2026. május 30.
A 2026 áprilisában egy tengerjáró hajó fedélzetén kitört hantavírus-járvány eredetével kapcsolatban számos pletyka jelent meg a közösségi médiában. A virális posztok azt sugallják, hogy a vírus megjelenése összefüggésben áll egy ausztráliai, queenslandi virológiai laboratóriumban történt esettel, ahol nem találtak a nyilvántartásban szereplő hantavírus-mintákat. Az incidens azonban több évvel korábban történt, és az ausztrál egészségügyi hatóságok 2024-es vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy nagy valószínűséggel nyilvántartási hiba történt, a minták hollétét illetően pedig nincs bizonyosság. Mindenesetre az általuk tartalmazott vírustörzs nem azonos azzal, amelyet 2026-ban a tengerjáró hajó utasainál diagnosztizáltak.
"323 halálos vírust tartalmazó fiola tűnt el egy ausztrál laboratóriumból — ABC News. Közülük közel 100 fiola Hendra vírust tartalmazott (lovakról emberekre terjedő, 57%-os halálozási aránnyal). Két fiola hantavírust (rágcsálók terjesztik, 38%-os halálozási aránnyal), 223 fiola pedig lyssavírust (veszettségvírus, majdnem 100%-os halálozási aránnyal)" – olvasható egy 2026. május 6-i magyar Facebook-bejegyzés, amit már több mint 500 ember osztott meg. Hasonló állítások már más magyar posztokban, valamint angolul, franciául és németül is terjedni kezdtek az interneten.
Egyes posztok egy videót is tartalmaznak, amiben egy öltönyös férfi "elveszett anyagokról" beszél, amelyek szerinte nem jelentenek közegészségügyi kockázatot.
A megalapozatlan állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2026. május 27-én készült. A sárga áthúzást az AFP adta a képhez
A bejegyzések röviddel azután kezdtek terjedni, hogy április végén egy tengerjáró hajón egy ritka hantavírus-járvány tört ki. A holland Oceanwide Expeditions által üzemeltetett hajó akkor került a hírekbe, amikor három utas meghalt hantavírus-fertőzés következtében.
2026. május 27-ig bezárólag hat különböző országból 13 beteget soroltak a megerősített esetek közé a WHO adatai szerint.
A kérdéses események 2021-ig nyúlnak vissza
Az állításaik alátámasztására a közösségi média posztokban egy hiteles videó szerepel, amint Tim Nicholls, Queensland egészségügyi miniszterének sajtótájékoztatóját látni. Queensland azaz ausztrál állam, ahol a történetben szereplő laboratórium található. A videóban a miniszter valóban kijelenti, hogy a vírusminták „eltűntek” egy állami virológiai laboratóriumból – a bejegyzések azonban elmulasztják megemlíteni, hogy a videó valójában 2024-ből származik, és hogy a szóban forgó eset valószínűleg 2021-ben történt.
A Queensland-i egészségügyi miniszter által 2024 decemberében közzétett sajtóközleményről és videóról készült képernyőképek, 2026. május 15-én.
Más felhasználók, akik hasonló bejegyzéseket osztottak meg, egyértelműen jelezték, hogy az események évekkel ezelőtt történtek, de mégis azt sugallták, hogy kapcsolat áll fenn a 2026 áprilisában az MV Hondius tengerjáró hajó fedélzetén észlelt hantavírusos esetekkel (itt archiválva).
2024. december 9-én az ausztráliai Queensland állam közleményben jelentette be, hogy 323, veszélyes vírusok mintáit tartalmazó fiola „nem volt elszámolható”. Ezek között két, hantavírus-mintákat tartalmazó fiola is volt, amelyeket a laboratórium a 2000-es években szerzett be.
A hatóságok szerint ez az eltűnés – ami a helyi Közegészségügyi Virológiai Laboratóriumban történt, és amit „történelmi jelentőségű biológiai biztonsági protokollsértésként” írtak le – állítólag 2021-ben történt, de csak 2023-ban észlelték. A közleményben bejelentették, hogy független vizsgálat indult, mivel „a laboratórium nem tudta megállapítani, hogy az anyagokat eltávolították-e a biztonságos tárolóhelyükről, vagy megsemmisítették őket”.
„Fontos megjegyezni, hogy a vírusminták nagyon gyorsan degradálódnak az alacsony hőmérsékletű fagyasztón kívül, és elveszítik fertőzőképességüket” – mondta akkor Queensland egészségügyi igazgatója, John Gerrard a közlemény szerint. Becslése szerint „a legvalószínűbb, hogy a mintákat autoklávozással megsemmisítették – ami rutin laboratóriumi gyakorlat –, de ezt nem rögzítették megfelelően” (itt archiválva).
Feltehetően leltározási hiba történt
A félrevezető posztok általában megelégednek azzal, hogy csak a vírusminták eltűnéséről szóló, 2024-es egészségügyi hatósági közleményt idézzék, anélkül hogy beszámolnának a vizsgálatok későbbi megállapításairól.
A Queenslandi Egészségügyi Minisztérium honlapja, 2026. május 15-én készített képernyőkép
2025. szeptember 3-án a queenslandi Egészségügyi Minisztérium közzétette a vizsgálat eredményeit, amelyek arra a következtetésre jutottak, hogy a Hendra-vírus, a Lyssavírus és a hantavírus mintái valószínűleg nem vesztek el és nem is lopták el őket, hanem a hiányuk a pontatlan nyilvántartás vezetésének tudható be.
A vizsgálati hatóságok által bemutatott jelentés a laboratórium „nem megfelelő nyilvántartásvezetéséből” fakadó szabálytalanságokra mutatott rá, beleértve „a megfelelő dokumentáció hiányát” a fagyasztó meghibásodását követően 2021-ben annak tartalmának új tárolóhelyre történő áthelyezésével kapcsolatban. A jelentés szerint a laboratórium nyilvántartásában a szóban forgó fagyasztóban „két hantavírust tartalmazó cső” szerepelt „a 2000-es években.”
A mintáknak nincs köze a 2026-os esetekhez
A hantavírus-fiolák tekintetében a vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy hiányukra „a legvalószínűbb magyarázat” az, hogy a mintákat „valójában még a 2000-es években megsemmisítették, de a tárolási nyilvántartást nem frissítették ennek megfelelően”. A vizsgálóbizottság hozzátette, hogy rendellenes lett volna, ha a kutatók a laboratóriumban megengedett maximális időtartamnál tovább megőrzik a mintákat a megsemmisítésük nélkül, mivel a szokásos eljárás ezt megköveteli, és hogy a rutinszerű megsemmisítés valóban megtörtént anélkül, hogy a minták pontos jellegét rögzítették volna, ahogyan azt kellett volna.
A vizsgálat megállapításai ugyanakkor rámutattak arra, hogy a kérdésben lehetetlen kategorikus következtetést levonni, tekintettel a hiányos nyilvántartásra és a laboratóriumi személyzet tanúvallomásai közötti ellentmondásokra.
Az AFP megkeresésére a queenslandi Egészségügyi Minisztérium szóvivője 2026. május 18-án kijelentette, hogy „nincs bizonyíték semmilyen kapcsolatra az MV Hondius fedélzetén kitört hantavírus-járvány és a queenslandi virológiai laboratóriumból hiányzó vírusminták között.”
A szóvivő hozzátette, hogy „a hiányzó vírusminták egyike sem tartalmazta az Andok-vírust, amely az MV Hondius fedélzetén kitört járványhoz kapcsolódó hantavírus-típus” – ez egyben az egyetlen hantavírus-változat, amely képes emberről emberre terjedni.
Továbbá az MV Hondius utasai által elkapott hantavírus-változat ismerten Argentínában endémiás – mondta el az AFP-nek egy 2026. május 20-án megjelent interjúban Helen Clark, a Pandémiás Felkészültség és Reagálás Független Testületének társelnöke.
Ismét előkerülnek régi összeesküvés-elméletek
Az MV Hondius tengerjáró hajó világszerte aggodalmat váltott ki, miután 2026 áprilisának elején hantavírus-járvány tört ki a fedélzetén (itt archiválva).
Védőruhába öltözött emberek hagyják el a hantavírussal fertőzött holland MV Hondius nevű tengerjáró hajót, miután 2026. május 18-án megérkezett a rotterdami kikötőbe, és átvizsgálták.
A hajón azonosított vírusváltozat, az andesi hantavírus ritka és különösen veszélyes törzs, amely ellen nincs sem védőoltás, sem specifikus kezelés. A vírus emberről emberre terjedhet, akár hathetes lappangási idővel.
A járvány eredete továbbra sem ismert, de az ENSZ egészségügyi ügynöksége szerint az első fertőzés valószínűleg már az április 1-jén kezdődő expedíció előtt bekövetkezett, mivel az első halálos áldozat, egy 70 éves holland férfi, már április 6-án tüneteket mutatott. A vírus lappangási ideje azonban egytől hat hétig terjed.
A vírusos megbetegedés nyomán újra előkerültek a vakcinákkal és az állítólagos népességszabályozási tervekkel kapcsolatos régi összeesküvés-elméletek.
Az Egészségügyi Világszervezet május 17-én közölte, hogy fenntartja a hantavírus-járvány „alacsony kockázatú” minősítését, miközben a járvány kiindulási helyéül szolgáló tengerjáró hajó a holland partok felé közeledett. „A közegészségügyi kockázatot a rendelkezésre álló legfrissebb információk alapján újraértékeltük, és a globális kockázat továbbra is alacsony” – áll a WHO közleményében (itt archiválva).
2026. május 12.
A magyar parlamenti választások előtt számos orosz dezinformációs módszer megjelent Magyarországon. Az egyik ilyen hamis híroldalakkal és videóriportokkal terjeszt dezinformációkat. Az egyik célpont a Tisza Párt egyik alelnöke, Forsthoffer Ágnes volt, akiről hamisan azt állították, hogy szerepel az Epstein-aktákban. De a valóságban a politikust nem említik a fájlokban.
2026. április 12‑én, a magyarországi országgyűlési választás napján, amely végül véget vetett Orbán Viktor 16 éves folyamatos kormányzásának, a közmédia olyan anyagot sugárzott, amely szerint „Ukrajna a választások után mesterlövészek és drónkezelők bevetésével véres felkelést próbál majd kirobbantani”. Az AFP a HDMO-projekt részeként végzett kutatása kimutatta, hogy a választás napjáig bezárólag, több mint egy hónapon át, különböző Fidesz‑párti sajtótermékek, közösségimédia‑influenszerek és Oroszországhoz közel álló csatornák is terjesztették a „magyar Majdan” narratíváját — azt az állítást, amely szerint a magyar ellenzék Kijev támogatásával az Ukrajnában 2014‑ben történt események mintájára demonstrációkra készül, amelyek várhatóan erőszakba torkollnak. A kormánypárt vereségét követően a „magyar Majdan” narratíva hirtelen eltűnt. Szakértők arról beszéltek az AFP‑nek: ez az orosz stílusú narratíva feltehetően egy szoros Fidesz‑győzelemmel számolt, a célja pedig az lett volna, hogy hiteltelenítse azokat, akik megkérdőjelezik a választási eredményeket. De a Tisza földcsuszamlásszerű győzelme értelmetlenné tette ezt a narratívát.
Ha az ember rákeres a „Majdan” kifejezésre az Európai Unió EUvsDisinfo nevű projektjének dezinformációs adatbázisában, több mint 900 találatot kap, amelyek többsége orosz forrásokhoz kapcsolódik. Ezeknek az állításoknak az áttekintése egyértelművé teszi, hogy az Oroszországhoz igazodó dezinformációs szereplők visszatérő taktikája az, hogy az Oroszország érdekeivel ellentétes eseményekre „Majdan” néven hivatkoznak.
Az Euromajdan forradalom, vagy más néven a Méltóság forradalma, egy 2013–2014-ben zajló tiltakozássorozat volt Ukrajnában. A mozgalom központja a kijevi Függetlenség tér volt, amely a köznyelvben Európa térként, azaz ukránul „Euromajdan”-ként vált ismertté. A tüntetések egyik fő kiváltó oka az volt, hogy Viktor Janukovics elnök oroszbarát kormánya megvétózta azt a jogszabályt, amely közelebb vitte volna Ukrajnát az Európai Unióhoz, és ehelyett a Moszkvával való szoros kapcsolat erősítésére törekedett. Amikor a Moszkva‑barát kormány erőszakkal lépett fel a tüntetőkkel szemben, Kijevben és más ukrán városokban véres összecsapások törtek ki, amelyek során több mint száz tüntető és több mint egy tucat rendőr vesztette életét. A tiltakozások végül azzal értek véget, hogy az oroszbarát kormány elmenekült az országból.
Az orosz narratíva szerint a Méltóság forradalma „külföldről támogatott puccs” volt, amelyet a „Nyugat” és „ukrán nácik” szerveztek. Az oroszbarát kormány megbuktatására adott válaszként Oroszország annektálta a Krím‑félszigetet, és támogatta a kelet‑ukrajnai oroszbarát szeparatistákat is, ami az orosz–ukrán háborúhoz vezetett, végül pedig Ukrajna 2022‑es, teljes körű orosz inváziójában csúcsosodott ki.
Az eredeti esemény óta Oroszország és az orosz narratívát terjesztő szereplők világszerte rendszeresen „Majdan”-ként bélyegeznek meg minden olyan eseményt, amely szembemegy a Kreml akaratával, legyen szó akár a belorusz, szerb vagy georgiai tüntetésekről. Ha az ember megvizsgálja a Majdan-narratíva különböző megjelenési formáit, kirajzolódik egy mintázat: ezek szerint mindenfajta elégedetlenséget egy oroszbarát kormánnyal szemben, illetve minden egy ország belügyeit érintő orosz beavatkozás elleni tiltakozást, szükségszerűen kívülről, mesterségesen szítanak.
Ahogy az AFP magyar nyelvű tényellenőrző szolgálata a választási hónapban több cikkben is beszámolt róla (lásd itt és itt), egyértelmű, hogy az országgyűlési választások előtt Magyarországon is aktívak voltak azok a szereplők, akik orosz típusú dezinformációs módszereket alkalmaztak. Szakértők már a választások előtt is arra figyelmeztettek, hogy Oroszország megpróbálhatja Orbán Viktor javára befolyásolni a választásokat. Orbán a Kreml legerősebb szövetségese az Európai Unión belül, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen is támogatásáról biztosított a választások előtt.
A Fidesz kampányának egyik fő pillére az Ukrajna‑ellenes dezinformáció volt. A Fidesz politikusai és a párthoz köthető médiatermékek által használt üzenetek gyakran erős átfedésben voltak az orosz narratívával, ezért nehéz pontosan megítélni, hogy a „magyar Majdan” történet mennyiben származott közvetlenül orosz forrásokból. Az AFP kutatása szerint ugyanakkor a választásokat megelőző hónapokban egyre hangsúlyosabbá váltak azok az állítások, amelyek egy Ukrajna által támogatott, erőszakos felkelést vetítettek előre Magyarországon, és a választás napján érték el a csúcspontjukat.
Az AFP által azonosított korai példák egyike 2026. január 14‑én jelent meg, amikor a Fideszhez köthető Origo hírportál olyan cikket közölt, amelyben a Tisza Párt vezetőjét, Magyar Pétert egy alig több mint 400 szavas szövegben hat alkalommal „Majdan Péter”-ként emlegették.
A szintén Fideszhez köthető közösségimédia‑influenszer, Varga „Fair Right” Ádám 2026. február 27‑én egy rövid videót tett közzé a YouTube‑on „Polgárháborúra készül a Tisza Magyar Péter bukása esetén” címmel. A videóban a tartalomgyártó azt állítja, hogy az ellenzék egy „magyar Majdant” készít elő, és polgárháborút akar kirobbantani, ha a Fidesz nyeri a választásokat.
Egy videó a YouTube-on, amely a „magyar Majdan” narratíváját terjeszti. A képernyőkép 2026. április 29-én készült
Egészen a választás utolsó pár órájáig fokozódott a „Majdan” narratíva, abban a pillanatban azonban, amikor Orbán elismerte vereségét, hirtelen teljesen eltűnt.
Szakértők elmondták az AFP‑nek, hogy a dezinformációs kampány valószínűleg összefüggött a Fidesz támogatottságának csökkenésével, és az volt a célja, hogy hiteltelenítse az esetleges tüntetéseket és a választási csalásról szóló állításokat arra az esetre, ha minden várakozás ellenére mégis sikerült volna győzniük. A Fidesz katasztrofális veresége után azonban már semmi értelme nem volt életben tartani a „magyar Majdan” történetét. A Tisza Párt a 199 fős új parlamentben rekordot jelentő, 141 mandátumot szerzett, ezzel megszerezve a kétharmados többséget. A szakértők szerint egy ilyen egyértelmű győzelem után a Majdan-narratíva erőltetése már kontraproduktív lett volna.
A „magyar Majdan” narratíva felemelkedése
A választásokat megelőző hónapokban a legtöbb független közvélemény‑kutató cég jelentős Tisza‑előnyt mért, és csak azok az intézmények jeleztek előre Fidesz‑győzelmet, amelyek kapcsolatban álltak Orbán Viktor pártjával. A Medián és a 21 Kutatóközpont rendkívül nagy pontossággal jelezte előre a tényleges választási eredményeket, miközben a Fideszhez közel álló intézetek mérései egyes esetekben 20 százalékot meghaladó mértékben tértek el a végeredménytől.
Ennek ellenére egészen az utolsó pillanatig a Fidesz és a hozzá közel álló médiumok „hazugságnak” és „választás‑befolyásolásnak” minősítették az összes független közvélemény‑kutatást. Egy 2026 februárjában közzétett, példátlan Facebook‑bejegyzésben Orbán Viktor személyesen „a legjobb humoristának” nevezte a Medián igazgatóját, miután a kutatócég 11 százalékos Tisza‑előnyt mért.
Az AFP a dezinformáció és a nemzetbiztonság területén dolgozó szakértőkkel beszélt, akik elmondták, hogy az a szakadék, amely a tényleges közhangulat és a Fidesz saját narratívája között húzódott — miszerint az ellenzék győzelme lehetetlen — hozzájárulhatott a „magyar Majdan” narratíva megjelenéséhez. Ezen forgatókönyv szerint bármilyen elégedetlenséget egy Fidesz-győzelem után úgy lehetett volna bemutatni, mint egy Ukrajna által szervezett puccskísérletet Magyarország törvényes kormánya ellen.
Az ilyen jellegű akciókat, amikor valaki egy politikai következményekkel járó cselekményt szervez (például egy terrortámadást), és szándékosan egy másik országot próbál meg felelőssé tenni érte, hamis zászlós műveletnek is nevezik.
Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő szerint „a kormánypárt vezetői is tisztában voltak azzal, hogy a győzelmet gyakorlatilag kizárólag választási csalással, vagyis szavazatvásárlással tudják elérni”, és attól tartottak, hogy a közhangulat és egy Fidesz‑győzelem közötti ellentmondás tüntetésekhez és nemzetközi tiltakozásokhoz vezethet.
„A kormány ezt megelőzendő vetette be a »Majdan‑tervet«. Ennek lényege az, hogy az ellenzéki demonstrációkat erőszakos, hamis zászlós módon Ukrajnára visszavezethető provokációkkal fogják lejáratni” – mondta a szakértő az AFP‑nek 2026. április 28‑án. Buda szerint „kormányzati kommunikáció ennek érdekében egy bizonyítottan orosz hátterű dezinformációs kampánnyal teljesen párhuzamosan épült fel”.
Hasonlóan nyilatkozott Hunyadi Bulcsú, a Political Capital elemzőintézet szakmai vezetője is, aki 2026. április 22‑én e‑mailben azt írta az AFP‑nek, hogy „elképzelhető, hogy a »magyar Majdan« narratíva a Tisza várható tüntetéseinek előzetes keretezését és delegitimációját készítette elő, amire szűk fideszes győzelem esetén kerülhetett volna sor — például ha a Fidesznek többsége van a parlamentben annak ellenére, hogy a Tisza kap több szavazatot listán”.
„Úgy vélem, a narratívát azért terjesztették, hogy előzetesen hiteltelenítsenek minden Magyar Pétert támogató tüntetést arra az esetre, ha Orbán végül jobban szerepelt volna, mint ahogyan azt a közvélemény‑kutatások mutatták” — írta az AFP‑nek Alice Lee, a híroldalakat a megbízhatóságuk alapján értékelő NewsGuard orosz befolyással foglalkozó elemzője 2026. május 5‑én e‑mailben. A NewsGuard egy újságírói projekt, amely weboldalak hitelességének és átláthatóságának értékelésére szakosodott.
Lee az AFP kérdésére azt is megerősítette, hogy ez volt az első ilyen típusú dezinformációs narratíva, amelyet eddig az Európai Unióban azonosítottak. Mint írta: „Nem mondhatom, hogy korábban láttam volna a klasszikus »színes forradalom« vagy »újabb Majdan« narratívát a volt Szovjetunió országain kívül. Elképzelhető, hogy ahhoz, hogy ezt a narratívát alkalmazzák, az adott országnak eleve egyértelműen Oroszországhoz igazodónak kell lennie a »felfordulás« előtt, és az EU‑n belül erre eddig csak Magyarország jelentett példát.”
Már napokkal a választás előtt, 2026. április 8‑án a londoni központú Institute for Strategic Dialogue (ISD) kutatóintézet jelentése is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország „hamis állításokat terjesztett Ukrajna választási beavatkozásáról, valamint arról, hogy Ukrajnából érkező menekültek Magyarország destabilizálására készülnek.” Az ISD egy független kutatóintézet, amely szélsőséges mozgalmokat, dezinformációt és online fenyegetéseket elemez.
A Fidesz-közeli Ellenpont médiaportál 2026. március 9‑én olyan cikket közölt, amelyben azt állította, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „fegyveres zavargásokat akar kirobbantani Magyarországon”, és ennek érdekében már „fegyvereseket képez ki”. A cikk egy bizonyos „ukrán sztárújságírót”, Diana Pancsenkót idézi forrásként. A valóságban Pancsenkó arról ismert, hogy rendszeresen terjeszt orosz propagandát és dezinformációt.
Orosz-stílusú dezinformációs videó
A választási héten a „magyar Majdan” narratíva új szintre lépett, amikor megjelent a magyar közösségi médiában egy videó, amely a következő felirattal indul: „Videó egy ukrán katona feltört telefonjáról.” A nagyjából egyperces felvételen terepszínű ruhát viselő emberek Budapesten tervezett erőszakos zavargásokról beszélnek, és megjegyzik, hogy a helyszín „nem a Majdan, de így is jó”.
A videó számos magyar nyelvű megjelenése visszavezethető egy azóta törölt TikTok‑videóra, amelyet egy cseh felhasználó tett közzé április 5‑én, de a felvétel legalább már április 3-a óta elérhető volt a YouTube‑on is. A videó más nyelveken, például törökül is megjelent az interneten.
Ahogy Buda Péter egy blogbejegyzésében megjegyzi (itt archiválva), egyértelmű, hogy „a videó hamis”, és kizárólag azért készült, hogy alátámassza azt a narratívát, miszerint Ukrajna erőszakos felkelést tervez Magyarországon. Buda szerint az olyan elemek, mint a feltűnően elhelyezett „Budapest‑térkép”, a szereplők beszédmódja, valamint a Majdanra való nyílt utalás világosan jelzik, hogy „megrendezett helyzetről van szó”.
Példa egy olyan videóra, amely a közösségi médiában a „magyar Majdan” narratívát terjeszti. A képernyőkép 2026. április 29-én készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Buda Péter és Hunyadi Bulcsú egyaránt azt mondták az AFP‑nek, hogy nyilvánvaló volt, hogy a magyarországi orosz dezinformációs törekvések összhangban álltak a Fidesz saját dezinformációs kampányával, és nem történt érdemi kísérlet az orosz narratívák jelenlétének titokban tartására.
A Political Capital szakértője ugyanakkor hozzátette, hogy ez az összehangoltság végső soron inkább ártott, mintsem segített a Fidesznek. Mint fogalmazott: „a magyar választók többsége inkább az orosz beavatkozásra tekintett veszélyként, szemben a Fidesz-kampány által felfesteni kívánt »brüsszeli« és ukrán befolyással.”
Orbán Viktor pártjának egyik fő állítása az volt, hogy az Európai Unió és Ukrajna közösen a Fidesz megbuktatására törekedtek, hogy Magyarországot belesodorják egy háborúba, miközben a Tisza Párt a Brüsszellel fennálló kapcsolatok helyreállítását ígérte.
A „magyar Majdan” a választás napján
Ahogy közeledett a választás napja, a „magyar Majdan” narratíva egyre erőteljesebben jelent meg a Fideszhez köthető médiumokban és közösségi média oldalakon.
A választás napján 11:10‑kor a kormányközeli Ellenpont új cikket tett közzé, amely ezt az állítást erősítette, és egy állítólagos bennfentes, a Tisza Párthoz köthető dokumentumra hivatkozott, amelyet Csercsa Balázs, a párt „egyházpolitikai munkacsoportjának volt vezetője” hozott nyilvánosságra. Miután Csercsa 2026 januárjában elhagyta a Tisza Pártot, a Fidesz-közeli média rendszeres szereplője lett, ahol a választásokat megelőző hónapokban rendre hamis és megalapozatlan állításokat terjesztett a pártról.
Az „Election Day Action Plan” (Választásnapi akcióterv) című angol nyelvű dokumentum egy erőszakos felkelés terveit vázolja fel, amely „kiindulópontja lehetne egy olyan eseményláncnak, mint amilyen a Majdan téren zajlott 2014‑ben”.
Az állítólagos „magyar Majdan”-terv. A sárga kiemelést és a piros áthúzást az AFP tette hozzá. A képernyőkép 2026. április 29-én készült
Ugyanezen a napon 15:00‑kor az Ellenpont egy újabb cikket közölt „Véres puccsot szerveznek ukrán katonák a Kossuth térre a Tisza Párt veresége után -megmutatjuk a megdöbbentő, leleplező videót!” címmel. A cikkben a korábban ismertetett, egyenruhás férfiakat ábrázoló videóra hivatkoztak, és azt állították, hogy „erőszakkal, az ukrán hadsereg speciális egysége által kiképzett bértüntetőkkel akarja megpuccsolni a magyar kormányt Zelenszkij.”
Az urnazárásig hátralévő órákban a magyar közmédia hírműsora kritika nélkül vette át ezt a narratívát: az Ellenpontra hivatkozva megismételte azokat az állításokat, amelyek egy állítólagos erőszakos puccsról szóltak, „ukrán mesterlövészek és drónkezelők” részvételével.
A hamis narratíva más nyelveken is terjedt: például a választás napján egy német nyelvű felhasználó videót töltött fel a Facebookra, amelyben azt állította, hogy az „ukranonácik” egy „Majdan 2.0‑t” készítenek elő Magyarországon. A megalapozatlan állítás angol nyelven az X‑en is terjedni kezdett.
Választási vereség és a „magyar Majdan” vége
Nem sokkal 21:00 után Orbán Viktor elismerte a vereséget, és a választási eredmények már akkor egyértelművé tették, hogy a Tisza Párt földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, és kétharmados többséget szerzett a parlamentben. Ezt követően a narratívát addig terjesztő felhasználók és sajtótermékek nem említették többé a „magyar Majdan”-t, és az AFP több kulcsszavas internetes kereséssel sem talált rá releváns példát, ami szerint továbbra is terjedt volna.
A szakértők az AFP‑nek elmondták, hogy a Tisza Párt földcsuszamlásszerű győzelme után hamar nyilvánvalóvá vált, hogy nincs oka életben tartani ezt a narratívát.
„A narratívát az Orbán‑párti online szereplők gyorsan elhagyták, amikor elkezdtek érkezni az eredmények, ami arra utal, hogy Magyar Péter döntő győzelme miatt tették azt félre. Elképzelhető, hogy az Orbán‑ és Kreml‑barát felhasználók egyszerűen túl egyértelműnek ítélték a győzelmet ahhoz, hogy megpróbálják megkérdőjelezni azt” — mondta az AFP‑nek Alice Lee, a NewsGuard szakértője.
A szakértő ezzel szembeállította a moldovai helyzetet, ahol a 2025‑ös, az európai uniós csatlakozásról szóló népszavazás rendkívül szoros eredménnyel, mindössze 50,31 százalékos támogatottsággal ment át. Ott a referendumot követő héten Kremlhez köthető források hamis állításokat kezdtek terjeszteni a szavazás elcsalásáról.
„Ahogyan azt korábban több alkalommal is hangsúlyoztam, a hamis zászlós beavatkozási műveletek általában dinamikus dramaturgia szerint zajlanak, vagyis a konkrét, folyamatosan változó politikai helyzethez vannak hangolva” — mondta Buda az AFP‑nek. A szakértő szerint a választási eredmények olyan mértékű kormányellenes elutasítottságot jeleztek, hogy „bármiféle kormányzati ellenkezés csakis kontraproduktív lehetett volna”.
„Ezért is ismerte el nagyon gyorsan a vereséget a miniszterelnök. A hamis zászlós provokáció elmaradása tehát az elsöprő ellenzéki győzelemnek és nem a kormányzat önmegtartóztatásának köszönhető” – magyarázta a szakértő az AFP‑nek.
Hunyadi Bulcsú szintén azt mondta az AFP‑nek, hogy „a minden várakozást felülmúlóan elsöprő erejű Tisza-győzelem eredményezhette, hogy minden ilyen jellegű előzetes értelmezési próbálkozás és esetleges akció értelmetlenné vált. Tisztában vannak ugyanis vele, hogy az információs autokráciák csak addig sikeresek, amíg megvan mögöttük a társadalmi többség, vagy ha átmenetileg meg is kopik, visszaépíthető. Magyarországon most nem ez a helyzet.”
Bár lehet, hogy ezzel vége a „magyar Majdan”-nak, Buda Péter úgy véli, hogy ez még korántsem jelenti az orosz dezinformációs törekvések végét Magyarországon. „Ahogyan arról a választások előtt már több alkalommal is beszéltem, számolnunk kell azzal is, hogy a művelet folytatódik: az orosz beavatkozási műveletek soha nem csupán egy konkrét eseményre korlátozódnak, hanem hosszú távon igyekeznek befolyásolni egy ország politikáját” – mondta a szakértő az AFP‑nek.
2026. május 8.
2026 márciusában egy jelentős műkincsrablás történt egy olaszországi múzeumban: Cézanne, Renoir és Matisse több millió eurót érő alkotásait lopták el. Körülbelül egy hónappal később egy, a BBC-híradását utánzó online videó azt állította, hogy az ellopott Cézanne-festmény volt látható Volodimir Zelenszkij ukrán elnök irodájában, az egyik videós beszéde során. A felvétel azonban egy olyan Zelenszkij-beszédből származik, amelyet még a rablás előtt tettek közzé. A BBC megerősítette, hogy a videó manipulált. Az AFP azt is kiderítette, hogy az állítólagos riport narrációját mesterséges intelligenciával generálták.
„Ellopott olasz festményeket azonosítottak Zelenszkij irodájának falán egy BBC-interjú során” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amely egy videóból származó képernyőképet tartalmaz. A képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látható, mögötte egy festménnyel. A posztot már több mint 150 ember osztotta meg 2026. április 23-a óta.
Ugyanez az állítás más nyelveken is terjedt, többek között szlovákul és angolul. Ezekben a posztokban elérhető a videó is, amelyből a magyar bejegyzésben szereplő képernyőkép származik. Az 1 perc 24 másodperces videóklip vizuálisan egy BBC-híradást utánoz, a háttérben pedig amerikai akcentussal elmondott narráció hallható.
A hamis állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2026. május 5-én készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
A félrevezető videó nyitójelenete arról a műkincsrablásrólszámol be, amely során Cézanne, Renoir és Matisse francia mesterek három festményét lopták el az olaszországi Magnani Rocca Alapítvány múzeumából.
„Meglepő módon, alig egy hónappal a rablás után az egyik ellopott festmény, Paul Cézanne Cseresznyés csésze és tányér című alkotása megjelent Zelenszkij elnök egyik videójában. A feltehetően április 16-án rögzített felvételen Zelenszkij az ukránokhoz szól, miközben közvetlenül a háta mögötti falon egy ellopott festmény látható” – folytatódik a videó narrációja.
A hamis híradás továbbá azt is állítja, hogy azt a videót, amelyben az állítólag ellopott festményt látni Zelenszkij mögött, az ukrán elnöki hivatal tette közzé, majd később eltávolította a hivatalos weboldalról. A valóságban az eredeti Zelenszkij-videót, amelyben egy ukrán festő festménye szerepel, 2026. január 19-én hozták nyilvánosságra, és az továbbra is elérhető az ukrán elnöki hivatal hivatalos honlapján.
Manipulált BBC-riport
A BBC 2026. március 29-én cikket publikált az olaszországi múzeumból ellopott festmények ügyéről, majd másnap egy videós híranyagot is közzétett a YouTube-on (archivált link). A hamis klipben látható felvételek nagy része ebből az eredeti BBC-riportból származik.
A hamis videó előnézeti képe a valódi BBC-riport előnézeti képét utánozza. Az eredeti videó előnézeti képében két kép van egymás mellett, ahogyan a hamis videóban is. A hamis videóban az egyik oldalon Cézanne Csendélet cseresznyével című festményét látni, a másik oldalon pedig Zelenszkijt. A valódi híradásban a második oldalon Renoir Hal című képe szerepel, amit szintén elloptak.
Az eredeti BBC News előnézeti kép (balra) és a manipulált riport előnézeti képének (jobbra) összehasonlítása. A képernyőmentések 2026. április 27-én készültek. Az AI generált hangsáv címkét az AFP adta a képhez
Az eredeti videó címe is más: „Milliókat érő festményeket loptak el egy rablás során.” A hamisított riportban a címet erre változtatták: „Ellopott Cézanne-festményt azonosítottak Zelenszkij videójában”, és a riportban a festmény címét is helytelenül adják meg „Pohár és tányér cseresznyékkel” formában szerepel, pedig a kép valódi címe Csendélet cseresznyékkel.
Az eredeti BBC News-riport sem Zelenszkij beszédét, sem a vele készült interjút nem tartalmazza, viszont szerepel benne egy rövid interjú Christopher Marinellóval, az Art Recovery International vezérigazgatójával.
A riportban Marinello elmagyarázza, hogy a műkincstolvajok megpróbálják az ellopott alkotásokat „Belgiumon keresztül, vagy esetleg Kelet-Európán át a Közel-Keletre vagy Oroszországba továbbítani, olyan országokba, ahol az átvilágítás nem olyan gyakori gyakorlat, mint Nyugaton”.
Bár a hamis változat tartalmazza a Marinello-részletet, a kivonatot úgy módosították, hogy kihagyták belőle az Oroszországra történő utalást.
A hangsávot MI-vel generálták
A videó hanganyagát az InVID‑WeVerify bővítmény Hiya alkalmazásának legfrissebb verziójával elemeztük, amelyet a mesterséges intelligenciával generált tartalmak felismerésére fejlesztettek ki. Az elemzés eredménye szerint 98 százalékos valószínűséggel a narrációt mesterséges intelligencia segítségével állították elő.
A Hiya csak azoknál a részleteknél nem azonosított mesterséges intelligenciát, ahol Volodimir Zelenszkij és Chris Marinello hangja hallható.
Az AFP által 2026. április 24-én a Hiya segítségével elvégzett hangelemzésből származó képernyőképek, amelyek rendkívül nagy valószínűséggel jelzik, hogy a tartalom mesterséges intelligenciával készült
A BBC sajtóosztálya egy 2026. április 24-én az AFP-nek küldött e-mailben megerősítette, hogy a félrevezető riport „hamis”. A BBC News weboldalán végzett kulcsszavas keresés sem talált utalást a hamis posztokban szereplő állításra.
A valódi Zelenszkij-videó
Egy fordított képkeresés segítségével sikerült kideríteni, hogy a hamis posztokban szereplő Zelenszkij-videó egy 2026. január 19-én elmondott rendszeres videóüzenetből származik, amelyben az ukrán elnök az új légvédelmi rendszerekről és az orosz csapások sújtotta területeken zajló helyreállítási erőfeszítésekről tájékoztatta az ukránokat. A beszédet közzétették az ukrán elnöki hivatal hivatalos weboldalán és YouTube-csatornáján, valamint Zelenszkij saját YouTube-csatornáján is megosztották.
Képernyőkép Zelenszkij beszédének eredeti videójáról (balra) és a hamis riportban szereplő, megvágott változatáról. A képernyőmentések 2026. április 27-én készültek. Az AI generált hangsáv címkét az AFP adta a képhez
Az AFP-nek sikerült beazonosítani a Zelenszkij mögött látható festményt a valódi videóban, egy ukrán kortárs művész, Andrij Cseboraruk egy krími látképet ábrázoló festményéről van szó.
Műkincsrablások Olaszországban
A március 22-ről március 23-ra virradó éjszaka elkövetett rablás alig három percig tartott a helyi médiabeszámolók szerint, amelyek arról is beszámoltak, hogy négy maszkos férfi hatolt be az észak-olaszországi Parma közelében található Magnani Rocca Alapítvány villájába, és elvitték Renoir Hal című festményét, Cézanne Csendélet cseresznyékkel című művét, valamint Matisse Odaliszk a teraszon című alkotását.
A lopás egy, az európai nagy múzeumokat célzó rablássorozat legújabb esete. Tavaly októberben a tolvajok fényes nappal betörtek a világhírű párizsi Louvre múzeumba, és kevesebb mint nyolc perc alatt 102 millió dollár értékű ékszerekkel menekültek el.
A hamis BBC-riportról már a France24 is írt egy tényellenőrző cikkben, valamint az X platformon az Ukrán Dezinformáció Elleni Központ is beszámolt róla, amely az Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsa alá tartozik.
Az orosz típusú dezinformáció egyik jellegzetes fajtája, amikor hamisított médiatermékek segítségével próbálnak hamis narratívákat terjeszteni az interneten. Az AFP Ténykérdés több ilyen hamis állítást is cáfolt már például ebben és ebben a cikkben.
2026. április 30.
A Tisza párt a 2026. április 12-i választásokon aratott elsöprő győzelmét követően a médiában olyan értesülések jelentek meg, amelyek szerint Orbán Viktorhoz és a Fideszhez köthető személyek megkezdték a vagyonuk külföldre menekítését, hogy ne kobozzák azokat el esetleges korrupciós vizsgálatokkal összefüggésben, amelyek megindítása a megválasztott miniszterelnök, Magyar Péter egyik fő kampányígéretének. Ebben az összefüggésben kezdett el online terjedni egy kép a Hatvanpuszta néven ismert birtokról, amely hivatalosan Orbán apjának tulajdonában van, és amelyet a Fidesz-kormánnyal kritikus választók gyakran a korrupció egyik jelképének tekintenek. A képen teherautók és szállítókonténerek láthatók a birtok körül, ami azt a találgatást váltotta ki, hogy értéktárgyakat szállíthatnak el az ingatlanról. Az AFP azonban megállapította, hogy a képet mesterséges intelligencia segítségével generálták. Hadházy Ákos független ellenzéki képviselő a felvétel elterjedése után ellátogatott a helyszínre, de elmondása szerint semmi rendkívülit nem látott ott.
„No csak mi van Hatvanpusztán? Nem férnek el egymástól a kamionok!” – olvasható egy magyar nyelvű Facebook-bejegyzésben, amelyet a 2026. április 27-i közzététele óta több mint 80 alkalommal osztottak meg. A bejegyzéshez egy fotó is társul, amely egy épületegyüttest mutat felülnézetből, körülötte teherautókkal és szállítókonténerekkel.
„Kamionok tömkelege Hatvanpusztán. Mentik a szajrét” – olvasható egy másik Facebook-bejegyzésben, amely ugyanazt a képet tartalmazza.
A közösségi médiában terjedő hamis kép. A képernyőképek 2026. április 29-én készültek. Az AI-címkét az AFP adta hozzá
Ezek a bejegyzések azt követően kezdtek terjedni, hogy a brit the Guardian napilap 2026. április 26-án arról számolt be, hogy az Orbán Viktor miniszterelnökhöz köthető üzletemberek vagyonuk külföldre menekítésével próbálkoznak, hogy elkerüljék az esetleges korrupciós vizsgálatokat.
Magyar Péter Tisza Pártja elsöprő győzelmet aratott a 2026. április 12-i választáson, megszerezve a kétharmados többséget az új parlamentben. Magyar egyik fő kampányígérete az volt, hogy kivizsgálja a Fidesz 16 éves kormányzása alatt történt állítólagos korrupciós ügyeket. A Medián által 2026. április 29-én közzétett felmérés szerint a választók fele úgy vélte, hogy a korrupció volt a Fidesz vereségének fő oka, és még a Fidesz szavazóinak 18 százaléka is osztotta ezt a véleményt.
A megválasztott miniszterelnök, Magyar Péter hasonló vádakat fogalmazott meg, azt állítva, hogy „orbáni oligarchák tízmilliárdos értékben utalják ki a pénzt” olyan országokba, mint az Egyesült Arab Emírségek.
A Transparency International nevű civil szervezet 2025-ös jelentésében Magyarországot az Európai Unió legkorruptabb országának rangsorolta a negyedik egymást követő évben, Bulgáriával holtversenyben az utolsó helyen a 27 tagállam közül.
Sokak számára a korrupció egyik szimbólumává vált a hatvanpusztai birtok, egy Győző Orbán, Orbán Viktor apja tulajdonában lévő és általa felújított épületegyüttes. A birtok közvetlenül a miniszterelnök szülőfaluja mellett található.
A fényűző berendezésről, épületekről és kertről szóló beszámolók ellenére Orbán apja azt állította, hogy Hatvanpuszta „mezőgazdasági létesítmény”, míg maga a miniszterelnök többször is tagadta, hogy bármilyen pénzügyi kapcsolata lenne a birtokkal.
Hatvanpuszta az elmúlt években jelentős nemzetközi médiavisszhangot kapott, francia, német és angol nyelvű sajtóorgánumok is beszámoltak róla.
De a közösségi médiában jelenleg terjedő képek hamisak, mesterséges intelligencia segítségével generálták őket. Nincsenek hiteles beszámolók semmilyen szokatlan tevékenységről Hatvanpuszta környékén.
MI-vel generált képek
Hogy többet megtudjunk a közösségi médiában terjedő képekről, az AFP egy fordított képkeresést végzett a Google-on. A keresőmotor „A képről” funkciója szerint a képet a Google mesterséges intelligenciája generálta.
A kép a Google „A képről” füle. A képernyőkép 2026. április 29-én készült
Az ilyen képeken láthatatlan vízjel található, amely a Google SynthID eszközével azonosítható. Az eszköz szerint a kép valóban a Google mesterséges intelligenciájával készült:
A kép a Google SynthID eszközében. A képernyőkép 2026. április 29-én készült
A Gulyáságyú Média által készített, a birtokot bemutató valódi légi felvételeket megvizsgálva számos olyan jel észlelhető, amelyek szintén azt bizonyítják, hogy a kép nem valós. A valódi felvételeken az utak sokkal keskenyebbek, és nincsenek olyan széles, betonozott rakodóterületek, mint amilyenek az MI által generált képen láthatók.
A hamis kép és egy valódi légi felvétel. A képernyőképek 2026. április 29-én készültek. Az AI-címkét és a színes jelöléseket az AFP adta a képhez
Hadházy Ákos független ellenzéki képviselő, aki nem lesz tagja az új parlamentnek, évek óta vizsgálja a hatvanpusztai épületegyüttest és a birtok pénzügyi hátterét. Orbán Viktor 2025 szeptemberében a parlament folyosóján „falu bolondjának” nevezte Hadházyt, aki nem képes megérteni, hogy „ez egy mezőgazdasági létesítmény”. Hadházy több rendezvényt is szervezett annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet arra a korrupcióra, amelyet meglátása szerint Hatvanpuszta jelképez.
Hadházy a virálisan terjedő kép első megjelenését követően, 2026. április 26-án ellátogatott a helyszínre, de sem teherautókat, sem bármi más szokatlan dolgot nem látott. „Az a felvétel nyilvánvalóan kamu. De mivel pár napig még papíron képviselő vagyok, és olyan sokan kérték, vasárnap este kilátogattam még egyszer a helyszínre, és sétáltam egy nagyot. Csak néhány fáradt, öreg biztonsági őrt találtam” – írta a képviselő a Facebookon.
2026. április 27.
Népszerű és visszatérő motívum az oroszpárti narratívát terjesztő közösségi média oldalakon, hogy vezető politikusok és államfők állítólagosan megalázzák Ukrajna elnökét, Volodimir Zelenszkijt. Ebben az összefüggésben kezdett el terjedni egy videó számos nyelven, köztük magyarul is, amely állítólag azt mutatja, hogy XVI. Károly Gusztáv svéd király 2026 áprilisában, az ukrajnai Lviv városában tett látogatása során megtagadta a kézfogást Zelenszkijtől. A felvételt azonban manipulálták és megvágták. Az AFP helyszínen készült fotói és videói egyértelműen megmutatják, hogy a két férfi kezet fogott egymással.
„A svéd király, XVI.Károly Gustaf [sic] úgy tűnik, nem volt hajlandó kezet fogni Volodimir Zelenszkijjel és gesztusai is arra utalnak, hogy inkább kényszerből, mint saját elhatározásból van itt” – áll egy 2026. április 18-án közzétett Facebook-bejegyzésben, amelyet már több mint 1600-an megosztottak. Több hasonló bejegyzés is terjedni kezdett, miután XVI. Károly Gusztáv svéd király 2026. április 17-én állami látogatást tett Ukrajnában.
A hamis videó magyarul a Facebookon. A piros áthúzást az AFP adta a képhez. A képernyőmentés 2026. április 23-án készült
Ugyanez a videó hasonló hamis állításokkal már több nyelven is terjedni kezdett online, például németül, arabul, bolgárul, finnül, szerbül, szlovákul és csehül.
Az állítás azonban hamis, amint azt különböző AFP-felvételek és nyilatkozatok is bizonyítják.
XVI. Károly Gusztáv svéd király Lvivben kezet fogott Zelenszkijjel
XVI. Károly Gusztáv svéd király 2026. április 17-én ellátogatott az ukrajnai Lviv városába – jelentette be még aznap a svéd királyi udvar, és a svéd média is beszámolt róla. Ez volt az első alkalom a háború kezdete óta, hogy egy uralkodó ellátogatott Ukrajnába; a program részeként az elesett katonák közös megemlékezését tervezték ukrán tisztségviselőkkel. A svéd delegáció tagja volt Maria Malmer Stenergard külügyminiszter is.
Az AFP fotókat és videókat is közzétett a látogatásról. Ezeken jól látható, hogy a svéd király valóban kezet fogott Zelenszkijjel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (jobbra) üdvözölte XVI. Károly Gusztáv svéd királyt (balra) Lvivben 2026. április 17-én
Az AFP videón is rögzítette a kézfogást.
Képernyőfelvétel az AFP archívumában található videóból, 2026. április 21.
Az ukrán elnöki hivatal a találkozó délutánján egy fotót tett közzé egy újabb kézfogásról az uralkodóval. Zelenszkij az Instagramon egy videót is megosztott, amely több pillanatot mutat be a svéd királlyal folytatott tárgyalásáról. A felvételen szereplő egyik jelenet – amely hasonló környezetben készült, mint a hamis állítást tartalmazó videó – szintén bizonyítja, hogy a kézfogás valóban megtörtént.
View this post on Instagram
A post shared by Володимир Зеленський (@zelenskyy_official)
„Készen állunk megosztani tapasztalatainkat és technológiáinkat Svédországgal, valamint bővíteni az együttműködést a védelmi ipar területén” – állt a Zelenszkij Instagram-fiókján közzétett videó leírásában.
Ukrajna szerint a videó "manipuláció", Svédország szerint "propaganda"
A svéd királyi udvar 2026. április 18-án a svéd közszolgálati televíziónak, az SVT-nek cáfolta azt a hamis állítást, miszerint a svéd király nem tisztelte volna meg Zelenszkijt kézfogással. A tudósítás megemlít egy X-bejegyzést az orosz állami műsorszolgáltató, a Russia Today (RT) részéről – a megosztott videókban annak logója is látható. Az SVT idézte a királyi udvar szóvivőjét, aki szerint „hamis és csúnya”, ahogyan az orosz média beszámolt a találkozóról. A szóvivő hozzátette, hogy Zelenszkij és a király a klipben látható jelenethez kapcsolódóan többször is kezet fogtak egymással. A királyi udvar korábban egy olyan fotót is közzétett, amelyen az uralkodó és az elnök kézfogás közben mosolyogva néz a kamerába.
A svéd külügyminiszter, Stenergard, aki szintén részt vett a lvivi látogatáson, az SVT beszámolója szerint úgy nyilatkozott: „Amikor a valóság nem elegendő, átveszi a szerepet a propaganda. Svédország Ukrajna iránti erőteljes támogatása nyilvánvalóan akkora nyomás alá helyezi Oroszországot, hogy az a valóság eltorzítására kényszerül.” Hivatalos adatok szerint Svédország 2022 februárja óta összesen mintegy 11,9 milliárd eurónak (nagyjából 4 300 milliárd forintnak) megfelelő támogatást nyújtott a megtámadott országnak.
Az Ukrajnával kapcsolatosan terjedő dezinformációs kampányok cáfolására létrehozott Ukrán Dezinformáció Elleni Központ szintén cáfolta az állítást. A hatóság egy 2026. április 18-án közzétett X-bejegyzésben „manipulációnak” nevezte az esetet, és ezt írta: „Az esemény teljes felvétele egyértelműen megmutatja a hagyományos üdvözlést és az államfők közötti hivatalos kézfogást.”
Az AFP további cikkeit az ukrajnai háborúval kapcsolatban itt találja.
2026. április 16.
A közösségi médiában egyes felhasználók újra népszerűsíteni kezdték az úgynevezett Bates-módszert. De vigyázat: Ennek az 1920-as évekből származó elméletnek nincs tudományos alapja, és egyes elemei még veszélyesek is lehetnek. A relaxációs gyakorlatok enyhíthetik a szemfáradtságot, de semmiképpen sem helyettesítik a látáskorrekciót.
Amikor az Egyesült Államok és Izrael 2026. február 28‑án támadást indított Irán ellen, Irán válaszul lezárta a kulcsfontosságú Hormuzi-szorost gyakorlatilag minden hajó előtt, néhány kivételtől eltekintve. Ez az üzemanyagárak emelkedéséhez és az esetleges európai ellátási hiányok miatti aggodalmakhoz vezetett. Ebben az összefüggésben április elején terjedni kezdett a Facebookon egy magyar nyelvű állítás, miszerint „Bécsben elfogyott az üzemanyag”. Az állítás azonban egyetlen eseten alapul, amikor egy osztrák fővárosi benzinkúton nem volt gázolaj. Bár valóban előfordulhatnak alkalmanként szűk keresztmetszetek és ellátási problémák, különösen a kisebb kutaknál, Ausztriában nincs általános üzemanyaghiány – erősítette meg az illetékes minisztérium az AFP‑nek.
„Bécsben elfogyott az üzemanyag! Erre figyelmeztetett minket Orbán Viktor!” – olvasható egy magyar nyelvű Facebook‑bejegyzésben, amelyet 2026. április 9‑i közzététele óta több mint 130 alkalommal osztottak meg. „Bécsben hatalmas a baj, elfogyott az üzemanyag” – áll a kormányközeli hírportál, a Magyar Nemzet Facebook‑bejegyzésében, amelyet 2026. április 9-e óta 40 felhasználó osztott meg.
A félrevezető állítások Facebookon. A sárga áthúzást az AFP adta a képhez. A képernyőmentések 2026. április 12-én készültek
Mindkét bejegyzés a hozzászólások között a Magyar Nemzet cikkére hivatkozik, amelynek a címe megegyezik a Magyar Nemzet Facebook‑bejegyzésének szövegével.
Miután az Egyesült Államok és Izrael február 28‑án támadást indított Irán ellen, Irán válaszul lezárta a kulcsfontosságú Hormuzi‑szorost szinte minden hajó előtt, azon az útvonalon, amelyen békeidőben a világ kőolaj‑forgalmának mintegy egyötöde halad át. A tűzszünet elérésére tett megújult erőfeszítések ellenére a szoros gyakorlatilag azóta is zárva maradt: a tengeri hírszerzéssel foglalkozó Lloyd’s List Intelligence szerint több mint 800 hajó rekedt az Öbölben, a szorosban pedig a forgalom körülbelül 95 százalékkal esett vissza.
2026. április 12‑én Irán és az Egyesült Államok nem jutott megállapodásra a közel‑keleti háború lezárásáról. Donald Trump amerikai elnök ugyanazon a napon bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet megkezdi a Hormuzi‑szoros „blokádját”.
Az üzemanyagárak és az olaj a Fidesz-kampány kulcselemei voltak
A magyar kormány 2026. március 9‑én árstopot vezetett be mind a benzinre, mind a gázolajra. Az április 12‑i választások előtti kampány egyik fő üzenete a kormánypártok, a Fidesz–KDNP részéről az volt, hogy Magyarország üzemanyag‑biztonságát kizárólag az „olcsó orosz olaj” tudja garantálni. Orbán Viktor azt követelte, hogy az Európai Unió oldja fel az orosz olajra vonatkozó szankciókat, amelyek alól Magyarország egyébként mentességet élvez. Ezzel párhuzamosan Ukrajnát azzal vádolta, hogy szándékosan késlelteti a Barátság kőolajvezeték újraindítását — amely Magyarország fő orosz olajellátási útvonala —, és amelyet egy 2026 januárjában történt dróntámadás után zártak le. Más európai uniós országok is tettek lépéseket az árak csökkentésére: Ausztria például ideiglenesen mérsékelte a benzinre és a gázolajra kivetett üzemanyag‑adót, ami várhatóan összesen mintegy 10 centes megtakarítást jelent literenként a fogyasztók számára.
Az európai autósok rekordmagas üzemanyag‑inflációval kell szembesülniük, mivel a dízel ára az iráni háború kezdete óta több mint 30 százalékkal emelkedett. Oroszország volt Európa legfőbb dízel‑beszállítója mindaddig, amíg Moszkva 2022‑ben meg nem indította teljes körű invázióját Ukrajna ellen, ami nemzetközi szankciókat váltott ki.
A közösségi médiában terjedő bejegyzésekben szereplő állítások azonban félrevezetők: a hivatkozott hír valójában egyetlen bécsi benzinkútról szól, ahol április 7‑én átmeneti gázolajhiány alakult ki. Az Osztrák Szövetségi Gazdasági, Energia‑ és Turisztikai Minisztérium megerősítette az AFP‑nek, hogy bár a dízelelátásban időszakosan előfordulhatnak átmeneti szűk keresztmetszetek, jelenleg sem Bécsben, sem Ausztriában nincs általános üzemanyaghiány, ahogyan azt a bejegyzések állítják.
Jelenleg nincs átfogó üzemanyaghiány Bécsben
A Magyar Nemzet cikkének elolvasásakor gyorsan világossá válik, hogy már magának a cikknek a címe, valamint az arra épülő bejegyzések is erősen félrevezetők. A Magyar Nemzet már a bevezető szövegben megjegyzi, hogy: „Az osztrák főváros egyik kerületében található töltőállomáson kedden este már nem volt kapható gázolaj. Bécs városában az eset nem egyedi. A kisebb üzemeltetők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, míg a nagyvállalatok ellátása továbbra is biztosított.”
A Magyar Nemzet az osztrák Heute hírportálra hivatkozik, amely egy 2026. április 7‑én megjelent cikkben, egy olvasó által beküldött fénykép alapján arról számolt be, hogy Bécs egyik külvárosi részén található töltőállomáson azon a délutánon elfogyott a gázolaj.
Ugyanezen a napon az Osztrák Gazdasági Kamara (WKO) is reagált a kérdésre: egy sajtóbeszámoló szerint jelezte, hogy Bécsben egyes kisebb töltőállomásoknál ideiglenes gázolajhiány lépett fel.
A WKO hozzátette, hogy a hiánynak több oka is volt: „például sok kisebb benzinkútnál húsvét környékén magas volt a kereslet, és egyes esetekben kifogytak az üzemanyagból. Ugyanakkor az ünnepek alatt kevesebb üzemanyag‑szállítás érkezett, mivel a tartálykocsik ritkábban közlekedtek az utakon”.
Hangsúlyozták azonban, hogy „nem általános hiányról” van szó. Mindenesetre az április elejéről származó sajtóbeszámolók szerint az osztrák nagyobb benzinkút‑üzemeltetők jelenleg „nem látnak komoly problémákat”.
Az Osztrák Szövetségi Gazdasági, Energia‑ és Turisztikai Minisztérium ezt egy 2026. április 10‑én az AFP‑nek küldött e‑mailben is megerősítette: „Igen, igaz, hogy egyes osztrák töltőállomásokon átmeneti gázolajhiány lépett fel. Ezek azonban különböző logisztikai és elosztási problémákra vezethetők vissza, nem pedig Bécsben vagy egész Ausztriában tapasztalható általános gázolaj‑ vagy egyéb üzemanyaghiányra.”
Az AFP ismételt kulcsszavas keresések során sem talált hiteles médiabeszámolókat Bécsben fennálló általános üzemanyaghiányról.
Hamarosan lehetnek gondok a dízel- és kerozinellátással
Az Osztrák Gazdasági Kamara (WKO) megjegyezte, hogy az iráni helyzet miatt bekövetkező üzemanyaghiány sokkal inkább a légi közlekedést érintheti. Ez azonban világszintű probléma, amire a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) is felhívta a figyelmet 2026. április 8‑án. Az IATA szerint még akkor is hónapokra lesz szükség, mire a kerozinellátás és az árak normalizálódnak, ha a Hormuzi‑szoros újra megnyílik.
A csökkentett kőolajkínálat az egyes olajtermékeket eltérő mértékben érinti. Ausztriai szakértők április elején arra figyelmeztettek, hogy mind a dízel, mind a kerozin (elsősorban a repülőgépekben használt üzemanyag) esetében hamarosan hiány alakulhat ki, és „az első valódi hiány jelei április végén vagy május elején jelenhetnek meg”. Az az állítás azonban, miszerint április elején kifogytak volna az üzemanyagok Bécsben, félrevezető.
2026. március 26.
Hatalmas tömegek vettek részt a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor és a fő kihívója, Magyar Péter által szervezett rivális felvonulásokon Budapesten 2026. március 15-én, alig négy héttel a szorosnak ígérkező választások előtt. Több százezer felhasználó nézett már meg egy a közösségi médiában terjedő videót, amelyen a szinte teljesen üres Deák Ferenc teret látni. A felvételhez azt a megjegyzést fűzték, hogy a videó bizonyítja: a Tisza párt rendezvénye elmaradt a várakozásoktól. Az AFP saját fotói és helyszíni beszámolója azonban alátámasztják a tényt, hogy a tér csupán gyülekezőhely volt, és a tömeg később a Hősök terére vonult. Ezt igazolja a rendezvény hivatalos útvonala, valamint a szervezők által megosztott fotók, videók és légi felvételek is.
„Ciki: a Tisza nagyobb tömegre számított, de a kihelyezett hangszóróknál már senki sincsen — a tömeg vége még nem ért el idáig!” — olvasható egy, a kormánypárti tartalomgyártó, Deák Dániel által 2026. március 15-én 16:58‑kor feltöltött Facebook‑videóban. A felvétel a Deák Ferenc teret mutatja, ahol alig láthatóak emberek, járművek haladnak el, és a háttérben kültéri rendezvényekhez használt nagyméretű hangszórók láthatóak.
Deák a múltban több alkalommal is osztott már meg hamis vagy félrevezető állításokat a közösségi médiában, például itt, itt és itt.
A félrevezető videó a közösségi médiában. A képernyőfelvétel 2026. március 17-én készült. A sárga jelölést az AFP adta hozzá.
A videó több mint 400 000 megtekintést és 220 megosztást ért el. A szegedma és a Magyar Nemzet is átvette Deák bejegyzését, ugyanazon a napon megjelent cikkeikben.
2026. március 15-én mind a kormányzó Fidesz–KDNP, mind pedig fő kihívója, a Tisza párt politikai nagygyűlést tartottak, hogy mozgósítsák saját szavazóikat és erőt demonstráljanak a 2026. április 12‑ére kitűzött országgyűlési választások előtt. Az AFP helyszínen lévő újságírói szerint mindkét rendezvényen több tízezren vettek részt.
Politikai elemzők (mint Török Gábor és Dull Szabolcs) az esemény után úgy értékelték, hogy mindkét párt elégedett lehet a résztvevők számával. Az állami irányítás alatt álló Nemzeti Turisztikai Ügynökség becslést tett közzé a tömegekről, amely állításuk szerint mobilcella-információkon alapul. Ezt a jelentést független források nem erősítették meg. A közlés szerint 180 000 ember vett részt Orbán Viktor miniszterelnök beszédén, míg 150 000 fő volt jelen az ellenzéki vezető, Magyar Péter rendezvényén.
Mindkét politikai vezető (lásd itt és itt) azt állította, hogy az ő rendezvényük vonzott több résztvevőt. Bár a tömegek pontos becslése rendkívül nehéz, a nyilvánosan elérhető fotók és videók — köztük légi felvételek — alapján egyértelmű, hogy mindkét eseményen hatalmas tömeg vett részt.
Számos felhasználó Deák Dániel videója alatt úgy tűnik, elhitte, hogy a felvétel azt bizonyítja: az ellenzéki rendezvény kudarc volt. „Eltűntek? Elapadt a Tisza? Nem lenne kár érte.” — írta valaki. „Elapadt a Tisza. Hajrá Fidesz! Hajrá magyarok!” — fogalmazott egy másik kommentelő.
Más felhasználók viszont hazugsággal vádolták Deákot, és felhívták a figyelmet arra, hogy a videó az ellenzék gyülekezőhelyét mutatta abban az időben, amikor a tömeg már továbbvonult.
Az AFP elemzése arra a következtetésre jutott, hogy Deák Dániel videója félrevezető. A tömeg a Deák Ferenc téren gyülekezett, majd onnan a Hősök terére vonult, hogy részt vegyen az ott meghirdetett programokon. A Tisza által közzétett fotók, videók és a rendezvény hivatalos útvonala mind ezt támasztják alá.
A videón a gyülekező helyét látni, nem az eseményt
A Deák Dániel által megosztott videót a Deák Ferenc téren, az „Anker” épület előtt rögzítették.
A Tisza párt hivatalos honlapja szerint a 2026. március 15‑i rendezvényük 13 órakor kezdődött a Deák Ferenc téren. A „Nemzeti Menetelésnek” nevezett esemény ezt követően úgy folytatódott, hogy a tömeg — Magyar Péter, a Tisza listavezetője és más Tisza‑politikusok vezetésével — a Hősök terére vonult, ahol koncertekkel és beszédekkel zárult a program.
14 órakor Magyar Péter hivatalos Facebook‑oldala egy 4 órás élő közvetítést indított (archiválva itt), amely a teljes menetet bemutatja. Ebből egyértelműen látszik, hogy a tervezett 14 óra után nem sokkal a menet valóban elindult a Hősök tere felé.
A Tisza útvonaltervében szerepel a tervezett menet térképe is:
A Tisza menetének útvonalterve a párt honlapjáról
A Magyar Péter hivatalos Facebook‑oldalán egy olyan gyorsított felvételű (timelapse) videó is megjelent (archiválva itt), amely egyszerre mutatja a gyülekezőhelyet és a menet végpontját. A felvétel alapján körülbelül két órába telt, amíg a Deák Ferenc tér teljesen kiürült.
Ez összhangban van több médium élő közvetítésével (lásd itt és itt), amelyek arról számoltak be, hogy az első programok körülbelül 16:15‑kor kezdődtek a Hősök terén.
Az AFP fotóján egyértelműen látszik, hogy hatalmas tömeg vonult az Andrássy úton:
Emberek zászlókkal és transzparensekkel vonulnak a Tisza ünnepi programján Budapesten, 2026. március 15‑én.
Egy másik AFP‑fotó pedig a tömeget mutatja a végső helyszínen:
Emberek zászlókkal és transzparensekkel a Tisza ünnepi programján Budapesten, 2026. március 15‑én.
Egy Magyar Péter Facebook‑oldalán megosztott légi felvétel szintén mutatja a tömeget, amint az Andrássy úton vonul. A videón jól látható, ahogy a menet vége elhagyja a Deák Ferenc teret.
A Magyar Péter hivatalos Facebook‑oldalán megosztott légi felvételen a menet végét lehet látni, amint elhagyja a Deák Ferenc teret. A képernyőfelvétel 2026. március 16‑án készült.
A rendőrség sajtóközleménye szerint, amely a március 15‑i nemzeti ünnephez kapcsolódó forgalomkorlátozásokat ismertette, a Tisza menetútvonala a Deák Ferenc tér és a Hősök tere között „szakaszos és időszakos” forgalomtilalom alá esett 13:00 és 16:30 között.
Az Andrássy út Oktogon és a Hősök tere közötti szakaszán — valamint magán a Hősök terén — teljes forgalomtilalom volt érvényben ugyanazon a napon 22 óráig.
Figyelembe véve mindezt, valamint a Tisza rendezvényének hivatalos útvonalát, egyértelmű, hogy a rendőrség és a Tisza is arra számított, hogy a tömeg legkésőbb 17 órára elhagyja a Deák Ferenc teret — ez az az időpont, amikor Deák Dániel feltöltötte videóját. Nem világos, hogy Deák pontosan mikor rögzítette a felvételt, de mivel a háttérben autók láthatók, a forgalomkorlátozásokat ekkorra már feloldották.
Egy, a gyülekezési szakaszban is jelen lévő AFP‑újságíró megerősítette, hogy a hangszórókból zene szólt a gyülekezők szórakoztatására. Így az a puszta tény, hogy hangszórók voltak kihelyezve a Deák Ferenc téren, önmagában nem bizonyítja, hogy a szervezők több résztvevőre számítottak volna.
Ez nem az első eset, hogy hamis vagy félrevezető fotókat és videókat használnak fel arra, hogy kisebbnek állítsanak be tiszás rendezvényeket, az AFP több cikkben is cáfolt hasonló állításokat, például itt és itt.
2026. március 10.
Magyarország őrizetbe vette egy Ausztriából Ukrajna felé tartó, készpénzt és aranyat szállító hét ukrán banki alkalmazottját, pénzmosás gyanújára hivatkozva, tovább rontva az egyébként is feszült viszonyt Kijevvel. Az akcióról állítólagos képek kezdtek terjedni a közösségi médiában magyarul és más nyelveken. De a képek összehasonlítása a magyar kormány által közzétett hivatalos felvételekkel, valamint a képeken található vizuális ellentmondások is egyértelművé teszik, hogy mesterséges intelligenciával generálták őket. Ezt a szintetikus képeket felismerő számítógépes eszközök is megerősítették. A virálisan terjedő posztok nem hiteles felhasználói aktivitás jeleit is mutatják.
Magyarország 2026. március 5-én letartóztatta az ukrán állami Oscsadbank hét alkalmazottját, miközben azok készpénzt szállítottak egy ausztriai bankból ukrajnai bankok felé. A hatóságok másnap szabadon engedte és kiutasította az alkalmazottakat. A magyar kormány azt állítja, hogy egy pénzmosás elleni nyomozás részeként vették őrizetbe őket, Kijev viszont azzal váldolta, hogy Magyarország lényegében „túszul ejtette” a férfiakat, válaszul arra, hogy Ukrajna még nem nyitotta újra az orosz olajat Magyarországra szállító Barátság kőolajvezeték. A banki alkalmazottak 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm aranyat szállítottak. A Magyarország által lefoglalt értékeket még nem adták vissza – közölte Andrij Pisnyi, az ukrán központi bank vezetője a Facebookon.
Az incidens csak tovább rontotta a két ország közötti feszültséget, miután Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilvánosság előtti szócsatába keveredtek egymással. Március 4-én, egy nappal az eset előtt, Zelenszkij látszólag közvetlen fenyegetést intézett Orbánhoz, amikor azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők „a maguk nyelvén fognak beszélni vele” – ezt a kijelentést a magyar kormány, a Tisza Párt listavezetője Magyar Péter, és az Európai Unió is elítélte.
A kormánypárt igyekszik az ukrán elnök személyét – akinek a magyar lakosság körében a népszerűtlensége az orosz elnök Vlagyimir Putyinéval vetekszik – a választási kampány egyik fő témájává tenni, azt a narratívát erőltetve, hogy áprilisban a magyaroknak közötte és Orbán között kell választaniuk.
Nem sokkal a letartóztatások után olyan képek kezdtek terjedni az interneten, amelyek állítólag a bankjegyekkel és arannyal teli pénzszállító járműveket, valamint „NAV” feliratú egyenruhát viselő kommandósokat és ukrán zászlót viselő, megbilincselt embereket ábrázoltak.
„Elcsípte a NAV az ukrán aranykonvojt” – olvasható annak a képnek a címe, amelyet a kormánypárti Bors bulvárlap töltött fel a Facebookra. A poszt 2026. március 6-i megjelenése óta 32 ezer reakciót és több mint 4400 megosztást ért el.
A hamis képek a Facebookon. A képernyőfotók 2026. március 9-én készültek. Az AI‑címkét az AFP adta hozzá
A Ripost – egy másik, rendszeresen kormányzati narratívákat visszhangzó bulvárlap – 2026. március 6-án szintén megosztott két hasonló képet a Facebookon. A képeken arannyal és pénzzel teli szállítóautókat, valamint ukrán zászlós emberek letartóztatását látni. A poszt több mint 126 ezer reakciót és 19 ezer megosztást ért el. Mindkét bejegyzés alatt sok az Ukrajna-ellenes hozzászólás, bár néhányan megjegyezték, hogy a képek mesterséges intelligenciával készülhettek.
A hamis képek már olaszul, csehül, szlovákul, románul és bolgárul is terjedni kezdtek.
A virális képeket összehasonlítva az akció hivatalos felvételeivel egyértelmű, hogy a közösségi médiában terjedő képek nem hitelesek. A rajtuk látható arany- és pénzmennyiség nem felel meg a valós adatoknak. A képeken a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) emberei láthatók, ám a valóságban a Terrorelhárítási Központ (TEK) egysége hajtotta végre a letartóztatást. A vizuális elemzés alapján a felvételeket mesterséges intelligenciával generálták.
Mesterséges intelligenciával készült képek
Nem sokkal az akció után a magyar kormány hivatalos csatornái közzétették a Terrorelhárítási Központ által végrehajtott akció videóját, valamint egy fotógalériát a bankjegyekről és az aranyról. Ezekből a felvételekből azonnal egyértelmű, hogy a lefoglalt pénz és arany fizikai mennyisége lényegesen kisebb annál, mint amit a virális képek mutatnak.
A hamis képek (balra) és a magyar kormány Facebook‑oldala által közzétett hivatalos galéria. Képernyőfotók 2026. március 9‑én készültek. Az AI‑címkét az AFP adta a képekhez
Bár a NAV valóban része volt a nyomozásnak, a hivatalos közlés szerint a TEKegysége tartóztatta le az ukrán banki almazottakat, ahogyan az a hivatalos felvételeken is látható. A NAV‑nak is van saját különleges egysége, azonban az ő felszerelésük nem hasonlít a virális képeken ábrázolt taktikai öltözékre, ráaádsul sehol sincs szó arról, hogy ők is részt vettek volna az akcióban. Azt is jól meg lehet figyelni, hogy a valóságban a pénzt kék zsákokba csomagolták, „Raiffeisen” feliratú cimkékkel ellátva, nem pedig csak úgy halomba rakva szállították, mint a közösségi médiában terjedő hamis képeken.
A magyar kormány által a YouTube‑ra feltöltött videó. Képernyőfotók 2026. március 9‑én készültek. A színes jelöléseket az AFP adta hozzá
A képeken magukon is számos vizuális ellentmondás található, amelyek arra utalnak, hogy mesterséges intelligenciával készültek. Először is a két felvétel egymásnak is ellentmond: különböző kommandóegységeket, különböző kinézetű letartóztatott személyeket, eltérő járműveket, illetve eltérő mennyiségű aranyat és pénzt ábrázolnak.
A mesterséges intelligencia használatára további jelek is utalnak: az első képen a kommandósok hátán látható apró felirat értelmetlen halandzsa, ami tipikus hibája az MI‑vel generált fotóknak. Az egyik tisztnek mindössze három, széles és lapos ujja van, a földön heverő pénzkötegek pedig egy ponton valamilyen koszos hószerű masszává torzulnak.
A hamis képek egy részlete. A képernyőfotó 2026. március 9‑én készült. AI‑címkét az AFP adta hozzá
A második képen az egyik rendőr olyan felvarrót visel, ami nagyon hasonlít az Ukrán Nemzeti Rendőrség jelvényére. A képgeneráló mesterséges intelligencia‑programok szöveges utasítások alapján készítenek képeket (ebben az esetben feltehetően olyan prompt alapján, amely tartalmazta az „Ukrajna” és „rendőrség” szavakat), de időnként nem értelmezik helyesen az instrukciókat, és ehhez hasonló hibákat vétenek.
A hamis kép egy részlete. A képernyőfotó 2026. március 9‑én készült. Az AI‑címkét az AFP adta hozzá. Az ukrán rendőrség felvarrója az ukrán belügyminisztérium honlapjáról származik
A Google „Erről a képről” funkciója szerint a Ripost által megosztott kép Google MI‑vel készült. Az Invid‑WeVerify tényellenőrző böngészőkiegészítő szintetikus képészlelő eszköze pedig 78 százalékos valószínűséggel állapította meg, hogy a Bors által megosztott képet mesterséges intelligencia generálta — a 70 százalék feletti érték erős bizonyítéknak számít.
Gyanús felhasználói aktivitás
A Ripost és a Bors Facebook‑oldalai óránként több posztot is közzétesznek, ám ezek ritkán kapnak néhány száz reakciónál többet, gyakran csak egy tucatnyit. Ehhez képest a Ripost által megosztott, virális fotókat tartalmazó poszt 129 000 reakciót gyűjtött, a Bors bejegyzése pedig több mint 32 000 reakciót ért el. Ennek egy része magyarázható azzal, hogy a bejegyzéseket több médium is szemlézte, de még így is sokszorosa a megszokottnak.
Sok, a posztokra reagáló felhasználó nem magyar. Természetes jelenség, hogy egy bejegyzés organikusan terjedhet az eredeti országán kívül is, de ez akár a mesterségesen felpumpált aktivitás jele is lehet — például álprofilok révén. Már egy rövid elemzés során is tucatszám talált az AFP olyan felhasználókat, akiknek hiányos vagy mesterséges intelligenciával generált profilképe volt, nem rendelkeztek ismerősökkel, nyilvános aktivitással vagy bármilyen információval — ami erős jele annak, hogy nem valós profilokról van szó.
A virális Facebook‑posztra reagáló felhasználók. Képernyőfotó 2026. március 9‑én
Nemrég a Telex és a magyar tényellenőrző oldal, a Lakmusz is kiterjedt álprofil‑hálózatokat azonosított a Facebookon, amelyek kifejezetten a magyar választásokkal kapcsolatos témákat és posztokat célozzák meg.
Magyar Péter is felvetette nemrég annak lehetőségét, hogy Oroszország megpróbálhat beavatkozni a magyar választásokba. Miután a sajtó arról számolt be, hogy az orosz katonai hírszerzés olyan egységet küldött Magyarországra, amelyet a moldovai választások befolyásolásával gyanúsítanak, Magyar figyelmeztette Oroszországot, hogy ne avatkozzon be a magyar választásokba. A magyarországi orosz nagykövetség és személyesen az orosz nagykövet is reagált Magyar bejegyzésére, „álhírnek” és „mesének” nevezve az orosz választási beavatkozás lehetőségét.
2026. március 2.
A Kárpátalján található Vereckei-hágói emlékművet – amely a honfoglalásnak állít emléket – a 2008-as felállítása óta többször is megrongálták. A Magyarország és Ukrajna közötti ismét felszínre tört diplomáciai feszültségek közepette olyan képek terjedtek el az interneten, amelyek állítólag azt mutatják, hogy az emlékművet magyarellenes graffitikkel, ukrán jelmondatokkal és náci szimbólumokkal firkálták össze. Az AFP azonban több olyan vizuális ellentmondást is talált a képeken, amelyek arra utalnak, hogy számítógéppel manipulált képekről van szó. A szobor alkotója szintén azt mondta az AFP-nek, hogy szerinte ezek a képek hamisak. Az ukrán kormány dezinformáció ellen küzdő ügynöksége szintén azt írta az X-en, hogy a bejegyzések hamisak. A 2026. február 27-i állapot szerint nincs olyan sajtóhír, amely arról tudósított volna, hogy az emlékművet megrongálták az idei évben.
Két olyan kép kezdett el terjedni az interneten, amik a Vereckei-hágói honfoglalás emlékművét ábrázolják azzal az állítással, hogy azt „ukrán neonácik megrongálták”. Ezt, a február 23-án az „Orosz Hírek” Facebook-oldal által közzétett bejegyzést például már 114 alkalommal osztották meg. Egyes Facebook-posztok a két kép közül az egyiket, mások mindkettőt tartalmazzák. A magyar kormányközeli Mandiner hírportál is közzétette a képeket, de később magyarázat nélkül törölte a cikkét.
A képeken az látható, hogy az emlékművet többek között ilyen feliratokkal fújták össze: „Magyarország az ellenségünk”, „késhegyre a magyarokat”, valamint Orbán Viktor miniszterelnökre nézve pejoratív üzenetekkel is angolul, magyarul és ukránul. Egy horogkereszt és egy ukrán címer is megjelenik a képeken.
A hamis kép magyarul a Facebookon. A képernyőmentések 2026. február 27-én készültek
A bejegyzések alatt számos olyan magyar hozzászólást olvasni, amelyek az ukránokat náciknak nevezik, és megtorlást követelnek az állítólagos sértésért.
Ugyanezek a képek hasonló, hamis állításokkal már angolul és szlovákul is terjedni kezdtek.
A Vereckei-hágói emlékmű a honfoglalásnak állít emléket, 2008-ban avatták fel egy helyi szobrász, Matl Péter tervei alapján. Egyes ukránok számára az emlékmű a magyar revizionizmust jelképezi, és felállítása óta többször megrongálták.
2009-ben ukrán ultranacionalisták horogkeresztet festettek az emlékműre. 2012-ben sárgára és kékre – Ukrajna nemzeti színeire – festették, és egy másik alkalommal is megrongálták. 2014-ben felgyújtották az emlékművet. 2017-ben a hatóságok közölték, hogy az ukrán biztonsági erők elfogtak egy csoportot, amely robbanóanyaggal akarta megsemmisíteni az emlékművet. Ugyanebben az évben az emlékmű egy részét – egy középen kereszttel ellátott kőtömböt – pótolni kellett, miután megsemmisítették.
Az áprilisi országgyűlési választások közeledtével továbbra is feszült a magyar–ukrán viszony.
Egy januári orosz rakétatámadás után Kijev felfüggesztette az olajszállítást a Barátság (Druzsba) kőolajvezeték-hálózaton keresztül, amely a Magyarországra exportált orosz olaj fő útvonala.
A magyar miniszterelnök azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy szándékosan késleltetik a vezeték újranyitását, azt állítva, hogy Ukrajna be akar avatkozni a magyar választásokba és rontani akarja a kormánypárt újraválasztási esélyeit, emellett Orbán „Magyarország ellenségének” nevezte a szomszédos országot. Ukrajna rendszeresen válik a magyar kormányközeli szereplők hamis és megtévesztő állításainak a célpontjává.
De a megrongált emlékművet ábrázoló képek nem valódiak. Az AFP több olyan vizuális ellentmondást azonosított, amelyek a számítógéppel generált képekre jellemzők. Az emlékmű alkotója szintén azt mondta az AFP-nek, hogy szerinte a képeket digitális eszközökkel készítették. A 2026. február 27-i állás szerint nincs hivatalos jelentés arról, hogy az emlékművet megrongálták volna az idén.
Vizuális ellentmondások
A két fotó elemzésekor észrevettük, hogy azok ellentmondanak egymásnak: az egyiken egy fekete kőtömb látható középen kereszttel, míg a másikon a középső rész teljesen üres.
A hamis fotók. A jelöléseket az AFP adta hozzá. A képernyőfelvételek 2026. február 26-án készültek.
A középen lévő keresztet 2017-ben kicserélték, de az új kereszt (lásd itt és itt) eltér a korábbitól– magasabb talapzaton áll, és szimmetrikus szárai vannak (úgynevezett görög kereszt).
Az interneten terjedő képen azonban a kőtömb a két változat sajátos keverékének tűnik, ahogyan azt az alábbi képen is látni:
A hamis fotó (balra), a kereszt 2017 előtt a Google Maps-en (jobb felső sarokban) és a kereszt 2017 után egy TiKTok videóban. A jelöléseket az AFP adta a képhez. A képernyőképek 2026. február 26-án készültek
A második képen az emlékmű elején széles, hóval borított alapkövek láthatóak.
A valóságban azonban ezek az alapkövek jóval keskenyebbek:
A hamis fotó és az emlékmű a Wiki Images oldalon. A jelöléseket az AFP adta a képhez. A képernyőképek 2026. február 26-án készültek.
Az AFP megkeresésére az emlékmű alkotója, Matl Péter 2026. február 25-én e-mailben azt írta: „Szerintem ezek virtuális fotók, nem valódiak”.
Az ukrán Dezinformáció-ellenes Központ is közzétett egy bejegyzést a képekről, amiben „hamisnak” nevezték azokat. Az ukrán kormányzati szervezet azt is hozzátette, hogy a képek célja az „ukrán–magyar konfliktus szítása, Ukrajna lejáratása a nemzetközi színtéren, annak a benyomásnak a keltése, hogy az ukránok idegengyűlölők és nácik, az európai partnerek Ukrajnának nyújtott támogatásának gyengítése, valamint a társadalom megosztása az országon belül.”
Az AFP további, az ukrajnai háborúval kapcsolatos tényellenőrzéseit itt, a 2026-os országgyűlési választásokkal kapcsolatos írásait pedig itt találja.
2026. február 20.
Több mint egy évtizede terjed online az a hamis állítás, hogy a klór‑dioxid – egy vízfertőtlenítésre használt vegyület – valójában egy csodaszer, amely állítólag számos egészségügyi problémát, köztük a Covid–19-et és a rákot is képes gyógyítani. 2025 végén és 2026 elején magyar közösségi médiában is megjelentek olyan bejegyzések, amelyek szerint a vegyület gyógyítja a rákot és bizonyos oltási mellékhatásokat. A szakértők azonban az AFP-nek elmondták, hogy az anyag nem használható terápiás célra, mivel erős oxidálószer, amely károsítja az emberi sejteket. Az EU-ban nem engedélyeztek semmilyen klór‑dioxid‑alapú gyógyszert, és Magyarországon jogi következményekkel járhat, ha valaki ilyen anyagokat gyógyszerként reklámoz vagy árusít.
Egy magyar felhasználó több olyan Facebook-bejegyzést (1,2,3) is publikált 2025 decemberében és 2026 januárjában, amelyek a klór‑dioxidot az „mRNS‑oltások mellékhatásainak” ellenszereként népszerűsítették; a posztokat több száz alkalommal osztották meg a közösségi oldalon. A bejegyzések egy régi, már cáfolt állítást ismételnek el, amely szerint az oltás által termelt tüskefehérjék korlátlan ideig a szervezetben maradnak és terjednek, különféle rendellenességeket – például autoimmun betegséget és rákot – okozva. A valóságban a tüskefehérje csak néhány hétig van jelen a szervezetben, és az immunrendszer válasza során lebomlik és eltűnik.
Ugyanez a felhasználó egy másik bejegyzésben azt állította, hogy a klór‑dioxid egy „alternatív rákgyógyszer” más, szintén nem bizonyított rákkezelések mellett, mint például a fenbendazol, az ivermektin és a metilénkék.
A hamis Facebook-bejegyzések. A képermyőmentések 2026. február 18-án készültek. A piros áthúzásokat az AFP adta a képhez
A klór‑dioxid‑termékek magyarországi népszerűsítése nem új jelenség. 2021-ben egy magyar állampolgár felfüggesztett börtönbüntetést kapott ilyen készítmények reklámozásáért, és a magyar egészségügyi hatóságok már 2010-ben figyelmeztetést adtak ki a klór‑dioxid veszélyeiről.
Egy farmakológiai szakértő és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ megerősítette az AFP-nek, hogy ezek a készítmények eleve veszélyesek, és a klór‑dioxid természeténél fogva „nem alkalmas semmilyen betegség terápiás, belsőleges kezelésére”.
A klór-dioxid nem gyógyítja a rákot
A klór‑dioxid természetes formájában „erős szagú, vörösessárga gáz”, amely a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vegyi biztonsági útmutatója szerint bőrrel érintkezve vagy belélegezve súlyos irritációt, tüdőödémát, nagyobb mennyiségben pedig akár halált is okozhat.
A széles körben alkalmazott rákterápiák célja, hogy lassítsák a rákos sejtek terjedését, illetve elpusztítsák vagy eltávolítsák azokat a szervezetből. Emellett folynak kutatások az mRNS‑technológiák alkalmazásáról is annak érdekében, hogy segítsék a szervezetet a daganatok leküzdésében.
A hamis elképzelést, miszerint a klór‑dioxid lehetséges rákgyógyszer lenne, 2025 januárjában az amerikai színész Mel Gibson is népszerűsítette, ezt az állítást az AFP ebben a cikkben már megcáfolta. A szakértők az AFP‑nek elmagyarázták, hogy nem létezik olyan tanulmány, amely alátámasztaná a klór‑dioxid rákgyógyító hatását, és hogy attól, hogy egy fertőtlenítőszer képes sejteket vagy mikrobákat elpusztítani egy felületen, még nem használható az emberi szervezetben.
A Magyar Kémikusok Lapja 2021 májusi cikke szerint a klór‑dioxid „megfelelően kis koncentrációban víztisztításra, élelmiszerek lemosó kezelésére és szilárd felületek fertőtlenítésére alkalmas, szájon át fogyasztva igen mérgező”. A cikk azt is kifejti, hogy egyesek külön árusítanak olyan vegyszereket, amelyek egyszerű háztartási összetevőkkel összekeverve klór‑dioxid‑oldatot (CDS) állítanak elő.
Csupor Dezső szakgyógyszerész, a Szegedi Egyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének tanszékvezető egyetemi docense az AFP február 6‑án küldött megkeresésére e‑mailben megerősítette, hogy nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a klór‑dioxid bármilyen terápiás előnnyel rendelkezne. A szakértő azt is kifejtette, hogy mind az otthoni klór‑dioxid‑előállítás, mind az ilyen készítmények fogyasztása veszélyes.
"A ClO2 egy nagyon erős oxidálószer, ebben rejlik fertőtlenítő hatása. Nem válogat, mindent öl, roncsol, gyógyhatás céljával soha nem fogják használni" – mondta el a szakember.
A klór-dioxid nem gyógyír az "mRNS Covid-oltások mellékhatásaira"
Az mRNS‑alapú Covid‑oltások hatására a sejtek olyan antigéneket, úgynevezett tüskefehérjéket állítanak elő, amelyek hasonlítanak a koronavírus tüskefehérjéire; ezáltal a szervezet megtanulja felismerni a vírust és védekezni ellene. A tudósok elmagyarázták, hogy a tüskefehérjék átlagosan két hétig maradnak a szervezetben.Egy 2024-es jelentés szerint a Covid‑19 elleni oltások 2020-as bevezetésük óta több mint egymillió életet mentettek meg csak a WHO európai régiójában, amely 53 országot foglal magában.
Ennek ellenére visszatérően terjed az a hamis állítás, hogy a Covid‑oltások után a tüskefehérjék szétterjednek a szervezetben, ott korlátlan ideig megmaradnak, és egy sor mellékhatást okoznak. Az AFP már 2021-ben több cikkben is megcáfolta ezeket az állításokat, például itt és itt.
Az mRNS technológia működési elve
A német Robert Koch Intézet oltásinformációs oldala szerint továbbra sincs bizonyíték arra, hogy az mRNS‑alapú Covid‑oltások hosszú távon károsítanák a szervezetet.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) arra figyelmeztet, hogy a Covid‑oltások enyhébb mellékhatásokat okozhatnak, például fejfájást, lázat vagy izomfájdalmat, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy „nincs bizonyíték arra, hogy a Covid–19 vakcinák hosszú távon olyan mellékhatásokat okoznának, mint például a rák”.
Néhány súlyos, de nagyon ritka mellékhatás – például szívburokgyulladás (pericarditis) vagy szívizomgyulladás (myocarditis) – előfordult. Ugyanakkor a legtöbb érintett néhány héten belül felépül. Ahogy ebben a cikkben elmagyaráztuk, a klór‑dioxid fogyasztása károsítja a szívet és a májat, és a szer „emberi használatra nem alkalmas”.
Ahogy Csupor Dezső az AFP‑nek elmondta, a klór‑dioxid egyszerűen alkalmatlan bármilyen terápiás felhasználásra, mivel válogatás nélkül mindent károsít, amivel érintkezik; a kockázat éppen a klór‑dioxid „nem szelektív hatásában” rejlik. A szakértő szerint nem specifikusan hat, vagyis "nem receptorokon, nem enzimeken, nem jelátviteli útvonalakon keresztül", hanem közvetlen kémiai reakcióval, oxidáció révén. Hozzátette, hogy a klór‑dioxid „oxidálja az aminosavakat, inaktiválja a fehérjéket, károsítja a membránlipideket és a nukleinsavakat — lényegében mindent, amivel találkozik. Szájon át fogyasztva ez mérgezésként értelmezhető.”
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) 2026. február 17‑én küldött e‑mailben megerősítette az AFP számára, hogy „a klór-dioxid és klór-dioxidot felszabadító termékek nem alkalmasak gyógyításra”. Hozzátették, hogy a vegyület nem szerepel az EMA vagy az NNGYK gyógyszer-adatbázisaiban, így sem az Európai Unióban, sem Magyarországon nem engedélyezett gyógyszerként.
"A klór-dioxid maró hatású vegyület, irritálja a nyálkahártyát, hányást, hasmenést, hasi görcsöket, súlyosabb esetekben vörösvértestek szétesését (hemolízis), methemoglobinemiát, veseelégtelenséget okozhat. A forgalmazók félrevezető módon ezeket gyakran „természetes mellékhatásokként” tüntetik fel, ami miatt sokan nem fordulnak időben orvoshoz" – mondta el a hatóság az AFP kérdésére.
Az egészségügyi hatóság azt is kifejtette, hogy az epidemiológiai adatok alapján a klór‑dioxid lenyelése „a lakosság sérülékeny csoportjaira – csecsemőkre, gyermekekre, idősekre és krónikus betegekre –, náluk akár a meglévő betegségek súlyosbodását is kiválthatja”.
Az egészségügyi hatóságok világszerte küzdenek a klór-dioxidról szóló hamis állítások ellen
Az NNGYK figyelmeztet, hogy "a klór-dioxid nem alkalmas semmilyen betegség terápiás, belsőleges kezelésére", és hogy a "hamis vagy nem engedélyezett gyógyszerek forgalmazása bűncselekmény, amely Magyarországon akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető".
Az egészségügyi hatóságok világszerte — többek között Argentínában, Svájcban, Franciaországban, Kanadában és Németországban— figyelmeztetéseket adtak ki arra vonatkozóan, hogy a klór‑dioxidot nem szabad gyógyszerként használni, és hogy az ilyen készítmények súlyosan károsak lehetnek az egészségre. A klór‑dioxid ráadásul szerepel az Amerikai Munkahelyi Biztonsági és Egészségügyi Hivatal (OSHA) veszélyes anyagokat felsoroló listáján is, mint olyan anyag, amely belélegezve, lenyelve vagy bőrrel érintkezve komoly kockázatot jelent.
A klór‑dioxidot „alternatív gyógykezelésként” népszerűsítő egyik legismertebb szereplő Andreas Kalcker, egy német állampolgár, akire a magyar közösségi médiában terjedő félrevezető bejegyzések is gyakran hivatkoznak. Több országban is jogi eljárások indultak ellene veszélyes klór‑dioxid‑termékek reklámozása miatt; például 2012-ben Spanyolországban letartóztatták.2021-ben Argentínában vádat emeltek ellene egy ötéves kisfiú halála után, aki „a klór‑dioxiddal összhangban álló szervi elégtelenség” következtében hunyt el.
Az AFP az elmúlt években több alkalommal is megcáfolta a klór‑dioxidról terjesztett hamis állításokat, például hogy gyógyítaná az autizmust, a rákot vagy a Covid–19-et.
2026. január 26.
Néha hamis történeteket kezdenek terjeszteni egyesek a közösségi médiában, hogy segítségükkel kattintásokat és potenciálisan profitot érjenek el. Mesterséges intelligenciával generálták azokat a képeket is, amelyek azzal a hamis állítással terjedtek az interneten, hogy azok egy Szegeden évtizedek óta dolgozó buszsofőrt ábrázoltank, aki kórházba került. A helyi buszokat üzemeltető MÁV Zrt. cáfolta a történetet is. Az AFP olyan vizuális ellentmondásokat talált a képeken, amelyek bizonyítják, hogy azok nem valódi embereket ábrázolnak, és nem találtunk arra utaló nyomot, hogy a történetben szereplő buszsofőr valaha létezett volna.
„ A neve László, 60 éves. Közel negyven éve ugyanazon az útvonalon járja be Szeged utcáit” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amelyet 2026. január 4. óta több mint 6200-szor osztottak meg. Ugyanez a történet az Instagramon is terjed.
A posztokban két képet találni: az egyiken egy idősebb férfi ül egy busz vezetőülésében, a másikon pedig egy idős férfi sír egy kórházi ágyban. A két férfi nem azonos – szemöldökük, hajvonaluk, arcformájuk és arcvonásaik is észrevehetően eltérőek.
Ennek ellenére a bejegyzések azt állítják, hogy a képeken látható férfi egy buszsofőr, aki munka közben összeesett, kórházba került, és ott kellett maradnia. A posztok hozzáteszik, hogy „senki sem látogatja meg” a férfit, mert „nincs felesége és gyereke”.
The false post and images on Facebook. Screenshot was taken on 19 January 2026. The red cross was added by AFP
Sok jó szándékú ember olyan kommentekkel reagált a posztra, mint „Gyógyulj meg gyorsan! Boldogságot kívánok az életben!”. Néhány felhasználó azonban felvetette, hogy a történet valószínűleg kitalált, és a képeket mesterséges intelligencia segítségével hozták létre.
Az AFP kérdésére a szegedi városi buszok üzemeltetéséért felelős MÁV Zrt. kommunikációs igazgatósága 2026. január 16-án azt válaszolta, hogy „levelében megküldött, a közösségi médiában terjedő bejegyzésben foglalt állítások valótlanok, azokat Társaságunk álhírnek tekinti, és egyértelműen elhatárolódik az ilyen, ellenőrizetlen és félrevezető tartalmaktól”.
Az AFP nem talált megbízható forrásból származó információt arról, hogy a történetben leírtaknak megfelelően egy buszsofőr rosszul lett volna munka közben Szegeden. Egy szegedi online újság 2026. január 8-án pont olyan cikket tett közzé, miszerint a közösségi médiában keringő történet hamis.
Ráadásul több olyan vizuális ellentmondást is találtunk a képeken, amelyek jellemzőek a mesterséges intelligenciával generált képekre. A Lakmusz magyar tényellenőrző oldal szintén arra a következtetésre jutott, hogy a történet hamis, és a képeket mesterséges intelligenciával generálták.
Gyanús képek
Az első képen az állítólagos sofőr egy olyan kormány mögött ül, amelyen egy logó látható, amely általában a jármű gyártóját jelzi. A logó azonban nem egyezik meg egyetlen Szegeden használ busz (Volvo, Credobus, Mercedes, Scania, MAN, ésBYD) logójával sem.
Ráadásul a kormánykerék szokatlan helyzetben van egy látszólag álló buszhoz képest, mivel a kamera felé néz, nem pedig a vezetőülés irányába.
The false image from Facebook. The markings and the red cross were added by AFP. Screenshot taken on 19 January 2026
Ráadásul, ha megnézzük a Szegeden használt buszmodellek – a Mercedes Conecto, a Volvo 7700 és a Scania Citywide – vezetőfülkéiről készült valódi képeket, nem találunk rajtuk sebességváltót, mint a közösségi médiában terjedő képen látható buszban, mivel ezek a modellek automata sebességváltóval rendelkeznek. Ráadásul az online terjedő képen látható sebességváltó élénk narancssárga, és elüt a környezetétől.
A második, kórházi jelenetet ábrázoló képen is számos vizuális ellentmondást találtunk.
A képen az elektromos aljzatok három csatlakozóval rendelkeznek, ami Észak-Amerikában jellemző, az EU-országokban viszont nem. Az egyik csatlakozó ovális és torz. Az egyik falra akasztott eszköz több kábellel van összekötve látszólag lehetetlen módon; a másik eszköz, amely valamennyire hasonlít egy betegellenőrző monitorra, nem jelenít meg tényleges adatokat.
The false image from Facebook. The markings and the red cross were added by AFP. Screenshot taken on 19 January 2026
Azt is észrevettük, hogy mindkét kép furcsán laposnak tűnik. A Google fordított képkeresőjében a „A képről” fül kiválasztásával láthatjuk, hogy a Google szerint a kép a Google AI segítségével készült.
The image in Google's 'About this picture' tab. The screenshot was taken on 19 January 2026. The green marking was added by AFP
Anélkül is, hogy tudnánk, pontosan milyen szöveges utasítást használtak a virálisan terjedő kép létrehozásához, az AFP a Google ingyenes Nano Banana képgeneráló modelljével sikeresen elő tudott állítani egy hasonló képet.
Érdemes megfigyelni a hasonlóságokat az AFP által létrehozott kép és a közösségi médiában terjedő kép között: konkrétan a laposságot és a furcsa arckifejezéseket, különösen a szomorúságot ábrázoló jelenetekben.
A similar picture that was created by AFP using Google's Nano Banana image generation model for illustration purposes. The screenshot was taken on 19 January 2026. Watermark added by AFP
Mégtöbb magyar nyelvű tényellenőrzés az AI által generált tartalmakról itt olvashat.
2026. január 13.
Számos független közvélemény-kutatás szerint a Tisza Párt vezet a 2026. áprilisi magyar választások előtt, a kormánypárti agytrösztök szerint viszont a Fidesz áll az élen a népszerűségi versenyben. Ebben a kontextusban a kormánymédia félremagyarázta Márki-Zay Péter volt ellenzéki jelölt egy Facebook-bejegyzését azt állítva, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester szerint a Tisza pártnak "csak 20 százalék esélye" van a győzelemre. Márki-Zay azonban valójában azt írta, hogy csak 20 százalékos valószínűséget lát arra, hogy Orbán Viktor átadja a hatalmat, ha a Tisza győz. Az online terjedő állításokkal ellentétben Márki-Zay azt írta a posztjában, hogy szerinte a Fidesz a választások közeledtével "vergődik" nem pedig megerősödött.
"Márki-Zay Péter riadót fújt: Magyar Péter akkorát fog bukni áprilisban, mint ő 2022-ben" – olvasható a Mandiner kormánypárti hírportál január 6-i cikke. Deák Dániel közösségi média tartalomgyártó szintén elismételte a Mandiner-cikk címét egy Facebook-bejegyzésben, hozzátéve, hogy állítólag Márki-Zay "csak 20 százalék esélyt lát a Tisza győzelmére". Deák bejegyzését több mint 140-szer osztották meg.
A félrevezető cikk és Facebook-bejegyzés, 2026. január 8-án készült képernyőmentések. Az áthúzásokat az AFP adta a képhez
De a bejegyzés és a cikk elferdítik azt, amit Márki-Zay valójában a Facebookján írt. A politikus a bejegyzésében arról beszélt, hogy bízik a Tisza Párt erejében, viszont kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök átadná-e a hatalmat. Márki-Zay posztjában a “20 százalék” nem a Tisza győzelmi esélyére vonatkozott, hanem annak a valószínűségére, hogy az ellenzék győzelme esetében demokratikus hatalomátadásra kerülne sor.
Elemzők szerint a Tisza Párt jelenti a legnagyobb fenyegetést Orbán hatalmára, azóta, hogy 2010-ben újra miniszterelnök lett.
2025 végén a főbb független közvélemény-kutató intézetek, köztük a 21 Kutatóközpont, a Závecz Research és a Medián, körülbelül 5–8 százalékpontos előnyt mértek a Tiszának a Fideszhez képest a lakosság körében végzett felméréseikben.
A kormányhoz közel álló intézetek, köztük a Magyar Társadalomkutató és a XXI. Század Intézet ugyanakkor 2025 decemberében a kormánypártot hozta ki az első helyre.
Egy szakértő elmondta az AFP-nek, hogy amikor olyan narratívákat terjesztenek, amelyek szerint még az ellenzék sem hisz a győzelemben, a kormánypárti hangok megpróbálják megnyugtatni a Fidesz szavazóit, valamint egyidejűleg elbátortalanítani az ellenzéki vagy még bizonytalan szavazókat.
Mit mondott valójában Márki-Zay
Márki-Zay Péter – aki jelenleg Hódmezővásárhely polgármestere – volt az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje a 2022-es választáson, amit a Fidesz földcsuszamlásszerű győzelemmel nyert meg, és ezzel újabb négy évre biztosította kétharmados többségét a parlamentben.
Mind a Mandiner-cikk, mind Deák bejegyzése azt állítja, hogy Márki-Zay azt írta, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt vereségére számít az áprilisi választásokon, hasonlóan ahhoz, ahogyan ő is veszített.
De ha megnézzük Márki-Zay hivatalos Facebook-oldalát, gyorsan rátalálunk arra a január 5-i bejegyzésre, amely a félrevezető írásokhoz vezetett, és így teljes egészében elolvashatjuk a politikus szavait.
Márki-Zay polgármester először egy friss Medián-felmérésről ír. A közvélemény-kutató cég 2025. november 26-án jelentette, hogy mérésük szerint a Tisza előnye öt százalékra csökkent, míg a Fidesz támogatottsága szeptember óta kissé nőtt. Márki-Zay erre azt írta, hogy bár bízik a Medián számadataiban, ő nem vett észre ilyen változást, és véleménye szerint a Fidesz "’vergődése’ látszik, nem az erősödése".
A politikus az írásában ezt követően a választások lehetséges kimeneteleiről beszél. Márki-Zay szerint "tény", hogy a Fidesz "elcsalja" a választásokat. Márki-Zay véleménye az, hogy az ellenzéki hangok elnyomása, a kormánypárt média fölötti dominanciája, és a Fidesznek kedvező választási rendszer máris választási csalással ér fel. 40 százalékos esélyt ad arra, hogy mindez újabb választási győzelmet hoz a Fidesznek, és hozzáteszi, hogy bár nem valószínű, de nem zárható ki, hogy ahogyan 2022-ben, most is kétharmados többséget érnek el.
Márki-Zay 40 százalékot lát arra, hogy a Tisza megnyeri a választásokat, de Orbán nem hajlandó elismerni a vereséget és átadni a hatalmat. Márki-Zay lehetséges forgatókönyvként sorolja fel az ellenzék esetleges betiltását, a választások elhalasztását vagy az eredmények érvénytelenítését.
A politikus véleményét egy, a bejegyzéshez csatolt képen foglalta össze, amin ezt írta: "20 százalék, hogy nyer a Tisza, és Orbán átadja a hatalmat. 40 százalék, hogy nyer a Tisza, de Orbán nem adja át a hatalmat. 40 százalék, hogy a Fidesz már április előtt elcsalja a választásokat".
Márki-Zay Facebook-bejegyzése, amelyet a posztok félreértelmeztek. A képernyőmentés 2026. január 8-án készült
Márki-Zay bejegyzése egyértelművé teszi, hogy szerinte a Tisza áll az élen a közvélemény-kutatásokban és jó esélye van a választások megnyerésére, de szkeptikus a hatalom szabályos, demokratikus átadása tekintetében. Ez a kontextus sehol sem szerepel a félrevezető bejegyzésekben és cikkekben.
Szakértő: az ilyen narratívák befolyásolhatják a választásokat
Hunyadi Bulcsú, a Political Capital szakmai igazgatója az AFP-nek elmondta, hogy az ellenzéki politikusok szavaival való szándékos visszaélésnek az a célja, hogy megerősítse a kormánypárt narratíváját, miszerint a Fidesz győzelme elkerülhetetlen.
"Sokat számít az, hogy az emberek kit tartanak esélyesnek" – mondta, hozzátéve, hogy a Fidesz az évek során a "rendszer manipulálásával", a médiafölényük felhasználásával, és egyéb taktikákkal azon munkálkodott, hogy a "legyőzhetetlenség" érzetét keltsék a közvéleményben.
Hunyadi szerint amikor a kormánypárti sajtótermékek és közösségi média tartalomgyártók olyan üzeneteket terjesztenek, amely szerint még az ellenzéki politikusok is a Fidesz győzelmében hisznek, a cél egyfelől a saját szavazók megnyugtatása, másfelől pedig az ellenzéki vagy még bizonytalan szavazók elbizonytalanítása. A szakember szerint az ilyen narratívák "különösen az utóbbiak között lehetnek hatékonyak".
"Az ilyen üzenetek adott esetben lavinaszerű hatást válthatnak ki azáltal, hogy egyszerre mobilizálják a saját szavazókat és bizonytalanítják el az ellenzékieket, önmegerősítő jóslatként működve" – mondta el a Political Capital elemzője.
A Publicus 2025 decemberi közvélemény-kutatása szerint annak ellenére, hogy a Tisza öt százalékos előnnyel vezet az általános népesség körében, a válaszadók csak 35 százaléka számít Tisza győzelmére, míg 42 százalékuk arra számít, hogy a Fidesz marad hatalmon.
Az AFP már cáfolt más, a magyar választásokkal kapcsolatos állításokat is: például azokat a 2025. augusztusi posztokat, amelyekben egy kontextusából kiragadott videóval próbálták bizonyítani, hogy Magyar Péter szerint a Fidesz kétharmados győzelmet fog elérni a választásokon.
2025. december 22.
A 2026 áprilisában esedékes magyarországi választásokra készülve a kormány 2025 decemberében törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, amely egy 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetését írja elő a nyugdíjasoknak. Ezzel párhuzamosan különböző kormánypárti médiumok, a közmédia, és közösségi média tartalomgyártók összehangolt dezinformációs kampányba kezdtek, hogy megpróbálják hiteltelenné tenni Magyar Péter és a Tisza párt gazdaságpolitikáját. A cikkek és posztok azt állították, hogy a Tisza egy állítólagos “közgazdásza” azt mondta, hogy Magyar „5 perc alatt elveszi a 14. havi nyugdíjat”. Az idézett közgazdász azonban nincs közvetlen kapcsolatban Magyar pártjával, és egy podcastban elmondott megjegyzéseit ragadták ki a kontextusukból. A gazdasági szakember az inflációról beszélt, amely szerinte “elvenné” a nyugdíjakat, és nem az ellenzékről.
„Lengyel László szerint Magyar Péterék öt percen belül elvennék a 14. havi nyugdíjat” – olvasható a közmédia hivatalos YouTube-csatornáján megosztott videó címe. A videóban egy rövid klip látható a közgazdásztól, amelyben azt mondja: „Én azt gondolom, hogy folyamatosan Magyar Péternek azt kéne hangoztatni, hogy ez az ország ez csak úgy tud kikászálódni a helyzetéből, amely nem véghelyzet, de nagy baj van, ha ezt az őrült ígéretkampányt, tehát például a 14. havi nyugdíj, egy tiszta őrület. Na most ezt ne csináld. És a nyugdíjasoknak be kéne látni, hogy ezzel egyébként csak az inflációt hozza, tehát ezt öt percen belül el fogják venni.”
A félrevezető állítás a közmédia Youtube-csatornáján. A képernyőmentés 2025. december 16-án készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
2025. december 11-én a magyar parlament elfogadta a nyugdíjasok 14. havi nyugdíjának bevezetéséről szóló törvényt. A kiegészítő nyugdíj fokozatosan kerül bevezetésre, 2026 januárjában egy heti nyugdíjjal kezdődik, és minden rákövetkező évben egy további héttel növekszik.
A félrevezető állítás a Youtube-on és egy cikkben. A képernyőmentések 2025. december 16-án készültek. A piros áthúzást az AFP adta a képekhez
Az M1 riportja a kormánypárti Ellenpont weboldalt nevezi meg a videó forrásaként, amelyben állítólag Lengyel László azt mondta, hogy Magyar Péter elvenné a nyugdíjakat. Az Ellenpont weboldalán valóban található egy cikk a következő címmel: „Megszólalt Lengyel László, a Tisza párt programírója arról, mit tesznek Magyar Péterék a 14. havi nyugdíjjal: ‘öt percen belül el fogják venni’ - videó”, a cikkhez egy YouTube-videó is tartozik, amelyben a közmédia által is használt klip látható.
Számos más kormánypárti média, például a TV2 és az Origo, és közösségi média tartalomgyártók, például Bohár Dániel is megosztották a videót a félrevezető állítással. De magas rangú kormánypolitikusok, például Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs, és a közmédia híroldala is megosztották a klipet, azt állítva, hogy Lengyel azt mondta, Magyar Péter és pártja „öt perc alatt elvennék a 14. havi nyugdíjat”.
A klip azonban félrevezető módon van megvágva. A teljes videót megnézve egyértelmű, hogy Lengyel László az inflációról beszélt, és nem egy pártról vagy személyről, amely szerinte elvenné a nyugdíjasok extra pénzét. Továbbá nincs hiteles bizonyíték, amely Lengyel Lászlót a Tiszához kötné. A Tisza párt vezetője, Magyar Péter egy interjúban azt mondta, hogy megtartaná az extra nyugdíjakat, miközben reformokat vezetne be azoknak a nyugdíjának emelésére, akik egy bizonyos határ alatt vannak.
Mit mondott valójában Lengyel a videóban
A közösségi médiában terjedő videóklip bal felső sarkában látható a Klikk TV logója, amely a Hírklikk médiaoldal YouTube-csatornájának a neve. A csatornán keresve megtaláltuk az eredeti videót, amelyből a klip származik, és amelyet 2025. november 15-én tettek közzé. A videóban a moderátor különböző, a 2026 áprilisában esedékes választásokkal kapcsolatos témákról kérdezte Lengyel László közgazdászt.
Életrajza szerint Lengyel László közgazdász és politológus, valamint a cég honlapja szerint a Pénzügykutató Zrt. pénzügyi tanácsadó cég vezérigazgatója.
A félrevezető állítás a közmédia Youtube-csatornáján (bal) és az eredeti videó a Hírklikk csatornáján. A képernyőmentések 2025. december 16-án készültek. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
A félrevezető bejegyzésekben és cikkekben használt klip az eredeti videóban 23:54 környékén található, ahol Lengyel azt mondja: „Én azt gondolom, hogy folyamatosan Magyar Péternek azt kéne hangoztatni, hogy ez az ország ez csak úgy tud kikászálódni a helyzetéből, amely nem véghelyzet, de nagy baj van, ha ezt az őrült ígéret kampányt, tehát például a 14. havi nyugdíj, egy tiszta őrület. Na most ezt ne csináld. És a nyugdíjasoknak be kéne látni, hogy ezzel egyébként csak az inflációt hozza, tehát ezt öt percen belül el fogják venni. Egyébként meg kell mondanom, tudják. Tehát soha ennyire nem tudatosult a társadalomban, hogy mindaz, amit adnak, az pillanatok alatt elinflálódik, pillanatok alatt el fog szállni. Hát ebből a szempontból egyébként a legjellemzőbb ez a 3%-os hitel, aminek a hatására a lakásárak, mint a rakéta repültek föl. Tehát még csak ki sem kijöttél a bankból a felvett hiteleddel, és már nem tudod megvenni a lakást.”
A vastag betűvel szedett rész egyértelművé teszi, hogy Lengyel az inflációról beszélt, és nem egy személyről vagy politikai pártról, amikor azt mondta, hogy a 14. havi nyugdíjat „el fogják venni”. De ez a rész nem jelenik meg a félrevezető cikkekben és bejegyzésekben, amelyek azt állították, hogy Lengyel Magyar Péterre és a Tiszára gondolt. A közgazdász valóban megemlítette Magyart a videóban, de róla azt mondta, hogy szerinte az ellenzéki politikusnak tartózkodnia kellene a potenciálisan drága választási ígéretektől.
2025. december 15-én Lengyel emailben megerősítette az AFP-nek, hogy „Soha sehol nem mondtam, hogy Magyar Péter elveszi a 14. havi nyugdíjat. Helyesen értelmezi szavaimat, hogy az Orbán-rendszer által kiváltott infláció ‘veszi el’ a nyugdíjtöbbletet.”
Nincs bizonyíték Lengyel a Tisza-hoz fűződő kapcsolatára
A Tisza párt honlapján felsorolják a párt politikai szakértőit, aktív politikusaikat (az Európai Parlamentben és a budapesti közgyűlésben), valamint a 2026-os választásokra a jelöltjeiket. Lengyel László vagy a cége sehol sem szerepel a Tisza honlapján, és többszöri online keresés sem talált bizonyítékot arra, hogy bármilyen kapcsolata lenne a Tisza párttal. Egy másik videóban Lengyel maga is kijelentette, hogy nem a Tisza pártnak dolgozik.
Az AFP-nek is elmondta: „Sem formális, sem informális kapcsolatban nem állok a Tisza párttal és így természetesen nem vagyok a Tisza párt közgazdásza és nem írom a Tisza párt programját.”
A félrevezető cikkek és riportok Lengyelt az Index.hu, egy Orbánhoz közeli pénzügyi körökhöz tartozó hírportál által közzétett dokumentumok alapján nevezik a Tisza programírójának. Az Index egy cikksorozatban azt állította, hogy ezek a dokumentumok a Tisza kiszivárgott gazdaságpolitikai tervei, amit a párt azonnal visszautasított, és a dokumentumokat „Orbán és csapata hamisítványainak” nevezte.
A Tisza cáfolata, és a tény ellenére, hogy a dokumentum egyes részei a mesterséges intelligencia jegyeit viselik magukon, a kormánypárti média széles körű kampányt indított, amelyben az ellenzéki pártot azzal vádolták, hogy adókat emelnének.
Az Index egyébként egyetlen aláírás alapján állította, hogy Lengyel a Tiszának dolgozik. A pártnak tulajdonított állítólagos „adóterveken” találtak ugyanis egy szignót, amely az Index szerint Lengyel aláírására hasonlít. A közgazdász az Indexnek azt mondta, hogy nem írta alá a dokumentumokat, és nem is dolgozott rajtuk.
A Tisza kampányígéretei a nyugdíjakkal kapcsolatban
A Tisza weboldalán egy egész szakasz foglalkozik az állami nyugdíjakra vonatkozó választási ígéreteikkel. Ezek a kampányígéretek magukban foglalják a 13. havi nyugdíj megtartását, valamint a nyugdíjak emelését, különösen azok számára, akik egy bizonyos küszöbérték alatt kapnak.
A 14. havi nyugdíj kérdéséről Magyar Péter 2025. november 10-én az ATV-nek azt mondta, hogy „több mint 2 millió idős polgártársunknak szüksége van valódi nyugdíjemelésre”, hozzátéve, hogy az állami nyugdíjak minimális összegét 120 000 forintban határoznák meg, miközben „megőriznék a jelenlegi juttatásokat”, bár azt nem részletezte, hogy ez a 14. havi nyugdíjat is magában foglalja-e.
Ezen felül bizonyos nyugdíjasoknak SZÉP-kártyát is biztosítanának, amely élelmiszer, gyógyszer vagy turisztikai szolgáltatások vásárlására lenne használható. A Tisza honlapján 2025. október 12-én megjelent bejegyzésben Magyar Péter azt mondta, hogy a juttatási kártya „a 14., 15. és 15 és fél havi nyugdíjnak” felelne meg.
Kármán András, a Tisza költségvetési és adópolitikai szakértője 2025. szeptember 23-án azt mondta, hogy a nyugdíjak többletköltségeit „a jelenleg állami propagandára fordított 500 milliárd forintból” és „a korrupció és a túlárazott közbeszerzések iránti zéró tolerancia” révén fedeznék.
2025. december 8.
Németországban az elmúlt években történt halálos kimenetelű támadások után szüntelenül folyik a vita a karácsonyi vásárok biztonságáról. Ez azonban több olyan alaptalan állítás elterjedéséhez is vezetett már az interneten, mint amilyen az a videó, amin állítólag „migránsokat” látni, akik „megrohamoznak egy karácsonyi vásárt Németországban”. Vagy az a másik videó, amely állítólag iszlamistákat mutat, akik „2025-ben Hamburgban tüntetnek egy karácsonyi vásár ellen”. De mindkét állítás pontatlan. Az első videót 2024. december 8-án Essenben rögzítették, és az egykori szíriai elnök, Bassár el-Aszad rezsimjének bukását ünneplő embereket látni rajta. A hatóságok szerint az esemény incidensek nélkül zajlott le. A második videó 2024 októberéből származik, és egy vitatott iszlamista szervezet tüntetését mutatja, amelyet azóta Németországban betiltottak. A második videó rögzítésekor nem voltak nyitva karácsonyi vásárok.
„Migránsok ostromolták a karácsonyi vásárokat Németországban, azt kiabálva, hogy »Allahu Akbar«” – írta egy magyar felhasználó a Facebookon egy videóhoz, amelyen szíriai zászlókat lengető emberek vonulnak át egy karácsonyi vásáron. Ugyanez a videó holland nyelven is terjedni kezdett már a közösségi médiában, ugyanezzel a félrevezető állítással.
A Facebookon megjelent, félrevezető állítást tartalmazó videó magyar nyelven. Képernyőkép készítése: 2025. december 3
De a videó a valóságban egy békés felvonulást ábrázol, ami az Asszad-rezsim bukását ünnepelte több mint 10 évnyi polgárháború után Szíriában. A száműzött szíriaiak és szimpatizánsaik 2024. december 8-án spontán tüntetéseket tartottak Németország-szerte, hogy megünnepeljék az eseményt. A Németország nyugati felében fekvő Essen városában körülbelül 11 ezer ember gyűlt össze a rezsim bukása után, és a tüntetésre menet elhaladtak a vasútállomás előtti helyi karácsonyi vásár mellett. 2024-ben közel egymillió szíriai élt Németországban, ők alkotják Európa legnagyobb szír közösségét.
Egy másik videó, amin állítólag egy német karácsonyi vásárt látni, szintén terjedni kezdett magyar nyelven a közösségi médiában: a bejegyzés szerint utóbbi videó – amely a 2025. november 29-i közzététele óta több mint 45 000 megtekintést ért el – „iszlamista bevándorlókat” mutat, akik “2025-ben a hamburgi karácsonyi vásáron tüntetnek”. A videón egy csoport ember látható zászlókkal és táblákkal, akik arabul skandálnak az utcán.
A hamis állítást tartalmazó videó a Facebookon. A képernyőfelvétel 2025. december 3-án készült
De ez a videó egyáltalán nem kapcsolódik a karácsonyi vásárokhoz, hanem 2024 októberében, egy botrányos megnyilvánulásairól ismert iszlám szervezet tüntetése során készült Hamburgban, amikor a város karácsonyi vásárai még meg sem nyitottak. A szervezetet a német kormány 2025 novemberében betiltotta.
A német karácsonyi vásárok kénytelenek voltak megerősíteni a biztonsági intézkedéseket, miután 2016-ban Berlinben, majd legutóbb 2024-ben Magdeburgban halálos kimenetelű támadások történtek a karácsonyi vásáron. 2025-ben néhány német város a biztonsági intézkedések költségei miatt törölte a népszerű téli programot.
A magyar kormány rendszeresen hangoztatja, hogy a kormánypárt bevándorlásellenes politikájának köszönhetően Magyarországon, ellentétben a „nyugati országokkal”, az emberek biztonságban ünnepelhetik a karácsonyt. 2025. november 30-án Orbán Viktor miniszterelnök egy videót tett közzé,amely karácsonyi ünnepségekről készült felvételeket mutat miközben a felirat szerint ez azért lehetséges, mert „nem engedjük be a migránsokat”.
Első videó: 2024-es ünneplés a szíriai diktátor bukása alkalmából
Az első videó képkockáin végzettfordított képkeresés segítségével kiderítettük, hogy a videó már legalább 2024 decembere óta elérhető az interneten. A keresési eredmények között szerepelt egy olyan bejegyzés, amelyet egy szélsőjobboldali német csatorna tett közzé 2024. december 10-én, és amely szerint a videót a németországi Essen karácsonyi vásárán vették fel.
A Google-on az esseni karácsonyi vásár helyszínére rákeresve kiderül, hogy az általában a Willy-Brandt-Platzon, az esseni központi pályaudvarral szemben kerül megrendezésre. A Google Maps-en látható, hogy a helyszín tényleg megegyezik a videóban látottakkal. A háttérben ugyanaz a pályaudvar-épület és egy McDonald's-tábla látható.
Képernyőkép az online terjedő videó felvételének helyszínének (balra) és az esseni Willy Brandt térnek a Google Maps-en való összehasonlításával. A képernyőmentés 2025. november 19-én készült
A videóban találunk egy másik nyomot is: a felvonulásban részt vevő embereknél szíriai zászlók vannak. Ha a keresési eredményeket 2024 decemberére korlátozzuk és így rákeresünk az „Essen” és a „szíriai” kulcsszavakra a Google-on, többhírcikket is találhatunk egy 2024. december 8-án tartott tüntetésről, amely során az Asszad-rezsim bukását ünnepelték Szíriában. Ezen a napon körülbelül 11 ezer ember vonult végig Essen utcáin. A német WDR televízió szerint „dudáló autók hajtottak végig a belvároson”.
Egy helyi hírportál egyikcikke leírja, hogy a résztvevők ünneplve vonultak át a városon, a vasútállomás környékén és a Kettwiger Straße mentén is, ahol a Willy-Brandt-Platz található.
A helyszín, a videók megjelenésének ideje és a szíriai zászlók egyértelműen arra utalnak, hogy valóban ugyanarról az eseményről van szó.
Egyik hírcikk sem számolt be erőszakról vagy provokációról a karácsonyi vásárral kapcsolatban. A rendőrség jelentése is azt állítja, hogy „a résztvevők érzelmesek és túlfűtöttek voltak, de többnyire békésen viselkedtek”, és „nem történt jelentős incidens”. Ugyanezt emelte ki Essen polgármestere is a következő napon, 2024. december 9-én.
Amikor az AFP 2025. november 20-án felvette a kapcsolatot az esseni rendőrség szóvivőjével, az elmondta, hogy a tüntetést a Jakob-Funke-térre jelentették be. Mivel a karácsonyi vásár a tér és a főpályaudvar között található, néhány résztvevő átsétált a vásáron – mondta a szóvivő. „Nem történt támadás a karácsonyi vásáron. A tüntetés nagyrészt békés volt, és alig voltak zavargások”.
A karácsonyi vásár szervezéséért felelős városi turisztikai osztály 2025. november 20-án az AFP-nek szintén azt nyilatkozta, hogy a videó valóban 2024-ben, a szír tüntetés során készült. De „nem voltak zavargások, minden békésen zajlott” – mondta a szóvivő.
Második videó: vitatott iszlamista csoport tüntetése 2024 októberében
A második magyar Facebook-bejegyzés egy olyan videót tartalmaz, amelyen emberek arabul skandálnak az utcán. A bejegyzés szerint a videót 2025-ben a hamburgi karácsonyi vásáron vették fel.
Fordított képkeresés segítségével az AFP talált egy olyan 2024. október 14-én közzétett bejegyzés az X közösségi oldalon, amelyben egy ezzel a videóval megegyező videó szerepel. Az X-bejegyzés a felvételen látható eseményt a Muslim Interaktiv nevű szervezet tüntetéseként azonosítja.
Ezeket az információkat felhasználva egy újabb Google-kereséssel megtaláltuk a német közszolgálati műsorszolgáltató NDR egy 2024. október 13-i riportját, amely az iszlamista Muslim Interaktiv nevű szervezet tüntetéséről szólt. Az NDR videójában hasonló arab skandálás hallható, mint a Facebookon terjedő videóban, beleértve az „Allahu Akbar” (Isten a leghatalmas) kifejezést is. Az NDR felvételeinek és a közösségi médiában megosztott bejegyzésnek az összehasonlítása alapján egyértelmű, hogy ugyanazt az eseményt mutatják be.
A színpad és a háttérben látható óriásplakát mindkét videón felismerhető:
A hamis videó a Facebookon (bal) és a NDR felvételének összehasonlítása. A képernyőmentés 2025. december 3-án készült
Továbbá a vonuló tömeg táblái és a háttérben látható épületek is azonosak:
A hamis videó a Facebookon (bal) és a NDR felvételének összehasonlítása. A képernyőmentés 2025. december 3-án készült
Ugyanez a hamburgi helyszín könnyen megtalálható a Google Maps-en is. 2024-ben – csakúgy, mint 2025-ben – az első hamburgi karácsonyi vásárok novemberben nyíltak meg, így a tüntetés nem lehetett egy ilyen vásár közelében.
A Muslim Interaktiv nevű szervezetet Németországban szélsőséges csoportként tartják számon. A szervezet hatalmas követőtáborra tett szert a közösségi médiában, és több vitatott tüntetést is szervezett olyan szlogenekkel, mint például, hogy „a kalifátus a megoldás”.
2025. november 5-én a német belügyminisztérium bejelentette, hogy betiltja a Muslim Interaktivot Németországban, mert a szervezet „elutasítja a demokrácia és a jogállamiság elveit, és így alkotmányellenes magatartást tanúsít”.
Nem ez az első alkalom, hogy az év vége közeledtével hamis és félrevezető állítások jelennek meg a magyar közösségi médiában a német karácsonyi vásárokról. Ebben a 2023-as tényellenőrzésben cáfoltuk azokat a hamis állításokat, amelyek szerint a karácsonyi dalokat betiltották a berlini vásárokon.
2025. december 1.
Az azonosítatlan repülő tárgyakkal (avagy ufókkal) kapcsolatos összeesküvés-elméletek és hamis állítások a világ számos nyelvén, újra és újra felbukkanak az interneten. 2025 novemberében több nyelven, köztük magyarul is, terjedni kezdett egy állítalogos idegen műhold, a “Fekete Lovag” számítógéppel generált képe azzal a hamis állítással, hogy az a NASA felvétele. Az amerikai űrügynökség azonban megerősítette az AFP-nek, hogy az állítás alaptalan, és a bejegyzésekben említett állítólagos műhold nem létezik. Az AFP azt is megállapította, hogy a videó különböző verzióit már legkorábban 2019-ben feltöltötte a netre egy digitális effektekkel dolgozó művész, és egyértelműen jelezte, hogy azok számítógépen létrehozott képanyag (vagyis angol rövidítéssel CGI).
„A NASA közzétette az idegenek műholdjáról készült képet, amely korábban titkosítva volt.” – olvasható egy magyar nyelvű Facebook-bejegyzésben, a poszthoz tartozó videót 2025. november 25. óta már több mint 12 ezren látták.
Ugyanezt a videót magyar nyelven egy oroszbarát Telegram-csatornán is megosztották, valamint az orosz dezinformációs hálózat, a „Pravda” bolgár kiadásában, de angolul is terjed az X-en.
A hamis videó magyar nyelven a Facebookon és a Telegramon. A képernyőképek 2025. november 27-én készültek. A piros áthúzásokat az AFP adta a képhez
A videó egy szürke, lapos tárgyat mutat, ahogyan Föld körüli pályán halad. A bejegyzések az objektumot „Black Knight”-nak, avagy “Fekete Lovag”-nak nevezik, és azt állítják, hogy az egy idegen műhold. A Fekete Lovag egy még az internet elterjedése előtt felbukkanó összeesküvés-elmélet, amely szerint egy ősi idegen műhold kering a Föld körül.
Ez az elmélet 1998-ban kapott új lendületet, miután a NASA közzétett egy fotót, amelyen egy darab űrszemét látható, de az összeesküvés-elméletek hívei tévesen idegen műholdként azonosították a képen látható tárgyat.
Az AFP kiderítette, hogy a 2025-ben terjedő felvétel egy francia VFX-művész által néhány évvel korábban közzétett YouTube-videóból származik, aki saját maga is számítógéppel generált anyagként jelölte meg azt. Az AFP megtalálta a CGI-videó elkészítéséhez használt eredeti felvételt is, amelyen nem látható műhold.
Az AFP 2025. november 26-i kérdésére a NASA szóvivője így válaszolt: „A Fekete Lovag műhold összeesküvés-elmélet már évek óta létezik, és időről időre felbukkan. Ennek az állításnak nincs hitele.”
A videó eredete
Egy fordított videókeresés segítségével az AFP talált egy 2018-as X-bejegyzést (itt archiválva) egy hasonló videóval. A bejegyzés szerzője a posztban elmagyarázza, hogy a videót egy „SECTION 51” nevű felhasználó készítette egy, a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) rögzített videó felhasználásával, amin a Föld-felszínt látni. A videó letölthető egyes internetes videó-adatbázisokból.
Az AFP valóban talált egy ilyen nevű felhasználót a YouTube-on, aki franciául így mutatkozik be: „Francia nyelvű csatorna, amely az ufológiával és az univerzum rejtélyeivel foglalkozik... Üdvözlöm az UFO Section 51-en. DOZgeek vagyok, francia VFX-művész, és 2014 óta osztom meg itt véleményemet az UFO-król és a paranormális jelenségekről!”
A felhasználónak több videója is van, melyek címében szerepel a „Black Knight” kifejezés.
A 2018-as felvételt nem sikerült megtalálnunk, azonban találtunk egy másik videót 2019 februárjából, amely nagyon hasonlít a jelenleg a közösségi médiában terjedő felvételhez. Megállapítottuk, hogy a 2025-ben megosztott videó egy módosított változata annak a CGI-felvételnek, amely legalább 2019 óta kering az interneten.
A jelenlegi verzió szélei le vannak vágva, rövidebb mint a régebbi változat és tükrözve van, de fel lehet ismerni ugyanazokat a felhőalakzatokat, mint a 2019-es videón (8 perc 41 másodperc környékén):
A közösségi médiában terjedő videó és ugyanaz a videó 2019-ből a YouTube-on. Képernyőképek 2025. november 27-én készültek. A jelöléseket az AFP adta a képhez.
Érdemes megjegyezni, hogy a videó eredeti verziójának bal felső sarkában a „CGI (számítógéppel generált képanyag)” felirat látható.
Összehasonlítottuk a CGI-videót (balra) egy, az ISS-ről rögzített felvétellel a Földről (jobbra), és megállapítottuk, hogy a partvonal és a felhők formája is megegyezik, csak egy animált objektumot hozzáadtak az előbbihez (archivált link) :
A videó a YouTube-on és az ISS felvétele a Földről. A képernyőképek 2025. november 27-én készültek. A jelöléseket az AFP adta a képekhez.
Az AFP megkereste a CGI-videó készítőjét, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A NASA-t célzó félrevezető információk gyakoriak. Ebben a cikkben például azt az állítást cáfoltuk, miszerint egy űrruha fotója bizonyítja, hogy a holdra szállás hamis volt.
2025. november 17.
Magyar Péter, a Tisza párt vezetője és Orbán Viktor miniszterelnök fő kihívója a mesterséges intelligenciával generált tartalmak visszatérő célpontja. Ebben az összefüggésben 2025 októberében egy videó kezdett terjedni a Facebookon, amelyben Magyar látszólag szétver egy Orbán-kartonfigurát a színpadon. A felvételt azonban mesterséges intelligenciával manipulálták: az eredeti videóban az ellenzéki vezető félretette a kartonfigurát, nem pedig szétverte. A videót a kormánypárt, a Fidesz néhány hivatalos fiókja is megosztotta.
„Sík-hülye fazon. Na meg akik követik azok is” – olvasható egy magyar Facebook-videó leírása, ami a 2025. október 8-i közzététele óta már több mint 19 000 megtekintést ért el. A videón Magyar Péter látható egy színpadon, ahogyan ripityára tör egy Orbán Viktor miniszterelnököt ábrázoló kartonfigurát. A videónak több változata is terjed a neten, ebben a változatban egy férfi hangot hallani, aki egy afrikai közmondást idéz, aminek látszólag nincs köze a videóhoz, a videó más változataiban csak zajokat hallani.
A hamis videó a Facebookon és az X-en, 2025. november 13-án készített képernyőképek. A piros keresztet az AFP adta a képhez.
A hozzászólásokból azt látni, hogy sok felhasználó elhitte, hogy a videó valódi. „Beteg elme. Kezdetektől fogva ezt mondom” – írta például valaki. „Azért nagyon gáz ez az ember, nagyon elmentek nála otthonról. De hogy ezt megcsinálhatja... Senki nem tesz vele semmit?” – kommentálta valaki más.
Ugyanez a videó terjed az X-en is.
A videó szerepelt a 2025. október 13-i a Harcosok órája – azóta Józan ész névre átkeresztelt – podcast-sorozat egyik epizódjában is, amit a Fidesz kommunikációs igazgatója moderál, de ott egyértelműen jelezve volt, hogy a videó manipulált. Ugyanezen a napon a Fidesz parlamenti frakciójának hivatalos Facebook-oldala is megosztotta a klipet, de ott semmilyen módon nem jelezték, hogy az nem valódi.
Orbán támogatói, beleértve a kormány tagjait és magát a miniszterelnököt is, egyre gyakrabban használnak mesterséges intelligenciával generált tartalmakat az ellenzék támadására a 2026. áprilisi parlamenti választások előtt (itt archiválva).
Magyar is tett már közzé mesterséges intelligenciával generált tartalmakat a múltban, főleg azért, hogy viccet csináljon az ellenfeleiből, ahogyan azt ez a kép is illusztrálja, amelyen ő és Orbán láthatók hosszú hajjal.
A jelenleg a közösségi médiában terjedő videó is a mesterséges intelligenciával történő manipulálás világos jegyeit viseli magán. Az AFP megtalálta a kérdéses videó eredeti változatát Péter Magyar hivatalos YouTube-csatornáján. Az eredetiben látható, hogy a politikus egy kampányrendezvényen eltávolítja a színpadról Orbán kartonmását, de semmilyen módon nem rongálja meg vagy semmisíti meg azt. A figurát azért szerepeltette , mert Orbán nem vállal nyilvános vitát vele – ezt az ötletet a miniszterelnök több alkalommal is elutasította. Magyar országjárása több rendezvényére is magával vitte kellékként, néha például a Orbán kartonmásának sorolta, hogy szerinte milyen bűnei vannak a hatalomnak.
A videó eredete
Kulcsszavas kereséssel az AFP megtalálta az eredeti videót Péter Magyar YouTube-csatornáján (itt archiválva). A videó egy 2025. október 6-i élő közvetítés része volt, amely a Tisza-vezető „80 nap alatt Magyarország körül” kampányturnéjának bonyhádi állomását mutatta be.
A videó 1 perc 30 másodpercénél látható, hogy Péter Magyar eltávolítja a színpadról Viktor Orbán kartonfiguráját. “Úgy gondoltam, hogy a nemzeti gyásznapon legalább itt az ideje, hogy minden a helyére kerüljön, és ne rontsa tovább itt a levegőt a miniszterelnök úrnak a papírmaséja” – mondta a politikus, miután félretette a figurát, utalva október 6-ra, az aradi vértanúk emléknapjára.
A közösségi médiában terjedő manipulált változat azzal a jelenettel kezdődik, amikor Magyar már eltávolította a figurát, az utolsó néhány másodpercet visszafelé látjuk, ami azt a benyomást kelti, mintha a politikus éppen megragadná a makettet:
A hamis videó a Facebookon és az eredeti verzió a YouTube-on, 2025. november 13-án készített képernyőképek. A piros keresztet az AFP adta a képhez
Ezt követően a módosított videó azt mutatja, hogy Magyar szétveri Orbán kartonfiguráját, míg az eredeti verzióban egy sárga mellényt viselő szervező teszi félre a figurát.
A hamis videó a Facebookon és az eredeti verzió a YouTube-on, 2025. november 13-án készített képernyőképek. A piros keresztet az AFP adta a képhez
Az eredeti videóban Orbán-figurája másfél órával később, sötétedés után is ugyanazon a helyen hever, míg a félrevezető videóban azt látni, hogy még világos volt, amikor állítólag szétverték.
Az MI-manipuláció jelei
Számos vizuális jel utal arra, hogy a videót mesterséges intelligencia generálta, kezdve a kartonfigura megsemmisítése után keletkezett törmelék mennyiségével, amely aránytalanul nagy a papírfigura tényleges méretéhez képest. Emellett a videón az is látható, hogy több, rétegelt lemeznek tűnő darab esik ki a figurából, majd nagy fehér papírlapok.
A videó 4. másodpercében a figura keze villog, eltűnik, és egy pillanatra átalakul egy homályos fehér folttá a papírfigura feje mellett, majd a kéz újra megjelenik. Az ilyen vizuális hibák jellemzőek az AI által generált vagy manipulált videókra.
00:10-nél, amikor Magyar már majdnem befejezte Orbán makettjének szétverését, az utolsó darab „karton”, amit a kezében tart, textilszerűen lágynak tűnik, és fűrészpor hullik ki belőle, ahogyan lengeti.
A hamis videó egy része. 2025. november 13-i képernyőmentés
Érdemes megjegyezni, hogy míg a videó első két másodpercében, amely, mint korábban említettük, egy, az eredeti videóból vett és visszafelé lejátszott részlet, Magyarnak sötétszőke haja van, mint a valóságban, addig a manipulált változatban a haja hidrogénszőkére változik. Ez különösen nyilvánvaló, ha összehasonlítjuk egy nagyobb felbontású képkockával, amelyet hivatalos YouTube-élő közvetítéséből vettünk:
A hamis videó egyik képkockája és egy képkocka Peter Magyar YouTube-élő közvetítéséből. A képernyőképek 2025. november 14-én készültek
A videó hangja is manipuláció nyomait mutatja, például háromszor is hallani azt a zajt az eredeti videóból, ahol Magyar félreteszi az Orbán-figurát.
Nem ez az első alkalom, hogy az AFP Péter Magyart célzó, mesterséges intelligenciával generált dezinformációt azonosított. Ebben a tényellenőrzésben cáfoltuk azokat a hamis képeket, amelyeken azt látni, hogy Magyar a Hősök terén beszél október 23-án, de csak egy töredéknyi tömeg előtt a valódi eseményhez képest.
2025. november 10.
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának negyedik évében az online térben továbbra is terjednek azok a dezinformációs narratívák, amelyek célja a nyugati támogatás aláásása. Ebben az összefüggésben több nyelven, többek között magyarul is terjedni kezdett egy videó, melyen állítólag ukrán katonák tömeges megadását látni. A videó azzal az állítással terjed, hogy a nyugati megfigyelők nem ismerik el az ukrán hadsereg moráljának romlását, miközben az Oroszország ellen vívott háború egyre csak elhúzódik. De a valóságban a síró katonákat ábrázoló videót a Sora nevű mesterséges intelligencia programmal hozták létre. A program vízjele többször is látható a videóban, és a vizuális nyomok és a digitális hangelemzés is megerősíti, hogy az mesterséges intelligenciával készült.
„Te is támogatod Ukrajna győzelmét? Miért nem vagy a fronton?” – olvasható egy magyar nyelvű Facebook-videó leírásában, amit 2025. november 3. óta már több mint 800-szor osztottak meg.
A felvételeken síró katonákat látni egy sáros környezetben, akik közül néhányan az ukrán nemzeti színeket viselik az egyenruhájukon. A videóban kiabálás és sírás hallható, és egy hang azt mondja, hogy meg akarják adni magukat.
A klip ezután átvált a videót feltöltő férfire, aki azt mondja, hogy amíg egyes nemzetek fegyverekkel és pénzzel támogatják Ukrajnát, „ezek a katonák sírva vonulnak, nekik elegük van a harcból”. Ugyanez a felhasználó a videót TikTokra is feltöltötte.
A hamis videó magyarul a Facebookon és a TikTokon. A képernyőképek 2025. november 6-án készültek. Az AFP által hozzáadott áthúzások
A videó, melyen állítólag magukat megadó ukrán katonákat látni, más nyelveken is terjedni kezdett, többek között angolul, olaszul, bolgárul, románul és vietnámiul.
Ehhez hasonló videók más nyelveken, például szlovákul, csehül és lengyelül is megjelentek a közösségi médiában, ugyanezzel az állítással. Ezek a felvételek ugyanazt a vízjelet és közösségi média felhasználónevet tartalmazzák, mint a fenti változat.
Más, vizuálisan nagyon hasonló videók is megjelentek az interneten 2025 november elején, azzal az állítással, hogy azokon ukrán katonákat látni, ahogyan megadják magukat Pokrovszk város közelében. Ezeket a videókat a Lead Stories tényellenőrző szervezet már cáfolta (itt archiválva), és megállapították, hogy a videók az OpenAI Sora nevű szoftverével, mesterséges intelligenciával készültek.
Pokrovszk egy erődváros Ukrajna Donyeck régiójában, amely az ukrán hadsereg egyik fő utánpótlási útvonalán fekszik, és több mint egy éve Moszkva célkeresztjében van (itt archiválva). Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) háborúkutató intézet által közzétett harctéri térképek szerint az orosz erők egy átkaroló hadművelettel közelednek a város külvárosához. Pokrovszk elfoglalása jelentős propaganda-győzelem lenne a Kreml számára.
Oroszország elutasította az Egyesült Államok felhívását, hogy állítsa le támadásait Ukrajna ellen, és ehelyett folytatta a szárazföldi offenzívát.
De a közösségi médiában terjedő videó, amin melyen katonák látszólag megadják magukat, mesterséges intelligenciával készült. A videón a Sora vízjel látható, és a hangsáv digitális elemzése is kimutatta, hogy az mesterséges intelligenciával készült.
Mesterséges intelligenciával létrehozott videó
A videóban egy vízjel ugrál körbe a képernyőn: egy kis felhő szemekkel és a „Sora” felirattal.
A Sora az OpenAI szövegből-videó modellje, amely szöveges „ötleteket hiperreális mozgással és hanggal rendelkező videókká alakít át”.
A közösségi médiában terjedő hamis videó (balra) és az OpenAI Sora szöveg-videó modelljének nyitóoldala. A képernyőképek 2025. november 6-án készültek. A kék jelöléseket és a piros áthúzást az AFP adta a képhez
Van néhány árulkodó vizuális nyom a videóban, amely jellemző az AI-ra: az egyik korai képkockán egy katona sisakján egy kis bemélyedés látható.
A későbbi képkockákon a bemélyedés mélyebbé válik, és a sisakja egyre inkább egy védőszemüvegre kezd hasonlítani. A különböző tárgyak transzformálódása egymásba gyakori jelenség az AI által generált videókban.
Két képkocka a hamis videóból kivágva, amely ugyanazt az alakot mutatja, változó sisakkal
A háttérben látható néhány arc pedig elmosódottnak vagy természetellenesnek tűnik, amint az az alábbi nagyított képernyőképen látható:
A hamis videó egyik képkockájának a részlete. Az AFP által felnagyított arc. 2025. november 7-én készült képernyőkép
Az InviD-WeVerify tényellenőrző böngésző-kiterjesztésben elérhető Hiya audióelemző szoftver, és a Frauenhofer Intézet Deepfake Total programja is azt mutatták, hogy a videó hangsávja mesterséges intelligenciával készült. Az audiofájlok esetében az 50 százalékos érték már nagy bizonyosságot jelent abban, hogy a tartalom részben vagy egészében MI-vel készült.
A Hiya hangelemző eszköz az InVID tényellenőrző böngészőbővítményben (fent) és a Frauenhofer Intézet Deepfake Total hangelemző eszköze. A 2025. november 6-án készült képernyőképek
A klip eredete
A közösségi médiában terjedő videó legtöbb verziója a “muslim9090_” TikTok-felhasználónevet tartalmazza.
Ez a profil 2025. november 6-án már nem volt elérhető a videomegosztó oldalon, de a Google-ben a felhasználó néhány TikTok-videójának az indexelt változata még mindig megjelenik miniatűr előnézettel.
Ezek a klipet külsőre hasonlítanak a többi videóhoz, amik kapituláló katonákat mutatnak, de a kis előnézeti képből nem lehet megmondani, hogy ezeket is mesterséges intelligenciával készültek-e. Amikor rákerestünk a videók Google-ben megjelenő címére, további hasonló videók előnézeti képeit találtuk egy másik, már nem elérhető TikTok-fióktól, amelynek hasonló felhasználóneve volt: „wuslim06”.
A TikTok november 7-én e-mailben megerősítette az AFP-nek, hogy ezeket a felhasználókat az AI-vel generált tartalom használatára vonatkozó közösségi irányelveik megsértése miatt eltávolították.
Az AFP további tényellenőrzései az ukrajnai háborúval kapcsolatban itt találhatók.
2025. november 3.
A 2025. október 23-ai nemzeti ünnepen, az 1956-os forradalom évfordulóján a magyar kormánypárt, a Fidesz és fő kihívója, a Tisza párt is gyűléseket szervezett, hogy támogatottságukat demonstrálják a 2026. áprilisi választások előtt. Több tízezer ember gyűlt össze mindkét rendezvényen Budapesten, és mindkét párt azt állította, hogy az ő rendezvényük volt a nagyobb. Ebben a kontextusban kezdtek el terjedni a Facebookon azok a mesterséges intelligencia által generált képek, amelyek állítólag a Tisza vezetőjének, Magyar Péternek a beszédét mutatják egy körülbelül száz fős kis csoport előtt. Az eseményről készült fotók és videók, köztük az AFP felvételei is, azonban kétséget kizáróan bizonyítják, hogy ezek a képek hamisak. A képeken látható vizuális ellentmondások, valamint az AFP MI-felismerő eszköze is megerősítik, hogy a képeket mesterséges intelligencia segítségével hozták létre.
Több tízezer ember gyűlt össze Budapesten 2025. október 23-án, a nemzeti ünnepen két rivális politikai rendezvényen. A gyűlések mind a Fidesz, mind a Tisza számára az, hogy támogatókat szerezzenek a 2025 áprilisában esedékes parlamenti választások előtt (itt archiválva). Az gyűlések után mindkét párt vezető politikusa – a jelenlegi miniszterelnök, Orbán Viktor, és Magyar Péter is – azt állították, hogy az ő rendezvényükön voltak többen. Mindkét gyűlés egy felvonulással kezdődött, a Fidesz “Békemenet” elnevezésű rendezvénye a Kossuth téren, Orbán beszédével ért véget, a Tisza „Nemzeti Menete” pedig a Hősök terén Péter Magyar beszédével zárult.
Ezzel összefüggésben 2025. október 25-én egy kép jelent meg a kormánypárti Mediaworks médiakonszernhez tartozó regionális hírportálok Facebook-oldalain: a Fejér Online-on, a Vas Online-on, és a Bács-Kiskun Online-on. A képen Magyar Péter látható a Hősök terén, háttérben a Millenniumi Emlékművel, miközben az esőben néhány tucat ember előtt beszél. A kormánypárti média zászlóshajója, a Magyar Nemzet egy kissé eltérő változatot tett közzé a képből a Facebook-oldalán, ezen Magyar Péter ugyanott látható, de nagyjából olyan kétszáz ember hallgatja.
A hamis képek a Facebookon. A képernyőképek 2025. október 28-án készültek. Az AFP által hozzáadott áthúzás
Minden bejegyzés tartalmaz egy Magyar Péternek tulajdonított idézetet is, amely a Magyar Nemzet egyik cikkéből származik. A lap „a Tisza párt névtelen forrására” hivatkozva híreszteli, hogy az ellenzéki vezető állítólag elismerte, hogy tüntetése kudarcot vallott.
A kommentek között sok felhasználó vádolta a megyei lapokat hamis információk és propaganda terjesztésével. Más felhasználók viszont úgy tűnik, hogy elhitték, hogy a képek valósak. „Micsoda tömeg” – írta valaki ironikusan, míg egy másik felhasználó azt kommentálta, hogy „a Hősök tere túl nagy volt” Magyar Péternek.
Az AFP azonban megállapította, hogy a képek hamisak. Az AFP saját fotói az eseményről, helyszínen lévő tudósítónk beszámolója, valamint az összes többi nyilvánosan elérhető fotó, videó és beszámoló is azt mutatják, hogy lényegesen nagyobb tömeg hallgatta Péter Magyart. A közösségi médiában megosztott képeken látható vizuális ellentmondások mesterséges intelligenciára utalnak, és az AFP InVID eszköze is igazolta, hogy a képek mesterségesen generáltak.
Az esemény valódi fotói
Az AFP fotóadatbázisában böngészve azonnal találtunk olyan fotókat, amelyek Magyar Pétert mutatják 2025. október 23-án, amint a tömeghez beszél, és amelyek ellentmondanak a Facebook-bejegyzésekben szereplő fotóknak. Ez az AFP-fotó például hátulról mutatja a politikust, aki a színpadon áll, háttérben a téren és a szomszédos Andrássy úton álló tömeggel:
Magyar Péter, a Tisza (Tisztelet és Szabadság) ellenzéki párt vezetője beszél a a Hősök terén Budapest belvárosában 2025. október 23-án
Egy másik AFP-fotó Magyar Pétert egy másik szögből mutatja, háttérben a Millenniumi Emlékművel, ahogyan az online terjedő képeken is látható:
Magyar Péter, a Tisza (Tisztelet és Szabadság) ellenzéki párt vezetője beszél a a Hősök terén Budapest belvárosában 2025. október 23-án
Mindkét képen egyértelműen látszik, hogy lényegesen több ember volt jelen, mint amit a hamis Facebook-bejegyzések sugallnak. Egy, a Magyar Péter Facebook-oldalán közzétett, a tüntetést felülről ábrázoló kép is azt mutatja, hogy nagy tömeg gyűlt össze a téren. 2025. október 27-én egy külön bejegyzésben a tiszás politikus reagált a megyei lapok által közzétett képekre, amelyeket „hamisított képeknek” nevezett.
A mesterséges intelligencia nyomai
A közösségi médiában megjelent képeken a mesterséges intelligenciával létrehozott képekre jellemző anomáliák találhatók. Mindkét változatban épületeket látni a Millenniumi Emlékmű mögött a háttérben, de a valóságban ebből a szögből nem láthatók épületek a tér mögött:
A hamis képek egy részlete (bal) és a Hősök tere a Google Maps-en. 2025. október 28-án készült képernyőmentések
Az AFP tényellenőrző böngésző-bővítményének, az InVidnek a szintetikus képfelismerő eszköze is azt mutatta, hogy az online terjedő képek 95, illetve 98 százalékos valószínűséggel mesterséges intelligenciával készültek:
A képek az InVID böngészőbővítmény AI-felismerő eszközében. A képernyőképek 2025. október 28-án készültek
Orbán támogatói jelentős erőforrásokat fektettek be a mesterséges intelligenciába a jövő évi választások előtt (itt archiválva). Egy kormánypárti csoport több mint félmilliárd forintot költött a közösségi médiában Magyar Péterrel kapcsolatos, mesterséges intelligenciával generált tartalmak népszerűsítésére.
Az AFP több esetben is talált olyan videókat és képeket, amelyeket Orbán és szövetségesei tettek közzé, és amelyek valósághűnek tűnnek, de úgy tűnik, hogy mesterséges intelligenciával hozták őket létre, anélkül, hogy ezt egyértelműen jelölték volna.
Az AFP-nek nyilatkozó szakértők aggodalomkeltőnek tartják a mesterséges intelligencia által generált tartalmak elburjánzását Magyarországon.
„Még ha ki is van írva, hogy AI (mesterséges intelligencia) generálta, és tele van látható glitch-ekkel, egyesek elhiszik, mert érzelmileg hat rájuk” – mondta Aczél Petra kommunikációkutató az AFP-nek 2025. szeptember 8-án adott interjúban az ilyen jellegű tartalmakról.
2025. október 22.
Amikor 2025. október 17-én megérkezett az Egyesült Államokba, hogy találkozzon Donald Trump elnökkel, Zelenszkijt amerikai és ukrán tisztségviselők és katonatisztek fogadták, ellentétben azzal az online terjedő hamis állítással, ami szerint csak a saját repülőgépe személyzete üdvözölte az ukrán elnököt. Az AFP ellenőrizte a képeket, és azonosította azokat a tisztviselőket és katonatiszteket, akik fogadták Zelenszkijt, amikor leszállt a repülőgépről.
„Zelenszkijt senki nem várta Washingtonban ezért a kollégáit állította ki, hogy fogadják. Még a pilótát is” – olvasható egy magyar Facebook-videó leírásában, amit Bohár Dániel tett közzé 2025. október 17-én. A bejegyzést azóta több mint 900-szor osztották meg.
Deák Dániel szintén megosztotta a videót rajta a következő felirattal: „Megalázó. Zelenszkijt reptéri alkalmazottak fogadták a reptéren a washingtoni találkozó előtt. Még a pilótáját is kiállította, hogy kezet foghasson valakivel”. Ez a poszt több mint 1200 megosztást ért el. Mindkét felhasználó tagja a Megafon kormánypárti tartalomgyártó csoportnak, és mindketten terjesztettek már olyan információkat, amelyekről az AFP bebizonyította, hogy hamisak voltak (lásd például itt és itt).
Már a harmadik éve tart Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök továbbra is az online dezinformáció egyik fő célpontja, amelyek célja a politikus hiteltelenítése és az Ukrajnának nyújtott támogatás aláásása.
2025. október 17-én Donald Trump amerikai elnök Washingtonban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, miután Trump érdeklődést mutatott az ukrán drónok és a nagy hatótávolságú amerikai Tomahawk rakéták cseréjére vonatkozó javaslat iránt. A találkozóra egy nappal azután került sor, hogy Trump beleegyezett egy új csúcstalálkozóba Vlagyimir Putyin orosz elnökkel (itt archiválva). Az orosz–amerikai csúcstalálkozóra a tervek szerint Budapesten került volna sor, de a csúcstalálkozóra vonatkozó terveket Trump azóta félretette, mivel azt mondta, hogy nem akar egy "elpazarolt" találkozót (itt archiválva).
A videó a hamis leírással magyarul a Facebookon. A képernyőmentések 2025. október 22-én készültek. A piros áthúzásokat az AFP adta a képhez
Az Origo online portál, amely rendszeresen terjeszt hamis és félrevezető információkat (lásd itt és itt), szintén beszámolt az eseményről, a következő félrevezető címmel: „Ez már szánalmas! Senki nem várta Washingtonban Zelenszkijt”.
Ugyanez a videó Zelenszkijről, amelyen a hamis cikkek és posztok szerint azt látni, ahogyan a „saját stábjával rendezett üdvözlő ceremóniát magának” a repülőből kiszállva, több nyelven is terjedni kezdett már, többek között németül és angolul.
Az AFP nyomozása azonban kiderítette, hogy Zelenszkijt az amerikai és ukrán delegációk tisztviselői fogadták, valamint azt is, hogy a két egyenruhás férfi a videón nem Zelenszkij repülőgépének személyzetéhez tartozott, hanem amerikai és ukrán katonatisztek voltak.
Kik láthatóak a videón?
Az eredeti videót Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalos X-fiókján tették közzé 2025. október 16-án (itt archiválva). A videón azt látni, ahogyan Zelenszkij kezet fog négy emberrel, miután leszállt a repülőgépről.
Fordított képkeresések és a videó képkockáinak az AFP archívumában található képekkel összehasonlítása segítségével tényellenőrző csapatunk kiderítette, hogy az első személy, akivel Zelenszkij kezet fogott a felvételen, Abigail Jones, az Egyesült Államok ideiglenes protokollfőnöke volt.
Az interneten terjedő videó egy képkockája (balra) és az AFP fotójának egy része, amelyen Abigail Jones, az amerikai külügyminisztérium megbízott protokollfőnöke látható. A képernyőképek 2025. október 20-án készültek.
A videón a Jones jobb oldalán álló személyAndrij Jermak, Zelenszkij kabinetfőnöke, aki még az ukrán elnök előtt utazott Washingtonba egy delegációval, hogy amerikai politikusokkal és fegyvergyártókkal találkozzon (itt és itt archiválva). Ezen a videón, amelyet Zelenszkij 2025. október 18-án tett közzé Washingtonból az X-en, Jermak az ukrán elnök mellett ül (itt archiválva).
A harmadik személy, aki a videón kezet fog Zelenszkijjel, az ukrán nagykövet az Egyesült Államokban, Olha Sztefanisja (itt archiválva). Ő is megjelenik a fent említett videón is.
Az első katonai egyenruhás férfi, aki üdvözli Zelenszkijt, az amerikai légierő egy ezredese, amit az AFP washingtoni irodája is megerősített. Ugyanez a férfi ismét látható Zelenszkij mögött a videón, valamint az ukrán elnök hivatalának képein is:
Az interneten terjedő videó egyik képkockája (bal), és az ukrán elnöki hivatal képe. A képernyőmentések 2025. október 20-án készültek. A kék jelölést az AFP adta a képhez
Bár az AFP nem tudta teljes kétséget kizáróan azonosítani a személyazonosságát, az egyenruhája nagyon hasonló azokhoz, amelyeket a magas rangú tisztek viselnek, ahogyan az az amerikai légierő honlapján (itt archiválva) is látható.
Részlet a képből, amelyen a Zelenszkij érkezésekor a repülőtéren jelen lévő egyenruhás férfit látni (balra) és a légierő magas rangú tisztjei az amerikai légierő honlapján. A 2025. október 20-án készült képernyőképek
Az egyenruhája megegyezik azzal a leírással is, amely az amerikai légierő hivatalos “Iránymutatás a légierő személyzetének öltözködéséről és megjelenéséről” című kiadványban található (itt archiválva).
A videóban látható katonai egyenruhás férfi (balra) és az amerikai légierő katonáinak jelvényeire és szalagjaira vonatkozó hivatalos utasítás (forrás: US Department of Air Force). A képernyőképek 2025. október 21-én készültek.
A mellkasán látható színes csíkok kitüntetések, és szalagok, amelyek az adott katona által végrehajtott küldetésekre emlékeztetnek (itt archiválva).
Az amerikai ezredes mellett, világoskék egyenruhában, névtábláján egy kis ukrán zászlóval Borisz Kremenecskij vezérőrnagy áll, az ukrán védelmi attasé az Egyesült Államokban (itt archiválva). Számos félrevezető bejegyzés és cikk őt azonosítja Zelenszkij pilótája”-ként. Ez a kép, amelyet a washingtoni ukrán nagykövetség hivatalos Facebook-oldala osztott meg, 2025 júniusában egy, a nagykövetségen tartott fogadáson mutatja Kremenecskij (itt archiválva).
Borisz Kremenecskij Zelenszkij érkezésekor az ukrán elnöki hivatal átadó képén (balra) és az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetségén tartott rendezvényen. Képernyőfelvételek 2025. október 20.
Feszült találkozó Trump és Zelenszkij között
Zelenszkij abban a reményben utazott Washingtonba, hogy az Egyesült Államok egyértelmű döntést hoz a Tomahawk rakéták szállításáról, figyelembe véve Trump növekvő frusztrációját Putyin iránt, miután az alaszkai csúcstalálkozó nem hozott áttörést (itt archiválva).
A találkozó során azonban Donald Trump azt mondta az ukrán elnöknek, hogy inkább kössön megállapodást Oroszországgal. Trump kijelentése, aki ismét a háború gyors lezárásra fókuszál, hideg zuhany volt Kijev számára, akik abban reménykedtek, hogy Tomahawk rakétákat kaphatnak Washingtontól. Zelenszkij, aki kijelentette, hogy kész részt venni az - időközben lemondott - Putyin és Trump közötti, Ukrajnáról szóló budapesti csúcstalálkozón, de kizárta a területi engedményeket.
Az AFP további tényellenőrzései az ukrajnai háborúról itt találhatók.
2025. szeptember 25.
Izraeli források szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök 2025. szeptember 15-én, egy Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel tartott találkozó során, aggodalmát fejezte ki az egyiptomi haderő állítólagos “csapatösszevonásai” miatt a Sínai-félszigeten. Az amerikai tisztviselő azért látogatott Izraelbe, hogy kifejezze Washington támogatását az izraeli hadsereg a rákövetkező napon kezdődő legújabb gázai hadművelete előtt. Ezzel összefüggésben a közösségi médiában több nyelven, többek között magyarul is elterjedt egy videó, amelyen a Gázát délről határoló Egyiptom zászlaját viselő katonai járművek láthatók, és amelyhez az a állítás társul, hogy azon egyiptomi csapatösszevonásokat látni a gázai határ közelében. A kérdéses videó azonban 2020-ból származik, és egy hadgyakorlatot ábrázol; nincs közvetlen kapcsolat a régióban jelenleg uralkodó helyzettel.
„Egyiptom felduzzasztotta hadseregét az izraeli határon! Újabb háborús feszültség a láthatáron!” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amely 2025. szeptember 22-i közzététele óta több mint 290 megosztást és 105 ezer megtekintést ért el. A bejegyzéshez egy 27 másodperces videót csatoltak arab nyelvű hangalámondással, amelyen különböző, egyiptomi zászlóval ellátott katonai járműveket látni egy sivatagi környezetben.
A hamis leírással ellátott videó a Facebookon. A képernyőkép 2025. szeptember 23-án készült. Az áthúzást az AFP adta a képhez
Ugyanez a videó, azzal az állítással, hogy azon az állítólagos legutóbbi egyiptomi csapatmozgásokat látni, angol és francia nyelven is terjed az X közösségi média platformon.
Tömegével kezdtek menekülni a palesztinok Gáza városából, miután 2025. szeptember 16-án Izrael megkezdte legújabb hadjáratát a Gázai övezet legnagyobb városában, megfogadva, hogy megsemmisíti a térségben működő militáns Hamász szervezetet. A katonai akció megkezdése előtti napon Marco Rubio amerikai külügyminiszter meglátogatta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, és megígérte, hogy az Egyesült Államok támogatni fogja Izraelt azon céljának végrehajtásában, hogy felszámolják a Hamászt Gázában (itt archiválva).
Az izraeli média 2025. szeptember 20-án névtelen izraeli és amerikai tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy a találkozó során Netanjahu felvetette egy állítólagos egyiptomi katonai csapatösszevonás problémáját a Sínai-félszigeten (itt archiválva). Egyiptom és Izrael a múltban többször is háborúban állt egymással, de egy 1978-as, az Egyesült Államok által közvetített békeszerződés aláírása óta békés a két ország viszonya (itt és itt archiválva). A békeszerződés korlátozza bizonyos katonai felszerelések Sínai-félszigeten való telepítését Izrael jóváhagyása nélkül.
A békeszerződés részeként Egyiptom volt az első arab ország, amely elismerte Izrael államot, de a közelmúlt eseményei próbára tették az izraeli-egyiptomi kapcsolatokat: 2025. szeptember 9-én egy izraeli támadás a militáns palesztin Hamász szervezet hat tagját ölte meg az Egyesült Államok szövetségesének számító Katar fővárosában, Dohában. Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök is részt vett az arab és muszlim vezetők dohai rendkívüli csúcstalálkozóján, ahol arra figyelmeztetett, hogy az ilyen cselekmények veszélyeztetik a már meglévő és jövőbeli békeszerződéseket is a régióban (itt archiválva), és az incidenst „izraeli agressziónak” nevezte (itt archiválva).
A közösségi médiában jelenleg terjedő videó azonban egyik eseményhez sem kapcsolódik. Az AFP megállapította, hogy a klip egy 2020 januárjában közzétett videó része, amely egy egyiptomi katonai gyakorlatot mutat be.
A videó egy 2020-as katonai gyakorlatot mutat be
Egy fordított videókeresés és a Google „Erről a képről” funkciójának segítségével az AFP megállapította, hogy ugyanez a videó már 2020 óta elérhető az interneten. Egy 2020 januárjában közzétettX-bejegyzés a videót a „Qadir-2020” nevű egyiptomi hadgyakorlatként azonosítja.
Az AFP egy arabul beszélő újságírója lefordította a videó szövegét, amely így szól: „Az északi katonai régió egységei a stratégiai hódítási terv keretében emelték a készültségi szintjüket, az összehangoltságukat, a járművek és páncélozott járművek ellenőrzését, rakodását, valamint a tankerekkel és vasúton történő mozgásukat a műveleti területeikre...”. A szöveg egy szó szerinti idézet az egyiptomi védelmi minisztérium2020. január 12-i sajtóközleményéből, amelyben „Kadir 2020” hadgyakorlatról adtak hírt (itt archiválva).
A sajtóközleményben nem említik Izraelt, Gázát vagy a Sínai-félszigetet. A hadgyakorlat helyszínére csak homályosan utalnak: „a Földközi-tenger partvidékét” említik, valamint a “Földközi-tenger és a Vörös-tenger hadszíntérét” a tengeri hadgyakorlatok esetében.
Az AFP megállapította, hogy a közösségi médiában jelenleg terjedő 27 másodperces videó egy hosszabb, 5:53 perces videóból származik, amelyet az egyiptomi „fegyveres erők katonai szóvivőjének” hivatalos Facebook-oldalán osztottak meg (itt archiválva).
A hamis leírással ellátott videó, valamint az Kadir 2020 gyakorlatról szóló videó az Egyiptomi Fegyveres Erők szóvivőjének Facebook-oldalán. A képernyőképek 2025. szeptember 23-án készültek. Az áthúzást az AFP adta a képhez
A hamis kontextussal terjedő rövidebb klip az eredeti videó 2:10 és 2:37 közötti részének felel meg.
A videóban látható helyszínek többsége túl általános ahhoz, hogy földrajzi helymeghatározáshoz használható legyen, de egy ponton egy nagy kapu látható arab felirattal. Fordított képkeresés segítségével gyorsan ki lehet deríteni, hogy ez a Mohamed Naguib katonai bázis bejárata, ahogyan az az egyiptomi elnöki hivatal egy 2017-es, a bázis létrehozásáról szóló hivatalos sajtóközleményében is látható (itt archiválva).
A Mohamed Naguib katonai bázisról készült videó (balra) és képek az egyiptomi elnökség honlapján. A bázis kapuját kékkel jelölte az AFP. A képernyőképek 2025. szeptember 23-án készültek
A katonai bázis Észak-Egyiptomban, a Földközi-tenger közelében fekvő el-Hammam városában található, körülbelül 500 kilométerre Gázától. A 2020-as katonai gyakorlatról szóló sajtóközlemény is említi ezt a bázist: „... a parancsnoksági és irányítási műveleteket a Mohamed Naguib katonai bázis előretolt műveleti központjából végzik”.
A katonai bázis elhelyezkedése a Google Maps-en. 2025. szeptember 23-án készült felvétel
Bár az AFP nem tudja cáfolni vagy ellenőrizni az egyiptomi csapatok mozgásával kapcsolatos állításokat, kétségtelenül megállapítható, hogy a kérdéses videó több éves, és nincs köze a jelenlegi eseményekhez.
Nem ez az első alkalom, hogy az Kadir-2020 katonai gyakorlat felvételei hamis leírással kezdenek terjedni az interneten. 2024-ben az AFP már cáfolta azokat az állításokat, amelyek egy a hadgyakorlatról készült videóról azt állítottak, hogy azon azt látni, ahogyan az egyiptomi hadsereg felvonul a rafai határátkelő közelében egy izraeli támadást követően.
2025. szeptember 15.
Lengyelország 2025. szeptember 9-én lelőtt a légterét megsértő több drónt is, amelyek a lengyel kormány állítása szerint orosz eredetűek voltak. Az interneten több európai nyelven – köztük magyarul is – elterjedt egy grafikon, amely látszólag azt mutatja, hogy a lengyelek többsége Ukrajnát okolja az incidensért. Az AFP kiderítette, hogy a grafikont egy lengyel kutatóintézet jelentéséből vették, majd félreérthető módon tálalták az interneten. Az alapítvány elmondta, hogy a grafikonon a közösségi médiában megjelenő kommentek elemzéséből származó adatokat látni, és az nem értelmezhető közvélemény-kutatásként. Egy későbbi elemzés ugyanettől az alapítványtól több olyan kommentet talált, amik Oroszországot okolták a drónincidensért. Moszkva tagadta, hogy bármi köze lenne a drónok behatolásához Lengyelországba.
„A lengyelek Ukrajnát okolják a Lengyelországot becsapó drónokért” – olvasható azokban a 2025. szeptember 10-én megosztott magyar nyelvű Facebook- és Telegram-bejegyzésekben, amelyek szerint a lengyel lakosság 38 százaléka Ukrajnát okolta a 2025. szeptember 9-i éjszakai drónincidensért, míg csupán 34 százalékuk teszi felelőssé Oroszországot.
A félrevezető állítás magyarul a Facebookon és a Telegrammon. A képernyőkép 2025. szeptember 12-én készült. A sárga áthúzást az AFP adta a képhez
Az egyik legkorábbi olyan poszt, amely ugyanazt a grafikont tartalmazza, mint az egyik magyar poszt, egy 2025. szeptember 10-én közzétett orosz nyelvű Telegram-bejegyzés volt, amely már több mint 430 000 megtekintést ért el.
A félrevezető állítás oroszul a Telegrammon. A képernyőkép 2025. szeptember 12-én készült. A sárga áthúzást az AFP adta a képhez
Ugyanez a grafikon ugyanezzel az állítással német, francia, bolgár, görög és spanyol nyelven is terjedni kezdett már. A legtöbb bejegyzés tartalmazza vagy magát a grafikont, vagy annak tartalmát szöveges formában.
A grafikon szövege lengyelül így hangzik: „A dróncsapásért való felelősség – százalékos telítettség a kommentekben (2025. szeptember 9–10.) Ukrajna – 38%; Oroszország – 34%; lengyel kormány – 15%; média – 8%; NATO és a Nyugat – 5%”.
Lengyelország sürgős tanácskozásra hívta össze NATO-szövetségeseit, miután bejelentette, hogy orosz drónok repültek be lengyel légtérbe egy Ukrajna elleni támadás során 2025. szeptember 9-én éjjel. Lengyelország légterét 19 alkalommal sértették meg, és legkevesebb három drónt lőttek le, miután Varsó és szövetségesei harci repülőgépeket küldtek a levegőbe (itt archiválva).
A drónok behatolására három és fél évvel azután került sor, hogy Oroszország teljeskörű invánziót indított Ukrajna ellen, Lengyelország „példátlan” az ország, a NATO és az Európai Unió ellen irányuló támadásnak minősítette az esetet.
Moszkva tagadta, hogy célba vette volna az országot. Lengyelország Ukrajna egyik fő támogatója, már több mint egymillió ukrán menekültet fogadott be, és kulcsfontosságú tranzitpontja a nyugati humanitárius és katonai segélyeknek Kijev számára. Az orosz média azonnal különböző (egymásnak is ellentmondó) narratívákat kezdett terjeszteni a drónincidensről, többek között olyan összeesküvés-elméleteket, amelyek szerint Lengyelország vagy Ukrajna rendezte meg a támadást (itt archiválva).
Az AFP megállapította, hogy a közösségi médiában jelenleg megosztott grafikon szintén félrevezető.
A jelentést készítő lengyel kutatóintézet, a Res Futura megerősítette, hogy az adatok a közösségi médiában megjelent nyilvános kommentek elemzéséből származnak, és „soha nem volt azt a szándék, hogy azokat a lengyel közvélemény reprezentatív felmérésének tekintsék”.
Az eredeti adatok
Az AFP megtalálta a Res Futura, egy „információbiztonság és digitális adatvédelem területén kutatással, elemzéssel és tanácsadással foglalkozó” lengyel szervezet eredeti jelentését (itt ls itt archiválva).
A félrevezető bejegyzésekben idézett százalékok tényleg megtalálhatók a Res Futura 2025. szeptember 10-i, „Különleges jelentés” című blogbejegyzésében.
A jelentés megjegyzi, hogy „az orosz drónok lengyel területre mért támadását azonnal felhasználták egy szervezett információs és pszichológiai (PSYOPS) kampány katalizátoraként”, majd hozzáteszi, hogy „a lengyel közösségi média tartalomelemzése magas sűrűségű, ismétlődő narratívákat jelez, amelyek inkább összehangolt akciókra utalnak, nem pedig spontán polgári reakciókra”.
A Res Futura 179 ezer Facebook-, X-, YouTube- és Instagram-bejegyzés elemzett, és az egyik visszatérő narratíva a hozzászólásokban az volt, hogy a drónokat „Ukrajna provokációjaként” küldték. Ez a narratíva az elemzett tartalom 38 százalékában jelent meg. A félrevezető bejegyzések ezt az adatot értelmezik félre, amikor tévesen azt állítják, hogy a lengyelek 38 százaléka “Ukrajnát hibáztatja” a légtérsértésért.
A jelentés azt is megjegyzi, hogy a drónincidenssel kapcsolatos narratívák terjesztésének valószínűleg az a célja, hogy „éket verjenek Lengyelország és Ukrajna közé”, és „zűrzavart és polarizációt keltsenek”.
Az Ukrajna elleni orosz támadás után Lengyelországban talált drónok egy térképen
Félreértelmezett elemzés
A Res Futura 2025. szeptember 12-én az AFP-nek küldött e-mailben megerősítette, hogy „az Ön által hivatkozott jelentés nem reprezentatív felmérés a lengyel közvéleményről, és soha nem is volt az a célja”, hozzátéve, hogy „a Res Futura nem végez közvélemény-kutatásokat”.
A szervezet kifejtette, hogy a jelentés „azt mutatja, hogy milyen vélemények jelentek meg és milyen mértékben a lengyel nyelvű közösségi médiában, amelyet egy adott időszakban figyeltünk, nem pedig a lengyel közvélemény tényleges véleményét. Helytelen ezeket az adatokat reprezentatív közvélemény-kutatásként kezelni”.
A Res Futura szeptember 11-én közzétett újabb jelentésében azt találta, hogy a közösségi médiában elemzett kommentek 41 százaléka Oroszországot, 24 százaléka pedig Ukrajnát okolta a drónokért (itt archiválva).
A szervezet elmondta az AFP-nek, hogy ez egy független, későbbi időszakban végzett, az elsőtől független kutatás volt. „Munkánk során rendszeresen figyelemmel kísérjük az online viták dinamikáját, ezért publikálunk frissítéseket és új jelentéseket, amelyek tükrözik a vizsgált információs környezet változásait” – mondta a szervezet egy szóvivője.
Közvélemény-kutatások Ukrajnáról
A lengyel IBRiS kutatóintézet 2025 júniusában végzettreprezentatív közvélemény-kutatása szerint a lengyelek valamivel több mint fele (52 százalék) úgy véli, hogy Lengyelországnak támogatnia kell Ukrajnát Oroszország inváziója után, de csak valamivel több mint az egyharmaduk (35 százalék) támogatja, hogy folytatassák a Kijev gazdasági támogatását (itt archiválva).
A közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a lengyelek többsége szerint Ukrajnának béketárgyalásokat kellene kezdenie, de kizárólag abban az esetben, ha biztonsági garanciákat kapnak a NATO-tól. Viszont mindössze 37 százalékuk mondta azt, hogy támogatja Ukrajna NATO-csatlakozását, és csak 35 százalékuk támogatja az ország EU-csatlakozását.
Az Európai Bizottság Eurobarométer tavaszi jelentése szerint az EU polgárainak többsége továbbra is támogatja Ukrajnát és az Oroszország elleni szankciókat.
2025. augusztus 19.
Norvégia, annak ellenére, hogy jelentős olajtermelő ország, a megújuló energiaforrások arányát tekintve Európa élvonalába tartozik. Ezzel összefüggésben a közösségi média felhasználó több kontinensen is egy olyan képet kezdtek el terjeszteni, amelyen állítólag egy önellátó, „úszó üvegház” látható Norvégiában, amely „egyetlen önfenntartó, körforgásos ökoszisztémában egyesíti a mezőgazdaságot, az akvakultúrát, a sótalanítást és a megújuló energiát”. Az AFP azonban kiderítette, hogy a képet a Google AI generálta, ráadásul Norvégia Klíma- és Környezetvédelmi Minisztériuma szerint nem létezik ilyen projekt az országban.
„Norvég mérnökök indították útjára az Ocean Bloomot, egy úttörő, lebegő üvegház platformot, amely egyetlen önfenntartó, körforgásos ökoszisztémában egyesíti a mezőgazdaságot, az akvakultúrát, a sótalanítást és a megújuló energiát” – áll egy magyar Facebook-bejegyzésben, amelyet 2025. július 16. óta több mint 600-szor osztottak meg. A bejegyzés szerint az „innovatív rendszer” ötvözi a „klímaszabályozott, talajmentes gazdálkodást az akvakultúrával”, teljes mértékben megújuló energiával működik, és a tengervizet édesvízzé alakítja.
Norvégia nemzetközi elismerést kapott az éghajlati válságra adott zöld megoldásaiért, annak ellenére, hogy jelentős olajtermelő ország. Az OECD profilja szerint a norvég „Európa és az OECD-térség leginkább dekarbonizált energiaszektora” elsősorban a vízenergia-hasznosításnak köszönhető, azonban még mindig így is viszonylag magas az üvegházhatású gázok kibocsátása az országban (itt archiválva).
2024-ben Norvégia lett az első ország a világon, ahol az elektromos járművek száma meghaladta a benzinüzeműekét (itt archiválva).
A hamis állítás magyarul a Facebookon. A képernyőkép 2025. augusztus 18-án készült. A vörös áthúzást az AFP adta a képhez
A Facebook-bejegyzés aközben kezdett a magyar felhasználók között terjedni, hogy a mezőgazdasági szektor éppen komoly kihívásokkal szembesül. Az idei év eddig rekordszárazságot hozott Magyarországon – más európai országokhoz hasonlóan –, ami potenciálisan hatalmas gazdasági károkat okozhat (itt,itt és itt archiválva).
Környezetvédelmi szakértők olyan megoldásokat javasolnak, mint az esővíz visszatartására szolgáló rendszerek és a vetésforgó okosabb tervezése (itt archiválva).
Néhány magyar felhasználó elutasítólag reagált a bejegyzésben felvázolt elképzelést, azt állítva, hogy „a talajban termesztett növények több tápanyagot tartalmaznak”, míg mások inkább támogatták azt: „Legalább megoldásokat keresnek, és nem csak csodára várnak” – írta egy felhasználó.
Néhányan szkeptikusan álltak a rendszer megvalósíthatóságához: „A napfény elegendő energiát biztosít? Norvégiában? Hát…” Mások viszont dicsérték Norvégia technológiai fejlődését: „Száz évvel előttünk járnak.”
Az állítólagos „úszó üvegház” képét hasonló állításokkal kíséretében több nyelven, többek között angolul és németül is megosztották a közösségi médiában.
Az AFP azonban nem talált bizonyítékot arra, hogy a Facebook-bejegyzésekben ábrázolt üvegház tényleg létezne. Sikerült kideríteni, hogy az interneten terjedő képet a Google mesterséges intelligenciája generálta. A Norvégia Klíma- és Környezetvédelmi Minisztériuma megerősítette az AFP kérdésére, hogy az országnak nincs “úszó üvegház” projektje.
Az állítást a Snopes is cáfolta már egy július 24-i cikkében (archivált link).
Norvégia cáfolja az üvegházra vonatkozó állítást
Norvégia Klíma- és Környezetvédelmi Minisztériuma az AFP-nek azt nyilatkozta, hogy az Ocean Bloommal kapcsolatos állítások „hamisak” (archivált link).
„Norvégiában nincs ilyen projekt, és nincs ilyen néven bejegyzett, ezen a területen működő vállalat sem” – írta Kari Asheim, a minisztérium sajtótitkára 2025. augusztus 6-án küldött e-mailben. Asheim azt is elmondta, hogy a képek „mesterséges intelligenciával generáltnak tűnnek, és az ilyen tartalmakra jellemző vizuális ellentmondásokat tartalmaznak”.
A kép közelebbi vizsgálata azt mutatja, hogy az üvegházban látható három alak arca torz, és a középső férfi keze megnyúltnak tűnik.
Pillanatképek a mesterséges intelligenciával készült képről, néhány vizuális ellentmondással, amelyeket az AFP nagyítóval emelt ki
Pillanatkép a mesterséges intelligenciával készült képről, néhány vizuális ellentmondással, amelyeket az AFP nagyítóval emelt ki
Egy fordított kereséssel sikerült kideríteni, hogy a képet július 7-én töltötték fel a Forest Hunts nevű Facebook-oldalra, amely más, szintén mesterséges intelligenciával készítettnek tűnő képeket is rendszeresen megoszt (archivált link).
A Google „Erről a képről…” funkciója szerint a képet mesterséges intelligencia generálta.
2025. augusztus 6-án készült képernyőkép a Google oldaláról, amely jelzi, hogy a kép mesterséges intelligencia segítségével készült
Megújuló technológiák
Tehát, ahogyan fentebb kifejtettük, a közösségi médiában említett konkrét szerkezet puszta kitaláció, de az abban említett egyes technológiák közül sok valóban létezik. A napenergia az egyik leggyorsabban fejlődő megújuló energiaforrás, amelyben a napfényt közvetlenül hőenergiaként hasznosítják vagy villamos energiává alakítják (itt archiválva).
Egy másik említett technológia a sótalanítás, amely a sós vizet (tengervizet) ivóvízzé alakítja (itt archiválva). A norvég Flocean cég a világ „első nagy léptékű tengeralatti sótalanító üzemén” dolgozik, amely 2026-ban kezdi meg az ivóvíz-termelést (itt és itt archiválva).
2013-ban egy holland mérnök napenergiával működő sótalanító rendszert fejlesztett ki Dubaiban (itt archiválva).
A hidroponika a növények tápanyagban gazdag vízben történő termesztését jelenti, ilyen farmok kereskedelmi léptékben már az 1950-es évek óta működnek világszerte (itt archiválva). A technológia lehetővé teszi a terméketlen talajú területeken való gazdálkodást és magasabb terméshozamot biztosít, de a kezdeti költségek magasabbak, mint a hagyományos mezőgazdaságban (itt archiválva).
2025. augusztus 18.
Magyarország sűrű vasúti hálózattal rendelkezik, amely a kritikusok szerint évek óta alulfinanszírozott és elhanyagolt, mivel a kormány inkább az autópályák bővítését részesíti előnyben. Ebben az összefüggésben kezdett el terjedni egy mesterséges intelligenciával készült videó a közösségi médiában, aminek alapjául egy 2023-as budapesti vonattűzről készült fotó szolgált. A klip leírásához pedig egy olyan, 2025 márciusi vasúti tűzeset részleteit használták fel, ami semmilyen módon nem kapcsolódik a videón látottakhoz. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megerősítette, hogy a virális videó hamis.
„Balatonfüred. Minden rendben, csak kigyulladt a Székesfehérvárra tartó vonat” – olvasható egy magyar Facebook-videó leírása. A videó 2025. augusztus 13. óta több mint 585 ezer megtekintést és 1100 megosztást ért el. A videón egy régebbi dízelmozdony látható, amely sűrű füstöt eregetve halad a vasúti síneken. Több tűzoltó látható a vonat körül, és legalább egyikük a vonat előtt sétál.
A hamis videó a Facebookon. A képernyőkép 2025. augusztus 14-én készült. A vörös keresztet az AFP adta hozzá
A bejegyzéshez fűzött kommentek közül sok a kormányt bírálja: „Remélem, tele volt Fidesz-szavazókkal” – írta valaki, Viktor Orbán miniszterelnök pártjának támogatóira célozva. „Lázár egy bohóc” – kommentelte egy másik felhasználó, aki Lázár János építési és közlekedési miniszterre utalt. Mások viszont rámutattak, hogy a videó valószínűleg mesterséges intelligenciával készült.
A Magyar Államvasutak (MÁV) késéseiről, üzemzavarairól és tűzeseteiről szóló legutóbbi hírek rendre politikai vitákat váltanak ki az országban (itt, itt és itt archiválva). Bár Magyarország sűrű vasúthálózattal rendelkezik, a kritikusok szerint az évtizedek óta tartó alulfinanszírozás és elhanyagolás nem marad következmények nélkül, mivel elsőbbséget élvezett az ország autópályáinak bővítése (itt archiválva).
Magyar Péter, a fő ellenzéki párt, a Tisza vezetője szerint a kormány a felelős a MÁV problémáiért. Válaszul Lázár János közlekedési miniszter azt állította, hogy a magyar vasutak azért nem kapnak finanszírozást az Európai Központi Banktól, mert „Tisza Párt rátámadt a magyar vasútra” (itt és itt archiválva).
A közösségi médiában terjedő videó azonban mesterséges intelligenciával készült, egy 2023-as, a posztban említett vasútvonaltól független vasúti tűzesetet ábrázoló fotó alapján. Ezt megerősítette az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, és a videón látható vizuális elemek is ezt bizonyítják.
2025 márciusában egy másik vonat tényleg kigyulladt a hamis bejegyzésekben említett helyen, azonban a márciusi eset jelentősen eltért a közösségi médiában terjedő videóban látható jelenetektől.
A videó egy 2023-as fotó alapján készült
A videó első képkockáján végzett fordított képkeresés segítségével az AFP több, 2023. július 26-án közzétett hírt is talált egy kigyulladt mozdonyról Budapesten.
Az Iho.hu vasúti közlekedési hírportál egyik cikke arról számolt be, hogy egy 70-es évekbeli klasszikus dízelmozdony kigyulladt Kőbánya-Kispest és a Kőbánya alsó állomások között (itt archiválva). A cikk tartalmaz egy vasúti térképet is, amelyen pontosan mutatja a baleset helyszínét is.
Az Iho.hu cikkében szerepel egy olvasói fotó az eseményről, amely nagyon hasonlít a virális videó első képkockájához, de a tűzoltók más pozícióban láthatóak rajta.
A képkereső segítségével találtunk egy másik cikket is (itt archiválva) az eseményről egy budapesti híroldalon. A cikkben egy kissé eltérő fotó látható, amely azonban megegyezik a videó első képkockájával, beleértve a tűzoltók arcának kikockázását is.
A hamis videó a Facebookon (balra) és az eredeti fotó a 2023-as cikkből (jobbra) A képernyőképek 2025. augusztus 14-én készültek. A vörös áthúzást az AFP adta a képhez
A virális videón látható jelenetek ellentmondanak a valós eseményről szóló híradásoknak; a 2023-as cikkek szerint a vonat nem volt mozgásban, amikor a tűzoltók megérkeztek. Egy szemtanú a Telex hírportálnak elmondta, hogy az utasok először azt vették észre, hogy a vonat hirtelen megállt, majd égett szagot éreztek, majd végül füstöt is láttak (itt archiválva).
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatalos Facebook-oldalán közzétett egy videót a mentésről 2023-ban, amelyen a „418 130” azonosítószámú, füstölő mozdony látható, amint mozdulatlanul áll a síneken (itt archiválva).
Az AFP kérdésére Mukics Dániel tűzoltó alezredes (itt archiválva), az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője megerősítette, hogy a jelenleg terjedő videó nem valós.
„Az Ön által megküldött Facebook-linkeken valótlan, mesterséges intelligenciával készített videó látható. A videó minősége, valamint az azon látható súlyos munkavédelmi hiba – amely szerint a tűzoltók a közlekedő vonat előtt sétálnak – egyértelműen kizárja annak valódiságát. A tűzoltókat az elmúlt napokban ilyen esethez nem riasztották” – írta Mukics az AFP-nek egy 2025. augusztus 13-án küldött e-mailben, hozzátéve, hogy az utóbbi időben megnőtt a tűzoltókkal kapcsolatos “kamuposztok” száma.
A videó mesterséges intelligencia jegyeit viseli
További vizuális nyom is megerősíti, hogy a videót mesterséges intelligenciával hozták létre: az eredeti képen szereplő „M-START” felirat „H-5I4R7” formában jelenik meg a videóban.
Az eredeti fotón nem szereplő tűzoltók más sisakot viselnek, és a mozgó vonat megérinti az egyik tűzoltót, aki előtte sétál, de ő mintha mi sem történt volna, megy tovább, amint az az alábbi képernyőképeken is látható:
A hamis videó különböző képkockáinak montázsa, amelyek vizuális nyomokat mutatnak. A képernyőképek 2025. augusztus 14-én készültek. Az AFP által hozzáadott jelölések
Kigyulladt vonatok, késések Magyarországon
A Facebookon terjedő bejegyzések szerint a videón azt látni, ahogyan “kigyulladt a Székesfehérvárra tartó vonat mozdonya Balatonfüreden”.
Rákeresve erre az eseményre az AFP megállapította, hogy 2025. március 15-én tényleg jelentettek egy tűzesetet a kérdéses helyszínről, de ott a háttér és a vonat típusa teljesen más, mint a virális videón (itt archiválva).
A legutóbbi Magyarországon kigyulladt vonatról szóló hír 2025. augusztus 9-i, és Aszófő közelében történt, ahol egy InterCity mozdony gyulladt ki, a tüzet a mozdonyvezetőnek sikerült eloltania (itt archiválva).
Ezek az esetek nem egyedülállóak: a hvg.hu tavaly nyáron 40 nap alatt öt vonattűzről számolt be (itt archiválva). A MÁV-ot gyakori késések is sújtják, a társaság nemrég bevezette a jegyárak részleges visszatérítését az ilyen esetekben, hogy ezzel enyhítsék az utasok panaszait (itt archiválva).
2025. augusztus 11.
Magyar Péter, aki a jövő évi parlamenti választásokon Orbán Viktor fő kihívójának ígérkezik, az elmúlt hetekben az országjárásra indult, hogy népszerűsítse a Tisza Pártot. 2025 augusztusának elején, az országjárás szarvasi állomása után terjedni kezdett a közösségi médiában egy videó, amelyen Magyar látható, amint azt mondja a tömegnek, hogy ha most lennének választások, a Fidesz kétharmados többséggel nyerne. A rendezvényről készült teljes videófelvételek azonban azt mutatják, hogy nyelvbotlásról volt szó, és Magyar azonnal kijavította magát, hogy a Tiszá-ra gondolt, mint egy hipotetikus választás lehetséges győztesére. A teljes felvételen Magyar még viccel is azzal, hogy egyesek ki fogják ragadni a szavait a kontextusból.
“‘Ha ma lennének a választások, kétharmaddal győzne a Fidesz’ - Magyar Péter” – olvasható egy, a közmédia hírműsorának, a Hiradónak a Facebook-oldalán megosztott képen. A 2025. augusztus 5-i bejegyzést már több mint 70 ember osztotta meg.
A bejegyzés alatt a hirado.hu egy cikkét is megtalálni a kommentek között, amelyben ugyanez az állítás szerepel. A cikkben forrásként Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatójának egy Facebook-bejegyzését jelölik meg.
Menczer egy nagyjából 4 másodperces Facebook-videót tett közzé, amiben Magyar Pétert látni egy csoport ember előtt, ahogyan azt mondja: “Ha ma lennének a választások. Szerintem ma már mindenki tudja, kétharmaddal győzne a Fidesz”. Menczer a következő kommentárral osztotta meg a videót: “Rendkívüli! Igazat mondott.”
A félrevezető videóklipet több hírportál is közzétette, többek között az Origo, anélkül, hogy utaltak volna a kijelentés tényleges kontextusára. A közösségi médiában egy másik szögből felvett, kissé lelassított változat is terjed, ami ugyanezt a jelenetet mutatja.
A félrevezető idézet a közösségi médiában. A képernyőmentések 2025. augusztus 7-én készültek. A sárga jelöléseket az AFP adta a képhez
A jelentet más, kormánybarát politikai kommentátorok is megosztották, például Deák Dániel a Megafon Központ tagja, de az ő változata hosszabb, és egyértelműen kiderül, hogy nyelvbotlásról volt szó, amit Deák freudi elszólásként értékelt – azaz, egy olyan bakiként, amikor valaki akaratlanul kimondja, amit valójában gondol.
A idézet valódi kontextusa
Magyar Péter nemrégiben újabb országjárásra indult, hogy népszerűsítse pártját a 2026-os választások előtt (itt archiválva). A politikus Facebook-oldalára feltöltött utolsó néhány élő közvetítésből könnyen megállapítható, hogy a kontextusból kiragadott videóklip Szarvas városában, a Holt-Körös partján készült.. A videó hosszabb verziójában többször is látni a folyót és a város egyik nevezetességét, a Millenniumi emlékművet.
Az eseményről készült élő videó 2025. augusztus 5-én délelőtt indult Magyar Péter Facebook-oldalán (itt archiválva). Az eseményről szintén élőben közvetített, egy másik szögből a Kontroll.hu híroldal, amelynek a felelős kiadója Magyar Márton, a politikus testvére (archiválva itt és itt).
A Facebook élő videóban 29:59 környékén , a Kontroll YouTube-videójában pedig 40:37 környékén látható a félrevezető klippekben szereplő jelenet: “Ha ma lennének a választások, szerintem ezt mindenki tudja, kétharmaddal győzne a Fidesz. A Fidesz? A Tisza! Na, örülök, hogy lesz valami, amit kivághatnak. Szóval: a Tisza.”
A videó egyértelműen mutatja, hogy nyelvbotlásról volt szó, és hogy Magyar és a közönség is nevetett a hibán.
Aktuális közvélemény-kutatások
Több közelmúltbeli közvélemény-kutatás szerint a Tisza párt vezet a Fidesz-KDNP kormánypárt előtt. 2025. augusztus 1-jén a Republikon Intézet a biztosan szavazók körében a Tisza támogatottságát 43, a Fidesz-KDNP-ét 34 százalékra mérte. Június 18-án aMedián szerint a Tisza 15 százalékponttal vezetett a Fidesz előtt.
Elemzők szerint a Tisza párt jelenti a legnagyobb veszélyt Orbán Viktor hatalmára azóta, hogy 2010-ben ismét miniszterelnök lett (itt archiválva).
Júniusban Orbán azt állította, hogy a Tisza előnyét mérő „baloldali” közvélemény-kutatások hamisak, és hogy a kormánypárt előnye „stabil” (itt archiválva). A kormánypárti Századvég Intézet júniusi felmérése szerint a Fidesz a listás szavazatok 44 százalékát, Tisza pedig 39 százalékát kapná.
Nem csak az ellentmondó adatok miatt nehéz megállapítani, hogy hogyan alakulna a parlament összetétele egy hipotetikus választáson, a magyar választási rendszerben a parlamenti székekből 93-ról döntenek a pártlistákra leadott szavazatok, 106 pedig egyéni mandátum, amiről az adott választókerület szavazói döntenek (itt archiválva).
Ezért a pártok népszerűségét nem lehet egy az egyben lefordítani a parlamenti székek számára. A 2022-es választásokon a Fidesz-KDNP a listás szavazatok 54,13 százalékával a parlamenti helyek 68 százalékát szerezte, és így ért el kétharmados többséget (itt archiválva).
Európában egyre gyakrabban terjednek el a bevándorlással kapcsolatos hamis és félrevezető állítások, nem függetlenül attól, hogy az Európai Unió egyes tagállamaiban növekvő ellenállást tapasztalni a nemzeti és a regionális bevándorlás-politikával szemben. Legutóbb például a magyar közösségi médiában megjelent posztok félreértelmeztek egy, a szomszédos Ausztriáról szóló jelentést, amely szerint 2024-ben a menedékjogot megkapók körülbelül kétharmada „írás-olvasási felzárkóztatásra szorult”. A dokumentumot a bejegyzések félreértelmezték, és tévesen azt sugallták, hogy az országban az összes bevándorló kétharmada – azaz körülbelül 1,22 millió ember – írástudatlan, holott valójában a jelentésben a 2024-ben menedékjogot megkapók körülbelül egyharmadáról, azaz nagyjából 7300 főről volt szó. A tanulmány szerzői és független szakértők szerint a bejegyzések túlságosan leegyszerűsítették az írástudatlanság fogalmát, egyes bevándorlók ugyanis még még nem beszélnek németül, de ez nem jelenti automatikusan, hogy analfabéták lennének.
„Egy friss felmérés szerint az Ausztriában élő migránsok kétharmada analfabéta. Ez érdekes, hiszen amikor volt a migrációs válság, akkor a balliberális oldalon azt mondták, hogy itt agysebészek érkeznek, és az a baj, hogy továbbmennek. Hát úgy tűnik, hogy ebben sem volt igazuk.” – fogalmazott Deák Dániel, a Megafon Központ tartalomgyártója egy 2025. július 22-i Facebook-videóban.
A videó eddig több mint 26 000 megtekintést és 113 megosztást ért el. Az Orbán Viktor közösségi média szócsövének tekintett Megafon Központ 2020 óta terjeszti a kormány narratíváját (itt archiválva).
„Az Ausztriában élő bevándorlók jelentős része iskolázatlan analfabéta, akik nemhogy németül, de saját anyanyelvükön sem tudnak írni-olvasni” – írta Deák a hozzászólások között és megosztotta a közmédia egy cikkét is, amelynek címe: „Analfabéta az Ausztriában élő migránsok kétharmada, derül ki egy felmérésből”.
A magyar kormány álláspontja hivatalosan is a “migránsmentesség” és a bevándorlásellenes üzenetek a kormányzati narratíva központi elemét képezik (itt archiválva). A Migration Policy Center olasz kutatóintézet Magyarországot általánosságban “tranzitország”-ként, nem pedig “célország”-ként definiálja bevándorlási szempontból (itt archiválva).
Az AFP hasonló, bevándorlóellenes félrevezető információkat már itt és itt is cáfolt.
A félrevezető állítás a Facebookon. A képernyőmentések 2025. július 25-én készültek. A sárga áthúzást az AFP adta a képhez.
A közmédia hírportálja, a Hirado.hu is félreérthetően tálalta a történetet a Facebookon. A közmédia bejegyzését 2025. július 22-i megjelenése óta több mint 90-szer osztották meg.
Sok kommentelő bevándorlásellenes véleményt fogalmazott meg a félrevezető posztok alatt. „Ezek patológusok! Nagyon jól tudnak bánni a bárddal, baltával, bozótvágóval, késsel és szikével. Akik tudnak írni, azok Kalasnyikov-golyókkal írnak, írtanak” – olvasható az egyik hozzászólás. Valaki más pedig a következőt kommentelte: „A szokásos, a migránsok és a barna bőrűek átlagos IQ-ja 50.”
A félrevezető bejegyzések azonban tévesen miutattak be egy 2024-es, az ausztriai menedékkérőkről szóló jelentést.
Miről szólt a jelentés?
Egy kulcsszavas Google-kereséssel sikerült megtalálni az állítás eredetét, az Osztrák Integrációs Alap (ÖIF), egy osztrák kormányzati alap jelentését (archív linkek itt és itt).
A szervezet honlapja szerint az ÖIF „Ausztria egész területén különböző nyelvi szinteken német nyelvvizsgákat tart, és a folyamatos minőségbiztosítás érdekében értékeli a német integrációs tanfolyamokat”.
A félrevezető bejegyzésekben hivatkozott éves „Statisztikai évkönyv – Migráció és integráció” című jelentést 2025 júliusában tették közzé.
A bevezetőben Franz Wolf, az ÖIF igazgatója így fogalmazott: „Az oktatási hiányosságokkal küzdő menekültek aránya 2015 és 2024 között folyamatosan emelkedett. 2024-ben a menedékjogra vagy kiegészítő védelemre jogosultak mintegy kétharmada szorult írás-olvasás oktatásra, utóbbiak mintegy fele (44 százalék) a saját anyanyelvén is.”
Ebben a bekezdésben Wolf arról ír, hogy a formális oktatás hiánya hogyan jelenthet kihívást az integráció szempontjából.
A félrevezető állítások erre a mondatra vezethetők vissza. A képernyőkép 2025. július 25-én készült. A kék jelölést az AFP adta hozzá
Az ÖIF jelentéséből ezt a bekezdést számokra lefordítva azt kapjuk, hogy tavaly Ausztriába körülbelül 16 000 menedékjogra jogosult ember szorult „írás-olvasás oktatásra”, közülük körülbelül 7300 volt teljesen írástudatlan.
A hivatalos statisztikák szerint 2024-ben Ausztriában körülbelül 17 000 ember kapott menedékjogot, további 7 700 fő pedig kiegészítő védelmet, mert származási országukban veszély fenyegette őket, beleértve a kivégzés lehetőségét is.
Thomas Pohn, az ÖIF kommunikációs vezetője 2025. július 23-án az AFP-nek küldött e-mailben kifejtette, hogy kétféle írástudási igényt különböztetnek meg: „Elsődleges írástudatlanok azok az emberek, akik nem tanultak meg írni és olvasni anyanyelvükön, vagy csak nagyon korlátozott mértékben”. Emellett vannak „az úgynevezett másodlagos írástanulók, akik egy másik írásrendszerben – például arab betűkkel – tudnak írni és olvasni, de még nem sajátították el a latin írásrendszert”.
A szóvivő hozzátette, hogy „2024-ben a menedékjogot vagy kiegészítő védelmet élvezők 66%-ának volt írástudási igénye. Ez azt jelenti, hogy írástudási tanfolyamokra volt szükségük, de ez nem jelenti automatikusan a teljes írástudatlanságot. Ezek közül 44% nem tudott írni-olvasni az anyanyelvén sem, vagyis elsődlegesen írástudatlanok voltak”.
Pohn az AFP-nek elmondta, hogy ezek a számok csak a 2024-ben menedékjogot vagy kiegészítő védelmet kapott személyekre vonatkoznak, de a 2023-as és 2022-es arányok hasonlóak.
Az ÖIF jelentéseit gyakran félreértelmezik az interneten. 2023-ban közzétettek egy nyilatkozatot (itt archiválva) „Tényellenőrzés: Fókuszban a menekültek írástudási igényei” címmel, amelyben tisztázták a témával kapcsolatos gyakori tévhiteket. A nyilatkozatban kifejtették, hogy az Ausztriában menedékjogot kérők többsége olyan országokból érkezett, mint Szíria, Irak és Afganisztán, és sokan közülük nem tanultak még latin betűvel írt nyelveket, például angolt vagy franciát.
Írás-olvasási készségek az osztrák bevándorlók körében
Az Ausztriában élő bevándorlók többsége más európai országokból származik és nem menedékkérőként érkezett az országba. Az Osztrák Statisztikai Hivatal adatai szerint (itt archiválva) 2025 januárjában 1 855 419 fő Ausztriában élő ember nem az országban született. Állampolgárság szerint a legnagyobb csoportot a németek (239 452), a románok (155 715), a törökök (124 788), a szerbek (122 459) és a magyarok (112 376) alkották.
Az AFP felvette a kapcsolatot a Linzi Oktatási Fejlesztési Intézettel, egy nonprofit szervezettel, amely „Alapfokú oktatás és írástudás” néven írástudási programot kínál (itt és itt archiválva).
Sonja Muckenhuber, az intézet igazgatója 2025. július 23-án e-mailben felhívta az AFP figyelmét egy 2022–2023-ban végzett „PIAAC: Felnőttek készségeinek felmérése” (itt archiválva) című felmérésre. A PIAAC egy olyan OECD-felmérés, amit Magyarországon is elvégeztek (itt archiválva).
A 16 és 65 év közötti emberek körében végzett reprezentatív felmérés megállapította, hogy „Ausztriában körülbelül 1,7 millió ember rendelkezik alacsony írástudási készségekkel”, ami azt jelenti, hogy az írástudási készségszint szerint az első vagy az első alatti szintbe tartoznak. Közülük körülbelül 890 000-en nem Ausztriában születtek (beleértve a német állampolgárokat is), ami azt jelenti, hogy az országban élő összes külföldi állampolgár 56 százaléka alacsony írástudási készségekkel rendelkezik.
„Ezek azonban korántsem írástudatlan emberek jelent, ha ez alatt azt értjük, hogy valaki egyáltalán nem tud írni-olvasni, hanem olyanokat is, akik például nem tudják értelmezni egy gyógyszer csomagolásban található betegtájékoztatót. Ők mind az első vagy annál alacsonyabb írás-olvasási szintbe tartoznak” – mondta Muckenhuber az AFP-nek.
A felmérés az első szint alatt azokat az embereket határozza meg, akik „mondatszinten képesek feldolgozni egy szöveg jelentését és megítélni egy mondat értelmét; egyszerű bekezdéseket olvasni és két alternatíva közül a megfelelő szót kiválasztani; nagyon rövid szövegekből származó információk alapján egyszerű és egyértelmű kérdésekre válaszolni (egy szóval vagy számmal)”.
Az első szinten lévő embereket a felmérés úgy definiálja, mint akik „egy oldalon képesek megtalálni az egyes információkat; weboldalon képesek megtalálni a linkeket; képesek azonosítani a releváns szövegrészeket, ha azok kifejezetten meg vannak említve; képesek felismerni a mondatok vagy rövid szövegek jelentését, valamint egy lista vagy több szakasz felépítését egy oldalon”.
A felmérés hozzátette, hogy a teszteket német nyelven végezték, így a nyelvet nem beszélő külföldiek anyanyelvükön való jártasságuk ellenére is alacsony pontszámot érhetnek el.
