2026. május 30.
A 2026 áprilisában egy tengerjáró hajó fedélzetén kitört hantavírus-járvány eredetével kapcsolatban számos pletyka jelent meg a közösségi médiában. A virális posztok azt sugallják, hogy a vírus megjelenése összefüggésben áll egy ausztráliai, queenslandi virológiai laboratóriumban történt esettel, ahol nem találtak a nyilvántartásban szereplő hantavírus-mintákat. Az incidens azonban több évvel korábban történt, és az ausztrál egészségügyi hatóságok 2024-es vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy nagy valószínűséggel nyilvántartási hiba történt, a minták hollétét illetően pedig nincs bizonyosság. Mindenesetre az általuk tartalmazott vírustörzs nem azonos azzal, amelyet 2026-ban a tengerjáró hajó utasainál diagnosztizáltak.
"323 halálos vírust tartalmazó fiola tűnt el egy ausztrál laboratóriumból — ABC News. Közülük közel 100 fiola Hendra vírust tartalmazott (lovakról emberekre terjedő, 57%-os halálozási aránnyal). Két fiola hantavírust (rágcsálók terjesztik, 38%-os halálozási aránnyal), 223 fiola pedig lyssavírust (veszettségvírus, majdnem 100%-os halálozási aránnyal)" – olvasható egy 2026. május 6-i magyar Facebook-bejegyzés, amit már több mint 500 ember osztott meg. Hasonló állítások már más magyar posztokban, valamint angolul, franciául és németül is terjedni kezdtek az interneten.
Egyes posztok egy videót is tartalmaznak, amiben egy öltönyös férfi "elveszett anyagokról" beszél, amelyek szerinte nem jelentenek közegészségügyi kockázatot.
A megalapozatlan állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2026. május 27-én készült. A sárga áthúzást az AFP adta a képhez
A bejegyzések röviddel azután kezdtek terjedni, hogy április végén egy tengerjáró hajón egy ritka hantavírus-járvány tört ki. A holland Oceanwide Expeditions által üzemeltetett hajó akkor került a hírekbe, amikor három utas meghalt hantavírus-fertőzés következtében.
2026. május 27-ig bezárólag hat különböző országból 13 beteget soroltak a megerősített esetek közé a WHO adatai szerint.
A kérdéses események 2021-ig nyúlnak vissza
Az állításaik alátámasztására a közösségi média posztokban egy hiteles videó szerepel, amint Tim Nicholls, Queensland egészségügyi miniszterének sajtótájékoztatóját látni. Queensland azaz ausztrál állam, ahol a történetben szereplő laboratórium található. A videóban a miniszter valóban kijelenti, hogy a vírusminták „eltűntek” egy állami virológiai laboratóriumból – a bejegyzések azonban elmulasztják megemlíteni, hogy a videó valójában 2024-ből származik, és hogy a szóban forgó eset valószínűleg 2021-ben történt.
A Queensland-i egészségügyi miniszter által 2024 decemberében közzétett sajtóközleményről és videóról készült képernyőképek, 2026. május 15-én.
Más felhasználók, akik hasonló bejegyzéseket osztottak meg, egyértelműen jelezték, hogy az események évekkel ezelőtt történtek, de mégis azt sugallták, hogy kapcsolat áll fenn a 2026 áprilisában az MV Hondius tengerjáró hajó fedélzetén észlelt hantavírusos esetekkel (itt archiválva).
2024. december 9-én az ausztráliai Queensland állam közleményben jelentette be, hogy 323, veszélyes vírusok mintáit tartalmazó fiola „nem volt elszámolható”. Ezek között két, hantavírus-mintákat tartalmazó fiola is volt, amelyeket a laboratórium a 2000-es években szerzett be.
A hatóságok szerint ez az eltűnés – ami a helyi Közegészségügyi Virológiai Laboratóriumban történt, és amit „történelmi jelentőségű biológiai biztonsági protokollsértésként” írtak le – állítólag 2021-ben történt, de csak 2023-ban észlelték. A közleményben bejelentették, hogy független vizsgálat indult, mivel „a laboratórium nem tudta megállapítani, hogy az anyagokat eltávolították-e a biztonságos tárolóhelyükről, vagy megsemmisítették őket”.
„Fontos megjegyezni, hogy a vírusminták nagyon gyorsan degradálódnak az alacsony hőmérsékletű fagyasztón kívül, és elveszítik fertőzőképességüket” – mondta akkor Queensland egészségügyi igazgatója, John Gerrard a közlemény szerint. Becslése szerint „a legvalószínűbb, hogy a mintákat autoklávozással megsemmisítették – ami rutin laboratóriumi gyakorlat –, de ezt nem rögzítették megfelelően” (itt archiválva).
Feltehetően leltározási hiba történt
A félrevezető posztok általában megelégednek azzal, hogy csak a vírusminták eltűnéséről szóló, 2024-es egészségügyi hatósági közleményt idézzék, anélkül hogy beszámolnának a vizsgálatok későbbi megállapításairól.
A Queenslandi Egészségügyi Minisztérium honlapja, 2026. május 15-én készített képernyőkép
2025. szeptember 3-án a queenslandi Egészségügyi Minisztérium közzétette a vizsgálat eredményeit, amelyek arra a következtetésre jutottak, hogy a Hendra-vírus, a Lyssavírus és a hantavírus mintái valószínűleg nem vesztek el és nem is lopták el őket, hanem a hiányuk a pontatlan nyilvántartás vezetésének tudható be.
A vizsgálati hatóságok által bemutatott jelentés a laboratórium „nem megfelelő nyilvántartásvezetéséből” fakadó szabálytalanságokra mutatott rá, beleértve „a megfelelő dokumentáció hiányát” a fagyasztó meghibásodását követően 2021-ben annak tartalmának új tárolóhelyre történő áthelyezésével kapcsolatban. A jelentés szerint a laboratórium nyilvántartásában a szóban forgó fagyasztóban „két hantavírust tartalmazó cső” szerepelt „a 2000-es években.”
A mintáknak nincs köze a 2026-os esetekhez
A hantavírus-fiolák tekintetében a vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy hiányukra „a legvalószínűbb magyarázat” az, hogy a mintákat „valójában még a 2000-es években megsemmisítették, de a tárolási nyilvántartást nem frissítették ennek megfelelően”. A vizsgálóbizottság hozzátette, hogy rendellenes lett volna, ha a kutatók a laboratóriumban megengedett maximális időtartamnál tovább megőrzik a mintákat a megsemmisítésük nélkül, mivel a szokásos eljárás ezt megköveteli, és hogy a rutinszerű megsemmisítés valóban megtörtént anélkül, hogy a minták pontos jellegét rögzítették volna, ahogyan azt kellett volna.
A vizsgálat megállapításai ugyanakkor rámutattak arra, hogy a kérdésben lehetetlen kategorikus következtetést levonni, tekintettel a hiányos nyilvántartásra és a laboratóriumi személyzet tanúvallomásai közötti ellentmondásokra.
Az AFP megkeresésére a queenslandi Egészségügyi Minisztérium szóvivője 2026. május 18-án kijelentette, hogy „nincs bizonyíték semmilyen kapcsolatra az MV Hondius fedélzetén kitört hantavírus-járvány és a queenslandi virológiai laboratóriumból hiányzó vírusminták között.”
A szóvivő hozzátette, hogy „a hiányzó vírusminták egyike sem tartalmazta az Andok-vírust, amely az MV Hondius fedélzetén kitört járványhoz kapcsolódó hantavírus-típus” – ez egyben az egyetlen hantavírus-változat, amely képes emberről emberre terjedni.
Továbbá az MV Hondius utasai által elkapott hantavírus-változat ismerten Argentínában endémiás – mondta el az AFP-nek egy 2026. május 20-án megjelent interjúban Helen Clark, a Pandémiás Felkészültség és Reagálás Független Testületének társelnöke.
Ismét előkerülnek régi összeesküvés-elméletek
Az MV Hondius tengerjáró hajó világszerte aggodalmat váltott ki, miután 2026 áprilisának elején hantavírus-járvány tört ki a fedélzetén (itt archiválva).
Védőruhába öltözött emberek hagyják el a hantavírussal fertőzött holland MV Hondius nevű tengerjáró hajót, miután 2026. május 18-án megérkezett a rotterdami kikötőbe, és átvizsgálták.
A hajón azonosított vírusváltozat, az andesi hantavírus ritka és különösen veszélyes törzs, amely ellen nincs sem védőoltás, sem specifikus kezelés. A vírus emberről emberre terjedhet, akár hathetes lappangási idővel.
A járvány eredete továbbra sem ismert, de az ENSZ egészségügyi ügynöksége szerint az első fertőzés valószínűleg már az április 1-jén kezdődő expedíció előtt bekövetkezett, mivel az első halálos áldozat, egy 70 éves holland férfi, már április 6-án tüneteket mutatott. A vírus lappangási ideje azonban egytől hat hétig terjed.
A vírusos megbetegedés nyomán újra előkerültek a vakcinákkal és az állítólagos népességszabályozási tervekkel kapcsolatos régi összeesküvés-elméletek.
Az Egészségügyi Világszervezet május 17-én közölte, hogy fenntartja a hantavírus-járvány „alacsony kockázatú” minősítését, miközben a járvány kiindulási helyéül szolgáló tengerjáró hajó a holland partok felé közeledett. „A közegészségügyi kockázatot a rendelkezésre álló legfrissebb információk alapján újraértékeltük, és a globális kockázat továbbra is alacsony” – áll a WHO közleményében (itt archiválva).
2026. április 16.
A közösségi médiában egyes felhasználók újra népszerűsíteni kezdték az úgynevezett Bates-módszert. De vigyázat: Ennek az 1920-as évekből származó elméletnek nincs tudományos alapja, és egyes elemei még veszélyesek is lehetnek. A relaxációs gyakorlatok enyhíthetik a szemfáradtságot, de semmiképpen sem helyettesítik a látáskorrekciót.
2026. február 20.
Több mint egy évtizede terjed online az a hamis állítás, hogy a klór‑dioxid – egy vízfertőtlenítésre használt vegyület – valójában egy csodaszer, amely állítólag számos egészségügyi problémát, köztük a Covid–19-et és a rákot is képes gyógyítani. 2025 végén és 2026 elején magyar közösségi médiában is megjelentek olyan bejegyzések, amelyek szerint a vegyület gyógyítja a rákot és bizonyos oltási mellékhatásokat. A szakértők azonban az AFP-nek elmondták, hogy az anyag nem használható terápiás célra, mivel erős oxidálószer, amely károsítja az emberi sejteket. Az EU-ban nem engedélyeztek semmilyen klór‑dioxid‑alapú gyógyszert, és Magyarországon jogi következményekkel járhat, ha valaki ilyen anyagokat gyógyszerként reklámoz vagy árusít.
Egy magyar felhasználó több olyan Facebook-bejegyzést (1,2,3) is publikált 2025 decemberében és 2026 januárjában, amelyek a klór‑dioxidot az „mRNS‑oltások mellékhatásainak” ellenszereként népszerűsítették; a posztokat több száz alkalommal osztották meg a közösségi oldalon. A bejegyzések egy régi, már cáfolt állítást ismételnek el, amely szerint az oltás által termelt tüskefehérjék korlátlan ideig a szervezetben maradnak és terjednek, különféle rendellenességeket – például autoimmun betegséget és rákot – okozva. A valóságban a tüskefehérje csak néhány hétig van jelen a szervezetben, és az immunrendszer válasza során lebomlik és eltűnik.
Ugyanez a felhasználó egy másik bejegyzésben azt állította, hogy a klór‑dioxid egy „alternatív rákgyógyszer” más, szintén nem bizonyított rákkezelések mellett, mint például a fenbendazol, az ivermektin és a metilénkék.
A hamis Facebook-bejegyzések. A képermyőmentések 2026. február 18-án készültek. A piros áthúzásokat az AFP adta a képhez
A klór‑dioxid‑termékek magyarországi népszerűsítése nem új jelenség. 2021-ben egy magyar állampolgár felfüggesztett börtönbüntetést kapott ilyen készítmények reklámozásáért, és a magyar egészségügyi hatóságok már 2010-ben figyelmeztetést adtak ki a klór‑dioxid veszélyeiről.
Egy farmakológiai szakértő és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ megerősítette az AFP-nek, hogy ezek a készítmények eleve veszélyesek, és a klór‑dioxid természeténél fogva „nem alkalmas semmilyen betegség terápiás, belsőleges kezelésére”.
A klór-dioxid nem gyógyítja a rákot
A klór‑dioxid természetes formájában „erős szagú, vörösessárga gáz”, amely a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vegyi biztonsági útmutatója szerint bőrrel érintkezve vagy belélegezve súlyos irritációt, tüdőödémát, nagyobb mennyiségben pedig akár halált is okozhat.
A széles körben alkalmazott rákterápiák célja, hogy lassítsák a rákos sejtek terjedését, illetve elpusztítsák vagy eltávolítsák azokat a szervezetből. Emellett folynak kutatások az mRNS‑technológiák alkalmazásáról is annak érdekében, hogy segítsék a szervezetet a daganatok leküzdésében.
A hamis elképzelést, miszerint a klór‑dioxid lehetséges rákgyógyszer lenne, 2025 januárjában az amerikai színész Mel Gibson is népszerűsítette, ezt az állítást az AFP ebben a cikkben már megcáfolta. A szakértők az AFP‑nek elmagyarázták, hogy nem létezik olyan tanulmány, amely alátámasztaná a klór‑dioxid rákgyógyító hatását, és hogy attól, hogy egy fertőtlenítőszer képes sejteket vagy mikrobákat elpusztítani egy felületen, még nem használható az emberi szervezetben.
A Magyar Kémikusok Lapja 2021 májusi cikke szerint a klór‑dioxid „megfelelően kis koncentrációban víztisztításra, élelmiszerek lemosó kezelésére és szilárd felületek fertőtlenítésére alkalmas, szájon át fogyasztva igen mérgező”. A cikk azt is kifejti, hogy egyesek külön árusítanak olyan vegyszereket, amelyek egyszerű háztartási összetevőkkel összekeverve klór‑dioxid‑oldatot (CDS) állítanak elő.
Csupor Dezső szakgyógyszerész, a Szegedi Egyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének tanszékvezető egyetemi docense az AFP február 6‑án küldött megkeresésére e‑mailben megerősítette, hogy nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a klór‑dioxid bármilyen terápiás előnnyel rendelkezne. A szakértő azt is kifejtette, hogy mind az otthoni klór‑dioxid‑előállítás, mind az ilyen készítmények fogyasztása veszélyes.
"A ClO2 egy nagyon erős oxidálószer, ebben rejlik fertőtlenítő hatása. Nem válogat, mindent öl, roncsol, gyógyhatás céljával soha nem fogják használni" – mondta el a szakember.
A klór-dioxid nem gyógyír az "mRNS Covid-oltások mellékhatásaira"
Az mRNS‑alapú Covid‑oltások hatására a sejtek olyan antigéneket, úgynevezett tüskefehérjéket állítanak elő, amelyek hasonlítanak a koronavírus tüskefehérjéire; ezáltal a szervezet megtanulja felismerni a vírust és védekezni ellene. A tudósok elmagyarázták, hogy a tüskefehérjék átlagosan két hétig maradnak a szervezetben.Egy 2024-es jelentés szerint a Covid‑19 elleni oltások 2020-as bevezetésük óta több mint egymillió életet mentettek meg csak a WHO európai régiójában, amely 53 országot foglal magában.
Ennek ellenére visszatérően terjed az a hamis állítás, hogy a Covid‑oltások után a tüskefehérjék szétterjednek a szervezetben, ott korlátlan ideig megmaradnak, és egy sor mellékhatást okoznak. Az AFP már 2021-ben több cikkben is megcáfolta ezeket az állításokat, például itt és itt.
Az mRNS technológia működési elve
A német Robert Koch Intézet oltásinformációs oldala szerint továbbra sincs bizonyíték arra, hogy az mRNS‑alapú Covid‑oltások hosszú távon károsítanák a szervezetet.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) arra figyelmeztet, hogy a Covid‑oltások enyhébb mellékhatásokat okozhatnak, például fejfájást, lázat vagy izomfájdalmat, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy „nincs bizonyíték arra, hogy a Covid–19 vakcinák hosszú távon olyan mellékhatásokat okoznának, mint például a rák”.
Néhány súlyos, de nagyon ritka mellékhatás – például szívburokgyulladás (pericarditis) vagy szívizomgyulladás (myocarditis) – előfordult. Ugyanakkor a legtöbb érintett néhány héten belül felépül. Ahogy ebben a cikkben elmagyaráztuk, a klór‑dioxid fogyasztása károsítja a szívet és a májat, és a szer „emberi használatra nem alkalmas”.
Ahogy Csupor Dezső az AFP‑nek elmondta, a klór‑dioxid egyszerűen alkalmatlan bármilyen terápiás felhasználásra, mivel válogatás nélkül mindent károsít, amivel érintkezik; a kockázat éppen a klór‑dioxid „nem szelektív hatásában” rejlik. A szakértő szerint nem specifikusan hat, vagyis "nem receptorokon, nem enzimeken, nem jelátviteli útvonalakon keresztül", hanem közvetlen kémiai reakcióval, oxidáció révén. Hozzátette, hogy a klór‑dioxid „oxidálja az aminosavakat, inaktiválja a fehérjéket, károsítja a membránlipideket és a nukleinsavakat — lényegében mindent, amivel találkozik. Szájon át fogyasztva ez mérgezésként értelmezhető.”
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) 2026. február 17‑én küldött e‑mailben megerősítette az AFP számára, hogy „a klór-dioxid és klór-dioxidot felszabadító termékek nem alkalmasak gyógyításra”. Hozzátették, hogy a vegyület nem szerepel az EMA vagy az NNGYK gyógyszer-adatbázisaiban, így sem az Európai Unióban, sem Magyarországon nem engedélyezett gyógyszerként.
"A klór-dioxid maró hatású vegyület, irritálja a nyálkahártyát, hányást, hasmenést, hasi görcsöket, súlyosabb esetekben vörösvértestek szétesését (hemolízis), methemoglobinemiát, veseelégtelenséget okozhat. A forgalmazók félrevezető módon ezeket gyakran „természetes mellékhatásokként” tüntetik fel, ami miatt sokan nem fordulnak időben orvoshoz" – mondta el a hatóság az AFP kérdésére.
Az egészségügyi hatóság azt is kifejtette, hogy az epidemiológiai adatok alapján a klór‑dioxid lenyelése „a lakosság sérülékeny csoportjaira – csecsemőkre, gyermekekre, idősekre és krónikus betegekre –, náluk akár a meglévő betegségek súlyosbodását is kiválthatja”.
Az egészségügyi hatóságok világszerte küzdenek a klór-dioxidról szóló hamis állítások ellen
Az NNGYK figyelmeztet, hogy "a klór-dioxid nem alkalmas semmilyen betegség terápiás, belsőleges kezelésére", és hogy a "hamis vagy nem engedélyezett gyógyszerek forgalmazása bűncselekmény, amely Magyarországon akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető".
Az egészségügyi hatóságok világszerte — többek között Argentínában, Svájcban, Franciaországban, Kanadában és Németországban— figyelmeztetéseket adtak ki arra vonatkozóan, hogy a klór‑dioxidot nem szabad gyógyszerként használni, és hogy az ilyen készítmények súlyosan károsak lehetnek az egészségre. A klór‑dioxid ráadásul szerepel az Amerikai Munkahelyi Biztonsági és Egészségügyi Hivatal (OSHA) veszélyes anyagokat felsoroló listáján is, mint olyan anyag, amely belélegezve, lenyelve vagy bőrrel érintkezve komoly kockázatot jelent.
A klór‑dioxidot „alternatív gyógykezelésként” népszerűsítő egyik legismertebb szereplő Andreas Kalcker, egy német állampolgár, akire a magyar közösségi médiában terjedő félrevezető bejegyzések is gyakran hivatkoznak. Több országban is jogi eljárások indultak ellene veszélyes klór‑dioxid‑termékek reklámozása miatt; például 2012-ben Spanyolországban letartóztatták.2021-ben Argentínában vádat emeltek ellene egy ötéves kisfiú halála után, aki „a klór‑dioxiddal összhangban álló szervi elégtelenség” következtében hunyt el.
Az AFP az elmúlt években több alkalommal is megcáfolta a klór‑dioxidról terjesztett hamis állításokat, például hogy gyógyítaná az autizmust, a rákot vagy a Covid–19-et.
2025. december 1.
Az 5G egy ötödik generációs mobilkommunikációs szabvány, aminek a bevezetése 2019-ben kezdődött el. Egy 2025 novemberében a közösségi médiában elterjedt állítás szerint az 5G úgy „grillezi” meg az életet a Földön, ahogy a mikrohullámú sütő átmelegíti az ételt. A szakértők azonban kijelentették, hogy ez a hasonlat nem helytálló, és az 5G biztonságos, ha betartják a törvény által megszabott biztonsági előírásokat. A posztok egy orvos kijelentéseit is idézik az 5G-vel kapcsolatban, de az abban foglaltak szintén tévesek.
„A német fiziológus és zeolit-pionír, Karl Hecht professzor a berlini Charité kórházból az 5G-ről: »Ennek a rendszernek a termikus hatása a földi élet lassú elpusztítását okozza. Emberek, állatok, növények«” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amit a 2025. novemberi publikációja óta már több mint 80 felhasználó osztott meg.
Ugyanez a kép és a Karl Hechtnek tulajdonított idézet német nyelven is terjed a közösségi médiában, például a Facebookon és Instagramon.
A hamis állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. november 28-án készült
A mikrohullámú sütők és az 5G-s rádióhullámok közötti összehasonlításnak azonban szakértők szerint nincs alapja. A szakemberek elmondták, hogy a mobilhálózat nem melegíti fel jelentősen a környezetet.
„A természetet nem melegítik fel az 5G-bázisállomások”
2019 óta folyik az 5G mobilhálózat bevezetése. Az 5G fő előnye, hogy lehetővé teszi a gyorsabb adatátvitelt, például a mobiltelefonok számára. Az 5G mobilhálózat nagyfrekvenciás elektromágneses mezőket használ az adatok átviteléhez. A mikrohullámú sütők szintén nagyfrekvenciás elektromágneses mezőket használnak, amelyek frekvenciája hasonló a mobilhálózatéhoz.
„De a frekvencia nem mond semmit a teljesítményről” – magyarázta el Dirk Heberling 2025. november 21-én az AFP-nek adott interjúban. Heberling az Aacheni Műszaki Egyetem Magasfrekvenciás Technológiai Intézetét (IHF) vezeti, amely több ezer tanulmányt gyűjtött az elektromágneses mezők hatásairól. A szakember elmondta, hogy az 5G-vel ellentétben „a mikrohullámú sütő egy zárt készülék, amelynek célja az ételek melegítése a sütőtérben”. A teljesítmény egyenetlenül oszlik el, ezért a melegíteni kívánt ételt tartalmazó edényt egy forgótányéron is forgatni kell. „Ellenkező esetben az étel nem melegszik egyenletesen” – magyarázta Heberling.
„A táplálékra ható mezők intenzitása lényegesen magasabb, mint a mobilkommunikáció esetében” – válaszolta az AFP kérdésére a német Szövetségi Sugárvédelmi Hivatal (BfS) szóvivője 2025. november 24-én. A BfS szóvivője visszautasította a felvetést, hogy az 5G-tornyok „megsütnék” a környezetet: „A mobilhálózatok – beleértve az 5G-t is – magas frekvenciájú elektromágneses mezői nem járulnak hozzá jelentősen a globális felmelegedéshez.”
Heberling ezt a következő módon szemléltette: „Nem, a természetet nem melegítik fel az 5G-bázisállomások.” Az IHF vezetője szerint az ehhez szükséges energia „egyáltalán nincs meg” az 5G esetében. Heberling elmondta, hogy egy mikrohullámú sütő sem lenne képes „megsütni” egy fát, mivel a teljesítménye nem elegendő „ilyen mértékű felmelegedés eléréséhez”. Ráadásul „az ebben a kis térben felszabaduló energia szabad téren egyszerűen elpárologna”. Heberling ezt egy „erkélyre helyezett hősugárzóval” hasonlította össze, amely „szintén nem melegítené fel tartósan” a környezetet.
A mikrohullámú sütővel való összehasonlítás a bejegyzésekben tehát nem helytálló.
Az 5G az előírások betartása mellett biztonságos
A német Sugárvédelmi Hivatal az AFP-nek azt is elmondta, hogy „nem várható káros hatása az egészségre, amíg a határértékeket betartják”. Ennek ellenére egyes felhasználók aggódnak a lehetséges egészségügyi kockázatok miatt.
A BfS az AFP kérdésére megerősítette, hogy a magas frekvenciájú elektromágneses mezők felmelegíthetik a testszöveteket, ha elérik azt. Azonban „a sugárzó berendezésekre vonatkozó határértékek és a mobiltelefonokra vonatkozó termékstandardok” megakadályozzák, hogy „ez a felmelegedés egészségre káros mértékű legyen”. Állatok és növények esetében „a határértékek alatt nem mutattak ki káros hatásokat”.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020-ban a honlapján szintén kijelentette, hogy a vezeték nélküli technológiáknak való kitettség „nem okoz egészségkárosító hatást”. Amennyiben a teljes terhelés a nemzetközi irányértékek alatt marad, „nem várható hatása a közegészségre”.
A WHO által kidolgozott határértékeket az Európai Unió is átvette, és Magyarország is ezeket a határértékeket követi.
A német sugárvédelmi bizottság (SSK) 2021-ben elfogadott egy állásfoglalást az 5G biztonságáról, amelyre Heberling hivatkozott. Ebben az SSK „a kutatások jelenlegi állása alapján” arra a következtetésre jutott, hogy „jelenleg nincs megbízható bizonyíték arra, hogy az embereknek a Németországban érvényes határértékek alatt történő expozíciója egészségügyi kockázatot jelentene”. Az SSK pontosította, hogy az 5G mobilhálózatok esetében „a személyes teljes expozíciót” nem a bázisállomások dominálják, hanem „általában a saját végberendezés”. Ez az állítás egybeesik a német fogyasztói központajánlásaival, amelyek szerint telefonáláskor „a lehető legnagyobb távolságot kell tartani a fej és az okostelefon között”.
A német Bundesnetzagentur (Szövetségi Hálózati Ügynökség) felelős a mobilállomások engedélyezéséért Németországban. Weboldalán elérhető egy térkép, amelyen minden bázisállomás biztonsági távolsága ellenőrizhető. A BfS információi szerint ez a csak mobil távközlésre szolgáló adóállomások esetében általában néhány métert jelent az antenna sugárzási irányában. Heberling „10-15 méteres nagyságrendű” távolságtartást említett.
Magyarországon a lakosság kérése esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság akkreditált méréseket végez, hogy feltérképezzék egy adott helyen az “elektroszmog”, azaz egészségügyileg releváns elektromágneses sugárzás mértékét. A program keretében az NMHH folyamatosan méri az 5G-ből eredő sugárzás mértékét is az országban, de eddig még nem jegyeztek fel olyan esetet, hogy valahol átlépték volna a határértéket.
Heberling az AFP-vel folytatott beszélgetésében megjegyezte, hogy „az 5G technológia ugyan jelentősen nagyobb adatátviteli sebességet biztosít a 4G-hez képest”, de a sugárzási teljesítmény „ezzel nem nőtt”.
A Charité nem kívánta kommentálni Hecht szavait
Az AFP talált egy olyan 2019-es cikket, amelyben szerepel a Facebook-posztokban is említett idézet a néhai német orvostól, Karl Hechttől. A bejegyzés szerint Hecht a berlini Charité kórházban dolgozott. Az AFP felvette a kapcsolatot a berlini Charité kórházzal, amely azonban nem kívánt nyilvános nyilatkozatot tenni az ügyről, mivel a téma nem tartozik az egyetemi kórház tevékenységi körébe.
Hecht nyilvánosan elérhető önéletrajza szerint azonban csak 1991-ig dolgozott a Charité-ben. Akkor még szó sem volt az 5G mobilhálózatról, mivel azt csak 2019-ben vezették be. Hecht 2022-ben halt meg. Élete során többek között alvászavarokkal és űrorvostudománnyal foglalkozott. 2019-ben megjelent egy publikációja, amelyben a posztokban is említett idézet szerepel, az írás az alábbi alcímet viseli: „Egy orvos tudományosan megalapozott figyelmeztetése a digitalizált emberiség halálos bűneiről.” Ez a fajta nyelvezet nem megszokott a komoly tudományos művek esetén.
Az AFP egyéb az 5G-vel kapcsolatos tényellenőrzéseit itt olvashatja.
Az azonosítatlan repülő tárgyakkal (avagy ufókkal) kapcsolatos összeesküvés-elméletek és hamis állítások a világ számos nyelvén, újra és újra felbukkanak az interneten. 2025 novemberében több nyelven, köztük magyarul is, terjedni kezdett egy állítalogos idegen műhold, a “Fekete Lovag” számítógéppel generált képe azzal a hamis állítással, hogy az a NASA felvétele. Az amerikai űrügynökség azonban megerősítette az AFP-nek, hogy az állítás alaptalan, és a bejegyzésekben említett állítólagos műhold nem létezik. Az AFP azt is megállapította, hogy a videó különböző verzióit már legkorábban 2019-ben feltöltötte a netre egy digitális effektekkel dolgozó művész, és egyértelműen jelezte, hogy azok számítógépen létrehozott képanyag (vagyis angol rövidítéssel CGI).
„A NASA közzétette az idegenek műholdjáról készült képet, amely korábban titkosítva volt.” – olvasható egy magyar nyelvű Facebook-bejegyzésben, a poszthoz tartozó videót 2025. november 25. óta már több mint 12 ezren látták.
Ugyanezt a videót magyar nyelven egy oroszbarát Telegram-csatornán is megosztották, valamint az orosz dezinformációs hálózat, a „Pravda” bolgár kiadásában, de angolul is terjed az X-en.
A hamis videó magyar nyelven a Facebookon és a Telegramon. A képernyőképek 2025. november 27-én készültek. A piros áthúzásokat az AFP adta a képhez
A videó egy szürke, lapos tárgyat mutat, ahogyan Föld körüli pályán halad. A bejegyzések az objektumot „Black Knight”-nak, avagy “Fekete Lovag”-nak nevezik, és azt állítják, hogy az egy idegen műhold. A Fekete Lovag egy még az internet elterjedése előtt felbukkanó összeesküvés-elmélet, amely szerint egy ősi idegen műhold kering a Föld körül.
Ez az elmélet 1998-ban kapott új lendületet, miután a NASA közzétett egy fotót, amelyen egy darab űrszemét látható, de az összeesküvés-elméletek hívei tévesen idegen műholdként azonosították a képen látható tárgyat.
Az AFP kiderítette, hogy a 2025-ben terjedő felvétel egy francia VFX-művész által néhány évvel korábban közzétett YouTube-videóból származik, aki saját maga is számítógéppel generált anyagként jelölte meg azt. Az AFP megtalálta a CGI-videó elkészítéséhez használt eredeti felvételt is, amelyen nem látható műhold.
Az AFP 2025. november 26-i kérdésére a NASA szóvivője így válaszolt: „A Fekete Lovag műhold összeesküvés-elmélet már évek óta létezik, és időről időre felbukkan. Ennek az állításnak nincs hitele.”
A videó eredete
Egy fordított videókeresés segítségével az AFP talált egy 2018-as X-bejegyzést (itt archiválva) egy hasonló videóval. A bejegyzés szerzője a posztban elmagyarázza, hogy a videót egy „SECTION 51” nevű felhasználó készítette egy, a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) rögzített videó felhasználásával, amin a Föld-felszínt látni. A videó letölthető egyes internetes videó-adatbázisokból.
Az AFP valóban talált egy ilyen nevű felhasználót a YouTube-on, aki franciául így mutatkozik be: „Francia nyelvű csatorna, amely az ufológiával és az univerzum rejtélyeivel foglalkozik... Üdvözlöm az UFO Section 51-en. DOZgeek vagyok, francia VFX-művész, és 2014 óta osztom meg itt véleményemet az UFO-król és a paranormális jelenségekről!”
A felhasználónak több videója is van, melyek címében szerepel a „Black Knight” kifejezés.
A 2018-as felvételt nem sikerült megtalálnunk, azonban találtunk egy másik videót 2019 februárjából, amely nagyon hasonlít a jelenleg a közösségi médiában terjedő felvételhez. Megállapítottuk, hogy a 2025-ben megosztott videó egy módosított változata annak a CGI-felvételnek, amely legalább 2019 óta kering az interneten.
A jelenlegi verzió szélei le vannak vágva, rövidebb mint a régebbi változat és tükrözve van, de fel lehet ismerni ugyanazokat a felhőalakzatokat, mint a 2019-es videón (8 perc 41 másodperc környékén):
A közösségi médiában terjedő videó és ugyanaz a videó 2019-ből a YouTube-on. Képernyőképek 2025. november 27-én készültek. A jelöléseket az AFP adta a képhez.
Érdemes megjegyezni, hogy a videó eredeti verziójának bal felső sarkában a „CGI (számítógéppel generált képanyag)” felirat látható.
Összehasonlítottuk a CGI-videót (balra) egy, az ISS-ről rögzített felvétellel a Földről (jobbra), és megállapítottuk, hogy a partvonal és a felhők formája is megegyezik, csak egy animált objektumot hozzáadtak az előbbihez (archivált link) :
A videó a YouTube-on és az ISS felvétele a Földről. A képernyőképek 2025. november 27-én készültek. A jelöléseket az AFP adta a képekhez.
Az AFP megkereste a CGI-videó készítőjét, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A NASA-t célzó félrevezető információk gyakoriak. Ebben a cikkben például azt az állítást cáfoltuk, miszerint egy űrruha fotója bizonyítja, hogy a holdra szállás hamis volt.
2025. október 13.
2025 szeptemberében az orosz egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy az Enteromix rák elleni vakcina a klinikai vizsgálatok fázisába lépett, hogy kiértékeljék a kezelés hatását az emberi egészségre. Ezzel párhuzamosan más, személyre szabott mRNS rák elleni vakcinák is fejlesztés alatt állnak, az adott gyógyszergyártó cégek hivatalos honlapjai szerint. Az orosz bejelentést követően a magyar közösségi médiában is terjedni kezdtek olyan bejegyzések, amelyek azt állítják Enteromix már használatra kész. A rákvakcinák területét ismerő szakértők szerint azonban az Enteromixre vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre megbízható klinikai bizonyítékok.
“Oroszország bemutatja forradalmian új rák elleni vakcináját – INGYENES minden állampolgár számára!” – olvasható egy 2025. szeptember 4-i magyar Facebook-bejegyzésben, amit már több mint 160-an osztottak meg. A bejegyzés úgy ír az oltásról, mintha az már elérhető lenne, többek között azt állítja, hogy “el lehet felejteni a kemoterápiát” és hogy “minden állampolgár számára ingyenes”.
A félrevezető állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. október 10-én készült. A sárga áthúzást az AFP adta a képhez
Más posztok és cikkek ugyanezzel az állítással azt is hozzáteszik, hogy a hírt Veronika Szkvorcova, az orosz Orvosi és Biológiai Ügynökség vezetője jelentette be. Egyes változatok szerint a vakcina “használatra kész”, más verziók szerint már “klinikai alkalmazásban van”.
Valójában Szkvorcova, anélkül, hogy megnevezte volna a vakcinát, azt mondta az Izvestia orosz hírügynökségnek, hogy „egy orosz vakcina” sikeresen befejezte a preklinikai vizsgálatokat, és hogy 2025 nyarán benyújtották a hatóságoknak a dokumentumokat az új gyógyszer klinikai alkalmazásának jóváhagyása érdekében. A preklinikai vizsgálatok olyan kutatásokat jelentenek, amelyek során teszteket és állatkísérleteket végeznek a kezelés potenciáljának feltárása érdekében, de ebből még nem derül ki, hogy élő emberek hogyan reagálnak majd az adott szerre.
Bár egyes orosz médiumok azt állítják, hogy Szkvorcova az Enteromixra utal (példák itt és itt), az AFP nem talált utalást erre a konkrét vakcinára az interjúban.
Az orosz Nemzeti Orvosi Kutató Radiológiai Központ (NMRRC) weboldala az Enteromixet négy nem patogén vírus kombinációján alapuló gyógyszerként említi, amelynek célja a rosszindulatú sejtek megcélzása és a beteg tumorellenes immunitásának aktiválása. A weboldal szerint az egyes személyek rákos megbetegedéséhez igazított „személyre szabott” mRNS-vakcinák célja, hogy „megtanítsák” a beteg immunrendszerét a rákos sejtek megcélzására és elpusztítására.
Az Enteromixszel kapcsolatos hasonló félrevezető állítások már számos országban terjedni kezdtek a közösségi médiában, például Kamerunban és Dél-Afrikában angolul, az Etiópiában használatos amhara nyelven, valamint görögül is.
A vakcina már “használatra kész”?
Nincs bizonyíték arra, hogy az Enteromix-et forgalomba hozták volna vagy általános használatra jóváhagyták volna, akár Oroszországban, akár a világ bármely más részén.
Az Enteromix és más orosz rák elleni vakcinák pontos fejlesztési folyamatának időrendjét nehéz megállapítani, mivel az online elérhető beszámolók bizonyos pontokon eltérnek egymástól.
Három hónappal Szkvorcova interjút megelőzően az orosz egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy orosz szakemberek 2025 júniusában, 48 önkéntes bevonásával megkezdték az Enteromix klinikai vizsgálatait.
Andrej Kaprin, a minisztérium vezető onkológusa és az NMRRC főigazgatója a vizsgálatot „nyílt, egyközpontú, I. fázisú klinikai vizsgálatnak” nevezte.
A Kaprin által vezetett központ a honlapján bejelentette, hogy „az elmúlt néhány évben” „befejeződött a preklinikai vizsgálatok teljes ciklusa”, hozzátéve, hogy „fontos megjegyezni, hogy az első fázis klinikai vizsgálatai és a betegek toborzása 2024 végén, 2025 elején kezdődik”.
A szakértők megerősítették, hogy a vakcina általános használatának jóváhagyásához konkrét klinikai bizonyítékokra van szükség.
Szigorú folyamat
Dr. Lennard Lee, az Oxfordi Egyetem professzora és onkológiai tanácsadó szerint a vakcinák fejlesztése és jóváhagyása egy jól meghatározott sorrendet követ. A szakember egy 2025. szeptember 16-án, és egy 22-én írt emailben kifejtette az AFP-nek, hogy a folyamat laboratóriumi preklinikai vizsgálatokkal és állatkísérletek felhasználásával kezdődik, amelyekkel az immunválaszt és az alapvető biztonságot értékelik. A preklinikai vizsgálatokat orvosi vizsgálatok követik, amelyek általában három fázisban tesztelik a kezelés emberi szervezetben való alkalmazásának lehetőségét.
Az 1. fázisú humán vizsgálatok során kis betegcsoportokon tesztelik a biztonságosságot és az adagolást, mondta Lee, majd a 2. fázisú vizsgálatok során nagyobb csoportokon keresik a klinikai előnyök korai jeleit, miközben folytatják a biztonságosság figyelemmel kísérését. A 3. fázisú vizsgálatok nagy, kontrollált tanulmányokat foglalnak magukban, amelyek célja a vakcina hatékonyságának megerősítése olyan eredmények tekintetében, mint a kiújulási arány, a progressziómentes túlélés vagy az általános túlélés. Ez a folyamat akár 10 évig vagy annál is tovább tarthat.
Ezzel párhuzamosan a szabályozó hatóságok értékelik a gyártás minőségét, konzisztenciáját és a biztonságosságot. Csak ez a gondos, lépésről lépésre haladó folyamat biztosíthatja, hogy a rák elleni vakcina valóban biztonságos és hatékony legyen – mondta Lee.
A Lee által leírt folyamatot az ausztrál Nemzeti Immunizációs Kutatási és Felügyeleti Központ (NCIRS) egyik cikke részletesen elmagyarázza.
Pillanatkép az NCIRS honlapján található grafikonról, amely a vakcina kifejlesztésének hagyományos útját mutatja be. A képernyőmentés 2025. október 3-án készült
Az átlátható adatok, a szakértők által ellenőrzött bizonyítékok és a szigorú gyártási szabványok szintén elengedhetetlenek. „Ezek nélkül a betegek és az orvosok nehezen tudják megteremteni a rákkezelésben elengedhetetlen bizalmat” – mondta Lee az AFP-nek.
Dr. Patrick Ott, a Harvard orvostudományi professzora és a Dana Farber Cancer Institute (DFCI) klinikai igazgatója 2025. szeptember 17-én egy Zoom-interjúban az AFP-nek elmondta, hogy a vakcina-szabályozási rendszerek világszerte eltérőek lehetnek, és nem mindegyik ugyanolyan szigorú.
„A szabályozási rendszertől függetlenül a klinikai vizsgálati adatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy alátámasszák azt az állítást, hogy egy vakcina biztonságos és hatékony az általános használatra” – mondta.
Lee elmagyarázta, miért van szükség konkrét klinikai bizonyítékokra, mielőtt a vakcina általános használatra jóváhagyhatóvá válik.
„Csak 48 résztvevő bevonása általában nagyon kis, korai stádiumú vizsgálatnak minősülne – inkább az 1. fázisú vagy az 2. fázisú feltáró vizsgálatokhoz hasonlítana” – mondta.
Lee hozzátette, hogy a 3. fázisú vizsgálat, amely általában több száz vagy ezer beteget érint, elengedhetetlen a biztonságosság, a hatékonyság és a hatások tartósságára vonatkozó megbízható adatok előállításához.
„Nem találok olyan, szakértők által lektorált tudományos bizonyítékot, amely szerint az Enteromix nevű vakcinát emberi klinikai vizsgálatokban tesztelték volna” – mondta. „Egy olyan fontos terápiánál, mint a rák elleni vakcina, látható bizonyítékoknak és nyitottságnak kell lennie.”
Teljes hatékonyság?
Még az orosz tisztviselők legoptimistább nyilatkozatai sem írják le az Enteromixet a rák elleni csodaszerként, annak ellenére, hogy azt állítják, hogy a vakcina a kísérletek során „100 százalékos” hatékonyságot mutatott a rákos sejtek elpusztításában.
Az Izvestia lapnak adott interjújában Szkvorcova elmondta, hogy a vakcina elsősorban a vastagbélrákra összpontosít, és végül kiterjeszthető lehet két másik rákfajtára is – a glioblastomára, az egyik legrosszindulatúbb agydaganatra, és a melanoma, azaz a bőrrák speciális típusaira.
Szkvorcova hozzátette, hogy a preklinikai kísérletek „bizonyították a vakcina biztonságosságát” és „magas hatékonyságát a tumor méretének csökkentésében és a tumor növekedésének lassításában”, amely az orosz szervezet vezetője szerint 60-80 százalékos.
A 2024 júniusában az orosz RBC médiakonszernnek adott interjújában Vjacseszlav Kosorukov, aki N.N. Blokhin Nemzeti Orvostudományi Kutatóközpont Onkológiai Intézet egyik részlegének, a Kísérleti Diagnosztikai és Tumor Terápiás Kutatóintézetének igazgatója a rák elleni vakcina fejlesztéséről elmondta: „A technológia, amiről beszélünk, forradalmi, de nem csodaszer, nem »arany pirula« minden ráktípus ellen”.
Patrick Ott, a Harvard munkatársa szerint a teljes hatékonyságra vonatkozó állítások messze állnak a valóságtól: „Jelenleg nincs olyan rákterápia, amely 100 százalékos gyógyulást biztosítana” – mondta, hozzátéve, hogy „maga a »gyógyulás« kifejezés is gyakran pontatlan, mivel sok rákfajta továbbra is gyógyíthatatlan. Az az állítás, hogy egy vakcina teljesen gyógyítja a rákot, egyszerűen nem hihető.”
Az Enteromix-szel kapcsolatban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2025. szeptember 18-án e-mailben a következő választ adta az AFP-nek: „A WHO nem áll hivatalos együttműködésben a projekttel.”
A WHO tisztázta, hogy a vakcina jóváhagyásáért a nemzeti vagy regionális szabályozó hatóságok felelősek, míg a WHO szerepe főként az előminősítési támogatás nyújtására korlátozódik.
Az mRNA-4157
Az amerikai Nemzeti Orvostudományi Könyvtár szerint az mRNS-vakcinák fejlesztése jelentős előrelépést jelenthet a rákkezelésben, eddig több mint 120 klinikai vizsgálat bizonyította azok hatékonyságát különböző rosszindulatú tumorok, például tüdő-, emlő-, prosztatadaganatok és melanoma, valamint nehezebben kezelhető rákok, például hasnyálmirigy- és agydaganatok esetében.
Nem csak Oroszországban áll több személyre szabott mRNS-rákvakcina is fejlesztés alatt, de szerte a világban vannak hasonló törekvések: a tisztviselők és tudósok szerint a Moderna és a Merck által kifejlesztett mRNA-4157 rákvakcina-jelölt jelentős áttöréseket ért el a klinikai fejlesztés terén, a szerről már úgy beszélnek, mint ami “alapvető fordulatot hozhat” a rákbetegek számára.
Az mRNA-4157 a melanoma ellen irányul, ami (ahogyan korábban említettük) a bőrrák egy speciális típusa.
A vakcina jelenleg a fejlesztés III. fázisában van, világszerte több mint 1000 résztvevővel zajlanak a klinikai vizsgálatok, amelyek célja a hatékonyság igazolása és a végső szabályozói jóváhagyás megszerzése.
Bár az mRNA-4157 megkapta az “áttörő terápiás” státuszt az amerikai gyógyszerfelügyelettől, még mindig vizsgálat alatt áll. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) akkor adja meg a Breakthrough Therapy minősítést, ha az előzetes eredmények arra utalnak, hogy a kezelés jelentős javulást hozhat a meglévő terápiákhoz képest a legfontosabb klinikai eredmények tekintetében.
Az mRNA-4157 klinikai vizsgálatai több mint hat éve folynak, és a vakcina még mindig nem került forgalomba.
A WHO 2025. februári jelentése szerint 2020-ban a rák közel 10 millió halálesetet okozott, ami globálisan körülbelül minden hatodik halálesetet jelent. A leggyakoribb típusok közé tartozik a mell-, tüdő-, vastagbél- és prosztatarák.
Az AFP Ténykérdés egyéb, az oltásokkal kapcsolatos cikkeit itt olvashatja.
2025. július 7.
Tudományos kutatások igazolják, hogy a fluorid megfelelő dózisban alkalmazva biztonságos és hatékony módszere a fogszuvasodás megelőzésének. A közösségi médiában azonban magyar nyelven terjedni kezdett, hogy a fluorid "az egyik legerősebb méreg", a posztok azt állítják, hogy a fluorid rákot okoz és csökkenti a gyerekek intelligencia hányadosát. Ez azonban nem igaz: szakértők és a hatóságok megerősítették az AFP-nek, hogy a fogkrémben lévő fluorid biztonságosan használható.
"Ne mossatok fogat fluoridos fogkrémmel... mert a fluorid a legerősebb mérgek egyike..." - olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, melyet 2025. május 27-e óta több már mint 1500 alkalommal osztottak meg a Facebookon. Ugyanez a szöveg még 2025 júniusában is aktívan terjedt a Facebookon. A poszt a továbbiakban azt állítja, hogy a fluorid "gyorsítja a daganatok kialakulását", valamint hogy károsítja az agyat, ami a kognitív képességek csökkenéséhez vezet.
A hamis állítás a Facebookon magyarul. A piros áthúzász az AFP adta a képhez. A képernyőkép 2025. július 1-jén készült.
Szakértők és hatóságok azonban az AFP-nek elmondták, hogy a fogkrémben lévő fluorid az ajánlott dózisokban biztonságosan használható, és azt is, hogy nincs tudományos bizonyíték rá, hogy kapcsolat lenne a fluorid használata és a rák, vagy káros idegrendszeri hatások között. A poszt azt is tévesen állítja, hogy a fluoridos fogkrémek használata tilos a skandináv országokban és a posztszovjet államokban.
Szakértők és hatóságok cáfolják a rákra és idegrendszeri károsodásra vonatkozó állításokat
"Nincs bizonyíték arra, hogy a fluoridnak való kitettség (a vonatkozó tartományon belül) összefüggésbe hozható a rákos megbetegedések vagy a kognitív/idegi funkciók károsodásával" – mondta el az AFP kérdésére Dr. Michael Freissmuth (itt archiválva), a Bécsi Orvosi Egyetem Farmakológiai Intézetének igazgatója 2025. június 16-án levelében, és azt is hozzátette, hogy "összességében ésszerűen kijelenthető, hogy a szokásos fluoridterhelésnek nincs hatása a rák előfordulására, az idegsejtek fejlődésére vagy a kognitív képességekre".
Freissmuth rámutatott egy 2022-es tanulmányra is, amely szerint a kora gyermekkori fluorid-expozíció nem károsítja a kognitív idegrendszeri fejlődést (itt archiválva). A szakember más tanulmányokra is (itt és itt) hivakozott, amelyek kimutatták, hogy a fluorid nem növeli a rák kockázatát.
Az osztrák Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Ügynökség (AGES) 2025. június 17-én közölte az AFP-vel, hogy az EU-ban a kozmetikai termékekről szóló 1223/2009-es rendelet (itt archiválva) szabályozza a fluorid használatát. "A fluoriddal kapcsolatos határérték 0,15%. Emellett a fogyasztót a csomagoláson tájékoztatni kell a felhasznált fluoridkomponens jelenlétéről. A jóváhagyott adagolás mellett nem állapítottak meg kapcsolatot a rák (vagy neurotoxicitás) és a fogkrémekből származó fluoridbevitel között" – olvasható az AGES közleményében.
A túlzott fluoridbevitel káros hatásai
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) két lehetséges mellékhatásra figyelmeztet, amelyek akkor jelentkezhetnek, ha hosszú távon túl sok fluoridot fogyasztunk (ittarchiválva).
Az egyik említett mellékhatás a csontfluorózis, amely egy olyan csontbetegség, amelyet a hosszú időn át tartó rendkívül magas fluoridbevitel okoz (jellemzően Ázsia és Afrika egyes régióiban a szennyezett ivóvíz miatt), és amely ízületi fájdalmakhoz, merevséghez és csontszerkezeti elváltozásokhoz vezet.
A másik a dentális fluorózis, amelyet a felnőtt fogak megjelenése előtti túlzott fluoridbevitel okoz, és jellemzően 1-8 éves gyermekeket érint, az enyhe fehér foltoktól a súlyos fogkárosodásig terjed, de megelőzhető, ha odafigyelünk, hogy a gyerek ne nyelje le a fogkrémet.
A hatóságok ajánlják a fluorid használatát
Amint azt az AFP egy korábbi cikkében már kifejtettük, a fluoridot "méregnek" nevező állítások valószínűleg onnan erednek, hogy az anyagot a fluorral keverik össze. A fluoregy agresszív, mérgező gáz. A fluorid viszont egy ásványi anyag, amely a természetben is megtalálható, például a kőzetekben, a talajban és a tengervízben. Az emberi szervezet is tartalmaz fluoridot a csontokban és a fogakban (archiválva itt és itt).
Az EU-bana fogkrémek fluoridkoncentrációja nem haladhatja meg az 1500 ppm-et (parts per million) értéket. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) is javasoljaa fluorid "megfelelő bevitelét" a fogszuvasodás megelőzése érdekében - például fogápolási termékek vagy az ivóvíz révén.
Amint azt a Semmelweis Orvostudományi Egyetem egy 2019-es tudományos állásfoglalása is kifejti, a fluorid segít a fogzománc (a fogak kemény, külső, felszíni rétege) újjáépítésében, valamint gátolja a baktériumok anyagcseréjét és savtermelését (itt archiválva).
Néhány Európán kívüli országgal ellentétben Magyarországon nem adnak mesterségesen fluoridot a csapvízhez. A vízügyi hatóság szerint a természetesen előforduló fluorid felső határát 1,5 mg/literben állíptja meg (itt archiválva).
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) is javasolja a fluoridos fogkrém használatát a fogszuvasodás elleni védelme érdekében.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint világszerte mintegy 3,5 milliárd embert érintek a szájbetegségek, és a 2019-ben közzétett, a betegségek globális terheiről szóló jelentés szerint a maradandó fogak kezeletlen szuvasodása ezek közül a leggyakoribb betegség (archiválva itt).
A virális posztokban szereplő egyéb hamis állítások között szerepel az is, hogy a fluoridos fogkrémeket betiltották a skandináv országokban és ía posztszovjet államokban , de ez nem igaz. A svéd fogorvosok szövetsége ajánlja az ilyen termékeket, és kaphatóak is az országban (archiválva itt és itt). A Duodecim finn orvosszövetség szintén ajánlja a fluoridos fogkrémet, és az Finnországban is kapható (archiválva itt és itt). A fluoridos fogkrémeket a két legnagyobb volt szovjet országban, Oroszországban és Ukrajnában is árulják (archiválva itt és itt).
A fluoriddal kapcsolatos hamis és félrevezető állítások nem új keletűek, az AFP hasonló állításokat már cáfolt ebben és ebben a német nyelvű cikkben, valamint ebben az angol nyelvű tényellenőrzésben.
