2026. április 27.
Népszerű és visszatérő motívum az oroszpárti narratívát terjesztő közösségi média oldalakon, hogy vezető politikusok és államfők állítólagosan megalázzák Ukrajna elnökét, Volodimir Zelenszkijt. Ebben az összefüggésben kezdett el terjedni egy videó számos nyelven, köztük magyarul is, amely állítólag azt mutatja, hogy XVI. Károly Gusztáv svéd király 2026 áprilisában, az ukrajnai Lviv városában tett látogatása során megtagadta a kézfogást Zelenszkijtől. A felvételt azonban manipulálták és megvágták. Az AFP helyszínen készült fotói és videói egyértelműen megmutatják, hogy a két férfi kezet fogott egymással.
„A svéd király, XVI.Károly Gustaf [sic] úgy tűnik, nem volt hajlandó kezet fogni Volodimir Zelenszkijjel és gesztusai is arra utalnak, hogy inkább kényszerből, mint saját elhatározásból van itt” – áll egy 2026. április 18-án közzétett Facebook-bejegyzésben, amelyet már több mint 1600-an megosztottak. Több hasonló bejegyzés is terjedni kezdett, miután XVI. Károly Gusztáv svéd király 2026. április 17-én állami látogatást tett Ukrajnában.
A hamis videó magyarul a Facebookon. A piros áthúzást az AFP adta a képhez. A képernyőmentés 2026. április 23-án készült
Ugyanez a videó hasonló hamis állításokkal már több nyelven is terjedni kezdett online, például németül, arabul, bolgárul, finnül, szerbül, szlovákul és csehül.
Az állítás azonban hamis, amint azt különböző AFP-felvételek és nyilatkozatok is bizonyítják.
XVI. Károly Gusztáv svéd király Lvivben kezet fogott Zelenszkijjel
XVI. Károly Gusztáv svéd király 2026. április 17-én ellátogatott az ukrajnai Lviv városába – jelentette be még aznap a svéd királyi udvar, és a svéd média is beszámolt róla. Ez volt az első alkalom a háború kezdete óta, hogy egy uralkodó ellátogatott Ukrajnába; a program részeként az elesett katonák közös megemlékezését tervezték ukrán tisztségviselőkkel. A svéd delegáció tagja volt Maria Malmer Stenergard külügyminiszter is.
Az AFP fotókat és videókat is közzétett a látogatásról. Ezeken jól látható, hogy a svéd király valóban kezet fogott Zelenszkijjel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (jobbra) üdvözölte XVI. Károly Gusztáv svéd királyt (balra) Lvivben 2026. április 17-én
Az AFP videón is rögzítette a kézfogást.
Képernyőfelvétel az AFP archívumában található videóból, 2026. április 21.
Az ukrán elnöki hivatal a találkozó délutánján egy fotót tett közzé egy újabb kézfogásról az uralkodóval. Zelenszkij az Instagramon egy videót is megosztott, amely több pillanatot mutat be a svéd királlyal folytatott tárgyalásáról. A felvételen szereplő egyik jelenet – amely hasonló környezetben készült, mint a hamis állítást tartalmazó videó – szintén bizonyítja, hogy a kézfogás valóban megtörtént.
View this post on Instagram
A post shared by Володимир Зеленський (@zelenskyy_official)
„Készen állunk megosztani tapasztalatainkat és technológiáinkat Svédországgal, valamint bővíteni az együttműködést a védelmi ipar területén” – állt a Zelenszkij Instagram-fiókján közzétett videó leírásában.
Ukrajna szerint a videó "manipuláció", Svédország szerint "propaganda"
A svéd királyi udvar 2026. április 18-án a svéd közszolgálati televíziónak, az SVT-nek cáfolta azt a hamis állítást, miszerint a svéd király nem tisztelte volna meg Zelenszkijt kézfogással. A tudósítás megemlít egy X-bejegyzést az orosz állami műsorszolgáltató, a Russia Today (RT) részéről – a megosztott videókban annak logója is látható. Az SVT idézte a királyi udvar szóvivőjét, aki szerint „hamis és csúnya”, ahogyan az orosz média beszámolt a találkozóról. A szóvivő hozzátette, hogy Zelenszkij és a király a klipben látható jelenethez kapcsolódóan többször is kezet fogtak egymással. A királyi udvar korábban egy olyan fotót is közzétett, amelyen az uralkodó és az elnök kézfogás közben mosolyogva néz a kamerába.
A svéd külügyminiszter, Stenergard, aki szintén részt vett a lvivi látogatáson, az SVT beszámolója szerint úgy nyilatkozott: „Amikor a valóság nem elegendő, átveszi a szerepet a propaganda. Svédország Ukrajna iránti erőteljes támogatása nyilvánvalóan akkora nyomás alá helyezi Oroszországot, hogy az a valóság eltorzítására kényszerül.” Hivatalos adatok szerint Svédország 2022 februárja óta összesen mintegy 11,9 milliárd eurónak (nagyjából 4 300 milliárd forintnak) megfelelő támogatást nyújtott a megtámadott országnak.
Az Ukrajnával kapcsolatosan terjedő dezinformációs kampányok cáfolására létrehozott Ukrán Dezinformáció Elleni Központ szintén cáfolta az állítást. A hatóság egy 2026. április 18-án közzétett X-bejegyzésben „manipulációnak” nevezte az esetet, és ezt írta: „Az esemény teljes felvétele egyértelműen megmutatja a hagyományos üdvözlést és az államfők közötti hivatalos kézfogást.”
Az AFP további cikkeit az ukrajnai háborúval kapcsolatban itt találja.
2025. december 1.
Az 5G egy ötödik generációs mobilkommunikációs szabvány, aminek a bevezetése 2019-ben kezdődött el. Egy 2025 novemberében a közösségi médiában elterjedt állítás szerint az 5G úgy „grillezi” meg az életet a Földön, ahogy a mikrohullámú sütő átmelegíti az ételt. A szakértők azonban kijelentették, hogy ez a hasonlat nem helytálló, és az 5G biztonságos, ha betartják a törvény által megszabott biztonsági előírásokat. A posztok egy orvos kijelentéseit is idézik az 5G-vel kapcsolatban, de az abban foglaltak szintén tévesek.
„A német fiziológus és zeolit-pionír, Karl Hecht professzor a berlini Charité kórházból az 5G-ről: »Ennek a rendszernek a termikus hatása a földi élet lassú elpusztítását okozza. Emberek, állatok, növények«” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amit a 2025. novemberi publikációja óta már több mint 80 felhasználó osztott meg.
Ugyanez a kép és a Karl Hechtnek tulajdonított idézet német nyelven is terjed a közösségi médiában, például a Facebookon és Instagramon.
A hamis állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. november 28-án készült
A mikrohullámú sütők és az 5G-s rádióhullámok közötti összehasonlításnak azonban szakértők szerint nincs alapja. A szakemberek elmondták, hogy a mobilhálózat nem melegíti fel jelentősen a környezetet.
„A természetet nem melegítik fel az 5G-bázisállomások”
2019 óta folyik az 5G mobilhálózat bevezetése. Az 5G fő előnye, hogy lehetővé teszi a gyorsabb adatátvitelt, például a mobiltelefonok számára. Az 5G mobilhálózat nagyfrekvenciás elektromágneses mezőket használ az adatok átviteléhez. A mikrohullámú sütők szintén nagyfrekvenciás elektromágneses mezőket használnak, amelyek frekvenciája hasonló a mobilhálózatéhoz.
„De a frekvencia nem mond semmit a teljesítményről” – magyarázta el Dirk Heberling 2025. november 21-én az AFP-nek adott interjúban. Heberling az Aacheni Műszaki Egyetem Magasfrekvenciás Technológiai Intézetét (IHF) vezeti, amely több ezer tanulmányt gyűjtött az elektromágneses mezők hatásairól. A szakember elmondta, hogy az 5G-vel ellentétben „a mikrohullámú sütő egy zárt készülék, amelynek célja az ételek melegítése a sütőtérben”. A teljesítmény egyenetlenül oszlik el, ezért a melegíteni kívánt ételt tartalmazó edényt egy forgótányéron is forgatni kell. „Ellenkező esetben az étel nem melegszik egyenletesen” – magyarázta Heberling.
„A táplálékra ható mezők intenzitása lényegesen magasabb, mint a mobilkommunikáció esetében” – válaszolta az AFP kérdésére a német Szövetségi Sugárvédelmi Hivatal (BfS) szóvivője 2025. november 24-én. A BfS szóvivője visszautasította a felvetést, hogy az 5G-tornyok „megsütnék” a környezetet: „A mobilhálózatok – beleértve az 5G-t is – magas frekvenciájú elektromágneses mezői nem járulnak hozzá jelentősen a globális felmelegedéshez.”
Heberling ezt a következő módon szemléltette: „Nem, a természetet nem melegítik fel az 5G-bázisállomások.” Az IHF vezetője szerint az ehhez szükséges energia „egyáltalán nincs meg” az 5G esetében. Heberling elmondta, hogy egy mikrohullámú sütő sem lenne képes „megsütni” egy fát, mivel a teljesítménye nem elegendő „ilyen mértékű felmelegedés eléréséhez”. Ráadásul „az ebben a kis térben felszabaduló energia szabad téren egyszerűen elpárologna”. Heberling ezt egy „erkélyre helyezett hősugárzóval” hasonlította össze, amely „szintén nem melegítené fel tartósan” a környezetet.
A mikrohullámú sütővel való összehasonlítás a bejegyzésekben tehát nem helytálló.
Az 5G az előírások betartása mellett biztonságos
A német Sugárvédelmi Hivatal az AFP-nek azt is elmondta, hogy „nem várható káros hatása az egészségre, amíg a határértékeket betartják”. Ennek ellenére egyes felhasználók aggódnak a lehetséges egészségügyi kockázatok miatt.
A BfS az AFP kérdésére megerősítette, hogy a magas frekvenciájú elektromágneses mezők felmelegíthetik a testszöveteket, ha elérik azt. Azonban „a sugárzó berendezésekre vonatkozó határértékek és a mobiltelefonokra vonatkozó termékstandardok” megakadályozzák, hogy „ez a felmelegedés egészségre káros mértékű legyen”. Állatok és növények esetében „a határértékek alatt nem mutattak ki káros hatásokat”.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020-ban a honlapján szintén kijelentette, hogy a vezeték nélküli technológiáknak való kitettség „nem okoz egészségkárosító hatást”. Amennyiben a teljes terhelés a nemzetközi irányértékek alatt marad, „nem várható hatása a közegészségre”.
A WHO által kidolgozott határértékeket az Európai Unió is átvette, és Magyarország is ezeket a határértékeket követi.
A német sugárvédelmi bizottság (SSK) 2021-ben elfogadott egy állásfoglalást az 5G biztonságáról, amelyre Heberling hivatkozott. Ebben az SSK „a kutatások jelenlegi állása alapján” arra a következtetésre jutott, hogy „jelenleg nincs megbízható bizonyíték arra, hogy az embereknek a Németországban érvényes határértékek alatt történő expozíciója egészségügyi kockázatot jelentene”. Az SSK pontosította, hogy az 5G mobilhálózatok esetében „a személyes teljes expozíciót” nem a bázisállomások dominálják, hanem „általában a saját végberendezés”. Ez az állítás egybeesik a német fogyasztói központajánlásaival, amelyek szerint telefonáláskor „a lehető legnagyobb távolságot kell tartani a fej és az okostelefon között”.
A német Bundesnetzagentur (Szövetségi Hálózati Ügynökség) felelős a mobilállomások engedélyezéséért Németországban. Weboldalán elérhető egy térkép, amelyen minden bázisállomás biztonsági távolsága ellenőrizhető. A BfS információi szerint ez a csak mobil távközlésre szolgáló adóállomások esetében általában néhány métert jelent az antenna sugárzási irányában. Heberling „10-15 méteres nagyságrendű” távolságtartást említett.
Magyarországon a lakosság kérése esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság akkreditált méréseket végez, hogy feltérképezzék egy adott helyen az “elektroszmog”, azaz egészségügyileg releváns elektromágneses sugárzás mértékét. A program keretében az NMHH folyamatosan méri az 5G-ből eredő sugárzás mértékét is az országban, de eddig még nem jegyeztek fel olyan esetet, hogy valahol átlépték volna a határértéket.
Heberling az AFP-vel folytatott beszélgetésében megjegyezte, hogy „az 5G technológia ugyan jelentősen nagyobb adatátviteli sebességet biztosít a 4G-hez képest”, de a sugárzási teljesítmény „ezzel nem nőtt”.
A Charité nem kívánta kommentálni Hecht szavait
Az AFP talált egy olyan 2019-es cikket, amelyben szerepel a Facebook-posztokban is említett idézet a néhai német orvostól, Karl Hechttől. A bejegyzés szerint Hecht a berlini Charité kórházban dolgozott. Az AFP felvette a kapcsolatot a berlini Charité kórházzal, amely azonban nem kívánt nyilvános nyilatkozatot tenni az ügyről, mivel a téma nem tartozik az egyetemi kórház tevékenységi körébe.
Hecht nyilvánosan elérhető önéletrajza szerint azonban csak 1991-ig dolgozott a Charité-ben. Akkor még szó sem volt az 5G mobilhálózatról, mivel azt csak 2019-ben vezették be. Hecht 2022-ben halt meg. Élete során többek között alvászavarokkal és űrorvostudománnyal foglalkozott. 2019-ben megjelent egy publikációja, amelyben a posztokban is említett idézet szerepel, az írás az alábbi alcímet viseli: „Egy orvos tudományosan megalapozott figyelmeztetése a digitalizált emberiség halálos bűneiről.” Ez a fajta nyelvezet nem megszokott a komoly tudományos művek esetén.
Az AFP egyéb az 5G-vel kapcsolatos tényellenőrzéseit itt olvashatja.
2025. szeptember 6.
2025 augusztusának elején hatályba lépett a médiaszabadságról szóló uniós rendelet, amelynek célja a médiaszabadság jobb védelme. Azóta több nyelven is téves állítások kezdtek terjedni az interneten, amelyek szerint a jogszabály lehetővé teszi a kritikus újságírók letartóztatását. De több szakértő is megerősítette az AFP-nek, hogy ez az állítás leegyszerűsítő és félrevezető, mert a rendelet csak kivételes esetekben, rendkívül szigorú kritériumok alapján engedélyezi a letartóztatást, ha azt egy bíróság elrendeli. A szakemberek szerint az EU médiaszabadságról szóló törvény nagyobb védelmet biztosít a sajtószabadságnak, mint korábban.
„Ursula von der Leyen új »európai médiaszabadságról szóló törvénye« lehetővé teszi újságírók letartóztatását, ha az »közérdekű«” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amit a 2025. augusztus 9-i közzététele óta 135 alkalommal osztottak meg. A bejegyzés szerint az új uniós törvény „lehetővé teszi újságírók önkényes letartóztatását”, és így az Európai Bizottság cenzúrájának eszköze lehet.
A félrevezető állítás magyar nyelven a Facebookon. A képernyőmentés 2025. szeptember 5-én készült, a sárga áthúzást az AFP adta a képhez
A bejegyzés alatt a kommentelők Ursula von der Leyen letartóztatását követelték, mások azt írták, hogy Magyarországnak az új törvény miatt azonnal ki kell lépnie az EU-ból. Ugyanez a félrevezető állítás már német nyelven is terjedni kezdett a közösségi médiában is, ahol a felhasználók azt írták, hogy diktatúrát épít az EU az új rendelettel.
Az a kijelentés azonban, hogy az új törvény lehetővé teszi az EU számára az újságírók „közérdekből” történő letartóztatását, félrevezető, és a médiaszabadságról szóló törvény téves értelmezésén alapul, ahogyan azt több szakértő is elmondta az AFP-nek.
Miről szól az új törvény?
Válaszul Věra Jourová akkori értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos X-en közzétett bejegyzésére, amelyben bejelentette a törvény első javaslatát, Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2023-ban személyesen bírálta a törvényt, azt állítva, hogy az a náci Németország és a Szovjetunió cenzúra-rendszerét fogja visszahozni.
Szakértők szerint (itt archiválva) szerint a szabályozás létrehozásának egyik fő oka az volt, hogy bizonyos EU-tagállamok, köztük Lengyelország és Magyarország szisztematikusan visszaéltek a médiatörvényekkel és a sajtó állami finanszírozásával.
A törvényt 2024 márciusábanhivatalosan is elfogadták, és bár Magyarország megpróbálta megtámadni a törvényjavaslatot, az végül 2025. augusztus 8-ánhatályba lépett (itt, itt és itt archiválva).
A törvény teljes szövege magyar nyelven itt olvasható (itt archiválva).
Röviden összefoglalva, a jogszabály szövege kimondja, hogy a kormányok nem avatkozhatnak be a szerkesztői döntésekbe. Az EU egész területén törvénybe iktatták az újságírói források védelmét is. A rendelet jogi akadályokat állít a Pegasushoz hasonló kémprogramok használata és az újságírók letartóztatása elé is. Utóbbihoz a törvény szerint bírósági végzés szükséges.
Nikolaus Forgó, a Bécsi Egyetem médiajogásza szerint az európai médiaszabadságról szóló törvény címe máris elárulja, hogy az az újságírók „jogairól” szól. „A média függetlenségének megerősítése az egész jogi aktus szabálya és célja” – írta Forgó az AFP-nek 2025. augusztus 27-én.
2023 decemberében a Reporters Without Borders (RSF) nemzetközi szervezet úgy értékelte, hogy az EU „fontos lépést tett az információhoz való jog irányába” a rendelettel.
Milyen esetekben kerülhet sor letartóztatásokra?
Több jogi szakértő is elmondta az AFP-nek, hogy az európai médiaszabadságról szóló törvény más törvényekkel együtt támogatja a sajtószabadságot, és nem korlátozza azt, mint ahogyan azt a közösségi média bejegyzések állítják. Az az állítás, hogy az újságírók az EU médiaszabadságról szóló törvénye alapján börtönbüntetésre számíthatnak, szintén „félrevezető” a szakemberek szerint.
A rendelet 4. cikke (3b) bekezdése szabályozza a szerkesztőségi tagjaira vonatkozóan letartóztatásának feltételeit. A rendelet kifejezetten kimondja, hogy a tagállamokban „hatékonyan védeni kell” az „újságírói forrásokat és a bizalmas kommunikációt”. Ennek megfelelően az államok nem kötelezhetik az újságírókat forrásaikról való információk közlésére. A rendelet értelmében a szerkesztőségi tagjait nem lehet letartóztatni, szankcionálni vagy lehallgatni a források azonosítása céljából.
A következő 4. bekezdés a következő “feltételek” mellett enged meg kivételeket: ha a fogva tartás „egyedi esetekben indokolt és arányos, mert azt közérdekű ok indokolja”, és azt „előzetesen jóváhagyta egy bíróság vagy egy független és pártatlan döntéshozó szerv”.
„Ha ez a kivétel [a 4. cikk szerint] nem létezne” – mondta el Forgó az AFP-nek –, „akkor jogilag lehetetlen lenne például szerkesztőségeket átkutatni, még akkor is, ha biztos volna, hogy ott terrorista bűncselekményeket készítenek elő vagy már elkövettek.” A szakértő ezt egy fiktív forgatókönyvvel illusztrálja: „Ha az Al-Kaida barrikádot emelne egy szerkesztőségben, akkor előfordulhatna, hogy [jogilag] ‘immunisak« lennének – és ez természetesen megengedhetetlen.”
Az Európai Médiajogi Intézet tudományos igazgatója, Mark David Cole is megerősítette az AFP-nek 2025. augusztus 28-án egy telefonbeszélgetés során, hogy a 4. cikkben szereplő kivételek „olyan szűken vannak meghatározva”, hogy az újságírókat nem lehet egyszerűen „börtönbe zárni”.
„Az új uniós médiaszabadság-törvény nem teszi lehetővé az újságírók önkényes letartóztatását” – pontosította Christian Solmecke ügyvéd is az AFP-nek egy szóvivőn keresztül, 2025. augusztus 27-én küldött e-mailben. A jogi szakember szerint “a valóságban a rendelet erősíti a média és a források védelmét.” Az olyan beavatkozások, mint a letartóztatások vagy a megfigyelés, mostantól „kifejezetten tilosak” és „csak nagyon korlátozott kivételes esetekben lehetségesek”. Solmecke összefoglalta, hogy újságírók letartóztatása „csak akkor lehetséges”, ha „egy sor feltétel teljesül és az alkotmányos ellenőrzés biztosított”. Ezek közé tartozik például, hogy az intézkedést „törvényben kell előírni, annak arányosnak kell lennie, és elsődleges közérdekkel kell indokolni, valamint független bírósági hatóságnak kell jóváhagynia”.
A rendelet előírja a független bírósági végzést, így figyelembe veszi az EU különböző nemzeti jogszabályait, ahogyan azt a német dpa hírügynökség is megjegyezte a 2025. augusztus 15-i tényellenőrzésében. A közösségi médiában megjelenő állítások ezt a szempontot figyelmen kívül hagyják.
A rendelet szerint az olyan intézkedések, mint a fogvatartás, nem sérthetik az Európai Unió Alapjogi Chartáját. Az EU Alapjogi Chartájának 11. cikke kimondja: „Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna, továbbá országhatárokra való tekintet nélkül.” Továbbá azt is kimondja, hogy a “tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét tiszteletben kell tartani”.
Szemben azzal, amit a posztok állítanak, „az állítólagos közérdekre való általános hivatkozás nem elegendő” – mondta el Nikolaus Forgó.
A szakértők szerint a törvény védelmi funkciója erősebb
A szakértők szerint a közösségi médiában az új rendelet keletkezésével kapcsolatban is félrevezető információk terjednek.
Forgó elmondta, hogy az európai médiaszabadságról szóló törvényt nem Von der Leyen vagy a Bizottság határozta meg: „Egy ilyen rendelet törvénynek minősül, amelyhez a Tanács (azaz az EU kormányainak képviselői) és az Európai Parlament jóváhagyása szükséges”.
Az AFP megkérdezte Mark David Cole európai jogi szakértőt, hogy kizárható-e, hogy a tagállamok az EMFA-t a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására használják majd fel. A szakértő szerint ez nem zárható ki „teljesen” minden tagállamban, mivel Európában is megfigyelhetőek „bizonyos fejleményeket, amelyek évekkel ezelőtt még nem feltétlenül lettek volna elképzelhetőek”.
Cole azonban hangsúlyozta, hogy az EMFA „egyértelműen” nem ösztözni és nem is segíti elő ezeket a tendenciákat. „Az újságírók jogi helyzete nem vált bizonytalanabbá, hanem lényegesen biztonságosabbá, mint korábban volt” – erősítette meg a megkérdezett ügyvéd, Solmecke az AFP-nek.
