2026. május 8.
2026 márciusában egy jelentős műkincsrablás történt egy olaszországi múzeumban: Cézanne, Renoir és Matisse több millió eurót érő alkotásait lopták el. Körülbelül egy hónappal később egy, a BBC-híradását utánzó online videó azt állította, hogy az ellopott Cézanne-festmény volt látható Volodimir Zelenszkij ukrán elnök irodájában, az egyik videós beszéde során. A felvétel azonban egy olyan Zelenszkij-beszédből származik, amelyet még a rablás előtt tettek közzé. A BBC megerősítette, hogy a videó manipulált. Az AFP azt is kiderítette, hogy az állítólagos riport narrációját mesterséges intelligenciával generálták.
„Ellopott olasz festményeket azonosítottak Zelenszkij irodájának falán egy BBC-interjú során” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amely egy videóból származó képernyőképet tartalmaz. A képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látható, mögötte egy festménnyel. A posztot már több mint 150 ember osztotta meg 2026. április 23-a óta.
Ugyanez az állítás más nyelveken is terjedt, többek között szlovákul és angolul. Ezekben a posztokban elérhető a videó is, amelyből a magyar bejegyzésben szereplő képernyőkép származik. Az 1 perc 24 másodperces videóklip vizuálisan egy BBC-híradást utánoz, a háttérben pedig amerikai akcentussal elmondott narráció hallható.
A hamis állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2026. május 5-én készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
A félrevezető videó nyitójelenete arról a műkincsrablásrólszámol be, amely során Cézanne, Renoir és Matisse francia mesterek három festményét lopták el az olaszországi Magnani Rocca Alapítvány múzeumából.
„Meglepő módon, alig egy hónappal a rablás után az egyik ellopott festmény, Paul Cézanne Cseresznyés csésze és tányér című alkotása megjelent Zelenszkij elnök egyik videójában. A feltehetően április 16-án rögzített felvételen Zelenszkij az ukránokhoz szól, miközben közvetlenül a háta mögötti falon egy ellopott festmény látható” – folytatódik a videó narrációja.
A hamis híradás továbbá azt is állítja, hogy azt a videót, amelyben az állítólag ellopott festményt látni Zelenszkij mögött, az ukrán elnöki hivatal tette közzé, majd később eltávolította a hivatalos weboldalról. A valóságban az eredeti Zelenszkij-videót, amelyben egy ukrán festő festménye szerepel, 2026. január 19-én hozták nyilvánosságra, és az továbbra is elérhető az ukrán elnöki hivatal hivatalos honlapján.
Manipulált BBC-riport
A BBC 2026. március 29-én cikket publikált az olaszországi múzeumból ellopott festmények ügyéről, majd másnap egy videós híranyagot is közzétett a YouTube-on (archivált link). A hamis klipben látható felvételek nagy része ebből az eredeti BBC-riportból származik.
A hamis videó előnézeti képe a valódi BBC-riport előnézeti képét utánozza. Az eredeti videó előnézeti képében két kép van egymás mellett, ahogyan a hamis videóban is. A hamis videóban az egyik oldalon Cézanne Csendélet cseresznyével című festményét látni, a másik oldalon pedig Zelenszkijt. A valódi híradásban a második oldalon Renoir Hal című képe szerepel, amit szintén elloptak.
Az eredeti BBC News előnézeti kép (balra) és a manipulált riport előnézeti képének (jobbra) összehasonlítása. A képernyőmentések 2026. április 27-én készültek. Az AI generált hangsáv címkét az AFP adta a képhez
Az eredeti videó címe is más: „Milliókat érő festményeket loptak el egy rablás során.” A hamisított riportban a címet erre változtatták: „Ellopott Cézanne-festményt azonosítottak Zelenszkij videójában”, és a riportban a festmény címét is helytelenül adják meg „Pohár és tányér cseresznyékkel” formában szerepel, pedig a kép valódi címe Csendélet cseresznyékkel.
Az eredeti BBC News-riport sem Zelenszkij beszédét, sem a vele készült interjút nem tartalmazza, viszont szerepel benne egy rövid interjú Christopher Marinellóval, az Art Recovery International vezérigazgatójával.
A riportban Marinello elmagyarázza, hogy a műkincstolvajok megpróbálják az ellopott alkotásokat „Belgiumon keresztül, vagy esetleg Kelet-Európán át a Közel-Keletre vagy Oroszországba továbbítani, olyan országokba, ahol az átvilágítás nem olyan gyakori gyakorlat, mint Nyugaton”.
Bár a hamis változat tartalmazza a Marinello-részletet, a kivonatot úgy módosították, hogy kihagyták belőle az Oroszországra történő utalást.
A hangsávot MI-vel generálták
A videó hanganyagát az InVID‑WeVerify bővítmény Hiya alkalmazásának legfrissebb verziójával elemeztük, amelyet a mesterséges intelligenciával generált tartalmak felismerésére fejlesztettek ki. Az elemzés eredménye szerint 98 százalékos valószínűséggel a narrációt mesterséges intelligencia segítségével állították elő.
A Hiya csak azoknál a részleteknél nem azonosított mesterséges intelligenciát, ahol Volodimir Zelenszkij és Chris Marinello hangja hallható.
Az AFP által 2026. április 24-én a Hiya segítségével elvégzett hangelemzésből származó képernyőképek, amelyek rendkívül nagy valószínűséggel jelzik, hogy a tartalom mesterséges intelligenciával készült
A BBC sajtóosztálya egy 2026. április 24-én az AFP-nek küldött e-mailben megerősítette, hogy a félrevezető riport „hamis”. A BBC News weboldalán végzett kulcsszavas keresés sem talált utalást a hamis posztokban szereplő állításra.
A valódi Zelenszkij-videó
Egy fordított képkeresés segítségével sikerült kideríteni, hogy a hamis posztokban szereplő Zelenszkij-videó egy 2026. január 19-én elmondott rendszeres videóüzenetből származik, amelyben az ukrán elnök az új légvédelmi rendszerekről és az orosz csapások sújtotta területeken zajló helyreállítási erőfeszítésekről tájékoztatta az ukránokat. A beszédet közzétették az ukrán elnöki hivatal hivatalos weboldalán és YouTube-csatornáján, valamint Zelenszkij saját YouTube-csatornáján is megosztották.
Képernyőkép Zelenszkij beszédének eredeti videójáról (balra) és a hamis riportban szereplő, megvágott változatáról. A képernyőmentések 2026. április 27-én készültek. Az AI generált hangsáv címkét az AFP adta a képhez
Az AFP-nek sikerült beazonosítani a Zelenszkij mögött látható festményt a valódi videóban, egy ukrán kortárs művész, Andrij Cseboraruk egy krími látképet ábrázoló festményéről van szó.
Műkincsrablások Olaszországban
A március 22-ről március 23-ra virradó éjszaka elkövetett rablás alig három percig tartott a helyi médiabeszámolók szerint, amelyek arról is beszámoltak, hogy négy maszkos férfi hatolt be az észak-olaszországi Parma közelében található Magnani Rocca Alapítvány villájába, és elvitték Renoir Hal című festményét, Cézanne Csendélet cseresznyékkel című művét, valamint Matisse Odaliszk a teraszon című alkotását.
A lopás egy, az európai nagy múzeumokat célzó rablássorozat legújabb esete. Tavaly októberben a tolvajok fényes nappal betörtek a világhírű párizsi Louvre múzeumba, és kevesebb mint nyolc perc alatt 102 millió dollár értékű ékszerekkel menekültek el.
A hamis BBC-riportról már a France24 is írt egy tényellenőrző cikkben, valamint az X platformon az Ukrán Dezinformáció Elleni Központ is beszámolt róla, amely az Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsa alá tartozik.
Az orosz típusú dezinformáció egyik jellegzetes fajtája, amikor hamisított médiatermékek segítségével próbálnak hamis narratívákat terjeszteni az interneten. Az AFP Ténykérdés több ilyen hamis állítást is cáfolt már például ebben és ebben a cikkben.
2026. április 27.
Népszerű és visszatérő motívum az oroszpárti narratívát terjesztő közösségi média oldalakon, hogy vezető politikusok és államfők állítólagosan megalázzák Ukrajna elnökét, Volodimir Zelenszkijt. Ebben az összefüggésben kezdett el terjedni egy videó számos nyelven, köztük magyarul is, amely állítólag azt mutatja, hogy XVI. Károly Gusztáv svéd király 2026 áprilisában, az ukrajnai Lviv városában tett látogatása során megtagadta a kézfogást Zelenszkijtől. A felvételt azonban manipulálták és megvágták. Az AFP helyszínen készült fotói és videói egyértelműen megmutatják, hogy a két férfi kezet fogott egymással.
„A svéd király, XVI.Károly Gustaf [sic] úgy tűnik, nem volt hajlandó kezet fogni Volodimir Zelenszkijjel és gesztusai is arra utalnak, hogy inkább kényszerből, mint saját elhatározásból van itt” – áll egy 2026. április 18-án közzétett Facebook-bejegyzésben, amelyet már több mint 1600-an megosztottak. Több hasonló bejegyzés is terjedni kezdett, miután XVI. Károly Gusztáv svéd király 2026. április 17-én állami látogatást tett Ukrajnában.
A hamis videó magyarul a Facebookon. A piros áthúzást az AFP adta a képhez. A képernyőmentés 2026. április 23-án készült
Ugyanez a videó hasonló hamis állításokkal már több nyelven is terjedni kezdett online, például németül, arabul, bolgárul, finnül, szerbül, szlovákul és csehül.
Az állítás azonban hamis, amint azt különböző AFP-felvételek és nyilatkozatok is bizonyítják.
XVI. Károly Gusztáv svéd király Lvivben kezet fogott Zelenszkijjel
XVI. Károly Gusztáv svéd király 2026. április 17-én ellátogatott az ukrajnai Lviv városába – jelentette be még aznap a svéd királyi udvar, és a svéd média is beszámolt róla. Ez volt az első alkalom a háború kezdete óta, hogy egy uralkodó ellátogatott Ukrajnába; a program részeként az elesett katonák közös megemlékezését tervezték ukrán tisztségviselőkkel. A svéd delegáció tagja volt Maria Malmer Stenergard külügyminiszter is.
Az AFP fotókat és videókat is közzétett a látogatásról. Ezeken jól látható, hogy a svéd király valóban kezet fogott Zelenszkijjel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (jobbra) üdvözölte XVI. Károly Gusztáv svéd királyt (balra) Lvivben 2026. április 17-én
Az AFP videón is rögzítette a kézfogást.
Képernyőfelvétel az AFP archívumában található videóból, 2026. április 21.
Az ukrán elnöki hivatal a találkozó délutánján egy fotót tett közzé egy újabb kézfogásról az uralkodóval. Zelenszkij az Instagramon egy videót is megosztott, amely több pillanatot mutat be a svéd királlyal folytatott tárgyalásáról. A felvételen szereplő egyik jelenet – amely hasonló környezetben készült, mint a hamis állítást tartalmazó videó – szintén bizonyítja, hogy a kézfogás valóban megtörtént.
View this post on Instagram
A post shared by Володимир Зеленський (@zelenskyy_official)
„Készen állunk megosztani tapasztalatainkat és technológiáinkat Svédországgal, valamint bővíteni az együttműködést a védelmi ipar területén” – állt a Zelenszkij Instagram-fiókján közzétett videó leírásában.
Ukrajna szerint a videó "manipuláció", Svédország szerint "propaganda"
A svéd királyi udvar 2026. április 18-án a svéd közszolgálati televíziónak, az SVT-nek cáfolta azt a hamis állítást, miszerint a svéd király nem tisztelte volna meg Zelenszkijt kézfogással. A tudósítás megemlít egy X-bejegyzést az orosz állami műsorszolgáltató, a Russia Today (RT) részéről – a megosztott videókban annak logója is látható. Az SVT idézte a királyi udvar szóvivőjét, aki szerint „hamis és csúnya”, ahogyan az orosz média beszámolt a találkozóról. A szóvivő hozzátette, hogy Zelenszkij és a király a klipben látható jelenethez kapcsolódóan többször is kezet fogtak egymással. A királyi udvar korábban egy olyan fotót is közzétett, amelyen az uralkodó és az elnök kézfogás közben mosolyogva néz a kamerába.
A svéd külügyminiszter, Stenergard, aki szintén részt vett a lvivi látogatáson, az SVT beszámolója szerint úgy nyilatkozott: „Amikor a valóság nem elegendő, átveszi a szerepet a propaganda. Svédország Ukrajna iránti erőteljes támogatása nyilvánvalóan akkora nyomás alá helyezi Oroszországot, hogy az a valóság eltorzítására kényszerül.” Hivatalos adatok szerint Svédország 2022 februárja óta összesen mintegy 11,9 milliárd eurónak (nagyjából 4 300 milliárd forintnak) megfelelő támogatást nyújtott a megtámadott országnak.
Az Ukrajnával kapcsolatosan terjedő dezinformációs kampányok cáfolására létrehozott Ukrán Dezinformáció Elleni Központ szintén cáfolta az állítást. A hatóság egy 2026. április 18-án közzétett X-bejegyzésben „manipulációnak” nevezte az esetet, és ezt írta: „Az esemény teljes felvétele egyértelműen megmutatja a hagyományos üdvözlést és az államfők közötti hivatalos kézfogást.”
Az AFP további cikkeit az ukrajnai háborúval kapcsolatban itt találja.
2026. április 9.
Oroszország 2022‑es ukrajnai inváziójának kezdete óta a közösségi médiában működő Kreml‑barát fiókok következetesen arra törekednek, hogy Kijev magas rangú tisztségviselőit korruptként állítsák be, azt sugallva, hogy Ukrajna szövetségeseitől kapott pénzügyi támogatást luxuscikkek és ingatlanok vásárlására használják fel. Ebbe a narratívába illeszkedve 2026 márciusában olyan bejegyzések jelentek meg a közösségi médiában, amelyek azt állították, hogy Ukrajna 2025-ben Európa harmadik legnagyobb piaca volt a Bentley luxusautó‑gyártó számára. Bizonyítékként azt hozták fel, hogy a márka kijevi bemutatóterme harmadik díjat nyert a Bentley éves márkakereskedői díjátadóján. Az autógyártó azonban elmagyarázta, hogy ezek az állítások szándékosan félreértelmezik és eltorzítják az értékesítési adatokat, és hogy a Bentley 2025-ben Ukrajnában más piacokhoz képest csak nagyon kis számú autót adott el.
„Hiába dúl a háború, hiába vannak légiriadók, Ukrajnában dübörög a luxusautó‑piac. A legendás brit autómárka értékesítési adatai szerint tavaly Kijev a harmadik legtöbb Bentley‑eladást produkáló európai várossá lépett elő” – olvasható az Origo kormánypárti híroldal 2026. április 2-i cikke. Ugyanez az állítás szöveges formában is terjed a Facebookon, például ebben és ebben a bejegyzésben.
A félrevezető állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentések 2026. április 7-én készültek. A sárga áthúzást az AFP adta a képekhez
Több hozzászóló is az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatásokkal kötötte össze az állítólagos hírt. „Kapnak rá elég pénzt tőlünk” – írta például egy felhasználó. „Jó helyre megyünk a pénzünk” – írta valaki más.
Az állítást egy rendkívül nagy elérést kiváltó X‑bejegyzésben is azonosítottuk, amelyet az oroszbarát propagandista, Diana Vitalijvna Pancsenkó tett közzé. Pancsenkót az Európai Unió szankciókkal sújtotta, mivel egy uniós határozat szerint tudatosan hírműsorokat utánzó formátumokat használ annak érdekében, hogy hitelesebbnek tüntesse fel a Kreml narratíváit.
Pancsenkó bejegyzését a platformon az a Kirill Dmitrijev is megosztotta, Vlagyimir Putyin orosz elnök különmegbízottja, valamint az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalások egyik résztvevője.
2021-ben – az Ukrajna elleni orosz invázió előtt – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök neve valóban szerepelt a Pandora‑iratokban, az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) által végzett nagyszabású vizsgálatban, amely több száz ismert személy offshore cégeken keresztül birtokolt, eltitkolt vagyontárgyait tárta fel. A jelentés szerint Zelenszkij 2012 óta Belize-ben jegyzett be offshore vállalatokat, amelyeket állítólag három londoni luxusingatlan megvásárlására használtak.
Legutóbb, 2025 novemberében, a „Midas” hadművelet keretében az ukrán korrupcióellenes ügynökség a Különleges Korrupcióellenes Ügyészséggel együttműködve kiterjedt korrupciót tárt fel a háború sújtotta energetikai szektorban. A razziák során a korrupcióellenes hatóságok több gyanúsítottat őrizetbe vettek, és jelentős készpénzösszegeket foglaltak le.
De a jelenleg a közösségi médiában terjedő állítás félrevezető. A posztok és a bejegyzések azt a hírt értelmezik félre, amely szerint az egyik kijevi Bentley-kereskedés harmadik helyezett lett a cég márkakereskedőket rangsoroló versenyében. De ez nem jelenti azt, hogy az országban adnák el a harmadik legtöbb ilyen járművet.
Márkakereskedéseket és nem a piaci teljesítményt rangsorolták
Sok bejegyzés közvetlenül a Bentley európai, közel-keleti és afrikai (EMEA) régiójáért felelős vezetője, Richard Leopold LinkedIn‑posztjára hivatkozik, amely a gyártó európai márkakereskedői díjainak átadásához kapcsolódott a spanyolországi Marbellában.
A díjakat minden évben a Bentley 62 európai márkakereskedése között osztják ki, hat kategóriában. A 2025‑ös év legkiemelkedőbb, „Best of the Best” kategóriájában – amelynek győztesét több szempont, például az értékesítés, a jövedelmezőség, a szervizhűség és az ügyfélélmény alapján határozzák meg – az első helyet az olaszországi Padova márkakereskedése szerezte meg, a második helyen a hollandiai Rotterdam végzett, a harmadikon pedig Kijev.
Az autógyártó nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni a régiónkénti és modellenkénti pontos eladási számait. Egy 2026. március 27‑én kelt e‑mailben azonban Matthew Reed, a vállalat vállalati kommunikációért felelős vezetője hangsúlyozta, hogy nem a kijevi márkakereskedés értékesítette 2025-ben a harmadik legtöbb Bentley‑autót Európában. Az EMEA‑régió kommunikációs vezetője, Franziska Jostock szintén azt közölte egy 2026. március 30‑án küldött e‑mailben, hogy a kijevi egység tavalyi helyezésének „az autóeladások tekintetében harmadik helyezettként” való leírása pontatlan és félrevezető.
A Bentley hivatalosan 2019 júliusában nyitotta meg a kijevi szalonját, amely Ukrajnában az egyetlen hivatalos Bentley‑márkakereskedés az autók értékesítésére és szervizelésére.
Az eladott Bentley-k száma Ukrajnában
A Bentley márka a német Volkswagen Csoport (VAG) része, amely a világ egyik legnagyobb autógyártója, és olyan más luxusmárkákkal együtt tartozik hozzá, mint az Audi, a Lamborghini és a Ducati. 2021 óta a Bentley közvetlenül az Audi szervezeti irányítása alá tartozik.
Ez a 2023. január 10-én készült fénykép a brit autógyártó, a Bentley logóját ábrázolja Párizsban.
A Volkswagen Csoport éves jelentése szerint 2025-ben világszerte összesen 10 131 Bentley személygépkocsi kelt el, ami 4,8 százalékos csökkenést jelent 2024‑hez képest (archivált link).
Bár a Bentley közölte, hogy vállalati politikájuk szerint nem tesznek közzé regionális vagy országos bontású értékesítési adatokat, a német Dataforce elemző‑ és piackutató csoport – amely az autóiparra szakosodott – kiszámította, hogy a Bentley 2025-ben összesen 2 819 autót adott el 35 különböző európai országban. A Dataforce szerint a három legnagyobb európai piac az Egyesült Királyság volt 993 eladott járművel, Németország 538-cal, valamint Hollandia 185-tel.
A 35 ország közül Ukrajna a 23. helyen végzett összesen 19 eladott járművel – közölte a Dataforce az AFP‑vel egy 2026. április 1‑jén keltezett e‑mailben. Összehasonlításképpen: Szlovákiában – ahol a lakosság csupán körülbelül egyhetede Ukrajnáénak – a Bentley 2025-ben 20 autót adott el a Dataforce számításai szerint.
Az ukrajnai értékesítési számokat az Ukrajnai Autóipari Piackutató Intézet adatai is alátámasztják. Statisztikáik szerint a 2025-ben Ukrajnában eladott összesen 79 501 új autóból mindössze 20 volt Bentley. A legnagyobb eladásokat a kínai BYD érte el 9 861 darabbal, ezt követte a Toyota 9 687, valamint a Volkswagen 7 398 eladott járművel.
„Az az állítás, miszerint a kijevi Bentley‑márkakereskedés állítólag Európában a harmadik legmagasabb járműeladási számot érte el, nem igaz, és semmilyen tényadattal nem támasztható alá” – mondta az AFP‑nek 2026. március 27‑én Staniszlav Bucackij, az Ukrán Autóipari Piackutató Intézet vezetője.
Az anyavállalat Volkswagen a 2025‑ös éves jelentésében jelezte, hogy nem számít jelentős növekedésre az autóeladások terén 2026‑ban. A vállalat szerint az általános növekedési kilátásokat „továbbra is fennálló geopolitikai feszültségek és konfliktusok terhelik; a kockázatok különösen az orosz–ukrán háborúból, valamint a közel-keleti konfrontációkból fakadnak”.
Cseh, lengyel és a bolgár tényellenőrző szervezetek (itt és itt) szintén felhívták a figyelmet az Ukrajnával kapcsolatos, a Bentley‑autók eladásáról szóló félrevezető állítások terjedésére.
Magyarország miniszterelnöke 2026. március 25-én bejelentette, hogy Budapest fokozatosan megszünteti a gázszállítást Ukrajna irányába – ez az újabb lépés a két ország közötti viszályban, amely egy orosz olajat szállító, megrongálódott Barátság kőolajvezeték körül zajlik. Ebben az összefüggésben elterjedt egy magyar nyelvű állítás, miszerint „Németország” érdeklődik a visszatartott mennyiség megvásárlása iránt. Ennek alapját az adja, hogy az orosz állami irányítás alatt álló média interjút készített egy bizonyos Ralph Niemeyerrel. Niemeyer azonban nem képviseli a német kormányt, és szoros kapcsolatai vannak Oroszországgal, ahol jelenleg él. A német Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium az AFP-nek azt mondta, hogy nincs tervük Magyarországról gázt vásárolni.
„Zelenszkij foghatja a fejét: a legerősebb EU-tagállam csapna le a gázra, amit Magyarország nem ad oda Ukrajnának” – olvasható a Mandiner 2026. március 30-án megjelent cikkének címében. Ennek bevezetője szerint „Magyarország úgy döntött, elzárja a gázt Ukrajna elől, Németország viszont örülne, ha megkaphatná ezt a mennyiséget, mert enyhítené Berlin súlyos energiaválságát”.
Egy kormánypárti közösségimédia‑influenszer 2026. március 30-án egy fényképet tett közzé Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről a Facebook-oldalán, azt állítva, hogy „a németek jelezték”, megvennék a szóban forgó gázt Magyarországtól. A hozzászólások között linkelte a Mandiner cikkét. A bejegyzést több mint 480 alkalommal osztották meg. Más weboldalak is átvették az állítást a Mandiner szövegét használva.
A félrevezető állítás a Facebookon és egy cikkben. A képernyőképek 2026. március 31-én készültek. A narancssárga áthúzást az AFP adta a képhez
A Facebook‑poszt alatti hozzászólásokat olvasva egyértelmű, hogy számos felhasználó azt hitte, tényleg a német kormány tett nyilatkozatot a magyar földgázzal kapcsolatban. „Mocskolja az Orbánt a Merz, meg fenyegeti, meg válljunk le az orosz gázrol…. Most meg kuncsorog az orosz gázért?” – írta valaki. „Az európai politika annyira képmutató” – kommentálta egy másik felhasználó.
Orbán Viktor miniszterelnök 2026. március 25-én bejelentette, hogy Magyarország „fokozatosan leállítja az Ukrajnába irányuló gázszállításokat”, hogy „megtörje az olajblokádot és garantálja Magyarország energiaellátásának biztonságát”. Orbán azzal vádolta Ukrajnát, hogy késlekedik a Barátság kőolajvezeték javításával, aminek következtében leállt az orosz olaj áramlása Magyarország és szomszédja, Szlovákia felé.
A Fidesz egyik fő kampányüzenete az április 12-i választások előtt az, hogy csak ők tudják garantálni Magyarország számára az „olcsó orosz olajat és gázt”, és az ellenzéket azzal vádolják, hogy „Brüsszel kedvéért” energiaár‑emelést akar.
2025-ben Ukrajna gázimportjának 45,5 százaléka Magyarország felől érkezett. Orbán szerint a „meg nem vásárolt” gázt „a magyar gáztározók feltöltésére” használnák. A tényleges kormányrendelet azonban nem érinti a jelenlegi gázszerződéseket, hanem a jövőbeni – várhatóan nyáron megkötendő – megállapodásokra vezet be korlátot.
A német Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium sajtószóvivője 2026. március 31-én az AFP‑nek küldött e‑mailben közölte, hogy „Németország nem vásárol gázt; pontosabban a szövetségi kormány nem vásárol gázt. A liberalizált gázpiacon ez a (gáz)vállalatok feladata. Nincs tudomásom ilyen irányú tervekről ezen a téren.”
Hozzátették, hogy Németországban jelenleg nincs földgázhiány, és a földgáz 90 százaléka norvégiai és nyugat‑európai vezetékeken keresztül érkezik, miután 2022 szeptemberében leállt az orosz gázszállítás.
Az AFP megállapította, hogy az állítás az orosz állami irányítás alatt álló RIA Novosztyi egyik cikkén alapul, amely egy korábbi német közszereplőt idéz. Az idézett személy egy olyan csoporthoz köthető, amely veszélyes összeesküvés‑elméletek körül szerveződik, és a férfi nemrég „politikai menedékjogot” kért Oroszországban, ahol jelenleg él.
Az állítás forrása
A magyar posztok bizonyítékként a Mandiner cikkére hivatkoznak. A Mandiner egy bizonyos „Ralf Niemeyert”, a „Német Alkotmányosság és Szuverenitás Tanácsának” vezetőjét idézi, aki azt állította, hogy jó ötlet lenne a Ukrajnának szánt gázt Németország felé irányítani.
A Mandiner cikkében forrásként az orosz Lenta hírportált jelölik meg. A Lentán valóban megjelent egy, 2026. március 29‑én publikált írás, amely azonos állításokat tartalmaz, és amelyet a lap a RIA Novosztyi által készített, Niemeyerrel készült interjúra alapoz. A RIA Novosztyit az Európai Unió Tanácsa 2024 májusában szankcionálta „dezinformáció és háborús propaganda” terjesztése miatt.
Ha rákeresünk orosz írásmóddal erre a névre a RIA Novosztyi oldalán, láthatjuk, hogy az orosz hírügynökség rendszeresen idéz egy ilyen nevű személyt különböző témákban.
Egy 2026. március 29-én megjelent rövid cikkében a RIA Novosztyi „Ralph Niemeyert” idézi (akit a Mandiner cikkében „Ralf”-ként tüntetnek fel), aki állítólag a „Német Tanács az Alkotmányért és Szuverenitásért” vezetője. Az orosz állami hírügynökség szerint Niemeyer azt mondta: „Ha nem lehetséges a teljes gázt Magyarországon tárolni, akkor Németországba is küldhetnék. A német kormány biztosan örömmel fogadná a gázt.”
A cikk nem említi, hogy a német kormány vagy bármely hivatalos német hatóság ilyen terveket fontolgatna; egyszerűen csak Niemeyer állításait idézi a témáról.
Sem a Mandiner, sem a RIA Novosztyi nem magyarázza el, hogy kicsoda az általuk idézett Niemeyer, azonban a Mandiner cikkének címe és bevezetője erősen azt sugallja, hogy Németország nevében beszél. Ez azonban nem igaz.
Néhány más, ugyanőt idéző RIA Novosztyi‑cikk fotót is tartalmaz róla. Ezekből és a cikkek tartalmából egyértelmű, hogy a név a „Ralph T. Niemeyerre” utal, egy Németországban született közszereplőre, aki három alkalommal indult sikertelenül a német Bundestag választásain, utoljára 2017‑ben.
Niemeyer rendszeresen ad interjúkat különböző orosz állami irányítás alatt álló médiumoknak, például az RT‑nek és a RIA Novosztyinak, ahol a „Német Tanács az Alkotmányért és Szuverenitásért” vezetőjeként mutatják be. Ezekben az interjúkban általában visszhangozza az orosz narratívát és bírálja a Nyugatot.
Az AFP nem talált hiteles weboldalt vagy médiumot, amely bárhol említené ezt a szervezetet. A szervezet német nevére rákeresve a Google-ben az egyetlen találat egy oroszbarát Telegram‑csatorna. Az AFP több alkalommal is cáfolta már német nyelven ennek a csatornának a különböző hamis állításait, lásd itt és itt.
Ralph Niemeyer a Nord Stream 2 elleni támadásokról beszél az RT-n 2023-ban. A képernyőkép 2026. március 31-én készült
Niemeyernek Oroszországgal és szélsőjobboldali mozgalmakkal vannak kapcsolatai
Nincs nyoma annak, hogy Niemeyer valaha is betöltött volna bármilyen közhivatalt vagy valódi befolyással rendelkezne Németországban; a róla szóló cikkek többsége „Sahra Wagenknecht volt férjeként” hivatkozik rá. Wagenknecht a BSW alapítója, ami egy a Bundestagban jelen lévő német párt, amely nyíltan oroszbarát álláspontot képvisel. A magyar kormányhoz hasonlóan a párt hangos támogatója az orosz olaj és gáz vásárlásának, és élesen bírálja az Oroszország elleni szankciókat.
A német Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium megerősítette az AFP‑nek, hogy Niemeyer „nem képviseli a német energiapolitikát. Ez a mi minisztériumunk feladata”.
Niemeyer aktív volt a Covid‑lezárások időszakában, a lezárásellenes tüntetések résztvevőjeként. A 2022‑es orosz invázió után pedig azzal került be a hírekbe, hogy Oroszországba utazott, ahol magas rangú orosz politikusokkal találkozott, és „száműzött kancellárként” hivatkozott magára – jóllehet semmilyen tisztséget nem tölt be.
Niemeyer kapcsolatban áll az úgynevezett „Reichsbürger” mozgalommal, amely különböző szélsőjobboldali csoportok gyűjtőneve. Ezek a csoportok tagadják a német szövetségi állam legitimitását, elutasítják a demokráciát, valamint különféle erőszakos és antiszemita összeesküvés‑elméleteket hirdetnek. Maga Niemeyer is több hamis állítást terjesztett már online, például azt az elképzelést, hogy Németország „megszállás alatt áll”, mivel külföldi katonák állomásoznak az ország területén.
A rendőrség átkutatta Niemeyer lakását 2023 márciusában egy olyan eljárás részeként, amelyben egy Reichsbürger‑csoport ellen folyt nyomozás, akik állítólag erőszakkal meg akarták dönteni a német kormányt. A csoport állítólag Niemeyer közreműködését kérte ahhoz, hogy felvegye a kapcsolatot az orosz kormánnyal és segítséget kérjen a puccshoz. Niemeyer ezt a megkeresést jelentette a német titkosszolgálatnak.
Egy 2025 szeptemberében készült, a RIA Novosztyinak adott interjúban Niemeyer azt állította, hogy „politikai menedékjogot” kért Oroszországban, mert attól tart, hogy Németországban „üldöztetésnek lenne kitéve a bűnüldöző szervek részéről”. Egy 2026 februárjában a YouTube-ra feltöltött videóban pedig azt mondta, hogy az elmúlt másfél évben Oroszországban él.
A magyar közösségi médiában egyre gyakrabban jelennek meg az orosz narratívákat tükröző dezinformációs narratívák a 2026. április 12-i választások közeledtével. Az AFP nemrég több ilyen állítást is cáfolt, például itt és itt.
2026. március 10.
Azóta hogy Oroszország teljes körű támadást intézett Ukrajna ellen, a Moszkva‑párti szereplők rendszeresen terjesztenek olyan hamis állításokat, amelyek szerint Ukrajna megrendezi vagy meghamisítja a háborúról szóló beszámolókat. 2026 februárjában egy olyan montázsfotó kezdett el terjedni a közösségi médiában több nyelven, köztük magyarul is, amelyen egy ukrán tinédzsert látni különböző temetéseken. A kép azzal a hamis állítással terjedt, hogy a fiú egy „válságszínész”, aki állítólag „nyolc különböző apát temetett el”. A fényképek valójában azt mutatják, hogy a fiú a helyi elesett katonák búcsúztatásain vett részt, és soha nem állították, hogy a rokonuk lett volna. A helyi hatóságok szerint a tinédzser rendszeresen önkénteskedett, és a halottak tiszteletére ő vitte a róluk készült portrékat a temetésen.
„Ugyanazt az ukrán fiút legalább 8 alkalommal használták fel, hogy különböző "apákat" gyászoljon... Vedd észre, hogy át vagy verve... Vagyis filmet nézel...” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amit 2026. február 12-e óta már 65 alkalommal osztottak meg. A bejegyzéshez egy fotómontázst is mellékeltek, amelyen ugyanaz a tinédzser fiú látható nyolc különböző temetésen az elhunyt portréjával a kezében.
Hasonló bejegyzések más nyelveken – például hollandul, franciául, németül, angolul és finnül – is elterjedtek a közösségi médiában, és több felhasználó azt állította bennük, hogy a fiú „válságszínész”, illetve hogy a temetések „megrendezett háborús propaganda” részei.
Az AFP azonban kiderítette, hogy a valódi fényképeket kiragadták a kontextusukból. A felvételeket nyugat‑ukrajnai Otyniia helyi hatóságai tették közzé, hogy bemutassák a háborúban elesett katonák búcsúztatását. Semmi nem utal arra, hogy a fiú bármelyik esetben az apjának a temetésén vett volna részt. Egy helyi tisztviselő az AFP‑nek megerősítette, hogy a fiú maga döntött úgy, hogy részt vesz ezeken a szertartásokon.
A képernyőképeken az AFP takarta ki az arcot, mivel a fotókon egy kiskorú látható.
A hamis állítás a Facebookon magyarul. A képernyőmentés 2026. február 24-én készült
Moszkva és az oroszbarát hangok rendszeresen próbálják erősíteni azt a narratívát, hogy Ukrajnában „megrendezett jeleneteket” mutatnak be. A cél gyakran az, hogy így bagatelizálják el a konfliktus jelentőségét – még olyan, alaposan dokumentált eseteknél is, mint a bucsai civilek megölése. Az AFP már számos alkalommal cáfolt ilyen állításokat, például itt és itt.
Gyászszertartás a halott katonák emlékére
A nyolc fotón külön‑külön elvégzett fordított képkeresés segítségével sikerült kideríteni, hogy mindegyik kép más-más alkalommal készült, amikor az ukrán Ivano-Frankivszk megyében található Otyniia kistelepülés az elesett katonáira emlékeztek. A hősi búcsúztatásokat a helyi önkormányzat szervezte.
Minden fénykép 2025 októbere és 2026 januárja között került fel az Otyniia Települési Közösség hivatalos Facebook‑oldalára, amely rendszeresen beszámolt ezekről a megemlékezésekről (1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8).
Minden egyes bejegyzés részletesen bemutatja az elhunyt életét és halálának körülményeit, ahogy az az alábbi példákban is látható. Egyik poszt sem utal arra, hogy bármilyen családi kapcsolat lenne a portrékat vivő fiú és az elesett katonák között. A fiút magát egyetlen bejegyzés sem említi.
Képernyőfotók Otyniia helyi hatóságainak Facebook‑bejegyzéseiről, 2026. február 12‑én rögzítve. A piros jelöléseket az AFP adta a képhez
A fiúról készült fotók közül néhány a helyi híroldalakon is megjelent a búcsúztatásokról szóló beszámolók részeként. Ezekben sincs semmilyen utalás arra, hogy a képen látható gyereknek köze lenne bármelyik elhunythoz.
A közösségi médiában terjedő hamis állításokra reagálva az Otyniiai Települési Közösség február 6‑án a Facebookon azt írta, hogy ezeket a megemlékezéseket „cinikusan felhasználták” dezinformáció terjesztésére. A poszt a fiút név szerint is említette: Ruszlanként.
„Őszintén köszönetet szeretnénk mondani Ruszlannak, aki 2024 nyara óta saját kezdeményezésére vesz részt a közösségünk elesett katonáinak búcsúztatásain, és ő viszi a portréikat” – áll a bejegyzésben, hozzátéve, hogy mindezt „tiszteletből, emlékezésből és kötelességtudatból” teszi.
A poszt egy helyi cikkre is hivatkozik, amely a fotósorozat körül kialakult dezinformációt ismerteti. A cikk a fiút a „a 14 éves Ruszlanként” azonosítja.
"Manipulatív narratíva"
Február 6‑án az ukrán Dezinformáció‑ellenes Központ Facebook‑közleményben reagált azokra az állításokra, amelyek szerint a fiú „szerepet játszott”, és több különböző „apát temetett el”. A központ egyértelműen úgy fogalmazott, hogy ezek az állítások „teljes hazugságok”. Hozzátették, hogy „ezt a manipulatív narratívát eredetileg orosz információs csatornák terjesztették”.Ugyanezt a közleményt az Otyniiai Települési Közösség Facebook‑oldalán is megosztották.
Az AFP megkeresésére Makszim Szarakhman, az Otyniiai Települési Tanács Ifjúsági Tanácsának vezetője 2026. február 12‑én megerősítette, hogy a fiút ábrázoló fotók valóban olyan búcsúztatásokon készültek, amelyeken a fiú önkéntesként vett részt. Hozzátette: „Saját elhatározásából vesz részt ezeken az alkalmakon, ugyanúgy, mint a papok vagy a település vezetője.”Szarakhman azt is közölte az AFP‑vel, hogy a fiú családja nem szeretne a sajtónak nyilatkozni.
Oroszország elhúzódó ukrajnai inváziója közel kétmillió katonai áldozatot (elesetteket, sebesülteket és eltűnteket) követelt a két országban együttvéve a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) által 2026 januárjában közzétett elemzés szerint.
Az orosz erők szenvedték el a veszteségek nagyobbik részét: az amerikai agytröszt szerint az orosz hadsereg akár 325 000 halottat is veszíthetett a becslések szerinti az 1,2 millió összesített veszteségből, azóta hogy négy évvel ezelőtt lerohanta Ukrajnát.
Az ukrán erők is súlyos veszteségeket szenvedtek: 2022 februárja és 2025 decembere között 500 000 és 600 000 főt veszítettek, ebből 100 000–140 000 a halottak száma a jelentés szerint.
Zelenszkij ukrán elnök 2026 februárjában ennél alacsonyabb számot közölt: azt mondta, hogy 55 000 ukrán katona esett el, és „nagyon sokan” továbbra is eltűntként vannak nyilvántartva.
Az AFP további, az ukrajnai háborúval kapcsolatos cikkeit itt olvashatja.
2026. február 11.
Propaganda a Minecraftban? Álhírekkel teli MI‑chatbotok?
Az oroszbarát dezinformáció mindenhol jelen van.
És akik mögötte állnak folyamatosan fejlesztik az eszközeiket, hogy polarizálják a vitákat, eltorzítsák a tényeket, és gyengítsék Európa támogatását Ukrajnának.
Ez egy információs háború is, amely 2022 óta párhuzamosan zajlik a katonai támadással.
2026. február 6.
2026 januárjában széles körben terjedt az interneten egy felvétel, amelyen egy túlsúlyos, egyenruhát viselő férfi egy televíziós interjú során arra panaszkodik, hogy az oroszok “ellopják az élelmiszer-készleteket”. De a férfi, aki állítólag a lvivi régió élelmezéséért felelős vezetője, nem valódi személy. A vizuális ellentmondások és a hanganyag elemzése arra utalnak, hogy a videó mesterséges intelligencia segítségével készült, és nem egy valódi katonát vagy interjút látni benne. Ráadásul a Lvivi (Lembergi) Területi Katonai Közigazgatásnak nincs olyan egysége, mint amit a hamis posztok említenek.
„Egy ukrán tévécsatornán a Lviv régióban található élelmiszerraktár vezetője elmagyarázta, hogy azért ő maga tárolja az élelmiszereket, hogy azok ne kerülhessenek szabotázs- és felderítőcsoportok kezébe” – áll egy 2026. január 16-i Facebook-bejegyzésben, amely egy 15 másodperces videót oszt meg egy túlsúlyos, egyenruhát viselő férfiról, aki látszólag ukrán nyelven ad interjút.
Amikor az állítólagos műsorvezető megkérdezi, hol szolgál, azt válaszolja: „Én vagyok a lvivi régió élelmezési főtisztje.” A műsorvezető ezután megköszöni neki a védelmet, majd megkérdezi, nehéz-e a szolgálat, amire a férfi így felel: „Igen, előfordul, hogy az ellenség diverzánsai bejönnek és ellopják az élelmiszer-készleteket.”
Volt olyan felhasználó, aki megkérdőjelezte a videó valódiságát, mások arról írtak, hogy biztosan a férfi "ette meg" az élelmiszer-készletet.
A videó magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2026. február 4-én készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Ugyanez a videó bolgár, cseh, orosz, ukrán és lengyel nyelven is terjed a közösségi médiában.
A videó azonban nem hiteles. Az AFP megállapította, hogy a felvétel mesterséges intelligencia segítségével készült.
A hangsáv analízise
Az AFP két, a mesterséges intelligencia által generált hang felismerésére szolgáló eszközzel is kielemezte a felvétel hanganyagát.
Az egyik a Hiya, az AFP által fejlesztett InVID WeVerify tényellenőrző böngészőbővítmény integrált elemző eszköze. A Hiya 99 százalékos valószínűséget jelzett arra, hogy a hang mesterséges intelligencia segítségével készült.
A felvételt emellett a Fraunhofer Intézet által fejlesztett Deepfake Total eszközzel is ellenőriztük, amely 98,5 százalékos valószínűséget mutatott ki a szintetikus hangra.
A videó hanganyag-elemzésének eredményeit bemutató képernyőképek: InVID (felül) és Deepfake Total (alul). Készítve: 2026. január 29-én
Vizuális hibák, önellentmondások
Több, a mesterséges intelligenciával készült videókra jellemző vizuális önellentmondást is találtunk. Például a férfi ajakmozgása csak lazán van összhangban a szavaival, miközben a felsőteste apró, hirtelen fel-le irányuló mozgásokat végez, amelyek nem hasonlítanak a normális légzésre vagy a természetes testtartás-változtatásra. Az egyenruha és a mellkasán lévő érem sem mozog természetesen a testével együtt. A katona bőre szokatlanul simának tűnik.
Azt is megfigyeltük, hogy az egyik mozdulat során az egyik kezén az ujjak furcsa módon átfedik egymást, mintha összeolvadnának. Emellett az arca egyik oldalán egy szokatlan, árnyékszerű vonal jelenik meg, amely mintha az arcát rajzolná körül a háttérfénnyel szemben.
Az egyik a hamis információt terjesztő Facebook-bejegyzés képernyőképe. A vizuális ellentmondásokat az AFP különböző színekkel emelte ki. Készült: 2026. január 29-én.
A felvétel rövid időtartama – 10 és 15 másodperc között – szintén jellemző a mesterséges intelligencia által generált videókra.
A videó eredete
A felvétel képkockáival végzett fordított képkeresések segítségével az AFP több, különböző nyelveken megjelent bejegyzést is talált, amelyek ugyanezt a videót osztották meg. A Google „Erről a képről” funkciója szerint a felvételt tartalmazó legkorábbi indexelt bejegyzések 2026. január 14-ére datálhatók, és az Instagramon, a TikTokon, valamint a Threadsen tették őket közzé.
Megfigyeltük, hogy a videó TikTokon terjedő változatán egy másik TikTok-fiók – az „ua_telemarahvon” – vízjele látható. A cikk megjelenésekor a virális videó már nem volt elérhető ezen a fiókon. Ugyanakkor a fiókra a Google-ben rákeresve a felvétel továbbra is szerepel indexelve a kereső „Videók” szekciójában, két héttel korábbi közzétételként feltüntetve, ami arra utal, hogy a videót időközben eltávolították.
Képernyőkép a Google „Videók” szekciójában megjelenő találatokról a „ua_telemarahvon” fióknévre végzett keresés alapján. Az indexelt TikTok-videót az AFP sárgával emelte ki. Készült: 2026. január 29-én
Az AFP több, ugyanehhez a fiókhoz tartozó csatornát is talált a YouTube-on, a Facebookon és az Instagramon. Mindhárom csatornán szinte teljesen azonos tartalom található, köztük a vizsgált videó is (amelyet január 13-án tettek közzé a YouTube-on, a Facebookon és az Instagramon), valamint más videók is, amelyeken túlsúlyos emberek az ukrán hadsereg tagjaiként mutatják be magukat.
A „ua_telemarahvon” profilok képernyőképei különböző közösségi hálózatokon: Instagram (bal felső), TikTok (jobb felső), YouTube (bal alsó) és Facebook (jobb alsó). Készült: 2026. január 29-én. A vizsgált videót sárgával, egy hasonló videót pedig kékkel jelöltük
Például ez a videó, amelyet mind a négy csatornán közzétettek (a fenti kollázsban kékkel kiemelve), egy olyan férfit mutat, aki feltűnően hasonlít a vizsgált felvételen szereplő személyre – ismét egyenruhában és ugyanabban az állítólagos stúdióban, de eltérő kameranézetből rögzítve. Az AFP összehasonlította a két felvételt, és eltéréseket talált. A második videóban nincs érem a férfi mellkasán, az egyenruhája eltérőnek tűnik, és a karján egy ukrán zászlós felvarró látható, amely hiányzik a jelen tényellenőrzés tárgyát képező videóból. Emellett magában a stúdióban is mutatkoznak különbségek.
Képernyőképek a Facebookon (balra) és a TikTokon (jobbra) közzétett bejegyzésekről. Az eltéréseket az AFP különböző színekkel emelte ki. Készült: 2026. január 29-én.
Ebben a másik videóban ismét egy olyan férfi látható, aki nagyon hasonlít a vizsgált felvételen szereplő személyre: ismét ugyanabban az állítólagos stúdióban jelenik meg, ezúttal azonban egyenruha helyett öltönyt visel, és a hangja is eltérő.
Az AFP felvette a kapcsolatot a Facebook-oldallal, hogy megkérdezze, ők készítették‑e a tartalmat, meg tudják‑e erősíteni, hogy az mesterséges intelligencia segítségével készült, illetve tudnak‑e arról, hogy a videót a közösségi médiában hiteles felvételként terjesztik. A cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
A videóról szóló cikkében a bolgár Factcheck.bg tényellenőrző oldal egy további pontatlanságra is rámutat: a felvételen szereplő férfi „a lvivi régió élelmezéséért felelős vezetőként” mutatkozik be, ilyen egység vagy tisztség azonban nem létezik a Lvivi Területi Katonai Közigazgatás nyilvánosan elérhető szervezeti struktúrájában.
Ukrajna védelmi minisztériuma szerint a hadsereg ellátását – beleértve az élelmiszert, a felszerelést és az üzemanyagot – az „Állami Háttérműveleti Operátor” (State Rear Operator, DOT) nevű állami vállalat biztosítja szerződéses úton, amelynek nincsenek regionális kirendeltségei. A minisztérium hivatalos közlései szerint a DOT vezérigazgatója Andrij Szozanszkij, az élelmezési program igazgatója pedig Halina Litos.
Az AFP egyéb, az ukrajnai háborúval kapcsolatos tényellenőrzéseit itt olvashatja.
2025. november 10.
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának negyedik évében az online térben továbbra is terjednek azok a dezinformációs narratívák, amelyek célja a nyugati támogatás aláásása. Ebben az összefüggésben több nyelven, többek között magyarul is terjedni kezdett egy videó, melyen állítólag ukrán katonák tömeges megadását látni. A videó azzal az állítással terjed, hogy a nyugati megfigyelők nem ismerik el az ukrán hadsereg moráljának romlását, miközben az Oroszország ellen vívott háború egyre csak elhúzódik. De a valóságban a síró katonákat ábrázoló videót a Sora nevű mesterséges intelligencia programmal hozták létre. A program vízjele többször is látható a videóban, és a vizuális nyomok és a digitális hangelemzés is megerősíti, hogy az mesterséges intelligenciával készült.
„Te is támogatod Ukrajna győzelmét? Miért nem vagy a fronton?” – olvasható egy magyar nyelvű Facebook-videó leírásában, amit 2025. november 3. óta már több mint 800-szor osztottak meg.
A felvételeken síró katonákat látni egy sáros környezetben, akik közül néhányan az ukrán nemzeti színeket viselik az egyenruhájukon. A videóban kiabálás és sírás hallható, és egy hang azt mondja, hogy meg akarják adni magukat.
A klip ezután átvált a videót feltöltő férfire, aki azt mondja, hogy amíg egyes nemzetek fegyverekkel és pénzzel támogatják Ukrajnát, „ezek a katonák sírva vonulnak, nekik elegük van a harcból”. Ugyanez a felhasználó a videót TikTokra is feltöltötte.
A hamis videó magyarul a Facebookon és a TikTokon. A képernyőképek 2025. november 6-án készültek. Az AFP által hozzáadott áthúzások
A videó, melyen állítólag magukat megadó ukrán katonákat látni, más nyelveken is terjedni kezdett, többek között angolul, olaszul, bolgárul, románul és vietnámiul.
Ehhez hasonló videók más nyelveken, például szlovákul, csehül és lengyelül is megjelentek a közösségi médiában, ugyanezzel az állítással. Ezek a felvételek ugyanazt a vízjelet és közösségi média felhasználónevet tartalmazzák, mint a fenti változat.
Más, vizuálisan nagyon hasonló videók is megjelentek az interneten 2025 november elején, azzal az állítással, hogy azokon ukrán katonákat látni, ahogyan megadják magukat Pokrovszk város közelében. Ezeket a videókat a Lead Stories tényellenőrző szervezet már cáfolta (itt archiválva), és megállapították, hogy a videók az OpenAI Sora nevű szoftverével, mesterséges intelligenciával készültek.
Pokrovszk egy erődváros Ukrajna Donyeck régiójában, amely az ukrán hadsereg egyik fő utánpótlási útvonalán fekszik, és több mint egy éve Moszkva célkeresztjében van (itt archiválva). Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) háborúkutató intézet által közzétett harctéri térképek szerint az orosz erők egy átkaroló hadművelettel közelednek a város külvárosához. Pokrovszk elfoglalása jelentős propaganda-győzelem lenne a Kreml számára.
Oroszország elutasította az Egyesült Államok felhívását, hogy állítsa le támadásait Ukrajna ellen, és ehelyett folytatta a szárazföldi offenzívát.
De a közösségi médiában terjedő videó, amin melyen katonák látszólag megadják magukat, mesterséges intelligenciával készült. A videón a Sora vízjel látható, és a hangsáv digitális elemzése is kimutatta, hogy az mesterséges intelligenciával készült.
Mesterséges intelligenciával létrehozott videó
A videóban egy vízjel ugrál körbe a képernyőn: egy kis felhő szemekkel és a „Sora” felirattal.
A Sora az OpenAI szövegből-videó modellje, amely szöveges „ötleteket hiperreális mozgással és hanggal rendelkező videókká alakít át”.
A közösségi médiában terjedő hamis videó (balra) és az OpenAI Sora szöveg-videó modelljének nyitóoldala. A képernyőképek 2025. november 6-án készültek. A kék jelöléseket és a piros áthúzást az AFP adta a képhez
Van néhány árulkodó vizuális nyom a videóban, amely jellemző az AI-ra: az egyik korai képkockán egy katona sisakján egy kis bemélyedés látható.
A későbbi képkockákon a bemélyedés mélyebbé válik, és a sisakja egyre inkább egy védőszemüvegre kezd hasonlítani. A különböző tárgyak transzformálódása egymásba gyakori jelenség az AI által generált videókban.
Két képkocka a hamis videóból kivágva, amely ugyanazt az alakot mutatja, változó sisakkal
A háttérben látható néhány arc pedig elmosódottnak vagy természetellenesnek tűnik, amint az az alábbi nagyított képernyőképen látható:
A hamis videó egyik képkockájának a részlete. Az AFP által felnagyított arc. 2025. november 7-én készült képernyőkép
Az InviD-WeVerify tényellenőrző böngésző-kiterjesztésben elérhető Hiya audióelemző szoftver, és a Frauenhofer Intézet Deepfake Total programja is azt mutatták, hogy a videó hangsávja mesterséges intelligenciával készült. Az audiofájlok esetében az 50 százalékos érték már nagy bizonyosságot jelent abban, hogy a tartalom részben vagy egészében MI-vel készült.
A Hiya hangelemző eszköz az InVID tényellenőrző böngészőbővítményben (fent) és a Frauenhofer Intézet Deepfake Total hangelemző eszköze. A 2025. november 6-án készült képernyőképek
A klip eredete
A közösségi médiában terjedő videó legtöbb verziója a “muslim9090_” TikTok-felhasználónevet tartalmazza.
Ez a profil 2025. november 6-án már nem volt elérhető a videomegosztó oldalon, de a Google-ben a felhasználó néhány TikTok-videójának az indexelt változata még mindig megjelenik miniatűr előnézettel.
Ezek a klipet külsőre hasonlítanak a többi videóhoz, amik kapituláló katonákat mutatnak, de a kis előnézeti képből nem lehet megmondani, hogy ezeket is mesterséges intelligenciával készültek-e. Amikor rákerestünk a videók Google-ben megjelenő címére, további hasonló videók előnézeti képeit találtuk egy másik, már nem elérhető TikTok-fióktól, amelynek hasonló felhasználóneve volt: „wuslim06”.
A TikTok november 7-én e-mailben megerősítette az AFP-nek, hogy ezeket a felhasználókat az AI-vel generált tartalom használatára vonatkozó közösségi irányelveik megsértése miatt eltávolították.
Az AFP további tényellenőrzései az ukrajnai háborúval kapcsolatban itt találhatók.
2025. október 22.
Amikor 2025. október 17-én megérkezett az Egyesült Államokba, hogy találkozzon Donald Trump elnökkel, Zelenszkijt amerikai és ukrán tisztségviselők és katonatisztek fogadták, ellentétben azzal az online terjedő hamis állítással, ami szerint csak a saját repülőgépe személyzete üdvözölte az ukrán elnököt. Az AFP ellenőrizte a képeket, és azonosította azokat a tisztviselőket és katonatiszteket, akik fogadták Zelenszkijt, amikor leszállt a repülőgépről.
„Zelenszkijt senki nem várta Washingtonban ezért a kollégáit állította ki, hogy fogadják. Még a pilótát is” – olvasható egy magyar Facebook-videó leírásában, amit Bohár Dániel tett közzé 2025. október 17-én. A bejegyzést azóta több mint 900-szor osztották meg.
Deák Dániel szintén megosztotta a videót rajta a következő felirattal: „Megalázó. Zelenszkijt reptéri alkalmazottak fogadták a reptéren a washingtoni találkozó előtt. Még a pilótáját is kiállította, hogy kezet foghasson valakivel”. Ez a poszt több mint 1200 megosztást ért el. Mindkét felhasználó tagja a Megafon kormánypárti tartalomgyártó csoportnak, és mindketten terjesztettek már olyan információkat, amelyekről az AFP bebizonyította, hogy hamisak voltak (lásd például itt és itt).
Már a harmadik éve tart Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök továbbra is az online dezinformáció egyik fő célpontja, amelyek célja a politikus hiteltelenítése és az Ukrajnának nyújtott támogatás aláásása.
2025. október 17-én Donald Trump amerikai elnök Washingtonban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, miután Trump érdeklődést mutatott az ukrán drónok és a nagy hatótávolságú amerikai Tomahawk rakéták cseréjére vonatkozó javaslat iránt. A találkozóra egy nappal azután került sor, hogy Trump beleegyezett egy új csúcstalálkozóba Vlagyimir Putyin orosz elnökkel (itt archiválva). Az orosz–amerikai csúcstalálkozóra a tervek szerint Budapesten került volna sor, de a csúcstalálkozóra vonatkozó terveket Trump azóta félretette, mivel azt mondta, hogy nem akar egy "elpazarolt" találkozót (itt archiválva).
A videó a hamis leírással magyarul a Facebookon. A képernyőmentések 2025. október 22-én készültek. A piros áthúzásokat az AFP adta a képhez
Az Origo online portál, amely rendszeresen terjeszt hamis és félrevezető információkat (lásd itt és itt), szintén beszámolt az eseményről, a következő félrevezető címmel: „Ez már szánalmas! Senki nem várta Washingtonban Zelenszkijt”.
Ugyanez a videó Zelenszkijről, amelyen a hamis cikkek és posztok szerint azt látni, ahogyan a „saját stábjával rendezett üdvözlő ceremóniát magának” a repülőből kiszállva, több nyelven is terjedni kezdett már, többek között németül és angolul.
Az AFP nyomozása azonban kiderítette, hogy Zelenszkijt az amerikai és ukrán delegációk tisztviselői fogadták, valamint azt is, hogy a két egyenruhás férfi a videón nem Zelenszkij repülőgépének személyzetéhez tartozott, hanem amerikai és ukrán katonatisztek voltak.
Kik láthatóak a videón?
Az eredeti videót Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalos X-fiókján tették közzé 2025. október 16-án (itt archiválva). A videón azt látni, ahogyan Zelenszkij kezet fog négy emberrel, miután leszállt a repülőgépről.
Fordított képkeresések és a videó képkockáinak az AFP archívumában található képekkel összehasonlítása segítségével tényellenőrző csapatunk kiderítette, hogy az első személy, akivel Zelenszkij kezet fogott a felvételen, Abigail Jones, az Egyesült Államok ideiglenes protokollfőnöke volt.
Az interneten terjedő videó egy képkockája (balra) és az AFP fotójának egy része, amelyen Abigail Jones, az amerikai külügyminisztérium megbízott protokollfőnöke látható. A képernyőképek 2025. október 20-án készültek.
A videón a Jones jobb oldalán álló személyAndrij Jermak, Zelenszkij kabinetfőnöke, aki még az ukrán elnök előtt utazott Washingtonba egy delegációval, hogy amerikai politikusokkal és fegyvergyártókkal találkozzon (itt és itt archiválva). Ezen a videón, amelyet Zelenszkij 2025. október 18-án tett közzé Washingtonból az X-en, Jermak az ukrán elnök mellett ül (itt archiválva).
A harmadik személy, aki a videón kezet fog Zelenszkijjel, az ukrán nagykövet az Egyesült Államokban, Olha Sztefanisja (itt archiválva). Ő is megjelenik a fent említett videón is.
Az első katonai egyenruhás férfi, aki üdvözli Zelenszkijt, az amerikai légierő egy ezredese, amit az AFP washingtoni irodája is megerősített. Ugyanez a férfi ismét látható Zelenszkij mögött a videón, valamint az ukrán elnök hivatalának képein is:
Az interneten terjedő videó egyik képkockája (bal), és az ukrán elnöki hivatal képe. A képernyőmentések 2025. október 20-án készültek. A kék jelölést az AFP adta a képhez
Bár az AFP nem tudta teljes kétséget kizáróan azonosítani a személyazonosságát, az egyenruhája nagyon hasonló azokhoz, amelyeket a magas rangú tisztek viselnek, ahogyan az az amerikai légierő honlapján (itt archiválva) is látható.
Részlet a képből, amelyen a Zelenszkij érkezésekor a repülőtéren jelen lévő egyenruhás férfit látni (balra) és a légierő magas rangú tisztjei az amerikai légierő honlapján. A 2025. október 20-án készült képernyőképek
Az egyenruhája megegyezik azzal a leírással is, amely az amerikai légierő hivatalos “Iránymutatás a légierő személyzetének öltözködéséről és megjelenéséről” című kiadványban található (itt archiválva).
A videóban látható katonai egyenruhás férfi (balra) és az amerikai légierő katonáinak jelvényeire és szalagjaira vonatkozó hivatalos utasítás (forrás: US Department of Air Force). A képernyőképek 2025. október 21-én készültek.
A mellkasán látható színes csíkok kitüntetések, és szalagok, amelyek az adott katona által végrehajtott küldetésekre emlékeztetnek (itt archiválva).
Az amerikai ezredes mellett, világoskék egyenruhában, névtábláján egy kis ukrán zászlóval Borisz Kremenecskij vezérőrnagy áll, az ukrán védelmi attasé az Egyesült Államokban (itt archiválva). Számos félrevezető bejegyzés és cikk őt azonosítja Zelenszkij pilótája”-ként. Ez a kép, amelyet a washingtoni ukrán nagykövetség hivatalos Facebook-oldala osztott meg, 2025 júniusában egy, a nagykövetségen tartott fogadáson mutatja Kremenecskij (itt archiválva).
Borisz Kremenecskij Zelenszkij érkezésekor az ukrán elnöki hivatal átadó képén (balra) és az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetségén tartott rendezvényen. Képernyőfelvételek 2025. október 20.
Feszült találkozó Trump és Zelenszkij között
Zelenszkij abban a reményben utazott Washingtonba, hogy az Egyesült Államok egyértelmű döntést hoz a Tomahawk rakéták szállításáról, figyelembe véve Trump növekvő frusztrációját Putyin iránt, miután az alaszkai csúcstalálkozó nem hozott áttörést (itt archiválva).
A találkozó során azonban Donald Trump azt mondta az ukrán elnöknek, hogy inkább kössön megállapodást Oroszországgal. Trump kijelentése, aki ismét a háború gyors lezárásra fókuszál, hideg zuhany volt Kijev számára, akik abban reménykedtek, hogy Tomahawk rakétákat kaphatnak Washingtontól. Zelenszkij, aki kijelentette, hogy kész részt venni az - időközben lemondott - Putyin és Trump közötti, Ukrajnáról szóló budapesti csúcstalálkozón, de kizárta a területi engedményeket.
Az AFP további tényellenőrzései az ukrajnai háborúról itt találhatók.
2025. október 16.
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának harmadik évében a háború sújtotta országról továbbra is félrevezető állítások keringenek az interneten. Az ilyen hamis narratívák egy újabb példája az a videó, amelyen embereket látni egy kijevi metróállomáson, ahogyan látszólag arra szólítják fel Zelenszkij ukrán elnököt, hogy hagyja el a bunkerét és csatlakozzon a lakosokhoz a metróban. Az AFP azonban kiderítette, hogy a felvételt manipulálták és egy hamis, mesterséges intelligenciával generált hangsávot vágtak alá. A valóságban a videó 2022 októberében készült és az eredeti változatban a lakosok hazafias dalokat énekelnek miközben menedéket keresnek egy orosz légitámadás elől, ahogyan azt a videó eredeti szerzője is megerősítette az AFP-nek.
“Az oroszok által épített metróhálózatban menedéket nyújtó kijevi lakosok Zelenszkij diktátort követelték, hogy csatlakozzon hozzájuk, és »legyenek tanúi nagyszerű döntéseinek következményeinek«” – olvasható egy 2025. október 14-i magyar Facebook-videó leírása. Ugyanez a felvétel a Telegramon is terjed magyarul, ott azzal az állítással, hogy a kijevi lakosok azt skandálták a metróban: “Zé, gyere le”.
A videó amiben embereket látni egy metróállomáson, ugyanezzel a hamis állítással már szlovákul, németül és bolgárul is terjedni kezdett.
A videót a Kreml üzeneteit számos nyelven terjesztő “Pravda” hálózat is megosztotta.
A videó közösségi médiában terjedő változatán azt hallani, hogy egy férfi buzdítására a tömeg azt skandálja: “Zé, gyere le hozzánk” és ugyanez olvasható oroszul magán a videón is.
A hamisított videó a Facebookon és a Telegramon. A képernyőmentések 2025. október 15-én készültek. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Az AFP azonban kiderítette, hogy a videó hangsávját számítógéppel generálták. Az eredeti videó szinte napra pontosan három évvel a hamis megjelenése előtt készült. A hamisított változat azután kezdett el terjedni, hogy Oroszország 2025. október 10-én mintegy 30 rakétával és 450 drónnal támadta Ukrajnát, első sorban az ország infrastruktúráját célozva (itt archiválva).
Az eredeti videó 2022-es
A videó képkockáin végzett fordított képkeresés egy 2022. október 10-i Facebook-bejegyzéshez vezetett, amelyet az ukrán közszolgálati műsorszolgáltató, a Radio Kultura tett közzé. A bejegyzés, amely egy 27 másodperces felvételt tartalmaz, a következő leírással szerepel: „Kijevi metróállomás, Nyvky. Az emberek az »Oldjátok el a lovakat, fiúk« című népdalt éneklik, miközben az orosz csapatok rakétákkal bombázzák az ukrán városokat.”
Az eredeti videó egy részét egy, a metróban készült több felvételt összefoglaló bejegyzésben is megtaláltuk az ukrán közmédia közösségi oldalán, a posztot ugyanazon a napon tettek közzé, mint a fent említett videót. Mindkét esetben a videó szerzőjeként a közszolgálati média producere és riportere, Makszim Koselev (Максим Кошелєв) szerepel.
Képernyőmentés a hamis posztról (balra) és az ukrán közszolgálati rádió által közzétett eredeti videóról. 2025. október 15-i képernyőmentések. A vörös áthúzást az AFP adta a képhez
Az AFP megkeresésére Koselev elküldte az AFP-nek a teljes, 27 másodperces eredeti videót, amelyben a fent említett népdal hallható. Megerősítette azt is, hogy ő a szerző. „Igen, az eredeti videót, amelyen az emberek ukrán népdalokat énekelnek, én magam készítettem” – írta 2025. október 14-én e-mailben. „Ezt a videót akkor vettem fel, amikor 2022. október 10-én, Kijevre mért hatalmas rakétatámadás alatt a Nyvky metróállomáson rejtőzködtünk. Azon a napon több órát töltöttünk a föld alatt, mert Oroszország cirkáló- és ballisztikus rakétákkal támadta Kijevet.”
Az AFP kijevi tudósítói megerősítették, hogy tényleg a már említett népdalt hallani a videóban, valamint azt a gyanút is, hogy a hamisított változaton szereplő “Ze” felirat Zelenszkijre utal.
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának kezdete óta a kijevi lakosok gyakran kénytelenek voltak a városra mért rakétatámadások elől a metróállomásokban menedéket keresni. Az óvóhelyeken népdalokat énekelni a háború első napjaitól kezdve gyakori jelenség volt, és a kitartás és az ellenállás kifejezésévé vált.
2022 októberében a nemzetközi média is beszámolt a bombázások alatt a metróban való éneklésről például itt, itt,itt és itt.
MI által generált hang
Hogy minden kétséget kizáróan bizonyítani tudjuk, szerkesztett videóról van szó, a Fraunhofer Intézet deepfake-total.com nevű eszközét használtuk a videó hangsávjának az elemzésére. Az elemzés megerősítette, hogy a videó eredeti hangsávját 81,3 százalékos valószínűséggel mesterséges intelligencia által létrehozott hanganyaggal helyettesítették.
Az InVID-WeVerify tényellenőrző böngésző-kiterjesztés Hiya elemző eszköze pedig 98 százalákra tette annak a valószínűségét, hogy a videó hanganyagát MI generálta.
A Hiya (balra) és a Fraunhofer Intézet deepfake-total.com (jobbra) elemzési eredményei szerint a hangsávot nagy valószínűséggel mesterséges intelligencia készítette. A képernyőkép 2025. október 15-én készült.
A metróból származó videó hamisított változatára az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács részét képező Dezinformációellenes Központ is felhívta a figyelmet.
További cikkeinket az ukrajnai háborúról itt találja.
2025. szeptember 25.
Amióta Oroszország 2022 februárjában megindította teljes körű támadását Ukrajnával szemben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és belső köre rendszeresen kerül dezinformációs kampányok célkeresztjébe. A kampányok közül több olyan is van, amely orosz hátterű, és amelyek végső célja a nyugati támogatás aláásása Kijev számára. 2025 augusztusában egy olyan hamis videóriport jelent meg a közösségi médiában, amelyben az ukrán korrupcióellenes hivatal (NABU) egy állítólagos alkalmazottja azt állította, hogy az ukrán elnök és környezete körülbelül 1,2 milliárd dollárt sikkasztott el, amelyet körülbelül 100 ingatlan megvásárlására használtak fel luxushelyszíneken. A történetet azonban egy nemrég létrehozott weboldalon tették közzé, egy nem létező újságíró nevével, akinek a képét egy brit szabadúszótól lopták el. Az AFP oknyomozása azt is bebizonyította, hogy a videó hanganyagát mesterséges intelligencia hozta létre. Az ukrán korrupcióellenes hivatal is megerősítette, hogy a riportban hivatkozott állítólagos dokumentumok nem léteznek, és hogy az megszólaló bejelentő soha nem dolgozott a hivatalnál.
“ZELENSZKIJ 1,2 MILLIÁRD DOLLÁROS OFFSHORE BIRODALMA LELEPLEZVE. Ukrajna Nemzeti Korrupcióellenes Hivatalának egykori nyomozója Európába menekült több ezer oldalnyi dokumentummal, amelyek Zelenszkij belső köre által működtetett hatalmas pénzmosó hálózatot tárnak fel” – olvasható egy 2025. augusztus 27-i magyar Facebook-bejegyzésben. A bejegyzéshez egy két és fél perces videót csatoltak, ami első ránézésre egy videóriportra. A videóban az állítólagos riport készítőjeként egy “London Telegraph” nevű weboldal van feltüntetve.
Ugyanezt az állítás ugyanezzel az anyaggal már cseh, szlovák, horvát, szerb, német, román, francia, angol, spanyol és olasz nyelven is terjedni kezdett az interneten.
A hamis videóriport magyarul a Facebookon, 2025. szeptember 19-i képernyőmentés. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Egy fordított képkereséssel a videó egyik képkockáján sikerült találni egy azonos tartalmú cikket a videóban is említett “London Telegraph” nevű oldalon. A cikk egy Zelenszkij tulajdonában lévő állítólagos ingatlanhálózatról ír, amelyet állítólag az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal egykori nyomozója, „Olena K.” fedett fel.
A cikk szerint ez a személy felügyelte volna a munkacsoportot, mely a fedőcégek hálózatán keresztül végzett olyan átutalásokat monitorozott, amelyeket a cikk szerint az ukrán elnök és belső köre luxusingatlanok megvásárlására használt fel. Ezt a hálózatot állítólag Zelenszkij társai irányították: Szerhij Sefír, Timúr Mindics és Szvitlana Piscsanszka.
A cikkben és a videóban említett adásvételi szerződések és banki átutalások állítólag 26 ingatlan megvásárlását bizonyítják Spanyolországban, 14-ét az Egyesült Királyságban, 21-ét Franciaországban, 34-et az Egyesült Arab Emírségekben és további nyolc ingatlant Olaszországban.
A cikk azonban nem árul további részleteket ezekről az állítólagos ingatlanokról, így az írás ezen részének a valóságtartalmát nem lehetséges ellenőrizni. Az viszont biztos, hogy a kérdéses weboldalt nemrég hozták létre, a cikk állítólagos szerzője pedig egy brit újságíró személyazonosságát bitorolja. A közösségi médiában terjedő videót mesterséges intelligencia segítségével készítették, és a benne szereplő “bizonyítékok” része pedig egy teljesen független ügyhöz kapcsolódik.
A hamis cikkre az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács Dezinformációellenes Központja is felhívta a figyelmet az X-en.
A dezinformációkat figyelő NewsGuard szerint a hamis weboldal az Oroszország által támogatott Storm-1516 dezinformációs kampányhoz kapcsolódik.
A hamis állítás akkor kezdett terjedni, amikor az ukrán parlament elfogadott egy vitatott törvényt, amelynek célja az volt, hogy korlátozza két fontos korrupcióellenes ügynökség (köztük a NABU) függetlenségét, és alárendelje őket az ügyészségnek. Az ukrán elnök aláírta a törvényt, de a civil társadalom és a nemzetközi partnerek tömeges tiltakozása után visszakozott, végül az ukrán parlament visszaállította az ügynökségek függetlenségét.
Egy brit újságíró személyazonosságát lopták el
Sem a cikk, sem a videó, de a közösségi média posztok sem hivatkoznak semmilyen konkrét bizonyítékra vagy dokumentumokra az állítólagos ingatlanügyletekkel kapcsolatban. Az állításhoz nem társul információ, például aláírt szerződések listája, a földhivatalhoz benyújtott dokumentumok vagy az ingatlanok pontos címei. Minden állítás kizárólag egy „Olena K,”-ként hivatkozott “volt NABU-nyomozó” kijelentésein alapul.
Egyetlen hiteles médium sem számolt be az esetről, és egy haladó kulcsszavas kereséssel sem sikerült semmit találni az állítólagos ügyről.
A cikket közlő “londontelegraph.uk” domain nem tartozik egyetlen ismert médiumhoz sem, és a WHOIS-elemzés szerint kevesebb mint két héttel a videóval kísért cikk közzététele előtt, augusztus 14-én hozták létre. 2025. augusztus 27. óta nem jelent meg új publikáció a webhelyen.
A weboldalon található Facebook-, Instagram- és X-profilokra mutató linkek nem a médium profiljaira, hanem a WordPress weboldal-készítő szolgáltatás közösségi média oldalaira mutatnak.
A weboldal neve, domainje és a videóban szereplő logó betűtípusa a brit The Daily Telegraph újságra emlékeztetnek.
A szóban forgó videó logójának (balra) és a Daily Telegraph logójának (jobbra) összehasonlítása. 2025. szeptember 11-i képernyőmentések, a piros jelölést az AFP adta a képhez
Az állítólagos szerző, Charlotte Davies fotójáról fordított képkereséssel kiderítettük, hogy a valóságban Helen Brown brit újságíró látható rajta, aki ezt a képet használja az X-en található profilján.
Brown, aki az Independent, a BBC, a Sky News és a Daily Telegraph újságoknak is ír, 2025. szeptember 10-én az AFP-nek küldött privát üzenetben megerősítette, hogy nem ő a kérdéses cikk szerzője.
„Karrierem során – főként a művészeti újságírás területén – mindig is elköteleztem magam a becsületes, átgondolt tudósítás mellett” – nyilatkozta szeptember 13-án. „Ezért borzalmasnak tartom, hogy ismeretlen személyek ellopták a képemet, és hamis névhez és hamis publikációhoz kapcsolták. Soha nem írtam Zelenszkijről vagy pénzügyeiről. Az olvasóknak ébernek kell lenniük, amikor ilyen bejegyzéseket olvasnak a közösségi médiában.”
A kérdéses cikk állítólagos szerzőjének fényképe (balra) és Helen Brown újságíró X profilja (jobbra). Az AFP által 2025. szeptember 11-én készített képernyőképek
A Daily Telegraph szeptember 14-én közzétette ezt az interjút Brownnal, válaszul a hamis bejegyzésekre.
Közvetlenül a NABU-t is megkérdeztük az "Olena K." nevű személy létezéséről. 2025. szeptember 10-i e-mailben az ukrán szervezet szóvivője megerősítette, hogy bár a videóban és a szövegben említett "Szervezeti, elemzési és stratégiai fejlesztési osztály" létezik a hivatal szervezeti felépítésén belül, a kérdéses alkalmazott nem dolgozik ott, és soha nem is dolgozott ott. A szóvivő azt is megerősítette, hogy a NABU nem tud hasonló megállapításokról, illetve az említett személyekkel kapcsolatos vásárlási szerződések vagy banki átutalások kiszivárogtatásáról.
Mesterségesen generált hangsáv
A videóban hallható hangok gépileg generáltnak tűnnek. Az audiófelvétel technikai elemzésével bizonyítani tudtuk, hogy mind a férfi, mind a női hang valóban számítógéppel generált. A Fraunhofer Intézet deepfake-total.com nevű hanghitelesítési eszköze megerősítette, hogy a videó deepfake-alkotás.
A Fraunhofer Intézet által végzett elemzés eredménye, amely bizonyítja a videóban a deepfake audio jelenlétét. Az AFP által 2025. szeptember 11-én készített képernyőkép
Az InVID-WeVerify ellenőrző eszköz Hiya deepfake hangfelismerőjével végzett további elemzés szintén kimutatta, hogy a hangok 99%-a mesterséges intelligencia által generált.
Az InVID-WeVerify elemzésének eredménye, amely a mesterséges intelligencia által generált hangok jelenlétét bizonyítja. 2025. szeptember 11-i képernyőmentés
A London Telegraph weboldalán található videó egy olyan konkrét médiumhoz nem kapcsolódó, televíziós hírműsorokhoz szánt háttérképet használ fel, amely több platformon is szabadon elérhető (itt vagy itt).
Fordított képkereséssel azt is sikerült kideríteni, hogy az állítólagos sikkasztást bizonyítani hivatott dokumentumok a valóságban egy teljesen más ügyhöz kapcsolódnak.
Az ukrán főügyészség honlapján és a londoni Telegraph honlapján található hamis cikkben szereplő dokumentumok azonos fotóinak összehasonlítása. 2025. szeptember 11-i képernyőmentés, a piros áthúzást az AFP adta a képhez
Ugyanez a fotó egy olyan cikkben is szerepel, amely egy oroszbarát ukrán parlamenti képviselő, Fedor Hrisztenkó elleni nyomozásról számol be, aki a vád szerint Oroszországnak dolgozott. Ezeket dokumentumokat eredetileg az ukrán főügyészség weboldalán tették közzé, de semmi közük sincs az elnökhöz vagy a bejegyzésekben említett bármely más személyhez. A dokumentumok részleteit szándékosan olvashatatlanná tették.
Az „Olena K.” néven emlegetett állítólagos szivárogtató fényképe a videóban ki van kockázva, ezért nem tudtuk megállapítani az eredetét.
Dezinformációs kampány
Nem ez az első alkalom, hogy Zelenszkij a dezinformáció és olyan hamis vádak célpontjává válik, amelyek szerint a saját érdekében visszaél az Ukrajnának nyújtott nyugati pénzügyi támogatással. A forgatókönyv gyakran nagyon hasonló: létező emberek és médiumok személyazonosságát lopják el, hogy olyan vádakat terjesszenek, amelyek aláássák Zelenszkij és az ukrán kormány hitelességét, és így potenciálisan a nyugati támogatásokat is.
Az AFP már számos tényellenőrzésben cáfolt olyan tartalmakat, amelyeket valódinak tűnő híroldalak és videóriportok terjesztettek, és amik az ukrán elnökről terjesztettek koholt állításokat, mint például, hogy megvette Hitler autóját, nyaralóját, egy luxuslakást Dubajban, vagy éppen egy francia bankot.
Hasonló dezinformációk terjesztéséről ismert az orosz hátterű Storm-1516 kampány is, amelynek célja az ukrán- és Európa-ellenes hangulat terjesztése.
2021-ben – az Ukrajna elleni orosz invázió előtt – Zelenszkij valóban szerepelt az úgynevezett Pandora Papers (archívum) nevű ügyben, mely a Nemzetközi Oknyomozó Újságírók Konzorciumának volt egy átfogó tényfeltárása, amelyben több száz emberről írták meg, hogy offshore cégeknél rejtegettek vagyont. A vizsgálat feltárta, hogy Zelenszkij partnereinek két offshore cége három luxus ingatlant vásárolt London központjában.
De „nincs jele annak, hogy Zelenszkij maga is részt vett volna a londoni ingatlanügyletekben” – írta akkoriban az ügyet felgöngyölítő Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP).
2025. szeptember 15.
Lengyelország 2025. szeptember 9-én lelőtt a légterét megsértő több drónt is, amelyek a lengyel kormány állítása szerint orosz eredetűek voltak. Az interneten több európai nyelven – köztük magyarul is – elterjedt egy grafikon, amely látszólag azt mutatja, hogy a lengyelek többsége Ukrajnát okolja az incidensért. Az AFP kiderítette, hogy a grafikont egy lengyel kutatóintézet jelentéséből vették, majd félreérthető módon tálalták az interneten. Az alapítvány elmondta, hogy a grafikonon a közösségi médiában megjelenő kommentek elemzéséből származó adatokat látni, és az nem értelmezhető közvélemény-kutatásként. Egy későbbi elemzés ugyanettől az alapítványtól több olyan kommentet talált, amik Oroszországot okolták a drónincidensért. Moszkva tagadta, hogy bármi köze lenne a drónok behatolásához Lengyelországba.
„A lengyelek Ukrajnát okolják a Lengyelországot becsapó drónokért” – olvasható azokban a 2025. szeptember 10-én megosztott magyar nyelvű Facebook- és Telegram-bejegyzésekben, amelyek szerint a lengyel lakosság 38 százaléka Ukrajnát okolta a 2025. szeptember 9-i éjszakai drónincidensért, míg csupán 34 százalékuk teszi felelőssé Oroszországot.
A félrevezető állítás magyarul a Facebookon és a Telegrammon. A képernyőkép 2025. szeptember 12-én készült. A sárga áthúzást az AFP adta a képhez
Az egyik legkorábbi olyan poszt, amely ugyanazt a grafikont tartalmazza, mint az egyik magyar poszt, egy 2025. szeptember 10-én közzétett orosz nyelvű Telegram-bejegyzés volt, amely már több mint 430 000 megtekintést ért el.
A félrevezető állítás oroszul a Telegrammon. A képernyőkép 2025. szeptember 12-én készült. A sárga áthúzást az AFP adta a képhez
Ugyanez a grafikon ugyanezzel az állítással német, francia, bolgár, görög és spanyol nyelven is terjedni kezdett már. A legtöbb bejegyzés tartalmazza vagy magát a grafikont, vagy annak tartalmát szöveges formában.
A grafikon szövege lengyelül így hangzik: „A dróncsapásért való felelősség – százalékos telítettség a kommentekben (2025. szeptember 9–10.) Ukrajna – 38%; Oroszország – 34%; lengyel kormány – 15%; média – 8%; NATO és a Nyugat – 5%”.
Lengyelország sürgős tanácskozásra hívta össze NATO-szövetségeseit, miután bejelentette, hogy orosz drónok repültek be lengyel légtérbe egy Ukrajna elleni támadás során 2025. szeptember 9-én éjjel. Lengyelország légterét 19 alkalommal sértették meg, és legkevesebb három drónt lőttek le, miután Varsó és szövetségesei harci repülőgépeket küldtek a levegőbe (itt archiválva).
A drónok behatolására három és fél évvel azután került sor, hogy Oroszország teljeskörű invánziót indított Ukrajna ellen, Lengyelország „példátlan” az ország, a NATO és az Európai Unió ellen irányuló támadásnak minősítette az esetet.
Moszkva tagadta, hogy célba vette volna az országot. Lengyelország Ukrajna egyik fő támogatója, már több mint egymillió ukrán menekültet fogadott be, és kulcsfontosságú tranzitpontja a nyugati humanitárius és katonai segélyeknek Kijev számára. Az orosz média azonnal különböző (egymásnak is ellentmondó) narratívákat kezdett terjeszteni a drónincidensről, többek között olyan összeesküvés-elméleteket, amelyek szerint Lengyelország vagy Ukrajna rendezte meg a támadást (itt archiválva).
Az AFP megállapította, hogy a közösségi médiában jelenleg megosztott grafikon szintén félrevezető.
A jelentést készítő lengyel kutatóintézet, a Res Futura megerősítette, hogy az adatok a közösségi médiában megjelent nyilvános kommentek elemzéséből származnak, és „soha nem volt azt a szándék, hogy azokat a lengyel közvélemény reprezentatív felmérésének tekintsék”.
Az eredeti adatok
Az AFP megtalálta a Res Futura, egy „információbiztonság és digitális adatvédelem területén kutatással, elemzéssel és tanácsadással foglalkozó” lengyel szervezet eredeti jelentését (itt ls itt archiválva).
A félrevezető bejegyzésekben idézett százalékok tényleg megtalálhatók a Res Futura 2025. szeptember 10-i, „Különleges jelentés” című blogbejegyzésében.
A jelentés megjegyzi, hogy „az orosz drónok lengyel területre mért támadását azonnal felhasználták egy szervezett információs és pszichológiai (PSYOPS) kampány katalizátoraként”, majd hozzáteszi, hogy „a lengyel közösségi média tartalomelemzése magas sűrűségű, ismétlődő narratívákat jelez, amelyek inkább összehangolt akciókra utalnak, nem pedig spontán polgári reakciókra”.
A Res Futura 179 ezer Facebook-, X-, YouTube- és Instagram-bejegyzés elemzett, és az egyik visszatérő narratíva a hozzászólásokban az volt, hogy a drónokat „Ukrajna provokációjaként” küldték. Ez a narratíva az elemzett tartalom 38 százalékában jelent meg. A félrevezető bejegyzések ezt az adatot értelmezik félre, amikor tévesen azt állítják, hogy a lengyelek 38 százaléka “Ukrajnát hibáztatja” a légtérsértésért.
A jelentés azt is megjegyzi, hogy a drónincidenssel kapcsolatos narratívák terjesztésének valószínűleg az a célja, hogy „éket verjenek Lengyelország és Ukrajna közé”, és „zűrzavart és polarizációt keltsenek”.
Az Ukrajna elleni orosz támadás után Lengyelországban talált drónok egy térképen
Félreértelmezett elemzés
A Res Futura 2025. szeptember 12-én az AFP-nek küldött e-mailben megerősítette, hogy „az Ön által hivatkozott jelentés nem reprezentatív felmérés a lengyel közvéleményről, és soha nem is volt az a célja”, hozzátéve, hogy „a Res Futura nem végez közvélemény-kutatásokat”.
A szervezet kifejtette, hogy a jelentés „azt mutatja, hogy milyen vélemények jelentek meg és milyen mértékben a lengyel nyelvű közösségi médiában, amelyet egy adott időszakban figyeltünk, nem pedig a lengyel közvélemény tényleges véleményét. Helytelen ezeket az adatokat reprezentatív közvélemény-kutatásként kezelni”.
A Res Futura szeptember 11-én közzétett újabb jelentésében azt találta, hogy a közösségi médiában elemzett kommentek 41 százaléka Oroszországot, 24 százaléka pedig Ukrajnát okolta a drónokért (itt archiválva).
A szervezet elmondta az AFP-nek, hogy ez egy független, későbbi időszakban végzett, az elsőtől független kutatás volt. „Munkánk során rendszeresen figyelemmel kísérjük az online viták dinamikáját, ezért publikálunk frissítéseket és új jelentéseket, amelyek tükrözik a vizsgált információs környezet változásait” – mondta a szervezet egy szóvivője.
Közvélemény-kutatások Ukrajnáról
A lengyel IBRiS kutatóintézet 2025 júniusában végzettreprezentatív közvélemény-kutatása szerint a lengyelek valamivel több mint fele (52 százalék) úgy véli, hogy Lengyelországnak támogatnia kell Ukrajnát Oroszország inváziója után, de csak valamivel több mint az egyharmaduk (35 százalék) támogatja, hogy folytatassák a Kijev gazdasági támogatását (itt archiválva).
A közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a lengyelek többsége szerint Ukrajnának béketárgyalásokat kellene kezdenie, de kizárólag abban az esetben, ha biztonsági garanciákat kapnak a NATO-tól. Viszont mindössze 37 százalékuk mondta azt, hogy támogatja Ukrajna NATO-csatlakozását, és csak 35 százalékuk támogatja az ország EU-csatlakozását.
Az Európai Bizottság Eurobarométer tavaszi jelentése szerint az EU polgárainak többsége továbbra is támogatja Ukrajnát és az Oroszország elleni szankciókat.
2025. július 7.
Amióta Oroszország 2022 elején megtámadta Ukrajnát, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és családja többször is dezinformációs és rágalomhadjáratok célpontjává vált, amiket gyakran maga a Kreml szervezett. Visszatérő narratíva, hogy Zelenszkij a nyugati pénzügyi támogatásokat saját személyes hasznára használta fel. 2025 júniusának elején például az kezdett terjedni a közösségi médiában különböző nyelveken, hogy a szaúdi állami televízió híradója arról számolt be, hogy Zelenszkij a világ legmagasabb felhőkarcolójában, a dubaji Burdzs Kalifában vásárolt egy luxuslakást édesanyjának ajándékba. Az AFP azonban megtalálta a hamis állításokhoz felhasznált eredeti al-Arabíja videórészletet, ami nem tesz említést ilyen vásárlásról. Számos olyan önellentmondás is található az állítólagos riportban, amik arra utalnak, hogy a videó kitaláció. Ezen felül maga a szaúdi televízió is megerősítette az AFP-nek, hogy a riport hamisítvány.
“Zelenszkij 3,2 millió dollárért vett édesanyjának egy lakást a Burj Khalifában a születésnapjára. A szaúd-arábiai állami al-Arabíja televíziós csatorna jelentése szerint Dubai ingatlan-nyilvántartásában felfedeztek egy lakást a világ legmagasabb épületében, a Burj Khalifában” – olvasható egy 2025. június 5-i magyar Facebook-videó leírása, amely a Vlagyimir Putyin Tisztelői Magyarországon névre hallgató oroszbarát oldalon jelent meg.
A videó részben angol és arab nyelvű, és kinézetében a szaúdi al-Arabíja csatornára emlékeztet. A videó szerint a 2000 négyzetméteres lakás a 828 méter magas, 163 emeletes felhőkarcoló 11. emeletén található, és hogy az ukrán elnök 2024 szeptemberében vásárolta meg édesanyja 74. születésnapjára ajándékba.
Ugyanez az állítás az al-Arábijára hivatkozva az állítólagos riportból vett képernyőmentéssel más magyar posztokban is felbukkan. Ez a 2025. június 12-i bejegyzés például már 145 megosztás fölött jár.
A hamis riport magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. június 30-án készült
A hamis riport már szlovákul, csehül, bolgárul, hollandul, angolul, lengyelül, németül és franciául is terjedni kezdett.
De a riport hamisítvány, ezt számos a videóban látható részlet is igazolja, és maga a szaúdi adó is megerősítette.
Az oroszbarát fiókok terjesztik a videót
Az állítást számos oroszbarát oldal is megosztotta, például itt és itt. A hamis videó legkorábbi példánya, amelyet az AFP megtalált, 2025. június 5-én jelent meg egy orosz Telegram-csatornán, a "Mordor hangján", valamint más orosz nyelvű csatornákon, például ittés itt. A videót megosztotta az EADaily, egy másik a Kreml által támogatott, uniós szankciók alatt állómédium is.
Egy a hamis riportból származó képernyőmentést megosztott az a Pablo Gonzaleznevű spanyol-orosz újságíró is, akit 2022 februárjában, nem sokkal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, kémkedés és az orosz katonai hírszerzéssel való kapcsolat vádjával letartóztattak Lengyelországban. Gonzales az X-oldalán osztotta meg a videóban szereplő "eredeti adásvételi szerződést" az állítólagos ingatlanügyletről.
Nem ez az első alkalom, hogy olyan hamis narratívák veszik az ukrán elnököt célkeresztbe, amelyek azt állítják, hogy Zelenszkij magára költi az országának nyújtott nyugati támogatásokat. Az AFP már számos ilyen hamis állítást cáfolt, például, hogy az ukrán elnök megvette Goebbels villáját, Hitler autóját, egy francia bankot, Hitler üdülőházát, vagy éppen, hogy a felesége vásárolt egy luxusautót.
Itt meg kell jegyezni, hogy még a 2022-es orosz invázió előtt kiderült, hogy Zelenszkij is érintett volt a “Pandora-iratok” névre keresztelt ügyben. Az átfogó tényfeltáró projekt keretében a Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Szövetsége (archivált link) 14 pénzügyi szolgáltató több mint 11,9 millió kiszivárgott dokumentumát dolgozta fel.
A tényfeltárás során azzal vádolták meg az ukrán elnököt, aki részben a korrupció elleni harcra építette az imidzsét, hogy 2012-től kezdve offshore cégek hálózatát hozta létre, és a pénzből állítólag három londoni luxusingatlant vásárolt. Ugyanezen forrás szerint Volodimir Zelenszkij közvetlenül az ukrán elnökké választása előtt, 2019-ben eladta az egyik ilyen offshore cégében, a Maltex Multicapitalban lévő részvényeit akkori partnerének, Szergij Sefirnek, aki később a legfőbb tanácsadója lett. Sefirt végül 2024 márciusában bocsátották el a hivatalából.
A videó hamisítvány
A jelenleg a közösségi médiában terjedő videóban, amely szerint Zelenszkij lakást vásárolt a Burdzs Kalifában, számos olyan ellentmondást is felfedezni, amik arra utalnak, hogy a klip hamisítvány.
A videó elején a 2025. június 4-i dátumot látni, és a szaúdi állam tulajdonában lévő Al-Arabíja nemzetközi hírtelevízió logóját. A műsorvezető a videó elején arabul azt mondja: “Híradó. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök”. Ez követően, négy másodperc múlva egy mesterséges intelligencia által generált angol hangsávot hallani, amely állítólag a híradós szavait fordítja: “Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állítólag luxuslakást vásárolt Dubaj ikonikus Burdzs Kalifájában édesanyja, Rimma Zelenszka születésnapjára ajándékként.”
Az al-Arabíja angol nyelvű csatornáján, arab csatornáin, illetve hivatalos weboldalain és közösségi médiaprofiljain azonban nyoma sem volt ilyen riportnak.
Az al-Arabíja médiaműveletekért felelős vezetője, Dina Nimer az AFP kérdésére 2025. június 16-án emailben elmondta, hogy az állítólagos riport “hamis”.
Az AFP az al-Arabíja hivatalos YouTube-csatornáján megtalálta azt az eredeti videorészletet, amelyet a manipulált felvételhez felhasználtak. A 2025. február 23-án sugárzott anyagban az al-Arabíja hírműsorvezetője 43 perc 20 másodperc körül tényleg azt mondja: "Híradó. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök [...]". De a valóságban a videó nem az állítólagos ingatlanvásárlásról szól, hanem így folytatódik: "[...] azt mondja, hogy kész lemondani az elnökségről, cserébe országa NATO-csatlakozásáért". Az eredeti hírrészlet további részében Zelenszkij nyilatkozatát részletezik (ittarchiválva).
Az al-Arabíja eredeti riportrészletének (balra) és a manipulált riportnak (jobbra) az egymás melletti összehasonlítása. A képernyőmentések 2025. június 19-én készültek
Az AFP a manipulált klip hangját az InVid verifikációs plugin Hiya névre hallgató mesterségesen generált hangokat felismerő detektorával is elemeztette, ami kimutatta, hogy az állítólagos angol nyelvű hangsávot nagy valószínűséggel mesterséges intelligencia generálta. Az eszköz pont négy másodperc után, amikor a hangsáv angolra vált, kezd el magasabb értékeket mutatni, amelyek szerint a hanganyag szintetikus.
Eredmény: a Hiya.com szerint ez a hangsáv nagy valószínűséggel mesterséges intelligencia által generált. A képernyőmentés 2025. június 17-én készült
Hamis adásvételi szerződés
A hamisított videó egy másik ellentmondása egy olyan dokumentum, amely a 39. másodpercnél jelenik meg. Ezt állítólag 2024. szeptember 16-án állította ki a dubaji kormány. A dokumentumon az "Első adásvételi szerződés" feliratot olvasni, a szerződő felek pedig állítólag az Emaar Properties PJSC, a Burdzs Kalifát birtokló ingatlanfejlesztő és Rimma Zelenszka, Volodimir Zelenszkij édesanyja.
A videóban látható szerződés szerint a Zelenszkij anyja által állítólagosan megvásárolt ingatlan az "Armani Residences 017", az ingatlan típusa pedig egy két hálószobás ("2B/R") lakás. Az Armani Residences összesen 144 lakástfoglal magában, amelyek a Burdzs Kalifa felhőkarcoló kilencedik és tizenhatodik emelete között találhatóak.
Pillanatkép az interneten megosztott hamis szerződésről. A piros és sárga köröket az AFP adta hozzá. A képernyőmentés 2025. június 24-én készült
Több részlet is arra utal, hogy ez a dokumentum hamisítvány.
Először is, az adásvétel pontos szerződésszáma - 76421/2024 - látható néhány olyan bejegyzésben, ahol a dokumentum fotója nagyobb felbontásban szerepel.
A dubaji ingatlanügyi hatóság adatbázisábanerre a szerződésszámra rákeresve egy másik ingatlantípust és területet találtunk, mint ami a szerződésen szerepel: egy telekeladás a Hadaeq Sheikh Mohammed Bin Rashid területen, nem pedig egy kétszobás lakás a Burdzs Kalifa felhőkarcolóterületén.
Pillanatkép a Dubai Real Estate Authority adatbázisából, az AFP által pirossal kiemelt szerződésszámmal, 2025. június 16-i képernyőmentés
Másodszor, az Emaar Properties 2024 szeptemberében, amikor Zelenszkij állítólag megvette, már nem volt a tulajdonosa a kérdéses Burdzs Kalifa-lakásnak.
A Fäm Properties dubaji ingatlanügynökség 2025. június 23-án elmondta az AFP-nek, hogy 2024. szeptember 16-án ők bonyolították le a két hálószobás lakás eladását, és azt is elmondták, hogy az interneten megosztott szerződés "nem valódi".
Nem voltak hajlandóak nyilvánosságra hozni a tényleges tulajdoni lapot, és nem osztottak meg semmilyen, a vevővel kapcsolatos részletet sem, az ügyfelekre vontakozó adatvédelmi szabályok és a dubaji földhivatal előírásainak megfelelően. Az AFP-nek azonban annyit megerősítettek, hogy "a tulajdoni lapban említett ingatlant nem Zelenszkij elnöknek vagy bármelyik rokonának adtuk el".
A dxbinteract.com ingatlanpiaci weboldalonvégzett keresés során további részletek derültek ki az ügyletről, például az, hogy egy Rami Wahoodnak volt az az ingatlanügynök, aki a Fäm Properties részéről az eladást felügyelte.
Pillanatképek a tranzakció részleteivel a dxbinteract.com oldalról. A képernyőmentés 2025. június 24-én készült
Mint az a honlapjukról kiderül, a Burdzs Kalifa építtetője, az Emaar Properties 2013 márciusában adta el a lakást egy meg nem nevezett vevőnek. Egy "magánszemély" pedig 2024 szeptemberében újra piacra dobta az ingatlant.
Ráadásul Dubajban a jelenleg építés alatt álló ingatlanokra használna "kezdeti adásvételi szerződést". A Fäm Properties szerint egy ilyen szerződést arra használnak, hogy a helyi hatóság megerősítse a tulajdonjogot, amíg egy projekt el nem készül. Az elkészült vagy már meglévő ingatlanok eladásakor – mint például a Burdzs Kalifa felhőkarcolóban található kérdéses lakás esetében – a szerződést “Title Deed”-nek (ingatlan tulajdonjogát igazoló okiratnak) nevezik.
Az AFP megkereste a dubaji kormányt és az Emaar Properties-t is az ügyben, de a cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz egyik féltől sem.
A videó egy források nélküli arab híradásra hivatkozik
A 17. másodpercnél a hamisított al-Arabíja videó forrásként azalchourouk.com nevű arab honlapot idézi, és egy 2025. június 2-án kelt, az állítólagos vásárlásról szóló cikkképernyőmentését mutatja Zelenszkij és édesanyja fotója mellett.
A cikkben ez áll: "Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy luxuslakást vásárolt a dubaji Burdzs Kalifában édesanyjának, Rimma Zelenszkának születésnapi ajándékként. Ezzel az üzlettel Zelenszkij családja azon elit tagjai közé került, akiknek a világ legmagasabb tornyában van otthonuk. A beszámolók szerint az ingatlan egy 2000 négyzetméteres, két hálószobás lakás a 11. emeleten, és az Armani Residences (Georgio Armani tervezte) része. A vásárlás 2024. szeptember 16-án történt, ami egybeesik Zelenszka asszony 74. születésnapjával".
Az arab nyelvű tunéziai Al Chourouk nem közöl forrást erre az információra. Az AFP megkereste a weboldalt is az ügyben, de a cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Más arab weboldalak is leközölték ezt a cikket ugyanezekkel a fotókkal, például ez és ez az egyiptomi oldal.
2025. június 5-én az Ukrán Dezinformációellenes Központ az X-en közzétett bejegyzésébenkijelentette, hogy a videó "hamisítvány" (archivált link itt).
2025. március 10.
2025. február 27.
2025. január 6.
2024. december 5.
2024. október 4.
