglalkozó elemzője 2026. május 5‑én e‑mailben. A NewsGuard egy újságírói projekt, amely weboldalak hitelességének és átláthatóságának értékelésére szakosodott.
Lee az AFP kérdésére azt is megerősítette, hogy ez volt az első ilyen típusú dezinformációs narratíva, amelyet eddig az Európai Unióban azonosítottak. Mint írta: „Nem mondhatom, hogy korábban láttam volna a klasszikus »színes forradalom« vagy »újabb Majdan« narratívát a volt Szovjetunió országain kívül. Elképzelhető, hogy ahhoz, hogy ezt a narratívát alkalmazzák, az adott országnak eleve egyértelműen Oroszországhoz igazodónak kell lennie a »felfordulás« előtt, és az EU‑n belül erre eddig csak Magyarország jelentett példát.”
Már napokkal a választás előtt, 2026. április 8‑án a londoni központú Institute for Strategic Dialogue (ISD) kutatóintézet jelentése is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország „hamis állításokat terjesztett Ukrajna választási beavatkozásáról, valamint arról, hogy Ukrajnából érkező menekültek Magyarország destabilizálására készülnek.” Az ISD egy független kutatóintézet, amely szélsőséges mozgalmokat, dezinformációt és online fenyegetéseket elemez.
A Fidesz-közeli Ellenpont médiaportál 2026. március 9‑én olyan cikket közölt, amelyben azt állította, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „fegyveres zavargásokat akar kirobbantani Magyarországon”, és ennek érdekében már „fegyvereseket képez ki”. A cikk egy bizonyos „ukrán sztárújságírót”, Diana Pancsenkót idézi forrásként. A valóságban Pancsenkó arról ismert, hogy rendszeresen terjeszt orosz propagandát és dezinformációt.
Orosz-stílusú dezinformációs videó
A választási héten a „magyar Majdan” narratíva új szintre lépett, amikor megjelent a magyar közösségi médiában egy videó, amely a következő felirattal indul: „Videó egy ukrán katona feltört telefonjáról.” A nagyjából egyperces felvételen terepszínű ruhát viselő emberek Budapesten tervezett erőszakos zavargásokról beszélnek, és megjegyzik, hogy a helyszín „nem a Majdan, de így is jó”.
A videó számos magyar nyelvű megjelenése visszavezethető egy azóta törölt TikTok‑videóra, amelyet egy cseh felhasználó tett közzé április 5‑én, de a felvétel legalább már április 3-a óta elérhető volt a YouTube‑on is. A videó más nyelveken, például törökül is megjelent az interneten.
Ahogy Buda Péter egy blogbejegyzésében megjegyzi (itt archiválva), egyértelmű, hogy „a videó hamis”, és kizárólag azért készült, hogy alátámassza azt a narratívát, miszerint Ukrajna erőszakos felkelést tervez Magyarországon. Buda szerint az olyan elemek, mint a feltűnően elhelyezett „Budapest‑térkép”, a szereplők beszédmódja, valamint a Majdanra való nyílt utalás világosan jelzik, hogy „megrendezett helyzetről van szó”.
Példa egy olyan videóra, amely a közösségi médiában a „magyar Majdan” narratívát terjeszti. A képernyőkép 2026. április 29-én készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Buda Péter és Hunyadi Bulcsú egyaránt azt mondták az AFP‑nek, hogy nyilvánvaló volt, hogy a magyarországi orosz dezinformációs törekvések összhangban álltak a Fidesz saját dezinformációs kampányával, és nem történt érdemi kísérlet az orosz narratívák jelenlétének titokban tartására.
A Political Capital szakértője ugyanakkor hozzátette, hogy ez az összehangoltság végső soron inkább ártott, mintsem segített a Fidesznek. Mint fogalmazott: „a magyar választók többsége inkább az orosz beavatkozásra tekintett veszélyként, szemben a Fidesz-kampány által felfesteni kívánt »brüsszeli« és ukrán befolyással.”
Orbán Viktor pártjának egyik fő állítása az volt, hogy az Európai Unió és Ukrajna közösen a Fidesz megbuktatására törekedtek, hogy Magyarországot belesodorják egy háborúba, miközben a Tisza Párt a Brüsszellel fennálló kapcsolatok helyreállítását ígérte.
A „magyar Majdan” a választás napján
Ahogy közeledett a választás napja, a „magyar Majdan” narratíva egyre erőteljesebben jelent meg a Fideszhez köthető médiumokban és közösségi média oldalakon.
A választás napján 11:10‑kor a kormányközeli Ellenpont új cikket tett közzé, amely ezt az állítást erősítette, és egy állítólagos bennfentes, a Tisza Párthoz köthető dokumentumra hivatkozott, amelyet Csercsa Balázs, a párt „egyházpolitikai munkacsoportjának volt vezetője” hozott nyilvánosságra. Miután Csercsa 2026 januárjában elhagyta a Tisza Pártot, a Fidesz-közeli média rendszeres szereplője lett, ahol a választásokat megelőző hónapokban rendre hamis és megalapozatlan állításokat terjesztett a pártról.
Az „Election Day Action Plan” (Választásnapi akcióterv) című angol nyelvű dokumentum egy erőszakos felkelés terveit vázolja fel, amely „kiindulópontja lehetne egy olyan eseményláncnak, mint amilyen a Majdan téren zajlott 2014‑ben”.
Az állítólagos „magyar Majdan”-terv. A sárga kiemelést és a piros áthúzást az AFP tette hozzá. A képernyőkép 2026. április 29-én készült
Ugyanezen a napon 15:00‑kor az Ellenpont egy újabb cikket közölt „Véres puccsot szerveznek ukrán katonák a Kossuth térre a Tisza Párt veresége után -megmutatjuk a megdöbbentő, leleplező videót!” címmel. A cikkben a korábban ismertetett, egyenruhás férfiakat ábrázoló videóra hivatkoztak, és azt állították, hogy „erőszakkal, az ukrán hadsereg speciális egysége által kiképzett bértüntetőkkel akarja megpuccsolni a magyar kormányt Zelenszkij.”
Az urnazárásig hátralévő órákban a magyar közmédia hírműsora kritika nélkül vette át ezt a narratívát: az Ellenpontra hivatkozva megismételte azokat az állításokat, amelyek egy állítólagos erőszakos puccsról szóltak, „ukrán mesterlövészek és drónkezelők” részvételével.
A hamis narratíva más nyelveken is terjedt: például a választás napján egy német nyelvű felhasználó videót töltött fel a Facebookra, amelyben azt állította, hogy az „ukranonácik” egy „Majdan 2.0‑t” készítenek elő Magyarországon. A megalapozatlan állítás angol nyelven az X‑en is terjedni kezdett.
Választási vereség és a „magyar Majdan” vége
Nem sokkal 21:00 után Orbán Viktor elismerte a vereséget, és a választási eredmények már akkor egyértelművé tették, hogy a Tisza Párt földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, és kétharmados többséget szerzett a parlamentben. Ezt követően a narratívát addig terjesztő felhasználók és sajtótermékek nem említették többé a „magyar Majdan”-t, és az AFP több kulcsszavas internetes kereséssel sem talált rá releváns példát, ami szerint továbbra is terjedt volna.
A szakértők az AFP‑nek elmondták, hogy a Tisza Párt földcsuszamlásszerű győzelme után hamar nyilvánvalóvá vált, hogy nincs oka életben tartani ezt a narratívát.
„A narratívát az Orbán‑párti online szereplők gyorsan elhagyták, amikor elkezdtek érkezni az eredmények, ami arra utal, hogy Magyar Péter döntő győzelme miatt tették azt félre. Elképzelhető, hogy az Orbán‑ és Kreml‑barát felhasználók egyszerűen túl egyértelműnek ítélték a győzelmet ahhoz, hogy megpróbálják megkérdőjelezni azt” — mondta az AFP‑nek Alice Lee, a NewsGuard szakértője.
A szakértő ezzel szembeállította a moldovai helyzetet, ahol a 2025‑ös, az európai uniós csatlakozásról szóló népszavazás rendkívül szoros eredménnyel, mindössze 50,31 százalékos támogatottsággal ment át. Ott a referendumot követő héten Kremlhez köthető források hamis állításokat kezdtek terjeszteni a szavazás elcsalásáról.
„Ahogyan azt korábban több alkalommal is hangsúlyoztam, a hamis zászlós beavatkozási műveletek általában dinamikus dramaturgia szerint zajlanak, vagyis a konkrét, folyamatosan változó politikai helyzethez vannak hangolva” — mondta Buda az AFP‑nek. A szakértő szerint a választási eredmények olyan mértékű kormányellenes elutasítottságot jeleztek, hogy „bármiféle kormányzati ellenkezés csakis kontraproduktív lehetett volna”.
„Ezért is ismerte el nagyon gyorsan a vereséget a miniszterelnök. A hamis zászlós provokáció elmaradása tehát az elsöprő ellenzéki győzelemnek és nem a kormányzat önmegtartóztatásának köszönhető” – magyarázta a szakértő az AFP‑nek.
Hunyadi Bulcsú szintén azt mondta az AFP‑nek, hogy „a minden várakozást felülmúlóan elsöprő erejű Tisza-győzelem eredményezhette, hogy minden ilyen jellegű előzetes értelmezési próbálkozás és esetleges akció értelmetlenné vált. Tisztában vannak ugyanis vele, hogy az információs autokráciák csak addig sikeresek, amíg megvan mögöttük a társadalmi többség, vagy ha átmenetileg meg is kopik, visszaépíthető. Magyarországon most nem ez a helyzet.”
Bár lehet, hogy ezzel vége a „magyar Majdan”-nak, Buda Péter úgy véli, hogy ez még korántsem jelenti az orosz dezinformációs törekvések végét Magyarországon. „Ahogyan arról a választások előtt már több alkalommal is beszéltem, számolnunk kell azzal is, hogy a művelet folytatódik: az orosz beavatkozási műveletek soha nem csupán egy konkrét eseményre korlátozódnak, hanem hosszú távon igyekeznek befolyásolni egy ország politikáját” – mondta a szakértő az AFP‑nek.
2026. május 8.
2026 márciusában egy jelentős műkincsrablás történt egy olaszországi múzeumban: Cézanne, Renoir és Matisse több millió eurót érő alkotásait lopták el. Körülbelül egy hónappal később egy, a BBC-híradását utánzó online videó azt állította, hogy az ellopott Cézanne-festmény volt látható Volodimir Zelenszkij ukrán elnök irodájában, az egyik videós beszéde során. A felvétel azonban egy olyan Zelenszkij-beszédből származik, amelyet még a rablás előtt tettek közzé. A BBC megerősítette, hogy a videó manipulált. Az AFP azt is kiderítette, hogy az állítólagos riport narrációját mesterséges intelligenciával generálták.
„Ellopott olasz festményeket azonosítottak Zelenszkij irodájának falán egy BBC-interjú során” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amely egy videóból származó képernyőképet tartalmaz. A képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látható, mögötte egy festménnyel. A posztot már több mint 150 ember osztotta meg 2026. április 23-a óta.
Ugyanez az állítás más nyelveken is terjedt, többek között szlovákul és angolul. Ezekben a posztokban elérhető a videó is, amelyből a magyar bejegyzésben szereplő képernyőkép származik. Az 1 perc 24 másodperces videóklip vizuálisan egy BBC-híradást utánoz, a háttérben pedig amerikai akcentussal elmondott narráció hallható.
A hamis állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2026. május 5-én készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
A félrevezető videó nyitójelenete arról a műkincsrablásrólszámol be, amely során Cézanne, Renoir és Matisse francia mesterek három festményét lopták el az olaszországi Magnani Rocca Alapítvány múzeumából.
„Meglepő módon, alig egy hónappal a rablás után az egyik ellopott festmény, Paul Cézanne Cseresznyés csésze és tányér című alkotása megjelent Zelenszkij elnök egyik videójában. A feltehetően április 16-án rögzített felvételen Zelenszkij az ukránokhoz szól, miközben közvetlenül a háta mögötti falon egy ellopott festmény látható” – folytatódik a videó narrációja.
A hamis híradás továbbá azt is állítja, hogy azt a videót, amelyben az állítólag ellopott festményt látni Zelenszkij mögött, az ukrán elnöki hivatal tette közzé, majd később eltávolította a hivatalos weboldalról. A valóságban az eredeti Zelenszkij-videót, amelyben egy ukrán festő festménye szerepel, 2026. január 19-én hozták nyilvánosságra, és az továbbra is elérhető az ukrán elnöki hivatal hivatalos honlapján.
Manipulált BBC-riport
A BBC 2026. március 29-én cikket publikált az olaszországi múzeumból ellopott festmények ügyéről, majd másnap egy videós híranyagot is közzétett a YouTube-on (archivált link). A hamis klipben látható felvételek nagy része ebből az eredeti BBC-riportból származik.
A hamis videó előnézeti képe a valódi BBC-riport előnézeti képét utánozza. Az eredeti videó előnézeti képében két kép van egymás mellett, ahogyan a hamis videóban is. A hamis videóban az egyik oldalon Cézanne Csendélet cseresznyével című festményét látni, a másik oldalon pedig Zelenszkijt. A valódi híradásban a második oldalon Renoir Hal című képe szerepel, amit szintén elloptak.
Az eredeti BBC News előnézeti kép (balra) és a manipulált riport előnézeti képének (jobbra) összehasonlítása. A képernyőmentések 2026. április 27-én készültek. Az AI generált hangsáv címkét az AFP adta a képhez
Az eredeti videó címe is más: „Milliókat érő festményeket loptak el egy rablás során.” A hamisított riportban a címet erre változtatták: „Ellopott Cézanne-festményt azonosítottak Zelenszkij videójában”, és a riportban a festmény címét is helytelenül adják meg „Pohár és tányér cseresznyékkel” formában szerepel, pedig a kép valódi címe Csendélet cseresznyékkel.
Az eredeti BBC News-riport sem Zelenszkij beszédét, sem a vele készült interjút nem tartalmazza, viszont szerepel benne egy rövid interjú Christopher Marinellóval, az Art Recovery International vezérigazgatójával.
A riportban Marinello elmagyarázza, hogy a műkincstolvajok megpróbálják az ellopott alkotásokat „Belgiumon keresztül, vagy esetleg Kelet-Európán át a Közel-Keletre vagy Oroszországba továbbítani, olyan országokba, ahol az átvilágítás nem olyan gyakori gyakorlat, mint Nyugaton”.
Bár a hamis változat tartalmazza a Marinello-részletet, a kivonatot úgy módosították, hogy kihagyták belőle az Oroszországra történő utalást.
A hangsávot MI-vel generálták
A videó hanganyagát az InVID‑WeVerify bővítmény Hiya alkalmazásának legfrissebb verziójával elemeztük, amelyet a mesterséges intelligenciával generált tartalmak felismerésére fejlesztettek ki. Az elemzés eredménye szerint 98 százalékos valószínűséggel a narrációt mesterséges intelligencia segítségével állították elő.
A Hiya csak azoknál a részleteknél nem azonosított mesterséges intelligenciát, ahol Volodimir Zelenszkij és Chris Marinello hangja hallható.
Az AFP által 2026. április 24-én a Hiya segítségével elvégzett hangelemzésből származó képernyőképek, amelyek rendkívül nagy valószínűséggel jelzik, hogy a tartalom mesterséges intelligenciával készült
A BBC sajtóosztálya egy 2026. április 24-én az AFP-nek küldött e-mailben megerősítette, hogy a félrevezető riport „hamis”. A BBC News weboldalán végzett kulcsszavas keresés sem talált utalást a hamis posztokban szereplő állításra.
A valódi Zelenszkij-videó
Egy fordított képkeresés segítségével sikerült kideríteni, hogy a hamis posztokban szereplő Zelenszkij-videó egy 2026. január 19-én elmondott rendszeres videóüzenetből származik, amelyben az ukrán elnök az új légvédelmi rendszerekről és az orosz csapások sújtotta területeken zajló helyreállítási erőfeszítésekről tájékoztatta az ukránokat. A beszédet közzétették az ukrán elnöki hivatal hivatalos weboldalán és YouTube-csatornáján, valamint Zelenszkij saját YouTube-csatornáján is megosztották.
Képernyőkép Zelenszkij beszédének eredeti videójáról (balra) és a hamis riportban szereplő, megvágott változatáról. A képernyőmentések 2026. április 27-én készültek. Az AI generált hangsáv címkét az AFP adta a képhez
Az AFP-nek sikerült beazonosítani a Zelenszkij mögött látható festményt a valódi videóban, egy ukrán kortárs művész, Andrij Cseboraruk egy krími látképet ábrázoló festményéről van szó.
Műkincsrablások Olaszországban
A március 22-ről március 23-ra virradó éjszaka elkövetett rablás alig három percig tartott a helyi médiabeszámolók szerint, amelyek arról is beszámoltak, hogy négy maszkos férfi hatolt be az észak-olaszországi Parma közelében található Magnani Rocca Alapítvány villájába, és elvitték Renoir Hal című festményét, Cézanne Csendélet cseresznyékkel című művét, valamint Matisse Odaliszk a teraszon című alkotását.
A lopás egy, az európai nagy múzeumokat célzó rablássorozat legújabb esete. Tavaly októberben a tolvajok fényes nappal betörtek a világhírű párizsi Louvre múzeumba, és kevesebb mint nyolc perc alatt 102 millió dollár értékű ékszerekkel menekültek el.
A hamis BBC-riportról már a France24 is írt egy tényellenőrző cikkben, valamint az X platformon az Ukrán Dezinformáció Elleni Központ is beszámolt róla, amely az Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsa alá tartozik.
Az orosz típusú dezinformáció egyik jellegzetes fajtája, amikor hamisított médiatermékek segítségével próbálnak hamis narratívákat terjeszteni az interneten. Az AFP Ténykérdés több ilyen hamis állítást is cáfolt már például ebben és ebben a cikkben.
2026. április 30.
A Tisza párt a 2026. április 12-i választásokon aratott elsöprő győzelmét követően a médiában olyan értesülések jelentek meg, amelyek szerint Orbán Viktorhoz és a Fideszhez köthető személyek megkezdték a vagyonuk külföldre menekítését, hogy ne kobozzák azokat el esetleges korrupciós vizsgálatokkal összefüggésben, amelyek megindítása a megválasztott miniszterelnök, Magyar Péter egyik fő kampányígéretének. Ebben az összefüggésben kezdett el online terjedni egy kép a Hatvanpuszta néven ismert birtokról, amely hivatalosan Orbán apjának tulajdonában van, és amelyet a Fidesz-kormánnyal kritikus választók gyakran a korrupció egyik jelképének tekintenek. A képen teherautók és szállítókonténerek láthatók a birtok körül, ami azt a találgatást váltotta ki, hogy értéktárgyakat szállíthatnak el az ingatlanról. Az AFP azonban megállapította, hogy a képet mesterséges intelligencia segítségével generálták. Hadházy Ákos független ellenzéki képviselő a felvétel elterjedése után ellátogatott a helyszínre, de elmondása szerint semmi rendkívülit nem látott ott.
„No csak mi van Hatvanpusztán? Nem férnek el egymástól a kamionok!” – olvasható egy magyar nyelvű Facebook-bejegyzésben, amelyet a 2026. április 27-i közzététele óta több mint 80 alkalommal osztottak meg. A bejegyzéshez egy fotó is társul, amely egy épületegyüttest mutat felülnézetből, körülötte teherautókkal és szállítókonténerekkel.
„Kamionok tömkelege Hatvanpusztán. Mentik a szajrét” – olvasható egy másik Facebook-bejegyzésben, amely ugyanazt a képet tartalmazza.
A közösségi médiában terjedő hamis kép. A képernyőképek 2026. április 29-én készültek. Az AI-címkét az AFP adta hozzá
Ezek a bejegyzések azt követően kezdtek terjedni, hogy a brit the Guardian napilap 2026. április 26-án arról számolt be, hogy az Orbán Viktor miniszterelnökhöz köthető üzletemberek vagyonuk külföldre menekítésével próbálkoznak, hogy elkerüljék az esetleges korrupciós vizsgálatokat.
Magyar Péter Tisza Pártja elsöprő győzelmet aratott a 2026. április 12-i választáson, megszerezve a kétharmados többséget az új parlamentben. Magyar egyik fő kampányígérete az volt, hogy kivizsgálja a Fidesz 16 éves kormányzása alatt történt állítólagos korrupciós ügyeket. A Medián által 2026. április 29-én közzétett felmérés szerint a választók fele úgy vélte, hogy a korrupció volt a Fidesz vereségének fő oka, és még a Fidesz szavazóinak 18 százaléka is osztotta ezt a véleményt.
A megválasztott miniszterelnök, Magyar Péter hasonló vádakat fogalmazott meg, azt állítva, hogy „orbáni oligarchák tízmilliárdos értékben utalják ki a pénzt” olyan országokba, mint az Egyesült Arab Emírségek.
A Transparency International nevű civil szervezet 2025-ös jelentésében Magyarországot az Európai Unió legkorruptabb országának rangsorolta a negyedik egymást követő évben, Bulgáriával holtversenyben az utolsó helyen a 27 tagállam közül.
Sokak számára a korrupció egyik szimbólumává vált a hatvanpusztai birtok, egy Győző Orbán, Orbán Viktor apja tulajdonában lévő és általa felújított épületegyüttes. A birtok közvetlenül a miniszterelnök szülőfaluja mellett található.
A fényűző berendezésről, épületekről és kertről szóló beszámolók ellenére Orbán apja azt állította, hogy Hatvanpuszta „mezőgazdasági létesítmény”, míg maga a miniszterelnök többször is tagadta, hogy bármilyen pénzügyi kapcsolata lenne a birtokkal.
Hatvanpuszta az elmúlt években jelentős nemzetközi médiavisszhangot kapott, francia, német és angol nyelvű sajtóorgánumok is beszámoltak róla.
De a közösségi médiában jelenleg terjedő képek hamisak, mesterséges intelligencia segítségével generálták őket. Nincsenek hiteles beszámolók semmilyen szokatlan tevékenységről Hatvanpuszta környékén.
MI-vel generált képek
Hogy többet megtudjunk a közösségi médiában terjedő képekről, az AFP egy fordított képkeresést végzett a Google-on. A keresőmotor „A képről” funkciója szerint a képet a Google mesterséges intelligenciája generálta.
A kép a Google „A képről” füle. A képernyőkép 2026. április 29-én készült
Az ilyen képeken láthatatlan vízjel található, amely a Google SynthID eszközével azonosítható. Az eszköz szerint a kép valóban a Google mesterséges intelligenciájával készült:
A kép a Google SynthID eszközében. A képernyőkép 2026. április 29-én készült
A Gulyáságyú Média által készített, a birtokot bemutató valódi légi felvételeket megvizsgálva számos olyan jel észlelhető, amelyek szintén azt bizonyítják, hogy a kép nem valós. A valódi felvételeken az utak sokkal keskenyebbek, és nincsenek olyan széles, betonozott rakodóterületek, mint amilyenek az MI által generált képen láthatók.
A hamis kép és egy valódi légi felvétel. A képernyőképek 2026. április 29-én készültek. Az AI-címkét és a színes jelöléseket az AFP adta a képhez
Hadházy Ákos független ellenzéki képviselő, aki nem lesz tagja az új parlamentnek, évek óta vizsgálja a hatvanpusztai épületegyüttest és a birtok pénzügyi hátterét. Orbán Viktor 2025 szeptemberében a parlament folyosóján „falu bolondjának” nevezte Hadházyt, aki nem képes megérteni, hogy „ez egy mezőgazdasági létesítmény”. Hadházy több rendezvényt is szervezett annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet arra a korrupcióra, amelyet meglátása szerint Hatvanpuszta jelképez.
Hadházy a virálisan terjedő kép első megjelenését követően, 2026. április 26-án ellátogatott a helyszínre, de sem teherautókat, sem bármi más szokatlan dolgot nem látott. „Az a felvétel nyilvánvalóan kamu. De mivel pár napig még papíron képviselő vagyok, és olyan sokan kérték, vasárnap este kilátogattam még egyszer a helyszínre, és sétáltam egy nagyot. Csak néhány fáradt, öreg biztonsági őrt találtam” – írta a képviselő a Facebookon.
2026. április 27.
Népszerű és visszatérő motívum az oroszpárti narratívát terjesztő közösségi média oldalakon, hogy vezető politikusok és államfők állítólagosan megalázzák Ukrajna elnökét, Volodimir Zelenszkijt. Ebben az összefüggésben kezdett el terjedni egy videó számos nyelven, köztük magyarul is, amely állítólag azt mutatja, hogy XVI. Károly Gusztáv svéd király 2026 áprilisában, az ukrajnai Lviv városában tett látogatása során megtagadta a kézfogást Zelenszkijtől. A felvételt azonban manipulálták és megvágták. Az AFP helyszínen készült fotói és videói egyértelműen megmutatják, hogy a két férfi kezet fogott egymással.
„A svéd király, XVI.Károly Gustaf [sic] úgy tűnik, nem volt hajlandó kezet fogni Volodimir Zelenszkijjel és gesztusai is arra utalnak, hogy inkább kényszerből, mint saját elhatározásból van itt” – áll egy 2026. április 18-án közzétett Facebook-bejegyzésben, amelyet már több mint 1600-an megosztottak. Több hasonló bejegyzés is terjedni kezdett, miután XVI. Károly Gusztáv svéd király 2026. április 17-én állami látogatást tett Ukrajnában.
A hamis videó magyarul a Facebookon. A piros áthúzást az AFP adta a képhez. A képernyőmentés 2026. április 23-án készült
Ugyanez a videó hasonló hamis állításokkal már több nyelven is terjedni kezdett online, például németül, arabul, bolgárul, finnül, szerbül, szlovákul és csehül.
Az állítás azonban hamis, amint azt különböző AFP-felvételek és nyilatkozatok is bizonyítják.
XVI. Károly Gusztáv svéd király Lvivben kezet fogott Zelenszkijjel
XVI. Károly Gusztáv svéd király 2026. április 17-én ellátogatott az ukrajnai Lviv városába – jelentette be még aznap a svéd királyi udvar, és a svéd média is beszámolt róla. Ez volt az első alkalom a háború kezdete óta, hogy egy uralkodó ellátogatott Ukrajnába; a program részeként az elesett katonák közös megemlékezését tervezték ukrán tisztségviselőkkel. A svéd delegáció tagja volt Maria Malmer Stenergard külügyminiszter is.
Az AFP fotókat és videókat is közzétett a látogatásról. Ezeken jól látható, hogy a svéd király valóban kezet fogott Zelenszkijjel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (jobbra) üdvözölte XVI. Károly Gusztáv svéd királyt (balra) Lvivben 2026. április 17-én
Az AFP videón is rögzítette a kézfogást.
Képernyőfelvétel az AFP archívumában található videóból, 2026. április 21.
Az ukrán elnöki hivatal a találkozó délutánján egy fotót tett közzé egy újabb kézfogásról az uralkodóval. Zelenszkij az Instagramon egy videót is megosztott, amely több pillanatot mutat be a svéd királlyal folytatott tárgyalásáról. A felvételen szereplő egyik jelenet – amely hasonló környezetben készült, mint a hamis állítást tartalmazó videó – szintén bizonyítja, hogy a kézfogás valóban megtörtént.
View this post on Instagram
A post shared by Володимир Зеленський (@zelenskyy_official)
„Készen állunk megosztani tapasztalatainkat és technológiáinkat Svédországgal, valamint bővíteni az együttműködést a védelmi ipar területén” – állt a Zelenszkij Instagram-fiókján közzétett videó leírásában.
Ukrajna szerint a videó "manipuláció", Svédország szerint "propaganda"
A svéd királyi udvar 2026. április 18-án a svéd közszolgálati televíziónak, az SVT-nek cáfolta azt a hamis állítást, miszerint a svéd király nem tisztelte volna meg Zelenszkijt kézfogással. A tudósítás megemlít egy X-bejegyzést az orosz állami műsorszolgáltató, a Russia Today (RT) részéről – a megosztott videókban annak logója is látható. Az SVT idézte a királyi udvar szóvivőjét, aki szerint „hamis és csúnya”, ahogyan az orosz média beszámolt a találkozóról. A szóvivő hozzátette, hogy Zelenszkij és a király a klipben látható jelenethez kapcsolódóan többször is kezet fogtak egymással. A királyi udvar korábban egy olyan fotót is közzétett, amelyen az uralkodó és az elnök kézfogás közben mosolyogva néz a kamerába.
A svéd külügyminiszter, Stenergard, aki szintén részt vett a lvivi látogatáson, az SVT beszámolója szerint úgy nyilatkozott: „Amikor a valóság nem elegendő, átveszi a szerepet a propaganda. Svédország Ukrajna iránti erőteljes támogatása nyilvánvalóan akkora nyomás alá helyezi Oroszországot, hogy az a valóság eltorzítására kényszerül.” Hivatalos adatok szerint Svédország 2022 februárja óta összesen mintegy 11,9 milliárd eurónak (nagyjából 4 300 milliárd forintnak) megfelelő támogatást nyújtott a megtámadott országnak.
Az Ukrajnával kapcsolatosan terjedő dezinformációs kampányok cáfolására létrehozott Ukrán Dezinformáció Elleni Központ szintén cáfolta az állítást. A hatóság egy 2026. április 18-án közzétett X-bejegyzésben „manipulációnak” nevezte az esetet, és ezt írta: „Az esemény teljes felvétele egyértelműen megmutatja a hagyományos üdvözlést és az államfők közötti hivatalos kézfogást.”
Az AFP további cikkeit az ukrajnai háborúval kapcsolatban itt találja.
2026. április 16.
A közösségi médiában egyes felhasználók újra népszerűsíteni kezdték az úgynevezett Bates-módszert. De vigyázat: Ennek az 1920-as évekből származó elméletnek nincs tudományos alapja, és egyes elemei még veszélyesek is lehetnek. A relaxációs gyakorlatok enyhíthetik a szemfáradtságot, de semmiképpen sem helyettesítik a látáskorrekciót.
Amikor az Egyesült Államok és Izrael 2026. február 28‑án támadást indított Irán ellen, Irán válaszul lezárta a kulcsfontosságú Hormuzi-szorost gyakorlatilag minden hajó előtt, néhány kivételtől eltekintve. Ez az üzemanyagárak emelkedéséhez és az esetleges európai ellátási hiányok miatti aggodalmakhoz vezetett. Ebben az összefüggésben április elején terjedni kezdett a Facebookon egy magyar nyelvű állítás, miszerint „Bécsben elfogyott az üzemanyag”. Az állítás azonban egyetlen eseten alapul, amikor egy osztrák fővárosi benzinkúton nem volt gázolaj. Bár valóban előfordulhatnak alkalmanként szűk keresztmetszetek és ellátási problémák, különösen a kisebb kutaknál, Ausztriában nincs általános üzemanyaghiány – erősítette meg az illetékes minisztérium az AFP‑nek.
„Bécsben elfogyott az üzemanyag! Erre figyelmeztetett minket Orbán Viktor!” – olvasható egy magyar nyelvű Facebook‑bejegyzésben, amelyet 2026. április 9‑i közzététele óta több mint 130 alkalommal osztottak meg. „Bécsben hatalmas a baj, elfogyott az üzemanyag” – áll a kormányközeli hírportál, a Magyar Nemzet Facebook‑bejegyzésében, amelyet 2026. április 9-e óta 40 felhasználó osztott meg.
A félrevezető állítások Facebookon. A sárga áthúzást az AFP adta a képhez. A képernyőmentések 2026. április 12-én készültek
Mindkét bejegyzés a hozzászólások között a Magyar Nemzet cikkére hivatkozik, amelynek a címe megegyezik a Magyar Nemzet Facebook‑bejegyzésének szövegével.
Miután az Egyesült Államok és Izrael február 28‑án támadást indított Irán ellen, Irán válaszul lezárta a kulcsfontosságú Hormuzi‑szorost szinte minden hajó előtt, azon az útvonalon, amelyen békeidőben a világ kőolaj‑forgalmának mintegy egyötöde halad át. A tűzszünet elérésére tett megújult erőfeszítések ellenére a szoros gyakorlatilag azóta is zárva maradt: a tengeri hírszerzéssel foglalkozó Lloyd’s List Intelligence szerint több mint 800 hajó rekedt az Öbölben, a szorosban pedig a forgalom körülbelül 95 százalékkal esett vissza.
2026. április 12‑én Irán és az Egyesült Államok nem jutott megállapodásra a közel‑keleti háború lezárásáról. Donald Trump amerikai elnök ugyanazon a napon bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet megkezdi a Hormuzi‑szoros „blokádját”.
Az üzemanyagárak és az olaj a Fidesz-kampány kulcselemei voltak
A magyar kormány 2026. március 9‑én árstopot vezetett be mind a benzinre, mind a gázolajra. Az április 12‑i választások előtti kampány egyik fő üzenete a kormánypártok, a Fidesz–KDNP részéről az volt, hogy Magyarország üzemanyag‑biztonságát kizárólag az „olcsó orosz olaj” tudja garantálni. Orbán Viktor azt követelte, hogy az Európai Unió oldja fel az orosz olajra vonatkozó szankciókat, amelyek alól Magyarország egyébként mentességet élvez. Ezzel párhuzamosan Ukrajnát azzal vádolta, hogy szándékosan késlelteti a Barátság kőolajvezeték újraindítását — amely Magyarország fő orosz olajellátási útvonala —, és amelyet egy 2026 januárjában történt dróntámadás után zártak le. Más európai uniós országok is tettek lépéseket az árak csökkentésére: Ausztria például ideiglenesen mérsékelte a benzinre és a gázolajra kivetett üzemanyag‑adót, ami várhatóan összesen mintegy 10 centes megtakarítást jelent literenként a fogyasztók számára.
Az európai autósok rekordmagas üzemanyag‑inflációval kell szembesülniük, mivel a dízel ára az iráni háború kezdete óta több mint 30 százalékkal emelkedett. Oroszország volt Európa legfőbb dízel‑beszállítója mindaddig, amíg Moszkva 2022‑ben meg nem indította teljes körű invázióját Ukrajna ellen, ami nemzetközi szankciókat váltott ki.
A közösségi médiában terjedő bejegyzésekben szereplő állítások azonban félrevezetők: a hivatkozott hír valójában egyetlen bécsi benzinkútról szól, ahol április 7‑én átmeneti gázolajhiány alakult ki. Az Osztrák Szövetségi Gazdasági, Energia‑ és Turisztikai Minisztérium megerősítette az AFP‑nek, hogy bár a dízelelátásban időszakosan előfordulhatnak átmeneti szűk keresztmetszetek, jelenleg sem Bécsben, sem Ausztriában nincs általános üzemanyaghiány, ahogyan azt a bejegyzések állítják.
Jelenleg nincs átfogó üzemanyaghiány Bécsben
A Magyar Nemzet cikkének elolvasásakor gyorsan világossá válik, hogy már magának a cikknek a címe, valamint az arra épülő bejegyzések is erősen félrevezetők. A Magyar Nemzet már a bevezető szövegben megjegyzi, hogy: „Az osztrák főváros egyik kerületében található töltőállomáson kedden este már nem volt kapható gázolaj. Bécs városában az eset nem egyedi. A kisebb üzemeltetők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, míg a nagyvállalatok ellátása továbbra is biztosított.”
A Magyar Nemzet az osztrák Heute hírportálra hivatkozik, amely egy 2026. április 7‑én megjelent cikkben, egy olvasó által beküldött fénykép alapján arról számolt be, hogy Bécs egyik külvárosi részén található töltőállomáson azon a délutánon elfogyott a gázolaj.
Ugyanezen a napon az Osztrák Gazdasági Kamara (WKO) is reagált a kérdésre: egy sajtóbeszámoló szerint jelezte, hogy Bécsben egyes kisebb töltőállomásoknál ideiglenes gázolajhiány lépett fel.
A WKO hozzátette, hogy a hiánynak több oka is volt: „például sok kisebb benzinkútnál húsvét környékén magas volt a kereslet, és egyes esetekben kifogytak az üzemanyagból. Ugyanakkor az ünnepek alatt kevesebb üzemanyag‑szállítás érkezett, mivel a tartálykocsik ritkábban közlekedtek az utakon”.
Hangsúlyozták azonban, hogy „nem általános hiányról” van szó. Mindenesetre az április elejéről származó sajtóbeszámolók szerint az osztrák nagyobb benzinkút‑üzemeltetők jelenleg „nem látnak komoly problémákat”.
Az Osztrák Szövetségi Gazdasági, Energia‑ és Turisztikai Minisztérium ezt egy 2026. április 10‑én az AFP‑nek küldött e‑mailben is megerősítette: „Igen, igaz, hogy egyes osztrák töltőállomásokon átmeneti gázolajhiány lépett fel. Ezek azonban különböző logisztikai és elosztási problémákra vezethetők vissza, nem pedig Bécsben vagy egész Ausztriában tapasztalható általános gázolaj‑ vagy egyéb üzemanyaghiányra.”
Az AFP ismételt kulcsszavas keresések során sem talált hiteles médiabeszámolókat Bécsben fennálló általános üzemanyaghiányról.
Hamarosan lehetnek gondok a dízel- és kerozinellátással
Az Osztrák Gazdasági Kamara (WKO) megjegyezte, hogy az iráni helyzet miatt bekövetkező üzemanyaghiány sokkal inkább a légi közlekedést érintheti. Ez azonban világszintű probléma, amire a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) is felhívta a figyelmet 2026. április 8‑án. Az IATA szerint még akkor is hónapokra lesz szükség, mire a kerozinellátás és az árak normalizálódnak, ha a Hormuzi‑szoros újra megnyílik.
A csökkentett kőolajkínálat az egyes olajtermékeket eltérő mértékben érinti. Ausztriai szakértők április elején arra figyelmeztettek, hogy mind a dízel, mind a kerozin (elsősorban a repülőgépekben használt üzemanyag) esetében hamarosan hiány alakulhat ki, és „az első valódi hiány jelei április végén vagy május elején jelenhetnek meg”. Az az állítás azonban, miszerint április elején kifogytak volna az üzemanyagok Bécsben, félrevezető.
Ahogy közeleg a 2026. április 12-i országgyűlési választás, egyre több hamis és megtévesztő állítás jelenik meg a jelöltekről, különösen Orbán Viktor miniszterelnök legfőbb kihívójáról, Magyar Péterről. Ebben az összefüggésben egy weboldal azt állította, hogy az egykori igazságügyi miniszter, Varga Judit önéletrajzi könyvet adott ki, amelyben különböző állításokat fogalmazott meg volt férjéről, Magyar Péterről. Varga azonban semmilyen önéletrajzi könyvet nem jelentetett meg – ezt maga a volt igazságügyi miniszter is megerősítette az AFP-nek. Emellett az interneten sincs semmilyen nyoma egy ilyen könyvnek. Az állításokat közlő weboldal megjelenésében egy hírportált utánoz, ugyanakkor úgy tűnik, hogy a cikkei nagy részét rövid idő alatt töltötték fel, amelyek valódi hírportálokról átvett cikkek összefoglalóinak tűnnek.
„Magyar Péternek, a Tisza Párt vezetőjének volt felesége, Varga Judit március végén adta ki emlékiratait, amelyek azonnal felrobbantották a közéletet. A »16 évig a szörnyeteggel – Magyar Péter volt feleségének vallomása« című könyvben kegyetlen őszinteséggel írja le közel 17 évnyi házasságát azzal az emberrel, aki ma az ellenzék reménységeként és az ország jövőbeni vezetőjeként pozicionálja magát” – olvasható a „Magyar Hírek 24” nevű oldalon megjelent cikk bevezetőjében. A szöveg megjelenési dátumaként 2026. április 6-a van megadva.
A cikk képeket tartalmaz Magyar Péterről, Varga Juditról és az állítólagos könyvről, valamint olyan képeket, amelyek állítólag bizonyítékként szolgálnak a cikkben megfogalmazott állításokra.
A hamis állítást tartalmazó cikk. A címsor egy részét eltakaró fekete kitakarást és a piros áthúzást az AFP adta hozzá. A képernyőkép 2026. április 10-én készült
A szöveg több állítást fogalmaz meg az ellenzéki Tisza párt vezetőjéről, Magyar Péterről, az egykori igazságügyi miniszter, Varga Judit állítólagos önéletrajzára hivatkozva. A cikk olyan állításokat is tartalmaz, amelyek Magyar és Varga kiskorú gyermekeit is érintik, valamint felkavaró képeket is tartalmaz, ezeket ebben a tényellenőrzésben nem ismételjük el, és a fenti képernyőképről is eltávolítottuk.
Az állítólagos önéletrajzra vonatkozó állításokat és a cikkben szereplő egyéb megalapozatlan állításokat különböző közösségimédia-posztokban is elismételték, több nyelven is. A magyar nyelvű szöveg képernyőképei a Facebookon is terjednek, például ebben a bejegyzésben, amelyet 2026. április 10-e óta több mint kétezer alkalommal osztottak meg.
Egy magyar nyelvű videó is terjed a Facebookon, amelyben robotikus hangon olvassák fel a szöveg összefoglalóját. Ezt a videót 2026. április 8. óta több mint 3600 alkalommal osztották meg. A videóban egy olyan kép is szerepel melyen az állítólagos önéletrajzi könyvet látni a legnagyobb magyar könyvkereskedő vállalat, a Libri online áruházában.
Bár sok hozzászólás szkeptikus volt, és egyesek megjegyezték, hogy nem hisznek ezeknek az állításoknak annak ellenére sem, hogy nem kedvelik Magyar Pétert, mások láthatóan elhitték a cikk és a videó tartalmát. „Egy beteg ember” – kommentelte valaki. „Én ezt el is hiszem, ha a fejére nézek” – írta egy másik hozzászóló.
Ugyanez a videó lengyel és angol nyelven is terjed az X-en. A szöveg német fordítása szintén terjed az interneten és a Facebookon.
A főbb közvélemény‑kutatások szerint a 2026. április 12‑i országgyűlési választás (itt archiválva) Orbán Viktor kormányzó pártszövetsége, a Fidesz–KDNP és az ellenzéki Tisza Párt között dől el, amelyet Magyar Péter vezet. A választások előtti legutóbbi felmérések alapján a független közvélemény‑kutatók Tisza‑győzelmet várnak, míg a kormányhoz köthető intézetek egy lehetséges Fidesz‑többséget vetítenek előre.
Varga 2023. március 7‑én jelentette be válását Magyar Pétertől több mint 16 év házasság után. Azután, hogy lemondott igazságügyi miniszteri tisztségéről, valamint azután, hogy a volt férje a politikai színtérre lépett, 2024-ben Varga egy hosszú interjúban verbális bántalmazással és agresszív viselkedéssel vádolta meg Magyar Pétert a házasságuk alatt. Néhány, volt férjét bíráló rövid megjegyzést leszámítva Varga az elmúlt két évben többnyire távol maradt a magyar közélettől.
Nincs nyoma online az állítólagos önéletrajzi könyvnek
Az AFP nem talált semmilyen nyomát annak, hogy Varga valaha is megjelentetett volna egy könyvet a megjelölt címmel vagy bármilyen önéletrajzot. Az egykori igazságügyi miniszter ezt 2026. április 9‑én e‑mailben meg is erősítette az AFP‑nek. „Megerősítem, hogy nem írtam semmilyen életrajzi könyvet, aki ezt állítja visszaél a nevemmel” – mondta Varga az AFP‑nek.
A szöveg azt állítja, hogy az állítólagos könyv „felrobbantotta a közéletet”, azonban ezt az állítást semmilyen hiteles forrás nem támasztja alá. Az AFP több online kulcsszavas kereséssel sem találta semmilyen nyomát a könyvnek vagy az arról folytatott nyilvános diskurzusnak. Összehasonlításképpen a korábban említett, 2024‑es interjú, amelyben Varga a volt férjével való kapcsolatáról beszélt, több mint 1,4 millió megtekintést ért el a YouTube-on, és a jelentősebb magyar hírportálok többsége is beszámolt róla (lásd itt, itt, itt és itt).
Az AFP nem találta semmilyen nyomát annak, hogy Varga valaha is olyan állításokat tett volna, amiket a virálisan terjedő szöveg neki tulajdonított, sem az említett interjúban, sem bármely más nyilvános megszólalásában.
Az állítás videóváltozata tartalmaz egy képet, amely állítólag azt mutatja, hogy az említett önéletrajz szerepel a Libri online áruházában az „önéletrajzok” kategóriájában. A kép szerint a könyv 309 oldalas, és a „Központi Kiadó” adta ki. Az AFP azonban nem találta nyomát ilyen könyvnek a Libri-webáruházban, ahogyan az egykori igazságügyi miniszter, Varga Judit más könyvének sem.
Képernyőkép a hamis állításokat tartalmazó videóból. A képernyőkép 2026. április 10-én készült. A piros keresztet az AFP adta a képhez
A Központi Kiadó egy kiadóvállalat, amelyet a kormányközeli Alapjogokért Központ alapított. Az AFP egyetlen olyan könyvet talált a Libri kínálatában (és általában az interneten), amit a Központi Kiadó adott ki, ez Matteo Salvini olasz politikus egyik könyvének magyar kiadása.
Hamisított híroldal
A szöveget közzétevő weboldal nem egy ismert magyar hírportál, és több jel is arra utal, hogy kifejezetten a kérdéses hamis állítások terjesztésére hozták létre. Az oldalon nincs impresszum, a „Kapcsolat” aloldalon pedig csupán helykitöltő szöveg található. Amint arra a Lead Stories tényellenőrző csapata is rámutatott, ez a szöveg az amerikai Law & Order (Esküdt ellenségek) tévésorozat intrójából származik.
A weboldal domain‑nyilvántartási adatai szerint a domaint 2026. április 6‑án jegyezték be, azon a napon, amikor a hamis állítást tartalmazó szöveget közzétették.
A weboldalon található cikkek több gyanús elemet is tartalmaznak. Az egyik újabb, 2026. április 9‑én megjelent írás Nagy Ervin tiszás képviselőjelöltre összpontosít, és egy olyan bevezetéssel indul, amelynek stílusa a mesterséges intelligencia által generált összefoglalókra emlékeztet. A cikk többször is idézi a politikust függő beszédben, anélkül hogy megjelölné, mikor, hol vagy kinek tette ezeket a kijelentéseit.
Ugyanakkor a cikkben szereplő egyetlen közvetlen idézet egyértelművé teszi, hogy az írás valójában egy valódi, Nagy Ervinnel készült interjú összefoglalója, amely a 24.hu-n, Magyarország egyik vezető hírportálján jelent meg. A gyanús weboldal azonban sehol nem tünteti fel forrásként a 24.hu-t, sőt még egy eredetileg a portál által készített fényképet is forrásmegjelölés nélkül használ fel.
Az AFP további olyan cikkeket is talált, amelyek a 24.hu írásainak forrásmegjelölés nélküli összefoglalói, és amelyekben ugyanígy a hírportál eredetileg használt fotóit vették át, például ebben és ebben az esetben.
Sok cikk címében furcsamód szerepel a „cím:” szó, ami arra utal, hogy azokat figyelmetlenül egyszerűen bemásolták valahonnan, vagy hogy a készítőjük valójában nem értette a magyar nyelvet, de az sem kizárt, hogy a cikkeket már eleve valamilyen automatizált rendszer hozta létre.
Cikkek a hamis állítást közlő weboldalon. A narancssárga jelöléseket az AFP tette hozzá. A képernyőkép 2026. április 10-én készült
Az InVid‑WeVerify tényellenőrző böngészőbővítmény szintetikus képfelismerő eszköze szerint az állítólagos önéletrajzról szóló cikkben szereplő képek közül legalább egy mesterséges intelligencia segítségével készült.
Az InVid-WeVerify szintetikus képfelismerő eszközének értékelése az egyik, a hamis állítást tartalmazó cikkben szereplő képről. A képernyőkép 2026. április 10-én készült. Az AFP a kép felkavaró tartalma miatt kitakarta azt
Az is figyelemre méltó, hogy a weboldalon található cikkek némelyike 2026. március 31-i dátummal szerepel, annak ellenére, hogy magát az oldalt csak később hozták létre.
Magyarországon is aktív orosz dezinformációs kampány
Egy, a szélsőséges mozgalmakat, dezinformációt és online fenyegetéseket elemző független kutatóintézet, az Institute for Strategic Dialogue (ISD) 2026. április 8‑i jelentése szerint a magyar választások előtt olyan, az Oroszország céljaival megegyező dezinformációs műveletek folytak, amelyeknek a részeként egyesek „nagy kiterjedésű, tartós kampányokat folytattak, amelyek Magyarországon az ellenzéket, különösen a Tisza Pártot és annak vezetését célozták”.
A jelentés szerint a dezinformációs taktikák közé tartozik „az ismert hírportálok tudósításainak meghamisítása, hamis médiaplatformok létrehozása, amelyek aztán valótlan tartalmakat terjesztenek, valamint a Kremlhez igazodó influenszerek és boti hálózatok, amelyek ezeket a narratívákat terjesztik”. Az ISD jelentése megjegyzi, hogy a Storm‑1516 nevű, európai nyelveken hamis hírportálokat létrehozó orosz dezinformációs kampány az elmúlt hónapokban különösen aktív volt Magyarországon. Az ISD az ebben a tényellenőrzésben tárgyalt hamis hírportál által terjesztett narratívát is a Storm‑1516 tevékenységéhez köti.
Nem ez az első alkalom, hogy az AFP olyan weboldalakat azonosított, amelyeket kizárólag egy dezinformációs narratíva terjesztésére hoztak létre, majd rövid idő alatt cikkekkel töltöttek fel annak érdekében, hogy egy valódi hírportál látszatát keltsék. Ezekben az esetekben – egy francia és egy angol nyelvű oldallal kapcsolatban is – szakértők megerősítették, hogy a hamis weboldalak a Storm‑1516 hálózat részét képezték.
A dezinformációt monitorozó Gnida Project már 2026 februárjában arról számolt be, hogy a Storm‑1516 aktív Magyarországon.
2026. április 10.
Március 27-én egy „Handala” nevű, Iránhoz köthetőnek tartott hekkercsoport azt állította, hogy feltörte az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója, Kash Patel személyes e‑mail‑fiókját, és az onnan származó fotókat és dokumentumokat tett közzé online. Ezt követően egy olyan videó kezdett terjedni a közösségi médiában, amelyen egy férfi egy ismert bollywoodi dalra táncol, azt állítva, hogy a felvétel Kash Patel emailfiókjából származik. Ez azonban nem igaz: a videó megjelenése több évvel megelőzi az FBI igazgatójának e‑mail‑fiókja elleni állítólagos támadást.
„Íme az FBI igazgatója. Iráni hackerek közzéteszik Kash Patel Google Drive-on tárolt videóit. A hét elején kiderült, hogy Gmail-fiókját az iráni Handala Hack Team feltörte. Az USA Igazságügyi Minisztériuma megerősítette a hackelést, és kijelentette, hogy a közzétett anyagok valódiak” – olvasható egy 2026. március 31‑én közzétett Facebook‑bejegyzésben. A poszt egy közel egyperces videót tartalmaz, amelyen egy férfi egy ismert bollywoodi dalra táncol.
Ugyanezt a videót francia és angol nyelvű bejegyzésekben is megtaláltuk, amelyek azt állítják, hogy a felvétel Patel Gmail‑fiókjából származik. Emellett a videó török, arab és spanyol nyelvű posztokban is felbukkant.
A hamis állítás a Facebookon. A képernyőmentés 2026. április 8-án készült
A videó már régi
Március 27-én a Handala nevű csoport dokumentumokat tett közzé a weboldalán és a Telegram‑csatornáján (amelyek azóta elérhetetlenné váltak), azt állítva, hogy hozzáférést szereztek az Egyesült Államok szövetségi rendőrségének vezetőjéhez tartozó egyik személyes e‑mail‑fiókhoz. Az AFP megkeresésére a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) megerősítette a feltörést, ugyanakkor közölte, hogy a megszerzett információk még Patel 2025-ös kinevezése előttről származnak, és nem hivatalos jellegűek voltak.
A hackerek Patelhez tartozó fényképeket és e‑maileket tettek közzé, köztük a 2011 és 2022 közötti utazásairól szóló nyilvántartásokat is – számolt be a CNN, más médiumokhoz hasonlóan az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva, akik megerősítették a dokumentumok látszólagos hitelességét (archivált link itt).
Az iratok egy részében Patel láthatóan nyaralás közben szerepel, különböző helyszíneken pózolva. A virálissá vált videónak azonban nincs nyoma, ahogy semmilyen más felvételnek sem, amelyen Patel vagy bármely más férfi táncolna.
Egy fordított képkeresés segítségével sikerült kideríteni, hogy a videó korábbi változatai már más kontextusban is terjedtek az interneten: már 2020 júliusában megosztották a Facebookon és a YouTube‑on, majd az azt követő években egészen 2026‑ig rendszeresen újraposztolták.
2026. március 30-i képernyőképek a YouTube-ról és a Facebookról. A színes jelöléseket az AFP adta a képhez
Bár az AFP nem tudta azonosítani a videó legelső feltöltését, az évek során hozzá kapcsolt feliratok rávilágítanak a kontextusára: rendszeresen utalnak Mandakini indiai színésznőre és az 1985-ben bemutatott Ram Teri Ganga Maili című filmre. A videón szereplő férfi láthatóan a Mandakini karakteréhez kötődő egyik táncjelenet koreográfiáját utánozza a „Sun Sahiba Sun” című dalra (archívum itt).
A szóban forgó videó tehát több évvel megelőzi Patel e‑mail‑fiókjának feltörését. Amikor ezt a felvételt először megosztották az interneten, Patel neve egyáltalán nem merült fel.
Kibertámadás
A Handala csoport azt állította, hogy Kash Patel e‑mail‑fiókjának feltörésével „megtorlást” hajtott végre amiatt, hogy az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma 2026 márciusában lefoglalta a csoport négy domainnevét (archivált link itt).
Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának honlapjáról 2026. március 30-án készített képernyőfelvétel
A minisztérium honlapján közzétett közlemény szerint ezek lehetővé tették „az Iráni Iszlám Köztársaság Hírszerzési és Biztonsági Minisztériuma által végrehajtott számítógépes hackelési tevékenységeket, pszichológiai műveletek és transznacionális elnyomás részeként”. A Handala – amely az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború kezdete óta az egyik legaktívabb hackercsoport – számos kiberbiztonsági szakértő szerint kapcsolatban áll az Iráni Iszlám Köztársasággal.
A csoport közleményében a műveletet a „Dena mártírjainak” ajánlotta: annak a több mint 80 tengerésznek az emlékére, akik életüket vesztették, amikor az iráni Dena fregattot március elején egy amerikai tengeralattjáró torpedózta meg Sri Lanka közelében, nemzetközi vizeken, miközben a szomszédos Indiában tartott hadgyakorlatról tért vissza.
Ezzel egy időben az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy akár 10 millió dolláros jutalmat ajánl fel minden olyan információért, amely az Egyesült Államok létfontosságú infrastruktúrája ellen idegen hatalom megbízásából végrehajtott kibertámadásokban részt vevő személyek azonosításához vezet.
A hackertámadások, a virálisan terjedő pletykák, valamint a különböző felekhez köthető szereplők befolyásolási kísérletei mind egy online dezinformációs háború részét képezik: mindkét oldal támogatói igyekeznek kihasználni a konfliktust övező, a közösségi médiában folyamatosan megjelenő képek és tartalmak áradatát.
2026. április 9.
Oroszország 2022‑es ukrajnai inváziójának kezdete óta a közösségi médiában működő Kreml‑barát fiókok következetesen arra törekednek, hogy Kijev magas rangú tisztségviselőit korruptként állítsák be, azt sugallva, hogy Ukrajna szövetségeseitől kapott pénzügyi támogatást luxuscikkek és ingatlanok vásárlására használják fel. Ebbe a narratívába illeszkedve 2026 márciusában olyan bejegyzések jelentek meg a közösségi médiában, amelyek azt állították, hogy Ukrajna 2025-ben Európa harmadik legnagyobb piaca volt a Bentley luxusautó‑gyártó számára. Bizonyítékként azt hozták fel, hogy a márka kijevi bemutatóterme harmadik díjat nyert a Bentley éves márkakereskedői díjátadóján. Az autógyártó azonban elmagyarázta, hogy ezek az állítások szándékosan félreértelmezik és eltorzítják az értékesítési adatokat, és hogy a Bentley 2025-ben Ukrajnában más piacokhoz képest csak nagyon kis számú autót adott el.
„Hiába dúl a háború, hiába vannak légiriadók, Ukrajnában dübörög a luxusautó‑piac. A legendás brit autómárka értékesítési adatai szerint tavaly Kijev a harmadik legtöbb Bentley‑eladást produkáló európai várossá lépett elő” – olvasható az Origo kormánypárti híroldal 2026. április 2-i cikke. Ugyanez az állítás szöveges formában is terjed a Facebookon, például ebben és ebben a bejegyzésben.
A félrevezető állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentések 2026. április 7-én készültek. A sárga áthúzást az AFP adta a képekhez
Több hozzászóló is az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatásokkal kötötte össze az állítólagos hírt. „Kapnak rá elég pénzt tőlünk” – írta például egy felhasználó. „Jó helyre megyünk a pénzünk” – írta valaki más.
Az állítást egy rendkívül nagy elérést kiváltó X‑bejegyzésben is azonosítottuk, amelyet az oroszbarát propagandista, Diana Vitalijvna Pancsenkó tett közzé. Pancsenkót az Európai Unió szankciókkal sújtotta, mivel egy uniós határozat szerint tudatosan hírműsorokat utánzó formátumokat használ annak érdekében, hogy hitelesebbnek tüntesse fel a Kreml narratíváit.
Pancsenkó bejegyzését a platformon az a Kirill Dmitrijev is megosztotta, Vlagyimir Putyin orosz elnök különmegbízottja, valamint az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalások egyik résztvevője.
2021-ben – az Ukrajna elleni orosz invázió előtt – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök neve valóban szerepelt a Pandora‑iratokban, az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) által végzett nagyszabású vizsgálatban, amely több száz ismert személy offshore cégeken keresztül birtokolt, eltitkolt vagyontárgyait tárta fel. A jelentés szerint Zelenszkij 2012 óta Belize-ben jegyzett be offshore vállalatokat, amelyeket állítólag három londoni luxusingatlan megvásárlására használtak.
Legutóbb, 2025 novemberében, a „Midas” hadművelet keretében az ukrán korrupcióellenes ügynökség a Különleges Korrupcióellenes Ügyészséggel együttműködve kiterjedt korrupciót tárt fel a háború sújtotta energetikai szektorban. A razziák során a korrupcióellenes hatóságok több gyanúsítottat őrizetbe vettek, és jelentős készpénzösszegeket foglaltak le.
De a jelenleg a közösségi médiában terjedő állítás félrevezető. A posztok és a bejegyzések azt a hírt értelmezik félre, amely szerint az egyik kijevi Bentley-kereskedés harmadik helyezett lett a cég márkakereskedőket rangsoroló versenyében. De ez nem jelenti azt, hogy az országban adnák el a harmadik legtöbb ilyen járművet.
Márkakereskedéseket és nem a piaci teljesítményt rangsorolták
Sok bejegyzés közvetlenül a Bentley európai, közel-keleti és afrikai (EMEA) régiójáért felelős vezetője, Richard Leopold LinkedIn‑posztjára hivatkozik, amely a gyártó európai márkakereskedői díjainak átadásához kapcsolódott a spanyolországi Marbellában.
A díjakat minden évben a Bentley 62 európai márkakereskedése között osztják ki, hat kategóriában. A 2025‑ös év legkiemelkedőbb, „Best of the Best” kategóriájában – amelynek győztesét több szempont, például az értékesítés, a jövedelmezőség, a szervizhűség és az ügyfélélmény alapján határozzák meg – az első helyet az olaszországi Padova márkakereskedése szerezte meg, a második helyen a hollandiai Rotterdam végzett, a harmadikon pedig Kijev.
Az autógyártó nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni a régiónkénti és modellenkénti pontos eladási számait. Egy 2026. március 27‑én kelt e‑mailben azonban Matthew Reed, a vállalat vállalati kommunikációért felelős vezetője hangsúlyozta, hogy nem a kijevi márkakereskedés értékesítette 2025-ben a harmadik legtöbb Bentley‑autót Európában. Az EMEA‑régió kommunikációs vezetője, Franziska Jostock szintén azt közölte egy 2026. március 30‑án küldött e‑mailben, hogy a kijevi egység tavalyi helyezésének „az autóeladások tekintetében harmadik helyezettként” való leírása pontatlan és félrevezető.
A Bentley hivatalosan 2019 júliusában nyitotta meg a kijevi szalonját, amely Ukrajnában az egyetlen hivatalos Bentley‑márkakereskedés az autók értékesítésére és szervizelésére.
Az eladott Bentley-k száma Ukrajnában
A Bentley márka a német Volkswagen Csoport (VAG) része, amely a világ egyik legnagyobb autógyártója, és olyan más luxusmárkákkal együtt tartozik hozzá, mint az Audi, a Lamborghini és a Ducati. 2021 óta a Bentley közvetlenül az Audi szervezeti irányítása alá tartozik.
Ez a 2023. január 10-én készült fénykép a brit autógyártó, a Bentley logóját ábrázolja Párizsban.
A Volkswagen Csoport éves jelentése szerint 2025-ben világszerte összesen 10 131 Bentley személygépkocsi kelt el, ami 4,8 százalékos csökkenést jelent 2024‑hez képest (archivált link).
Bár a Bentley közölte, hogy vállalati politikájuk szerint nem tesznek közzé regionális vagy országos bontású értékesítési adatokat, a német Dataforce elemző‑ és piackutató csoport – amely az autóiparra szakosodott – kiszámította, hogy a Bentley 2025-ben összesen 2 819 autót adott el 35 különböző európai országban. A Dataforce szerint a három legnagyobb európai piac az Egyesült Királyság volt 993 eladott járművel, Németország 538-cal, valamint Hollandia 185-tel.
A 35 ország közül Ukrajna a 23. helyen végzett összesen 19 eladott járművel – közölte a Dataforce az AFP‑vel egy 2026. április 1‑jén keltezett e‑mailben. Összehasonlításképpen: Szlovákiában – ahol a lakosság csupán körülbelül egyhetede Ukrajnáénak – a Bentley 2025-ben 20 autót adott el a Dataforce számításai szerint.
Az ukrajnai értékesítési számokat az Ukrajnai Autóipari Piackutató Intézet adatai is alátámasztják. Statisztikáik szerint a 2025-ben Ukrajnában eladott összesen 79 501 új autóból mindössze 20 volt Bentley. A legnagyobb eladásokat a kínai BYD érte el 9 861 darabbal, ezt követte a Toyota 9 687, valamint a Volkswagen 7 398 eladott járművel.
„Az az állítás, miszerint a kijevi Bentley‑márkakereskedés állítólag Európában a harmadik legmagasabb járműeladási számot érte el, nem igaz, és semmilyen tényadattal nem támasztható alá” – mondta az AFP‑nek 2026. március 27‑én Staniszlav Bucackij, az Ukrán Autóipari Piackutató Intézet vezetője.
Az anyavállalat Volkswagen a 2025‑ös éves jelentésében jelezte, hogy nem számít jelentős növekedésre az autóeladások terén 2026‑ban. A vállalat szerint az általános növekedési kilátásokat „továbbra is fennálló geopolitikai feszültségek és konfliktusok terhelik; a kockázatok különösen az orosz–ukrán háborúból, valamint a közel-keleti konfrontációkból fakadnak”.
Cseh, lengyel és a bolgár tényellenőrző szervezetek (itt és itt) szintén felhívták a figyelmet az Ukrajnával kapcsolatos, a Bentley‑autók eladásáról szóló félrevezető állítások terjedésére.
Magyarország miniszterelnöke 2026. március 25-én bejelentette, hogy Budapest fokozatosan megszünteti a gázszállítást Ukrajna irányába – ez az újabb lépés a két ország közötti viszályban, amely egy orosz olajat szállító, megrongálódott Barátság kőolajvezeték körül zajlik. Ebben az összefüggésben elterjedt egy magyar nyelvű állítás, miszerint „Németország” érdeklődik a visszatartott mennyiség megvásárlása iránt. Ennek alapját az adja, hogy az orosz állami irányítás alatt álló média interjút készített egy bizonyos Ralph Niemeyerrel. Niemeyer azonban nem képviseli a német kormányt, és szoros kapcsolatai vannak Oroszországgal, ahol jelenleg él. A német Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium az AFP-nek azt mondta, hogy nincs tervük Magyarországról gázt vásárolni.
„Zelenszkij foghatja a fejét: a legerősebb EU-tagállam csapna le a gázra, amit Magyarország nem ad oda Ukrajnának” – olvasható a Mandiner 2026. március 30-án megjelent cikkének címében. Ennek bevezetője szerint „Magyarország úgy döntött, elzárja a gázt Ukrajna elől, Németország viszont örülne, ha megkaphatná ezt a mennyiséget, mert enyhítené Berlin súlyos energiaválságát”.
Egy kormánypárti közösségimédia‑influenszer 2026. március 30-án egy fényképet tett közzé Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről a Facebook-oldalán, azt állítva, hogy „a németek jelezték”, megvennék a szóban forgó gázt Magyarországtól. A hozzászólások között linkelte a Mandiner cikkét. A bejegyzést több mint 480 alkalommal osztották meg. Más weboldalak is átvették az állítást a Mandiner szövegét használva.
A félrevezető állítás a Facebookon és egy cikkben. A képernyőképek 2026. március 31-én készültek. A narancssárga áthúzást az AFP adta a képhez
A Facebook‑poszt alatti hozzászólásokat olvasva egyértelmű, hogy számos felhasználó azt hitte, tényleg a német kormány tett nyilatkozatot a magyar földgázzal kapcsolatban. „Mocskolja az Orbánt a Merz, meg fenyegeti, meg válljunk le az orosz gázrol…. Most meg kuncsorog az orosz gázért?” – írta valaki. „Az európai politika annyira képmutató” – kommentálta egy másik felhasználó.
Orbán Viktor miniszterelnök 2026. március 25-én bejelentette, hogy Magyarország „fokozatosan leállítja az Ukrajnába irányuló gázszállításokat”, hogy „megtörje az olajblokádot és garantálja Magyarország energiaellátásának biztonságát”. Orbán azzal vádolta Ukrajnát, hogy késlekedik a Barátság kőolajvezeték javításával, aminek következtében leállt az orosz olaj áramlása Magyarország és szomszédja, Szlovákia felé.
A Fidesz egyik fő kampányüzenete az április 12-i választások előtt az, hogy csak ők tudják garantálni Magyarország számára az „olcsó orosz olajat és gázt”, és az ellenzéket azzal vádolják, hogy „Brüsszel kedvéért” energiaár‑emelést akar.
2025-ben Ukrajna gázimportjának 45,5 százaléka Magyarország felől érkezett. Orbán szerint a „meg nem vásárolt” gázt „a magyar gáztározók feltöltésére” használnák. A tényleges kormányrendelet azonban nem érinti a jelenlegi gázszerződéseket, hanem a jövőbeni – várhatóan nyáron megkötendő – megállapodásokra vezet be korlátot.
A német Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium sajtószóvivője 2026. március 31-én az AFP‑nek küldött e‑mailben közölte, hogy „Németország nem vásárol gázt; pontosabban a szövetségi kormány nem vásárol gázt. A liberalizált gázpiacon ez a (gáz)vállalatok feladata. Nincs tudomásom ilyen irányú tervekről ezen a téren.”
Hozzátették, hogy Németországban jelenleg nincs földgázhiány, és a földgáz 90 százaléka norvégiai és nyugat‑európai vezetékeken keresztül érkezik, miután 2022 szeptemberében leállt az orosz gázszállítás.
Az AFP megállapította, hogy az állítás az orosz állami irányítás alatt álló RIA Novosztyi egyik cikkén alapul, amely egy korábbi német közszereplőt idéz. Az idézett személy egy olyan csoporthoz köthető, amely veszélyes összeesküvés‑elméletek körül szerveződik, és a férfi nemrég „politikai menedékjogot” kért Oroszországban, ahol jelenleg él.
Az állítás forrása
A magyar posztok bizonyítékként a Mandiner cikkére hivatkoznak. A Mandiner egy bizonyos „Ralf Niemeyert”, a „Német Alkotmányosság és Szuverenitás Tanácsának” vezetőjét idézi, aki azt állította, hogy jó ötlet lenne a Ukrajnának szánt gázt Németország felé irányítani.
A Mandiner cikkében forrásként az orosz Lenta hírportált jelölik meg. A Lentán valóban megjelent egy, 2026. március 29‑én publikált írás, amely azonos állításokat tartalmaz, és amelyet a lap a RIA Novosztyi által készített, Niemeyerrel készült interjúra alapoz. A RIA Novosztyit az Európai Unió Tanácsa 2024 májusában szankcionálta „dezinformáció és háborús propaganda” terjesztése miatt.
Ha rákeresünk orosz írásmóddal erre a névre a RIA Novosztyi oldalán, láthatjuk, hogy az orosz hírügynökség rendszeresen idéz egy ilyen nevű személyt különböző témákban.
Egy 2026. március 29-én megjelent rövid cikkében a RIA Novosztyi „Ralph Niemeyert” idézi (akit a Mandiner cikkében „Ralf”-ként tüntetnek fel), aki állítólag a „Német Tanács az Alkotmányért és Szuverenitásért” vezetője. Az orosz állami hírügynökség szerint Niemeyer azt mondta: „Ha nem lehetséges a teljes gázt Magyarországon tárolni, akkor Németországba is küldhetnék. A német kormány biztosan örömmel fogadná a gázt.”
A cikk nem említi, hogy a német kormány vagy bármely hivatalos német hatóság ilyen terveket fontolgatna; egyszerűen csak Niemeyer állításait idézi a témáról.
Sem a Mandiner, sem a RIA Novosztyi nem magyarázza el, hogy kicsoda az általuk idézett Niemeyer, azonban a Mandiner cikkének címe és bevezetője erősen azt sugallja, hogy Németország nevében beszél. Ez azonban nem igaz.
Néhány más, ugyanőt idéző RIA Novosztyi‑cikk fotót is tartalmaz róla. Ezekből és a cikkek tartalmából egyértelmű, hogy a név a „Ralph T. Niemeyerre” utal, egy Németországban született közszereplőre, aki három alkalommal indult sikertelenül a német Bundestag választásain, utoljára 2017‑ben.
Niemeyer rendszeresen ad interjúkat különböző orosz állami irányítás alatt álló médiumoknak, például az RT‑nek és a RIA Novosztyinak, ahol a „Német Tanács az Alkotmányért és Szuverenitásért” vezetőjeként mutatják be. Ezekben az interjúkban általában visszhangozza az orosz narratívát és bírálja a Nyugatot.
Az AFP nem talált hiteles weboldalt vagy médiumot, amely bárhol említené ezt a szervezetet. A szervezet német nevére rákeresve a Google-ben az egyetlen találat egy oroszbarát Telegram‑csatorna. Az AFP több alkalommal is cáfolta már német nyelven ennek a csatornának a különböző hamis állításait, lásd itt és itt.
Ralph Niemeyer a Nord Stream 2 elleni támadásokról beszél az RT-n 2023-ban. A képernyőkép 2026. március 31-én készült
Niemeyernek Oroszországgal és szélsőjobboldali mozgalmakkal vannak kapcsolatai
Nincs nyoma annak, hogy Niemeyer valaha is betöltött volna bármilyen közhivatalt vagy valódi befolyással rendelkezne Németországban; a róla szóló cikkek többsége „Sahra Wagenknecht volt férjeként” hivatkozik rá. Wagenknecht a BSW alapítója, ami egy a Bundestagban jelen lévő német párt, amely nyíltan oroszbarát álláspontot képvisel. A magyar kormányhoz hasonlóan a párt hangos támogatója az orosz olaj és gáz vásárlásának, és élesen bírálja az Oroszország elleni szankciókat.
A német Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium megerősítette az AFP‑nek, hogy Niemeyer „nem képviseli a német energiapolitikát. Ez a mi minisztériumunk feladata”.
Niemeyer aktív volt a Covid‑lezárások időszakában, a lezárásellenes tüntetések résztvevőjeként. A 2022‑es orosz invázió után pedig azzal került be a hírekbe, hogy Oroszországba utazott, ahol magas rangú orosz politikusokkal találkozott, és „száműzött kancellárként” hivatkozott magára – jóllehet semmilyen tisztséget nem tölt be.
Niemeyer kapcsolatban áll az úgynevezett „Reichsbürger” mozgalommal, amely különböző szélsőjobboldali csoportok gyűjtőneve. Ezek a csoportok tagadják a német szövetségi állam legitimitását, elutasítják a demokráciát, valamint különféle erőszakos és antiszemita összeesküvés‑elméleteket hirdetnek. Maga Niemeyer is több hamis állítást terjesztett már online, például azt az elképzelést, hogy Németország „megszállás alatt áll”, mivel külföldi katonák állomásoznak az ország területén.
A rendőrség átkutatta Niemeyer lakását 2023 márciusában egy olyan eljárás részeként, amelyben egy Reichsbürger‑csoport ellen folyt nyomozás, akik állítólag erőszakkal meg akarták dönteni a német kormányt. A csoport állítólag Niemeyer közreműködését kérte ahhoz, hogy felvegye a kapcsolatot az orosz kormánnyal és segítséget kérjen a puccshoz. Niemeyer ezt a megkeresést jelentette a német titkosszolgálatnak.
Egy 2025 szeptemberében készült, a RIA Novosztyinak adott interjúban Niemeyer azt állította, hogy „politikai menedékjogot” kért Oroszországban, mert attól tart, hogy Németországban „üldöztetésnek lenne kitéve a bűnüldöző szervek részéről”. Egy 2026 februárjában a YouTube-ra feltöltött videóban pedig azt mondta, hogy az elmúlt másfél évben Oroszországban él.
A magyar közösségi médiában egyre gyakrabban jelennek meg az orosz narratívákat tükröző dezinformációs narratívák a 2026. április 12-i választások közeledtével. Az AFP nemrég több ilyen állítást is cáfolt, például itt és itt.
2026. március 26.
Hatalmas tömegek vettek részt a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor és a fő kihívója, Magyar Péter által szervezett rivális felvonulásokon Budapesten 2026. március 15-én, alig négy héttel a szorosnak ígérkező választások előtt. Több százezer felhasználó nézett már meg egy a közösségi médiában terjedő videót, amelyen a szinte teljesen üres Deák Ferenc teret látni. A felvételhez azt a megjegyzést fűzték, hogy a videó bizonyítja: a Tisza párt rendezvénye elmaradt a várakozásoktól. Az AFP saját fotói és helyszíni beszámolója azonban alátámasztják a tényt, hogy a tér csupán gyülekezőhely volt, és a tömeg később a Hősök terére vonult. Ezt igazolja a rendezvény hivatalos útvonala, valamint a szervezők által megosztott fotók, videók és légi felvételek is.
„Ciki: a Tisza nagyobb tömegre számított, de a kihelyezett hangszóróknál már senki sincsen — a tömeg vége még nem ért el idáig!” — olvasható egy, a kormánypárti tartalomgyártó, Deák Dániel által 2026. március 15-én 16:58‑kor feltöltött Facebook‑videóban. A felvétel a Deák Ferenc teret mutatja, ahol alig láthatóak emberek, járművek haladnak el, és a háttérben kültéri rendezvényekhez használt nagyméretű hangszórók láthatóak.
Deák a múltban több alkalommal is osztott már meg hamis vagy félrevezető állításokat a közösségi médiában, például itt, itt és itt.
A félrevezető videó a közösségi médiában. A képernyőfelvétel 2026. március 17-én készült. A sárga jelölést az AFP adta hozzá.
A videó több mint 400 000 megtekintést és 220 megosztást ért el. A szegedma és a Magyar Nemzet is átvette Deák bejegyzését, ugyanazon a napon megjelent cikkeikben.
2026. március 15-én mind a kormányzó Fidesz–KDNP, mind pedig fő kihívója, a Tisza párt politikai nagygyűlést tartottak, hogy mozgósítsák saját szavazóikat és erőt demonstráljanak a 2026. április 12‑ére kitűzött országgyűlési választások előtt. Az AFP helyszínen lévő újságírói szerint mindkét rendezvényen több tízezren vettek részt.
Politikai elemzők (mint Török Gábor és Dull Szabolcs) az esemény után úgy értékelték, hogy mindkét párt elégedett lehet a résztvevők számával. Az állami irányítás alatt álló Nemzeti Turisztikai Ügynökség becslést tett közzé a tömegekről, amely állításuk szerint mobilcella-információkon alapul. Ezt a jelentést független források nem erősítették meg. A közlés szerint 180 000 ember vett részt Orbán Viktor miniszterelnök beszédén, míg 150 000 fő volt jelen az ellenzéki vezető, Magyar Péter rendezvényén.
Mindkét politikai vezető (lásd itt és itt) azt állította, hogy az ő rendezvényük vonzott több résztvevőt. Bár a tömegek pontos becslése rendkívül nehéz, a nyilvánosan elérhető fotók és videók — köztük légi felvételek — alapján egyértelmű, hogy mindkét eseményen hatalmas tömeg vett részt.
Számos felhasználó Deák Dániel videója alatt úgy tűnik, elhitte, hogy a felvétel azt bizonyítja: az ellenzéki rendezvény kudarc volt. „Eltűntek? Elapadt a Tisza? Nem lenne kár érte.” — írta valaki. „Elapadt a Tisza. Hajrá Fidesz! Hajrá magyarok!” — fogalmazott egy másik kommentelő.
Más felhasználók viszont hazugsággal vádolták Deákot, és felhívták a figyelmet arra, hogy a videó az ellenzék gyülekezőhelyét mutatta abban az időben, amikor a tömeg már továbbvonult.
Az AFP elemzése arra a következtetésre jutott, hogy Deák Dániel videója félrevezető. A tömeg a Deák Ferenc téren gyülekezett, majd onnan a Hősök terére vonult, hogy részt vegyen az ott meghirdetett programokon. A Tisza által közzétett fotók, videók és a rendezvény hivatalos útvonala mind ezt támasztják alá.
A videón a gyülekező helyét látni, nem az eseményt
A Deák Dániel által megosztott videót a Deák Ferenc téren, az „Anker” épület előtt rögzítették.
A Tisza párt hivatalos honlapja szerint a 2026. március 15‑i rendezvényük 13 órakor kezdődött a Deák Ferenc téren. A „Nemzeti Menetelésnek” nevezett esemény ezt követően úgy folytatódott, hogy a tömeg — Magyar Péter, a Tisza listavezetője és más Tisza‑politikusok vezetésével — a Hősök terére vonult, ahol koncertekkel és beszédekkel zárult a program.
14 órakor Magyar Péter hivatalos Facebook‑oldala egy 4 órás élő közvetítést indított (archiválva itt), amely a teljes menetet bemutatja. Ebből egyértelműen látszik, hogy a tervezett 14 óra után nem sokkal a menet valóban elindult a Hősök tere felé.
A Tisza útvonaltervében szerepel a tervezett menet térképe is:
A Tisza menetének útvonalterve a párt honlapjáról
A Magyar Péter hivatalos Facebook‑oldalán egy olyan gyorsított felvételű (timelapse) videó is megjelent (archiválva itt), amely egyszerre mutatja a gyülekezőhelyet és a menet végpontját. A felvétel alapján körülbelül két órába telt, amíg a Deák Ferenc tér teljesen kiürült.
Ez összhangban van több médium élő közvetítésével (lásd itt és itt), amelyek arról számoltak be, hogy az első programok körülbelül 16:15‑kor kezdődtek a Hősök terén.
Az AFP fotóján egyértelműen látszik, hogy hatalmas tömeg vonult az Andrássy úton:
Emberek zászlókkal és transzparensekkel vonulnak a Tisza ünnepi programján Budapesten, 2026. március 15‑én.
Egy másik AFP‑fotó pedig a tömeget mutatja a végső helyszínen:
Emberek zászlókkal és transzparensekkel a Tisza ünnepi programján Budapesten, 2026. március 15‑én.
Egy Magyar Péter Facebook‑oldalán megosztott légi felvétel szintén mutatja a tömeget, amint az Andrássy úton vonul. A videón jól látható, ahogy a menet vége elhagyja a Deák Ferenc teret.
A Magyar Péter hivatalos Facebook‑oldalán megosztott légi felvételen a menet végét lehet látni, amint elhagyja a Deák Ferenc teret. A képernyőfelvétel 2026. március 16‑án készült.
A rendőrség sajtóközleménye szerint, amely a március 15‑i nemzeti ünnephez kapcsolódó forgalomkorlátozásokat ismertette, a Tisza menetútvonala a Deák Ferenc tér és a Hősök tere között „szakaszos és időszakos” forgalomtilalom alá esett 13:00 és 16:30 között.
Az Andrássy út Oktogon és a Hősök tere közötti szakaszán — valamint magán a Hősök terén — teljes forgalomtilalom volt érvényben ugyanazon a napon 22 óráig.
Figyelembe véve mindezt, valamint a Tisza rendezvényének hivatalos útvonalát, egyértelmű, hogy a rendőrség és a Tisza is arra számított, hogy a tömeg legkésőbb 17 órára elhagyja a Deák Ferenc teret — ez az az időpont, amikor Deák Dániel feltöltötte videóját. Nem világos, hogy Deák pontosan mikor rögzítette a felvételt, de mivel a háttérben autók láthatók, a forgalomkorlátozásokat ekkorra már feloldották.
Egy, a gyülekezési szakaszban is jelen lévő AFP‑újságíró megerősítette, hogy a hangszórókból zene szólt a gyülekezők szórakoztatására. Így az a puszta tény, hogy hangszórók voltak kihelyezve a Deák Ferenc téren, önmagában nem bizonyítja, hogy a szervezők több résztvevőre számítottak volna.
Ez nem az első eset, hogy hamis vagy félrevezető fotókat és videókat használnak fel arra, hogy kisebbnek állítsanak be tiszás rendezvényeket, az AFP több cikkben is cáfolt hasonló állításokat, például itt és itt.
2026. március 10.
Magyarország őrizetbe vette egy Ausztriából Ukrajna felé tartó, készpénzt és aranyat szállító hét ukrán banki alkalmazottját, pénzmosás gyanújára hivatkozva, tovább rontva az egyébként is feszült viszonyt Kijevvel. Az akcióról állítólagos képek kezdtek terjedni a közösségi médiában magyarul és más nyelveken. De a képek összehasonlítása a magyar kormány által közzétett hivatalos felvételekkel, valamint a képeken található vizuális ellentmondások is egyértelművé teszik, hogy mesterséges intelligenciával generálták őket. Ezt a szintetikus képeket felismerő számítógépes eszközök is megerősítették. A virálisan terjedő posztok nem hiteles felhasználói aktivitás jeleit is mutatják.
Magyarország 2026. március 5-én letartóztatta az ukrán állami Oscsadbank hét alkalmazottját, miközben azok készpénzt szállítottak egy ausztriai bankból ukrajnai bankok felé. A hatóságok másnap szabadon engedte és kiutasította az alkalmazottakat. A magyar kormány azt állítja, hogy egy pénzmosás elleni nyomozás részeként vették őrizetbe őket, Kijev viszont azzal váldolta, hogy Magyarország lényegében „túszul ejtette” a férfiakat, válaszul arra, hogy Ukrajna még nem nyitotta újra az orosz olajat Magyarországra szállító Barátság kőolajvezeték. A banki alkalmazottak 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm aranyat szállítottak. A Magyarország által lefoglalt értékeket még nem adták vissza – közölte Andrij Pisnyi, az ukrán központi bank vezetője a Facebookon.
Az incidens csak tovább rontotta a két ország közötti feszültséget, miután Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilvánosság előtti szócsatába keveredtek egymással. Március 4-én, egy nappal az eset előtt, Zelenszkij látszólag közvetlen fenyegetést intézett Orbánhoz, amikor azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők „a maguk nyelvén fognak beszélni vele” – ezt a kijelentést a magyar kormány, a Tisza Párt listavezetője Magyar Péter, és az Európai Unió is elítélte.
A kormánypárt igyekszik az ukrán elnök személyét – akinek a magyar lakosság körében a népszerűtlensége az orosz elnök Vlagyimir Putyinéval vetekszik – a választási kampány egyik fő témájává tenni, azt a narratívát erőltetve, hogy áprilisban a magyaroknak közötte és Orbán között kell választaniuk.
Nem sokkal a letartóztatások után olyan képek kezdtek terjedni az interneten, amelyek állítólag a bankjegyekkel és arannyal teli pénzszállító járműveket, valamint „NAV” feliratú egyenruhát viselő kommandósokat és ukrán zászlót viselő, megbilincselt embereket ábrázoltak.
„Elcsípte a NAV az ukrán aranykonvojt” – olvasható annak a képnek a címe, amelyet a kormánypárti Bors bulvárlap töltött fel a Facebookra. A poszt 2026. március 6-i megjelenése óta 32 ezer reakciót és több mint 4400 megosztást ért el.
A hamis képek a Facebookon. A képernyőfotók 2026. március 9-én készültek. Az AI‑címkét az AFP adta hozzá
A Ripost – egy másik, rendszeresen kormányzati narratívákat visszhangzó bulvárlap – 2026. március 6-án szintén megosztott két hasonló képet a Facebookon. A képeken arannyal és pénzzel teli szállítóautókat, valamint ukrán zászlós emberek letartóztatását látni. A poszt több mint 126 ezer reakciót és 19 ezer megosztást ért el. Mindkét bejegyzés alatt sok az Ukrajna-ellenes hozzászólás, bár néhányan megjegyezték, hogy a képek mesterséges intelligenciával készülhettek.
A hamis képek már olaszul, csehül, szlovákul, románul és bolgárul is terjedni kezdtek.
A virális képeket összehasonlítva az akció hivatalos felvételeivel egyértelmű, hogy a közösségi médiában terjedő képek nem hitelesek. A rajtuk látható arany- és pénzmennyiség nem felel meg a valós adatoknak. A képeken a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) emberei láthatók, ám a valóságban a Terrorelhárítási Központ (TEK) egysége hajtotta végre a letartóztatást. A vizuális elemzés alapján a felvételeket mesterséges intelligenciával generálták.
Mesterséges intelligenciával készült képek
Nem sokkal az akció után a magyar kormány hivatalos csatornái közzétették a Terrorelhárítási Központ által végrehajtott akció videóját, valamint egy fotógalériát a bankjegyekről és az aranyról. Ezekből a felvételekből azonnal egyértelmű, hogy a lefoglalt pénz és arany fizikai mennyisége lényegesen kisebb annál, mint amit a virális képek mutatnak.
A hamis képek (balra) és a magyar kormány Facebook‑oldala által közzétett hivatalos galéria. Képernyőfotók 2026. március 9‑én készültek. Az AI‑címkét az AFP adta a képekhez
Bár a NAV valóban része volt a nyomozásnak, a hivatalos közlés szerint a TEKegysége tartóztatta le az ukrán banki almazottakat, ahogyan az a hivatalos felvételeken is látható. A NAV‑nak is van saját különleges egysége, azonban az ő felszerelésük nem hasonlít a virális képeken ábrázolt taktikai öltözékre, ráaádsul sehol sincs szó arról, hogy ők is részt vettek volna az akcióban. Azt is jól meg lehet figyelni, hogy a valóságban a pénzt kék zsákokba csomagolták, „Raiffeisen” feliratú cimkékkel ellátva, nem pedig csak úgy halomba rakva szállították, mint a közösségi médiában terjedő hamis képeken.
A magyar kormány által a YouTube‑ra feltöltött videó. Képernyőfotók 2026. március 9‑én készültek. A színes jelöléseket az AFP adta hozzá
A képeken magukon is számos vizuális ellentmondás található, amelyek arra utalnak, hogy mesterséges intelligenciával készültek. Először is a két felvétel egymásnak is ellentmond: különböző kommandóegységeket, különböző kinézetű letartóztatott személyeket, eltérő járműveket, illetve eltérő mennyiségű aranyat és pénzt ábrázolnak.
A mesterséges intelligencia használatára további jelek is utalnak: az első képen a kommandósok hátán látható apró felirat értelmetlen halandzsa, ami tipikus hibája az MI‑vel generált fotóknak. Az egyik tisztnek mindössze három, széles és lapos ujja van, a földön heverő pénzkötegek pedig egy ponton valamilyen koszos hószerű masszává torzulnak.
A hamis képek egy részlete. A képernyőfotó 2026. március 9‑én készült. AI‑címkét az AFP adta hozzá
A második képen az egyik rendőr olyan felvarrót visel, ami nagyon hasonlít az Ukrán Nemzeti Rendőrség jelvényére. A képgeneráló mesterséges intelligencia‑programok szöveges utasítások alapján készítenek képeket (ebben az esetben feltehetően olyan prompt alapján, amely tartalmazta az „Ukrajna” és „rendőrség” szavakat), de időnként nem értelmezik helyesen az instrukciókat, és ehhez hasonló hibákat vétenek.
A hamis kép egy részlete. A képernyőfotó 2026. március 9‑én készült. Az AI‑címkét az AFP adta hozzá. Az ukrán rendőrség felvarrója az ukrán belügyminisztérium honlapjáról származik
A Google „Erről a képről” funkciója szerint a Ripost által megosztott kép Google MI‑vel készült. Az Invid‑WeVerify tényellenőrző böngészőkiegészítő szintetikus képészlelő eszköze pedig 78 százalékos valószínűséggel állapította meg, hogy a Bors által megosztott képet mesterséges intelligencia generálta — a 70 százalék feletti érték erős bizonyítéknak számít.
Gyanús felhasználói aktivitás
A Ripost és a Bors Facebook‑oldalai óránként több posztot is közzétesznek, ám ezek ritkán kapnak néhány száz reakciónál többet, gyakran csak egy tucatnyit. Ehhez képest a Ripost által megosztott, virális fotókat tartalmazó poszt 129 000 reakciót gyűjtött, a Bors bejegyzése pedig több mint 32 000 reakciót ért el. Ennek egy része magyarázható azzal, hogy a bejegyzéseket több médium is szemlézte, de még így is sokszorosa a megszokottnak.
Sok, a posztokra reagáló felhasználó nem magyar. Természetes jelenség, hogy egy bejegyzés organikusan terjedhet az eredeti országán kívül is, de ez akár a mesterségesen felpumpált aktivitás jele is lehet — például álprofilok révén. Már egy rövid elemzés során is tucatszám talált az AFP olyan felhasználókat, akiknek hiányos vagy mesterséges intelligenciával generált profilképe volt, nem rendelkeztek ismerősökkel, nyilvános aktivitással vagy bármilyen információval — ami erős jele annak, hogy nem valós profilokról van szó.
A virális Facebook‑posztra reagáló felhasználók. Képernyőfotó 2026. március 9‑én
Nemrég a Telex és a magyar tényellenőrző oldal, a Lakmusz is kiterjedt álprofil‑hálózatokat azonosított a Facebookon, amelyek kifejezetten a magyar választásokkal kapcsolatos témákat és posztokat célozzák meg.
Magyar Péter is felvetette nemrég annak lehetőségét, hogy Oroszország megpróbálhat beavatkozni a magyar választásokba. Miután a sajtó arról számolt be, hogy az orosz katonai hírszerzés olyan egységet küldött Magyarországra, amelyet a moldovai választások befolyásolásával gyanúsítanak, Magyar figyelmeztette Oroszországot, hogy ne avatkozzon be a magyar választásokba. A magyarországi orosz nagykövetség és személyesen az orosz nagykövet is reagált Magyar bejegyzésére, „álhírnek” és „mesének” nevezve az orosz választási beavatkozás lehetőségét.
Azóta hogy Oroszország teljes körű támadást intézett Ukrajna ellen, a Moszkva‑párti szereplők rendszeresen terjesztenek olyan hamis állításokat, amelyek szerint Ukrajna megrendezi vagy meghamisítja a háborúról szóló beszámolókat. 2026 februárjában egy olyan montázsfotó kezdett el terjedni a közösségi médiában több nyelven, köztük magyarul is, amelyen egy ukrán tinédzsert látni különböző temetéseken. A kép azzal a hamis állítással terjedt, hogy a fiú egy „válságszínész”, aki állítólag „nyolc különböző apát temetett el”. A fényképek valójában azt mutatják, hogy a fiú a helyi elesett katonák búcsúztatásain vett részt, és soha nem állították, hogy a rokonuk lett volna. A helyi hatóságok szerint a tinédzser rendszeresen önkénteskedett, és a halottak tiszteletére ő vitte a róluk készült portrékat a temetésen.
„Ugyanazt az ukrán fiút legalább 8 alkalommal használták fel, hogy különböző "apákat" gyászoljon... Vedd észre, hogy át vagy verve... Vagyis filmet nézel...” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amit 2026. február 12-e óta már 65 alkalommal osztottak meg. A bejegyzéshez egy fotómontázst is mellékeltek, amelyen ugyanaz a tinédzser fiú látható nyolc különböző temetésen az elhunyt portréjával a kezében.
Hasonló bejegyzések más nyelveken – például hollandul, franciául, németül, angolul és finnül – is elterjedtek a közösségi médiában, és több felhasználó azt állította bennük, hogy a fiú „válságszínész”, illetve hogy a temetések „megrendezett háborús propaganda” részei.
Az AFP azonban kiderítette, hogy a valódi fényképeket kiragadták a kontextusukból. A felvételeket nyugat‑ukrajnai Otyniia helyi hatóságai tették közzé, hogy bemutassák a háborúban elesett katonák búcsúztatását. Semmi nem utal arra, hogy a fiú bármelyik esetben az apjának a temetésén vett volna részt. Egy helyi tisztviselő az AFP‑nek megerősítette, hogy a fiú maga döntött úgy, hogy részt vesz ezeken a szertartásokon.
A képernyőképeken az AFP takarta ki az arcot, mivel a fotókon egy kiskorú látható.
A hamis állítás a Facebookon magyarul. A képernyőmentés 2026. február 24-én készült
Moszkva és az oroszbarát hangok rendszeresen próbálják erősíteni azt a narratívát, hogy Ukrajnában „megrendezett jeleneteket” mutatnak be. A cél gyakran az, hogy így bagatelizálják el a konfliktus jelentőségét – még olyan, alaposan dokumentált eseteknél is, mint a bucsai civilek megölése. Az AFP már számos alkalommal cáfolt ilyen állításokat, például itt és itt.
Gyászszertartás a halott katonák emlékére
A nyolc fotón külön‑külön elvégzett fordított képkeresés segítségével sikerült kideríteni, hogy mindegyik kép más-más alkalommal készült, amikor az ukrán Ivano-Frankivszk megyében található Otyniia kistelepülés az elesett katonáira emlékeztek. A hősi búcsúztatásokat a helyi önkormányzat szervezte.
Minden fénykép 2025 októbere és 2026 januárja között került fel az Otyniia Települési Közösség hivatalos Facebook‑oldalára, amely rendszeresen beszámolt ezekről a megemlékezésekről (1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8).
Minden egyes bejegyzés részletesen bemutatja az elhunyt életét és halálának körülményeit, ahogy az az alábbi példákban is látható. Egyik poszt sem utal arra, hogy bármilyen családi kapcsolat lenne a portrékat vivő fiú és az elesett katonák között. A fiút magát egyetlen bejegyzés sem említi.
Képernyőfotók Otyniia helyi hatóságainak Facebook‑bejegyzéseiről, 2026. február 12‑én rögzítve. A piros jelöléseket az AFP adta a képhez
A fiúról készült fotók közül néhány a helyi híroldalakon is megjelent a búcsúztatásokról szóló beszámolók részeként. Ezekben sincs semmilyen utalás arra, hogy a képen látható gyereknek köze lenne bármelyik elhunythoz.
A közösségi médiában terjedő hamis állításokra reagálva az Otyniiai Települési Közösség február 6‑án a Facebookon azt írta, hogy ezeket a megemlékezéseket „cinikusan felhasználták” dezinformáció terjesztésére. A poszt a fiút név szerint is említette: Ruszlanként.
„Őszintén köszönetet szeretnénk mondani Ruszlannak, aki 2024 nyara óta saját kezdeményezésére vesz részt a közösségünk elesett katonáinak búcsúztatásain, és ő viszi a portréikat” – áll a bejegyzésben, hozzátéve, hogy mindezt „tiszteletből, emlékezésből és kötelességtudatból” teszi.
A poszt egy helyi cikkre is hivatkozik, amely a fotósorozat körül kialakult dezinformációt ismerteti. A cikk a fiút a „a 14 éves Ruszlanként” azonosítja.
"Manipulatív narratíva"
Február 6‑án az ukrán Dezinformáció‑ellenes Központ Facebook‑közleményben reagált azokra az állításokra, amelyek szerint a fiú „szerepet játszott”, és több különböző „apát temetett el”. A központ egyértelműen úgy fogalmazott, hogy ezek az állítások „teljes hazugságok”. Hozzátették, hogy „ezt a manipulatív narratívát eredetileg orosz információs csatornák terjesztették”.Ugyanezt a közleményt az Otyniiai Települési Közösség Facebook‑oldalán is megosztották.
Az AFP megkeresésére Makszim Szarakhman, az Otyniiai Települési Tanács Ifjúsági Tanácsának vezetője 2026. február 12‑én megerősítette, hogy a fiút ábrázoló fotók valóban olyan búcsúztatásokon készültek, amelyeken a fiú önkéntesként vett részt. Hozzátette: „Saját elhatározásából vesz részt ezeken az alkalmakon, ugyanúgy, mint a papok vagy a település vezetője.”Szarakhman azt is közölte az AFP‑vel, hogy a fiú családja nem szeretne a sajtónak nyilatkozni.
Oroszország elhúzódó ukrajnai inváziója közel kétmillió katonai áldozatot (elesetteket, sebesülteket és eltűnteket) követelt a két országban együttvéve a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) által 2026 januárjában közzétett elemzés szerint.
Az orosz erők szenvedték el a veszteségek nagyobbik részét: az amerikai agytröszt szerint az orosz hadsereg akár 325 000 halottat is veszíthetett a becslések szerinti az 1,2 millió összesített veszteségből, azóta hogy négy évvel ezelőtt lerohanta Ukrajnát.
Az ukrán erők is súlyos veszteségeket szenvedtek: 2022 februárja és 2025 decembere között 500 000 és 600 000 főt veszítettek, ebből 100 000–140 000 a halottak száma a jelentés szerint.
Zelenszkij ukrán elnök 2026 februárjában ennél alacsonyabb számot közölt: azt mondta, hogy 55 000 ukrán katona esett el, és „nagyon sokan” továbbra is eltűntként vannak nyilvántartva.
Az AFP további, az ukrajnai háborúval kapcsolatos cikkeit itt olvashatja.
2026. március 2.
A Kárpátalján található Vereckei-hágói emlékművet – amely a honfoglalásnak állít emléket – a 2008-as felállítása óta többször is megrongálták. A Magyarország és Ukrajna közötti ismét felszínre tört diplomáciai feszültségek közepette olyan képek terjedtek el az interneten, amelyek állítólag azt mutatják, hogy az emlékművet magyarellenes graffitikkel, ukrán jelmondatokkal és náci szimbólumokkal firkálták össze. Az AFP azonban több olyan vizuális ellentmondást is talált a képeken, amelyek arra utalnak, hogy számítógéppel manipulált képekről van szó. A szobor alkotója szintén azt mondta az AFP-nek, hogy szerinte ezek a képek hamisak. Az ukrán kormány dezinformáció ellen küzdő ügynöksége szintén azt írta az X-en, hogy a bejegyzések hamisak. A 2026. február 27-i állapot szerint nincs olyan sajtóhír, amely arról tudósított volna, hogy az emlékművet megrongálták az idei évben.
Két olyan kép kezdett el terjedni az interneten, amik a Vereckei-hágói honfoglalás emlékművét ábrázolják azzal az állítással, hogy azt „ukrán neonácik megrongálták”. Ezt, a február 23-án az „Orosz Hírek” Facebook-oldal által közzétett bejegyzést például már 114 alkalommal osztották meg. Egyes Facebook-posztok a két kép közül az egyiket, mások mindkettőt tartalmazzák. A magyar kormányközeli Mandiner hírportál is közzétette a képeket, de később magyarázat nélkül törölte a cikkét.
A képeken az látható, hogy az emlékművet többek között ilyen feliratokkal fújták össze: „Magyarország az ellenségünk”, „késhegyre a magyarokat”, valamint Orbán Viktor miniszterelnökre nézve pejoratív üzenetekkel is angolul, magyarul és ukránul. Egy horogkereszt és egy ukrán címer is megjelenik a képeken.
A hamis kép magyarul a Facebookon. A képernyőmentések 2026. február 27-én készültek
A bejegyzések alatt számos olyan magyar hozzászólást olvasni, amelyek az ukránokat náciknak nevezik, és megtorlást követelnek az állítólagos sértésért.
Ugyanezek a képek hasonló, hamis állításokkal már angolul és szlovákul is terjedni kezdtek.
A Vereckei-hágói emlékmű a honfoglalásnak állít emléket, 2008-ban avatták fel egy helyi szobrász, Matl Péter tervei alapján. Egyes ukránok számára az emlékmű a magyar revizionizmust jelképezi, és felállítása óta többször megrongálták.
2009-ben ukrán ultranacionalisták horogkeresztet festettek az emlékműre. 2012-ben sárgára és kékre – Ukrajna nemzeti színeire – festették, és egy másik alkalommal is megrongálták. 2014-ben felgyújtották az emlékművet. 2017-ben a hatóságok közölték, hogy az ukrán biztonsági erők elfogtak egy csoportot, amely robbanóanyaggal akarta megsemmisíteni az emlékművet. Ugyanebben az évben az emlékmű egy részét – egy középen kereszttel ellátott kőtömböt – pótolni kellett, miután megsemmisítették.
Az áprilisi országgyűlési választások közeledtével továbbra is feszült a magyar–ukrán viszony.
Egy januári orosz rakétatámadás után Kijev felfüggesztette az olajszállítást a Barátság (Druzsba) kőolajvezeték-hálózaton keresztül, amely a Magyarországra exportált orosz olaj fő útvonala.
A magyar miniszterelnök azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy szándékosan késleltetik a vezeték újranyitását, azt állítva, hogy Ukrajna be akar avatkozni a magyar választásokba és rontani akarja a kormánypárt újraválasztási esélyeit, emellett Orbán „Magyarország ellenségének” nevezte a szomszédos országot. Ukrajna rendszeresen válik a magyar kormányközeli szereplők hamis és megtévesztő állításainak a célpontjává.
De a megrongált emlékművet ábrázoló képek nem valódiak. Az AFP több olyan vizuális ellentmondást azonosított, amelyek a számítógéppel generált képekre jellemzők. Az emlékmű alkotója szintén azt mondta az AFP-nek, hogy szerinte a képeket digitális eszközökkel készítették. A 2026. február 27-i állás szerint nincs hivatalos jelentés arról, hogy az emlékművet megrongálták volna az idén.
Vizuális ellentmondások
A két fotó elemzésekor észrevettük, hogy azok ellentmondanak egymásnak: az egyiken egy fekete kőtömb látható középen kereszttel, míg a másikon a középső rész teljesen üres.
A hamis fotók. A jelöléseket az AFP adta hozzá. A képernyőfelvételek 2026. február 26-án készültek.
A középen lévő keresztet 2017-ben kicserélték, de az új kereszt (lásd itt és itt) eltér a korábbitól– magasabb talapzaton áll, és szimmetrikus szárai vannak (úgynevezett görög kereszt).
Az interneten terjedő képen azonban a kőtömb a két változat sajátos keverékének tűnik, ahogyan azt az alábbi képen is látni:
A hamis fotó (balra), a kereszt 2017 előtt a Google Maps-en (jobb felső sarokban) és a kereszt 2017 után egy TiKTok videóban. A jelöléseket az AFP adta a képhez. A képernyőképek 2026. február 26-án készültek
A második képen az emlékmű elején széles, hóval borított alapkövek láthatóak.
A valóságban azonban ezek az alapkövek jóval keskenyebbek:
A hamis fotó és az emlékmű a Wiki Images oldalon. A jelöléseket az AFP adta a képhez. A képernyőképek 2026. február 26-án készültek.
Az AFP megkeresésére az emlékmű alkotója, Matl Péter 2026. február 25-én e-mailben azt írta: „Szerintem ezek virtuális fotók, nem valódiak”.
Az ukrán Dezinformáció-ellenes Központ is közzétett egy bejegyzést a képekről, amiben „hamisnak” nevezték azokat. Az ukrán kormányzati szervezet azt is hozzátette, hogy a képek célja az „ukrán–magyar konfliktus szítása, Ukrajna lejáratása a nemzetközi színtéren, annak a benyomásnak a keltése, hogy az ukránok idegengyűlölők és nácik, az európai partnerek Ukrajnának nyújtott támogatásának gyengítése, valamint a társadalom megosztása az országon belül.”
Az AFP további, az ukrajnai háborúval kapcsolatos tényellenőrzéseit itt, a 2026-os országgyűlési választásokkal kapcsolatos írásait pedig itt találja.
2026. február 20.
Több mint egy évtizede terjed online az a hamis állítás, hogy a klór‑dioxid – egy vízfertőtlenítésre használt vegyület – valójában egy csodaszer, amely állítólag számos egészségügyi problémát, köztük a Covid–19-et és a rákot is képes gyógyítani. 2025 végén és 2026 elején magyar közösségi médiában is megjelentek olyan bejegyzések, amelyek szerint a vegyület gyógyítja a rákot és bizonyos oltási mellékhatásokat. A szakértők azonban az AFP-nek elmondták, hogy az anyag nem használható terápiás célra, mivel erős oxidálószer, amely károsítja az emberi sejteket. Az EU-ban nem engedélyeztek semmilyen klór‑dioxid‑alapú gyógyszert, és Magyarországon jogi következményekkel járhat, ha valaki ilyen anyagokat gyógyszerként reklámoz vagy árusít.
Egy magyar felhasználó több olyan Facebook-bejegyzést (1,2,3) is publikált 2025 decemberében és 2026 januárjában, amelyek a klór‑dioxidot az „mRNS‑oltások mellékhatásainak” ellenszereként népszerűsítették; a posztokat több száz alkalommal osztották meg a közösségi oldalon. A bejegyzések egy régi, már cáfolt állítást ismételnek el, amely szerint az oltás által termelt tüskefehérjék korlátlan ideig a szervezetben maradnak és terjednek, különféle rendellenességeket – például autoimmun betegséget és rákot – okozva. A valóságban a tüskefehérje csak néhány hétig van jelen a szervezetben, és az immunrendszer válasza során lebomlik és eltűnik.
Ugyanez a felhasználó egy másik bejegyzésben azt állította, hogy a klór‑dioxid egy „alternatív rákgyógyszer” más, szintén nem bizonyított rákkezelések mellett, mint például a fenbendazol, az ivermektin és a metilénkék.
A hamis Facebook-bejegyzések. A képermyőmentések 2026. február 18-án készültek. A piros áthúzásokat az AFP adta a képhez
A klór‑dioxid‑termékek magyarországi népszerűsítése nem új jelenség. 2021-ben egy magyar állampolgár felfüggesztett börtönbüntetést kapott ilyen készítmények reklámozásáért, és a magyar egészségügyi hatóságok már 2010-ben figyelmeztetést adtak ki a klór‑dioxid veszélyeiről.
Egy farmakológiai szakértő és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ megerősítette az AFP-nek, hogy ezek a készítmények eleve veszélyesek, és a klór‑dioxid természeténél fogva „nem alkalmas semmilyen betegség terápiás, belsőleges kezelésére”.
A klór-dioxid nem gyógyítja a rákot
A klór‑dioxid természetes formájában „erős szagú, vörösessárga gáz”, amely a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vegyi biztonsági útmutatója szerint bőrrel érintkezve vagy belélegezve súlyos irritációt, tüdőödémát, nagyobb mennyiségben pedig akár halált is okozhat.
A széles körben alkalmazott rákterápiák célja, hogy lassítsák a rákos sejtek terjedését, illetve elpusztítsák vagy eltávolítsák azokat a szervezetből. Emellett folynak kutatások az mRNS‑technológiák alkalmazásáról is annak érdekében, hogy segítsék a szervezetet a daganatok leküzdésében.
A hamis elképzelést, miszerint a klór‑dioxid lehetséges rákgyógyszer lenne, 2025 januárjában az amerikai színész Mel Gibson is népszerűsítette, ezt az állítást az AFP ebben a cikkben már megcáfolta. A szakértők az AFP‑nek elmagyarázták, hogy nem létezik olyan tanulmány, amely alátámasztaná a klór‑dioxid rákgyógyító hatását, és hogy attól, hogy egy fertőtlenítőszer képes sejteket vagy mikrobákat elpusztítani egy felületen, még nem használható az emberi szervezetben.
A Magyar Kémikusok Lapja 2021 májusi cikke szerint a klór‑dioxid „megfelelően kis koncentrációban víztisztításra, élelmiszerek lemosó kezelésére és szilárd felületek fertőtlenítésére alkalmas, szájon át fogyasztva igen mérgező”. A cikk azt is kifejti, hogy egyesek külön árusítanak olyan vegyszereket, amelyek egyszerű háztartási összetevőkkel összekeverve klór‑dioxid‑oldatot (CDS) állítanak elő.
Csupor Dezső szakgyógyszerész, a Szegedi Egyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének tanszékvezető egyetemi docense az AFP február 6‑án küldött megkeresésére e‑mailben megerősítette, hogy nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a klór‑dioxid bármilyen terápiás előnnyel rendelkezne. A szakértő azt is kifejtette, hogy mind az otthoni klór‑dioxid‑előállítás, mind az ilyen készítmények fogyasztása veszélyes.
"A ClO2 egy nagyon erős oxidálószer, ebben rejlik fertőtlenítő hatása. Nem válogat, mindent öl, roncsol, gyógyhatás céljával soha nem fogják használni" – mondta el a szakember.
A klór-dioxid nem gyógyír az "mRNS Covid-oltások mellékhatásaira"
Az mRNS‑alapú Covid‑oltások hatására a sejtek olyan antigéneket, úgynevezett tüskefehérjéket állítanak elő, amelyek hasonlítanak a koronavírus tüskefehérjéire; ezáltal a szervezet megtanulja felismerni a vírust és védekezni ellene. A tudósok elmagyarázták, hogy a tüskefehérjék átlagosan két hétig maradnak a szervezetben.Egy 2024-es jelentés szerint a Covid‑19 elleni oltások 2020-as bevezetésük óta több mint egymillió életet mentettek meg csak a WHO európai régiójában, amely 53 országot foglal magában.
Ennek ellenére visszatérően terjed az a hamis állítás, hogy a Covid‑oltások után a tüskefehérjék szétterjednek a szervezetben, ott korlátlan ideig megmaradnak, és egy sor mellékhatást okoznak. Az AFP már 2021-ben több cikkben is megcáfolta ezeket az állításokat, például itt és itt.
Az mRNS technológia működési elve
A német Robert Koch Intézet oltásinformációs oldala szerint továbbra sincs bizonyíték arra, hogy az mRNS‑alapú Covid‑oltások hosszú távon károsítanák a szervezetet.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) arra figyelmeztet, hogy a Covid‑oltások enyhébb mellékhatásokat okozhatnak, például fejfájást, lázat vagy izomfájdalmat, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy „nincs bizonyíték arra, hogy a Covid–19 vakcinák hosszú távon olyan mellékhatásokat okoznának, mint például a rák”.
Néhány súlyos, de nagyon ritka mellékhatás – például szívburokgyulladás (pericarditis) vagy szívizomgyulladás (myocarditis) – előfordult. Ugyanakkor a legtöbb érintett néhány héten belül felépül. Ahogy ebben a cikkben elmagyaráztuk, a klór‑dioxid fogyasztása károsítja a szívet és a májat, és a szer „emberi használatra nem alkalmas”.
Ahogy Csupor Dezső az AFP‑nek elmondta, a klór‑dioxid egyszerűen alkalmatlan bármilyen terápiás felhasználásra, mivel válogatás nélkül mindent károsít, amivel érintkezik; a kockázat éppen a klór‑dioxid „nem szelektív hatásában” rejlik. A szakértő szerint nem specifikusan hat, vagyis "nem receptorokon, nem enzimeken, nem jelátviteli útvonalakon keresztül", hanem közvetlen kémiai reakcióval, oxidáció révén. Hozzátette, hogy a klór‑dioxid „oxidálja az aminosavakat, inaktiválja a fehérjéket, károsítja a membránlipideket és a nukleinsavakat — lényegében mindent, amivel találkozik. Szájon át fogyasztva ez mérgezésként értelmezhető.”
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) 2026. február 17‑én küldött e‑mailben megerősítette az AFP számára, hogy „a klór-dioxid és klór-dioxidot felszabadító termékek nem alkalmasak gyógyításra”. Hozzátették, hogy a vegyület nem szerepel az EMA vagy az NNGYK gyógyszer-adatbázisaiban, így sem az Európai Unióban, sem Magyarországon nem engedélyezett gyógyszerként.
"A klór-dioxid maró hatású vegyület, irritálja a nyálkahártyát, hányást, hasmenést, hasi görcsöket, súlyosabb esetekben vörösvértestek szétesését (hemolízis), methemoglobinemiát, veseelégtelenséget okozhat. A forgalmazók félrevezető módon ezeket gyakran „természetes mellékhatásokként” tüntetik fel, ami miatt sokan nem fordulnak időben orvoshoz" – mondta el a hatóság az AFP kérdésére.
Az egészségügyi hatóság azt is kifejtette, hogy az epidemiológiai adatok alapján a klór‑dioxid lenyelése „a lakosság sérülékeny csoportjaira – csecsemőkre, gyermekekre, idősekre és krónikus betegekre –, náluk akár a meglévő betegségek súlyosbodását is kiválthatja”.
Az egészségügyi hatóságok világszerte küzdenek a klór-dioxidról szóló hamis állítások ellen
Az NNGYK figyelmeztet, hogy "a klór-dioxid nem alkalmas semmilyen betegség terápiás, belsőleges kezelésére", és hogy a "hamis vagy nem engedélyezett gyógyszerek forgalmazása bűncselekmény, amely Magyarországon akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető".
Az egészségügyi hatóságok világszerte — többek között Argentínában, Svájcban, Franciaországban, Kanadában és Németországban— figyelmeztetéseket adtak ki arra vonatkozóan, hogy a klór‑dioxidot nem szabad gyógyszerként használni, és hogy az ilyen készítmények súlyosan károsak lehetnek az egészségre. A klór‑dioxid ráadásul szerepel az Amerikai Munkahelyi Biztonsági és Egészségügyi Hivatal (OSHA) veszélyes anyagokat felsoroló listáján is, mint olyan anyag, amely belélegezve, lenyelve vagy bőrrel érintkezve komoly kockázatot jelent.
A klór‑dioxidot „alternatív gyógykezelésként” népszerűsítő egyik legismertebb szereplő Andreas Kalcker, egy német állampolgár, akire a magyar közösségi médiában terjedő félrevezető bejegyzések is gyakran hivatkoznak. Több országban is jogi eljárások indultak ellene veszélyes klór‑dioxid‑termékek reklámozása miatt; például 2012-ben Spanyolországban letartóztatták.2021-ben Argentínában vádat emeltek ellene egy ötéves kisfiú halála után, aki „a klór‑dioxiddal összhangban álló szervi elégtelenség” következtében hunyt el.
Az AFP az elmúlt években több alkalommal is megcáfolta a klór‑dioxidról terjesztett hamis állításokat, például hogy gyógyítaná az autizmust, a rákot vagy a Covid–19-et.
2026. február 13.
2026. február 3-án egy középiskolás diák megszúrt egy művészettanárt Dél-Franciaországban, a 60 éves nő kritikus állapotba került a támadás után. Nem sokkal később egy felvétel terjedt a magyar közösségi médiában, amely állítólag azt mutatta, hogy egy tanár könnyekre fakad a „bevándorló” diákok miatt egy francia tanteremben. Számos magyar felhasználó kommentelte a bejegyzést bevándorlóellenes retorikával. A felvétel azonban nem hiteles. A videóban található vizuális ellentmondások alapján az AFP megállapította, hogy az mesterséges intelligenciával (AI) készült. A videó ráadásul egy olyan francia nyelvű fióktól származik, amely rendszeresen tesz közzé kitalált felvételeket, állítólagos bevándorlókat ábrázolva botrányos helyzetekben.
„Ez a francia tanár szó szerint a tűrőképessége határára érkezett! A „külföldi” gyerekek filmezik és nevetnek rajta, ahogy sír! Úgy tűnik, egyszerűen nem lehet tanítani, integrálni, európaiakká nevelni az idegeneket” – olvasható egy 2026. február 5-én megosztott magyar Facebook-bejegyzés leírása. A posztot már 320 felhasználó osztotta meg, és a poszthoz kapcsolt videót már több mint 20 ezren látták.
A 17 másodperces felvételen egy idős férfi látható, amint egy tanteremben sír, miközben a körülötte lévő gyerekek figyelik – néhányan nevetnek, és azt mondják: „sírdogál”. A videón egy francia felirat is olvasható: „Morel úr sírni kezd”.
A hamis videó magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2026. február 13-án készült. A piros áthúzást és az AI jelölést az AFP adta a képhez
Franciaországban az utóbbi időben több olyan eset történt, amikor tanulók erőszakot követtek el tanárok vagy diáktársaik ellen; a legutóbbi a délkeleti Sanary-sur-Mer városában történt késes támadás volt. Február 4-én a helyi ügyész közölte, hogy a diákot előre kitervelt emberölési kísérlet gyanújával vették őrizetbe, és jelenleg nincs ismert vallási vagy politikai indíték.
A magyar videó alatt sok felhasználó tett bevándorlásellenes megjegyzéseket, valaki pedig azt írta, hogy "Magyarországon is ez lesz, ha nem Orbán nyer".
Ugyanez a videó azzal a hamis állítással, hogy egy valódi jelenetet látni rajta már más nyelveken is terjedni kezdett, például görögül, csehül és angolul.
Azonban a videó nem hiteles. Az AFP megállapította, hogy azt mesterséges intelligenciával generálták.
AI tartalmakat megosztó TikTok-fiók
A legkorábbi verzió, amelyet az AFP-nek sikerült megtalálnia a videón végzett fordított képkeresés segítségével, egy TikTok‑bejegyzés volt a "frenchi.a" nevű francia nyelvű fióktól, amelyet 2026. január 31-én osztottak meg.
Noha a TikTok‑fiók nem jelöli meg a tartalmait mesterséges intelligencia által generáltként, a felhasználónév utolsó két betűje árulkodó: az „i.a” a francia „intelligence artificielle”, vagyis mesterséges intelligencia rövidítése.
Az oldal áttekintése alapján a „frenchi.a” rendszeresen tesz közzé olyan videókat, amelyek állítólag bevándorló diákokat mutatnak, amint „zaklatják” tanárukat. Ezek között több, a „Mr Morel” felvételhez hasonló, síró tanárokat ábrázoló klip is található, valamint más videók, amelyek szintén mesterséges intelligencia által generáltnak tűnnek.
A videók közül sok olyan van, ami nagyjából 15 másodperces. Ez a tipikus hosszúság a mesterséges intelligenciával generált tartalmaknál, mivel az ingyenes eszközök általában nem képesek hosszabb, összefüggő jelenetek előállítására.
A nagyobb felbontású „Mr Morel” felvétel alapos vizsgálata több olyan vizuális ellentmondást tár fel, amelyek tipikusnak számítanak az MI‑vel generált videók esetében.
A videó elején úgy tűnik, mintha a tanár keze áthatolna az általa tartott kék mappán.
Képernyőfelvétel a TikTok‑videóból, amelyen az AFP sárgával kiemelte a vizuális hibát. Az MI‑szimbólumot szintén az AFP adta hozzá. A kép rögzítésének dátuma: 2026. 02. 10.
A háttérben látható, állítólagos diák arca egy pillanatra eltorzul. Emellett egy másik diák által tartott telefon — amely elvileg a jelenetet rögzíti — többnyire csak egy fehér falat mutat. A készülék tartásának iránya alapján azonban a tanárt vagy a diák előtti asztalt kellene mutatnia.
Mindkét vizuális hibát látni a következő képernyőfotókon.
Képernyőfelvételek a TikTok‑videóról, amelyeken az AFP sárgával kiemelte a vizuális hibákat. Az MI‑szimbólumokat szintén az AFP adta hozzá. A képek rögzítésének dátuma: 2026. 02. 10.
Ezenkívül a bal oldalon lévő székek és asztalok lábainak száma nem stimmel, és úgy tűnik, mintha egy vízszintes rúd állna ki az alsó jobb sarokban látható asztalláb oldalából.
Képernyőfelvétel a TikTok‑videóról, amelyen az AFP sárgával kiemelte a vizuális hibákat. Az MI‑szimbólumot az AFP adta hozzá. A kép rögzítésének dátuma: 2026. 02. 10.
A felvételt más tényellenőrző szervezetek is ellenőrizték (itt, itt és itt).
Az AFP egyéb, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tényellenőrzéseit itt olvashatja.
Miközben az amerikai igazságügyi minisztérium fokozatosan nyilvánosságra hozza a 2019-ben vizsgálati fogságban öngyilkosságot elkövetett, elítélt szexuális bűnelkövető, Jeffrey Epstein ügyeivel kapcsolatos iratokat, nemrég a közösségi médiában terjedni kezdett egy fénykép, amin állítólag Tel-Avivban látni Epsteint 2026-ban. A kép azonban hamisítvány. A kép forrása egy mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó Reddit-fórum, és a kép vágatlan, eredeti változata egy MI-vízjelet is tartalmaz. Ráadásul vizuális nyomok is arra utalnak, hogy MI-generált képről van szó.
"Jeffrey Epstein Tel-Avivban él és testőrökkel járkál az utcán" – olvasható egy 2026. február 7-i magyar Facebook-bejegyzésben. "Jeffrey Epstein látható Tel-Avivban" – írja egy másik, február 8-i poszt. A posztokban egy napszemüveges szakállas férfit látni, a háttérben pedig arab és héber betűkre hasonlító feliratokat. A posztok szerint a szakállas férfi a 2019-ben a börtönben öngyilkosságot elkövető üzletember, Jeffrey Epstein.
A hamis kép magyarul a Facebookon. A piros áthúzást és az "AI" jelölést az AFP adta a képhez. A képernyőmentés 2026. február 11-én készült
Ugyanez a kép ugyanezzel az állítással több nyelven is terjedni kezdett már, például németül és angolul, azután, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium 2026. január 30-án több mint hárommillió dokumentumot hozott nyilvánosságra az Epstein-üggyel kapcsolatban.
Az Epsteinről szóló összeesküvés-elméletek már azóta egyre terjednek az interneten, hogy Epstein 2019-ben meghalt a börtönben, ahol a tárgyalására várt szexkereskedelem ügyében. Az amerikai igazságügyi minisztérium 2023-as jelentése szerint a halottkém boncolása megállapította, hogy Epstein „halálának oka akasztás, halálának módja pedig öngyilkosság” volt – ezt a tényt azóta a hatóságok is többször megerősítették.
A 2026 februárjában a közösségi médiában terjesztett kép nem cáfolja ezeket a nyilatkozatokat, mivel a képet mesterséges intelligenciával (MI) hozták létre.
Egy fordított képkereséssel sikerült találni a képből egy nagyobb változatot is, aminek nincsenek levágva a szélei. Ezen a változaton a Google Gemini logója látható a jobb alsó sarokban. A vágatlan változatban megjelenő képek között található az AFP által megtalált legkorábbi változat is: ezt 2026. február 1-jén tették közzé a Reddit r/hardaiimages nevű fórumán. A név magyarul annyit jelent, hogy „kemény AI-képek”.
Egyes felhasználók a fórumon a kép forrásáról és hitelességéről tettek fel kérdéseket. A képet közzétevő felhasználó a kommentekben azt válaszolta, hogy „néhányan elfelejtik, melyik subredditben vagyunk”. Ezzel a Reddit fórum nevére utalt, amely már önmagában is jelzi, hogy a téma az AI által generált tartalmak. Továbbá azt írta: „A Gemini logó szó szerint ott van a képen.”
Egy felhasználó kérdésére, hogy ő maga készítette-e a képet, a készítő így válaszolt: „Igen, valóban a Gemini segítségével. A Gemini logó a kép jobb alsó sarkában látható. Nem gondoltam volna, hogy ennyire virális lesz.”
2026. február 10-i képernyőkép az AI által generált képről a Redditen. Az Ai-logót, valamint piros a kiemelést és a nagyítást az AFP adta a képhez
A Google képkeresője megerősítette, hogy a kép „Google AI-vel készült”. A Gemini AI-chatbot emellett egy SynthID vízjelet is felismert az AI által generált képen. Ez a láthatatlan vízjel azoknak a képeknek a jellemzője, amelyek Google AI-vel készültek.
2026. február 10-i képernyőkép a Google Deepmind mesterséges intelligencia elemzésének eredményéről, az fehér AI logót az AFP adta a képhez
Az is arra utal, hogy a kép egy mesterséges intelligencia által generált hamisítvány, hogy a közlekedési lámpa zöld jelzése ott van, ahol általában a piros jelzés található. Ezenkívül egy közlekedési táblán hibás héber fordítás olvasható a „Tel Aviv” szóra.
2026. február 10-i képernyőmentés az AI által generált képről. Az Ai logót és a sárga jelöléseket az AFP adta a képhez
A Tel-Avivban készült valódi közlekedési táblákon (például itt és itt) héber és arab írásjeleket találni, amelyek eltérnek a mesterséges intelligencia által generált képen látható felirattól.
Az AFP Ténykérdés egyéb, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tényellenőrzéseit itt olvashatja.
2026. február 11.
Propaganda a Minecraftban? Álhírekkel teli MI‑chatbotok?
Az oroszbarát dezinformáció mindenhol jelen van.
És akik mögötte állnak folyamatosan fejlesztik az eszközeiket, hogy polarizálják a vitákat, eltorzítsák a tényeket, és gyengítsék Európa támogatását Ukrajnának.
Ez egy információs háború is, amely 2022 óta párhuzamosan zajlik a katonai támadással.
2026. február 6.
2026 januárjában széles körben terjedt az interneten egy felvétel, amelyen egy túlsúlyos, egyenruhát viselő férfi egy televíziós interjú során arra panaszkodik, hogy az oroszok “ellopják az élelmiszer-készleteket”. De a férfi, aki állítólag a lvivi régió élelmezéséért felelős vezetője, nem valódi személy. A vizuális ellentmondások és a hanganyag elemzése arra utalnak, hogy a videó mesterséges intelligencia segítségével készült, és nem egy valódi katonát vagy interjút látni benne. Ráadásul a Lvivi (Lembergi) Területi Katonai Közigazgatásnak nincs olyan egysége, mint amit a hamis posztok említenek.
„Egy ukrán tévécsatornán a Lviv régióban található élelmiszerraktár vezetője elmagyarázta, hogy azért ő maga tárolja az élelmiszereket, hogy azok ne kerülhessenek szabotázs- és felderítőcsoportok kezébe” – áll egy 2026. január 16-i Facebook-bejegyzésben, amely egy 15 másodperces videót oszt meg egy túlsúlyos, egyenruhát viselő férfiról, aki látszólag ukrán nyelven ad interjút.
Amikor az állítólagos műsorvezető megkérdezi, hol szolgál, azt válaszolja: „Én vagyok a lvivi régió élelmezési főtisztje.” A műsorvezető ezután megköszöni neki a védelmet, majd megkérdezi, nehéz-e a szolgálat, amire a férfi így felel: „Igen, előfordul, hogy az ellenség diverzánsai bejönnek és ellopják az élelmiszer-készleteket.”
Volt olyan felhasználó, aki megkérdőjelezte a videó valódiságát, mások arról írtak, hogy biztosan a férfi "ette meg" az élelmiszer-készletet.
A videó magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2026. február 4-én készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Ugyanez a videó bolgár, cseh, orosz, ukrán és lengyel nyelven is terjed a közösségi médiában.
A videó azonban nem hiteles. Az AFP megállapította, hogy a felvétel mesterséges intelligencia segítségével készült.
A hangsáv analízise
Az AFP két, a mesterséges intelligencia által generált hang felismerésére szolgáló eszközzel is kielemezte a felvétel hanganyagát.
Az egyik a Hiya, az AFP által fejlesztett InVID WeVerify tényellenőrző böngészőbővítmény integrált elemző eszköze. A Hiya 99 százalékos valószínűséget jelzett arra, hogy a hang mesterséges intelligencia segítségével készült.
A felvételt emellett a Fraunhofer Intézet által fejlesztett Deepfake Total eszközzel is ellenőriztük, amely 98,5 százalékos valószínűséget mutatott ki a szintetikus hangra.
A videó hanganyag-elemzésének eredményeit bemutató képernyőképek: InVID (felül) és Deepfake Total (alul). Készítve: 2026. január 29-én
Vizuális hibák, önellentmondások
Több, a mesterséges intelligenciával készült videókra jellemző vizuális önellentmondást is találtunk. Például a férfi ajakmozgása csak lazán van összhangban a szavaival, miközben a felsőteste apró, hirtelen fel-le irányuló mozgásokat végez, amelyek nem hasonlítanak a normális légzésre vagy a természetes testtartás-változtatásra. Az egyenruha és a mellkasán lévő érem sem mozog természetesen a testével együtt. A katona bőre szokatlanul simának tűnik.
Azt is megfigyeltük, hogy az egyik mozdulat során az egyik kezén az ujjak furcsa módon átfedik egymást, mintha összeolvadnának. Emellett az arca egyik oldalán egy szokatlan, árnyékszerű vonal jelenik meg, amely mintha az arcát rajzolná körül a háttérfénnyel szemben.
Az egyik a hamis információt terjesztő Facebook-bejegyzés képernyőképe. A vizuális ellentmondásokat az AFP különböző színekkel emelte ki. Készült: 2026. január 29-én.
A felvétel rövid időtartama – 10 és 15 másodperc között – szintén jellemző a mesterséges intelligencia által generált videókra.
A videó eredete
A felvétel képkockáival végzett fordított képkeresések segítségével az AFP több, különböző nyelveken megjelent bejegyzést is talált, amelyek ugyanezt a videót osztották meg. A Google „Erről a képről” funkciója szerint a felvételt tartalmazó legkorábbi indexelt bejegyzések 2026. január 14-ére datálhatók, és az Instagramon, a TikTokon, valamint a Threadsen tették őket közzé.
Megfigyeltük, hogy a videó TikTokon terjedő változatán egy másik TikTok-fiók – az „ua_telemarahvon” – vízjele látható. A cikk megjelenésekor a virális videó már nem volt elérhető ezen a fiókon. Ugyanakkor a fiókra a Google-ben rákeresve a felvétel továbbra is szerepel indexelve a kereső „Videók” szekciójában, két héttel korábbi közzétételként feltüntetve, ami arra utal, hogy a videót időközben eltávolították.
Képernyőkép a Google „Videók” szekciójában megjelenő találatokról a „ua_telemarahvon” fióknévre végzett keresés alapján. Az indexelt TikTok-videót az AFP sárgával emelte ki. Készült: 2026. január 29-én
Az AFP több, ugyanehhez a fiókhoz tartozó csatornát is talált a YouTube-on, a Facebookon és az Instagramon. Mindhárom csatornán szinte teljesen azonos tartalom található, köztük a vizsgált videó is (amelyet január 13-án tettek közzé a YouTube-on, a Facebookon és az Instagramon), valamint más videók is, amelyeken túlsúlyos emberek az ukrán hadsereg tagjaiként mutatják be magukat.
A „ua_telemarahvon” profilok képernyőképei különböző közösségi hálózatokon: Instagram (bal felső), TikTok (jobb felső), YouTube (bal alsó) és Facebook (jobb alsó). Készült: 2026. január 29-én. A vizsgált videót sárgával, egy hasonló videót pedig kékkel jelöltük
Például ez a videó, amelyet mind a négy csatornán közzétettek (a fenti kollázsban kékkel kiemelve), egy olyan férfit mutat, aki feltűnően hasonlít a vizsgált felvételen szereplő személyre – ismét egyenruhában és ugyanabban az állítólagos stúdióban, de eltérő kameranézetből rögzítve. Az AFP összehasonlította a két felvételt, és eltéréseket talált. A második videóban nincs érem a férfi mellkasán, az egyenruhája eltérőnek tűnik, és a karján egy ukrán zászlós felvarró látható, amely hiányzik a jelen tényellenőrzés tárgyát képező videóból. Emellett magában a stúdióban is mutatkoznak különbségek.
Képernyőképek a Facebookon (balra) és a TikTokon (jobbra) közzétett bejegyzésekről. Az eltéréseket az AFP különböző színekkel emelte ki. Készült: 2026. január 29-én.
Ebben a másik videóban ismét egy olyan férfi látható, aki nagyon hasonlít a vizsgált felvételen szereplő személyre: ismét ugyanabban az állítólagos stúdióban jelenik meg, ezúttal azonban egyenruha helyett öltönyt visel, és a hangja is eltérő.
Az AFP felvette a kapcsolatot a Facebook-oldallal, hogy megkérdezze, ők készítették‑e a tartalmat, meg tudják‑e erősíteni, hogy az mesterséges intelligencia segítségével készült, illetve tudnak‑e arról, hogy a videót a közösségi médiában hiteles felvételként terjesztik. A cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
A videóról szóló cikkében a bolgár Factcheck.bg tényellenőrző oldal egy további pontatlanságra is rámutat: a felvételen szereplő férfi „a lvivi régió élelmezéséért felelős vezetőként” mutatkozik be, ilyen egység vagy tisztség azonban nem létezik a Lvivi Területi Katonai Közigazgatás nyilvánosan elérhető szervezeti struktúrájában.
Ukrajna védelmi minisztériuma szerint a hadsereg ellátását – beleértve az élelmiszert, a felszerelést és az üzemanyagot – az „Állami Háttérműveleti Operátor” (State Rear Operator, DOT) nevű állami vállalat biztosítja szerződéses úton, amelynek nincsenek regionális kirendeltségei. A minisztérium hivatalos közlései szerint a DOT vezérigazgatója Andrij Szozanszkij, az élelmezési program igazgatója pedig Halina Litos.
Az AFP egyéb, az ukrajnai háborúval kapcsolatos tényellenőrzéseit itt olvashatja.
2026. január 26.
Néha hamis történeteket kezdenek terjeszteni egyesek a közösségi médiában, hogy segítségükkel kattintásokat és potenciálisan profitot érjenek el. Mesterséges intelligenciával generálták azokat a képeket is, amelyek azzal a hamis állítással terjedtek az interneten, hogy azok egy Szegeden évtizedek óta dolgozó buszsofőrt ábrázoltank, aki kórházba került. A helyi buszokat üzemeltető MÁV Zrt. cáfolta a történetet is. Az AFP olyan vizuális ellentmondásokat talált a képeken, amelyek bizonyítják, hogy azok nem valódi embereket ábrázolnak, és nem találtunk arra utaló nyomot, hogy a történetben szereplő buszsofőr valaha létezett volna.
„ A neve László, 60 éves. Közel negyven éve ugyanazon az útvonalon járja be Szeged utcáit” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amelyet 2026. január 4. óta több mint 6200-szor osztottak meg. Ugyanez a történet az Instagramon is terjed.
A posztokban két képet találni: az egyiken egy idősebb férfi ül egy busz vezetőülésében, a másikon pedig egy idős férfi sír egy kórházi ágyban. A két férfi nem azonos – szemöldökük, hajvonaluk, arcformájuk és arcvonásaik is észrevehetően eltérőek.
Ennek ellenére a bejegyzések azt állítják, hogy a képeken látható férfi egy buszsofőr, aki munka közben összeesett, kórházba került, és ott kellett maradnia. A posztok hozzáteszik, hogy „senki sem látogatja meg” a férfit, mert „nincs felesége és gyereke”.
The false post and images on Facebook. Screenshot was taken on 19 January 2026. The red cross was added by AFP
Sok jó szándékú ember olyan kommentekkel reagált a posztra, mint „Gyógyulj meg gyorsan! Boldogságot kívánok az életben!”. Néhány felhasználó azonban felvetette, hogy a történet valószínűleg kitalált, és a képeket mesterséges intelligencia segítségével hozták létre.
Az AFP kérdésére a szegedi városi buszok üzemeltetéséért felelős MÁV Zrt. kommunikációs igazgatósága 2026. január 16-án azt válaszolta, hogy „levelében megküldött, a közösségi médiában terjedő bejegyzésben foglalt állítások valótlanok, azokat Társaságunk álhírnek tekinti, és egyértelműen elhatárolódik az ilyen, ellenőrizetlen és félrevezető tartalmaktól”.
Az AFP nem talált megbízható forrásból származó információt arról, hogy a történetben leírtaknak megfelelően egy buszsofőr rosszul lett volna munka közben Szegeden. Egy szegedi online újság 2026. január 8-án pont olyan cikket tett közzé, miszerint a közösségi médiában keringő történet hamis.
Ráadásul több olyan vizuális ellentmondást is találtunk a képeken, amelyek jellemzőek a mesterséges intelligenciával generált képekre. A Lakmusz magyar tényellenőrző oldal szintén arra a következtetésre jutott, hogy a történet hamis, és a képeket mesterséges intelligenciával generálták.
Gyanús képek
Az első képen az állítólagos sofőr egy olyan kormány mögött ül, amelyen egy logó látható, amely általában a jármű gyártóját jelzi. A logó azonban nem egyezik meg egyetlen Szegeden használ busz (Volvo, Credobus, Mercedes, Scania, MAN, ésBYD) logójával sem.
Ráadásul a kormánykerék szokatlan helyzetben van egy látszólag álló buszhoz képest, mivel a kamera felé néz, nem pedig a vezetőülés irányába.
The false image from Facebook. The markings and the red cross were added by AFP. Screenshot taken on 19 January 2026
Ráadásul, ha megnézzük a Szegeden használt buszmodellek – a Mercedes Conecto, a Volvo 7700 és a Scania Citywide – vezetőfülkéiről készült valódi képeket, nem találunk rajtuk sebességváltót, mint a közösségi médiában terjedő képen látható buszban, mivel ezek a modellek automata sebességváltóval rendelkeznek. Ráadásul az online terjedő képen látható sebességváltó élénk narancssárga, és elüt a környezetétől.
A második, kórházi jelenetet ábrázoló képen is számos vizuális ellentmondást találtunk.
A képen az elektromos aljzatok három csatlakozóval rendelkeznek, ami Észak-Amerikában jellemző, az EU-országokban viszont nem. Az egyik csatlakozó ovális és torz. Az egyik falra akasztott eszköz több kábellel van összekötve látszólag lehetetlen módon; a másik eszköz, amely valamennyire hasonlít egy betegellenőrző monitorra, nem jelenít meg tényleges adatokat.
The false image from Facebook. The markings and the red cross were added by AFP. Screenshot taken on 19 January 2026
Azt is észrevettük, hogy mindkét kép furcsán laposnak tűnik. A Google fordított képkeresőjében a „A képről” fül kiválasztásával láthatjuk, hogy a Google szerint a kép a Google AI segítségével készült.
The image in Google's 'About this picture' tab. The screenshot was taken on 19 January 2026. The green marking was added by AFP
Anélkül is, hogy tudnánk, pontosan milyen szöveges utasítást használtak a virálisan terjedő kép létrehozásához, az AFP a Google ingyenes Nano Banana képgeneráló modelljével sikeresen elő tudott állítani egy hasonló képet.
Érdemes megfigyelni a hasonlóságokat az AFP által létrehozott kép és a közösségi médiában terjedő kép között: konkrétan a laposságot és a furcsa arckifejezéseket, különösen a szomorúságot ábrázoló jelenetekben.
A similar picture that was created by AFP using Google's Nano Banana image generation model for illustration purposes. The screenshot was taken on 19 January 2026. Watermark added by AFP
Mégtöbb magyar nyelvű tényellenőrzés az AI által generált tartalmakról itt olvashat.
2026. január 15.
Az Európai Unió és négy dél-amerikai ország közötti kereskedelmi megállapodás heves ellenállásba ütközött az európai gazdák körében, akik úgy vélik, hogy a megállapodás olcsóbb importtermékek, különösen marhahús behozatalát fogja lehetővé tenni. A francia gazdák 2026 januárjában számos tüntetést szerveztek a Mercosur kereskedelmi megállapodás ellen, amelyről számos felvétel jelent meg a közösségi médiában. Az AFP azonban megállapította, hogy egy bizonyos videó, amelyen francia gazdák egy bikacsordát fordítanak a rendőrség ellen, nem valós, hanem mesterséges intelligencia (AI) segítségével készült. A videó több vizuális ellentmondást is tartalmaz és egy AI hangfelismerő eszköz is megerősítette, hogy nem valódi anyagról van szó. Nincs nyoma olyan hiteles médiabeszámolónak, ami ilyen eseményről tudósított volna.
“Francia gazdák bikákat küldenek a rendőrség ellen, akik akadályozták őket a Mercosur és zöld politika elleni tiltakozásaik folytatásában” – olvasható egy magyar Facebook-videó címe, ami már több mint 174 megosztást és 17 ezer lejátszást ért el.
Ugyanez a videó ugyanezzel az állítással már görög nyelven is terjedni kezdett.
Franciaországban és más országokban több ezer gazda tüntetett január 10-én az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur blokk közötti kereskedelmi megállapodás ellen, egy nappal azután, hogy az EU tagállamai néhány tagország ellenkezése ellenére jóváhagyták a szerződést (itt archiválva).
Magyarország az egyike volt a megállapodást ellenző országoknak, és Nagy István agrárminiszter 2026. január 12-én bejelentette, hogy ha kell készek az Európai Unió bíróságán megtámadni az egyezményt.
A több mint 25 éve készülő megállapodás a világ egyik legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét hozná létre, fellendítve a kereskedelmet a 27 tagállamot számláló EU és a Brazíliát, Paraguayt, Argentínát és Uruguayt magában foglaló Mercosur blokk között.
A franciaországi gazdák autópályákat blokkoltak, míg néhány nappal korábban, 2026. január 8-án traktorokkal vonultak Párizsba, hogy tiltakozzanak a megállapodás ellen (itt archiválva).
A felvétel azonban nem valódi. Az AFP nyomozása megállapította, hogy a klipet mesterséges intelligenciával hozták létre.
A mesterséges intelligenciával generált videó magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2026. január 14-én készült
Mesterséges intelligenciával létrehozott videó
A videó legkorábbi verziója, amit az AFP talált, az Instagramon található, és 2026. január 8-án egy „andrewballeck” nevű felhasználó tett közzé. Ugyanez a felhasználó ugyanazon a napon megosztotta a videót a TikTokon is, és a tartalmat mesterséges intelligenciával generáltként jelölte meg.
Képernyőfelvétel, amelyen a TikTok-felhasználó a videót AI-generáltként jelöli meg. A sárga jelöléseket az AFP adta a képhez. Kép készítése: 2026.12.01.
A felhasználó mindkét közösségi platformon világosan feltüntette, hogy AI által generált tartalmakat oszt meg. Az Instagramon franciául írja, hogy ez egy „AI által generált videókat összeállító profil”, a TikTokon pedig szintén jelzi, hogy AI videókat tölt fel.
Az AFP megkereste ezt a felhasználót, hogy kommentálja a történteket, de a cikk megjelenéséig nem kapott választ. Az AFP továbbá nem tudta megerősíteni a tényleges alkotó személyazonosságát sem.
A TikTok-profil által megosztott leírás és a kérdéses videó képernyőképe. A sárga négyzeteket az AFP adta a képhez. Kép készítésének időpontja: 2026. január 13.
Mindenesetre a videóban számos ellentmondás található.
A videó legelső másodpercétől kezdve a gazda keze rövid ideig úgy tűnik, hogy öt ujjról hat ujjra változik, majd visszatér a normális állapotába.
A közösségi médián megosztott, mesterséges intelligencia által generált videó képernyőképe, amelyen az AFP színekkel jelölte a vizuális ellentmondásokat. Kép készítése: 2026. január 13.
Ezenkívül a videó első másodperceiben a bikák a rendőrségi pajzsokba rohannak, de egyik rendőr sem esik a földre – logikusan a bikák ereje ledöntötte volna őket.
Az AI által generált videó képernyőképe, amelyen az AFP kiemelte a vizuális ellentmondásokat. Kép készítése: 2026.12.01.
Az első néhány másodpercben egy férfi látható a jobb oldalon, aki egy fémdarabot harap – ez a mozdulat is természetellenesnek tűnik.
Az AI által generált videó képernyőképe, amelyen az AFP kiemelte a vizuális ellentmondásokat. Kép készítése: 2026.12.01.
A videó végén egy furcsa alak – amely sem bikára, sem emberre nem hasonlít – halad egy állítólagos rendőr mögött.
Az AI által generált videó képernyőképe, amelyen az AFP kiemelte a vizuális ellentmondásokat. Kép készítése: 2026.12.01.
A rendőrségi pajzsok árnyékai még akkor is láthatók az aszfalton, miután a rendőröket megtámadták a bikák, és a pajzsok elmozdultak.
Az AI által generált videó képernyőképe, amelyen az AFP kiemelte a vizuális ellentmondásokat. Kép készítése: 2026.12.01.
A videó hanganyagát is elemeztük az InVID WeVerify program Hiya funkciójával. A Hiya 66%-os valószínűséggel állapította meg, hogy a videó hanganyaga mesterséges intelligencia által generált lehet, ami ebben az esetben egy magas arány, mivel egy eredeti hangsáv esetében ennek a számnak a nulla közelében kell lennie.
Hiya eredményeinek képernyőképe. Kép rögzítésének dátuma: 2026.12.01.
A “Franciaország”,”gazdák”, “bikák” “rendőrség” angol és francia kulcsszavakkal végzett Google-keresés sem hozott eredményt olyan hiteles médiabeszámolóra, ami megerősítette volna, hogy ilyen esemény történt.
Az egyik francia X-poszton található közösségi megjegyzés szintén AI-generáltként jelölte meg a videót.
Az AI által generált videót tartalmazó X-bejegyzés képernyőképe. Az AFP sárga színnel emelte ki a közösségi megjegyzéseket. Kép készítésének dátuma: 2026. január 13, a vörös áthúzást az AFP adta a képhez
Az AFP már több, gazdatüntetésekkel kapcsolatos hamis és félrevezető állítást is cáfolt, például ebben és ebben a cikkben.
Keir Starmer brit miniszterelnök szigorította Nagy-Britannia migrációs politikáját. 2025 decemberében egy videó kezdett terjedni a közösségi médiában több nyelven, köztük magyarul is, amin állítólag egy brit katonát látni, aki kiabál egy rendőrrel, mert az figyelmen kívül hagyja a „betolakodók” bűncselekményeit. A klipben azonban olyan elemek láthatók, amelyek arra utalnak, hogy mesterséges intelligenciával készült. Ezt több szakértő is megerősítette.
“Egy brit katona beszél” – olvasható egy 2025. december 6-i magyar Facebook-videó leírása, amit már több mint 26 ezren tekintettek meg és 166 felhasználó osztott meg. A videóban egy katonai egyenruhát viselő férfi kiabál egy rendőrrel, és a bejegyzés leírása szerint azt mondja: “Életemet áldoztam annak érdekében, hogy megvédjem ennek az országnak a szabadságát és a véleménynyilvánítás szabadságát – és most embereket tartóztatnak le szavak miatt, miközben szemet hunynak a betolakodók bűnei felett. Önök szégyent hoznak az egyenruhára, és sértés számomra.”
Több felhasználó is bevándorlásellenes üzenetekkel kötötte össze a videót. "Lassan minden európai ország az migránsokat helyezi az állampolgárai elé" – írta például valaki. "Lázadj Európa!" – olvasható egy másik komment.
A klip és az állítás angol, francia, görög, holland, spanyol, svéd és német nyelven is terjedni kezdett már a közösségi médiában.
A hamis videó magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2026. január 12-én készült, a vörös áthúzást az AFP adta a képhez
De a jelenet valójában nem történt meg, és a videó a jelek szerint mesterséges intelligenciával készült.
A klip mesterséges intelligenciával készült
A videó több vizuális utalást is tartalmaz arra, hogy mesterséges intelligenciával készült.
Már a videó első másodpercei is egyértelmű ellentmondásokat mutatnak. Például a klip elején a katona mögött haladó busz színe vörösről fehérre változik, mielőtt eltűnik a kép jobb oldalán lévő házsor mögött. A katona sapkájának körvonala a rövid klip során megváltozik, és egy ponton a katona fogai is elmosódnak.
A klip két képernyőképeinek összehasonlítása; a lila, sárga és sötétkék jelöléseket, valamint a piros keresztet az AFP adta a képhez. A képernyőmentések 2026. január 5-én készültek
A videó rossz minősége sem tudja elrejteni, hogy egyes alakzatok homályosak, torzak. Például egy épület teteje és néhány ablak elmosódott, és a kép jobb oldalán látható üzlet kék bejárata úgy tűnik, mintha összeolvadna a rendőr egyenruhájával.
A a videó a TikTok-on; a rózsaszín és türkiz jelölések, valamint az áthúzást az AFP adta a képhez. A képernyőmentés 2026. január 6-án készült
Ezenkívül természetellenesnek tűnik, hogy a katona nem pislog. Emellett a rendőr testtartása is feltűnően statikus.
Az AFPkulcsszavas internetes keresés segítségével sem találta nyomát olyan hiteles híradásnak, amely ilyen esetről tudósított volna.
A digitális elemzés és a szakértők is megerősítik az MI használatát
Javier Huertas, a madridi Műszaki Egyetem nyelvfeldolgozás és mélytanulás szakértője 2025. november 4-én elmondta az AFP-nek, hogy a rossz videóminőség „elrejti azokat a részleteket”, amelyek egyébként „könnyen lelepleznék” egy klip mesterséges intelligenciával történő létrehozását.
Siwei Lyu, a Buffalói Egyetem Médiaelemző Laboratóriumának igazgatója is megerősítette az AFP-nek 2025. december 26-án, hogy a videó jelek szerint a Sora 2 generatív eszközzel készült. „Természetellenes arckifejezéseket mutat, a szereplők nem pislognak, és az egyenruhán ismétlődő névtáblák láthatók” – mondta Lyu. Ehhez még a háttérben látható hibák is társulnak: „A gyalogosok mintha lebegnének vagy hirtelen eltűnnének, a piros busz pedig megváltoztatja alakját és színét.”
A Fullfact tényellenőrző oldal 2025. december 18-án arrólszámolt be, hogy az amerikai OpenAI mesterséges intelligencia vállalat tájékoztatta őket, hogy „megvizsgálta a videót, és intézkedéseket hozott a Sora szöveg-videó alkalmazásával kapcsolatban, többek között letiltotta a videót készítő felhasználót”.
A megosztott klip hossza – 15 másodperc – arra utal, hogy a Sora 2 alkalmazással készült, de a logót utólag kivágták, ahogyan azt egy szakértő ugyanebben a cikkben elmondta. Az AFP több, mesterséges intelligenciával készített videót cáfolt, amelyek körülbelül 10-15 másodpercesek voltak, vagyis a Sora 2-vel készített klipek tipikus hosszúságát.
Ezenkívül a Hive Moderation, egy AI-generált tartalmak és deepfake-ek felismerésére szolgáló eszköz, 97,3 százalékos valószínűséggel állapította meg, hogy a klipet AI-vel készítették.
Az AFP által fejlesztett InVID WeVerify ellenőrző szoftver Hiya mesterséges intelligencia felismerő eszközével végzett elemzés szerint a hangsáv is 91 százalékos valószínűséggel szintetikus.
Az audiófelvétel elemzése alapján 91%-os valószínűséggel megállapítható, hogy azt mesterséges intelligencia segítségével készítették. A képernyőképet 2026. január 2-án készítették.
Hasonló eredményt hozott a Deepfake Total nevű, a Fraunhofer Alkalmazott és Integrált Biztonsági Intézet által kifejlesztett, AI által generált hangsávok felismerésére szolgáló alkalmazás is. Ez 99,9 százalékos valószínűséggel állapította meg, hogy a hangsáv AI által generált.
A megosztott klipben látható @defendbritain3 TikTok-felhasználónév egy olyan fiókhoz vezet, amely gyakran tesz közzé AI által generált tartalmakat. A hamis állítást tartalmazó videót a 2025. november 30-i közzététele óta több mint 551 000 alkalommal nézték meg és több ezer alkalommal osztották meg.
A klipben látható egy „UK Mode” nevű Facebook-oldal logója is, amely gyakran terjeszt mesterséges intelligenciával generált tartalmakat. Emellett a klip számos változatában megjelenik a @JimFergusonUK felhasználónév. Ferguson korábban a Brexit Párt színeiben indult a brit választásokon. Ferguson 2025. december 5-én megosztotta a klipet, majd később elismerte: „Sokan azt mondják, hogy ez mesterséges intelligencia”.
Nagy-Britannia Keir Starmer miniszterelnök vezetésével jelentősen szigorította bevándorlási politikáját. 2025 május közepén a brit kormány olyan terveket hozott nyilvánosságra, amelyek megnehezítik a legtöbb bevándorló számára az Egyesült Királyságba való beutazást vagy ott-tartózkodást, például a vízumkérelmek elbírálásának szigorításával vagy a letelepedési várakozási idő meghosszabbításával.
2026. január 13.
Számos független közvélemény-kutatás szerint a Tisza Párt vezet a 2026. áprilisi magyar választások előtt, a kormánypárti agytrösztök szerint viszont a Fidesz áll az élen a népszerűségi versenyben. Ebben a kontextusban a kormánymédia félremagyarázta Márki-Zay Péter volt ellenzéki jelölt egy Facebook-bejegyzését azt állítva, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester szerint a Tisza pártnak "csak 20 százalék esélye" van a győzelemre. Márki-Zay azonban valójában azt írta, hogy csak 20 százalékos valószínűséget lát arra, hogy Orbán Viktor átadja a hatalmat, ha a Tisza győz. Az online terjedő állításokkal ellentétben Márki-Zay azt írta a posztjában, hogy szerinte a Fidesz a választások közeledtével "vergődik" nem pedig megerősödött.
"Márki-Zay Péter riadót fújt: Magyar Péter akkorát fog bukni áprilisban, mint ő 2022-ben" – olvasható a Mandiner kormánypárti hírportál január 6-i cikke. Deák Dániel közösségi média tartalomgyártó szintén elismételte a Mandiner-cikk címét egy Facebook-bejegyzésben, hozzátéve, hogy állítólag Márki-Zay "csak 20 százalék esélyt lát a Tisza győzelmére". Deák bejegyzését több mint 140-szer osztották meg.
A félrevezető cikk és Facebook-bejegyzés, 2026. január 8-án készült képernyőmentések. Az áthúzásokat az AFP adta a képhez
De a bejegyzés és a cikk elferdítik azt, amit Márki-Zay valójában a Facebookján írt. A politikus a bejegyzésében arról beszélt, hogy bízik a Tisza Párt erejében, viszont kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök átadná-e a hatalmat. Márki-Zay posztjában a “20 százalék” nem a Tisza győzelmi esélyére vonatkozott, hanem annak a valószínűségére, hogy az ellenzék győzelme esetében demokratikus hatalomátadásra kerülne sor.
Elemzők szerint a Tisza Párt jelenti a legnagyobb fenyegetést Orbán hatalmára, azóta, hogy 2010-ben újra miniszterelnök lett.
2025 végén a főbb független közvélemény-kutató intézetek, köztük a 21 Kutatóközpont, a Závecz Research és a Medián, körülbelül 5–8 százalékpontos előnyt mértek a Tiszának a Fideszhez képest a lakosság körében végzett felméréseikben.
A kormányhoz közel álló intézetek, köztük a Magyar Társadalomkutató és a XXI. Század Intézet ugyanakkor 2025 decemberében a kormánypártot hozta ki az első helyre.
Egy szakértő elmondta az AFP-nek, hogy amikor olyan narratívákat terjesztenek, amelyek szerint még az ellenzék sem hisz a győzelemben, a kormánypárti hangok megpróbálják megnyugtatni a Fidesz szavazóit, valamint egyidejűleg elbátortalanítani az ellenzéki vagy még bizonytalan szavazókat.
Mit mondott valójában Márki-Zay
Márki-Zay Péter – aki jelenleg Hódmezővásárhely polgármestere – volt az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje a 2022-es választáson, amit a Fidesz földcsuszamlásszerű győzelemmel nyert meg, és ezzel újabb négy évre biztosította kétharmados többségét a parlamentben.
Mind a Mandiner-cikk, mind Deák bejegyzése azt állítja, hogy Márki-Zay azt írta, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt vereségére számít az áprilisi választásokon, hasonlóan ahhoz, ahogyan ő is veszített.
De ha megnézzük Márki-Zay hivatalos Facebook-oldalát, gyorsan rátalálunk arra a január 5-i bejegyzésre, amely a félrevezető írásokhoz vezetett, és így teljes egészében elolvashatjuk a politikus szavait.
Márki-Zay polgármester először egy friss Medián-felmérésről ír. A közvélemény-kutató cég 2025. november 26-án jelentette, hogy mérésük szerint a Tisza előnye öt százalékra csökkent, míg a Fidesz támogatottsága szeptember óta kissé nőtt. Márki-Zay erre azt írta, hogy bár bízik a Medián számadataiban, ő nem vett észre ilyen változást, és véleménye szerint a Fidesz "’vergődése’ látszik, nem az erősödése".
A politikus az írásában ezt követően a választások lehetséges kimeneteleiről beszél. Márki-Zay szerint "tény", hogy a Fidesz "elcsalja" a választásokat. Márki-Zay véleménye az, hogy az ellenzéki hangok elnyomása, a kormánypárt média fölötti dominanciája, és a Fidesznek kedvező választási rendszer máris választási csalással ér fel. 40 százalékos esélyt ad arra, hogy mindez újabb választási győzelmet hoz a Fidesznek, és hozzáteszi, hogy bár nem valószínű, de nem zárható ki, hogy ahogyan 2022-ben, most is kétharmados többséget érnek el.
Márki-Zay 40 százalékot lát arra, hogy a Tisza megnyeri a választásokat, de Orbán nem hajlandó elismerni a vereséget és átadni a hatalmat. Márki-Zay lehetséges forgatókönyvként sorolja fel az ellenzék esetleges betiltását, a választások elhalasztását vagy az eredmények érvénytelenítését.
A politikus véleményét egy, a bejegyzéshez csatolt képen foglalta össze, amin ezt írta: "20 százalék, hogy nyer a Tisza, és Orbán átadja a hatalmat. 40 százalék, hogy nyer a Tisza, de Orbán nem adja át a hatalmat. 40 százalék, hogy a Fidesz már április előtt elcsalja a választásokat".
Márki-Zay Facebook-bejegyzése, amelyet a posztok félreértelmeztek. A képernyőmentés 2026. január 8-án készült
Márki-Zay bejegyzése egyértelművé teszi, hogy szerinte a Tisza áll az élen a közvélemény-kutatásokban és jó esélye van a választások megnyerésére, de szkeptikus a hatalom szabályos, demokratikus átadása tekintetében. Ez a kontextus sehol sem szerepel a félrevezető bejegyzésekben és cikkekben.
Szakértő: az ilyen narratívák befolyásolhatják a választásokat
Hunyadi Bulcsú, a Political Capital szakmai igazgatója az AFP-nek elmondta, hogy az ellenzéki politikusok szavaival való szándékos visszaélésnek az a célja, hogy megerősítse a kormánypárt narratíváját, miszerint a Fidesz győzelme elkerülhetetlen.
"Sokat számít az, hogy az emberek kit tartanak esélyesnek" – mondta, hozzátéve, hogy a Fidesz az évek során a "rendszer manipulálásával", a médiafölényük felhasználásával, és egyéb taktikákkal azon munkálkodott, hogy a "legyőzhetetlenség" érzetét keltsék a közvéleményben.
Hunyadi szerint amikor a kormánypárti sajtótermékek és közösségi média tartalomgyártók olyan üzeneteket terjesztenek, amely szerint még az ellenzéki politikusok is a Fidesz győzelmében hisznek, a cél egyfelől a saját szavazók megnyugtatása, másfelől pedig az ellenzéki vagy még bizonytalan szavazók elbizonytalanítása. A szakember szerint az ilyen narratívák "különösen az utóbbiak között lehetnek hatékonyak".
"Az ilyen üzenetek adott esetben lavinaszerű hatást válthatnak ki azáltal, hogy egyszerre mobilizálják a saját szavazókat és bizonytalanítják el az ellenzékieket, önmegerősítő jóslatként működve" – mondta el a Political Capital elemzője.
A Publicus 2025 decemberi közvélemény-kutatása szerint annak ellenére, hogy a Tisza öt százalékos előnnyel vezet az általános népesség körében, a válaszadók csak 35 százaléka számít Tisza győzelmére, míg 42 százalékuk arra számít, hogy a Fidesz marad hatalmon.
Az AFP már cáfolt más, a magyar választásokkal kapcsolatos állításokat is: például azokat a 2025. augusztusi posztokat, amelyekben egy kontextusából kiragadott videóval próbálták bizonyítani, hogy Magyar Péter szerint a Fidesz kétharmados győzelmet fog elérni a választásokon.
2025. december 22.
A 2026 áprilisában esedékes magyarországi választásokra készülve a kormány 2025 decemberében törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, amely egy 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetését írja elő a nyugdíjasoknak. Ezzel párhuzamosan különböző kormánypárti médiumok, a közmédia, és közösségi média tartalomgyártók összehangolt dezinformációs kampányba kezdtek, hogy megpróbálják hiteltelenné tenni Magyar Péter és a Tisza párt gazdaságpolitikáját. A cikkek és posztok azt állították, hogy a Tisza egy állítólagos “közgazdásza” azt mondta, hogy Magyar „5 perc alatt elveszi a 14. havi nyugdíjat”. Az idézett közgazdász azonban nincs közvetlen kapcsolatban Magyar pártjával, és egy podcastban elmondott megjegyzéseit ragadták ki a kontextusukból. A gazdasági szakember az inflációról beszélt, amely szerinte “elvenné” a nyugdíjakat, és nem az ellenzékről.
„Lengyel László szerint Magyar Péterék öt percen belül elvennék a 14. havi nyugdíjat” – olvasható a közmédia hivatalos YouTube-csatornáján megosztott videó címe. A videóban egy rövid klip látható a közgazdásztól, amelyben azt mondja: „Én azt gondolom, hogy folyamatosan Magyar Péternek azt kéne hangoztatni, hogy ez az ország ez csak úgy tud kikászálódni a helyzetéből, amely nem véghelyzet, de nagy baj van, ha ezt az őrült ígéretkampányt, tehát például a 14. havi nyugdíj, egy tiszta őrület. Na most ezt ne csináld. És a nyugdíjasoknak be kéne látni, hogy ezzel egyébként csak az inflációt hozza, tehát ezt öt percen belül el fogják venni.”
A félrevezető állítás a közmédia Youtube-csatornáján. A képernyőmentés 2025. december 16-án készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
2025. december 11-én a magyar parlament elfogadta a nyugdíjasok 14. havi nyugdíjának bevezetéséről szóló törvényt. A kiegészítő nyugdíj fokozatosan kerül bevezetésre, 2026 januárjában egy heti nyugdíjjal kezdődik, és minden rákövetkező évben egy további héttel növekszik.
A félrevezető állítás a Youtube-on és egy cikkben. A képernyőmentések 2025. december 16-án készültek. A piros áthúzást az AFP adta a képekhez
Az M1 riportja a kormánypárti Ellenpont weboldalt nevezi meg a videó forrásaként, amelyben állítólag Lengyel László azt mondta, hogy Magyar Péter elvenné a nyugdíjakat. Az Ellenpont weboldalán valóban található egy cikk a következő címmel: „Megszólalt Lengyel László, a Tisza párt programírója arról, mit tesznek Magyar Péterék a 14. havi nyugdíjjal: ‘öt percen belül el fogják venni’ - videó”, a cikkhez egy YouTube-videó is tartozik, amelyben a közmédia által is használt klip látható.
Számos más kormánypárti média, például a TV2 és az Origo, és közösségi média tartalomgyártók, például Bohár Dániel is megosztották a videót a félrevezető állítással. De magas rangú kormánypolitikusok, például Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs, és a közmédia híroldala is megosztották a klipet, azt állítva, hogy Lengyel azt mondta, Magyar Péter és pártja „öt perc alatt elvennék a 14. havi nyugdíjat”.
A klip azonban félrevezető módon van megvágva. A teljes videót megnézve egyértelmű, hogy Lengyel László az inflációról beszélt, és nem egy pártról vagy személyről, amely szerinte elvenné a nyugdíjasok extra pénzét. Továbbá nincs hiteles bizonyíték, amely Lengyel Lászlót a Tiszához kötné. A Tisza párt vezetője, Magyar Péter egy interjúban azt mondta, hogy megtartaná az extra nyugdíjakat, miközben reformokat vezetne be azoknak a nyugdíjának emelésére, akik egy bizonyos határ alatt vannak.
Mit mondott valójában Lengyel a videóban
A közösségi médiában terjedő videóklip bal felső sarkában látható a Klikk TV logója, amely a Hírklikk médiaoldal YouTube-csatornájának a neve. A csatornán keresve megtaláltuk az eredeti videót, amelyből a klip származik, és amelyet 2025. november 15-én tettek közzé. A videóban a moderátor különböző, a 2026 áprilisában esedékes választásokkal kapcsolatos témákról kérdezte Lengyel László közgazdászt.
Életrajza szerint Lengyel László közgazdász és politológus, valamint a cég honlapja szerint a Pénzügykutató Zrt. pénzügyi tanácsadó cég vezérigazgatója.
A félrevezető állítás a közmédia Youtube-csatornáján (bal) és az eredeti videó a Hírklikk csatornáján. A képernyőmentések 2025. december 16-án készültek. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
A félrevezető bejegyzésekben és cikkekben használt klip az eredeti videóban 23:54 környékén található, ahol Lengyel azt mondja: „Én azt gondolom, hogy folyamatosan Magyar Péternek azt kéne hangoztatni, hogy ez az ország ez csak úgy tud kikászálódni a helyzetéből, amely nem véghelyzet, de nagy baj van, ha ezt az őrült ígéret kampányt, tehát például a 14. havi nyugdíj, egy tiszta őrület. Na most ezt ne csináld. És a nyugdíjasoknak be kéne látni, hogy ezzel egyébként csak az inflációt hozza, tehát ezt öt percen belül el fogják venni. Egyébként meg kell mondanom, tudják. Tehát soha ennyire nem tudatosult a társadalomban, hogy mindaz, amit adnak, az pillanatok alatt elinflálódik, pillanatok alatt el fog szállni. Hát ebből a szempontból egyébként a legjellemzőbb ez a 3%-os hitel, aminek a hatására a lakásárak, mint a rakéta repültek föl. Tehát még csak ki sem kijöttél a bankból a felvett hiteleddel, és már nem tudod megvenni a lakást.”
A vastag betűvel szedett rész egyértelművé teszi, hogy Lengyel az inflációról beszélt, és nem egy személyről vagy politikai pártról, amikor azt mondta, hogy a 14. havi nyugdíjat „el fogják venni”. De ez a rész nem jelenik meg a félrevezető cikkekben és bejegyzésekben, amelyek azt állították, hogy Lengyel Magyar Péterre és a Tiszára gondolt. A közgazdász valóban megemlítette Magyart a videóban, de róla azt mondta, hogy szerinte az ellenzéki politikusnak tartózkodnia kellene a potenciálisan drága választási ígéretektől.
2025. december 15-én Lengyel emailben megerősítette az AFP-nek, hogy „Soha sehol nem mondtam, hogy Magyar Péter elveszi a 14. havi nyugdíjat. Helyesen értelmezi szavaimat, hogy az Orbán-rendszer által kiváltott infláció ‘veszi el’ a nyugdíjtöbbletet.”
Nincs bizonyíték Lengyel a Tisza-hoz fűződő kapcsolatára
A Tisza párt honlapján felsorolják a párt politikai szakértőit, aktív politikusaikat (az Európai Parlamentben és a budapesti közgyűlésben), valamint a 2026-os választásokra a jelöltjeiket. Lengyel László vagy a cége sehol sem szerepel a Tisza honlapján, és többszöri online keresés sem talált bizonyítékot arra, hogy bármilyen kapcsolata lenne a Tisza párttal. Egy másik videóban Lengyel maga is kijelentette, hogy nem a Tisza pártnak dolgozik.
Az AFP-nek is elmondta: „Sem formális, sem informális kapcsolatban nem állok a Tisza párttal és így természetesen nem vagyok a Tisza párt közgazdásza és nem írom a Tisza párt programját.”
A félrevezető cikkek és riportok Lengyelt az Index.hu, egy Orbánhoz közeli pénzügyi körökhöz tartozó hírportál által közzétett dokumentumok alapján nevezik a Tisza programírójának. Az Index egy cikksorozatban azt állította, hogy ezek a dokumentumok a Tisza kiszivárgott gazdaságpolitikai tervei, amit a párt azonnal visszautasított, és a dokumentumokat „Orbán és csapata hamisítványainak” nevezte.
A Tisza cáfolata, és a tény ellenére, hogy a dokumentum egyes részei a mesterséges intelligencia jegyeit viselik magukon, a kormánypárti média széles körű kampányt indított, amelyben az ellenzéki pártot azzal vádolták, hogy adókat emelnének.
Az Index egyébként egyetlen aláírás alapján állította, hogy Lengyel a Tiszának dolgozik. A pártnak tulajdonított állítólagos „adóterveken” találtak ugyanis egy szignót, amely az Index szerint Lengyel aláírására hasonlít. A közgazdász az Indexnek azt mondta, hogy nem írta alá a dokumentumokat, és nem is dolgozott rajtuk.
A Tisza kampányígéretei a nyugdíjakkal kapcsolatban
A Tisza weboldalán egy egész szakasz foglalkozik az állami nyugdíjakra vonatkozó választási ígéreteikkel. Ezek a kampányígéretek magukban foglalják a 13. havi nyugdíj megtartását, valamint a nyugdíjak emelését, különösen azok számára, akik egy bizonyos küszöbérték alatt kapnak.
A 14. havi nyugdíj kérdéséről Magyar Péter 2025. november 10-én az ATV-nek azt mondta, hogy „több mint 2 millió idős polgártársunknak szüksége van valódi nyugdíjemelésre”, hozzátéve, hogy az állami nyugdíjak minimális összegét 120 000 forintban határoznák meg, miközben „megőriznék a jelenlegi juttatásokat”, bár azt nem részletezte, hogy ez a 14. havi nyugdíjat is magában foglalja-e.
Ezen felül bizonyos nyugdíjasoknak SZÉP-kártyát is biztosítanának, amely élelmiszer, gyógyszer vagy turisztikai szolgáltatások vásárlására lenne használható. A Tisza honlapján 2025. október 12-én megjelent bejegyzésben Magyar Péter azt mondta, hogy a juttatási kártya „a 14., 15. és 15 és fél havi nyugdíjnak” felelne meg.
Kármán András, a Tisza költségvetési és adópolitikai szakértője 2025. szeptember 23-án azt mondta, hogy a nyugdíjak többletköltségeit „a jelenleg állami propagandára fordított 500 milliárd forintból” és „a korrupció és a túlárazott közbeszerzések iránti zéró tolerancia” révén fedeznék.
2025. december 19.
Németországban és Franciaországban az elmúlt években több halálos támadás is történt karácsonyi vásárokon. A támadások és az azok megelőzésére hozott biztonsági intézkedések fokozták a migránsokkal szembeni ellenszenvet a közösségi médiában, ahol a felhasználók a menekülteket és menedékkérőket okolták az eseményekért. 2025 decemberében a közösségi médiában az az állítás kezdett el terjedni, hogy migránsok vették körül az osztrák főváros, Bécs egyik karácsonyi vásárát, és dzsihádra szólítottak fel. Az állításhoz egy videó is tartozik, amelyen tüntetők vonulnak el a vásár bejárata előtt. De a valóságban a felvételen egy békés felvonulást látni, amely a palesztin szolidaritás nemzetközi napját ünnepelte. A rendőrség és szemtanúk szerint a tüntetők nem jelentettek veszélyt a vásár látogatóira.
“Iszlamisták vették körbe a bécsi karácsonyi vásárt! Néhány napja meg a bécsi Fogadalmi templomra tűztek palesztin zászlót! Ez már nagyon durva! Ébresztő, Európa!” – olvasható egy, a Facebookon megosztott videó leírása, amelyet több mint 4000 felhasználó osztott meg, és több mint másfél millióan nézték meg 2025. december 5-i közzététele óta. A videón a bécsi városháza előtti karácsonyi vásár bejárata előtt menetelő embereket látni.
A félrevezető állítás magyar nyelven a Facebookon. A képernyőmentések 2025. december 18-án készültek. A narancssárga jelölést az AFP adta a képhez
A videóban Szarvas Szilveszter kormánypárti közösségi média-tartalomkészítő és médiaszemélyiség azt mondja: „Iszlamisták vették körbe a bécsi karácsonyi vásárt, megzavarva és provokálva ezzel minket, keresztényeket. Mindez azután történt, hogy a bécsi Fogadalmi Templom két tornyára kitűzték a palesztin zászlót. A szemünk előtt zajlik Európa erőszakos elfoglalása.” A videóban ezután a 19. századi neogótikus bécsi nevezetességre, a Fogadalmi templomra kitűzött palesztin zászlókat látni, majd ismét a tüntetőket.
A félrevezető állítás magyar nyelven a Facebookon. A képernyőmentések 2025. december 18-án készültek. A narancssárga jelölést az AFP adta a képhez
A kormánypárti Mandiner sajtótermék és más közösségi média felhasználók is megosztották a tüntető tömegről készült videót a Facebookon, a következő szöveggel: „Iszlamisták vették körbe a karácsonyi vásárt Bécsben, dzsihádra szólítottak fel.”
Hasonló bejegyzések már görög, román, cseh, szlovák és angol nyelven is terjedni kezdtek.
Az angol posztban azt is állították, hogy „a tüntetők radikális módon körülvették a Rathausplatz standjait, a helyiek szétszéledtek, a családok elmenekültek az ünnepségről”.
A bejegyzés a 2024 decemberi támadásra is visszautal a németországi Magdeburgban, ahol egy autó belehajtott a tömegbe, hat ember meghalt és több százan megsérültek.
De a jelenleg a közösségi médiában terjedő videó valójában egy 2025. november 29-i, Bécsben tartott palesztinbarát tüntetést mutat. A tüntetők elhaladtak a bécsi karácsonyi vásár bejárata előtt, de nem „vették körül azt”. A szemtanúk és a helyi rendőrség is megerősítette az AFP kérdésére, hogy a vásáron nem történt semmi rendkívüli. Ismeretlenek tényleg kitűztek palesztin zászlókat a Fogadalmi templomra, amit az egyházmegye „politikai cselekménynek” minősített és elítélt.
Szolidaritási tüntetés a palesztinokkal
Fordított képkeresés és kulcsszavas internetes keresés segítségével az AFP megállapította, hogy a bejegyzésekben használt videó egy2025. november 29-ipalesztinbarát tüntetést ábrázol, amely az ENSZ Palesztin Nép Szolidaritásának Nemzetközi Napját megünneplő európai szintű eseménysorozat része volt.
A bécsi tüntetés nem kapott széles körű médiafigyelmet, de egy AFP-újságíró tanúja volt az eseménynek. „Sok embert láttam palesztin zászlókkal és olyan szlogenekkel ellátott táblákkal, mint például ‘Szabad Palesztinát’. Az emberek a bécsi Ringstrasse mentén vonultak” – mondta, utalva a város történelmi központját körülvevő sugárútra.
A virális videó több eleme is egybevág a tüntetés szervezőinek és résztvevőinek közösségi médiában megosztott anyagaival, az esemény hivatalos videójával, és a helyi média híradásaival.
Például egy Instagram-bejegyzésben a karácsonyi vásár bejáratánál elhaladó tüntetőket látni, hasonló szögből, de kissé távolabbról.
A vírusként terjedő poszt képernyőképe (balra) és a tiltakozásban részt vevő egyik csoport, a Palästina Solidarität Österreich Instagram-posztjának képernyőképe összehasonlítása. A képernyőmentés 2025. december 9-én készült, az áthúzást és a kiemeléseket az AFP adta a képhez
A félrevezető posztokban, a közösségi médiában megosztott felvételeken, és a híradásokban is feltűnik egy nagy fehér szövet, amin kézzel írt szövegeket látni. A fehér szövetről a közösségi médiában közzétett bejegyzés szerint az aktivisták "40 000 Izrael által meggyilkolt palesztin nevét" írták a lapokra, majd a november 29-i tüntetésen végigvitték azokat Bécs központjában.
A virális bejegyzés cseh nyelven (balra) és az Instagramon közzétett videóban látható kézzel írt anyag, amelyet öt, a tiltakozáson részt vevő palesztinbarát csoport is közzétett. A képernyőmentés 2025. december 9-én készült, az áthúzást és a kiemeléseket az AFP adta a képhez
Az Instagram-videó alatt egy felhasználó így emlékezett vissza a piac mellett elhaladó menetre: „Újabb csodálatos esemény Bécsben, nagyon klassz volt, ahogy elhaladtunk a Rathausplatz karácsonyi vásár mellett, és több ezer ember látott minket.” A felhasználó nem válaszolt az AFP által 2025. december 9-én neki küldött kérdésekre.
Az egyik résztvevő kommentje a közösségi médiában
A menet a vásár mellett vonult el, nem vette körbe azt
A tüntetés weboldala szerint a demonstráció 2025. november 29-én helyi idő szerint délután 2 órakor indult a Platz der Menschenrechten (az Emberi jogok terén), és délután 4 órakor érkezett meg az Európai Unió Házához a Börseplatzon. A weboldalon található térkép vázolta az útvonalat.
A tüntetés weboldalán közzétett menetútvonal térképének 2025. december 10-i képernyőmentése. A sárga jelölést az AFP adta a képhez
A bécsi rendőrség szerint a tüntetők kissé eltérő útvonalat választottak, és a következő utcákon vonultak céljuk felé: Babenbergerstraße – Burgring – Dr.-Karl-Renner-Ring – Universitätsring – Schottenring. Több intézmény és látnivaló mellett is elhaladtak, köztük a városháza és a karácsonyi vásár mellett.
„A karácsonyi vásár környékén a járókelők és a tüntetés résztvevői röviden összetalálkoztak. Ez incidensek nélkül zajlott le” – írta Irina Steirer, a bécsi rendőrség szóvivője egy 2025. december 10-i e-mailben az AFP-nek.
Salih Okuroğlu, az Anadolu Agency bécsi tudósítója az AFP-nek elmondta, hogy részt vett ezen és más palesztinbarát tüntetéseken az elmúlt hónapokban. Elmondta, hogy nem volt tanúja „a karácsonyi vásárra való behatolási vagy körülzárási kísérleteknek, sem pedig hasonló incidenseknek. Összességében elmondhatom, hogy a bécsi tüntetések túlnyomórészt békésen zajlottak” – írta az AFP-nek 2025. december 10-én küldött e-mailben.
Követelések és skandálások
Az esemény weboldala több mint 50 részt vevő csoportot sorol fel, amelyek politikai céljai és programjai széles skálán mozognak – a palesztinbaráttól a feminista, antikolonialista, radikális baloldali és kommunista irányzatokig.
A weboldal szerint a tüntetők követelései között szerepelt a gázai és ciszjordániai gyilkolások befejezése, a gázai humanitárius segélyek akadálytalan áramlása, valamint az, hogy az EU és Ausztria szankcionálja Izraelt. A félrevezető közösségi média bejegyzésekben szereplő „iszlamista dzsihád” vagy muszlim állam alapítása nem szerepel a követelések között.
A tüntetés során skandált szlogenek pontos meghatározása érdekében az AFP megnézte a tüntetésről készült videókat az esemény weboldalán és a résztvevők által feltöltött közösségi média posztokat. A tüntetésen előforduló szlogenek között szerepelt például a „Freiheit für Palästina” (Szabadságot Palesztinának), „Boycott Israel” (Bojkottáljuk Izraelt), „End the Occupation” (Vessünk véget a megszállásnak) vagy éppen a „Revolution” (Forradalom) kifejezések.
„Nem hallottam olyan szlogeneket, mint »iszlám dzsihád« vagy »muszlim állam alapítása« sem ezen, sem más, Bécsben általam tudósított tüntetésen” – mondta Okuroğlu az AFP-nek.
A Britannica Enciklopédia szerint a „dzsihád” kifejezést gyakran tévesen szent háborúként fordítják. A muszlimok háromféle „küzdelmet” jelölnek vele: az egyén belső küzdelmét a hitének megélése érdekében, a jó muszlim társadalom felépítésére irányuló szélesebb körű erőfeszítéseket, valamint az iszlám védelmét, szükség esetén erőszakkal.
Néhány közösségi média felhasználó feltehetően összekeverhette a dzsihád jelentését a forradalommal, amely szlogen a virálisan terjedő videóklipben is elhangzik. Okuroğlu azonban rámutatott, hogy „a »forradalom« valóban egy olyan szlogen, amelyet gyakran használnak a baloldali ifjúsági csoportok, beleértve a szocialista [és] kommunista csoportokat is, amelyek szintén részt vettek ezen a felvonuláson”.
Videók és fotók bizonyítják, hogy egy Revolution nevű csoport csatlakozott a tüntetéshez, amint azt például az alábbi, a török hírügynökség újságírója által készített fénykép is mutatja. A transzparensen látható, hogy a csoport tagjai „szabad, többnemzetiségű, szocialista Palesztinát” követelnek. A csoport nem válaszolt az AFP 2025. december 8-án és 9-én e-mailben és Instagramon küldött kérdéseire.
Az Anadolu Agency bécsi tudósítója, Salih Okuroğlu által 2025. november 29-én, a bécsi tüntetésen készített fénykép képernyőképe. Az képernyőmentés 2025. december 10-én készült, a sárga jelölést az AFP adta a képhez
Zászlók a Fogadalmi templomon
Az osztrák közszolgálati műsorszolgáltató ORF szerint a Fogadalmi templom tornyain lévő két palesztin zászlót a felvonulás estéjén vették észre. A hatóságok nem tudják pontosan, hogy a tüntetők hogyan és mikor másztak fel a tornyokra, hogy kitűzzék a zászlókat, de feltételezik, hogy a tüntetés során.
A zászlókat végül 2025. december 2-án daruval eltávolították. A bécsi érsekség elítélte a tettet, amit „a templom politikai kihasználásának” neveztek, és közölték, hogy vizsgálják a jogi lépések megtételének lehetőségét.
Karácsonyi vásári támadások Németországban
Az elmúlt évtizedben Németországban és Franciaországban több támadás is történt karácsonyi vásárokon, amelyek közül a leghalálosabb 2016. december 19-én a Berlin Breitscheidplatz téren történt. Egy tunéziai férfi teherautóval belehajtott a vásárlátogatókba, 12 embert megölve és több mint 70-et megsebesítve. A támadó iszlamista volt, ami sokkolta az országot és heves vitát váltott ki a közbiztonságról és a migrációról.
A legutóbbi támadás 2024. december 20-án történt Magdeburgban, amikor egy szaúdi férfi SUV-jával belehajtott a karácsonyi vásár látogatói közé, hat embert megölve és legalább 299-et megsebesítve.
Az AFP egyéb, a bevándorlással kapcsolatos cikkeit itt találja.
2025. december 8.
Németországban az elmúlt években történt halálos kimenetelű támadások után szüntelenül folyik a vita a karácsonyi vásárok biztonságáról. Ez azonban több olyan alaptalan állítás elterjedéséhez is vezetett már az interneten, mint amilyen az a videó, amin állítólag „migránsokat” látni, akik „megrohamoznak egy karácsonyi vásárt Németországban”. Vagy az a másik videó, amely állítólag iszlamistákat mutat, akik „2025-ben Hamburgban tüntetnek egy karácsonyi vásár ellen”. De mindkét állítás pontatlan. Az első videót 2024. december 8-án Essenben rögzítették, és az egykori szíriai elnök, Bassár el-Aszad rezsimjének bukását ünneplő embereket látni rajta. A hatóságok szerint az esemény incidensek nélkül zajlott le. A második videó 2024 októberéből származik, és egy vitatott iszlamista szervezet tüntetését mutatja, amelyet azóta Németországban betiltottak. A második videó rögzítésekor nem voltak nyitva karácsonyi vásárok.
„Migránsok ostromolták a karácsonyi vásárokat Németországban, azt kiabálva, hogy »Allahu Akbar«” – írta egy magyar felhasználó a Facebookon egy videóhoz, amelyen szíriai zászlókat lengető emberek vonulnak át egy karácsonyi vásáron. Ugyanez a videó holland nyelven is terjedni kezdett már a közösségi médiában, ugyanezzel a félrevezető állítással.
A Facebookon megjelent, félrevezető állítást tartalmazó videó magyar nyelven. Képernyőkép készítése: 2025. december 3
De a videó a valóságban egy békés felvonulást ábrázol, ami az Asszad-rezsim bukását ünnepelte több mint 10 évnyi polgárháború után Szíriában. A száműzött szíriaiak és szimpatizánsaik 2024. december 8-án spontán tüntetéseket tartottak Németország-szerte, hogy megünnepeljék az eseményt. A Németország nyugati felében fekvő Essen városában körülbelül 11 ezer ember gyűlt össze a rezsim bukása után, és a tüntetésre menet elhaladtak a vasútállomás előtti helyi karácsonyi vásár mellett. 2024-ben közel egymillió szíriai élt Németországban, ők alkotják Európa legnagyobb szír közösségét.
Egy másik videó, amin állítólag egy német karácsonyi vásárt látni, szintén terjedni kezdett magyar nyelven a közösségi médiában: a bejegyzés szerint utóbbi videó – amely a 2025. november 29-i közzététele óta több mint 45 000 megtekintést ért el – „iszlamista bevándorlókat” mutat, akik “2025-ben a hamburgi karácsonyi vásáron tüntetnek”. A videón egy csoport ember látható zászlókkal és táblákkal, akik arabul skandálnak az utcán.
A hamis állítást tartalmazó videó a Facebookon. A képernyőfelvétel 2025. december 3-án készült
De ez a videó egyáltalán nem kapcsolódik a karácsonyi vásárokhoz, hanem 2024 októberében, egy botrányos megnyilvánulásairól ismert iszlám szervezet tüntetése során készült Hamburgban, amikor a város karácsonyi vásárai még meg sem nyitottak. A szervezetet a német kormány 2025 novemberében betiltotta.
A német karácsonyi vásárok kénytelenek voltak megerősíteni a biztonsági intézkedéseket, miután 2016-ban Berlinben, majd legutóbb 2024-ben Magdeburgban halálos kimenetelű támadások történtek a karácsonyi vásáron. 2025-ben néhány német város a biztonsági intézkedések költségei miatt törölte a népszerű téli programot.
A magyar kormány rendszeresen hangoztatja, hogy a kormánypárt bevándorlásellenes politikájának köszönhetően Magyarországon, ellentétben a „nyugati országokkal”, az emberek biztonságban ünnepelhetik a karácsonyt. 2025. november 30-án Orbán Viktor miniszterelnök egy videót tett közzé,amely karácsonyi ünnepségekről készült felvételeket mutat miközben a felirat szerint ez azért lehetséges, mert „nem engedjük be a migránsokat”.
Első videó: 2024-es ünneplés a szíriai diktátor bukása alkalmából
Az első videó képkockáin végzettfordított képkeresés segítségével kiderítettük, hogy a videó már legalább 2024 decembere óta elérhető az interneten. A keresési eredmények között szerepelt egy olyan bejegyzés, amelyet egy szélsőjobboldali német csatorna tett közzé 2024. december 10-én, és amely szerint a videót a németországi Essen karácsonyi vásárán vették fel.
A Google-on az esseni karácsonyi vásár helyszínére rákeresve kiderül, hogy az általában a Willy-Brandt-Platzon, az esseni központi pályaudvarral szemben kerül megrendezésre. A Google Maps-en látható, hogy a helyszín tényleg megegyezik a videóban látottakkal. A háttérben ugyanaz a pályaudvar-épület és egy McDonald's-tábla látható.
Képernyőkép az online terjedő videó felvételének helyszínének (balra) és az esseni Willy Brandt térnek a Google Maps-en való összehasonlításával. A képernyőmentés 2025. november 19-én készült
A videóban találunk egy másik nyomot is: a felvonulásban részt vevő embereknél szíriai zászlók vannak. Ha a keresési eredményeket 2024 decemberére korlátozzuk és így rákeresünk az „Essen” és a „szíriai” kulcsszavakra a Google-on, többhírcikket is találhatunk egy 2024. december 8-án tartott tüntetésről, amely során az Asszad-rezsim bukását ünnepelték Szíriában. Ezen a napon körülbelül 11 ezer ember vonult végig Essen utcáin. A német WDR televízió szerint „dudáló autók hajtottak végig a belvároson”.
Egy helyi hírportál egyikcikke leírja, hogy a résztvevők ünneplve vonultak át a városon, a vasútállomás környékén és a Kettwiger Straße mentén is, ahol a Willy-Brandt-Platz található.
A helyszín, a videók megjelenésének ideje és a szíriai zászlók egyértelműen arra utalnak, hogy valóban ugyanarról az eseményről van szó.
Egyik hírcikk sem számolt be erőszakról vagy provokációról a karácsonyi vásárral kapcsolatban. A rendőrség jelentése is azt állítja, hogy „a résztvevők érzelmesek és túlfűtöttek voltak, de többnyire békésen viselkedtek”, és „nem történt jelentős incidens”. Ugyanezt emelte ki Essen polgármestere is a következő napon, 2024. december 9-én.
Amikor az AFP 2025. november 20-án felvette a kapcsolatot az esseni rendőrség szóvivőjével, az elmondta, hogy a tüntetést a Jakob-Funke-térre jelentették be. Mivel a karácsonyi vásár a tér és a főpályaudvar között található, néhány résztvevő átsétált a vásáron – mondta a szóvivő. „Nem történt támadás a karácsonyi vásáron. A tüntetés nagyrészt békés volt, és alig voltak zavargások”.
A karácsonyi vásár szervezéséért felelős városi turisztikai osztály 2025. november 20-án az AFP-nek szintén azt nyilatkozta, hogy a videó valóban 2024-ben, a szír tüntetés során készült. De „nem voltak zavargások, minden békésen zajlott” – mondta a szóvivő.
Második videó: vitatott iszlamista csoport tüntetése 2024 októberében
A második magyar Facebook-bejegyzés egy olyan videót tartalmaz, amelyen emberek arabul skandálnak az utcán. A bejegyzés szerint a videót 2025-ben a hamburgi karácsonyi vásáron vették fel.
Fordított képkeresés segítségével az AFP talált egy olyan 2024. október 14-én közzétett bejegyzés az X közösségi oldalon, amelyben egy ezzel a videóval megegyező videó szerepel. Az X-bejegyzés a felvételen látható eseményt a Muslim Interaktiv nevű szervezet tüntetéseként azonosítja.
Ezeket az információkat felhasználva egy újabb Google-kereséssel megtaláltuk a német közszolgálati műsorszolgáltató NDR egy 2024. október 13-i riportját, amely az iszlamista Muslim Interaktiv nevű szervezet tüntetéséről szólt. Az NDR videójában hasonló arab skandálás hallható, mint a Facebookon terjedő videóban, beleértve az „Allahu Akbar” (Isten a leghatalmas) kifejezést is. Az NDR felvételeinek és a közösségi médiában megosztott bejegyzésnek az összehasonlítása alapján egyértelmű, hogy ugyanazt az eseményt mutatják be.
A színpad és a háttérben látható óriásplakát mindkét videón felismerhető:
A hamis videó a Facebookon (bal) és a NDR felvételének összehasonlítása. A képernyőmentés 2025. december 3-án készült
Továbbá a vonuló tömeg táblái és a háttérben látható épületek is azonosak:
A hamis videó a Facebookon (bal) és a NDR felvételének összehasonlítása. A képernyőmentés 2025. december 3-án készült
Ugyanez a hamburgi helyszín könnyen megtalálható a Google Maps-en is. 2024-ben – csakúgy, mint 2025-ben – az első hamburgi karácsonyi vásárok novemberben nyíltak meg, így a tüntetés nem lehetett egy ilyen vásár közelében.
A Muslim Interaktiv nevű szervezetet Németországban szélsőséges csoportként tartják számon. A szervezet hatalmas követőtáborra tett szert a közösségi médiában, és több vitatott tüntetést is szervezett olyan szlogenekkel, mint például, hogy „a kalifátus a megoldás”.
2025. november 5-én a német belügyminisztérium bejelentette, hogy betiltja a Muslim Interaktivot Németországban, mert a szervezet „elutasítja a demokrácia és a jogállamiság elveit, és így alkotmányellenes magatartást tanúsít”.
Nem ez az első alkalom, hogy az év vége közeledtével hamis és félrevezető állítások jelennek meg a magyar közösségi médiában a német karácsonyi vásárokról. Ebben a 2023-as tényellenőrzésben cáfoltuk azokat a hamis állításokat, amelyek szerint a karácsonyi dalokat betiltották a berlini vásárokon.
2025. december 1.
Az 5G egy ötödik generációs mobilkommunikációs szabvány, aminek a bevezetése 2019-ben kezdődött el. Egy 2025 novemberében a közösségi médiában elterjedt állítás szerint az 5G úgy „grillezi” meg az életet a Földön, ahogy a mikrohullámú sütő átmelegíti az ételt. A szakértők azonban kijelentették, hogy ez a hasonlat nem helytálló, és az 5G biztonságos, ha betartják a törvény által megszabott biztonsági előírásokat. A posztok egy orvos kijelentéseit is idézik az 5G-vel kapcsolatban, de az abban foglaltak szintén tévesek.
„A német fiziológus és zeolit-pionír, Karl Hecht professzor a berlini Charité kórházból az 5G-ről: »Ennek a rendszernek a termikus hatása a földi élet lassú elpusztítását okozza. Emberek, állatok, növények«” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amit a 2025. novemberi publikációja óta már több mint 80 felhasználó osztott meg.
Ugyanez a kép és a Karl Hechtnek tulajdonított idézet német nyelven is terjed a közösségi médiában, például a Facebookon és Instagramon.
A hamis állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. november 28-án készült
A mikrohullámú sütők és az 5G-s rádióhullámok közötti összehasonlításnak azonban szakértők szerint nincs alapja. A szakemberek elmondták, hogy a mobilhálózat nem melegíti fel jelentősen a környezetet.
„A természetet nem melegítik fel az 5G-bázisállomások”
2019 óta folyik az 5G mobilhálózat bevezetése. Az 5G fő előnye, hogy lehetővé teszi a gyorsabb adatátvitelt, például a mobiltelefonok számára. Az 5G mobilhálózat nagyfrekvenciás elektromágneses mezőket használ az adatok átviteléhez. A mikrohullámú sütők szintén nagyfrekvenciás elektromágneses mezőket használnak, amelyek frekvenciája hasonló a mobilhálózatéhoz.
„De a frekvencia nem mond semmit a teljesítményről” – magyarázta el Dirk Heberling 2025. november 21-én az AFP-nek adott interjúban. Heberling az Aacheni Műszaki Egyetem Magasfrekvenciás Technológiai Intézetét (IHF) vezeti, amely több ezer tanulmányt gyűjtött az elektromágneses mezők hatásairól. A szakember elmondta, hogy az 5G-vel ellentétben „a mikrohullámú sütő egy zárt készülék, amelynek célja az ételek melegítése a sütőtérben”. A teljesítmény egyenetlenül oszlik el, ezért a melegíteni kívánt ételt tartalmazó edényt egy forgótányéron is forgatni kell. „Ellenkező esetben az étel nem melegszik egyenletesen” – magyarázta Heberling.
„A táplálékra ható mezők intenzitása lényegesen magasabb, mint a mobilkommunikáció esetében” – válaszolta az AFP kérdésére a német Szövetségi Sugárvédelmi Hivatal (BfS) szóvivője 2025. november 24-én. A BfS szóvivője visszautasította a felvetést, hogy az 5G-tornyok „megsütnék” a környezetet: „A mobilhálózatok – beleértve az 5G-t is – magas frekvenciájú elektromágneses mezői nem járulnak hozzá jelentősen a globális felmelegedéshez.”
Heberling ezt a következő módon szemléltette: „Nem, a természetet nem melegítik fel az 5G-bázisállomások.” Az IHF vezetője szerint az ehhez szükséges energia „egyáltalán nincs meg” az 5G esetében. Heberling elmondta, hogy egy mikrohullámú sütő sem lenne képes „megsütni” egy fát, mivel a teljesítménye nem elegendő „ilyen mértékű felmelegedés eléréséhez”. Ráadásul „az ebben a kis térben felszabaduló energia szabad téren egyszerűen elpárologna”. Heberling ezt egy „erkélyre helyezett hősugárzóval” hasonlította össze, amely „szintén nem melegítené fel tartósan” a környezetet.
A mikrohullámú sütővel való összehasonlítás a bejegyzésekben tehát nem helytálló.
Az 5G az előírások betartása mellett biztonságos
A német Sugárvédelmi Hivatal az AFP-nek azt is elmondta, hogy „nem várható káros hatása az egészségre, amíg a határértékeket betartják”. Ennek ellenére egyes felhasználók aggódnak a lehetséges egészségügyi kockázatok miatt.
A BfS az AFP kérdésére megerősítette, hogy a magas frekvenciájú elektromágneses mezők felmelegíthetik a testszöveteket, ha elérik azt. Azonban „a sugárzó berendezésekre vonatkozó határértékek és a mobiltelefonokra vonatkozó termékstandardok” megakadályozzák, hogy „ez a felmelegedés egészségre káros mértékű legyen”. Állatok és növények esetében „a határértékek alatt nem mutattak ki káros hatásokat”.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020-ban a honlapján szintén kijelentette, hogy a vezeték nélküli technológiáknak való kitettség „nem okoz egészségkárosító hatást”. Amennyiben a teljes terhelés a nemzetközi irányértékek alatt marad, „nem várható hatása a közegészségre”.
A WHO által kidolgozott határértékeket az Európai Unió is átvette, és Magyarország is ezeket a határértékeket követi.
A német sugárvédelmi bizottság (SSK) 2021-ben elfogadott egy állásfoglalást az 5G biztonságáról, amelyre Heberling hivatkozott. Ebben az SSK „a kutatások jelenlegi állása alapján” arra a következtetésre jutott, hogy „jelenleg nincs megbízható bizonyíték arra, hogy az embereknek a Németországban érvényes határértékek alatt történő expozíciója egészségügyi kockázatot jelentene”. Az SSK pontosította, hogy az 5G mobilhálózatok esetében „a személyes teljes expozíciót” nem a bázisállomások dominálják, hanem „általában a saját végberendezés”. Ez az állítás egybeesik a német fogyasztói központajánlásaival, amelyek szerint telefonáláskor „a lehető legnagyobb távolságot kell tartani a fej és az okostelefon között”.
A német Bundesnetzagentur (Szövetségi Hálózati Ügynökség) felelős a mobilállomások engedélyezéséért Németországban. Weboldalán elérhető egy térkép, amelyen minden bázisállomás biztonsági távolsága ellenőrizhető. A BfS információi szerint ez a csak mobil távközlésre szolgáló adóállomások esetében általában néhány métert jelent az antenna sugárzási irányában. Heberling „10-15 méteres nagyságrendű” távolságtartást említett.
Magyarországon a lakosság kérése esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság akkreditált méréseket végez, hogy feltérképezzék egy adott helyen az “elektroszmog”, azaz egészségügyileg releváns elektromágneses sugárzás mértékét. A program keretében az NMHH folyamatosan méri az 5G-ből eredő sugárzás mértékét is az országban, de eddig még nem jegyeztek fel olyan esetet, hogy valahol átlépték volna a határértéket.
Heberling az AFP-vel folytatott beszélgetésében megjegyezte, hogy „az 5G technológia ugyan jelentősen nagyobb adatátviteli sebességet biztosít a 4G-hez képest”, de a sugárzási teljesítmény „ezzel nem nőtt”.
A Charité nem kívánta kommentálni Hecht szavait
Az AFP talált egy olyan 2019-es cikket, amelyben szerepel a Facebook-posztokban is említett idézet a néhai német orvostól, Karl Hechttől. A bejegyzés szerint Hecht a berlini Charité kórházban dolgozott. Az AFP felvette a kapcsolatot a berlini Charité kórházzal, amely azonban nem kívánt nyilvános nyilatkozatot tenni az ügyről, mivel a téma nem tartozik az egyetemi kórház tevékenységi körébe.
Hecht nyilvánosan elérhető önéletrajza szerint azonban csak 1991-ig dolgozott a Charité-ben. Akkor még szó sem volt az 5G mobilhálózatról, mivel azt csak 2019-ben vezették be. Hecht 2022-ben halt meg. Élete során többek között alvászavarokkal és űrorvostudománnyal foglalkozott. 2019-ben megjelent egy publikációja, amelyben a posztokban is említett idézet szerepel, az írás az alábbi alcímet viseli: „Egy orvos tudományosan megalapozott figyelmeztetése a digitalizált emberiség halálos bűneiről.” Ez a fajta nyelvezet nem megszokott a komoly tudományos művek esetén.
Az AFP egyéb az 5G-vel kapcsolatos tényellenőrzéseit itt olvashatja.
Az azonosítatlan repülő tárgyakkal (avagy ufókkal) kapcsolatos összeesküvés-elméletek és hamis állítások a világ számos nyelvén, újra és újra felbukkanak az interneten. 2025 novemberében több nyelven, köztük magyarul is, terjedni kezdett egy állítalogos idegen műhold, a “Fekete Lovag” számítógéppel generált képe azzal a hamis állítással, hogy az a NASA felvétele. Az amerikai űrügynökség azonban megerősítette az AFP-nek, hogy az állítás alaptalan, és a bejegyzésekben említett állítólagos műhold nem létezik. Az AFP azt is megállapította, hogy a videó különböző verzióit már legkorábban 2019-ben feltöltötte a netre egy digitális effektekkel dolgozó művész, és egyértelműen jelezte, hogy azok számítógépen létrehozott képanyag (vagyis angol rövidítéssel CGI).
„A NASA közzétette az idegenek műholdjáról készült képet, amely korábban titkosítva volt.” – olvasható egy magyar nyelvű Facebook-bejegyzésben, a poszthoz tartozó videót 2025. november 25. óta már több mint 12 ezren látták.
Ugyanezt a videót magyar nyelven egy oroszbarát Telegram-csatornán is megosztották, valamint az orosz dezinformációs hálózat, a „Pravda” bolgár kiadásában, de angolul is terjed az X-en.
A hamis videó magyar nyelven a Facebookon és a Telegramon. A képernyőképek 2025. november 27-én készültek. A piros áthúzásokat az AFP adta a képhez
A videó egy szürke, lapos tárgyat mutat, ahogyan Föld körüli pályán halad. A bejegyzések az objektumot „Black Knight”-nak, avagy “Fekete Lovag”-nak nevezik, és azt állítják, hogy az egy idegen műhold. A Fekete Lovag egy még az internet elterjedése előtt felbukkanó összeesküvés-elmélet, amely szerint egy ősi idegen műhold kering a Föld körül.
Ez az elmélet 1998-ban kapott új lendületet, miután a NASA közzétett egy fotót, amelyen egy darab űrszemét látható, de az összeesküvés-elméletek hívei tévesen idegen műholdként azonosították a képen látható tárgyat.
Az AFP kiderítette, hogy a 2025-ben terjedő felvétel egy francia VFX-művész által néhány évvel korábban közzétett YouTube-videóból származik, aki saját maga is számítógéppel generált anyagként jelölte meg azt. Az AFP megtalálta a CGI-videó elkészítéséhez használt eredeti felvételt is, amelyen nem látható műhold.
Az AFP 2025. november 26-i kérdésére a NASA szóvivője így válaszolt: „A Fekete Lovag műhold összeesküvés-elmélet már évek óta létezik, és időről időre felbukkan. Ennek az állításnak nincs hitele.”
A videó eredete
Egy fordított videókeresés segítségével az AFP talált egy 2018-as X-bejegyzést (itt archiválva) egy hasonló videóval. A bejegyzés szerzője a posztban elmagyarázza, hogy a videót egy „SECTION 51” nevű felhasználó készítette egy, a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) rögzített videó felhasználásával, amin a Föld-felszínt látni. A videó letölthető egyes internetes videó-adatbázisokból.
Az AFP valóban talált egy ilyen nevű felhasználót a YouTube-on, aki franciául így mutatkozik be: „Francia nyelvű csatorna, amely az ufológiával és az univerzum rejtélyeivel foglalkozik... Üdvözlöm az UFO Section 51-en. DOZgeek vagyok, francia VFX-művész, és 2014 óta osztom meg itt véleményemet az UFO-król és a paranormális jelenségekről!”
A felhasználónak több videója is van, melyek címében szerepel a „Black Knight” kifejezés.
A 2018-as felvételt nem sikerült megtalálnunk, azonban találtunk egy másik videót 2019 februárjából, amely nagyon hasonlít a jelenleg a közösségi médiában terjedő felvételhez. Megállapítottuk, hogy a 2025-ben megosztott videó egy módosított változata annak a CGI-felvételnek, amely legalább 2019 óta kering az interneten.
A jelenlegi verzió szélei le vannak vágva, rövidebb mint a régebbi változat és tükrözve van, de fel lehet ismerni ugyanazokat a felhőalakzatokat, mint a 2019-es videón (8 perc 41 másodperc környékén):
A közösségi médiában terjedő videó és ugyanaz a videó 2019-ből a YouTube-on. Képernyőképek 2025. november 27-én készültek. A jelöléseket az AFP adta a képhez.
Érdemes megjegyezni, hogy a videó eredeti verziójának bal felső sarkában a „CGI (számítógéppel generált képanyag)” felirat látható.
Összehasonlítottuk a CGI-videót (balra) egy, az ISS-ről rögzített felvétellel a Földről (jobbra), és megállapítottuk, hogy a partvonal és a felhők formája is megegyezik, csak egy animált objektumot hozzáadtak az előbbihez (archivált link) :
A videó a YouTube-on és az ISS felvétele a Földről. A képernyőképek 2025. november 27-én készültek. A jelöléseket az AFP adta a képekhez.
Az AFP megkereste a CGI-videó készítőjét, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A NASA-t célzó félrevezető információk gyakoriak. Ebben a cikkben például azt az állítást cáfoltuk, miszerint egy űrruha fotója bizonyítja, hogy a holdra szállás hamis volt.
2025. november 17.
Magyar Péter, a Tisza párt vezetője és Orbán Viktor miniszterelnök fő kihívója a mesterséges intelligenciával generált tartalmak visszatérő célpontja. Ebben az összefüggésben 2025 októberében egy videó kezdett terjedni a Facebookon, amelyben Magyar látszólag szétver egy Orbán-kartonfigurát a színpadon. A felvételt azonban mesterséges intelligenciával manipulálták: az eredeti videóban az ellenzéki vezető félretette a kartonfigurát, nem pedig szétverte. A videót a kormánypárt, a Fidesz néhány hivatalos fiókja is megosztotta.
„Sík-hülye fazon. Na meg akik követik azok is” – olvasható egy magyar Facebook-videó leírása, ami a 2025. október 8-i közzététele óta már több mint 19 000 megtekintést ért el. A videón Magyar Péter látható egy színpadon, ahogyan ripityára tör egy Orbán Viktor miniszterelnököt ábrázoló kartonfigurát. A videónak több változata is terjed a neten, ebben a változatban egy férfi hangot hallani, aki egy afrikai közmondást idéz, aminek látszólag nincs köze a videóhoz, a videó más változataiban csak zajokat hallani.
A hamis videó a Facebookon és az X-en, 2025. november 13-án készített képernyőképek. A piros keresztet az AFP adta a képhez.
A hozzászólásokból azt látni, hogy sok felhasználó elhitte, hogy a videó valódi. „Beteg elme. Kezdetektől fogva ezt mondom” – írta például valaki. „Azért nagyon gáz ez az ember, nagyon elmentek nála otthonról. De hogy ezt megcsinálhatja... Senki nem tesz vele semmit?” – kommentálta valaki más.
Ugyanez a videó terjed az X-en is.
A videó szerepelt a 2025. október 13-i a Harcosok órája – azóta Józan ész névre átkeresztelt – podcast-sorozat egyik epizódjában is, amit a Fidesz kommunikációs igazgatója moderál, de ott egyértelműen jelezve volt, hogy a videó manipulált. Ugyanezen a napon a Fidesz parlamenti frakciójának hivatalos Facebook-oldala is megosztotta a klipet, de ott semmilyen módon nem jelezték, hogy az nem valódi.
Orbán támogatói, beleértve a kormány tagjait és magát a miniszterelnököt is, egyre gyakrabban használnak mesterséges intelligenciával generált tartalmakat az ellenzék támadására a 2026. áprilisi parlamenti választások előtt (itt archiválva).
Magyar is tett már közzé mesterséges intelligenciával generált tartalmakat a múltban, főleg azért, hogy viccet csináljon az ellenfeleiből, ahogyan azt ez a kép is illusztrálja, amelyen ő és Orbán láthatók hosszú hajjal.
A jelenleg a közösségi médiában terjedő videó is a mesterséges intelligenciával történő manipulálás világos jegyeit viseli magán. Az AFP megtalálta a kérdéses videó eredeti változatát Péter Magyar hivatalos YouTube-csatornáján. Az eredetiben látható, hogy a politikus egy kampányrendezvényen eltávolítja a színpadról Orbán kartonmását, de semmilyen módon nem rongálja meg vagy semmisíti meg azt. A figurát azért szerepeltette , mert Orbán nem vállal nyilvános vitát vele – ezt az ötletet a miniszterelnök több alkalommal is elutasította. Magyar országjárása több rendezvényére is magával vitte kellékként, néha például a Orbán kartonmásának sorolta, hogy szerinte milyen bűnei vannak a hatalomnak.
A videó eredete
Kulcsszavas kereséssel az AFP megtalálta az eredeti videót Péter Magyar YouTube-csatornáján (itt archiválva). A videó egy 2025. október 6-i élő közvetítés része volt, amely a Tisza-vezető „80 nap alatt Magyarország körül” kampányturnéjának bonyhádi állomását mutatta be.
A videó 1 perc 30 másodpercénél látható, hogy Péter Magyar eltávolítja a színpadról Viktor Orbán kartonfiguráját. “Úgy gondoltam, hogy a nemzeti gyásznapon legalább itt az ideje, hogy minden a helyére kerüljön, és ne rontsa tovább itt a levegőt a miniszterelnök úrnak a papírmaséja” – mondta a politikus, miután félretette a figurát, utalva október 6-ra, az aradi vértanúk emléknapjára.
A közösségi médiában terjedő manipulált változat azzal a jelenettel kezdődik, amikor Magyar már eltávolította a figurát, az utolsó néhány másodpercet visszafelé látjuk, ami azt a benyomást kelti, mintha a politikus éppen megragadná a makettet:
A hamis videó a Facebookon és az eredeti verzió a YouTube-on, 2025. november 13-án készített képernyőképek. A piros keresztet az AFP adta a képhez
Ezt követően a módosított videó azt mutatja, hogy Magyar szétveri Orbán kartonfiguráját, míg az eredeti verzióban egy sárga mellényt viselő szervező teszi félre a figurát.
A hamis videó a Facebookon és az eredeti verzió a YouTube-on, 2025. november 13-án készített képernyőképek. A piros keresztet az AFP adta a képhez
Az eredeti videóban Orbán-figurája másfél órával később, sötétedés után is ugyanazon a helyen hever, míg a félrevezető videóban azt látni, hogy még világos volt, amikor állítólag szétverték.
Az MI-manipuláció jelei
Számos vizuális jel utal arra, hogy a videót mesterséges intelligencia generálta, kezdve a kartonfigura megsemmisítése után keletkezett törmelék mennyiségével, amely aránytalanul nagy a papírfigura tényleges méretéhez képest. Emellett a videón az is látható, hogy több, rétegelt lemeznek tűnő darab esik ki a figurából, majd nagy fehér papírlapok.
A videó 4. másodpercében a figura keze villog, eltűnik, és egy pillanatra átalakul egy homályos fehér folttá a papírfigura feje mellett, majd a kéz újra megjelenik. Az ilyen vizuális hibák jellemzőek az AI által generált vagy manipulált videókra.
00:10-nél, amikor Magyar már majdnem befejezte Orbán makettjének szétverését, az utolsó darab „karton”, amit a kezében tart, textilszerűen lágynak tűnik, és fűrészpor hullik ki belőle, ahogyan lengeti.
A hamis videó egy része. 2025. november 13-i képernyőmentés
Érdemes megjegyezni, hogy míg a videó első két másodpercében, amely, mint korábban említettük, egy, az eredeti videóból vett és visszafelé lejátszott részlet, Magyarnak sötétszőke haja van, mint a valóságban, addig a manipulált változatban a haja hidrogénszőkére változik. Ez különösen nyilvánvaló, ha összehasonlítjuk egy nagyobb felbontású képkockával, amelyet hivatalos YouTube-élő közvetítéséből vettünk:
A hamis videó egyik képkockája és egy képkocka Peter Magyar YouTube-élő közvetítéséből. A képernyőképek 2025. november 14-én készültek
A videó hangja is manipuláció nyomait mutatja, például háromszor is hallani azt a zajt az eredeti videóból, ahol Magyar félreteszi az Orbán-figurát.
Nem ez az első alkalom, hogy az AFP Péter Magyart célzó, mesterséges intelligenciával generált dezinformációt azonosított. Ebben a tényellenőrzésben cáfoltuk azokat a hamis képeket, amelyeken azt látni, hogy Magyar a Hősök terén beszél október 23-án, de csak egy töredéknyi tömeg előtt a valódi eseményhez képest.
2025. november 10.
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának negyedik évében az online térben továbbra is terjednek azok a dezinformációs narratívák, amelyek célja a nyugati támogatás aláásása. Ebben az összefüggésben több nyelven, többek között magyarul is terjedni kezdett egy videó, melyen állítólag ukrán katonák tömeges megadását látni. A videó azzal az állítással terjed, hogy a nyugati megfigyelők nem ismerik el az ukrán hadsereg moráljának romlását, miközben az Oroszország ellen vívott háború egyre csak elhúzódik. De a valóságban a síró katonákat ábrázoló videót a Sora nevű mesterséges intelligencia programmal hozták létre. A program vízjele többször is látható a videóban, és a vizuális nyomok és a digitális hangelemzés is megerősíti, hogy az mesterséges intelligenciával készült.
„Te is támogatod Ukrajna győzelmét? Miért nem vagy a fronton?” – olvasható egy magyar nyelvű Facebook-videó leírásában, amit 2025. november 3. óta már több mint 800-szor osztottak meg.
A felvételeken síró katonákat látni egy sáros környezetben, akik közül néhányan az ukrán nemzeti színeket viselik az egyenruhájukon. A videóban kiabálás és sírás hallható, és egy hang azt mondja, hogy meg akarják adni magukat.
A klip ezután átvált a videót feltöltő férfire, aki azt mondja, hogy amíg egyes nemzetek fegyverekkel és pénzzel támogatják Ukrajnát, „ezek a katonák sírva vonulnak, nekik elegük van a harcból”. Ugyanez a felhasználó a videót TikTokra is feltöltötte.
A hamis videó magyarul a Facebookon és a TikTokon. A képernyőképek 2025. november 6-án készültek. Az AFP által hozzáadott áthúzások
A videó, melyen állítólag magukat megadó ukrán katonákat látni, más nyelveken is terjedni kezdett, többek között angolul, olaszul, bolgárul, románul és vietnámiul.
Ehhez hasonló videók más nyelveken, például szlovákul, csehül és lengyelül is megjelentek a közösségi médiában, ugyanezzel az állítással. Ezek a felvételek ugyanazt a vízjelet és közösségi média felhasználónevet tartalmazzák, mint a fenti változat.
Más, vizuálisan nagyon hasonló videók is megjelentek az interneten 2025 november elején, azzal az állítással, hogy azokon ukrán katonákat látni, ahogyan megadják magukat Pokrovszk város közelében. Ezeket a videókat a Lead Stories tényellenőrző szervezet már cáfolta (itt archiválva), és megállapították, hogy a videók az OpenAI Sora nevű szoftverével, mesterséges intelligenciával készültek.
Pokrovszk egy erődváros Ukrajna Donyeck régiójában, amely az ukrán hadsereg egyik fő utánpótlási útvonalán fekszik, és több mint egy éve Moszkva célkeresztjében van (itt archiválva). Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) háborúkutató intézet által közzétett harctéri térképek szerint az orosz erők egy átkaroló hadművelettel közelednek a város külvárosához. Pokrovszk elfoglalása jelentős propaganda-győzelem lenne a Kreml számára.
Oroszország elutasította az Egyesült Államok felhívását, hogy állítsa le támadásait Ukrajna ellen, és ehelyett folytatta a szárazföldi offenzívát.
De a közösségi médiában terjedő videó, amin melyen katonák látszólag megadják magukat, mesterséges intelligenciával készült. A videón a Sora vízjel látható, és a hangsáv digitális elemzése is kimutatta, hogy az mesterséges intelligenciával készült.
Mesterséges intelligenciával létrehozott videó
A videóban egy vízjel ugrál körbe a képernyőn: egy kis felhő szemekkel és a „Sora” felirattal.
A Sora az OpenAI szövegből-videó modellje, amely szöveges „ötleteket hiperreális mozgással és hanggal rendelkező videókká alakít át”.
A közösségi médiában terjedő hamis videó (balra) és az OpenAI Sora szöveg-videó modelljének nyitóoldala. A képernyőképek 2025. november 6-án készültek. A kék jelöléseket és a piros áthúzást az AFP adta a képhez
Van néhány árulkodó vizuális nyom a videóban, amely jellemző az AI-ra: az egyik korai képkockán egy katona sisakján egy kis bemélyedés látható.
A későbbi képkockákon a bemélyedés mélyebbé válik, és a sisakja egyre inkább egy védőszemüvegre kezd hasonlítani. A különböző tárgyak transzformálódása egymásba gyakori jelenség az AI által generált videókban.
Két képkocka a hamis videóból kivágva, amely ugyanazt az alakot mutatja, változó sisakkal
A háttérben látható néhány arc pedig elmosódottnak vagy természetellenesnek tűnik, amint az az alábbi nagyított képernyőképen látható:
A hamis videó egyik képkockájának a részlete. Az AFP által felnagyított arc. 2025. november 7-én készült képernyőkép
Az InviD-WeVerify tényellenőrző böngésző-kiterjesztésben elérhető Hiya audióelemző szoftver, és a Frauenhofer Intézet Deepfake Total programja is azt mutatták, hogy a videó hangsávja mesterséges intelligenciával készült. Az audiofájlok esetében az 50 százalékos érték már nagy bizonyosságot jelent abban, hogy a tartalom részben vagy egészében MI-vel készült.
A Hiya hangelemző eszköz az InVID tényellenőrző böngészőbővítményben (fent) és a Frauenhofer Intézet Deepfake Total hangelemző eszköze. A 2025. november 6-án készült képernyőképek
A klip eredete
A közösségi médiában terjedő videó legtöbb verziója a “muslim9090_” TikTok-felhasználónevet tartalmazza.
Ez a profil 2025. november 6-án már nem volt elérhető a videomegosztó oldalon, de a Google-ben a felhasználó néhány TikTok-videójának az indexelt változata még mindig megjelenik miniatűr előnézettel.
Ezek a klipet külsőre hasonlítanak a többi videóhoz, amik kapituláló katonákat mutatnak, de a kis előnézeti képből nem lehet megmondani, hogy ezeket is mesterséges intelligenciával készültek-e. Amikor rákerestünk a videók Google-ben megjelenő címére, további hasonló videók előnézeti képeit találtuk egy másik, már nem elérhető TikTok-fióktól, amelynek hasonló felhasználóneve volt: „wuslim06”.
A TikTok november 7-én e-mailben megerősítette az AFP-nek, hogy ezeket a felhasználókat az AI-vel generált tartalom használatára vonatkozó közösségi irányelveik megsértése miatt eltávolították.
Az AFP további tényellenőrzései az ukrajnai háborúval kapcsolatban itt találhatók.
2025. november 3.
A sporteseményekre köztük a labdarúgásra vagy Forma-1-re jelentős összeget befektető közel-keleti ország, Szaúd-Arábia nyerte el a 2034-es FIFA világbajnokság rendezési jogát. A királyságnak jelenleg csak két stadionja van készen a 14 közül, amelyekre szüksége lesz a világ minden tájáról érkező nézők és a 48 kvalifikált csapat befogadásához. Ezzel párhuzamosan a szaúdi vezetés nagyszabású ingatlanprojektekbe is belekezdett. De az az október közepén az interneten elterjedő videó, amely állítólag egy felhőkarcolót ábrázolt egy stadionnal a tetején, mesterséges intelligencia segítségével készült - erősítette meg az AFP-nek a készítője. A klipnek, amely még a globális médiát is átverte, semmi köze a hivatalos stadiontervekhez.
“Stadion egy felhőkarcoló tetején – őrület, mire készülnek a szaúdi foci-vb-n” – olvasható az Origo egyik cikkének a címe. A cikkben egy videót látni egy felhőkarcolóról a tetején egy futballstadionnal. Egy másik magyar cikk szintén ezt a felvételt közölte a “Föld fölött lebegő stadiont építene Szaúd-Arábia” címmel. A videó a Facebookon is terjed magyarul, például ebben a 2025. október 30-i videóban.
A hamis leírással terjedő videó magyarul egy weboldalon és a Facebookon. A képernyőmentések 2025. október 31-én készültek
Ugyanez a klip és az abból származó képek már számos országban terjedni kezdtek, többek között angolul, ahol egy október 26-án közzétett poszt 3,4 millió megtekintést ért el, de görög, francia, német és horvát nyelven is megjelent már a videó.
Nem csak magyar lapok hozták le a videót azzal az állítással, hogy hivatalos látványtervről van szó: francia, német és osztrák lapok is megírták, hogy állítólag a klipben látható épület építését tervezik Szaúd-Arábiában.
De a valóságban nincs nyoma, hogy tényleg ilyen stadiont terveznének a 2034-es világbajnokságra.
Mi szerepel a valódi projektdokumentációban
A posztokban és cikkekben említett projekt, a “Neom” valóban létezik: ez egy futurisztikus, 500 milliárd dolláros megaváros, amely Szaúd-Arábia északnyugati részén épül. A projekt része többek között egy stadion is. Ahogyan arról az AFP már ebben a 2025. október 27-i tudósításában is írt, kétséges hogy a projekt el fog-e készülni határidőn belül figyelembe véve, többek között, a csökkenő olajárakat.
A posztok és a cikkek úgy állítják be explicit vagy implicit módon a videót, mintha az egy tervezett stadion hivatalos látványterve lenne.
Az ügyhöz közel álló forrás október 29-én az AFP-nek elmondta, hogy a videóban bemutatott terv „teljesen kitalált, és semmi köze sincs ahhoz, amit Szaúd-Arábia tervez. Nem szerepel egyetlen hivatalos forrásban sem”.
Az AFP nem találta nyomát olyan hivatalos képnek a szaúdi hatóságoktól, amely hasonlítana az interneten terjedő anyagra.
Egy valamelyest hasonló, építménye tetejére tervezett jövőbeli stadion hivatalos képe a Neom projekt X-fiókján, egy 2024 decemberi bejegyzésben, valamint Szaúd-Arábia 2034-es világbajnokságra vonatkozó pályázatának weboldalán látható. A projektet „The Line” („A vonal”) szerves részeként mutatják be, mely egy egyfajta hatalmas ingatlanegyüttes lesz a tervek szerint, a feltörekvő megapolisz zászlóshajója.
Pillanatkép a Neom fiókról az X-en. A képernyőmentés készült: 2025.10.29.
A kérdéses videó nem felel meg annak, ami Szaúd-Arábia nemzetközi labdarúgó-szövetséghez (FIFA) benyújtott pályázati anyagában látható és olvasható.
Pillanatkép Szaúd-Arábia pályázati dokumentációjából. A képernyőmentés készült: 2025.10.29.
Mesterséges intelligencia által generált videó
Miután a futurisztikus stadionvideó világszerte címlapokra került, a Daily Mail című brit napilap október 30-án arról számolt be, hogy az alkotó Liam Hawes brit médiatervező volt. "Van egy kis médiavállalkozásom, és úgy gondoltam, hogy meg kellene tanulnom a mesterséges intelligenciáról. Egyszerűen egy képtervezőt használtam. Lefekvés előtt az ágyban játszottam a felhőkarcolók tetején lévő stadionok ötletével, mert ez olyasmi, amit az egész világon felismernének. Szó szerint pár perc alatt összeállt" - mondta a lapnak (itt archiválva).
A videót október 15-én tette közzé a Hypora UltraWorks közösségi oldalain (többek között itt a TikTok-on), és elmondása szerint hamar önálló életre kelt.
"Csak hogy tisztázzuk - fogalmam sem volt semmilyen szaúdi projektről, amikor ezt készítettem! Ez pusztán egy fantáziadús AI koncepció volt, amely azt vizsgálta, hogyan nézhetne ki egy függőleges, felhőkarcoló stílusú futballstadion" - írta egy október 29-i Facebook-bejegyzésben. "100%-ban mesterséges intelligencia koncepció. 0% építőbrigád" - tette hozzá.
Az AFP október 31-i megkeresésére Hawes elmondta: "Megerősíthetem, hogy én vagyok az alkotó."
A Hypora UltraWorks TikTok oldalán számos hasonló, mesterséges intelligenciával készített terv látható (lásd az alábbi képernyőképet).
Pillanatkép a Hypora UltraWorks TikTok oldaláról, a kép rögzítve: 31/10/2025
A videó alapos vizsgálata több vizuális ellentmondást tár fel; például a torony mindkét oldalán egy olvashatatlan felirat látható.
2025. október 30-i képernyőmentés a videóról, az AFP által az InVID nagyító eszközzel kiemelt vizuális ellentmondásokkal.
A háttérelemeket kinagyítva pedig torz épületeket láthatunk:
2025. október 30-i képernyőmentés a videóról, az AFP által az InVID nagyító eszközzel kiemelt vizuális ellentmondásokkal.
Ezenkívül az AFP elemezte ennek az X-posztnak az audioanyagát, a Deepfake Total nevű, audio deepfake-eket azonosító eszköz segítségével. Az elemzés eredménye szerint a felvétel 89,2%-os bizonyossággal AI-generált.
Pillanatkép a Deepfake Total eredményeiről. A képernyőmentés 2025. október 30-án készült
Bár az ellentmondások maguk abból is adódhatnak, hogy a stadion még csak tervezési szakaszban van, az a tény, hogy egyáltalán előfordulnak ilyen ellentmondások, a prezentáció felkészültségének hiányára utal, ami egy ilyen jellegű projekt esetében szokatlan lenne, amennyiben az hivatalos lenne.
Szaúd-Arábia, más Öböl-menti országokhoz hasonlóan, a nagy léptékű ingatlanprojektjeiről ismert, amelyek gyakran vetnek fel emberi jogi aggályokat. A Human Rights Watch emberi jogi szervezet számos alkalommal dokumentált már “széles körű visszaéléseket” az ázsiai vagy afrikai külföldi munkavállalókkal szemben, beleértve a „kényszermunkának” tekinthető foglalkoztatást is, az olyan nagy projektek esetében is, mint például a Neom, ahogyan azt az AFP vonatkozó anyaga is (itt archiválva) említi.
Ez az új, a sivatag közepén fekvő megapolisz várhatóan a 2029-es Ázsiai Téli Játékok helyszíne is lesz. Neom egy futballklub, a Neom SC neve is, amely az elmúlt években több európai játékost is szerződtetett.
A The Line 2022-es bemutatásakor Mohamed bin Szalmán szaúdi trónöröks jelezte, hogy Neom 2030-ban több mint egymillió, 2045-ben pedig 9 millió lakost fog befogadni. A Bloomberg szerint (itt archiválva) a fejlesztők a terveket 300 000 lakosra és 2,4 kilométerre módosították a évtized végére.
A 2025. október 23-ai nemzeti ünnepen, az 1956-os forradalom évfordulóján a magyar kormánypárt, a Fidesz és fő kihívója, a Tisza párt is gyűléseket szervezett, hogy támogatottságukat demonstrálják a 2026. áprilisi választások előtt. Több tízezer ember gyűlt össze mindkét rendezvényen Budapesten, és mindkét párt azt állította, hogy az ő rendezvényük volt a nagyobb. Ebben a kontextusban kezdtek el terjedni a Facebookon azok a mesterséges intelligencia által generált képek, amelyek állítólag a Tisza vezetőjének, Magyar Péternek a beszédét mutatják egy körülbelül száz fős kis csoport előtt. Az eseményről készült fotók és videók, köztük az AFP felvételei is, azonban kétséget kizáróan bizonyítják, hogy ezek a képek hamisak. A képeken látható vizuális ellentmondások, valamint az AFP MI-felismerő eszköze is megerősítik, hogy a képeket mesterséges intelligencia segítségével hozták létre.
Több tízezer ember gyűlt össze Budapesten 2025. október 23-án, a nemzeti ünnepen két rivális politikai rendezvényen. A gyűlések mind a Fidesz, mind a Tisza számára az, hogy támogatókat szerezzenek a 2025 áprilisában esedékes parlamenti választások előtt (itt archiválva). Az gyűlések után mindkét párt vezető politikusa – a jelenlegi miniszterelnök, Orbán Viktor, és Magyar Péter is – azt állították, hogy az ő rendezvényükön voltak többen. Mindkét gyűlés egy felvonulással kezdődött, a Fidesz “Békemenet” elnevezésű rendezvénye a Kossuth téren, Orbán beszédével ért véget, a Tisza „Nemzeti Menete” pedig a Hősök terén Péter Magyar beszédével zárult.
Ezzel összefüggésben 2025. október 25-én egy kép jelent meg a kormánypárti Mediaworks médiakonszernhez tartozó regionális hírportálok Facebook-oldalain: a Fejér Online-on, a Vas Online-on, és a Bács-Kiskun Online-on. A képen Magyar Péter látható a Hősök terén, háttérben a Millenniumi Emlékművel, miközben az esőben néhány tucat ember előtt beszél. A kormánypárti média zászlóshajója, a Magyar Nemzet egy kissé eltérő változatot tett közzé a képből a Facebook-oldalán, ezen Magyar Péter ugyanott látható, de nagyjából olyan kétszáz ember hallgatja.
A hamis képek a Facebookon. A képernyőképek 2025. október 28-án készültek. Az AFP által hozzáadott áthúzás
Minden bejegyzés tartalmaz egy Magyar Péternek tulajdonított idézetet is, amely a Magyar Nemzet egyik cikkéből származik. A lap „a Tisza párt névtelen forrására” hivatkozva híreszteli, hogy az ellenzéki vezető állítólag elismerte, hogy tüntetése kudarcot vallott.
A kommentek között sok felhasználó vádolta a megyei lapokat hamis információk és propaganda terjesztésével. Más felhasználók viszont úgy tűnik, hogy elhitték, hogy a képek valósak. „Micsoda tömeg” – írta valaki ironikusan, míg egy másik felhasználó azt kommentálta, hogy „a Hősök tere túl nagy volt” Magyar Péternek.
Az AFP azonban megállapította, hogy a képek hamisak. Az AFP saját fotói az eseményről, helyszínen lévő tudósítónk beszámolója, valamint az összes többi nyilvánosan elérhető fotó, videó és beszámoló is azt mutatják, hogy lényegesen nagyobb tömeg hallgatta Péter Magyart. A közösségi médiában megosztott képeken látható vizuális ellentmondások mesterséges intelligenciára utalnak, és az AFP InVID eszköze is igazolta, hogy a képek mesterségesen generáltak.
Az esemény valódi fotói
Az AFP fotóadatbázisában böngészve azonnal találtunk olyan fotókat, amelyek Magyar Pétert mutatják 2025. október 23-án, amint a tömeghez beszél, és amelyek ellentmondanak a Facebook-bejegyzésekben szereplő fotóknak. Ez az AFP-fotó például hátulról mutatja a politikust, aki a színpadon áll, háttérben a téren és a szomszédos Andrássy úton álló tömeggel:
Magyar Péter, a Tisza (Tisztelet és Szabadság) ellenzéki párt vezetője beszél a a Hősök terén Budapest belvárosában 2025. október 23-án
Egy másik AFP-fotó Magyar Pétert egy másik szögből mutatja, háttérben a Millenniumi Emlékművel, ahogyan az online terjedő képeken is látható:
Magyar Péter, a Tisza (Tisztelet és Szabadság) ellenzéki párt vezetője beszél a a Hősök terén Budapest belvárosában 2025. október 23-án
Mindkét képen egyértelműen látszik, hogy lényegesen több ember volt jelen, mint amit a hamis Facebook-bejegyzések sugallnak. Egy, a Magyar Péter Facebook-oldalán közzétett, a tüntetést felülről ábrázoló kép is azt mutatja, hogy nagy tömeg gyűlt össze a téren. 2025. október 27-én egy külön bejegyzésben a tiszás politikus reagált a megyei lapok által közzétett képekre, amelyeket „hamisított képeknek” nevezett.
A mesterséges intelligencia nyomai
A közösségi médiában megjelent képeken a mesterséges intelligenciával létrehozott képekre jellemző anomáliák találhatók. Mindkét változatban épületeket látni a Millenniumi Emlékmű mögött a háttérben, de a valóságban ebből a szögből nem láthatók épületek a tér mögött:
A hamis képek egy részlete (bal) és a Hősök tere a Google Maps-en. 2025. október 28-án készült képernyőmentések
Az AFP tényellenőrző böngésző-bővítményének, az InVidnek a szintetikus képfelismerő eszköze is azt mutatta, hogy az online terjedő képek 95, illetve 98 százalékos valószínűséggel mesterséges intelligenciával készültek:
A képek az InVID böngészőbővítmény AI-felismerő eszközében. A képernyőképek 2025. október 28-án készültek
Orbán támogatói jelentős erőforrásokat fektettek be a mesterséges intelligenciába a jövő évi választások előtt (itt archiválva). Egy kormánypárti csoport több mint félmilliárd forintot költött a közösségi médiában Magyar Péterrel kapcsolatos, mesterséges intelligenciával generált tartalmak népszerűsítésére.
Az AFP több esetben is talált olyan videókat és képeket, amelyeket Orbán és szövetségesei tettek közzé, és amelyek valósághűnek tűnnek, de úgy tűnik, hogy mesterséges intelligenciával hozták őket létre, anélkül, hogy ezt egyértelműen jelölték volna.
Az AFP-nek nyilatkozó szakértők aggodalomkeltőnek tartják a mesterséges intelligencia által generált tartalmak elburjánzását Magyarországon.
„Még ha ki is van írva, hogy AI (mesterséges intelligencia) generálta, és tele van látható glitch-ekkel, egyesek elhiszik, mert érzelmileg hat rájuk” – mondta Aczél Petra kommunikációkutató az AFP-nek 2025. szeptember 8-án adott interjúban az ilyen jellegű tartalmakról.
2025. október 22.
Amikor 2025. október 17-én megérkezett az Egyesült Államokba, hogy találkozzon Donald Trump elnökkel, Zelenszkijt amerikai és ukrán tisztségviselők és katonatisztek fogadták, ellentétben azzal az online terjedő hamis állítással, ami szerint csak a saját repülőgépe személyzete üdvözölte az ukrán elnököt. Az AFP ellenőrizte a képeket, és azonosította azokat a tisztviselőket és katonatiszteket, akik fogadták Zelenszkijt, amikor leszállt a repülőgépről.
„Zelenszkijt senki nem várta Washingtonban ezért a kollégáit állította ki, hogy fogadják. Még a pilótát is” – olvasható egy magyar Facebook-videó leírásában, amit Bohár Dániel tett közzé 2025. október 17-én. A bejegyzést azóta több mint 900-szor osztották meg.
Deák Dániel szintén megosztotta a videót rajta a következő felirattal: „Megalázó. Zelenszkijt reptéri alkalmazottak fogadták a reptéren a washingtoni találkozó előtt. Még a pilótáját is kiállította, hogy kezet foghasson valakivel”. Ez a poszt több mint 1200 megosztást ért el. Mindkét felhasználó tagja a Megafon kormánypárti tartalomgyártó csoportnak, és mindketten terjesztettek már olyan információkat, amelyekről az AFP bebizonyította, hogy hamisak voltak (lásd például itt és itt).
Már a harmadik éve tart Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök továbbra is az online dezinformáció egyik fő célpontja, amelyek célja a politikus hiteltelenítése és az Ukrajnának nyújtott támogatás aláásása.
2025. október 17-én Donald Trump amerikai elnök Washingtonban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, miután Trump érdeklődést mutatott az ukrán drónok és a nagy hatótávolságú amerikai Tomahawk rakéták cseréjére vonatkozó javaslat iránt. A találkozóra egy nappal azután került sor, hogy Trump beleegyezett egy új csúcstalálkozóba Vlagyimir Putyin orosz elnökkel (itt archiválva). Az orosz–amerikai csúcstalálkozóra a tervek szerint Budapesten került volna sor, de a csúcstalálkozóra vonatkozó terveket Trump azóta félretette, mivel azt mondta, hogy nem akar egy "elpazarolt" találkozót (itt archiválva).
A videó a hamis leírással magyarul a Facebookon. A képernyőmentések 2025. október 22-én készültek. A piros áthúzásokat az AFP adta a képhez
Az Origo online portál, amely rendszeresen terjeszt hamis és félrevezető információkat (lásd itt és itt), szintén beszámolt az eseményről, a következő félrevezető címmel: „Ez már szánalmas! Senki nem várta Washingtonban Zelenszkijt”.
Ugyanez a videó Zelenszkijről, amelyen a hamis cikkek és posztok szerint azt látni, ahogyan a „saját stábjával rendezett üdvözlő ceremóniát magának” a repülőből kiszállva, több nyelven is terjedni kezdett már, többek között németül és angolul.
Az AFP nyomozása azonban kiderítette, hogy Zelenszkijt az amerikai és ukrán delegációk tisztviselői fogadták, valamint azt is, hogy a két egyenruhás férfi a videón nem Zelenszkij repülőgépének személyzetéhez tartozott, hanem amerikai és ukrán katonatisztek voltak.
Kik láthatóak a videón?
Az eredeti videót Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalos X-fiókján tették közzé 2025. október 16-án (itt archiválva). A videón azt látni, ahogyan Zelenszkij kezet fog négy emberrel, miután leszállt a repülőgépről.
Fordított képkeresések és a videó képkockáinak az AFP archívumában található képekkel összehasonlítása segítségével tényellenőrző csapatunk kiderítette, hogy az első személy, akivel Zelenszkij kezet fogott a felvételen, Abigail Jones, az Egyesült Államok ideiglenes protokollfőnöke volt.
Az interneten terjedő videó egy képkockája (balra) és az AFP fotójának egy része, amelyen Abigail Jones, az amerikai külügyminisztérium megbízott protokollfőnöke látható. A képernyőképek 2025. október 20-án készültek.
A videón a Jones jobb oldalán álló személyAndrij Jermak, Zelenszkij kabinetfőnöke, aki még az ukrán elnök előtt utazott Washingtonba egy delegációval, hogy amerikai politikusokkal és fegyvergyártókkal találkozzon (itt és itt archiválva). Ezen a videón, amelyet Zelenszkij 2025. október 18-án tett közzé Washingtonból az X-en, Jermak az ukrán elnök mellett ül (itt archiválva).
A harmadik személy, aki a videón kezet fog Zelenszkijjel, az ukrán nagykövet az Egyesült Államokban, Olha Sztefanisja (itt archiválva). Ő is megjelenik a fent említett videón is.
Az első katonai egyenruhás férfi, aki üdvözli Zelenszkijt, az amerikai légierő egy ezredese, amit az AFP washingtoni irodája is megerősített. Ugyanez a férfi ismét látható Zelenszkij mögött a videón, valamint az ukrán elnök hivatalának képein is:
Az interneten terjedő videó egyik képkockája (bal), és az ukrán elnöki hivatal képe. A képernyőmentések 2025. október 20-án készültek. A kék jelölést az AFP adta a képhez
Bár az AFP nem tudta teljes kétséget kizáróan azonosítani a személyazonosságát, az egyenruhája nagyon hasonló azokhoz, amelyeket a magas rangú tisztek viselnek, ahogyan az az amerikai légierő honlapján (itt archiválva) is látható.
Részlet a képből, amelyen a Zelenszkij érkezésekor a repülőtéren jelen lévő egyenruhás férfit látni (balra) és a légierő magas rangú tisztjei az amerikai légierő honlapján. A 2025. október 20-án készült képernyőképek
Az egyenruhája megegyezik azzal a leírással is, amely az amerikai légierő hivatalos “Iránymutatás a légierő személyzetének öltözködéséről és megjelenéséről” című kiadványban található (itt archiválva).
A videóban látható katonai egyenruhás férfi (balra) és az amerikai légierő katonáinak jelvényeire és szalagjaira vonatkozó hivatalos utasítás (forrás: US Department of Air Force). A képernyőképek 2025. október 21-én készültek.
A mellkasán látható színes csíkok kitüntetések, és szalagok, amelyek az adott katona által végrehajtott küldetésekre emlékeztetnek (itt archiválva).
Az amerikai ezredes mellett, világoskék egyenruhában, névtábláján egy kis ukrán zászlóval Borisz Kremenecskij vezérőrnagy áll, az ukrán védelmi attasé az Egyesült Államokban (itt archiválva). Számos félrevezető bejegyzés és cikk őt azonosítja Zelenszkij pilótája”-ként. Ez a kép, amelyet a washingtoni ukrán nagykövetség hivatalos Facebook-oldala osztott meg, 2025 júniusában egy, a nagykövetségen tartott fogadáson mutatja Kremenecskij (itt archiválva).
Borisz Kremenecskij Zelenszkij érkezésekor az ukrán elnöki hivatal átadó képén (balra) és az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetségén tartott rendezvényen. Képernyőfelvételek 2025. október 20.
Feszült találkozó Trump és Zelenszkij között
Zelenszkij abban a reményben utazott Washingtonba, hogy az Egyesült Államok egyértelmű döntést hoz a Tomahawk rakéták szállításáról, figyelembe véve Trump növekvő frusztrációját Putyin iránt, miután az alaszkai csúcstalálkozó nem hozott áttörést (itt archiválva).
A találkozó során azonban Donald Trump azt mondta az ukrán elnöknek, hogy inkább kössön megállapodást Oroszországgal. Trump kijelentése, aki ismét a háború gyors lezárásra fókuszál, hideg zuhany volt Kijev számára, akik abban reménykedtek, hogy Tomahawk rakétákat kaphatnak Washingtontól. Zelenszkij, aki kijelentette, hogy kész részt venni az - időközben lemondott - Putyin és Trump közötti, Ukrajnáról szóló budapesti csúcstalálkozón, de kizárta a területi engedményeket.
Az AFP további tényellenőrzései az ukrajnai háborúról itt találhatók.
2025. október 16.
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának harmadik évében a háború sújtotta országról továbbra is félrevezető állítások keringenek az interneten. Az ilyen hamis narratívák egy újabb példája az a videó, amelyen embereket látni egy kijevi metróállomáson, ahogyan látszólag arra szólítják fel Zelenszkij ukrán elnököt, hogy hagyja el a bunkerét és csatlakozzon a lakosokhoz a metróban. Az AFP azonban kiderítette, hogy a felvételt manipulálták és egy hamis, mesterséges intelligenciával generált hangsávot vágtak alá. A valóságban a videó 2022 októberében készült és az eredeti változatban a lakosok hazafias dalokat énekelnek miközben menedéket keresnek egy orosz légitámadás elől, ahogyan azt a videó eredeti szerzője is megerősítette az AFP-nek.
“Az oroszok által épített metróhálózatban menedéket nyújtó kijevi lakosok Zelenszkij diktátort követelték, hogy csatlakozzon hozzájuk, és »legyenek tanúi nagyszerű döntéseinek következményeinek«” – olvasható egy 2025. október 14-i magyar Facebook-videó leírása. Ugyanez a felvétel a Telegramon is terjed magyarul, ott azzal az állítással, hogy a kijevi lakosok azt skandálták a metróban: “Zé, gyere le”.
A videó amiben embereket látni egy metróállomáson, ugyanezzel a hamis állítással már szlovákul, németül és bolgárul is terjedni kezdett.
A videót a Kreml üzeneteit számos nyelven terjesztő “Pravda” hálózat is megosztotta.
A videó közösségi médiában terjedő változatán azt hallani, hogy egy férfi buzdítására a tömeg azt skandálja: “Zé, gyere le hozzánk” és ugyanez olvasható oroszul magán a videón is.
A hamisított videó a Facebookon és a Telegramon. A képernyőmentések 2025. október 15-én készültek. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Az AFP azonban kiderítette, hogy a videó hangsávját számítógéppel generálták. Az eredeti videó szinte napra pontosan három évvel a hamis megjelenése előtt készült. A hamisított változat azután kezdett el terjedni, hogy Oroszország 2025. október 10-én mintegy 30 rakétával és 450 drónnal támadta Ukrajnát, első sorban az ország infrastruktúráját célozva (itt archiválva).
Az eredeti videó 2022-es
A videó képkockáin végzett fordított képkeresés egy 2022. október 10-i Facebook-bejegyzéshez vezetett, amelyet az ukrán közszolgálati műsorszolgáltató, a Radio Kultura tett közzé. A bejegyzés, amely egy 27 másodperces felvételt tartalmaz, a következő leírással szerepel: „Kijevi metróállomás, Nyvky. Az emberek az »Oldjátok el a lovakat, fiúk« című népdalt éneklik, miközben az orosz csapatok rakétákkal bombázzák az ukrán városokat.”
Az eredeti videó egy részét egy, a metróban készült több felvételt összefoglaló bejegyzésben is megtaláltuk az ukrán közmédia közösségi oldalán, a posztot ugyanazon a napon tettek közzé, mint a fent említett videót. Mindkét esetben a videó szerzőjeként a közszolgálati média producere és riportere, Makszim Koselev (Максим Кошелєв) szerepel.
Képernyőmentés a hamis posztról (balra) és az ukrán közszolgálati rádió által közzétett eredeti videóról. 2025. október 15-i képernyőmentések. A vörös áthúzást az AFP adta a képhez
Az AFP megkeresésére Koselev elküldte az AFP-nek a teljes, 27 másodperces eredeti videót, amelyben a fent említett népdal hallható. Megerősítette azt is, hogy ő a szerző. „Igen, az eredeti videót, amelyen az emberek ukrán népdalokat énekelnek, én magam készítettem” – írta 2025. október 14-én e-mailben. „Ezt a videót akkor vettem fel, amikor 2022. október 10-én, Kijevre mért hatalmas rakétatámadás alatt a Nyvky metróállomáson rejtőzködtünk. Azon a napon több órát töltöttünk a föld alatt, mert Oroszország cirkáló- és ballisztikus rakétákkal támadta Kijevet.”
Az AFP kijevi tudósítói megerősítették, hogy tényleg a már említett népdalt hallani a videóban, valamint azt a gyanút is, hogy a hamisított változaton szereplő “Ze” felirat Zelenszkijre utal.
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának kezdete óta a kijevi lakosok gyakran kénytelenek voltak a városra mért rakétatámadások elől a metróállomásokban menedéket keresni. Az óvóhelyeken népdalokat énekelni a háború első napjaitól kezdve gyakori jelenség volt, és a kitartás és az ellenállás kifejezésévé vált.
2022 októberében a nemzetközi média is beszámolt a bombázások alatt a metróban való éneklésről például itt, itt,itt és itt.
MI által generált hang
Hogy minden kétséget kizáróan bizonyítani tudjuk, szerkesztett videóról van szó, a Fraunhofer Intézet deepfake-total.com nevű eszközét használtuk a videó hangsávjának az elemzésére. Az elemzés megerősítette, hogy a videó eredeti hangsávját 81,3 százalékos valószínűséggel mesterséges intelligencia által létrehozott hanganyaggal helyettesítették.
Az InVID-WeVerify tényellenőrző böngésző-kiterjesztés Hiya elemző eszköze pedig 98 százalákra tette annak a valószínűségét, hogy a videó hanganyagát MI generálta.
A Hiya (balra) és a Fraunhofer Intézet deepfake-total.com (jobbra) elemzési eredményei szerint a hangsávot nagy valószínűséggel mesterséges intelligencia készítette. A képernyőkép 2025. október 15-én készült.
A metróból származó videó hamisított változatára az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács részét képező Dezinformációellenes Központ is felhívta a figyelmet.
További cikkeinket az ukrajnai háborúról itt találja.
2025. október 14.
Az első unokatestvérek közötti házasság évszázadok óta legális az Egyesült Királyságban, csakúgy, mint néhány más európai országban, köztük Magyarországon is. Ennek ellenére több nyelven, köztük magyarul is terjedni kezdett egy videó, amelyen Keir Starmer brit miniszterelnök elutasítja az első unokatestvérek közötti házasságok betiltására irányuló javaslatot. A felvétel azzal a hamis állítással terjed, miszerint Starmer „legalizálta” a vérfertőzést, mert „a muszlim közösség ezt követelte”. Egyes bejegyzések hamisan azt is állítják, hogy a brit miniszterelnök legalizálta a „testvérek, apák és lányok, fiúk és anyák” közötti házasságot. A valóságban a felvételeken Starmer elutasítja egy ellenzéki képviselő idei, márciusban benyújtott javaslatát, amely az első unokatestvérek közötti házasságok betiltását célozta. 2025 októberében a bejegyzésekben említett egyéb közeli rokonok közötti a házasságkötés továbbra is illegális a brit jog szerint.
“Keir Starmer hivatalosan is legalizálta a vérrokon házasságokat testvérek, apák és lányok, valamint fiúk és anyák között. Mert a muszlim közösség ezt akarta” – állítja egy magyar Facebook-bejegyzés egy videóval, ami 2025. szeptember 24-e óta már több mint 700 megtekintést ért el. Egy másik magyar bejegyzés ugyanezzel a hamis állítással a zsidó közösséghez köti az állítólagos törvénymódosítást.
A hamis állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. október 13-án készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Ugyanez a videó a hamis állítással már más nyelveken, köztük csehül, szlovákul és németül is terjedni kezdett.
Az első unokatestvérek közötti házasságkötés sok európai országban, köztük Magyarországon is legális. Néhány kormány azonban lépéseket tett azok betiltására, mert aggódnak az ilyen kapcsolatokból született gyermekek egészségéért. Tavaly Norvégiában illegálissá váltak az ilyen házasságok, míg Svédországban és Dániában a jövőre lépnek hatályba az unokatestvérek házasságát tiltó törvények. Az Egyesült Államokban bizonyos államokban szintén tilosak az ilyen házasságok.
Az első unokatestvérek közötti házasságok betiltására irányuló javaslat
Egy fordított videókereséssel sikerült megbizonyosodni róla, hogy a videón Richard Holden konzervatív parlamenti képviselő, egykori miniszter látni a brit parlament 2025. március 5-i vitáján.
A képviselő sikertelenül kérte Keir Starmer miniszterelnököt, hogy támogassa egy korábbi javaslatát az első unokatestvérek közötti házasságok betiltásáról Nagy-Britanniában.
Néhány hamis bejegyzés a következő szöveget tartalmazza, amely állítólag a miniszterelnökhöz intézett felhívása volt: „Starmer úr, tudja, mit csinál? Legalizálja a testvérek, rokonok közötti vérfertőző házasságokat. Ez katasztrofális egészségügyi kockázatokat jelent, amelyek közül sok nem mutatható ki a gyermek születése előtt. Ha ez a gyakorlat generációról generációra folytatódik, az angolok kihalnak.”
Holden felszólalása azonban eltér a Facebook-bejegyzések szövegétől. A videó hanganyaga és a vita hivatalos jegyzőkönyve (lásd a 281. oszlopot) szerint Holden a következőket mondta:
„Az első unokatestvérek közötti házasságok jelentős egészségügyi problémákat okoznak gyermekeiknek, amelyek közül sok csak a születés után derül ki. Ha ezt generációk óta gyakorolják, akkor jelentős multiplikátorhatás lép fel.
Ezenkívül a társadalom nyitottságára és a nők jogaira bírt hatása jelentős. Végtére is jelentős dinamika jár az, ha megegyeznek a nagyszülők. Pénteken a kormánynak lehetősége lesz arra, hogy az első unokatestvérek közötti házasságot tiltó törvényjavaslatomat bizottsági szakaszba terjessze. A miniszterelnök meggondolja-e magát, mielőtt utasítaná a frakcióvezetőit, hogy blokkolják ezt a törvényjavaslatot?"
Válaszában Starmer kijelentette, hogy kormánya nem támogatja Holden javaslatát. „Elnök úr, már kialakítottuk álláspontunkat a törvényjavaslattal kapcsolatban. Köszönöm.”
Holden, aki március 5-én a Facebook-posztokban szereplő közzétette az X-en, eredetileg 2024. december 10-én javasolta az első unokatestvérek közötti házasság betiltását (archivált linkek itt és itt).
Azzal érvelt, hogy az első unokatestvérek gyermekeinek nagyobb esélyük van születési rendellenességekre, és ez a gyakorlat hozzájárul a nők elnyomásához az ír utazók (néha helytelen fordításban “ír vándorcigányok”) és pakisztáni közösségekben, ahol az ilyen házasságok gyakoribbak.
A javasolt tilalom kritikusai, köztük Iqbal Mohamed független parlamenti képviselő, azonban azt javasolták, hogy a genetikai vizsgálatok és a felvilágosító kampányok legyenek elsőbbségben a kulturális gyakorlat tilalmával szemben.
Megosztó téma
Az első magyar Facebook-bejegyzések, amelyek Starmert a vérfertőző házasságok legalizálásával vádolják, 2025. szeptember 24-én jelentek meg, néhány nappal azután, hogy a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) blogbejegyzést tett közzé, amelyben kiértékelte az első unokatestvérek közötti házasságok előnyeit és hátrányait.
A blogbejegyzés az első unokatestvérek közötti házasság potenciális előnyeit tárgyalta, nevezetesen „az erősebb kiterjedt családi támogató rendszereket és a gazdasági előnyöket”, de a bejegyzést végül törölték a negatív reakciókat követően.
Az első unokatestvérek közötti házasság 1540 óta legális az Egyesült Királyságban, amikor VIII. Henrik király szakított a római katolikus doktrínával, és engedélyezte az első unokatestvérek közötti házasságot, hogy ötödik feleségét, Howard Katalint feleségül vehesse. Katalin a király második feleségének, Boleyn Annának volt az első unokatestvére, és abban az időben elfogadhatatlan volt a házastárs vér szerinti rokonával való házasság is.
Az első unokatestvérek közötti házasság nem tiltott az Egyesült Királyság 1949-es házassági törvényében és annak későbbi módosításaiban sem. A törvény azonban többféle közvetlen vérrokon, köztük szülők, gyermekek és testvérek házasságát is tiltja.
A brit házassági törvény legújabb változatában szereplő, úgynevezett tiltott kapcsolatok listájának képernyőmentése. 2025. október 8-i képernyőmentés
Magyarországon a polgári törvénykönyv 4:12 paragrafusa, “Rokoni, hozzátartozói kapcsolat” cím alatt rendelkezik a rokonok házasságáról (itt archiválva). A törvény szerint tilos a házasság: az egyenesági rokonok, testvérek között, valamint testvérnek a testvérei leszármazottaival (kivéve külön engedéllyel). Szintén tilos az örökbefogadónak az örökbefogadottal házasodnia az örökbefogadás fennállása alatt.
Az első unokatestvérek közötti házasságot a magyar törvény nem zárja ki.
Nem ez az első eset, hogy Starmer a brit muszlim közösséggel kapcsolatos dezinformáció célpontjává válik. 2024 augusztusában az AFP cáfolta azt az állítást, miszerint egy kocsmából kirúgták, mert támogatta a muszlimokat.
2025. október 13.
2025 szeptemberében az orosz egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy az Enteromix rák elleni vakcina a klinikai vizsgálatok fázisába lépett, hogy kiértékeljék a kezelés hatását az emberi egészségre. Ezzel párhuzamosan más, személyre szabott mRNS rák elleni vakcinák is fejlesztés alatt állnak, az adott gyógyszergyártó cégek hivatalos honlapjai szerint. Az orosz bejelentést követően a magyar közösségi médiában is terjedni kezdtek olyan bejegyzések, amelyek azt állítják Enteromix már használatra kész. A rákvakcinák területét ismerő szakértők szerint azonban az Enteromixre vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre megbízható klinikai bizonyítékok.
“Oroszország bemutatja forradalmian új rák elleni vakcináját – INGYENES minden állampolgár számára!” – olvasható egy 2025. szeptember 4-i magyar Facebook-bejegyzésben, amit már több mint 160-an osztottak meg. A bejegyzés úgy ír az oltásról, mintha az már elérhető lenne, többek között azt állítja, hogy “el lehet felejteni a kemoterápiát” és hogy “minden állampolgár számára ingyenes”.
A félrevezető állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. október 10-én készült. A sárga áthúzást az AFP adta a képhez
Más posztok és cikkek ugyanezzel az állítással azt is hozzáteszik, hogy a hírt Veronika Szkvorcova, az orosz Orvosi és Biológiai Ügynökség vezetője jelentette be. Egyes változatok szerint a vakcina “használatra kész”, más verziók szerint már “klinikai alkalmazásban van”.
Valójában Szkvorcova, anélkül, hogy megnevezte volna a vakcinát, azt mondta az Izvestia orosz hírügynökségnek, hogy „egy orosz vakcina” sikeresen befejezte a preklinikai vizsgálatokat, és hogy 2025 nyarán benyújtották a hatóságoknak a dokumentumokat az új gyógyszer klinikai alkalmazásának jóváhagyása érdekében. A preklinikai vizsgálatok olyan kutatásokat jelentenek, amelyek során teszteket és állatkísérleteket végeznek a kezelés potenciáljának feltárása érdekében, de ebből még nem derül ki, hogy élő emberek hogyan reagálnak majd az adott szerre.
Bár egyes orosz médiumok azt állítják, hogy Szkvorcova az Enteromixra utal (példák itt és itt), az AFP nem talált utalást erre a konkrét vakcinára az interjúban.
Az orosz Nemzeti Orvosi Kutató Radiológiai Központ (NMRRC) weboldala az Enteromixet négy nem patogén vírus kombinációján alapuló gyógyszerként említi, amelynek célja a rosszindulatú sejtek megcélzása és a beteg tumorellenes immunitásának aktiválása. A weboldal szerint az egyes személyek rákos megbetegedéséhez igazított „személyre szabott” mRNS-vakcinák célja, hogy „megtanítsák” a beteg immunrendszerét a rákos sejtek megcélzására és elpusztítására.
Az Enteromixszel kapcsolatos hasonló félrevezető állítások már számos országban terjedni kezdtek a közösségi médiában, például Kamerunban és Dél-Afrikában angolul, az Etiópiában használatos amhara nyelven, valamint görögül is.
A vakcina már “használatra kész”?
Nincs bizonyíték arra, hogy az Enteromix-et forgalomba hozták volna vagy általános használatra jóváhagyták volna, akár Oroszországban, akár a világ bármely más részén.
Az Enteromix és más orosz rák elleni vakcinák pontos fejlesztési folyamatának időrendjét nehéz megállapítani, mivel az online elérhető beszámolók bizonyos pontokon eltérnek egymástól.
Három hónappal Szkvorcova interjút megelőzően az orosz egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy orosz szakemberek 2025 júniusában, 48 önkéntes bevonásával megkezdték az Enteromix klinikai vizsgálatait.
Andrej Kaprin, a minisztérium vezető onkológusa és az NMRRC főigazgatója a vizsgálatot „nyílt, egyközpontú, I. fázisú klinikai vizsgálatnak” nevezte.
A Kaprin által vezetett központ a honlapján bejelentette, hogy „az elmúlt néhány évben” „befejeződött a preklinikai vizsgálatok teljes ciklusa”, hozzátéve, hogy „fontos megjegyezni, hogy az első fázis klinikai vizsgálatai és a betegek toborzása 2024 végén, 2025 elején kezdődik”.
A szakértők megerősítették, hogy a vakcina általános használatának jóváhagyásához konkrét klinikai bizonyítékokra van szükség.
Szigorú folyamat
Dr. Lennard Lee, az Oxfordi Egyetem professzora és onkológiai tanácsadó szerint a vakcinák fejlesztése és jóváhagyása egy jól meghatározott sorrendet követ. A szakember egy 2025. szeptember 16-án, és egy 22-én írt emailben kifejtette az AFP-nek, hogy a folyamat laboratóriumi preklinikai vizsgálatokkal és állatkísérletek felhasználásával kezdődik, amelyekkel az immunválaszt és az alapvető biztonságot értékelik. A preklinikai vizsgálatokat orvosi vizsgálatok követik, amelyek általában három fázisban tesztelik a kezelés emberi szervezetben való alkalmazásának lehetőségét.
Az 1. fázisú humán vizsgálatok során kis betegcsoportokon tesztelik a biztonságosságot és az adagolást, mondta Lee, majd a 2. fázisú vizsgálatok során nagyobb csoportokon keresik a klinikai előnyök korai jeleit, miközben folytatják a biztonságosság figyelemmel kísérését. A 3. fázisú vizsgálatok nagy, kontrollált tanulmányokat foglalnak magukban, amelyek célja a vakcina hatékonyságának megerősítése olyan eredmények tekintetében, mint a kiújulási arány, a progressziómentes túlélés vagy az általános túlélés. Ez a folyamat akár 10 évig vagy annál is tovább tarthat.
Ezzel párhuzamosan a szabályozó hatóságok értékelik a gyártás minőségét, konzisztenciáját és a biztonságosságot. Csak ez a gondos, lépésről lépésre haladó folyamat biztosíthatja, hogy a rák elleni vakcina valóban biztonságos és hatékony legyen – mondta Lee.
A Lee által leírt folyamatot az ausztrál Nemzeti Immunizációs Kutatási és Felügyeleti Központ (NCIRS) egyik cikke részletesen elmagyarázza.
Pillanatkép az NCIRS honlapján található grafikonról, amely a vakcina kifejlesztésének hagyományos útját mutatja be. A képernyőmentés 2025. október 3-án készült
Az átlátható adatok, a szakértők által ellenőrzött bizonyítékok és a szigorú gyártási szabványok szintén elengedhetetlenek. „Ezek nélkül a betegek és az orvosok nehezen tudják megteremteni a rákkezelésben elengedhetetlen bizalmat” – mondta Lee az AFP-nek.
Dr. Patrick Ott, a Harvard orvostudományi professzora és a Dana Farber Cancer Institute (DFCI) klinikai igazgatója 2025. szeptember 17-én egy Zoom-interjúban az AFP-nek elmondta, hogy a vakcina-szabályozási rendszerek világszerte eltérőek lehetnek, és nem mindegyik ugyanolyan szigorú.
„A szabályozási rendszertől függetlenül a klinikai vizsgálati adatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy alátámasszák azt az állítást, hogy egy vakcina biztonságos és hatékony az általános használatra” – mondta.
Lee elmagyarázta, miért van szükség konkrét klinikai bizonyítékokra, mielőtt a vakcina általános használatra jóváhagyhatóvá válik.
„Csak 48 résztvevő bevonása általában nagyon kis, korai stádiumú vizsgálatnak minősülne – inkább az 1. fázisú vagy az 2. fázisú feltáró vizsgálatokhoz hasonlítana” – mondta.
Lee hozzátette, hogy a 3. fázisú vizsgálat, amely általában több száz vagy ezer beteget érint, elengedhetetlen a biztonságosság, a hatékonyság és a hatások tartósságára vonatkozó megbízható adatok előállításához.
„Nem találok olyan, szakértők által lektorált tudományos bizonyítékot, amely szerint az Enteromix nevű vakcinát emberi klinikai vizsgálatokban tesztelték volna” – mondta. „Egy olyan fontos terápiánál, mint a rák elleni vakcina, látható bizonyítékoknak és nyitottságnak kell lennie.”
Teljes hatékonyság?
Még az orosz tisztviselők legoptimistább nyilatkozatai sem írják le az Enteromixet a rák elleni csodaszerként, annak ellenére, hogy azt állítják, hogy a vakcina a kísérletek során „100 százalékos” hatékonyságot mutatott a rákos sejtek elpusztításában.
Az Izvestia lapnak adott interjújában Szkvorcova elmondta, hogy a vakcina elsősorban a vastagbélrákra összpontosít, és végül kiterjeszthető lehet két másik rákfajtára is – a glioblastomára, az egyik legrosszindulatúbb agydaganatra, és a melanoma, azaz a bőrrák speciális típusaira.
Szkvorcova hozzátette, hogy a preklinikai kísérletek „bizonyították a vakcina biztonságosságát” és „magas hatékonyságát a tumor méretének csökkentésében és a tumor növekedésének lassításában”, amely az orosz szervezet vezetője szerint 60-80 százalékos.
A 2024 júniusában az orosz RBC médiakonszernnek adott interjújában Vjacseszlav Kosorukov, aki N.N. Blokhin Nemzeti Orvostudományi Kutatóközpont Onkológiai Intézet egyik részlegének, a Kísérleti Diagnosztikai és Tumor Terápiás Kutatóintézetének igazgatója a rák elleni vakcina fejlesztéséről elmondta: „A technológia, amiről beszélünk, forradalmi, de nem csodaszer, nem »arany pirula« minden ráktípus ellen”.
Patrick Ott, a Harvard munkatársa szerint a teljes hatékonyságra vonatkozó állítások messze állnak a valóságtól: „Jelenleg nincs olyan rákterápia, amely 100 százalékos gyógyulást biztosítana” – mondta, hozzátéve, hogy „maga a »gyógyulás« kifejezés is gyakran pontatlan, mivel sok rákfajta továbbra is gyógyíthatatlan. Az az állítás, hogy egy vakcina teljesen gyógyítja a rákot, egyszerűen nem hihető.”
Az Enteromix-szel kapcsolatban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2025. szeptember 18-án e-mailben a következő választ adta az AFP-nek: „A WHO nem áll hivatalos együttműködésben a projekttel.”
A WHO tisztázta, hogy a vakcina jóváhagyásáért a nemzeti vagy regionális szabályozó hatóságok felelősek, míg a WHO szerepe főként az előminősítési támogatás nyújtására korlátozódik.
Az mRNA-4157
Az amerikai Nemzeti Orvostudományi Könyvtár szerint az mRNS-vakcinák fejlesztése jelentős előrelépést jelenthet a rákkezelésben, eddig több mint 120 klinikai vizsgálat bizonyította azok hatékonyságát különböző rosszindulatú tumorok, például tüdő-, emlő-, prosztatadaganatok és melanoma, valamint nehezebben kezelhető rákok, például hasnyálmirigy- és agydaganatok esetében.
Nem csak Oroszországban áll több személyre szabott mRNS-rákvakcina is fejlesztés alatt, de szerte a világban vannak hasonló törekvések: a tisztviselők és tudósok szerint a Moderna és a Merck által kifejlesztett mRNA-4157 rákvakcina-jelölt jelentős áttöréseket ért el a klinikai fejlesztés terén, a szerről már úgy beszélnek, mint ami “alapvető fordulatot hozhat” a rákbetegek számára.
Az mRNA-4157 a melanoma ellen irányul, ami (ahogyan korábban említettük) a bőrrák egy speciális típusa.
A vakcina jelenleg a fejlesztés III. fázisában van, világszerte több mint 1000 résztvevővel zajlanak a klinikai vizsgálatok, amelyek célja a hatékonyság igazolása és a végső szabályozói jóváhagyás megszerzése.
Bár az mRNA-4157 megkapta az “áttörő terápiás” státuszt az amerikai gyógyszerfelügyelettől, még mindig vizsgálat alatt áll. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) akkor adja meg a Breakthrough Therapy minősítést, ha az előzetes eredmények arra utalnak, hogy a kezelés jelentős javulást hozhat a meglévő terápiákhoz képest a legfontosabb klinikai eredmények tekintetében.
Az mRNA-4157 klinikai vizsgálatai több mint hat éve folynak, és a vakcina még mindig nem került forgalomba.
A WHO 2025. februári jelentése szerint 2020-ban a rák közel 10 millió halálesetet okozott, ami globálisan körülbelül minden hatodik halálesetet jelent. A leggyakoribb típusok közé tartozik a mell-, tüdő-, vastagbél- és prosztatarák.
Az AFP Ténykérdés egyéb, az oltásokkal kapcsolatos cikkeit itt olvashatja.
2025. szeptember 25.
Izraeli források szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök 2025. szeptember 15-én, egy Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel tartott találkozó során, aggodalmát fejezte ki az egyiptomi haderő állítólagos “csapatösszevonásai” miatt a Sínai-félszigeten. Az amerikai tisztviselő azért látogatott Izraelbe, hogy kifejezze Washington támogatását az izraeli hadsereg a rákövetkező napon kezdődő legújabb gázai hadművelete előtt. Ezzel összefüggésben a közösségi médiában több nyelven, többek között magyarul is elterjedt egy videó, amelyen a Gázát délről határoló Egyiptom zászlaját viselő katonai járművek láthatók, és amelyhez az a állítás társul, hogy azon egyiptomi csapatösszevonásokat látni a gázai határ közelében. A kérdéses videó azonban 2020-ból származik, és egy hadgyakorlatot ábrázol; nincs közvetlen kapcsolat a régióban jelenleg uralkodó helyzettel.
„Egyiptom felduzzasztotta hadseregét az izraeli határon! Újabb háborús feszültség a láthatáron!” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amely 2025. szeptember 22-i közzététele óta több mint 290 megosztást és 105 ezer megtekintést ért el. A bejegyzéshez egy 27 másodperces videót csatoltak arab nyelvű hangalámondással, amelyen különböző, egyiptomi zászlóval ellátott katonai járműveket látni egy sivatagi környezetben.
A hamis leírással ellátott videó a Facebookon. A képernyőkép 2025. szeptember 23-án készült. Az áthúzást az AFP adta a képhez
Ugyanez a videó, azzal az állítással, hogy azon az állítólagos legutóbbi egyiptomi csapatmozgásokat látni, angol és francia nyelven is terjed az X közösségi média platformon.
Tömegével kezdtek menekülni a palesztinok Gáza városából, miután 2025. szeptember 16-án Izrael megkezdte legújabb hadjáratát a Gázai övezet legnagyobb városában, megfogadva, hogy megsemmisíti a térségben működő militáns Hamász szervezetet. A katonai akció megkezdése előtti napon Marco Rubio amerikai külügyminiszter meglátogatta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, és megígérte, hogy az Egyesült Államok támogatni fogja Izraelt azon céljának végrehajtásában, hogy felszámolják a Hamászt Gázában (itt archiválva).
Az izraeli média 2025. szeptember 20-án névtelen izraeli és amerikai tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy a találkozó során Netanjahu felvetette egy állítólagos egyiptomi katonai csapatösszevonás problémáját a Sínai-félszigeten (itt archiválva). Egyiptom és Izrael a múltban többször is háborúban állt egymással, de egy 1978-as, az Egyesült Államok által közvetített békeszerződés aláírása óta békés a két ország viszonya (itt és itt archiválva). A békeszerződés korlátozza bizonyos katonai felszerelések Sínai-félszigeten való telepítését Izrael jóváhagyása nélkül.
A békeszerződés részeként Egyiptom volt az első arab ország, amely elismerte Izrael államot, de a közelmúlt eseményei próbára tették az izraeli-egyiptomi kapcsolatokat: 2025. szeptember 9-én egy izraeli támadás a militáns palesztin Hamász szervezet hat tagját ölte meg az Egyesült Államok szövetségesének számító Katar fővárosában, Dohában. Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök is részt vett az arab és muszlim vezetők dohai rendkívüli csúcstalálkozóján, ahol arra figyelmeztetett, hogy az ilyen cselekmények veszélyeztetik a már meglévő és jövőbeli békeszerződéseket is a régióban (itt archiválva), és az incidenst „izraeli agressziónak” nevezte (itt archiválva).
A közösségi médiában jelenleg terjedő videó azonban egyik eseményhez sem kapcsolódik. Az AFP megállapította, hogy a klip egy 2020 januárjában közzétett videó része, amely egy egyiptomi katonai gyakorlatot mutat be.
A videó egy 2020-as katonai gyakorlatot mutat be
Egy fordított videókeresés és a Google „Erről a képről” funkciójának segítségével az AFP megállapította, hogy ugyanez a videó már 2020 óta elérhető az interneten. Egy 2020 januárjában közzétettX-bejegyzés a videót a „Qadir-2020” nevű egyiptomi hadgyakorlatként azonosítja.
Az AFP egy arabul beszélő újságírója lefordította a videó szövegét, amely így szól: „Az északi katonai régió egységei a stratégiai hódítási terv keretében emelték a készültségi szintjüket, az összehangoltságukat, a járművek és páncélozott járművek ellenőrzését, rakodását, valamint a tankerekkel és vasúton történő mozgásukat a műveleti területeikre...”. A szöveg egy szó szerinti idézet az egyiptomi védelmi minisztérium2020. január 12-i sajtóközleményéből, amelyben „Kadir 2020” hadgyakorlatról adtak hírt (itt archiválva).
A sajtóközleményben nem említik Izraelt, Gázát vagy a Sínai-félszigetet. A hadgyakorlat helyszínére csak homályosan utalnak: „a Földközi-tenger partvidékét” említik, valamint a “Földközi-tenger és a Vörös-tenger hadszíntérét” a tengeri hadgyakorlatok esetében.
Az AFP megállapította, hogy a közösségi médiában jelenleg terjedő 27 másodperces videó egy hosszabb, 5:53 perces videóból származik, amelyet az egyiptomi „fegyveres erők katonai szóvivőjének” hivatalos Facebook-oldalán osztottak meg (itt archiválva).
A hamis leírással ellátott videó, valamint az Kadir 2020 gyakorlatról szóló videó az Egyiptomi Fegyveres Erők szóvivőjének Facebook-oldalán. A képernyőképek 2025. szeptember 23-án készültek. Az áthúzást az AFP adta a képhez
A hamis kontextussal terjedő rövidebb klip az eredeti videó 2:10 és 2:37 közötti részének felel meg.
A videóban látható helyszínek többsége túl általános ahhoz, hogy földrajzi helymeghatározáshoz használható legyen, de egy ponton egy nagy kapu látható arab felirattal. Fordított képkeresés segítségével gyorsan ki lehet deríteni, hogy ez a Mohamed Naguib katonai bázis bejárata, ahogyan az az egyiptomi elnöki hivatal egy 2017-es, a bázis létrehozásáról szóló hivatalos sajtóközleményében is látható (itt archiválva).
A Mohamed Naguib katonai bázisról készült videó (balra) és képek az egyiptomi elnökség honlapján. A bázis kapuját kékkel jelölte az AFP. A képernyőképek 2025. szeptember 23-án készültek
A katonai bázis Észak-Egyiptomban, a Földközi-tenger közelében fekvő el-Hammam városában található, körülbelül 500 kilométerre Gázától. A 2020-as katonai gyakorlatról szóló sajtóközlemény is említi ezt a bázist: „... a parancsnoksági és irányítási műveleteket a Mohamed Naguib katonai bázis előretolt műveleti központjából végzik”.
A katonai bázis elhelyezkedése a Google Maps-en. 2025. szeptember 23-án készült felvétel
Bár az AFP nem tudja cáfolni vagy ellenőrizni az egyiptomi csapatok mozgásával kapcsolatos állításokat, kétségtelenül megállapítható, hogy a kérdéses videó több éves, és nincs köze a jelenlegi eseményekhez.
Nem ez az első alkalom, hogy az Kadir-2020 katonai gyakorlat felvételei hamis leírással kezdenek terjedni az interneten. 2024-ben az AFP már cáfolta azokat az állításokat, amelyek egy a hadgyakorlatról készült videóról azt állítottak, hogy azon azt látni, ahogyan az egyiptomi hadsereg felvonul a rafai határátkelő közelében egy izraeli támadást követően.
2025. szeptember 15.
Lengyelország 2025. szeptember 9-én lelőtt a légterét megsértő több drónt is, amelyek a lengyel kormány állítása szerint orosz eredetűek voltak. Az interneten több európai nyelven – köztük magyarul is – elterjedt egy grafikon, amely látszólag azt mutatja, hogy a lengyelek többsége Ukrajnát okolja az incidensért. Az AFP kiderítette, hogy a grafikont egy lengyel kutatóintézet jelentéséből vették, majd félreérthető módon tálalták az interneten. Az alapítvány elmondta, hogy a grafikonon a közösségi médiában megjelenő kommentek elemzéséből származó adatokat látni, és az nem értelmezhető közvélemény-kutatásként. Egy későbbi elemzés ugyanettől az alapítványtól több olyan kommentet talált, amik Oroszországot okolták a drónincidensért. Moszkva tagadta, hogy bármi köze lenne a drónok behatolásához Lengyelországba.
„A lengyelek Ukrajnát okolják a Lengyelországot becsapó drónokért” – olvasható azokban a 2025. szeptember 10-én megosztott magyar nyelvű Facebook- és Telegram-bejegyzésekben, amelyek szerint a lengyel lakosság 38 százaléka Ukrajnát okolta a 2025. szeptember 9-i éjszakai drónincidensért, míg csupán 34 százalékuk teszi felelőssé Oroszországot.
A félrevezető állítás magyarul a Facebookon és a Telegrammon. A képernyőkép 2025. szeptember 12-én készült. A sárga áthúzást az AFP adta a képhez
Az egyik legkorábbi olyan poszt, amely ugyanazt a grafikont tartalmazza, mint az egyik magyar poszt, egy 2025. szeptember 10-én közzétett orosz nyelvű Telegram-bejegyzés volt, amely már több mint 430 000 megtekintést ért el.
A félrevezető állítás oroszul a Telegrammon. A képernyőkép 2025. szeptember 12-én készült. A sárga áthúzást az AFP adta a képhez
Ugyanez a grafikon ugyanezzel az állítással német, francia, bolgár, görög és spanyol nyelven is terjedni kezdett már. A legtöbb bejegyzés tartalmazza vagy magát a grafikont, vagy annak tartalmát szöveges formában.
A grafikon szövege lengyelül így hangzik: „A dróncsapásért való felelősség – százalékos telítettség a kommentekben (2025. szeptember 9–10.) Ukrajna – 38%; Oroszország – 34%; lengyel kormány – 15%; média – 8%; NATO és a Nyugat – 5%”.
Lengyelország sürgős tanácskozásra hívta össze NATO-szövetségeseit, miután bejelentette, hogy orosz drónok repültek be lengyel légtérbe egy Ukrajna elleni támadás során 2025. szeptember 9-én éjjel. Lengyelország légterét 19 alkalommal sértették meg, és legkevesebb három drónt lőttek le, miután Varsó és szövetségesei harci repülőgépeket küldtek a levegőbe (itt archiválva).
A drónok behatolására három és fél évvel azután került sor, hogy Oroszország teljeskörű invánziót indított Ukrajna ellen, Lengyelország „példátlan” az ország, a NATO és az Európai Unió ellen irányuló támadásnak minősítette az esetet.
Moszkva tagadta, hogy célba vette volna az országot. Lengyelország Ukrajna egyik fő támogatója, már több mint egymillió ukrán menekültet fogadott be, és kulcsfontosságú tranzitpontja a nyugati humanitárius és katonai segélyeknek Kijev számára. Az orosz média azonnal különböző (egymásnak is ellentmondó) narratívákat kezdett terjeszteni a drónincidensről, többek között olyan összeesküvés-elméleteket, amelyek szerint Lengyelország vagy Ukrajna rendezte meg a támadást (itt archiválva).
Az AFP megállapította, hogy a közösségi médiában jelenleg megosztott grafikon szintén félrevezető.
A jelentést készítő lengyel kutatóintézet, a Res Futura megerősítette, hogy az adatok a közösségi médiában megjelent nyilvános kommentek elemzéséből származnak, és „soha nem volt azt a szándék, hogy azokat a lengyel közvélemény reprezentatív felmérésének tekintsék”.
Az eredeti adatok
Az AFP megtalálta a Res Futura, egy „információbiztonság és digitális adatvédelem területén kutatással, elemzéssel és tanácsadással foglalkozó” lengyel szervezet eredeti jelentését (itt ls itt archiválva).
A félrevezető bejegyzésekben idézett százalékok tényleg megtalálhatók a Res Futura 2025. szeptember 10-i, „Különleges jelentés” című blogbejegyzésében.
A jelentés megjegyzi, hogy „az orosz drónok lengyel területre mért támadását azonnal felhasználták egy szervezett információs és pszichológiai (PSYOPS) kampány katalizátoraként”, majd hozzáteszi, hogy „a lengyel közösségi média tartalomelemzése magas sűrűségű, ismétlődő narratívákat jelez, amelyek inkább összehangolt akciókra utalnak, nem pedig spontán polgári reakciókra”.
A Res Futura 179 ezer Facebook-, X-, YouTube- és Instagram-bejegyzés elemzett, és az egyik visszatérő narratíva a hozzászólásokban az volt, hogy a drónokat „Ukrajna provokációjaként” küldték. Ez a narratíva az elemzett tartalom 38 százalékában jelent meg. A félrevezető bejegyzések ezt az adatot értelmezik félre, amikor tévesen azt állítják, hogy a lengyelek 38 százaléka “Ukrajnát hibáztatja” a légtérsértésért.
A jelentés azt is megjegyzi, hogy a drónincidenssel kapcsolatos narratívák terjesztésének valószínűleg az a célja, hogy „éket verjenek Lengyelország és Ukrajna közé”, és „zűrzavart és polarizációt keltsenek”.
Az Ukrajna elleni orosz támadás után Lengyelországban talált drónok egy térképen
Félreértelmezett elemzés
A Res Futura 2025. szeptember 12-én az AFP-nek küldött e-mailben megerősítette, hogy „az Ön által hivatkozott jelentés nem reprezentatív felmérés a lengyel közvéleményről, és soha nem is volt az a célja”, hozzátéve, hogy „a Res Futura nem végez közvélemény-kutatásokat”.
A szervezet kifejtette, hogy a jelentés „azt mutatja, hogy milyen vélemények jelentek meg és milyen mértékben a lengyel nyelvű közösségi médiában, amelyet egy adott időszakban figyeltünk, nem pedig a lengyel közvélemény tényleges véleményét. Helytelen ezeket az adatokat reprezentatív közvélemény-kutatásként kezelni”.
A Res Futura szeptember 11-én közzétett újabb jelentésében azt találta, hogy a közösségi médiában elemzett kommentek 41 százaléka Oroszországot, 24 százaléka pedig Ukrajnát okolta a drónokért (itt archiválva).
A szervezet elmondta az AFP-nek, hogy ez egy független, későbbi időszakban végzett, az elsőtől független kutatás volt. „Munkánk során rendszeresen figyelemmel kísérjük az online viták dinamikáját, ezért publikálunk frissítéseket és új jelentéseket, amelyek tükrözik a vizsgált információs környezet változásait” – mondta a szervezet egy szóvivője.
Közvélemény-kutatások Ukrajnáról
A lengyel IBRiS kutatóintézet 2025 júniusában végzettreprezentatív közvélemény-kutatása szerint a lengyelek valamivel több mint fele (52 százalék) úgy véli, hogy Lengyelországnak támogatnia kell Ukrajnát Oroszország inváziója után, de csak valamivel több mint az egyharmaduk (35 százalék) támogatja, hogy folytatassák a Kijev gazdasági támogatását (itt archiválva).
A közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a lengyelek többsége szerint Ukrajnának béketárgyalásokat kellene kezdenie, de kizárólag abban az esetben, ha biztonsági garanciákat kapnak a NATO-tól. Viszont mindössze 37 százalékuk mondta azt, hogy támogatja Ukrajna NATO-csatlakozását, és csak 35 százalékuk támogatja az ország EU-csatlakozását.
Az Európai Bizottság Eurobarométer tavaszi jelentése szerint az EU polgárainak többsége továbbra is támogatja Ukrajnát és az Oroszország elleni szankciókat.
2025. szeptember 6.
2025 augusztusának elején hatályba lépett a médiaszabadságról szóló uniós rendelet, amelynek célja a médiaszabadság jobb védelme. Azóta több nyelven is téves állítások kezdtek terjedni az interneten, amelyek szerint a jogszabály lehetővé teszi a kritikus újságírók letartóztatását. De több szakértő is megerősítette az AFP-nek, hogy ez az állítás leegyszerűsítő és félrevezető, mert a rendelet csak kivételes esetekben, rendkívül szigorú kritériumok alapján engedélyezi a letartóztatást, ha azt egy bíróság elrendeli. A szakemberek szerint az EU médiaszabadságról szóló törvény nagyobb védelmet biztosít a sajtószabadságnak, mint korábban.
„Ursula von der Leyen új »európai médiaszabadságról szóló törvénye« lehetővé teszi újságírók letartóztatását, ha az »közérdekű«” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amit a 2025. augusztus 9-i közzététele óta 135 alkalommal osztottak meg. A bejegyzés szerint az új uniós törvény „lehetővé teszi újságírók önkényes letartóztatását”, és így az Európai Bizottság cenzúrájának eszköze lehet.
A félrevezető állítás magyar nyelven a Facebookon. A képernyőmentés 2025. szeptember 5-én készült, a sárga áthúzást az AFP adta a képhez
A bejegyzés alatt a kommentelők Ursula von der Leyen letartóztatását követelték, mások azt írták, hogy Magyarországnak az új törvény miatt azonnal ki kell lépnie az EU-ból. Ugyanez a félrevezető állítás már német nyelven is terjedni kezdett a közösségi médiában is, ahol a felhasználók azt írták, hogy diktatúrát épít az EU az új rendelettel.
Az a kijelentés azonban, hogy az új törvény lehetővé teszi az EU számára az újságírók „közérdekből” történő letartóztatását, félrevezető, és a médiaszabadságról szóló törvény téves értelmezésén alapul, ahogyan azt több szakértő is elmondta az AFP-nek.
Miről szól az új törvény?
Válaszul Věra Jourová akkori értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos X-en közzétett bejegyzésére, amelyben bejelentette a törvény első javaslatát, Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2023-ban személyesen bírálta a törvényt, azt állítva, hogy az a náci Németország és a Szovjetunió cenzúra-rendszerét fogja visszahozni.
Szakértők szerint (itt archiválva) szerint a szabályozás létrehozásának egyik fő oka az volt, hogy bizonyos EU-tagállamok, köztük Lengyelország és Magyarország szisztematikusan visszaéltek a médiatörvényekkel és a sajtó állami finanszírozásával.
A törvényt 2024 márciusábanhivatalosan is elfogadták, és bár Magyarország megpróbálta megtámadni a törvényjavaslatot, az végül 2025. augusztus 8-ánhatályba lépett (itt, itt és itt archiválva).
A törvény teljes szövege magyar nyelven itt olvasható (itt archiválva).
Röviden összefoglalva, a jogszabály szövege kimondja, hogy a kormányok nem avatkozhatnak be a szerkesztői döntésekbe. Az EU egész területén törvénybe iktatták az újságírói források védelmét is. A rendelet jogi akadályokat állít a Pegasushoz hasonló kémprogramok használata és az újságírók letartóztatása elé is. Utóbbihoz a törvény szerint bírósági végzés szükséges.
Nikolaus Forgó, a Bécsi Egyetem médiajogásza szerint az európai médiaszabadságról szóló törvény címe máris elárulja, hogy az az újságírók „jogairól” szól. „A média függetlenségének megerősítése az egész jogi aktus szabálya és célja” – írta Forgó az AFP-nek 2025. augusztus 27-én.
2023 decemberében a Reporters Without Borders (RSF) nemzetközi szervezet úgy értékelte, hogy az EU „fontos lépést tett az információhoz való jog irányába” a rendelettel.
Milyen esetekben kerülhet sor letartóztatásokra?
Több jogi szakértő is elmondta az AFP-nek, hogy az európai médiaszabadságról szóló törvény más törvényekkel együtt támogatja a sajtószabadságot, és nem korlátozza azt, mint ahogyan azt a közösségi média bejegyzések állítják. Az az állítás, hogy az újságírók az EU médiaszabadságról szóló törvénye alapján börtönbüntetésre számíthatnak, szintén „félrevezető” a szakemberek szerint.
A rendelet 4. cikke (3b) bekezdése szabályozza a szerkesztőségi tagjaira vonatkozóan letartóztatásának feltételeit. A rendelet kifejezetten kimondja, hogy a tagállamokban „hatékonyan védeni kell” az „újságírói forrásokat és a bizalmas kommunikációt”. Ennek megfelelően az államok nem kötelezhetik az újságírókat forrásaikról való információk közlésére. A rendelet értelmében a szerkesztőségi tagjait nem lehet letartóztatni, szankcionálni vagy lehallgatni a források azonosítása céljából.
A következő 4. bekezdés a következő “feltételek” mellett enged meg kivételeket: ha a fogva tartás „egyedi esetekben indokolt és arányos, mert azt közérdekű ok indokolja”, és azt „előzetesen jóváhagyta egy bíróság vagy egy független és pártatlan döntéshozó szerv”.
„Ha ez a kivétel [a 4. cikk szerint] nem létezne” – mondta el Forgó az AFP-nek –, „akkor jogilag lehetetlen lenne például szerkesztőségeket átkutatni, még akkor is, ha biztos volna, hogy ott terrorista bűncselekményeket készítenek elő vagy már elkövettek.” A szakértő ezt egy fiktív forgatókönyvvel illusztrálja: „Ha az Al-Kaida barrikádot emelne egy szerkesztőségben, akkor előfordulhatna, hogy [jogilag] ‘immunisak« lennének – és ez természetesen megengedhetetlen.”
Az Európai Médiajogi Intézet tudományos igazgatója, Mark David Cole is megerősítette az AFP-nek 2025. augusztus 28-án egy telefonbeszélgetés során, hogy a 4. cikkben szereplő kivételek „olyan szűken vannak meghatározva”, hogy az újságírókat nem lehet egyszerűen „börtönbe zárni”.
„Az új uniós médiaszabadság-törvény nem teszi lehetővé az újságírók önkényes letartóztatását” – pontosította Christian Solmecke ügyvéd is az AFP-nek egy szóvivőn keresztül, 2025. augusztus 27-én küldött e-mailben. A jogi szakember szerint “a valóságban a rendelet erősíti a média és a források védelmét.” Az olyan beavatkozások, mint a letartóztatások vagy a megfigyelés, mostantól „kifejezetten tilosak” és „csak nagyon korlátozott kivételes esetekben lehetségesek”. Solmecke összefoglalta, hogy újságírók letartóztatása „csak akkor lehetséges”, ha „egy sor feltétel teljesül és az alkotmányos ellenőrzés biztosított”. Ezek közé tartozik például, hogy az intézkedést „törvényben kell előírni, annak arányosnak kell lennie, és elsődleges közérdekkel kell indokolni, valamint független bírósági hatóságnak kell jóváhagynia”.
A rendelet előírja a független bírósági végzést, így figyelembe veszi az EU különböző nemzeti jogszabályait, ahogyan azt a német dpa hírügynökség is megjegyezte a 2025. augusztus 15-i tényellenőrzésében. A közösségi médiában megjelenő állítások ezt a szempontot figyelmen kívül hagyják.
A rendelet szerint az olyan intézkedések, mint a fogvatartás, nem sérthetik az Európai Unió Alapjogi Chartáját. Az EU Alapjogi Chartájának 11. cikke kimondja: „Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna, továbbá országhatárokra való tekintet nélkül.” Továbbá azt is kimondja, hogy a “tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét tiszteletben kell tartani”.
Szemben azzal, amit a posztok állítanak, „az állítólagos közérdekre való általános hivatkozás nem elegendő” – mondta el Nikolaus Forgó.
A szakértők szerint a törvény védelmi funkciója erősebb
A szakértők szerint a közösségi médiában az új rendelet keletkezésével kapcsolatban is félrevezető információk terjednek.
Forgó elmondta, hogy az európai médiaszabadságról szóló törvényt nem Von der Leyen vagy a Bizottság határozta meg: „Egy ilyen rendelet törvénynek minősül, amelyhez a Tanács (azaz az EU kormányainak képviselői) és az Európai Parlament jóváhagyása szükséges”.
Az AFP megkérdezte Mark David Cole európai jogi szakértőt, hogy kizárható-e, hogy a tagállamok az EMFA-t a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására használják majd fel. A szakértő szerint ez nem zárható ki „teljesen” minden tagállamban, mivel Európában is megfigyelhetőek „bizonyos fejleményeket, amelyek évekkel ezelőtt még nem feltétlenül lettek volna elképzelhetőek”.
Cole azonban hangsúlyozta, hogy az EMFA „egyértelműen” nem ösztözni és nem is segíti elő ezeket a tendenciákat. „Az újságírók jogi helyzete nem vált bizonytalanabbá, hanem lényegesen biztonságosabbá, mint korábban volt” – erősítette meg a megkérdezett ügyvéd, Solmecke az AFP-nek.
2025. szeptember 3.
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2025. augusztus 31-én látogatást tett egy bolgár fegyvergyárban. Érkezése előtt a szélsőjobboldali Újjászületés (Vazrazsdane) párt támogatói, köztük vezetőjük, Kosztadin Kosztadinov, a szopoti gyár előtt gyülekeztek, hogy tiltakozzanak a látogatás ellen. Hamarosan egy olyan videó kezdett keringeni a közösségi médiában, amelyen azt látni, ahogyan a tüntetők megpróbálták megakadályozni egy fekete autó elhaladását. A videó azzal a hamis állítással kezdett terjedni, miszerint Ursula von der Leyen ült a járműben. Valójában a repülési adatok, fotók és videók is bizonyítják, hogy az EU vezetője akkor még nem érkezett meg Bulgáriába – csak mintegy három órával később landolt. A hatóságok is megerősítették az AFP-nek, hogy az Európai Bizottság (EB) elnöke nem tartózkodott a járműben.
“Tüntetők állták Von der Leyen útját Bulgáriában”, “Megtámadták Ursula von der Leyent” ezekkel a címekkel publikált a Magyar Nemzet, a HírTV és az Origo cikkeket azt követően, hogy az Európai Bizottság elnöke 2025. augusztus 31-én Bulgáriába látogatott.
Az írások mind egy olyan videóra hivatkoznak, amelyet a szélsőjobboldali és oroszbarát bolgár Újjászületés párt egy politikusa osztott meg a Facebook-oldalán, ahol az általa szervezett tüntetést látni Von der Leyen érkezése ellen.
A videón tüntetők bolgár és orosz zászlókat tartanak, és néhányan a zászlókkal a kocsira csapnak. A felvételen rendőrök veszik körül a járművet, majd a bolgár csendőrség igazgatója, Nikoláj Nikolov több rendőr között látható, ahogyan kiszáll az autóból, mielőtt az továbbindulna.
A videó egy rövidebb változata is terjed magyarul a Facebookon, szintén azzal az állítással, hogy a felvételen látható autóban az EB elnöke ül. Ez a változat már több mint 990 megosztást és 160 ezer megtekintést ért el.
A videót más nyelveken is megosztották, többek között angolul, oroszul,hollandul és szerbül.
Nikolov maga is megerősítette az AFP-nek, hogy kollégáival ő ült az autóban, nem pedig Von der Leyen. Az AFP továbbá azt is kiderítette, hogy Von der Leyen még meg sem érkezett Bulgáriába, amikor a videót közzétették, így lehetetlen, hogy az autóban ült volna, ahogyan azt a virális bejegyzések állítják.
Bulgária megosztott Ukrajna támogatásával kapcsolatban, ebben közhangulatban került sor a tiltakozásra az EB-elnök látogatása ellen.
A történelmileg jó bolgár-orosz kapcsolatok dacára Bulgária a 2022-es orosz támadás óta erőteljesen támogatja Ukrajnát, jelentős mennyiségű katonai felszereléssel látva el a megtámadott országot. A Varsói Szerződésből megmaradt katonai-ipari komplexumnak köszönhetően Bulgária képes lőszert gyártani a szovjet szabványú fegyverekhez, amelyeket az ukrán hadsereg még mindig használ.
A bulgáriai oroszbarát hangok azonban élesen bírálták a katonai segítségnyújtást, köztük olyan szélsőjobboldali pártok, mint az Újjászületés, amelyek szerint ezek a szállítmányok meghosszabbítják az ukrajnai háborút, és Bulgáriát Oroszország ellenségévé teszik. A párt az Európai Unió hangos kritikusa.
A hamis állítás magyarul a Facebookon és egy híroldalon. A képernyőmentések 2025. szeptember 2-án készültek. A piros áthúzásokat az AFP adta a képhez
A repülőgép három órával a videó megosztása után landolt
Von der Leyen 2025. augusztus 29-én kezdte meg hét országot érintő körútját az EU keleti határainál. Augusztus 31-én reggel Lengyelországban járt, és Donald Tusk miniszterelnökkel együtt meglátogatta az ország Fehéroroszországgal közös határát. Ezt követően az uniós vezető Plovdivba, Bulgária második legnagyobb városába indult.
A videó az AFP által megtalált legkorábbi változatát egy bolgár felhasználó töltötte fel 31-én helyi idő szerint 14:02-kor. 16:30-kor osztott meg az Újjászületés párt elnöke egy másik videót, amin ugyanezt a jelenetet látni.
Annak megállapításához, hogy Von der Leyen repülőgépe mikor landolt Bulgáriában, az AFP a Flightradar24 légiforgalmi monitoring platform indulási-érkezési szűrőjét (Varsó–Plovdiv) használta, amely azonosította az OO-GPE jelű repülőgépet. Az előző napokban ugyanez a repülőgép Rigába, Helsinkibe és Varsóba repült, ami egyezik Von der Leyen körútjának eddigi útvonalaival.
A Flightradar24 szerint az OO-GPE jelű repülőgép helyi idő szerint 17:34-kor landolt Bulgáriában (lásd az alábbi képernyőképet). Az ADS-B adatok visszajátszása egy nyílt forráskódú nyomkövető platform segítségével megerősíti az érkezési időt (itt archiválva).
2024. szeptember 1-i képernyőmentés a Flightradar24 oldaláról a OO-GPE repülőgép repülési történetével. AFP által hozzáadott sárga kiemelések
Egy, a bolgár kormány által közzétett videóban ugyanazzal a lajstromszámmal (OO-GPE) ellátott repülőgép látható, amint a plovdivi repülőtéren gurul, és az Európai Bizottság elnöke leszáll róla.
A bolgár kormány által rendelkezésre bocsátott videóból származó 2025. szeptember 1-i képernyőmentések. A piros jelöléseket az AFP adta a képhez
Ez azt jelenti, hogy Von der Leyen körülbelül három órával és 30 perccel azután landolt Plovdivban, hogy a tüntetők által blokkolt autót bemutató videó felkerült volna a Facebookra.
Helyi idő szerint (Szófia) 17:58-kor Roszen Zseljazkov bolgár miniszterelnök az X-en üdvözölte Von der Leyent Bulgáriában, és megosztott róla fotókat az OO-GPE jelű repülőgép mellett.
18:22-kor Bojko Boriszov volt bolgár miniszterelnök Facebook-oldalán posztolt élő videót, amelyen azt látni, hogy fogadja az EB-elnököt a VMZ gyárban.
Hivatalos cáfolatok
A bolgár hatóságok és az Európai Bizottság megerősítették, hogy Von der Leyen nem tartózkodott a virális videóban látható járműben.
„Kollégáimmal együtt én ültem az autóban, ez a belügyminisztérium járműve” – nyilatkozta Nikolov, a bolgár belügyminisztérium csendőrségi, különleges műveleti és terrorizmusellenes főigazgatóságának vezetője 2025. szeptember 2-án az AFP-nek.
„A videó egy olyan jelenetet mutat, amely Von der Leyen érkezése előtt néhány órával történt; ő nem volt a kocsiban” – mondta el a belügyminisztérium szóvivője szeptember 1-jén telefonon az AFP-nek.
„Nincs információnk arról, hogy ilyen incidens történt volna” – mondta a bolgár Nemzeti Biztonsági Szolgálat szóvivője szintén az AFP-nek szeptember 1-jén.
"Megerősíthetjük", hogy az EU vezetőjének nem volt köze a videón látható képekhez, közölte az Európai Bizottság szóvivője szeptember 2-án e-mailben az AFP-vel.
A gyárnál történt tiltakozás nem az egyetlen esemény, amely Von der Leyen bulgáriai látogatása alatt a címlapokra került.
Az EU-elnököt szállító Dassault Falcon 900LX chartergép – valószínűleg GPS-interferencia miatt – a leszállás előtt körözni kényszerült a plovdivi régió felett, az Európai Bizottság szóvivője szerint. A Bizottság közölte, hogy a bolgár hatóságok szerint Moszkva felelős az incidensért. Azonban nem volt egyértelmű, hogy a repülőgépet szándékosan vették-e célba, mivel az ilyen támadások gyakoriak a régióban. Roszen Zseljazkov bolgár miniszterelnök 2025. szeptember 2-án azt mondta, hogy Bulgária nem lát okot arra, hogy vizsgálatot indítson az ügyben.
Az AFP már több cikkben is cáfolt Ursula von der Leyennel kapcsolatos hamis állításokat, például itt és itt.
2025. augusztus 21.
Miközben a Fehér Házban 2025 augusztusában európai vezetők részvételével csúcstalálkozó zajlott, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna tisztázni tudja az Oroszországgal kötött esetleges békével kapcsolatos nézeteltéréseit, egy olyan fotó kezdett terjedni a közösségi médiában, amin állítólag magas rangú európai tisztségviselők látszólag egy folyosón várakoznak. A képen látható vizuális nyomok, és a találkozóról készült valódi képekkel történő összehasonlítás azonban egyértelműen bizonyítják, hogy a képet mesterséges intelligencia generálta.
“Olyan, mint egy orvosi vizit — ‘Európa vezetői’ alázatosan várakoznak a folyosón a székeken” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzés leírása, amit már több mint 70-en osztottak meg 2025. augusztus 18-a óta. A bejegyzéshez csatolt képen emberek ülnek egy díszes folyosón.
A hamis kép magyarul a Facebookon, a képernyőmentés 2025. augusztus 20-án készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Ahogyan arról a Lakmusz tényellenőrző oldal is írt a képet cáfoló cikkében, ugyanezt a hamis képet több nagy elérésű Facebook-oldal is megosztotta, majd később törölte.
Ugyanez a hamis fotó számos más nyelven is terjedni kezdett már, többek között angol, görög, szerb, szlovák, német, francia és portugál nyelven.
A képet a Pravda hálózat által üzemeltetett weboldalak is terjeszteni kezdték, olvasható a NewsGuard dezinformáció-figyelő szervezet jelentésében (itt archiválva). A Viginum hibrid fenyegetések ellen küzdő francia kormányzati ügynökség szerint a Pravda-oldalak egy szervezett, többnyelvű hálózat részei, ami orosz propagandát terjeszt Európában és az Egyesült Államokban (archivált link).
Ez a hamis narratíva példa arra, hogy "a Kreml által támogatott források gyakran kihasználják az európai vezetőkkel tartott magas szintű találkozókat hamis állítások terjesztésére" - írja a NewsGuard jelentése.
A virális kép akkor kezdett el terjedni, miközben számos európai vezető csatlakozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz a Fehér Házban, ahol Donald Trump amerikai elnökkel tárgyaltak az alaszkai orosz-amerikai csúcstalálkozót követően. Trump bejelentette, hogy háromoldalú találkozót tervez az ukrán elnökkel és az orosz elnökkel közösen.
Trump az Ovális Irodában találkozott Zelenszkij ukrán elnökkel 2025. augusztus 18-án, majd a Keleti Szalonban tartottak megbeszélést a brit miniszterelnök, a francia elnök, a német kancellár, az olasz miniszterelnök, a finn elnök, az Európai Bizottság elnöke és a NATO főtitkára részvételével. Nincs olyan hiteles beszámoló, amely megerősítené, hogy a folyosón várakozókról készült fotó tényleg a Fehér Házban készült.
Vizuális ellentmondások
Az X-en végzett kulcsszavas kereséssel sikerült megtalálni a képegy nagyobb felbontású változatát, amin könnyebb észrevenni az arra utaló jeleket, hogy kép hamis (itt archiválva). A mesterséges intelligencia gyors fejlődése ellenére előfordulnak vizuális hibák az MI-képeken, ezért a képek alapos vizsgálatakulcsfontosságú eszköz a hitelességük megállapításához.
A francia elnökre, Emmanuel Macronra hasonlító férfi mellett látható egy harmadik láb is fekete nadrágban és magassarkú cipőben, ami nem kapcsolódik egyetlen testhez sem. A piros kosztümös nő lábai mellett pedig további cipők is láthatók.
A padló mintája inkonzisztens: a kék téglalap csak egy helyen jelenik meg, és egyes részek sárgák, máshol pedig nem.
2025. augusztus 18-án készült képernyőkép az X-en megosztott képről, az AFP által megjelölt vizuális ellentmondásokkal
Észrevehető továbbá a német, brit és finn vezetők hiánya, akik mind részt vettek a Trump-tal folytatott tárgyalásokon, és szemüveget viseltek – a képen látható három nő nem azonosítható egyetlen résztvevővel sem.
A türkizkék öltönyös személynek rövid haja van, hasonlóan Ursula von der Leyenéhez, azonban az AFP fotóin és a Trump-adminisztráció által közzétetthivatalos fotókon (archivált linkek itt és itt) látható, hogy az Európai Bizottság elnöke aznap narancssárga blézerben és blúzban, valamint fekete nadrágban volt jelen a találkozón. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök sötét öltönyben és nadrágban volt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Keir Starmer brit miniszterelnök, Alexander Stubb finn elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Donald Trump amerikai elnök, Emmanuel Macron francia elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Friedrich Merz német kancellár és Mark Rutte NATO-főtitkár a Fehér Házban, Washingtonban 2025. augusztus 18-án
A Hive Moderation MI-felismerő eszköz megállapította, hogy a kép 99,7%-os bizonyossággal tartalmaz mesterséges intelligencia által generált tartalmat.
2025. augusztus 19-i képernyőmentés a Hive Moderation eszközének eredményéről
Az Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács Dezinformációellenes Központja szintén „hamisnak” minősítette a képet (archivált link itt), valamint más tényellenőrző oldalak is cáfolták a hitelességét.
Az AFP további, az ukrajnai háborúval kapcsolatos tényellenőrzései itt olvashatóak.
2025. augusztus 19.
Norvégia, annak ellenére, hogy jelentős olajtermelő ország, a megújuló energiaforrások arányát tekintve Európa élvonalába tartozik. Ezzel összefüggésben a közösségi média felhasználó több kontinensen is egy olyan képet kezdtek el terjeszteni, amelyen állítólag egy önellátó, „úszó üvegház” látható Norvégiában, amely „egyetlen önfenntartó, körforgásos ökoszisztémában egyesíti a mezőgazdaságot, az akvakultúrát, a sótalanítást és a megújuló energiát”. Az AFP azonban kiderítette, hogy a képet a Google AI generálta, ráadásul Norvégia Klíma- és Környezetvédelmi Minisztériuma szerint nem létezik ilyen projekt az országban.
„Norvég mérnökök indították útjára az Ocean Bloomot, egy úttörő, lebegő üvegház platformot, amely egyetlen önfenntartó, körforgásos ökoszisztémában egyesíti a mezőgazdaságot, az akvakultúrát, a sótalanítást és a megújuló energiát” – áll egy magyar Facebook-bejegyzésben, amelyet 2025. július 16. óta több mint 600-szor osztottak meg. A bejegyzés szerint az „innovatív rendszer” ötvözi a „klímaszabályozott, talajmentes gazdálkodást az akvakultúrával”, teljes mértékben megújuló energiával működik, és a tengervizet édesvízzé alakítja.
Norvégia nemzetközi elismerést kapott az éghajlati válságra adott zöld megoldásaiért, annak ellenére, hogy jelentős olajtermelő ország. Az OECD profilja szerint a norvég „Európa és az OECD-térség leginkább dekarbonizált energiaszektora” elsősorban a vízenergia-hasznosításnak köszönhető, azonban még mindig így is viszonylag magas az üvegházhatású gázok kibocsátása az országban (itt archiválva).
2024-ben Norvégia lett az első ország a világon, ahol az elektromos járművek száma meghaladta a benzinüzeműekét (itt archiválva).
A hamis állítás magyarul a Facebookon. A képernyőkép 2025. augusztus 18-án készült. A vörös áthúzást az AFP adta a képhez
A Facebook-bejegyzés aközben kezdett a magyar felhasználók között terjedni, hogy a mezőgazdasági szektor éppen komoly kihívásokkal szembesül. Az idei év eddig rekordszárazságot hozott Magyarországon – más európai országokhoz hasonlóan –, ami potenciálisan hatalmas gazdasági károkat okozhat (itt,itt és itt archiválva).
Környezetvédelmi szakértők olyan megoldásokat javasolnak, mint az esővíz visszatartására szolgáló rendszerek és a vetésforgó okosabb tervezése (itt archiválva).
Néhány magyar felhasználó elutasítólag reagált a bejegyzésben felvázolt elképzelést, azt állítva, hogy „a talajban termesztett növények több tápanyagot tartalmaznak”, míg mások inkább támogatták azt: „Legalább megoldásokat keresnek, és nem csak csodára várnak” – írta egy felhasználó.
Néhányan szkeptikusan álltak a rendszer megvalósíthatóságához: „A napfény elegendő energiát biztosít? Norvégiában? Hát…” Mások viszont dicsérték Norvégia technológiai fejlődését: „Száz évvel előttünk járnak.”
Az állítólagos „úszó üvegház” képét hasonló állításokkal kíséretében több nyelven, többek között angolul és németül is megosztották a közösségi médiában.
Az AFP azonban nem talált bizonyítékot arra, hogy a Facebook-bejegyzésekben ábrázolt üvegház tényleg létezne. Sikerült kideríteni, hogy az interneten terjedő képet a Google mesterséges intelligenciája generálta. A Norvégia Klíma- és Környezetvédelmi Minisztériuma megerősítette az AFP kérdésére, hogy az országnak nincs “úszó üvegház” projektje.
Az állítást a Snopes is cáfolta már egy július 24-i cikkében (archivált link).
Norvégia cáfolja az üvegházra vonatkozó állítást
Norvégia Klíma- és Környezetvédelmi Minisztériuma az AFP-nek azt nyilatkozta, hogy az Ocean Bloommal kapcsolatos állítások „hamisak” (archivált link).
„Norvégiában nincs ilyen projekt, és nincs ilyen néven bejegyzett, ezen a területen működő vállalat sem” – írta Kari Asheim, a minisztérium sajtótitkára 2025. augusztus 6-án küldött e-mailben. Asheim azt is elmondta, hogy a képek „mesterséges intelligenciával generáltnak tűnnek, és az ilyen tartalmakra jellemző vizuális ellentmondásokat tartalmaznak”.
A kép közelebbi vizsgálata azt mutatja, hogy az üvegházban látható három alak arca torz, és a középső férfi keze megnyúltnak tűnik.
Pillanatképek a mesterséges intelligenciával készült képről, néhány vizuális ellentmondással, amelyeket az AFP nagyítóval emelt ki
Pillanatkép a mesterséges intelligenciával készült képről, néhány vizuális ellentmondással, amelyeket az AFP nagyítóval emelt ki
Egy fordított kereséssel sikerült kideríteni, hogy a képet július 7-én töltötték fel a Forest Hunts nevű Facebook-oldalra, amely más, szintén mesterséges intelligenciával készítettnek tűnő képeket is rendszeresen megoszt (archivált link).
A Google „Erről a képről…” funkciója szerint a képet mesterséges intelligencia generálta.
2025. augusztus 6-án készült képernyőkép a Google oldaláról, amely jelzi, hogy a kép mesterséges intelligencia segítségével készült
Megújuló technológiák
Tehát, ahogyan fentebb kifejtettük, a közösségi médiában említett konkrét szerkezet puszta kitaláció, de az abban említett egyes technológiák közül sok valóban létezik. A napenergia az egyik leggyorsabban fejlődő megújuló energiaforrás, amelyben a napfényt közvetlenül hőenergiaként hasznosítják vagy villamos energiává alakítják (itt archiválva).
Egy másik említett technológia a sótalanítás, amely a sós vizet (tengervizet) ivóvízzé alakítja (itt archiválva). A norvég Flocean cég a világ „első nagy léptékű tengeralatti sótalanító üzemén” dolgozik, amely 2026-ban kezdi meg az ivóvíz-termelést (itt és itt archiválva).
2013-ban egy holland mérnök napenergiával működő sótalanító rendszert fejlesztett ki Dubaiban (itt archiválva).
A hidroponika a növények tápanyagban gazdag vízben történő termesztését jelenti, ilyen farmok kereskedelmi léptékben már az 1950-es évek óta működnek világszerte (itt archiválva). A technológia lehetővé teszi a terméketlen talajú területeken való gazdálkodást és magasabb terméshozamot biztosít, de a kezdeti költségek magasabbak, mint a hagyományos mezőgazdaságban (itt archiválva).
2025. augusztus 18.
Magyarország sűrű vasúti hálózattal rendelkezik, amely a kritikusok szerint évek óta alulfinanszírozott és elhanyagolt, mivel a kormány inkább az autópályák bővítését részesíti előnyben. Ebben az összefüggésben kezdett el terjedni egy mesterséges intelligenciával készült videó a közösségi médiában, aminek alapjául egy 2023-as budapesti vonattűzről készült fotó szolgált. A klip leírásához pedig egy olyan, 2025 márciusi vasúti tűzeset részleteit használták fel, ami semmilyen módon nem kapcsolódik a videón látottakhoz. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megerősítette, hogy a virális videó hamis.
„Balatonfüred. Minden rendben, csak kigyulladt a Székesfehérvárra tartó vonat” – olvasható egy magyar Facebook-videó leírása. A videó 2025. augusztus 13. óta több mint 585 ezer megtekintést és 1100 megosztást ért el. A videón egy régebbi dízelmozdony látható, amely sűrű füstöt eregetve halad a vasúti síneken. Több tűzoltó látható a vonat körül, és legalább egyikük a vonat előtt sétál.
A hamis videó a Facebookon. A képernyőkép 2025. augusztus 14-én készült. A vörös keresztet az AFP adta hozzá
A bejegyzéshez fűzött kommentek közül sok a kormányt bírálja: „Remélem, tele volt Fidesz-szavazókkal” – írta valaki, Viktor Orbán miniszterelnök pártjának támogatóira célozva. „Lázár egy bohóc” – kommentelte egy másik felhasználó, aki Lázár János építési és közlekedési miniszterre utalt. Mások viszont rámutattak, hogy a videó valószínűleg mesterséges intelligenciával készült.
A Magyar Államvasutak (MÁV) késéseiről, üzemzavarairól és tűzeseteiről szóló legutóbbi hírek rendre politikai vitákat váltanak ki az országban (itt, itt és itt archiválva). Bár Magyarország sűrű vasúthálózattal rendelkezik, a kritikusok szerint az évtizedek óta tartó alulfinanszírozás és elhanyagolás nem marad következmények nélkül, mivel elsőbbséget élvezett az ország autópályáinak bővítése (itt archiválva).
Magyar Péter, a fő ellenzéki párt, a Tisza vezetője szerint a kormány a felelős a MÁV problémáiért. Válaszul Lázár János közlekedési miniszter azt állította, hogy a magyar vasutak azért nem kapnak finanszírozást az Európai Központi Banktól, mert „Tisza Párt rátámadt a magyar vasútra” (itt és itt archiválva).
A közösségi médiában terjedő videó azonban mesterséges intelligenciával készült, egy 2023-as, a posztban említett vasútvonaltól független vasúti tűzesetet ábrázoló fotó alapján. Ezt megerősítette az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, és a videón látható vizuális elemek is ezt bizonyítják.
2025 márciusában egy másik vonat tényleg kigyulladt a hamis bejegyzésekben említett helyen, azonban a márciusi eset jelentősen eltért a közösségi médiában terjedő videóban látható jelenetektől.
A videó egy 2023-as fotó alapján készült
A videó első képkockáján végzett fordított képkeresés segítségével az AFP több, 2023. július 26-án közzétett hírt is talált egy kigyulladt mozdonyról Budapesten.
Az Iho.hu vasúti közlekedési hírportál egyik cikke arról számolt be, hogy egy 70-es évekbeli klasszikus dízelmozdony kigyulladt Kőbánya-Kispest és a Kőbánya alsó állomások között (itt archiválva). A cikk tartalmaz egy vasúti térképet is, amelyen pontosan mutatja a baleset helyszínét is.
Az Iho.hu cikkében szerepel egy olvasói fotó az eseményről, amely nagyon hasonlít a virális videó első képkockájához, de a tűzoltók más pozícióban láthatóak rajta.
A képkereső segítségével találtunk egy másik cikket is (itt archiválva) az eseményről egy budapesti híroldalon. A cikkben egy kissé eltérő fotó látható, amely azonban megegyezik a videó első képkockájával, beleértve a tűzoltók arcának kikockázását is.
A hamis videó a Facebookon (balra) és az eredeti fotó a 2023-as cikkből (jobbra) A képernyőképek 2025. augusztus 14-én készültek. A vörös áthúzást az AFP adta a képhez
A virális videón látható jelenetek ellentmondanak a valós eseményről szóló híradásoknak; a 2023-as cikkek szerint a vonat nem volt mozgásban, amikor a tűzoltók megérkeztek. Egy szemtanú a Telex hírportálnak elmondta, hogy az utasok először azt vették észre, hogy a vonat hirtelen megállt, majd égett szagot éreztek, majd végül füstöt is láttak (itt archiválva).
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatalos Facebook-oldalán közzétett egy videót a mentésről 2023-ban, amelyen a „418 130” azonosítószámú, füstölő mozdony látható, amint mozdulatlanul áll a síneken (itt archiválva).
Az AFP kérdésére Mukics Dániel tűzoltó alezredes (itt archiválva), az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője megerősítette, hogy a jelenleg terjedő videó nem valós.
„Az Ön által megküldött Facebook-linkeken valótlan, mesterséges intelligenciával készített videó látható. A videó minősége, valamint az azon látható súlyos munkavédelmi hiba – amely szerint a tűzoltók a közlekedő vonat előtt sétálnak – egyértelműen kizárja annak valódiságát. A tűzoltókat az elmúlt napokban ilyen esethez nem riasztották” – írta Mukics az AFP-nek egy 2025. augusztus 13-án küldött e-mailben, hozzátéve, hogy az utóbbi időben megnőtt a tűzoltókkal kapcsolatos “kamuposztok” száma.
A videó mesterséges intelligencia jegyeit viseli
További vizuális nyom is megerősíti, hogy a videót mesterséges intelligenciával hozták létre: az eredeti képen szereplő „M-START” felirat „H-5I4R7” formában jelenik meg a videóban.
Az eredeti fotón nem szereplő tűzoltók más sisakot viselnek, és a mozgó vonat megérinti az egyik tűzoltót, aki előtte sétál, de ő mintha mi sem történt volna, megy tovább, amint az az alábbi képernyőképeken is látható:
A hamis videó különböző képkockáinak montázsa, amelyek vizuális nyomokat mutatnak. A képernyőképek 2025. augusztus 14-én készültek. Az AFP által hozzáadott jelölések
Kigyulladt vonatok, késések Magyarországon
A Facebookon terjedő bejegyzések szerint a videón azt látni, ahogyan “kigyulladt a Székesfehérvárra tartó vonat mozdonya Balatonfüreden”.
Rákeresve erre az eseményre az AFP megállapította, hogy 2025. március 15-én tényleg jelentettek egy tűzesetet a kérdéses helyszínről, de ott a háttér és a vonat típusa teljesen más, mint a virális videón (itt archiválva).
A legutóbbi Magyarországon kigyulladt vonatról szóló hír 2025. augusztus 9-i, és Aszófő közelében történt, ahol egy InterCity mozdony gyulladt ki, a tüzet a mozdonyvezetőnek sikerült eloltania (itt archiválva).
Ezek az esetek nem egyedülállóak: a hvg.hu tavaly nyáron 40 nap alatt öt vonattűzről számolt be (itt archiválva). A MÁV-ot gyakori késések is sújtják, a társaság nemrég bevezette a jegyárak részleges visszatérítését az ilyen esetekben, hogy ezzel enyhítsék az utasok panaszait (itt archiválva).
2025. augusztus 13.
A kibocsátásmentes járművek fejlesztéséért folyó verseny közepette rendszeresen félrevezető és hamis állításokhoz jelennek meg a közösségi médiában a témáról. Az egyik legújabb állítás szerint a világ legnagyobb autógyártója, a Toyota forradalmian új, vízzel működő motort fejlesztett ki, amely feleslegessé teszi a lítium-akkumulátorokat és a töltőállomásokat. Ez az állítás azonban hamis, ahogyan azt a Toyota is megerősítette az AFP-nek. Szakértők szerint egy ilyen technológia nemcsak rendkívül hatástalan, hanem megvalósíthatatlan is.
„A Toyota MOST változtatta meg a játékot. VÍZMOTOR, amely MEGTÖRI az EV (elektromos meghajtású jármű) ipart!” – olvasható egy 2025. június 30-i magyar Facebook-bejegyzésben, ami még júliusban is terjedt Facebookon. A bejegyzés szerint, ami több mint 230 megosztást ért el, az új motoroknak nincs szüksége akkumulátorokra és töltőállomásokra.
A bejegyzéshez csatolt fotómontázson a világ legnagyobb autógyártójának, a Toyotának a logóját látni, valamint autómotorok képeit és egy színpadon álló férfit. egyik motorjának modellje mellett áll.
Az állítás már német, bolgár, angol, francia, román és spanyol nyelven is elterjedt a közösségi médiában.
A hamis állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. augusztus 12-én készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
A kibocsátásmentes járművek fejlesztéséért több évtizede folyik a verseny. Időről időre felbukkan az az ötlet, hogy egy napon majd a víz helyettesítheti a többi üzemanyagot. Ez a hipotézis azonban eddig soha nem nyert megalapozott tudományos bizonyítást, ahogyan azt már ebben a francia nyelvű cikkben is megírtuk.
A jelenleg a Facebookon terjedő állítás, amely szerint a a Toyota bemutatott volna egy vízhajtású motort, amely csak vízgőzt bocsát ki, nem igaz.
A Toyota nem fejleszt „vízmotort”
„Valójában nem fejlesztünk semmit, amit ‘vízmotor’ néven lehetne megnevezni” – nyilatkozta Jean-Yves Jault, a Toyota Motor Corporation képviselője egy 2025. július 23-i e-mailben az AFP-nek. Jault „téves információknak” nevezte az interneten keringő állításokat, és a Forbes magazin egy 2025. június 15-i cikkére hivatkozott, amelyben már cáfolják ezt a pletykát. A cikkben Robert Rapier, szerző és vegyészmérnök kijelentette, hogy „abszurd ötlet, hogy a víz hajthatna egy autót”.
A Toyota valóban gyárt olyan járműveket, amelyek hidrogént – és nem vizet – használnak üzemanyagként. Ezek az autók, például a Mirai modell, speciális töltőállomásokon tankolhatók, és lítium-ion akkumulátorokkal vannak felszerelve az energia tárolására és szabályozására.
Az elektrolízis folyamata
A hidrogén elektrolízissel keletkezik. Ez egy kémiai folyamat, amelynek során elektromos áram segítségével kémiai reakciót váltanak ki, hogy a vízmolekulákat (H₂O) hidrogénre (H₂) és oxigénre (O₂) bontsák. Ez a folyamat nagy mennyiségű áramot igényel, és csak stabil energiaforrással hatékony.
A nyert hidrogén ezután üzemanyagként felhasználható, különösen üzemanyagcellás járművekben. Ahhoz azonban, hogy az elektrolízis egy autó motorjában megtörténjen, a járműben áramforrásra, például akkumulátorra van szükség.
„Egy ilyen rendszer azonban rendkívül hatástalan lenne, mivel az energiaátalakítás minden lépése veszteségekkel jár” – mondta el Rapier a Forbes cikkében, emlékeztetve a termodinamika alapelveire.
„Ahelyett, hogy akkumulátort használnánk a hidrogén elektrolízissel történő előállításához, majd ezt a hidrogént az autó meghajtásához felhasználnánk, sokkal hatékonyabb lenne az áramot közvetlenül a meghajtáshoz felhasználni.”
A zöld hidrogén előállításához szükséges lépéseket bemutató grafikon, amely egy olyan energiaforrás, amelyet egyes erősen szennyező iparágak szén-dioxid-mentesítésének lehetőségeként tartanak számon
(AFP / Tatiana MAGARINOS, Gustavo IZUS)
Ezeket a következtetéseket több szakértő is megerősítette, köztük Plamen Punov, a Szófiai Műszaki Egyetem professzora, aki hallgatói projekteket irányít a hidrogénüzemű üzemanyagcellák területén. Kiemelte, hogy a hidrogén mint üzemanyag nem a járművekben keletkezik.
„Minden ilyen jármű elektromos áramot állít elő üzemanyagcellák segítségével, amelyek tisztán hidrogénnel működnek, amelyet előzőleg tartályokban tárolnak” – magyarázta 2025. július 7-én az AFP-nek küldött e-mailben. „Nem ismerek ilyen típusú járművet [amely képes saját hidrogént előállítani a fedélzetén, a szerk. megjegyzése], és elméletileg is rendkívül hatástalan és praktikus lenne.”
Boriana Tsaneva, ugyanazon egyetem kémia doktora, 2025. július 7-i e-mailben megerősítette az AFP-nek, hogy „technikailag lehetséges a mozgó járművek maradék energiájának elektrolízissel történő hasznosítása”, ez az opció azonban „nem gazdaságos”.
Tsaneva azt is elmondta, hogy egy ilyen rendszer nem csak hogy drágább lenne, de biztonsági kockázatok is felmerülnének. Az elektrolízis potenciálisan hidrogén és oxigén robbanásveszélyes elegyét szabadíthatja föl, amit nem lehet biztonságosan tárolni, és amit a létrehozása után rögtön a motorba kell juttatni. Ráadásul a gázkeverék égése során csak elhanyagolható mennyiségű energia keletkezne.
A víz hűtőanyagként szolgál
A téves állítás valószínűleg egy hidrogénmotor vízzel hűtött rendszerére vonatkozó szabadalomra vezethető vissza, amelyet a Toyota 2023-ban jelentett be. Ebben a rendszerben a víz nem üzemanyagként, hanem csupán hűtőfolyadékként szolgál, amely a hagyományosan használt levegőt helyettesíti.
A vízhűtés lehetővé teszi a hidrogén égése során keletkező magas hőmérséklet jobb szabályozását. Ezáltal könnyebb anyagok is felhasználhatók a égéstérben és a hengerben, ami egyúttal növeli a motor hatékonyságát és csökkenti a súlyát.
A Toyota Mirai azonban a gyártó legújabb technológiáját alkalmazza: a modell hidrogénüzemű üzemanyagcellával működik, amely elektromos motort hajt meg. A hidrogént nagynyomású tartályokban tárolják, és speciális töltőállomásokon töltik fel. Üzem közben a jármű csak vízgőzt bocsát ki – ez a hidrogén és az oxigén kémiai reakciójának mellékterméke. A jármű azonban nem rendelkezik elektrolízis rendszerrel, és nem termel hidrogént a fedélzetén. Ezenkívül lítium-ion akkumulátorral van felszerelve.
A Toyota saját közlése szerint hosszú távon többirányú stratégiát követ a szén-dioxid-semleges mobilitás elérése érdekében. Ez magában foglalja a hidrogénüzemű üzemanyagcellák, a hidrogénüzemű belső égésű motorok és a nagyobb biztonságot, hatótávolságot és teljesítményt nyújtó szilárdtest-akkumulátorok fejlesztését.
A Toyota ugyan elektrolízist használ hidrogén előállítására néhány üzemében, de kizárólag a járműveken kívül.
Az akkumulátoros jobban megéri
2025-ben az akkumulátorral hajtott elektromos járművek uralják a kibocsátásmentes közlekedési eszközök világpiacát, mivel olcsóbbak és energiahatékonyabbak, mint a hidrogénüzemű autók, és a töltőinfrastruktúra is egyre bővül.
Néhány gyártó, köztük a Toyota, azonban a hidrogénüzemű autókat kiegészítő megoldásnak tekinti a nehéz teherforgalom és a hosszú távú utazások céljára. Széles körű fejlesztésüket azonban korlátozzák a magas gyártási költségek és a még kevéssé kiépített töltőállomás-hálózat.
A legtöbb elemző egyetért abban, hogy a kibocsátásmentes mobilitás jövője különböző technológiák kombinációján alapul majd: az akkumulátorok továbbra is a személygépkocsik preferált megoldása maradnak, míg a hidrogén stratégiai szerepet játszhat bizonyos szektorokban, például a távolsági közlekedésben, a nehéz teherforgalomban vagy bizonyos ipari alkalmazásokban (itt archiválva).
Az AFP korábban már cáfolt más olyan állításokat, amelyek szerint már léteznek vízzel működő autók, például itt és itt.
2025. augusztus 11.
Magyar Péter, aki a jövő évi parlamenti választásokon Orbán Viktor fő kihívójának ígérkezik, az elmúlt hetekben az országjárásra indult, hogy népszerűsítse a Tisza Pártot. 2025 augusztusának elején, az országjárás szarvasi állomása után terjedni kezdett a közösségi médiában egy videó, amelyen Magyar látható, amint azt mondja a tömegnek, hogy ha most lennének választások, a Fidesz kétharmados többséggel nyerne. A rendezvényről készült teljes videófelvételek azonban azt mutatják, hogy nyelvbotlásról volt szó, és Magyar azonnal kijavította magát, hogy a Tiszá-ra gondolt, mint egy hipotetikus választás lehetséges győztesére. A teljes felvételen Magyar még viccel is azzal, hogy egyesek ki fogják ragadni a szavait a kontextusból.
“‘Ha ma lennének a választások, kétharmaddal győzne a Fidesz’ - Magyar Péter” – olvasható egy, a közmédia hírműsorának, a Hiradónak a Facebook-oldalán megosztott képen. A 2025. augusztus 5-i bejegyzést már több mint 70 ember osztotta meg.
A bejegyzés alatt a hirado.hu egy cikkét is megtalálni a kommentek között, amelyben ugyanez az állítás szerepel. A cikkben forrásként Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatójának egy Facebook-bejegyzését jelölik meg.
Menczer egy nagyjából 4 másodperces Facebook-videót tett közzé, amiben Magyar Pétert látni egy csoport ember előtt, ahogyan azt mondja: “Ha ma lennének a választások. Szerintem ma már mindenki tudja, kétharmaddal győzne a Fidesz”. Menczer a következő kommentárral osztotta meg a videót: “Rendkívüli! Igazat mondott.”
A félrevezető videóklipet több hírportál is közzétette, többek között az Origo, anélkül, hogy utaltak volna a kijelentés tényleges kontextusára. A közösségi médiában egy másik szögből felvett, kissé lelassított változat is terjed, ami ugyanezt a jelenetet mutatja.
A félrevezető idézet a közösségi médiában. A képernyőmentések 2025. augusztus 7-én készültek. A sárga jelöléseket az AFP adta a képhez
A jelentet más, kormánybarát politikai kommentátorok is megosztották, például Deák Dániel a Megafon Központ tagja, de az ő változata hosszabb, és egyértelműen kiderül, hogy nyelvbotlásról volt szó, amit Deák freudi elszólásként értékelt – azaz, egy olyan bakiként, amikor valaki akaratlanul kimondja, amit valójában gondol.
A idézet valódi kontextusa
Magyar Péter nemrégiben újabb országjárásra indult, hogy népszerűsítse pártját a 2026-os választások előtt (itt archiválva). A politikus Facebook-oldalára feltöltött utolsó néhány élő közvetítésből könnyen megállapítható, hogy a kontextusból kiragadott videóklip Szarvas városában, a Holt-Körös partján készült.. A videó hosszabb verziójában többször is látni a folyót és a város egyik nevezetességét, a Millenniumi emlékművet.
Az eseményről készült élő videó 2025. augusztus 5-én délelőtt indult Magyar Péter Facebook-oldalán (itt archiválva). Az eseményről szintén élőben közvetített, egy másik szögből a Kontroll.hu híroldal, amelynek a felelős kiadója Magyar Márton, a politikus testvére (archiválva itt és itt).
A Facebook élő videóban 29:59 környékén , a Kontroll YouTube-videójában pedig 40:37 környékén látható a félrevezető klippekben szereplő jelenet: “Ha ma lennének a választások, szerintem ezt mindenki tudja, kétharmaddal győzne a Fidesz. A Fidesz? A Tisza! Na, örülök, hogy lesz valami, amit kivághatnak. Szóval: a Tisza.”
A videó egyértelműen mutatja, hogy nyelvbotlásról volt szó, és hogy Magyar és a közönség is nevetett a hibán.
Aktuális közvélemény-kutatások
Több közelmúltbeli közvélemény-kutatás szerint a Tisza párt vezet a Fidesz-KDNP kormánypárt előtt. 2025. augusztus 1-jén a Republikon Intézet a biztosan szavazók körében a Tisza támogatottságát 43, a Fidesz-KDNP-ét 34 százalékra mérte. Június 18-án aMedián szerint a Tisza 15 százalékponttal vezetett a Fidesz előtt.
Elemzők szerint a Tisza párt jelenti a legnagyobb veszélyt Orbán Viktor hatalmára azóta, hogy 2010-ben ismét miniszterelnök lett (itt archiválva).
Júniusban Orbán azt állította, hogy a Tisza előnyét mérő „baloldali” közvélemény-kutatások hamisak, és hogy a kormánypárt előnye „stabil” (itt archiválva). A kormánypárti Századvég Intézet júniusi felmérése szerint a Fidesz a listás szavazatok 44 százalékát, Tisza pedig 39 százalékát kapná.
Nem csak az ellentmondó adatok miatt nehéz megállapítani, hogy hogyan alakulna a parlament összetétele egy hipotetikus választáson, a magyar választási rendszerben a parlamenti székekből 93-ról döntenek a pártlistákra leadott szavazatok, 106 pedig egyéni mandátum, amiről az adott választókerület szavazói döntenek (itt archiválva).
Ezért a pártok népszerűségét nem lehet egy az egyben lefordítani a parlamenti székek számára. A 2022-es választásokon a Fidesz-KDNP a listás szavazatok 54,13 százalékával a parlamenti helyek 68 százalékát szerezte, és így ért el kétharmados többséget (itt archiválva).
Európában egyre gyakrabban terjednek el a bevándorlással kapcsolatos hamis és félrevezető állítások, nem függetlenül attól, hogy az Európai Unió egyes tagállamaiban növekvő ellenállást tapasztalni a nemzeti és a regionális bevándorlás-politikával szemben. Legutóbb például a magyar közösségi médiában megjelent posztok félreértelmeztek egy, a szomszédos Ausztriáról szóló jelentést, amely szerint 2024-ben a menedékjogot megkapók körülbelül kétharmada „írás-olvasási felzárkóztatásra szorult”. A dokumentumot a bejegyzések félreértelmezték, és tévesen azt sugallták, hogy az országban az összes bevándorló kétharmada – azaz körülbelül 1,22 millió ember – írástudatlan, holott valójában a jelentésben a 2024-ben menedékjogot megkapók körülbelül egyharmadáról, azaz nagyjából 7300 főről volt szó. A tanulmány szerzői és független szakértők szerint a bejegyzések túlságosan leegyszerűsítették az írástudatlanság fogalmát, egyes bevándorlók ugyanis még még nem beszélnek németül, de ez nem jelenti automatikusan, hogy analfabéták lennének.
„Egy friss felmérés szerint az Ausztriában élő migránsok kétharmada analfabéta. Ez érdekes, hiszen amikor volt a migrációs válság, akkor a balliberális oldalon azt mondták, hogy itt agysebészek érkeznek, és az a baj, hogy továbbmennek. Hát úgy tűnik, hogy ebben sem volt igazuk.” – fogalmazott Deák Dániel, a Megafon Központ tartalomgyártója egy 2025. július 22-i Facebook-videóban.
A videó eddig több mint 26 000 megtekintést és 113 megosztást ért el. Az Orbán Viktor közösségi média szócsövének tekintett Megafon Központ 2020 óta terjeszti a kormány narratíváját (itt archiválva).
„Az Ausztriában élő bevándorlók jelentős része iskolázatlan analfabéta, akik nemhogy németül, de saját anyanyelvükön sem tudnak írni-olvasni” – írta Deák a hozzászólások között és megosztotta a közmédia egy cikkét is, amelynek címe: „Analfabéta az Ausztriában élő migránsok kétharmada, derül ki egy felmérésből”.
A magyar kormány álláspontja hivatalosan is a “migránsmentesség” és a bevándorlásellenes üzenetek a kormányzati narratíva központi elemét képezik (itt archiválva). A Migration Policy Center olasz kutatóintézet Magyarországot általánosságban “tranzitország”-ként, nem pedig “célország”-ként definiálja bevándorlási szempontból (itt archiválva).
Az AFP hasonló, bevándorlóellenes félrevezető információkat már itt és itt is cáfolt.
A félrevezető állítás a Facebookon. A képernyőmentések 2025. július 25-én készültek. A sárga áthúzást az AFP adta a képhez.
A közmédia hírportálja, a Hirado.hu is félreérthetően tálalta a történetet a Facebookon. A közmédia bejegyzését 2025. július 22-i megjelenése óta több mint 90-szer osztották meg.
Sok kommentelő bevándorlásellenes véleményt fogalmazott meg a félrevezető posztok alatt. „Ezek patológusok! Nagyon jól tudnak bánni a bárddal, baltával, bozótvágóval, késsel és szikével. Akik tudnak írni, azok Kalasnyikov-golyókkal írnak, írtanak” – olvasható az egyik hozzászólás. Valaki más pedig a következőt kommentelte: „A szokásos, a migránsok és a barna bőrűek átlagos IQ-ja 50.”
A félrevezető bejegyzések azonban tévesen miutattak be egy 2024-es, az ausztriai menedékkérőkről szóló jelentést.
Miről szólt a jelentés?
Egy kulcsszavas Google-kereséssel sikerült megtalálni az állítás eredetét, az Osztrák Integrációs Alap (ÖIF), egy osztrák kormányzati alap jelentését (archív linkek itt és itt).
A szervezet honlapja szerint az ÖIF „Ausztria egész területén különböző nyelvi szinteken német nyelvvizsgákat tart, és a folyamatos minőségbiztosítás érdekében értékeli a német integrációs tanfolyamokat”.
A félrevezető bejegyzésekben hivatkozott éves „Statisztikai évkönyv – Migráció és integráció” című jelentést 2025 júliusában tették közzé.
A bevezetőben Franz Wolf, az ÖIF igazgatója így fogalmazott: „Az oktatási hiányosságokkal küzdő menekültek aránya 2015 és 2024 között folyamatosan emelkedett. 2024-ben a menedékjogra vagy kiegészítő védelemre jogosultak mintegy kétharmada szorult írás-olvasás oktatásra, utóbbiak mintegy fele (44 százalék) a saját anyanyelvén is.”
Ebben a bekezdésben Wolf arról ír, hogy a formális oktatás hiánya hogyan jelenthet kihívást az integráció szempontjából.
A félrevezető állítások erre a mondatra vezethetők vissza. A képernyőkép 2025. július 25-én készült. A kék jelölést az AFP adta hozzá
Az ÖIF jelentéséből ezt a bekezdést számokra lefordítva azt kapjuk, hogy tavaly Ausztriába körülbelül 16 000 menedékjogra jogosult ember szorult „írás-olvasás oktatásra”, közülük körülbelül 7300 volt teljesen írástudatlan.
A hivatalos statisztikák szerint 2024-ben Ausztriában körülbelül 17 000 ember kapott menedékjogot, további 7 700 fő pedig kiegészítő védelmet, mert származási országukban veszély fenyegette őket, beleértve a kivégzés lehetőségét is.
Thomas Pohn, az ÖIF kommunikációs vezetője 2025. július 23-án az AFP-nek küldött e-mailben kifejtette, hogy kétféle írástudási igényt különböztetnek meg: „Elsődleges írástudatlanok azok az emberek, akik nem tanultak meg írni és olvasni anyanyelvükön, vagy csak nagyon korlátozott mértékben”. Emellett vannak „az úgynevezett másodlagos írástanulók, akik egy másik írásrendszerben – például arab betűkkel – tudnak írni és olvasni, de még nem sajátították el a latin írásrendszert”.
A szóvivő hozzátette, hogy „2024-ben a menedékjogot vagy kiegészítő védelmet élvezők 66%-ának volt írástudási igénye. Ez azt jelenti, hogy írástudási tanfolyamokra volt szükségük, de ez nem jelenti automatikusan a teljes írástudatlanságot. Ezek közül 44% nem tudott írni-olvasni az anyanyelvén sem, vagyis elsődlegesen írástudatlanok voltak”.
Pohn az AFP-nek elmondta, hogy ezek a számok csak a 2024-ben menedékjogot vagy kiegészítő védelmet kapott személyekre vonatkoznak, de a 2023-as és 2022-es arányok hasonlóak.
Az ÖIF jelentéseit gyakran félreértelmezik az interneten. 2023-ban közzétettek egy nyilatkozatot (itt archiválva) „Tényellenőrzés: Fókuszban a menekültek írástudási igényei” címmel, amelyben tisztázták a témával kapcsolatos gyakori tévhiteket. A nyilatkozatban kifejtették, hogy az Ausztriában menedékjogot kérők többsége olyan országokból érkezett, mint Szíria, Irak és Afganisztán, és sokan közülük nem tanultak még latin betűvel írt nyelveket, például angolt vagy franciát.
Írás-olvasási készségek az osztrák bevándorlók körében
Az Ausztriában élő bevándorlók többsége más európai országokból származik és nem menedékkérőként érkezett az országba. Az Osztrák Statisztikai Hivatal adatai szerint (itt archiválva) 2025 januárjában 1 855 419 fő Ausztriában élő ember nem az országban született. Állampolgárság szerint a legnagyobb csoportot a németek (239 452), a románok (155 715), a törökök (124 788), a szerbek (122 459) és a magyarok (112 376) alkották.
Az AFP felvette a kapcsolatot a Linzi Oktatási Fejlesztési Intézettel, egy nonprofit szervezettel, amely „Alapfokú oktatás és írástudás” néven írástudási programot kínál (itt és itt archiválva).
Sonja Muckenhuber, az intézet igazgatója 2025. július 23-án e-mailben felhívta az AFP figyelmét egy 2022–2023-ban végzett „PIAAC: Felnőttek készségeinek felmérése” (itt archiválva) című felmérésre. A PIAAC egy olyan OECD-felmérés, amit Magyarországon is elvégeztek (itt archiválva).
A 16 és 65 év közötti emberek körében végzett reprezentatív felmérés megállapította, hogy „Ausztriában körülbelül 1,7 millió ember rendelkezik alacsony írástudási készségekkel”, ami azt jelenti, hogy az írástudási készségszint szerint az első vagy az első alatti szintbe tartoznak. Közülük körülbelül 890 000-en nem Ausztriában születtek (beleértve a német állampolgárokat is), ami azt jelenti, hogy az országban élő összes külföldi állampolgár 56 százaléka alacsony írástudási készségekkel rendelkezik.
„Ezek azonban korántsem írástudatlan emberek jelent, ha ez alatt azt értjük, hogy valaki egyáltalán nem tud írni-olvasni, hanem olyanokat is, akik például nem tudják értelmezni egy gyógyszer csomagolásban található betegtájékoztatót. Ők mind az első vagy annál alacsonyabb írás-olvasási szintbe tartoznak” – mondta Muckenhuber az AFP-nek.
A felmérés az első szint alatt azokat az embereket határozza meg, akik „mondatszinten képesek feldolgozni egy szöveg jelentését és megítélni egy mondat értelmét; egyszerű bekezdéseket olvasni és két alternatíva közül a megfelelő szót kiválasztani; nagyon rövid szövegekből származó információk alapján egyszerű és egyértelmű kérdésekre válaszolni (egy szóval vagy számmal)”.
Az első szinten lévő embereket a felmérés úgy definiálja, mint akik „egy oldalon képesek megtalálni az egyes információkat; weboldalon képesek megtalálni a linkeket; képesek azonosítani a releváns szövegrészeket, ha azok kifejezetten meg vannak említve; képesek felismerni a mondatok vagy rövid szövegek jelentését, valamint egy lista vagy több szakasz felépítését egy oldalon”.
A felmérés hozzátette, hogy a teszteket német nyelven végezték, így a nyelvet nem beszélő külföldiek anyanyelvükön való jártasságuk ellenére is alacsony pontszámot érhetnek el.
2025. augusztus 1.
Évek óta keringenek a közösségi médiában olyan híresztelések, hogy az Egyesült Államokban található Yellowstone Nemzeti Park katasztrófa előtt áll, részben mivel a park egy olyan fennsíkon fekszik, ahol gyakori a szeizmikus aktivitás. Az elmúlt hetekben különböző nyelveken - köztük magyarul is - olyan képek és videók terjedtek el, amelyek megtévesztő módon azt állítják, hogy a parkban élő állatok egy közelgő természeti katasztrófa elől menekülnek. A magyar posztok egy olyan képet osztottak meg, amelyen tucatnyi medve fekszik a park bejáratánál lévő úton. Az AFP megállapította, hogy a képet mesterséges intelligencia segítségével készítették, és a 2025. július 23-ig bezárólag nem érkezett hivatalos jelentés arról, hogy nagyszámú medve gyűlt volna össze a park bejáratánál. A nemzeti park és szakértők azt is elmondták az AFP-nek, hogy a virális posztokban szereplő képek egyike sem mutat a parkból menekülő állatokat. A területet nagyon gyakori földrengések miatt fokozottan figyelik, a Yellowstone-vulkán pedig utoljára 70 ezer évvel ezelőtt tört ki.
"Yellowstone-ban példátlan medve-dugó alakult ki: a park bejáratát hatalmas számú állat torlaszolta el. A tudósok riadót fújnak, és elgondolkodnak: lehet, hogy a medvék valamilyen közelgő fenyegetésről tudnak, amiről nekünk fogalmunk sincs?" – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzés leírása, a posztot 2025. június 17-e óta már több mint 740 ember osztotta meg. A poszthoz csatolt képen medvék tucatjait látni, amint egy erdős úton hevernek.
A hamis kép magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. július 23-án készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Ugyanez a kép, valamint más, állatokat ábrázoló képek és videók már francia nyelven is terjedni kezdtek, ahogyan arról az AFP ebben a tényellenőrzésben írt. A hamis és félrevezető állítások mind hasonló narratívát követnek: az állatok tömegével hagyják el a Yellowstone Nemzeti Parkot, az Egyesült Államok egyik leghíresebb nemzeti parkját, mivel valamilyen természeti katasztrófa fenyeget, például a vidéken található vulkán kitörése.
De a nemzeti park az AFP megkeresésére elmondta, hogy nincs szó arról, hogy tömegesen menekülnének az állatok a parkból. Szakértők azt is hozzátették, hogy folyamatosan monitorozzák a környék szeizmikus aktivitását, de semmi szokatlant nem tapasztaltak. Ráadásul a magyarul terjedő képről megállapítható, a vizuális ellentmondások, és a digitális elemzés eredménye alapján, hogy mesterséges intelligenciával készült.
A medvékről készült képet MI generálta
Több felhasználó is a magyar Facebook-bejegyzés alatt kétségének adott hangot, hogy a kép valódi lenne. Az InVID-WeVerify ellenőrző programja, amelynek a fejlesztésében az AFP is részt vesz, a kép digitális elemzése után arra jutott, hogy azt nagy valószínűséggel MI-generálta.
Ahogyan arra a Snopes tényellenőrző oldal is felhívja a figyelmet (itt archiválva), egy fordított képkeresésselegészen 2025. februárig visszamenőleg lehet változatokat találni a képről, mint amilyen ez is, amit a Bear's Word (A medvék világa) Facebook oldal osztott meg, és ami a magyarul terjedő fotó tükrözött, jobb minőségű változata. A Facebook-oldal a képet eredetileg a "gyönyörű, mesterséges intelligenciával készült kép" leírással tette közzé, ahogyan az a poszt szerkesztési előzményeiből kiderül, majd márciusban törölték ezt a leírást.
A magyar közösségi médiában is terjedő kép egy 2025. februári változata, ahol mesterséges intelligenciával készült képként van megjelölve. A képernyőmentés 2025. július 23-án készült
Ez a kép jobb minőségű, mint a magyar változat és számos olyan részletet meg lehet rajta figyelni, amelyek mesterséges intelligenciára utalnak. A Yellowstone-ban grizzly és fekete medvék élnek (itt archiválva), a nemzeti park honlapján a medvék jellegzetes talplenyomatát is megtalálni, de a közösségi médiában terjedő képen látható egyik medvének sima, csizmatalpszerű talpa van karmok nélkül:
A Yellowstone medvéinek talplenyomata a nemzeti park honlapján, és az interneten terjedő kép. A sárga jelölést és a vízjelet az AFP adta a képhez. A képernyőmentések 2025. július 23-án készültek
De további jelek is MI-re utalnak, a kép közepén az egyik medve például furcsa, kicsavarodott pózban hever, mögötte pedig két medve is inkább csak amorf barna folt fej és lábak nélkül, mint valódi állat.
A közösségi médiában terjedő kép egy részlete. A képernyőmentés 2025. július 23-án készült. A színes jelöléseket és vízjelet az AFP adta a képhez
Az AFP több kulcsszavas Google-kereséssel is próbálkozott, de nem talált hiteles beszámolót arról, hogy a tömegével medvéket észleltek volna a Yellowstone útjain, vagy hogy az érintett szövetségi államok (Wyoming, Idaho és Montana) bármelyikében medvék miatt útlezárás lett volna.
Nem menekülnek az állatok, és a szeizmikus tevékenység is normális
Az AFP megkeresésére a Yellowstone-park szolgálatai közölték, hogy „a Yellowstone park vadállatai nem hagyják el a parkot nagy számban”, hozzátéve, hogy „a menekülésről szóló pletykák hamisak, és mesterséges intelligencia által generált képeken alapulnak”.
A Yellowstone Nemzeti Parkot körülvevő fennsíkon, amely az amerikai kontinens egyik legaktívabb geotermikus övezetének számít, nagyon gyakoriak a földrengések, de a cikkünk megjelenése előtti hetekben és hónapokban a Utah Egyetem szeizmográfiai állomásai, amelyek a terület földalatti geológiai tevékenységét figyelik, nem regisztráltak jelentős földrengéseket (itt archiválva).
"Ez a fajta történet néhány évente felbukkan, sok videó, amely jelenleg kering, nem új, és nem is Yellowstone-ban forgatták” – mondta az AFP-nek Jamie Farrell (itt archiválva), a Utah Egyetem geológiai és geofizikai tanszékének professzora, aki kizárta annak lehetőségét, hogy a virális képeken és videókon látható állatok földrengés elől menekülnének.
„Ami a szeizmikus aktivitást illeti” – mondta el a szakember – „nem tapasztaltunk semmi szokatlant a régióban, sem a szám, sem az intenzitás, sem a helyszínek tekintetében”.
A Yellowstone-régió szeizmikus és vulkáni helyzetéről az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS) honlapján olvashatók havi jelentések, amelyek az utahi egyetem szeizmikus állomásainak elemzési eredményeit közlik. Bár 2025 júniusában mintegy hatvan földrengés történt, a legerősebb sem haladta meg a Richter-skála 2,7-es értékét, ami egy regisztrált, de a felszínen nem vagy csak gyengén érezhető eseménynek felel meg (itt és itt archiválva).
2025. július 21-i képernyőmentés az USGS honlapjáról
Ismétlődő pánik a Yellowstone-vulkán körül
Nem ez az első alkalom, hogy az a hamis narratíva terjed, hogy a Yellowstone-parkban az állatok szokatlan viselkedést produkálnak, és ez valami katasztrófát jelez előre. 2015-ben a Snopes weboldal már közzétett egy cikket, amelyben egy hasonló pletykát ellenőriztek (itt archiválva). 2014-ben pedig az AFP szentelt egy cikket (archivált link) a Yellowstone-i "szupervulkánnak", miután hasonló híresztelések kaptak szárnyra.
A kérdéses hamis hír gyakran azon a tudományosan megalapozatlan elképzelésen alapul, hogy egyes állatok képesek előre érezni a földrengéseket, jóval azok bekövetkezte előtt. De tudományos tanulmányok soha nem igazolták, hogy az állatok képesek előre jelezni a földrengéseket, ahogyan azt Dr. Sebastian Hainzl (itt archiválva), a szeizmikus mozgások szakértője elmagyarázta az AFP-nek ebben a 2023-as cikkben.
Az egyik visszatérő narratíva a Yellowstone-kalderával kapcsolatos, amely egy a nemzeti park alatt található úgynevezett szupervulkán.
Ez a több tíz kilométer átmérőjű vulkáni kráter a bolygó egyik legnagyobb „szupervulkánja”. A legtöbb ilyen már kialudt, de ez nem vonatkozik a Yellowstone-i kalderára, amely több különösen intenzív szuperkitörést is átélt, legutóbb olyan 630 000–640 000 évvel ezelőtt. A vulkán utolsó „normális” kitörése körülbelül 70 000 évvel ezelőtt történt, az USGS szerint.
A lenyűgöző geológiai jelenség iránti érdeklődés 1960-as évekbeli felfedezése óta azzal a visszatérő félelemmel párosul, hogy egy ismét egy "szuperkitörésre" kerülhet sor, amelynek potenciálisan pusztító következményei lehetnének, és amely több milliárd tonnányi hamut juttatna a levegőbe, veszélybe sodorva ezzel az emberiséget. De a szakértők szerint semmi nem utal rá, hogy ez hamarosan bekövetkezne.
„A Yellowstone ma sem áll közelebb a kitöréshez, mint tegnap” – foglalta össze az AFP-nek David Pyle, az Oxfordi Egyetem földtudományi professzora, „és a legvalószínűbb, hogy több ezer évig nem lesz újabb szuperkitörés a Földön”.
2025. július 24.
Donald Trump amerikai elnök egy fogvatartó központ építését rendelte el egy elhagyatott reptéren, mélyen Florida állam Everglades részén. A bevándorlók fogvatartására létrehozott létesítmény “Aligátor Alcatraz” néven vált ismertté. Több nyelven is terjedni kezdett egy mesterséges intelligencia által generált kép, amin állítólag a létesítményt látni. A kép a magyarországi felhasználók között is terjedni kezdett, ahol a kormány szövetségesként tekint Trumpra, és gyakran méltatja az amerikai elnök bevándorlásellenes politikáját. De a képen látható vizuális elemek, és a Google SynthID eszköze is mind azt erősítik meg, hogy a képet mesterséges intelligencia generálta.
“‘Alcatraz aligátorokkal’ – a hely, ahová az Egyesült Államokból kitoloncolásra jelölteket szállítanak” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzés leírása. A 2025. június 29-én megosztott videóban először fehér épületeket látni, amiket egy hüllőktől hemzsegő vizesárok vesz körbe. A kép lassan egy másik, aligátorokat mutató videóra vált át. A videó az X-en és a Telegramon is terjed magyar nyelven, ahol már több mint 1300 megtekintést ért el.
Ugyanez a kép már több nyelven is terjedt a közösségi médiában, például angolul, franciául, görögül és spanyolul.
A videó aközben kezdett el terjedni az interneten, hogy Donald Trump amerikai elnök bejárta az “Aligátor Alcatraz” névre keresztelt létesítményt, ami egy elhagyott repülőtéren épült fogvatartó központ. A Florida államban található helyszín egy mocsaras vidéken fekszik, ahol sok a különféle veszélyes hüllő. A létesítményt 2025 júniusában kezdték el építeni Trump a papírok nélküli bevándorlók kitoloncolására irányuló politikája részeként.
Donald Trump a magyar kormány fontos szövetségese, főleg olyan témákban, mint a bevándorlásellenesség, amely Orbán Viktor kormánya számára is kulcskérdés politikailag (archiválva itt, itt és itt).
Florida állam Everglades vidékén valóban építettek egy fogvatartótábort a bevándorlóknak, de a közösségi médiában terjedő kép, amely állítólag ezt a létesítményt mutatja, hamisítvány.
A hamis állítás magyarul a Facebookon és a Telegramon. A képernyőmentések 2025. július 18-án készültek. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
A kezdeményezés kritikusai szerint a Trump keményvonalas migrációs politikája részeként épült létesítmény veszélyezteti az Everglades ökoszisztémát, és sértheti a bevándorlók jogait.
Vizuális ellentmondások
Az AFP előszőr egy fordított képkereséssel próbálkozott, ez csak további példákat eredményezett a képre a hamis állítással, valamint olyan tényellenőrzőcikkeket, amelyek az állítást cáfolták.
Az AFP több vizuális ellentmondást is talált a képen, ami arra utal, hogy az valószínűleg nem valódi. Különösen a vízben úszkáló lények alakja furcsa, nem tűnnek sem kígyónak, sem aligátornak, és a víz egyetlen részére csoportosulnak.
A furcsa élőlények az X-en magyarul megosztott képen. A képernyőmentés 2025. július 18-án készült. A piros áthúzást és a sárga jelölést az AFP adta a képhez
Ráadásul egyes járművek hátsó fele, például a kép bal oldalán, úgy tűnik, hogy nem érintkezik a talajjal. A jobboldali, kinagyított autó ablakai pedig furán vannak elrendezve.
A mesterséges intelligencia által generált kép, az AFP kinagyított néhány vizuális ellentmondás.A képernyőképek 2025. június 8-án készültek
A helyszín vizsgálata
Az "Alligátor Alcatraz" névre keresztelt létesítményt a floridai Ochopee közösségi övezetben található Dade-Collier kiképző- és átmeneti repülőtéren állították fel.
Ha megnézzük a repülőtérről készült Google Maps-képeket, hamar világossá válik, hogy a helyszínen nincs aligátorokkal teli vizesárok (itt archiválva):
A létesítmény valódi helyszíne a Google Térképen, valamint az egyik hamis poszt magyarul a Facebookon. A képernyőmentések 2025. július 18-án készültek. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Ha összehasonlítjuk a közösségi médiában terjedő képet az AFP által 2025. július 7-én a bevándorlókat fogva tartó központról készített légi felvételekkel, akkor azt láthatjuk, hogy azok jelentősen eltérnek egymástól.
A létesítmény az AFP légi felvételén 2025. július 8-án, valamint az egyik hamis poszt magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. július 18-án készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
A létesítmény az AFP légi felvételén 2025. július 8-án, valamint az egyik hamis poszt magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. július 18-án készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
A nemzetközi, és az amerikai sajtó által a létesítményről közzétett képek és felvételek alig hasonlítanak a közösségi médiában megosztott képhez (archiválva itt, itt és itt).
Az AFP a képet a Google SynthID felismerő eszközével is kielemezte, amely a Google mesterséges intelligencia modelljei által generált fényképeket és videókat azonosítja.
Az eszköz "nagyon magas" megbízhatósággal észlelte, hogy a kép "Google AI-val készült", amint az az alábbi képernyőképen is látható:
Pillanatkép a SynthID detektáló eszköz felületéről
