2026. május 8.
2026 márciusában egy jelentős műkincsrablás történt egy olaszországi múzeumban: Cézanne, Renoir és Matisse több millió eurót érő alkotásait lopták el. Körülbelül egy hónappal később egy, a BBC-híradását utánzó online videó azt állította, hogy az ellopott Cézanne-festmény volt látható Volodimir Zelenszkij ukrán elnök irodájában, az egyik videós beszéde során. A felvétel azonban egy olyan Zelenszkij-beszédből származik, amelyet még a rablás előtt tettek közzé. A BBC megerősítette, hogy a videó manipulált. Az AFP azt is kiderítette, hogy az állítólagos riport narrációját mesterséges intelligenciával generálták.
„Ellopott olasz festményeket azonosítottak Zelenszkij irodájának falán egy BBC-interjú során” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amely egy videóból származó képernyőképet tartalmaz. A képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látható, mögötte egy festménnyel. A posztot már több mint 150 ember osztotta meg 2026. április 23-a óta.
Ugyanez az állítás más nyelveken is terjedt, többek között szlovákul és angolul. Ezekben a posztokban elérhető a videó is, amelyből a magyar bejegyzésben szereplő képernyőkép származik. Az 1 perc 24 másodperces videóklip vizuálisan egy BBC-híradást utánoz, a háttérben pedig amerikai akcentussal elmondott narráció hallható.
A hamis állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2026. május 5-én készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
A félrevezető videó nyitójelenete arról a műkincsrablásrólszámol be, amely során Cézanne, Renoir és Matisse francia mesterek három festményét lopták el az olaszországi Magnani Rocca Alapítvány múzeumából.
„Meglepő módon, alig egy hónappal a rablás után az egyik ellopott festmény, Paul Cézanne Cseresznyés csésze és tányér című alkotása megjelent Zelenszkij elnök egyik videójában. A feltehetően április 16-án rögzített felvételen Zelenszkij az ukránokhoz szól, miközben közvetlenül a háta mögötti falon egy ellopott festmény látható” – folytatódik a videó narrációja.
A hamis híradás továbbá azt is állítja, hogy azt a videót, amelyben az állítólag ellopott festményt látni Zelenszkij mögött, az ukrán elnöki hivatal tette közzé, majd később eltávolította a hivatalos weboldalról. A valóságban az eredeti Zelenszkij-videót, amelyben egy ukrán festő festménye szerepel, 2026. január 19-én hozták nyilvánosságra, és az továbbra is elérhető az ukrán elnöki hivatal hivatalos honlapján.
Manipulált BBC-riport
A BBC 2026. március 29-én cikket publikált az olaszországi múzeumból ellopott festmények ügyéről, majd másnap egy videós híranyagot is közzétett a YouTube-on (archivált link). A hamis klipben látható felvételek nagy része ebből az eredeti BBC-riportból származik.
A hamis videó előnézeti képe a valódi BBC-riport előnézeti képét utánozza. Az eredeti videó előnézeti képében két kép van egymás mellett, ahogyan a hamis videóban is. A hamis videóban az egyik oldalon Cézanne Csendélet cseresznyével című festményét látni, a másik oldalon pedig Zelenszkijt. A valódi híradásban a második oldalon Renoir Hal című képe szerepel, amit szintén elloptak.
Az eredeti BBC News előnézeti kép (balra) és a manipulált riport előnézeti képének (jobbra) összehasonlítása. A képernyőmentések 2026. április 27-én készültek. Az AI generált hangsáv címkét az AFP adta a képhez
Az eredeti videó címe is más: „Milliókat érő festményeket loptak el egy rablás során.” A hamisított riportban a címet erre változtatták: „Ellopott Cézanne-festményt azonosítottak Zelenszkij videójában”, és a riportban a festmény címét is helytelenül adják meg „Pohár és tányér cseresznyékkel” formában szerepel, pedig a kép valódi címe Csendélet cseresznyékkel.
Az eredeti BBC News-riport sem Zelenszkij beszédét, sem a vele készült interjút nem tartalmazza, viszont szerepel benne egy rövid interjú Christopher Marinellóval, az Art Recovery International vezérigazgatójával.
A riportban Marinello elmagyarázza, hogy a műkincstolvajok megpróbálják az ellopott alkotásokat „Belgiumon keresztül, vagy esetleg Kelet-Európán át a Közel-Keletre vagy Oroszországba továbbítani, olyan országokba, ahol az átvilágítás nem olyan gyakori gyakorlat, mint Nyugaton”.
Bár a hamis változat tartalmazza a Marinello-részletet, a kivonatot úgy módosították, hogy kihagyták belőle az Oroszországra történő utalást.
A hangsávot MI-vel generálták
A videó hanganyagát az InVID‑WeVerify bővítmény Hiya alkalmazásának legfrissebb verziójával elemeztük, amelyet a mesterséges intelligenciával generált tartalmak felismerésére fejlesztettek ki. Az elemzés eredménye szerint 98 százalékos valószínűséggel a narrációt mesterséges intelligencia segítségével állították elő.
A Hiya csak azoknál a részleteknél nem azonosított mesterséges intelligenciát, ahol Volodimir Zelenszkij és Chris Marinello hangja hallható.
Az AFP által 2026. április 24-én a Hiya segítségével elvégzett hangelemzésből származó képernyőképek, amelyek rendkívül nagy valószínűséggel jelzik, hogy a tartalom mesterséges intelligenciával készült
A BBC sajtóosztálya egy 2026. április 24-én az AFP-nek küldött e-mailben megerősítette, hogy a félrevezető riport „hamis”. A BBC News weboldalán végzett kulcsszavas keresés sem talált utalást a hamis posztokban szereplő állításra.
A valódi Zelenszkij-videó
Egy fordított képkeresés segítségével sikerült kideríteni, hogy a hamis posztokban szereplő Zelenszkij-videó egy 2026. január 19-én elmondott rendszeres videóüzenetből származik, amelyben az ukrán elnök az új légvédelmi rendszerekről és az orosz csapások sújtotta területeken zajló helyreállítási erőfeszítésekről tájékoztatta az ukránokat. A beszédet közzétették az ukrán elnöki hivatal hivatalos weboldalán és YouTube-csatornáján, valamint Zelenszkij saját YouTube-csatornáján is megosztották.
Képernyőkép Zelenszkij beszédének eredeti videójáról (balra) és a hamis riportban szereplő, megvágott változatáról. A képernyőmentések 2026. április 27-én készültek. Az AI generált hangsáv címkét az AFP adta a képhez
Az AFP-nek sikerült beazonosítani a Zelenszkij mögött látható festményt a valódi videóban, egy ukrán kortárs művész, Andrij Cseboraruk egy krími látképet ábrázoló festményéről van szó.
Műkincsrablások Olaszországban
A március 22-ről március 23-ra virradó éjszaka elkövetett rablás alig három percig tartott a helyi médiabeszámolók szerint, amelyek arról is beszámoltak, hogy négy maszkos férfi hatolt be az észak-olaszországi Parma közelében található Magnani Rocca Alapítvány villájába, és elvitték Renoir Hal című festményét, Cézanne Csendélet cseresznyékkel című művét, valamint Matisse Odaliszk a teraszon című alkotását.
A lopás egy, az európai nagy múzeumokat célzó rablássorozat legújabb esete. Tavaly októberben a tolvajok fényes nappal betörtek a világhírű párizsi Louvre múzeumba, és kevesebb mint nyolc perc alatt 102 millió dollár értékű ékszerekkel menekültek el.
A hamis BBC-riportról már a France24 is írt egy tényellenőrző cikkben, valamint az X platformon az Ukrán Dezinformáció Elleni Központ is beszámolt róla, amely az Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsa alá tartozik.
Az orosz típusú dezinformáció egyik jellegzetes fajtája, amikor hamisított médiatermékek segítségével próbálnak hamis narratívákat terjeszteni az interneten. Az AFP Ténykérdés több ilyen hamis állítást is cáfolt már például ebben és ebben a cikkben.
2026. április 9.
Oroszország 2022‑es ukrajnai inváziójának kezdete óta a közösségi médiában működő Kreml‑barát fiókok következetesen arra törekednek, hogy Kijev magas rangú tisztségviselőit korruptként állítsák be, azt sugallva, hogy Ukrajna szövetségeseitől kapott pénzügyi támogatást luxuscikkek és ingatlanok vásárlására használják fel. Ebbe a narratívába illeszkedve 2026 márciusában olyan bejegyzések jelentek meg a közösségi médiában, amelyek azt állították, hogy Ukrajna 2025-ben Európa harmadik legnagyobb piaca volt a Bentley luxusautó‑gyártó számára. Bizonyítékként azt hozták fel, hogy a márka kijevi bemutatóterme harmadik díjat nyert a Bentley éves márkakereskedői díjátadóján. Az autógyártó azonban elmagyarázta, hogy ezek az állítások szándékosan félreértelmezik és eltorzítják az értékesítési adatokat, és hogy a Bentley 2025-ben Ukrajnában más piacokhoz képest csak nagyon kis számú autót adott el.
„Hiába dúl a háború, hiába vannak légiriadók, Ukrajnában dübörög a luxusautó‑piac. A legendás brit autómárka értékesítési adatai szerint tavaly Kijev a harmadik legtöbb Bentley‑eladást produkáló európai várossá lépett elő” – olvasható az Origo kormánypárti híroldal 2026. április 2-i cikke. Ugyanez az állítás szöveges formában is terjed a Facebookon, például ebben és ebben a bejegyzésben.
A félrevezető állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentések 2026. április 7-én készültek. A sárga áthúzást az AFP adta a képekhez
Több hozzászóló is az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatásokkal kötötte össze az állítólagos hírt. „Kapnak rá elég pénzt tőlünk” – írta például egy felhasználó. „Jó helyre megyünk a pénzünk” – írta valaki más.
Az állítást egy rendkívül nagy elérést kiváltó X‑bejegyzésben is azonosítottuk, amelyet az oroszbarát propagandista, Diana Vitalijvna Pancsenkó tett közzé. Pancsenkót az Európai Unió szankciókkal sújtotta, mivel egy uniós határozat szerint tudatosan hírműsorokat utánzó formátumokat használ annak érdekében, hogy hitelesebbnek tüntesse fel a Kreml narratíváit.
Pancsenkó bejegyzését a platformon az a Kirill Dmitrijev is megosztotta, Vlagyimir Putyin orosz elnök különmegbízottja, valamint az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalások egyik résztvevője.
2021-ben – az Ukrajna elleni orosz invázió előtt – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök neve valóban szerepelt a Pandora‑iratokban, az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) által végzett nagyszabású vizsgálatban, amely több száz ismert személy offshore cégeken keresztül birtokolt, eltitkolt vagyontárgyait tárta fel. A jelentés szerint Zelenszkij 2012 óta Belize-ben jegyzett be offshore vállalatokat, amelyeket állítólag három londoni luxusingatlan megvásárlására használtak.
Legutóbb, 2025 novemberében, a „Midas” hadművelet keretében az ukrán korrupcióellenes ügynökség a Különleges Korrupcióellenes Ügyészséggel együttműködve kiterjedt korrupciót tárt fel a háború sújtotta energetikai szektorban. A razziák során a korrupcióellenes hatóságok több gyanúsítottat őrizetbe vettek, és jelentős készpénzösszegeket foglaltak le.
De a jelenleg a közösségi médiában terjedő állítás félrevezető. A posztok és a bejegyzések azt a hírt értelmezik félre, amely szerint az egyik kijevi Bentley-kereskedés harmadik helyezett lett a cég márkakereskedőket rangsoroló versenyében. De ez nem jelenti azt, hogy az országban adnák el a harmadik legtöbb ilyen járművet.
Márkakereskedéseket és nem a piaci teljesítményt rangsorolták
Sok bejegyzés közvetlenül a Bentley európai, közel-keleti és afrikai (EMEA) régiójáért felelős vezetője, Richard Leopold LinkedIn‑posztjára hivatkozik, amely a gyártó európai márkakereskedői díjainak átadásához kapcsolódott a spanyolországi Marbellában.
A díjakat minden évben a Bentley 62 európai márkakereskedése között osztják ki, hat kategóriában. A 2025‑ös év legkiemelkedőbb, „Best of the Best” kategóriájában – amelynek győztesét több szempont, például az értékesítés, a jövedelmezőség, a szervizhűség és az ügyfélélmény alapján határozzák meg – az első helyet az olaszországi Padova márkakereskedése szerezte meg, a második helyen a hollandiai Rotterdam végzett, a harmadikon pedig Kijev.
Az autógyártó nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni a régiónkénti és modellenkénti pontos eladási számait. Egy 2026. március 27‑én kelt e‑mailben azonban Matthew Reed, a vállalat vállalati kommunikációért felelős vezetője hangsúlyozta, hogy nem a kijevi márkakereskedés értékesítette 2025-ben a harmadik legtöbb Bentley‑autót Európában. Az EMEA‑régió kommunikációs vezetője, Franziska Jostock szintén azt közölte egy 2026. március 30‑án küldött e‑mailben, hogy a kijevi egység tavalyi helyezésének „az autóeladások tekintetében harmadik helyezettként” való leírása pontatlan és félrevezető.
A Bentley hivatalosan 2019 júliusában nyitotta meg a kijevi szalonját, amely Ukrajnában az egyetlen hivatalos Bentley‑márkakereskedés az autók értékesítésére és szervizelésére.
Az eladott Bentley-k száma Ukrajnában
A Bentley márka a német Volkswagen Csoport (VAG) része, amely a világ egyik legnagyobb autógyártója, és olyan más luxusmárkákkal együtt tartozik hozzá, mint az Audi, a Lamborghini és a Ducati. 2021 óta a Bentley közvetlenül az Audi szervezeti irányítása alá tartozik.
Ez a 2023. január 10-én készült fénykép a brit autógyártó, a Bentley logóját ábrázolja Párizsban.
A Volkswagen Csoport éves jelentése szerint 2025-ben világszerte összesen 10 131 Bentley személygépkocsi kelt el, ami 4,8 százalékos csökkenést jelent 2024‑hez képest (archivált link).
Bár a Bentley közölte, hogy vállalati politikájuk szerint nem tesznek közzé regionális vagy országos bontású értékesítési adatokat, a német Dataforce elemző‑ és piackutató csoport – amely az autóiparra szakosodott – kiszámította, hogy a Bentley 2025-ben összesen 2 819 autót adott el 35 különböző európai országban. A Dataforce szerint a három legnagyobb európai piac az Egyesült Királyság volt 993 eladott járművel, Németország 538-cal, valamint Hollandia 185-tel.
A 35 ország közül Ukrajna a 23. helyen végzett összesen 19 eladott járművel – közölte a Dataforce az AFP‑vel egy 2026. április 1‑jén keltezett e‑mailben. Összehasonlításképpen: Szlovákiában – ahol a lakosság csupán körülbelül egyhetede Ukrajnáénak – a Bentley 2025-ben 20 autót adott el a Dataforce számításai szerint.
Az ukrajnai értékesítési számokat az Ukrajnai Autóipari Piackutató Intézet adatai is alátámasztják. Statisztikáik szerint a 2025-ben Ukrajnában eladott összesen 79 501 új autóból mindössze 20 volt Bentley. A legnagyobb eladásokat a kínai BYD érte el 9 861 darabbal, ezt követte a Toyota 9 687, valamint a Volkswagen 7 398 eladott járművel.
„Az az állítás, miszerint a kijevi Bentley‑márkakereskedés állítólag Európában a harmadik legmagasabb járműeladási számot érte el, nem igaz, és semmilyen tényadattal nem támasztható alá” – mondta az AFP‑nek 2026. március 27‑én Staniszlav Bucackij, az Ukrán Autóipari Piackutató Intézet vezetője.
Az anyavállalat Volkswagen a 2025‑ös éves jelentésében jelezte, hogy nem számít jelentős növekedésre az autóeladások terén 2026‑ban. A vállalat szerint az általános növekedési kilátásokat „továbbra is fennálló geopolitikai feszültségek és konfliktusok terhelik; a kockázatok különösen az orosz–ukrán háborúból, valamint a közel-keleti konfrontációkból fakadnak”.
Cseh, lengyel és a bolgár tényellenőrző szervezetek (itt és itt) szintén felhívták a figyelmet az Ukrajnával kapcsolatos, a Bentley‑autók eladásáról szóló félrevezető állítások terjedésére.
2025. október 16.
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának harmadik évében a háború sújtotta országról továbbra is félrevezető állítások keringenek az interneten. Az ilyen hamis narratívák egy újabb példája az a videó, amelyen embereket látni egy kijevi metróállomáson, ahogyan látszólag arra szólítják fel Zelenszkij ukrán elnököt, hogy hagyja el a bunkerét és csatlakozzon a lakosokhoz a metróban. Az AFP azonban kiderítette, hogy a felvételt manipulálták és egy hamis, mesterséges intelligenciával generált hangsávot vágtak alá. A valóságban a videó 2022 októberében készült és az eredeti változatban a lakosok hazafias dalokat énekelnek miközben menedéket keresnek egy orosz légitámadás elől, ahogyan azt a videó eredeti szerzője is megerősítette az AFP-nek.
“Az oroszok által épített metróhálózatban menedéket nyújtó kijevi lakosok Zelenszkij diktátort követelték, hogy csatlakozzon hozzájuk, és »legyenek tanúi nagyszerű döntéseinek következményeinek«” – olvasható egy 2025. október 14-i magyar Facebook-videó leírása. Ugyanez a felvétel a Telegramon is terjed magyarul, ott azzal az állítással, hogy a kijevi lakosok azt skandálták a metróban: “Zé, gyere le”.
A videó amiben embereket látni egy metróállomáson, ugyanezzel a hamis állítással már szlovákul, németül és bolgárul is terjedni kezdett.
A videót a Kreml üzeneteit számos nyelven terjesztő “Pravda” hálózat is megosztotta.
A videó közösségi médiában terjedő változatán azt hallani, hogy egy férfi buzdítására a tömeg azt skandálja: “Zé, gyere le hozzánk” és ugyanez olvasható oroszul magán a videón is.
A hamisított videó a Facebookon és a Telegramon. A képernyőmentések 2025. október 15-én készültek. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Az AFP azonban kiderítette, hogy a videó hangsávját számítógéppel generálták. Az eredeti videó szinte napra pontosan három évvel a hamis megjelenése előtt készült. A hamisított változat azután kezdett el terjedni, hogy Oroszország 2025. október 10-én mintegy 30 rakétával és 450 drónnal támadta Ukrajnát, első sorban az ország infrastruktúráját célozva (itt archiválva).
Az eredeti videó 2022-es
A videó képkockáin végzett fordított képkeresés egy 2022. október 10-i Facebook-bejegyzéshez vezetett, amelyet az ukrán közszolgálati műsorszolgáltató, a Radio Kultura tett közzé. A bejegyzés, amely egy 27 másodperces felvételt tartalmaz, a következő leírással szerepel: „Kijevi metróállomás, Nyvky. Az emberek az »Oldjátok el a lovakat, fiúk« című népdalt éneklik, miközben az orosz csapatok rakétákkal bombázzák az ukrán városokat.”
Az eredeti videó egy részét egy, a metróban készült több felvételt összefoglaló bejegyzésben is megtaláltuk az ukrán közmédia közösségi oldalán, a posztot ugyanazon a napon tettek közzé, mint a fent említett videót. Mindkét esetben a videó szerzőjeként a közszolgálati média producere és riportere, Makszim Koselev (Максим Кошелєв) szerepel.
Képernyőmentés a hamis posztról (balra) és az ukrán közszolgálati rádió által közzétett eredeti videóról. 2025. október 15-i képernyőmentések. A vörös áthúzást az AFP adta a képhez
Az AFP megkeresésére Koselev elküldte az AFP-nek a teljes, 27 másodperces eredeti videót, amelyben a fent említett népdal hallható. Megerősítette azt is, hogy ő a szerző. „Igen, az eredeti videót, amelyen az emberek ukrán népdalokat énekelnek, én magam készítettem” – írta 2025. október 14-én e-mailben. „Ezt a videót akkor vettem fel, amikor 2022. október 10-én, Kijevre mért hatalmas rakétatámadás alatt a Nyvky metróállomáson rejtőzködtünk. Azon a napon több órát töltöttünk a föld alatt, mert Oroszország cirkáló- és ballisztikus rakétákkal támadta Kijevet.”
Az AFP kijevi tudósítói megerősítették, hogy tényleg a már említett népdalt hallani a videóban, valamint azt a gyanút is, hogy a hamisított változaton szereplő “Ze” felirat Zelenszkijre utal.
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának kezdete óta a kijevi lakosok gyakran kénytelenek voltak a városra mért rakétatámadások elől a metróállomásokban menedéket keresni. Az óvóhelyeken népdalokat énekelni a háború első napjaitól kezdve gyakori jelenség volt, és a kitartás és az ellenállás kifejezésévé vált.
2022 októberében a nemzetközi média is beszámolt a bombázások alatt a metróban való éneklésről például itt, itt,itt és itt.
MI által generált hang
Hogy minden kétséget kizáróan bizonyítani tudjuk, szerkesztett videóról van szó, a Fraunhofer Intézet deepfake-total.com nevű eszközét használtuk a videó hangsávjának az elemzésére. Az elemzés megerősítette, hogy a videó eredeti hangsávját 81,3 százalékos valószínűséggel mesterséges intelligencia által létrehozott hanganyaggal helyettesítették.
Az InVID-WeVerify tényellenőrző böngésző-kiterjesztés Hiya elemző eszköze pedig 98 százalákra tette annak a valószínűségét, hogy a videó hanganyagát MI generálta.
A Hiya (balra) és a Fraunhofer Intézet deepfake-total.com (jobbra) elemzési eredményei szerint a hangsávot nagy valószínűséggel mesterséges intelligencia készítette. A képernyőkép 2025. október 15-én készült.
A metróból származó videó hamisított változatára az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács részét képező Dezinformációellenes Központ is felhívta a figyelmet.
További cikkeinket az ukrajnai háborúról itt találja.
2025. szeptember 25.
Amióta Oroszország 2022 februárjában megindította teljes körű támadását Ukrajnával szemben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és belső köre rendszeresen kerül dezinformációs kampányok célkeresztjébe. A kampányok közül több olyan is van, amely orosz hátterű, és amelyek végső célja a nyugati támogatás aláásása Kijev számára. 2025 augusztusában egy olyan hamis videóriport jelent meg a közösségi médiában, amelyben az ukrán korrupcióellenes hivatal (NABU) egy állítólagos alkalmazottja azt állította, hogy az ukrán elnök és környezete körülbelül 1,2 milliárd dollárt sikkasztott el, amelyet körülbelül 100 ingatlan megvásárlására használtak fel luxushelyszíneken. A történetet azonban egy nemrég létrehozott weboldalon tették közzé, egy nem létező újságíró nevével, akinek a képét egy brit szabadúszótól lopták el. Az AFP oknyomozása azt is bebizonyította, hogy a videó hanganyagát mesterséges intelligencia hozta létre. Az ukrán korrupcióellenes hivatal is megerősítette, hogy a riportban hivatkozott állítólagos dokumentumok nem léteznek, és hogy az megszólaló bejelentő soha nem dolgozott a hivatalnál.
“ZELENSZKIJ 1,2 MILLIÁRD DOLLÁROS OFFSHORE BIRODALMA LELEPLEZVE. Ukrajna Nemzeti Korrupcióellenes Hivatalának egykori nyomozója Európába menekült több ezer oldalnyi dokumentummal, amelyek Zelenszkij belső köre által működtetett hatalmas pénzmosó hálózatot tárnak fel” – olvasható egy 2025. augusztus 27-i magyar Facebook-bejegyzésben. A bejegyzéshez egy két és fél perces videót csatoltak, ami első ránézésre egy videóriportra. A videóban az állítólagos riport készítőjeként egy “London Telegraph” nevű weboldal van feltüntetve.
Ugyanezt az állítás ugyanezzel az anyaggal már cseh, szlovák, horvát, szerb, német, román, francia, angol, spanyol és olasz nyelven is terjedni kezdett az interneten.
A hamis videóriport magyarul a Facebookon, 2025. szeptember 19-i képernyőmentés. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Egy fordított képkereséssel a videó egyik képkockáján sikerült találni egy azonos tartalmú cikket a videóban is említett “London Telegraph” nevű oldalon. A cikk egy Zelenszkij tulajdonában lévő állítólagos ingatlanhálózatról ír, amelyet állítólag az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal egykori nyomozója, „Olena K.” fedett fel.
A cikk szerint ez a személy felügyelte volna a munkacsoportot, mely a fedőcégek hálózatán keresztül végzett olyan átutalásokat monitorozott, amelyeket a cikk szerint az ukrán elnök és belső köre luxusingatlanok megvásárlására használt fel. Ezt a hálózatot állítólag Zelenszkij társai irányították: Szerhij Sefír, Timúr Mindics és Szvitlana Piscsanszka.
A cikkben és a videóban említett adásvételi szerződések és banki átutalások állítólag 26 ingatlan megvásárlását bizonyítják Spanyolországban, 14-ét az Egyesült Királyságban, 21-ét Franciaországban, 34-et az Egyesült Arab Emírségekben és további nyolc ingatlant Olaszországban.
A cikk azonban nem árul további részleteket ezekről az állítólagos ingatlanokról, így az írás ezen részének a valóságtartalmát nem lehetséges ellenőrizni. Az viszont biztos, hogy a kérdéses weboldalt nemrég hozták létre, a cikk állítólagos szerzője pedig egy brit újságíró személyazonosságát bitorolja. A közösségi médiában terjedő videót mesterséges intelligencia segítségével készítették, és a benne szereplő “bizonyítékok” része pedig egy teljesen független ügyhöz kapcsolódik.
A hamis cikkre az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács Dezinformációellenes Központja is felhívta a figyelmet az X-en.
A dezinformációkat figyelő NewsGuard szerint a hamis weboldal az Oroszország által támogatott Storm-1516 dezinformációs kampányhoz kapcsolódik.
A hamis állítás akkor kezdett terjedni, amikor az ukrán parlament elfogadott egy vitatott törvényt, amelynek célja az volt, hogy korlátozza két fontos korrupcióellenes ügynökség (köztük a NABU) függetlenségét, és alárendelje őket az ügyészségnek. Az ukrán elnök aláírta a törvényt, de a civil társadalom és a nemzetközi partnerek tömeges tiltakozása után visszakozott, végül az ukrán parlament visszaállította az ügynökségek függetlenségét.
Egy brit újságíró személyazonosságát lopták el
Sem a cikk, sem a videó, de a közösségi média posztok sem hivatkoznak semmilyen konkrét bizonyítékra vagy dokumentumokra az állítólagos ingatlanügyletekkel kapcsolatban. Az állításhoz nem társul információ, például aláírt szerződések listája, a földhivatalhoz benyújtott dokumentumok vagy az ingatlanok pontos címei. Minden állítás kizárólag egy „Olena K,”-ként hivatkozott “volt NABU-nyomozó” kijelentésein alapul.
Egyetlen hiteles médium sem számolt be az esetről, és egy haladó kulcsszavas kereséssel sem sikerült semmit találni az állítólagos ügyről.
A cikket közlő “londontelegraph.uk” domain nem tartozik egyetlen ismert médiumhoz sem, és a WHOIS-elemzés szerint kevesebb mint két héttel a videóval kísért cikk közzététele előtt, augusztus 14-én hozták létre. 2025. augusztus 27. óta nem jelent meg új publikáció a webhelyen.
A weboldalon található Facebook-, Instagram- és X-profilokra mutató linkek nem a médium profiljaira, hanem a WordPress weboldal-készítő szolgáltatás közösségi média oldalaira mutatnak.
A weboldal neve, domainje és a videóban szereplő logó betűtípusa a brit The Daily Telegraph újságra emlékeztetnek.
A szóban forgó videó logójának (balra) és a Daily Telegraph logójának (jobbra) összehasonlítása. 2025. szeptember 11-i képernyőmentések, a piros jelölést az AFP adta a képhez
Az állítólagos szerző, Charlotte Davies fotójáról fordított képkereséssel kiderítettük, hogy a valóságban Helen Brown brit újságíró látható rajta, aki ezt a képet használja az X-en található profilján.
Brown, aki az Independent, a BBC, a Sky News és a Daily Telegraph újságoknak is ír, 2025. szeptember 10-én az AFP-nek küldött privát üzenetben megerősítette, hogy nem ő a kérdéses cikk szerzője.
„Karrierem során – főként a művészeti újságírás területén – mindig is elköteleztem magam a becsületes, átgondolt tudósítás mellett” – nyilatkozta szeptember 13-án. „Ezért borzalmasnak tartom, hogy ismeretlen személyek ellopták a képemet, és hamis névhez és hamis publikációhoz kapcsolták. Soha nem írtam Zelenszkijről vagy pénzügyeiről. Az olvasóknak ébernek kell lenniük, amikor ilyen bejegyzéseket olvasnak a közösségi médiában.”
A kérdéses cikk állítólagos szerzőjének fényképe (balra) és Helen Brown újságíró X profilja (jobbra). Az AFP által 2025. szeptember 11-én készített képernyőképek
A Daily Telegraph szeptember 14-én közzétette ezt az interjút Brownnal, válaszul a hamis bejegyzésekre.
Közvetlenül a NABU-t is megkérdeztük az "Olena K." nevű személy létezéséről. 2025. szeptember 10-i e-mailben az ukrán szervezet szóvivője megerősítette, hogy bár a videóban és a szövegben említett "Szervezeti, elemzési és stratégiai fejlesztési osztály" létezik a hivatal szervezeti felépítésén belül, a kérdéses alkalmazott nem dolgozik ott, és soha nem is dolgozott ott. A szóvivő azt is megerősítette, hogy a NABU nem tud hasonló megállapításokról, illetve az említett személyekkel kapcsolatos vásárlási szerződések vagy banki átutalások kiszivárogtatásáról.
Mesterségesen generált hangsáv
A videóban hallható hangok gépileg generáltnak tűnnek. Az audiófelvétel technikai elemzésével bizonyítani tudtuk, hogy mind a férfi, mind a női hang valóban számítógéppel generált. A Fraunhofer Intézet deepfake-total.com nevű hanghitelesítési eszköze megerősítette, hogy a videó deepfake-alkotás.
A Fraunhofer Intézet által végzett elemzés eredménye, amely bizonyítja a videóban a deepfake audio jelenlétét. Az AFP által 2025. szeptember 11-én készített képernyőkép
Az InVID-WeVerify ellenőrző eszköz Hiya deepfake hangfelismerőjével végzett további elemzés szintén kimutatta, hogy a hangok 99%-a mesterséges intelligencia által generált.
Az InVID-WeVerify elemzésének eredménye, amely a mesterséges intelligencia által generált hangok jelenlétét bizonyítja. 2025. szeptember 11-i képernyőmentés
A London Telegraph weboldalán található videó egy olyan konkrét médiumhoz nem kapcsolódó, televíziós hírműsorokhoz szánt háttérképet használ fel, amely több platformon is szabadon elérhető (itt vagy itt).
Fordított képkereséssel azt is sikerült kideríteni, hogy az állítólagos sikkasztást bizonyítani hivatott dokumentumok a valóságban egy teljesen más ügyhöz kapcsolódnak.
Az ukrán főügyészség honlapján és a londoni Telegraph honlapján található hamis cikkben szereplő dokumentumok azonos fotóinak összehasonlítása. 2025. szeptember 11-i képernyőmentés, a piros áthúzást az AFP adta a képhez
Ugyanez a fotó egy olyan cikkben is szerepel, amely egy oroszbarát ukrán parlamenti képviselő, Fedor Hrisztenkó elleni nyomozásról számol be, aki a vád szerint Oroszországnak dolgozott. Ezeket dokumentumokat eredetileg az ukrán főügyészség weboldalán tették közzé, de semmi közük sincs az elnökhöz vagy a bejegyzésekben említett bármely más személyhez. A dokumentumok részleteit szándékosan olvashatatlanná tették.
Az „Olena K.” néven emlegetett állítólagos szivárogtató fényképe a videóban ki van kockázva, ezért nem tudtuk megállapítani az eredetét.
Dezinformációs kampány
Nem ez az első alkalom, hogy Zelenszkij a dezinformáció és olyan hamis vádak célpontjává válik, amelyek szerint a saját érdekében visszaél az Ukrajnának nyújtott nyugati pénzügyi támogatással. A forgatókönyv gyakran nagyon hasonló: létező emberek és médiumok személyazonosságát lopják el, hogy olyan vádakat terjesszenek, amelyek aláássák Zelenszkij és az ukrán kormány hitelességét, és így potenciálisan a nyugati támogatásokat is.
Az AFP már számos tényellenőrzésben cáfolt olyan tartalmakat, amelyeket valódinak tűnő híroldalak és videóriportok terjesztettek, és amik az ukrán elnökről terjesztettek koholt állításokat, mint például, hogy megvette Hitler autóját, nyaralóját, egy luxuslakást Dubajban, vagy éppen egy francia bankot.
Hasonló dezinformációk terjesztéséről ismert az orosz hátterű Storm-1516 kampány is, amelynek célja az ukrán- és Európa-ellenes hangulat terjesztése.
2021-ben – az Ukrajna elleni orosz invázió előtt – Zelenszkij valóban szerepelt az úgynevezett Pandora Papers (archívum) nevű ügyben, mely a Nemzetközi Oknyomozó Újságírók Konzorciumának volt egy átfogó tényfeltárása, amelyben több száz emberről írták meg, hogy offshore cégeknél rejtegettek vagyont. A vizsgálat feltárta, hogy Zelenszkij partnereinek két offshore cége három luxus ingatlant vásárolt London központjában.
De „nincs jele annak, hogy Zelenszkij maga is részt vett volna a londoni ingatlanügyletekben” – írta akkoriban az ügyet felgöngyölítő Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP).
2025. július 22.
Kattintásvadász weboldalak, magukat gyakran híroldalnak kiadva, rendszeresen terjesztenek hamis állításokat hírességekről a hirdetésekből származó bevételek miatt. A legutóbbi ilyen kampányban, amit az AFP-nek sikerült lelepleznie, például azt terjesztették hírességekről, például Novak Đoković szerb teniszezőről, hogy az LMBTQ-közösség Pride-hónapja ellen szólaltak fel. Az állítást egyes magyar sajtótermékek is átvették. De az AFP a weboldalak elemzése során megállapította, hogy azok nem hivatkoznak hivatalos forrásokra, számos ténybeli ellentmondást tartalmaznak, és tartalmaik alacsony minőségű, mesterséges intelligencia által generált “szemetek”. Nincs bizonyíték arra, hogy Đoković vagy az írásokban említett bármely másik híresség tett volna olyan megjegyzéseket, amelyeket nekik tulajdonítanak.
"'A woke-mozgalom nem érdemel ünneplést' – csúnyán beleszállt minden idők legsikeresebb teniszezője a Pride-ba" – olvasható a Mandiner 2025. június 29-i cikkében, ami már több mint 1500 reakciót és 75 megosztást ért el a Facebookon. A cikk egy dailyus.cafex[.]biz URL alatt elérhető anyagra hivatkozik forrásként.
A kormány üzeneteit 2020 óta tisztázatlan forrásokból terjesztő, a közösségi médiában Orbán Viktor szócsövének tekintett Megafon Központ (itt archiválva) tartalomkészítő-csoport több tagja is megosztotta az állítást a Facebookon, például itt és itt.
A Mandiner cikke a Facebookon. A képernyőmentés 2025, július 9-én készült. Az áthúzást az AFP adta a képhez
“Novak Djokovic bejelentette, hogy nem fogja ünnepelni a júniusi Pride-hónapot. Szerinte az úgynevezett ‘woke’ kultúra nem érdemel ünneplést” - olvasható egy 2025. június 28-i szlovák Facebook-bejegyzésben. A poszt szövege hasonló, mint a magyar cikké, és azt állítja, hogy a teniszező elutasította a Pride-hónapot.
Ugyanezt az állítást szlovák, cseh politikusok, és az osztrák Szabadságpárt egyik tagja is terjesztették.
De az AFP nem talált bizonyítékot arra, hogy Đoković valaha is kimondta vagy leírta volna ezt az állítást.
Az AFP további vizsgálatai során kiderült, hogy ugyanezt a hamis kijelentést már más ismert személyiségeknek is tulajdonították más weboldalakon. Egy digitális elemzésekkel foglalkozó szakértő szerint valószínűleg ez egy kattintásvadász kampány része volt, amelynek célja az internetes hirdetések révén történő bevételszerzés.
Nincs hivatalos forrás az állításra
A Đokovićrül szóló blogcikkek több állítólagos idézetet tartalmaznak, amelyeket megmutattunk a sportoló PR-csapatának egyik tagjának. A PR-os 2025. július 2-án az AFP-nek azt mondta: “Mindent leellenőriztem, és ez a hír hamis. Novak soha nem mondott ilyet.”
Az interneten terjedő állítások közül több, például a Mandiner cikke is különböző blogokat jelöl meg forrásnak.
A hirdetésekkel teli WordPress-alapú weboldalak egyik cikke sem tartalmazott közvetlen bizonyítékot vagy linket Đoković állítólagos kijelentésére. A cikkeknél nincs megadva szerző, és az írásokat közlő weboldalak nem tüntetnek fel az impresszumban munkatársakat.
Ezeken a kétes blogbejegyzéseken kívül nem találtunk említést sem videóban, sem írásban Đoković állítólagos kijelentéséről a Pride-hónappal kapcsolatban. Egyetlen hírügynökség vagy hírszolgálat sem számolt be a teniszező ezen állítólagos álláspontjáról, és a mai napig a sportoló sem tett közzé ilyen kijelentést a közösségi média fiókjain.
Amikor a “woke” és “pride” kifejezésekre kerestünk Đoković Facebook-oldalán (itt és itt), valamint X-oldalán (itt és itt), nem találtunk utalást az állítólagos kijelentésre (archivált link itt, itt, itt és itt).
Đoković Instagram-profilján sem találtunk ilyen tartalmú bejegyzést (itt archiválva).
A hamis blogbejegyzések közül néhány kissé eltért a többitől abban, hogy a Đokovićtól mit mondott állítólag, hogy hol. Az egyik régebbi cikk szerint ezt egy videóban mondta, míg egy később közzétett cikkben egy sajtótájékoztatón hangzott el. Az alábbi képernyőképek mutatják, hogy Djokovic állítólagos idézetei a két cikkben mennyiben különböznek egymástól.
A Đokovićvnak tulajdonított idézetek a forrástól függően változnak. 2025. július 1-i képernyőmentés, az áhúzást az AFP adta a képhez
A blogbejegyzések emellett azt is állítják, hogy “az egykori profi teniszező és a ‘kényszerű aktivizmus’ nyílt kritikusa”, Mark Federer állítólag támogató nyilatkozatot adott ki . Ilyen névvel azonban nem létezett profi játékos. A nevet valószínűleg Roger Federer, svájci teniszező ihlette.
A forrásként megadott blogbejegyzésekben, abban is, amit a Mandiner hivatkozik, azt állítják, hogy a GLAAD LMBTQ-érdekvédelmi szervezet elítélte Đoković állítólagos nyilatkozatát. De az X-en nem találtunk semmilyen állítólagos reakciót a GLAAD részéről. A szervezet weboldalán található sajtóközlemények között sem találtunk erre való utalást (itt archiválva).
Az egyetlen hír Đokovićról, ami LMBTQ-témával kapcsolatos, 2018-ból származik. A sportoló akkor támogatását fejezte ki egy női teniszező iránt, aki nyilvánosan felvállalta a homoszexualitását. Đoković egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a coming out “bátor tett” volt.
Különböző hírességeket céloztak meg
2025 júniusában egy sor hamis bejegyzés és cikk jelent meg az interneten, amelyekben más és más híres személyiségeket idéztek, akik állítólag kijelentették, hogy nem ünneplik a Pride-hónapot.
Max Verstappen Forma-1-es világbajnok, Aryna Sabalenka teniszező, Paul McCartney és Dolly Parton énekesek, valamint Elon Musk milliárdos is azok között voltak, akik a félrevezető információk célkeresztjébe kerültek.
Mindannyiuknak ugyanazt a mondatot tulajdonították, tévesen: “A WOKE nem érdemli meg, hogy ünnepeljék.”
A legtöbb cikk címében és szövegében a “woke” szót nagybetűvel írták. A cikkek stilisztikailag nagyon hasonlítottak egymásra, és a Verstappent és Muskot említő cikkek címe szinte megegyezett a Đokovićról szóló cikk címével.
Pillanatkép a Đokovićról, Verstappenről és Muskról szóló szalagcímekről, amelyek ugyanazt a megfogalmazást tartalmazzák. 2025. július 1-i képernyőmentés, az áhúzást az AFP adta a képhez
A Politifact amerikai tényellenőrző szervezet arról számolt be, hogy a Dolly Partonnak tulajdonított idézet egy nem létező médiumban, a “The Tennessee Voice”-ban jelent meg. A Snopes és a Lead Stories tényellenőrző szervezetek szintén cáfolták, hogy ugyanaz az állítólagos idézet az amerikai énekes, Jelly Rolltól származna. A tényellenőrzők arra hivatkoztak, hogy a hamis cikkekből hiányzott a más médiumokra való hivatkozás és arra is, hogy az énekes közösségi média fiókjain sem jelent meg az állítás, pedig elvileg az idézetet innen vették.
Paul Smith, a Red Bull csapat kommunikációs vezetője - amelynek színeiben Max Verstappen a Forma 1-ben versenyez - 2025. július 2-án az AFP-nek azt mondta, hogy a bejegyzésekben szereplő állítások “teljes képtelenségek”. “Max soha nem mondott ilyeneket” - tette hozzá a kommunikációs vezető.
A hamis cikkek célja a bevételszerzés lehetett
A Đokovićról és a fent említett más hírességekről szóló cikkek az “MI-szemét” (angolul “AI slop”), azaz mesterséges intelligenciával létrehozott alacsony minőségű tartalom jeleit mutatják, amelyet gyakran bevételszerzés céljából terjesztenek (itt archiválva). Az MI-szemétként jellemezhető tartalmak a közelmúltban terjedtek el a YouTube-on és a TikTokon, Sean “Diddy” Combs tárgyalásával kapcsolatban (itt archiválva).
Alexios Mantzarlis, a internetes félrevezetéseket feltáró Indicator platform társalapítója és a Cornell Tech “Security, Trust, and Safety Initiative” (Biztonság, Bizalom és Védelem Kezdeményezés) igazgatója szerint az ilyen típusú cikkeket közlő weboldalak elsődleges célja a Google Ads-zel való bevételszerzés. “Ez annak a klasszikus sémának tűnik, amikor olcsó, provokatív állításokat tesznek közzé a közösségi médiában, hogy forgalmat generáljanak a hirdetésekkel teli, alacsony minőségű weboldalakra, és így könnyű bevételi lehetőséghez jussanak” - írta az AFP-nek az igazgató egy e-mailben, 2025. július 1-jén.
Mantzarlis megállapította, hogy a fancy4work[.]com weboldal, amely a hamis Dolly Parton-sztorit közzétette, ugyanolyan domain-tulajdonságokkal rendelkezik, mint “tucatnyi más weboldal”. “A Similarweb szerint a honlap legutóbbi forgalmának körülbelül 80%-a (akár 218 ezer megtekintés) a közösségi médiából származott” - mondta az igazgató.
Az AFP 2025. július 1-jén szintén a Similarweb portál segítségével elemezte azokat a weboldalakat, amelyek Đokovićról terjesztettek hamis cikkeket. Az AFP megállapította, hogy a dailyus.cafex[.]biz webhelyre érkező látogatások akár 94,42%-a érkezhetett a közösségi médiából. A sportnewss.livextop[.]com esetében ez az arány eléri a 96,38%-ot. Ez azt jelenti, hogy mindkét webhely közvetlen forgalma rendkívül alacsony, ami tovább erősíti azt a feltételezést, hogy a közösségi médiában megjelenő kattintásvadász posztokra támaszkodnak azért, hogy odavonzzák az olvasókat a weboldalukra.
