2026. június 29.
Egy nemzetközi választottbíróság egy tengeri jogvitában Oroszországgal szemben nem adott helyt Ukrajna követeléseinek többségében a Fekete-tengeren, az Azovi-tengeren és a Kercsi-szorosban fennálló jogok ügyében. Azonban a hágai Állandó Választottbíróság (PCA) nem döntött arról, ki gyakorolja a szuverenitást a Krím felett, ellentétben a közösségi médiában terjedő állításokkal, amelyek szerint kimondta, hogy a félsziget Oroszországhoz tartozik. A bíróság már 2020-ban megállapította, hogy nincs hatásköre olyan követelések elbírálására, amelyek közvetlenül vagy közvetve a Krím feletti szuverenitás kérdésében való döntést igényelnék, és nemzetközi jogi szakértők az AFP-nek elmondták, hogy sem a 2020-as, sem a 2026-os döntés nem ismerte el Oroszország igényét a félszigetre.
Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet Ukrajnától, a lépést nemzetközi szinten elítélték. A félsziget az egyik központi kérdés maradt abban a háborúban, amelyet Moszkva 2022 februárjában indított Ukrajna ellen.
„Oroszország javára döntött a Hágai Bíróság: a Krím, a Kercsi-szoros és az Azovi-tenger is orosz” – olvasható egy, a Facebookon megosztott magyar nyelvű cikk címe. A posztot 2026. június 15-e óta már több mint 300 ember osztotta meg.
A félrevezető állítás a Facebookon és egy weboldalon. A képernyőmentések 2026. június 25-én készültek. Az áthúzást az AFP adta a képekhez
A cikk címe félrevezető, és bár a szövegben kifejti az ügy hátterét, eltúlozza az orosz területi követelésekkel kapcsolatos állításokat.
Sok felhasználó ünnepelte a cikkben leírtakat, és úgy értelmezték, hogy ez egy lépés Oroszország számára, hogy teljesen a fennhatósága alá vonja Ukrajnát. „Kb. így fognak koppanni, mikor pofára esnek, amikor egész Ukrajna az oroszoké lesz” – írta egy felhasználó. „Ez azért történt így, mert a hágai bíróság is tudja, hogy Európa keleti része orosz-kínai gazdasági fennhatóság alá kerül, a háborút befejezvén” – írta valaki más.
Ugyanez a megalapozatlan állítás már bolgár nyelven is terjedni kezdett a közösségi médiában.
Egyes bejegyzések félrevezetően jelentős jogi vereségként mutatták be a döntést Kijev számára, és azt állították, hogy Ukrajnának ezért nincs jogszerű igénye a félszigetre – egy olyan érvelés, amelyet a Kreml és támogatói is rendre terjesztenek.
A döntést követő nyilatkozatában Oroszország külügyminisztériuma azt írta: „Kijev azon erőfeszítései, hogy megkérdőjelezze az Oroszországi Föderáció szuverenitását a Krím-félsziget és a szomszédos tengeri területek felett, kudarcot vallottak”.
A jogi szakértők azonban elmondták az AFP-nek, hogy a törvényszék valójában eleve elutasította, hogy vizsgálja Ukrajna ügyének egyes részeit, mert ez arra kényszerítette volna, hogy állást foglaljon abban a kérdésben, hogy a Krím Ukrajnához vagy Oroszországhoz tartozik.
Az ügy fókusza
Ukrajna 2016-ban választottbírósági eljárást indított Oroszország ellen az ENSZ 1982-es Tengerjogi Egyezménye alapján. Az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezete szerint ez „átfogó jogi és rendészeti rendszert határoz meg a világ óceánjai számára, szabályokat állapít meg az államok jogainak és joghatóságának elosztására a tengeri térségekben, az óceánok békés használatára és erőforrásaik kezelésére”.
A jogvita a part menti államok jogaira vonatkozott a Fekete-tengeren, az Azovi-tengeren és a Kercsi-szorosban. Ukrajna azzal vádolta Oroszországot, hogy megsérti jogait a tengeri területek felett, beleértve a természeti erőforrásokhoz való hozzáférést, a halászatot, a hajózást, a tengeri környezetet és a víz alatti kulturális örökséget. Az ügy a Kercsi-szoros feletti hidat is érintette, amelyet Oroszország a Krím annektálását követően épített.
Az ügy két kulcsfontosságú ítéletet eredményezett. Az egyik ítélet az előzetes kifogásokkal foglalkozott 2020-ban, és a joghatóság kérdését érintette, míg a végső, 2026-os ítélet a jogvita fennmaradó érdemi kérdéseivel foglalkozott (archivált link).
A törvényszék csak Ukrajna követeléseinek egy részének adott igazat, megállapítva, hogy Oroszország megsértett bizonyos, az egyezményből fakadó kötelezettségeit, többek között a környezeti hatásvizsgálatokkal, az ezekhez kapcsolódó jelentések közzétételével, valamint a tengeri környezet védelmében való együttműködéssel kapcsolatos kötelezettségeket.
Nem döntöttek a Krím-félsziget fennhatóságáról
A Krím szuverenitására vonatkozó kulcsfontosságú rész a bíróság 2020-as, az előzetes kifogásokról szóló ítéletéből származik.
2020-ban a törvényszék helyt adott Oroszország azon kifogásának, hogy „nincs joghatósága Ukrajna követelései felett olyan esetekben, ahol a Választottbíróság érdemi döntése Ukrajna követeléseiről szükségszerűen megkövetelné, hogy a testület közvetlenül vagy közvetve állást foglaljon a felek bármelyikének Krím feletti szuverenitása kérdésében” – ahogyan az a 2020-as ítélet 197. pontjában (59. oldal) szerepel.
Ez a bekezdés a 2026-os ítéletben a 10. oldalon, a 38. pontban, az ítélet „Eljárási előzmények” című első részében szerepel.
2026. június 22-i képernyőfelvétel a 2020-as ítéletről
Ez nem jelenti azt, hogy a törvényszék megállapította volna, hogy a Krím Oroszországhoz tartozik. Azt jelenti, hogy a törvényszék szerint nem volt hatásköre arra, hogy döntsön azokról a követelésekről, amelyek a Krím feletti szuverenitás kérdésére vonatkoznak.
„A Krím feletti szuverenitás kérdése megjelent az előzetes kifogásokról szóló ítéletben, amelyben a választottbíróság egyhangúlag megállapította, hogy nincs joghatósága Ukrajna egyetlen olyan követelése felett sem, amely megkövetelné, hogy döntsön a Krím feletti szuverenitás kérdésében” – mondta Valentin Schatz, a nemzetközi közjog kutatója a lüneburgi Leuphana Egyetemről, egy 2026. június 22-én kelt e-mailben az AFP-nek.
A szakértő elmondta, hogy a törvényszék azért járt így el, mert a joghatósága az ENSZ Tengerjogi Egyezményén (UNCLOS) alapult, amely a tengeri jogot szabályozza.
„A választottbíróság hatásköre kizárólag az UNCLOS értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos jogvitákra terjedt ki” – mondta Schatz az egyezmény 288. cikkének (1) bekezdésére utalva. „Ennek következtében a területi szuverenitással kapcsolatos viták kívül esnek a választottbíróság hatáskörén.”
Schatz szerint ez volt „az egyetlen oka” annak, hogy a törvényszék az ügy több követelése tekintetében is elutasította a joghatóságát, mivel ezek megkövetelték volna annak meghatározását, hogy melyik állam minősül a Krím part menti államának.
„Ebből következik, hogy a két ítéletben semmi sem utal arra, hogy a választottbíróság akár hallgatólagosan, akár kifejezetten elismerte volna Oroszország Krím feletti szuverenitási igényét” – mondta. „Ezzel szemben az ítéletek nem tartalmaznak – sem hallgatólagosan, sem kifejezetten – megállapítást Ukrajna Krím feletti szuverenitási igényéről sem.”
„Azoknak a közösségi médiában terjedő állításoknak, amelyekre utal, sem a tények, sem a jog szintjén nincs alapja” – mondta Schatz.
"Az ítélet nem vonatkozik a Krím státuszára"
Arra a kérdésre, hogy helyes-e azt állítani, hogy a törvényszék elismerte Oroszország Krím feletti szuverenitását, Natalie Klein, a New South Wales-i Egyetem nemzetközi jog professzora és a tengerjog szakértője úgy válaszolt egy 2026. június 17-i e-mailben az AFP-nek: „Nem, egyértelműen nem”.
„A törvényszék ügyelt arra, hogy ítélete ne minősüljön egyetlen szárazföldi terület feletti szuverenitás megállapításának sem” – mondta Klein.
Rámutatott az ítélet egy olyan részére, amely az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros jogi státuszával foglalkozik, és amelyben a törvényszék kijelentette, hogy következtetése „nem függ az Azovi-tenger partvidékei feletti szuverenitásra vonatkozó feltételezésektől vagy megállapításoktól, és nincs hatással az ilyen szuverenitás kérdésére”.
Klein szerint a törvényszék azon megállapítása, hogy nincs joghatósága a Krím szuverenitásától függő követelések felett, „nincs hatással a szuverenitás tényleges kérdésére”.
„A jogi jelentősége az, hogy a döntés hangsúlyozza: az ENSZ Tengerjogi Egyezménye alapján létrehozott bíróságok vagy törvényszékek csak az adott egyezménnyel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozhatnak” – mondta Klein. „Az ENSZ Tengerjogi Egyezménye nem tartalmaz rendelkezéseket a területszerzésről” – tette hozzá. „Több mint 300 rendelkezést tartalmaz a tengerjogra vonatkozóan, és a bíróság csak a tengerjoggal kapcsolatos vitákat rendezhette.”
Klein szerint az ítéletet nem szabad úgy értelmezni, hogy az befolyásolja a Krím státuszát.
„Az ítéletnek nincs hatása a Krím jogi státuszára” – mondta. „Az ügy kizárólag az ENSZ Tengerjogi Egyezményével kapcsolatos követelésekről szólt.”
„Az az állítás, hogy ez a döntés »rendezi a Krím kérdését«, vagy elismeri Oroszország szuverenitását a Krím felett, jogilag tarthatatlan” – mondta Sztojan Madin, a Szófiai Egyetem Jogi Karának nemzetközi jog professzora az AFP-nek egy 2026. június 22-én küldött üzenetben.
„Az ítélet bizonyos hajózási követelések tekintetében kedvezőtlen lehet Ukrajna számára, de nem rendezi a Krím kérdését, nem ismeri el az annektálást, és nem legitimálja Oroszország szuverenitását a félsziget felett” – tette hozzá a jogi szakember.
A Krím annektálása
Miután a 2014. februári Majdan-forradalmat követően Nyugat-barát hatóságok kerültek hatalomra Ukrajnában, összecsapások törtek ki a Krímben a Moszkva-párti és a Kijev-párti támogatók között – ahogyan arról az AFP is beszámolt.
Miután egy oroszbarát kommandóegység elfoglalta a parlament épületét, Oroszország március 16-án sietősen megszervezett népszavazást tartott. Azt közölte, hogy a szavazók 97 százaléka igennel voksolt arra, hogy a Krím Oroszország része legyen. A szavazást azonban Kijev és a Nyugat érvénytelennek nyilvánította, és illegálisnak minősítette a Krím annektálását, miután azt Vlagyimir Putyin orosz elnök által aláírt szerződéssel hivatalossá tették.
2014. szeptember 14-én az emberek a szavazásra várnak egy szimferopoli szavazókörben a regionális és önkormányzati választások együttes lebonyolítása során.
Nemzetközi szinten a szerződést a mai napig nem ismerték el érvényesnek, csupán néhány ország, köztük Afganisztán, Kuba, Észak-Korea, Kirgizisztán, Szíria és Zimbabwe. Kína nem ismerte el az annektálást, ahogyan több Moszkvával szövetséges ország sem, például Fehéroroszország és Kazahsztán sem. Az Európai Unió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada kezdeti szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, többek között vagyonbefagyasztások, célzott ágazati embargók és a Krímbe irányuló befektetések tilalma formájában.
2018 óta a félszigetet a 19 kilométeres Kercsi közúti híd köti össze Oroszország szárazföldi részével. A hidat az ukrán erők többször is támadták és megrongálták.
Egyéb az ukrajnai háborúról szóló tényellenőrzéseinket itt találja.
2025. szeptember 3.
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2025. augusztus 31-én látogatást tett egy bolgár fegyvergyárban. Érkezése előtt a szélsőjobboldali Újjászületés (Vazrazsdane) párt támogatói, köztük vezetőjük, Kosztadin Kosztadinov, a szopoti gyár előtt gyülekeztek, hogy tiltakozzanak a látogatás ellen. Hamarosan egy olyan videó kezdett keringeni a közösségi médiában, amelyen azt látni, ahogyan a tüntetők megpróbálták megakadályozni egy fekete autó elhaladását. A videó azzal a hamis állítással kezdett terjedni, miszerint Ursula von der Leyen ült a járműben. Valójában a repülési adatok, fotók és videók is bizonyítják, hogy az EU vezetője akkor még nem érkezett meg Bulgáriába – csak mintegy három órával később landolt. A hatóságok is megerősítették az AFP-nek, hogy az Európai Bizottság (EB) elnöke nem tartózkodott a járműben.
“Tüntetők állták Von der Leyen útját Bulgáriában”, “Megtámadták Ursula von der Leyent” ezekkel a címekkel publikált a Magyar Nemzet, a HírTV és az Origo cikkeket azt követően, hogy az Európai Bizottság elnöke 2025. augusztus 31-én Bulgáriába látogatott.
Az írások mind egy olyan videóra hivatkoznak, amelyet a szélsőjobboldali és oroszbarát bolgár Újjászületés párt egy politikusa osztott meg a Facebook-oldalán, ahol az általa szervezett tüntetést látni Von der Leyen érkezése ellen.
A videón tüntetők bolgár és orosz zászlókat tartanak, és néhányan a zászlókkal a kocsira csapnak. A felvételen rendőrök veszik körül a járművet, majd a bolgár csendőrség igazgatója, Nikoláj Nikolov több rendőr között látható, ahogyan kiszáll az autóból, mielőtt az továbbindulna.
A videó egy rövidebb változata is terjed magyarul a Facebookon, szintén azzal az állítással, hogy a felvételen látható autóban az EB elnöke ül. Ez a változat már több mint 990 megosztást és 160 ezer megtekintést ért el.
A videót más nyelveken is megosztották, többek között angolul, oroszul,hollandul és szerbül.
Nikolov maga is megerősítette az AFP-nek, hogy kollégáival ő ült az autóban, nem pedig Von der Leyen. Az AFP továbbá azt is kiderítette, hogy Von der Leyen még meg sem érkezett Bulgáriába, amikor a videót közzétették, így lehetetlen, hogy az autóban ült volna, ahogyan azt a virális bejegyzések állítják.
Bulgária megosztott Ukrajna támogatásával kapcsolatban, ebben közhangulatban került sor a tiltakozásra az EB-elnök látogatása ellen.
A történelmileg jó bolgár-orosz kapcsolatok dacára Bulgária a 2022-es orosz támadás óta erőteljesen támogatja Ukrajnát, jelentős mennyiségű katonai felszereléssel látva el a megtámadott országot. A Varsói Szerződésből megmaradt katonai-ipari komplexumnak köszönhetően Bulgária képes lőszert gyártani a szovjet szabványú fegyverekhez, amelyeket az ukrán hadsereg még mindig használ.
A bulgáriai oroszbarát hangok azonban élesen bírálták a katonai segítségnyújtást, köztük olyan szélsőjobboldali pártok, mint az Újjászületés, amelyek szerint ezek a szállítmányok meghosszabbítják az ukrajnai háborút, és Bulgáriát Oroszország ellenségévé teszik. A párt az Európai Unió hangos kritikusa.
A hamis állítás magyarul a Facebookon és egy híroldalon. A képernyőmentések 2025. szeptember 2-án készültek. A piros áthúzásokat az AFP adta a képhez
A repülőgép három órával a videó megosztása után landolt
Von der Leyen 2025. augusztus 29-én kezdte meg hét országot érintő körútját az EU keleti határainál. Augusztus 31-én reggel Lengyelországban járt, és Donald Tusk miniszterelnökkel együtt meglátogatta az ország Fehéroroszországgal közös határát. Ezt követően az uniós vezető Plovdivba, Bulgária második legnagyobb városába indult.
A videó az AFP által megtalált legkorábbi változatát egy bolgár felhasználó töltötte fel 31-én helyi idő szerint 14:02-kor. 16:30-kor osztott meg az Újjászületés párt elnöke egy másik videót, amin ugyanezt a jelenetet látni.
Annak megállapításához, hogy Von der Leyen repülőgépe mikor landolt Bulgáriában, az AFP a Flightradar24 légiforgalmi monitoring platform indulási-érkezési szűrőjét (Varsó–Plovdiv) használta, amely azonosította az OO-GPE jelű repülőgépet. Az előző napokban ugyanez a repülőgép Rigába, Helsinkibe és Varsóba repült, ami egyezik Von der Leyen körútjának eddigi útvonalaival.
A Flightradar24 szerint az OO-GPE jelű repülőgép helyi idő szerint 17:34-kor landolt Bulgáriában (lásd az alábbi képernyőképet). Az ADS-B adatok visszajátszása egy nyílt forráskódú nyomkövető platform segítségével megerősíti az érkezési időt (itt archiválva).
2024. szeptember 1-i képernyőmentés a Flightradar24 oldaláról a OO-GPE repülőgép repülési történetével. AFP által hozzáadott sárga kiemelések
Egy, a bolgár kormány által közzétett videóban ugyanazzal a lajstromszámmal (OO-GPE) ellátott repülőgép látható, amint a plovdivi repülőtéren gurul, és az Európai Bizottság elnöke leszáll róla.
A bolgár kormány által rendelkezésre bocsátott videóból származó 2025. szeptember 1-i képernyőmentések. A piros jelöléseket az AFP adta a képhez
Ez azt jelenti, hogy Von der Leyen körülbelül három órával és 30 perccel azután landolt Plovdivban, hogy a tüntetők által blokkolt autót bemutató videó felkerült volna a Facebookra.
Helyi idő szerint (Szófia) 17:58-kor Roszen Zseljazkov bolgár miniszterelnök az X-en üdvözölte Von der Leyent Bulgáriában, és megosztott róla fotókat az OO-GPE jelű repülőgép mellett.
18:22-kor Bojko Boriszov volt bolgár miniszterelnök Facebook-oldalán posztolt élő videót, amelyen azt látni, hogy fogadja az EB-elnököt a VMZ gyárban.
Hivatalos cáfolatok
A bolgár hatóságok és az Európai Bizottság megerősítették, hogy Von der Leyen nem tartózkodott a virális videóban látható járműben.
„Kollégáimmal együtt én ültem az autóban, ez a belügyminisztérium járműve” – nyilatkozta Nikolov, a bolgár belügyminisztérium csendőrségi, különleges műveleti és terrorizmusellenes főigazgatóságának vezetője 2025. szeptember 2-án az AFP-nek.
„A videó egy olyan jelenetet mutat, amely Von der Leyen érkezése előtt néhány órával történt; ő nem volt a kocsiban” – mondta el a belügyminisztérium szóvivője szeptember 1-jén telefonon az AFP-nek.
„Nincs információnk arról, hogy ilyen incidens történt volna” – mondta a bolgár Nemzeti Biztonsági Szolgálat szóvivője szintén az AFP-nek szeptember 1-jén.
"Megerősíthetjük", hogy az EU vezetőjének nem volt köze a videón látható képekhez, közölte az Európai Bizottság szóvivője szeptember 2-án e-mailben az AFP-vel.
A gyárnál történt tiltakozás nem az egyetlen esemény, amely Von der Leyen bulgáriai látogatása alatt a címlapokra került.
Az EU-elnököt szállító Dassault Falcon 900LX chartergép – valószínűleg GPS-interferencia miatt – a leszállás előtt körözni kényszerült a plovdivi régió felett, az Európai Bizottság szóvivője szerint. A Bizottság közölte, hogy a bolgár hatóságok szerint Moszkva felelős az incidensért. Azonban nem volt egyértelmű, hogy a repülőgépet szándékosan vették-e célba, mivel az ilyen támadások gyakoriak a régióban. Roszen Zseljazkov bolgár miniszterelnök 2025. szeptember 2-án azt mondta, hogy Bulgária nem lát okot arra, hogy vizsgálatot indítson az ügyben.
Az AFP már több cikkben is cáfolt Ursula von der Leyennel kapcsolatos hamis állításokat, például itt és itt.
2025. augusztus 13.
A kibocsátásmentes járművek fejlesztéséért folyó verseny közepette rendszeresen félrevezető és hamis állításokhoz jelennek meg a közösségi médiában a témáról. Az egyik legújabb állítás szerint a világ legnagyobb autógyártója, a Toyota forradalmian új, vízzel működő motort fejlesztett ki, amely feleslegessé teszi a lítium-akkumulátorokat és a töltőállomásokat. Ez az állítás azonban hamis, ahogyan azt a Toyota is megerősítette az AFP-nek. Szakértők szerint egy ilyen technológia nemcsak rendkívül hatástalan, hanem megvalósíthatatlan is.
„A Toyota MOST változtatta meg a játékot. VÍZMOTOR, amely MEGTÖRI az EV (elektromos meghajtású jármű) ipart!” – olvasható egy 2025. június 30-i magyar Facebook-bejegyzésben, ami még júliusban is terjedt Facebookon. A bejegyzés szerint, ami több mint 230 megosztást ért el, az új motoroknak nincs szüksége akkumulátorokra és töltőállomásokra.
A bejegyzéshez csatolt fotómontázson a világ legnagyobb autógyártójának, a Toyotának a logóját látni, valamint autómotorok képeit és egy színpadon álló férfit. egyik motorjának modellje mellett áll.
Az állítás már német, bolgár, angol, francia, román és spanyol nyelven is elterjedt a közösségi médiában.
A hamis állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. augusztus 12-én készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
A kibocsátásmentes járművek fejlesztéséért több évtizede folyik a verseny. Időről időre felbukkan az az ötlet, hogy egy napon majd a víz helyettesítheti a többi üzemanyagot. Ez a hipotézis azonban eddig soha nem nyert megalapozott tudományos bizonyítást, ahogyan azt már ebben a francia nyelvű cikkben is megírtuk.
A jelenleg a Facebookon terjedő állítás, amely szerint a a Toyota bemutatott volna egy vízhajtású motort, amely csak vízgőzt bocsát ki, nem igaz.
A Toyota nem fejleszt „vízmotort”
„Valójában nem fejlesztünk semmit, amit ‘vízmotor’ néven lehetne megnevezni” – nyilatkozta Jean-Yves Jault, a Toyota Motor Corporation képviselője egy 2025. július 23-i e-mailben az AFP-nek. Jault „téves információknak” nevezte az interneten keringő állításokat, és a Forbes magazin egy 2025. június 15-i cikkére hivatkozott, amelyben már cáfolják ezt a pletykát. A cikkben Robert Rapier, szerző és vegyészmérnök kijelentette, hogy „abszurd ötlet, hogy a víz hajthatna egy autót”.
A Toyota valóban gyárt olyan járműveket, amelyek hidrogént – és nem vizet – használnak üzemanyagként. Ezek az autók, például a Mirai modell, speciális töltőállomásokon tankolhatók, és lítium-ion akkumulátorokkal vannak felszerelve az energia tárolására és szabályozására.
Az elektrolízis folyamata
A hidrogén elektrolízissel keletkezik. Ez egy kémiai folyamat, amelynek során elektromos áram segítségével kémiai reakciót váltanak ki, hogy a vízmolekulákat (H₂O) hidrogénre (H₂) és oxigénre (O₂) bontsák. Ez a folyamat nagy mennyiségű áramot igényel, és csak stabil energiaforrással hatékony.
A nyert hidrogén ezután üzemanyagként felhasználható, különösen üzemanyagcellás járművekben. Ahhoz azonban, hogy az elektrolízis egy autó motorjában megtörténjen, a járműben áramforrásra, például akkumulátorra van szükség.
„Egy ilyen rendszer azonban rendkívül hatástalan lenne, mivel az energiaátalakítás minden lépése veszteségekkel jár” – mondta el Rapier a Forbes cikkében, emlékeztetve a termodinamika alapelveire.
„Ahelyett, hogy akkumulátort használnánk a hidrogén elektrolízissel történő előállításához, majd ezt a hidrogént az autó meghajtásához felhasználnánk, sokkal hatékonyabb lenne az áramot közvetlenül a meghajtáshoz felhasználni.”
A zöld hidrogén előállításához szükséges lépéseket bemutató grafikon, amely egy olyan energiaforrás, amelyet egyes erősen szennyező iparágak szén-dioxid-mentesítésének lehetőségeként tartanak számon
(AFP / Tatiana MAGARINOS, Gustavo IZUS)
Ezeket a következtetéseket több szakértő is megerősítette, köztük Plamen Punov, a Szófiai Műszaki Egyetem professzora, aki hallgatói projekteket irányít a hidrogénüzemű üzemanyagcellák területén. Kiemelte, hogy a hidrogén mint üzemanyag nem a járművekben keletkezik.
„Minden ilyen jármű elektromos áramot állít elő üzemanyagcellák segítségével, amelyek tisztán hidrogénnel működnek, amelyet előzőleg tartályokban tárolnak” – magyarázta 2025. július 7-én az AFP-nek küldött e-mailben. „Nem ismerek ilyen típusú járművet [amely képes saját hidrogént előállítani a fedélzetén, a szerk. megjegyzése], és elméletileg is rendkívül hatástalan és praktikus lenne.”
Boriana Tsaneva, ugyanazon egyetem kémia doktora, 2025. július 7-i e-mailben megerősítette az AFP-nek, hogy „technikailag lehetséges a mozgó járművek maradék energiájának elektrolízissel történő hasznosítása”, ez az opció azonban „nem gazdaságos”.
Tsaneva azt is elmondta, hogy egy ilyen rendszer nem csak hogy drágább lenne, de biztonsági kockázatok is felmerülnének. Az elektrolízis potenciálisan hidrogén és oxigén robbanásveszélyes elegyét szabadíthatja föl, amit nem lehet biztonságosan tárolni, és amit a létrehozása után rögtön a motorba kell juttatni. Ráadásul a gázkeverék égése során csak elhanyagolható mennyiségű energia keletkezne.
A víz hűtőanyagként szolgál
A téves állítás valószínűleg egy hidrogénmotor vízzel hűtött rendszerére vonatkozó szabadalomra vezethető vissza, amelyet a Toyota 2023-ban jelentett be. Ebben a rendszerben a víz nem üzemanyagként, hanem csupán hűtőfolyadékként szolgál, amely a hagyományosan használt levegőt helyettesíti.
A vízhűtés lehetővé teszi a hidrogén égése során keletkező magas hőmérséklet jobb szabályozását. Ezáltal könnyebb anyagok is felhasználhatók a égéstérben és a hengerben, ami egyúttal növeli a motor hatékonyságát és csökkenti a súlyát.
A Toyota Mirai azonban a gyártó legújabb technológiáját alkalmazza: a modell hidrogénüzemű üzemanyagcellával működik, amely elektromos motort hajt meg. A hidrogént nagynyomású tartályokban tárolják, és speciális töltőállomásokon töltik fel. Üzem közben a jármű csak vízgőzt bocsát ki – ez a hidrogén és az oxigén kémiai reakciójának mellékterméke. A jármű azonban nem rendelkezik elektrolízis rendszerrel, és nem termel hidrogént a fedélzetén. Ezenkívül lítium-ion akkumulátorral van felszerelve.
A Toyota saját közlése szerint hosszú távon többirányú stratégiát követ a szén-dioxid-semleges mobilitás elérése érdekében. Ez magában foglalja a hidrogénüzemű üzemanyagcellák, a hidrogénüzemű belső égésű motorok és a nagyobb biztonságot, hatótávolságot és teljesítményt nyújtó szilárdtest-akkumulátorok fejlesztését.
A Toyota ugyan elektrolízist használ hidrogén előállítására néhány üzemében, de kizárólag a járműveken kívül.
Az akkumulátoros jobban megéri
2025-ben az akkumulátorral hajtott elektromos járművek uralják a kibocsátásmentes közlekedési eszközök világpiacát, mivel olcsóbbak és energiahatékonyabbak, mint a hidrogénüzemű autók, és a töltőinfrastruktúra is egyre bővül.
Néhány gyártó, köztük a Toyota, azonban a hidrogénüzemű autókat kiegészítő megoldásnak tekinti a nehéz teherforgalom és a hosszú távú utazások céljára. Széles körű fejlesztésüket azonban korlátozzák a magas gyártási költségek és a még kevéssé kiépített töltőállomás-hálózat.
A legtöbb elemző egyetért abban, hogy a kibocsátásmentes mobilitás jövője különböző technológiák kombinációján alapul majd: az akkumulátorok továbbra is a személygépkocsik preferált megoldása maradnak, míg a hidrogén stratégiai szerepet játszhat bizonyos szektorokban, például a távolsági közlekedésben, a nehéz teherforgalomban vagy bizonyos ipari alkalmazásokban (itt archiválva).
Az AFP korábban már cáfolt más olyan állításokat, amelyek szerint már léteznek vízzel működő autók, például itt és itt.
