AFP Hollandia összes cikke

2026. március 10.

Ez a montázsfotó nem azt mutatja, hogy egy ukrán tinédzser „nyolc különböző apát temetett el”

Azóta hogy Oroszország teljes körű támadást intézett Ukrajna ellen, a Moszkva‑párti szereplők rendszeresen terjesztenek olyan hamis állításokat, amelyek szerint Ukrajna megrendezi vagy meghamisítja a háborúról szóló beszámolókat. 2026 februárjában egy olyan montázsfotó kezdett el terjedni a közösségi médiában több nyelven, köztük magyarul is, amelyen egy ukrán tinédzsert látni különböző temetéseken. A kép azzal a hamis állítással terjedt, hogy a fiú egy „válságszínész”, aki állítólag „nyolc különböző apát temetett el”. A fényképek valójában azt mutatják, hogy a fiú a helyi elesett katonák búcsúztatásain vett részt, és soha nem állították, hogy a rokonuk lett volna. A helyi hatóságok szerint a tinédzser rendszeresen önkénteskedett, és a halottak tiszteletére ő vitte a róluk készült portrékat a temetésen. 

„Ugyanazt az ukrán fiút legalább 8 alkalommal használták fel, hogy különböző "apákat" gyászoljon... Vedd észre, hogy át vagy verve... Vagyis filmet nézel...” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amit 2026. február 12-e óta már 65 alkalommal osztottak meg. A bejegyzéshez egy fotómontázst is mellékeltek, amelyen ugyanaz a tinédzser fiú látható nyolc különböző temetésen az elhunyt portréjával a kezében.

Hasonló bejegyzések más nyelveken – például hollandul, franciául, németül, angolul és finnül – is elterjedtek a közösségi médiában, és több felhasználó azt állította bennük, hogy a fiú „válságszínész”, illetve hogy a temetések „megrendezett háborús propaganda” részei.

Az AFP azonban kiderítette, hogy a valódi fényképeket kiragadták a kontextusukból. A felvételeket nyugat‑ukrajnai Otyniia helyi hatóságai tették közzé, hogy bemutassák a háborúban elesett katonák búcsúztatását. Semmi nem utal arra, hogy a fiú bármelyik esetben az apjának a temetésén vett volna részt. Egy helyi tisztviselő az AFP‑nek megerősítette, hogy a fiú maga döntött úgy, hogy részt vesz ezeken a szertartásokon.

A képernyőképeken az AFP takarta ki az arcot, mivel a fotókon egy kiskorú látható. 

A hamis állítás a Facebookon magyarul. A képernyőmentés 2026. február 24-én készült

Moszkva és az oroszbarát hangok rendszeresen próbálják erősíteni azt a narratívát, hogy Ukrajnában „megrendezett jeleneteket” mutatnak be. A cél gyakran az, hogy így bagatelizálják el a konfliktus jelentőségét – még olyan, alaposan dokumentált eseteknél is, mint a bucsai civilek megölése. Az AFP már számos alkalommal cáfolt ilyen állításokat, például itt és itt.  

Gyászszertartás a halott katonák emlékére

A nyolc fotón külön‑külön elvégzett fordított képkeresés segítségével sikerült kideríteni, hogy mindegyik kép más-más alkalommal készült, amikor az ukrán Ivano-Frankivszk megyében található Otyniia kistelepülés az elesett katonáira emlékeztek. A hősi búcsúztatásokat a helyi önkormányzat szervezte.

Minden fénykép 2025 októbere és 2026 januárja között került fel az Otyniia Települési Közösség hivatalos Facebook‑oldalára, amely rendszeresen beszámolt ezekről a megemlékezésekről (1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8). 

Minden egyes bejegyzés részletesen bemutatja az elhunyt életét és halálának körülményeit, ahogy az az alábbi példákban is látható. Egyik poszt sem utal arra, hogy bármilyen családi kapcsolat lenne a portrékat vivő fiú és az elesett katonák között. A fiút magát egyetlen bejegyzés sem említi. 

Képernyőfotók Otyniia helyi hatóságainak Facebook‑bejegyzéseiről, 2026. február 12‑én rögzítve. A piros jelöléseket az AFP adta a képhez

A fiúról készült fotók közül néhány a helyi híroldalakon is megjelent a búcsúztatásokról szóló beszámolók részeként. Ezekben sincs semmilyen utalás arra, hogy a képen látható gyereknek köze lenne bármelyik elhunythoz. 

A közösségi médiában terjedő hamis állításokra reagálva az Otyniiai Települési Közösség február 6‑án a Facebookon azt írta, hogy ezeket a megemlékezéseket „cinikusan felhasználták” dezinformáció terjesztésére. A poszt a fiút név szerint is említette: Ruszlanként.

„Őszintén köszönetet szeretnénk mondani Ruszlannak, aki 2024 nyara óta saját kezdeményezésére vesz részt a közösségünk elesett katonáinak búcsúztatásain, és ő viszi a portréikat” – áll a bejegyzésben, hozzátéve, hogy mindezt „tiszteletből, emlékezésből és kötelességtudatból” teszi. 

A poszt egy helyi cikkre is hivatkozik, amely a fotósorozat körül kialakult dezinformációt ismerteti. A cikk a fiút a „a 14 éves Ruszlanként” azonosítja.   

"Manipulatív narratíva"

Február 6‑án az ukrán Dezinformáció‑ellenes Központ Facebook‑közleményben reagált azokra az állításokra, amelyek szerint a fiú „szerepet játszott”, és több különböző „apát temetett el”. A központ egyértelműen úgy fogalmazott, hogy ezek az állítások „teljes hazugságok”. Hozzátették, hogy „ezt a manipulatív narratívát eredetileg orosz információs csatornák terjesztették”.Ugyanezt a közleményt az Otyniiai Települési Közösség Facebook‑oldalán is megosztották.

Az AFP megkeresésére Makszim Szarakhman, az Otyniiai Települési Tanács Ifjúsági Tanácsának vezetője 2026. február 12‑én megerősítette, hogy a fiút ábrázoló fotók valóban olyan búcsúztatásokon készültek, amelyeken a fiú önkéntesként vett részt. Hozzátette: „Saját elhatározásából vesz részt ezeken az alkalmakon, ugyanúgy, mint a papok vagy a település vezetője.”Szarakhman azt is közölte az AFP‑vel, hogy a fiú családja nem szeretne a sajtónak nyilatkozni. 

Oroszország elhúzódó ukrajnai inváziója közel kétmillió katonai áldozatot (elesetteket, sebesülteket és eltűnteket) követelt a két országban együttvéve a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) által 2026 januárjában közzétett elemzés szerint.

Az orosz erők szenvedték el a veszteségek nagyobbik részét: az amerikai agytröszt szerint az orosz hadsereg akár 325 000 halottat is veszíthetett a becslések szerinti az 1,2 millió összesített veszteségből, azóta hogy négy évvel ezelőtt lerohanta Ukrajnát.  

Az ukrán erők is súlyos veszteségeket szenvedtek: 2022 februárja és 2025 decembere között 500 000 és 600 000 főt veszítettek, ebből 100 000–140 000 a halottak száma a jelentés szerint.

Zelenszkij ukrán elnök 2026 februárjában ennél alacsonyabb számot közölt: azt mondta, hogy 55 000 ukrán katona esett el, és „nagyon sokan” továbbra is eltűntként vannak nyilvántartva.

Az AFP további, az ukrajnai háborúval kapcsolatos cikkeit itt olvashatja. 

2025. december 8.

Alaptalan állítások terjednek a közösségi médiában a német karácsonyi vásárokról

Németországban az elmúlt években történt halálos kimenetelű támadások után szüntelenül folyik a vita a karácsonyi vásárok biztonságáról. Ez azonban több olyan alaptalan állítás elterjedéséhez is vezetett már az interneten, mint amilyen az a videó, amin állítólag „migránsokat” látni, akik „megrohamoznak egy karácsonyi vásárt Németországban”. Vagy az a másik videó, amely állítólag iszlamistákat mutat, akik „2025-ben Hamburgban tüntetnek egy karácsonyi vásár ellen”. De mindkét állítás pontatlan. Az első videót 2024. december 8-án Essenben rögzítették, és az egykori szíriai elnök, Bassár el-Aszad rezsimjének bukását ünneplő embereket látni rajta. A hatóságok szerint az esemény incidensek nélkül zajlott le. A második videó 2024 októberéből származik, és egy vitatott iszlamista szervezet tüntetését mutatja, amelyet azóta Németországban betiltottak. A második videó rögzítésekor nem voltak nyitva karácsonyi vásárok.

„Migránsok ostromolták a karácsonyi vásárokat Németországban, azt kiabálva, hogy »Allahu Akbar«” – írta egy magyar felhasználó a Facebookon egy videóhoz, amelyen szíriai zászlókat lengető emberek vonulnak át egy karácsonyi vásáron. Ugyanez a videó holland nyelven is terjedni kezdett már a közösségi médiában, ugyanezzel a félrevezető állítással.

A Facebookon megjelent, félrevezető állítást tartalmazó videó magyar nyelven. Képernyőkép készítése: 2025. december 3

De a videó a valóságban egy békés felvonulást ábrázol, ami az Asszad-rezsim bukását ünnepelte több mint 10 évnyi polgárháború után Szíriában. A száműzött szíriaiak és szimpatizánsaik 2024. december 8-án spontán tüntetéseket tartottak Németország-szerte, hogy megünnepeljék az eseményt. A Németország nyugati felében fekvő Essen városában körülbelül 11 ezer ember gyűlt össze a rezsim bukása után, és a tüntetésre menet elhaladtak a vasútállomás előtti helyi karácsonyi vásár mellett. 2024-ben közel egymillió szíriai élt Németországban, ők alkotják Európa legnagyobb szír közösségét.

Egy másik videó, amin állítólag egy német karácsonyi vásárt látni, szintén terjedni kezdett magyar nyelven a közösségi médiában: a bejegyzés szerint utóbbi videó – amely a 2025. november 29-i közzététele óta több mint 45 000 megtekintést ért el – „iszlamista bevándorlókat” mutat, akik “2025-ben a hamburgi karácsonyi vásáron tüntetnek”. A videón egy csoport ember látható zászlókkal és táblákkal, akik arabul skandálnak az utcán.

A hamis állítást tartalmazó videó a Facebookon. A képernyőfelvétel 2025. december 3-án készült

De ez a videó egyáltalán nem kapcsolódik a karácsonyi vásárokhoz, hanem 2024 októberében, egy botrányos megnyilvánulásairól ismert iszlám szervezet tüntetése során készült Hamburgban, amikor a város karácsonyi vásárai még meg sem nyitottak. A szervezetet a német kormány 2025 novemberében betiltotta. 

A német karácsonyi vásárok kénytelenek voltak megerősíteni a biztonsági intézkedéseket, miután 2016-ban Berlinben, majd legutóbb 2024-ben Magdeburgban halálos kimenetelű támadások történtek a karácsonyi vásáron. 2025-ben néhány német város a biztonsági intézkedések költségei miatt törölte a népszerű téli programot. 

A magyar kormány rendszeresen hangoztatja, hogy a kormánypárt bevándorlásellenes politikájának köszönhetően Magyarországon, ellentétben a „nyugati országokkal”, az emberek biztonságban ünnepelhetik a karácsonyt. 2025. november 30-án Orbán Viktor miniszterelnök egy videót tett közzé,amely karácsonyi ünnepségekről készült felvételeket mutat miközben a felirat szerint ez azért lehetséges, mert „nem engedjük be a migránsokat”.

Első videó: 2024-es ünneplés a szíriai diktátor bukása alkalmából 

Az első videó képkockáin végzettfordított képkeresés segítségével kiderítettük, hogy a videó már legalább 2024 decembere óta elérhető az interneten. A keresési eredmények között szerepelt egy olyan bejegyzés, amelyet egy szélsőjobboldali német csatorna tett közzé 2024. december 10-én, és amely szerint a videót a németországi Essen karácsonyi vásárán vették fel.

A Google-on az esseni karácsonyi vásár helyszínére rákeresve kiderül, hogy az általában a Willy-Brandt-Platzon, az esseni központi pályaudvarral szemben kerül megrendezésre. A Google Maps-en látható, hogy a helyszín tényleg megegyezik a videóban látottakkal. A háttérben ugyanaz a pályaudvar-épület és egy McDonald's-tábla látható.

Képernyőkép az online terjedő videó felvételének helyszínének (balra) és az esseni Willy Brandt térnek a Google Maps-en való összehasonlításával. A képernyőmentés 2025. november 19-én készült

A videóban találunk egy másik nyomot is: a felvonulásban részt vevő embereknél szíriai zászlók vannak. Ha a keresési eredményeket 2024 decemberére korlátozzuk és így rákeresünk az „Essen” és a „szíriai” kulcsszavakra a Google-on, többhírcikket is találhatunk egy 2024. december 8-án tartott tüntetésről, amely során az Asszad-rezsim bukását ünnepelték Szíriában. Ezen a napon körülbelül 11 ezer ember vonult végig Essen utcáin. A német WDR televízió szerint „dudáló autók hajtottak végig a belvároson”. 

Egy helyi hírportál egyikcikke leírja, hogy a résztvevők ünneplve vonultak át a városon, a vasútállomás környékén és a Kettwiger Straße mentén is, ahol a Willy-Brandt-Platz található.

A helyszín, a videók megjelenésének ideje és a szíriai zászlók egyértelműen arra utalnak, hogy valóban ugyanarról az eseményről van szó.

Egyik hírcikk sem számolt be erőszakról vagy provokációról a karácsonyi vásárral kapcsolatban. A rendőrség jelentése is azt állítja, hogy „a résztvevők érzelmesek és túlfűtöttek voltak, de többnyire békésen viselkedtek”, és „nem történt jelentős incidens”. Ugyanezt emelte ki Essen polgármestere is a következő napon, 2024. december 9-én.

Amikor az AFP 2025. november 20-án felvette a kapcsolatot az esseni rendőrség szóvivőjével, az elmondta, hogy a tüntetést a Jakob-Funke-térre jelentették be. Mivel a karácsonyi vásár a tér és a főpályaudvar között található, néhány résztvevő átsétált a vásáron – mondta a szóvivő. „Nem történt támadás a karácsonyi vásáron. A tüntetés nagyrészt békés volt, és alig voltak zavargások”. 

A karácsonyi vásár szervezéséért felelős városi turisztikai osztály 2025. november 20-án az AFP-nek szintén azt nyilatkozta, hogy a videó valóban 2024-ben, a szír tüntetés során készült. De „nem voltak zavargások, minden békésen zajlott” – mondta a szóvivő.

Második videó: vitatott iszlamista csoport tüntetése 2024 októberében

A második magyar Facebook-bejegyzés egy olyan videót tartalmaz, amelyen emberek arabul skandálnak az utcán. A bejegyzés szerint a videót 2025-ben a hamburgi karácsonyi vásáron vették fel.

Fordított képkeresés segítségével az AFP talált egy olyan 2024. október 14-én közzétett bejegyzés az X közösségi oldalon, amelyben egy ezzel a videóval megegyező videó szerepel. Az X-bejegyzés a felvételen látható eseményt a Muslim Interaktiv nevű szervezet tüntetéseként azonosítja.

Ezeket az információkat felhasználva egy újabb Google-kereséssel megtaláltuk a német közszolgálati műsorszolgáltató NDR egy 2024. október 13-i riportját, amely az iszlamista Muslim Interaktiv nevű szervezet tüntetéséről szólt. Az NDR videójában hasonló arab skandálás hallható, mint a Facebookon terjedő videóban, beleértve az „Allahu Akbar” (Isten a leghatalmas) kifejezést is. Az NDR felvételeinek és a közösségi médiában megosztott bejegyzésnek az összehasonlítása alapján egyértelmű, hogy ugyanazt az eseményt mutatják be.

A színpad és a háttérben látható óriásplakát mindkét videón felismerhető: 

A hamis videó a Facebookon (bal) és a NDR felvételének összehasonlítása. A képernyőmentés 2025. december 3-án készült

Továbbá a vonuló tömeg táblái és a háttérben látható épületek is azonosak: 

A hamis videó a Facebookon (bal) és a NDR felvételének összehasonlítása. A képernyőmentés 2025. december 3-án készült

Ugyanez a hamburgi helyszín könnyen megtalálható a Google Maps-en is. 2024-ben – csakúgy, mint 2025-ben – az első hamburgi karácsonyi vásárok novemberben nyíltak meg, így a tüntetés nem lehetett egy ilyen vásár közelében.

A Muslim Interaktiv nevű szervezetet Németországban szélsőséges csoportként tartják számon. A szervezet hatalmas követőtáborra tett szert a közösségi médiában, és több vitatott tüntetést is szervezett olyan szlogenekkel, mint például, hogy „a kalifátus a megoldás”. 

2025. november 5-én a német belügyminisztérium bejelentette, hogy betiltja a Muslim Interaktivot Németországban, mert a szervezet „elutasítja a demokrácia és a jogállamiság elveit, és így alkotmányellenes magatartást tanúsít”. 

Nem ez az első alkalom, hogy az év vége közeledtével hamis és félrevezető állítások jelennek meg a magyar közösségi médiában a német karácsonyi vásárokról. Ebben a 2023-as tényellenőrzésben cáfoltuk azokat a hamis állításokat, amelyek szerint a karácsonyi dalokat betiltották a berlini vásárokon.