2025. december 19.
Németországban és Franciaországban az elmúlt években több halálos támadás is történt karácsonyi vásárokon. A támadások és az azok megelőzésére hozott biztonsági intézkedések fokozták a migránsokkal szembeni ellenszenvet a közösségi médiában, ahol a felhasználók a menekülteket és menedékkérőket okolták az eseményekért. 2025 decemberében a közösségi médiában az az állítás kezdett el terjedni, hogy migránsok vették körül az osztrák főváros, Bécs egyik karácsonyi vásárát, és dzsihádra szólítottak fel. Az állításhoz egy videó is tartozik, amelyen tüntetők vonulnak el a vásár bejárata előtt. De a valóságban a felvételen egy békés felvonulást látni, amely a palesztin szolidaritás nemzetközi napját ünnepelte. A rendőrség és szemtanúk szerint a tüntetők nem jelentettek veszélyt a vásár látogatóira.
“Iszlamisták vették körbe a bécsi karácsonyi vásárt! Néhány napja meg a bécsi Fogadalmi templomra tűztek palesztin zászlót! Ez már nagyon durva! Ébresztő, Európa!” – olvasható egy, a Facebookon megosztott videó leírása, amelyet több mint 4000 felhasználó osztott meg, és több mint másfél millióan nézték meg 2025. december 5-i közzététele óta. A videón a bécsi városháza előtti karácsonyi vásár bejárata előtt menetelő embereket látni.
A félrevezető állítás magyar nyelven a Facebookon. A képernyőmentések 2025. december 18-án készültek. A narancssárga jelölést az AFP adta a képhez
A videóban Szarvas Szilveszter kormánypárti közösségi média-tartalomkészítő és médiaszemélyiség azt mondja: „Iszlamisták vették körbe a bécsi karácsonyi vásárt, megzavarva és provokálva ezzel minket, keresztényeket. Mindez azután történt, hogy a bécsi Fogadalmi Templom két tornyára kitűzték a palesztin zászlót. A szemünk előtt zajlik Európa erőszakos elfoglalása.” A videóban ezután a 19. századi neogótikus bécsi nevezetességre, a Fogadalmi templomra kitűzött palesztin zászlókat látni, majd ismét a tüntetőket.
A félrevezető állítás magyar nyelven a Facebookon. A képernyőmentések 2025. december 18-án készültek. A narancssárga jelölést az AFP adta a képhez
A kormánypárti Mandiner sajtótermék és más közösségi média felhasználók is megosztották a tüntető tömegről készült videót a Facebookon, a következő szöveggel: „Iszlamisták vették körbe a karácsonyi vásárt Bécsben, dzsihádra szólítottak fel.”
Hasonló bejegyzések már görög, román, cseh, szlovák és angol nyelven is terjedni kezdtek.
Az angol posztban azt is állították, hogy „a tüntetők radikális módon körülvették a Rathausplatz standjait, a helyiek szétszéledtek, a családok elmenekültek az ünnepségről”.
A bejegyzés a 2024 decemberi támadásra is visszautal a németországi Magdeburgban, ahol egy autó belehajtott a tömegbe, hat ember meghalt és több százan megsérültek.
De a jelenleg a közösségi médiában terjedő videó valójában egy 2025. november 29-i, Bécsben tartott palesztinbarát tüntetést mutat. A tüntetők elhaladtak a bécsi karácsonyi vásár bejárata előtt, de nem „vették körül azt”. A szemtanúk és a helyi rendőrség is megerősítette az AFP kérdésére, hogy a vásáron nem történt semmi rendkívüli. Ismeretlenek tényleg kitűztek palesztin zászlókat a Fogadalmi templomra, amit az egyházmegye „politikai cselekménynek” minősített és elítélt.
Szolidaritási tüntetés a palesztinokkal
Fordított képkeresés és kulcsszavas internetes keresés segítségével az AFP megállapította, hogy a bejegyzésekben használt videó egy2025. november 29-ipalesztinbarát tüntetést ábrázol, amely az ENSZ Palesztin Nép Szolidaritásának Nemzetközi Napját megünneplő európai szintű eseménysorozat része volt.
A bécsi tüntetés nem kapott széles körű médiafigyelmet, de egy AFP-újságíró tanúja volt az eseménynek. „Sok embert láttam palesztin zászlókkal és olyan szlogenekkel ellátott táblákkal, mint például ‘Szabad Palesztinát’. Az emberek a bécsi Ringstrasse mentén vonultak” – mondta, utalva a város történelmi központját körülvevő sugárútra.
A virális videó több eleme is egybevág a tüntetés szervezőinek és résztvevőinek közösségi médiában megosztott anyagaival, az esemény hivatalos videójával, és a helyi média híradásaival.
Például egy Instagram-bejegyzésben a karácsonyi vásár bejáratánál elhaladó tüntetőket látni, hasonló szögből, de kissé távolabbról.
A vírusként terjedő poszt képernyőképe (balra) és a tiltakozásban részt vevő egyik csoport, a Palästina Solidarität Österreich Instagram-posztjának képernyőképe összehasonlítása. A képernyőmentés 2025. december 9-én készült, az áthúzást és a kiemeléseket az AFP adta a képhez
A félrevezető posztokban, a közösségi médiában megosztott felvételeken, és a híradásokban is feltűnik egy nagy fehér szövet, amin kézzel írt szövegeket látni. A fehér szövetről a közösségi médiában közzétett bejegyzés szerint az aktivisták "40 000 Izrael által meggyilkolt palesztin nevét" írták a lapokra, majd a november 29-i tüntetésen végigvitték azokat Bécs központjában.
A virális bejegyzés cseh nyelven (balra) és az Instagramon közzétett videóban látható kézzel írt anyag, amelyet öt, a tiltakozáson részt vevő palesztinbarát csoport is közzétett. A képernyőmentés 2025. december 9-én készült, az áthúzást és a kiemeléseket az AFP adta a képhez
Az Instagram-videó alatt egy felhasználó így emlékezett vissza a piac mellett elhaladó menetre: „Újabb csodálatos esemény Bécsben, nagyon klassz volt, ahogy elhaladtunk a Rathausplatz karácsonyi vásár mellett, és több ezer ember látott minket.” A felhasználó nem válaszolt az AFP által 2025. december 9-én neki küldött kérdésekre.
Az egyik résztvevő kommentje a közösségi médiában
A menet a vásár mellett vonult el, nem vette körbe azt
A tüntetés weboldala szerint a demonstráció 2025. november 29-én helyi idő szerint délután 2 órakor indult a Platz der Menschenrechten (az Emberi jogok terén), és délután 4 órakor érkezett meg az Európai Unió Házához a Börseplatzon. A weboldalon található térkép vázolta az útvonalat.
A tüntetés weboldalán közzétett menetútvonal térképének 2025. december 10-i képernyőmentése. A sárga jelölést az AFP adta a képhez
A bécsi rendőrség szerint a tüntetők kissé eltérő útvonalat választottak, és a következő utcákon vonultak céljuk felé: Babenbergerstraße – Burgring – Dr.-Karl-Renner-Ring – Universitätsring – Schottenring. Több intézmény és látnivaló mellett is elhaladtak, köztük a városháza és a karácsonyi vásár mellett.
„A karácsonyi vásár környékén a járókelők és a tüntetés résztvevői röviden összetalálkoztak. Ez incidensek nélkül zajlott le” – írta Irina Steirer, a bécsi rendőrség szóvivője egy 2025. december 10-i e-mailben az AFP-nek.
Salih Okuroğlu, az Anadolu Agency bécsi tudósítója az AFP-nek elmondta, hogy részt vett ezen és más palesztinbarát tüntetéseken az elmúlt hónapokban. Elmondta, hogy nem volt tanúja „a karácsonyi vásárra való behatolási vagy körülzárási kísérleteknek, sem pedig hasonló incidenseknek. Összességében elmondhatom, hogy a bécsi tüntetések túlnyomórészt békésen zajlottak” – írta az AFP-nek 2025. december 10-én küldött e-mailben.
Követelések és skandálások
Az esemény weboldala több mint 50 részt vevő csoportot sorol fel, amelyek politikai céljai és programjai széles skálán mozognak – a palesztinbaráttól a feminista, antikolonialista, radikális baloldali és kommunista irányzatokig.
A weboldal szerint a tüntetők követelései között szerepelt a gázai és ciszjordániai gyilkolások befejezése, a gázai humanitárius segélyek akadálytalan áramlása, valamint az, hogy az EU és Ausztria szankcionálja Izraelt. A félrevezető közösségi média bejegyzésekben szereplő „iszlamista dzsihád” vagy muszlim állam alapítása nem szerepel a követelések között.
A tüntetés során skandált szlogenek pontos meghatározása érdekében az AFP megnézte a tüntetésről készült videókat az esemény weboldalán és a résztvevők által feltöltött közösségi média posztokat. A tüntetésen előforduló szlogenek között szerepelt például a „Freiheit für Palästina” (Szabadságot Palesztinának), „Boycott Israel” (Bojkottáljuk Izraelt), „End the Occupation” (Vessünk véget a megszállásnak) vagy éppen a „Revolution” (Forradalom) kifejezések.
„Nem hallottam olyan szlogeneket, mint »iszlám dzsihád« vagy »muszlim állam alapítása« sem ezen, sem más, Bécsben általam tudósított tüntetésen” – mondta Okuroğlu az AFP-nek.
A Britannica Enciklopédia szerint a „dzsihád” kifejezést gyakran tévesen szent háborúként fordítják. A muszlimok háromféle „küzdelmet” jelölnek vele: az egyén belső küzdelmét a hitének megélése érdekében, a jó muszlim társadalom felépítésére irányuló szélesebb körű erőfeszítéseket, valamint az iszlám védelmét, szükség esetén erőszakkal.
Néhány közösségi média felhasználó feltehetően összekeverhette a dzsihád jelentését a forradalommal, amely szlogen a virálisan terjedő videóklipben is elhangzik. Okuroğlu azonban rámutatott, hogy „a »forradalom« valóban egy olyan szlogen, amelyet gyakran használnak a baloldali ifjúsági csoportok, beleértve a szocialista [és] kommunista csoportokat is, amelyek szintén részt vettek ezen a felvonuláson”.
Videók és fotók bizonyítják, hogy egy Revolution nevű csoport csatlakozott a tüntetéshez, amint azt például az alábbi, a török hírügynökség újságírója által készített fénykép is mutatja. A transzparensen látható, hogy a csoport tagjai „szabad, többnemzetiségű, szocialista Palesztinát” követelnek. A csoport nem válaszolt az AFP 2025. december 8-án és 9-én e-mailben és Instagramon küldött kérdéseire.
Az Anadolu Agency bécsi tudósítója, Salih Okuroğlu által 2025. november 29-én, a bécsi tüntetésen készített fénykép képernyőképe. Az képernyőmentés 2025. december 10-én készült, a sárga jelölést az AFP adta a képhez
Zászlók a Fogadalmi templomon
Az osztrák közszolgálati műsorszolgáltató ORF szerint a Fogadalmi templom tornyain lévő két palesztin zászlót a felvonulás estéjén vették észre. A hatóságok nem tudják pontosan, hogy a tüntetők hogyan és mikor másztak fel a tornyokra, hogy kitűzzék a zászlókat, de feltételezik, hogy a tüntetés során.
A zászlókat végül 2025. december 2-án daruval eltávolították. A bécsi érsekség elítélte a tettet, amit „a templom politikai kihasználásának” neveztek, és közölték, hogy vizsgálják a jogi lépések megtételének lehetőségét.
Karácsonyi vásári támadások Németországban
Az elmúlt évtizedben Németországban és Franciaországban több támadás is történt karácsonyi vásárokon, amelyek közül a leghalálosabb 2016. december 19-én a Berlin Breitscheidplatz téren történt. Egy tunéziai férfi teherautóval belehajtott a vásárlátogatókba, 12 embert megölve és több mint 70-et megsebesítve. A támadó iszlamista volt, ami sokkolta az országot és heves vitát váltott ki a közbiztonságról és a migrációról.
A legutóbbi támadás 2024. december 20-án történt Magdeburgban, amikor egy szaúdi férfi SUV-jával belehajtott a karácsonyi vásár látogatói közé, hat embert megölve és legalább 299-et megsebesítve.
Az AFP egyéb, a bevándorlással kapcsolatos cikkeit itt találja.
2025. december 8.
Németországban az elmúlt években történt halálos kimenetelű támadások után szüntelenül folyik a vita a karácsonyi vásárok biztonságáról. Ez azonban több olyan alaptalan állítás elterjedéséhez is vezetett már az interneten, mint amilyen az a videó, amin állítólag „migránsokat” látni, akik „megrohamoznak egy karácsonyi vásárt Németországban”. Vagy az a másik videó, amely állítólag iszlamistákat mutat, akik „2025-ben Hamburgban tüntetnek egy karácsonyi vásár ellen”. De mindkét állítás pontatlan. Az első videót 2024. december 8-án Essenben rögzítették, és az egykori szíriai elnök, Bassár el-Aszad rezsimjének bukását ünneplő embereket látni rajta. A hatóságok szerint az esemény incidensek nélkül zajlott le. A második videó 2024 októberéből származik, és egy vitatott iszlamista szervezet tüntetését mutatja, amelyet azóta Németországban betiltottak. A második videó rögzítésekor nem voltak nyitva karácsonyi vásárok.
„Migránsok ostromolták a karácsonyi vásárokat Németországban, azt kiabálva, hogy »Allahu Akbar«” – írta egy magyar felhasználó a Facebookon egy videóhoz, amelyen szíriai zászlókat lengető emberek vonulnak át egy karácsonyi vásáron. Ugyanez a videó holland nyelven is terjedni kezdett már a közösségi médiában, ugyanezzel a félrevezető állítással.
A Facebookon megjelent, félrevezető állítást tartalmazó videó magyar nyelven. Képernyőkép készítése: 2025. december 3
De a videó a valóságban egy békés felvonulást ábrázol, ami az Asszad-rezsim bukását ünnepelte több mint 10 évnyi polgárháború után Szíriában. A száműzött szíriaiak és szimpatizánsaik 2024. december 8-án spontán tüntetéseket tartottak Németország-szerte, hogy megünnepeljék az eseményt. A Németország nyugati felében fekvő Essen városában körülbelül 11 ezer ember gyűlt össze a rezsim bukása után, és a tüntetésre menet elhaladtak a vasútállomás előtti helyi karácsonyi vásár mellett. 2024-ben közel egymillió szíriai élt Németországban, ők alkotják Európa legnagyobb szír közösségét.
Egy másik videó, amin állítólag egy német karácsonyi vásárt látni, szintén terjedni kezdett magyar nyelven a közösségi médiában: a bejegyzés szerint utóbbi videó – amely a 2025. november 29-i közzététele óta több mint 45 000 megtekintést ért el – „iszlamista bevándorlókat” mutat, akik “2025-ben a hamburgi karácsonyi vásáron tüntetnek”. A videón egy csoport ember látható zászlókkal és táblákkal, akik arabul skandálnak az utcán.
A hamis állítást tartalmazó videó a Facebookon. A képernyőfelvétel 2025. december 3-án készült
De ez a videó egyáltalán nem kapcsolódik a karácsonyi vásárokhoz, hanem 2024 októberében, egy botrányos megnyilvánulásairól ismert iszlám szervezet tüntetése során készült Hamburgban, amikor a város karácsonyi vásárai még meg sem nyitottak. A szervezetet a német kormány 2025 novemberében betiltotta.
A német karácsonyi vásárok kénytelenek voltak megerősíteni a biztonsági intézkedéseket, miután 2016-ban Berlinben, majd legutóbb 2024-ben Magdeburgban halálos kimenetelű támadások történtek a karácsonyi vásáron. 2025-ben néhány német város a biztonsági intézkedések költségei miatt törölte a népszerű téli programot.
A magyar kormány rendszeresen hangoztatja, hogy a kormánypárt bevándorlásellenes politikájának köszönhetően Magyarországon, ellentétben a „nyugati országokkal”, az emberek biztonságban ünnepelhetik a karácsonyt. 2025. november 30-án Orbán Viktor miniszterelnök egy videót tett közzé,amely karácsonyi ünnepségekről készült felvételeket mutat miközben a felirat szerint ez azért lehetséges, mert „nem engedjük be a migránsokat”.
Első videó: 2024-es ünneplés a szíriai diktátor bukása alkalmából
Az első videó képkockáin végzettfordított képkeresés segítségével kiderítettük, hogy a videó már legalább 2024 decembere óta elérhető az interneten. A keresési eredmények között szerepelt egy olyan bejegyzés, amelyet egy szélsőjobboldali német csatorna tett közzé 2024. december 10-én, és amely szerint a videót a németországi Essen karácsonyi vásárán vették fel.
A Google-on az esseni karácsonyi vásár helyszínére rákeresve kiderül, hogy az általában a Willy-Brandt-Platzon, az esseni központi pályaudvarral szemben kerül megrendezésre. A Google Maps-en látható, hogy a helyszín tényleg megegyezik a videóban látottakkal. A háttérben ugyanaz a pályaudvar-épület és egy McDonald's-tábla látható.
Képernyőkép az online terjedő videó felvételének helyszínének (balra) és az esseni Willy Brandt térnek a Google Maps-en való összehasonlításával. A képernyőmentés 2025. november 19-én készült
A videóban találunk egy másik nyomot is: a felvonulásban részt vevő embereknél szíriai zászlók vannak. Ha a keresési eredményeket 2024 decemberére korlátozzuk és így rákeresünk az „Essen” és a „szíriai” kulcsszavakra a Google-on, többhírcikket is találhatunk egy 2024. december 8-án tartott tüntetésről, amely során az Asszad-rezsim bukását ünnepelték Szíriában. Ezen a napon körülbelül 11 ezer ember vonult végig Essen utcáin. A német WDR televízió szerint „dudáló autók hajtottak végig a belvároson”.
Egy helyi hírportál egyikcikke leírja, hogy a résztvevők ünneplve vonultak át a városon, a vasútállomás környékén és a Kettwiger Straße mentén is, ahol a Willy-Brandt-Platz található.
A helyszín, a videók megjelenésének ideje és a szíriai zászlók egyértelműen arra utalnak, hogy valóban ugyanarról az eseményről van szó.
Egyik hírcikk sem számolt be erőszakról vagy provokációról a karácsonyi vásárral kapcsolatban. A rendőrség jelentése is azt állítja, hogy „a résztvevők érzelmesek és túlfűtöttek voltak, de többnyire békésen viselkedtek”, és „nem történt jelentős incidens”. Ugyanezt emelte ki Essen polgármestere is a következő napon, 2024. december 9-én.
Amikor az AFP 2025. november 20-án felvette a kapcsolatot az esseni rendőrség szóvivőjével, az elmondta, hogy a tüntetést a Jakob-Funke-térre jelentették be. Mivel a karácsonyi vásár a tér és a főpályaudvar között található, néhány résztvevő átsétált a vásáron – mondta a szóvivő. „Nem történt támadás a karácsonyi vásáron. A tüntetés nagyrészt békés volt, és alig voltak zavargások”.
A karácsonyi vásár szervezéséért felelős városi turisztikai osztály 2025. november 20-án az AFP-nek szintén azt nyilatkozta, hogy a videó valóban 2024-ben, a szír tüntetés során készült. De „nem voltak zavargások, minden békésen zajlott” – mondta a szóvivő.
Második videó: vitatott iszlamista csoport tüntetése 2024 októberében
A második magyar Facebook-bejegyzés egy olyan videót tartalmaz, amelyen emberek arabul skandálnak az utcán. A bejegyzés szerint a videót 2025-ben a hamburgi karácsonyi vásáron vették fel.
Fordított képkeresés segítségével az AFP talált egy olyan 2024. október 14-én közzétett bejegyzés az X közösségi oldalon, amelyben egy ezzel a videóval megegyező videó szerepel. Az X-bejegyzés a felvételen látható eseményt a Muslim Interaktiv nevű szervezet tüntetéseként azonosítja.
Ezeket az információkat felhasználva egy újabb Google-kereséssel megtaláltuk a német közszolgálati műsorszolgáltató NDR egy 2024. október 13-i riportját, amely az iszlamista Muslim Interaktiv nevű szervezet tüntetéséről szólt. Az NDR videójában hasonló arab skandálás hallható, mint a Facebookon terjedő videóban, beleértve az „Allahu Akbar” (Isten a leghatalmas) kifejezést is. Az NDR felvételeinek és a közösségi médiában megosztott bejegyzésnek az összehasonlítása alapján egyértelmű, hogy ugyanazt az eseményt mutatják be.
A színpad és a háttérben látható óriásplakát mindkét videón felismerhető:
A hamis videó a Facebookon (bal) és a NDR felvételének összehasonlítása. A képernyőmentés 2025. december 3-án készült
Továbbá a vonuló tömeg táblái és a háttérben látható épületek is azonosak:
A hamis videó a Facebookon (bal) és a NDR felvételének összehasonlítása. A képernyőmentés 2025. december 3-án készült
Ugyanez a hamburgi helyszín könnyen megtalálható a Google Maps-en is. 2024-ben – csakúgy, mint 2025-ben – az első hamburgi karácsonyi vásárok novemberben nyíltak meg, így a tüntetés nem lehetett egy ilyen vásár közelében.
A Muslim Interaktiv nevű szervezetet Németországban szélsőséges csoportként tartják számon. A szervezet hatalmas követőtáborra tett szert a közösségi médiában, és több vitatott tüntetést is szervezett olyan szlogenekkel, mint például, hogy „a kalifátus a megoldás”.
2025. november 5-én a német belügyminisztérium bejelentette, hogy betiltja a Muslim Interaktivot Németországban, mert a szervezet „elutasítja a demokrácia és a jogállamiság elveit, és így alkotmányellenes magatartást tanúsít”.
Nem ez az első alkalom, hogy az év vége közeledtével hamis és félrevezető állítások jelennek meg a magyar közösségi médiában a német karácsonyi vásárokról. Ebben a 2023-as tényellenőrzésben cáfoltuk azokat a hamis állításokat, amelyek szerint a karácsonyi dalokat betiltották a berlini vásárokon.
2025. augusztus 11.
Európában egyre gyakrabban terjednek el a bevándorlással kapcsolatos hamis és félrevezető állítások, nem függetlenül attól, hogy az Európai Unió egyes tagállamaiban növekvő ellenállást tapasztalni a nemzeti és a regionális bevándorlás-politikával szemben. Legutóbb például a magyar közösségi médiában megjelent posztok félreértelmeztek egy, a szomszédos Ausztriáról szóló jelentést, amely szerint 2024-ben a menedékjogot megkapók körülbelül kétharmada „írás-olvasási felzárkóztatásra szorult”. A dokumentumot a bejegyzések félreértelmezték, és tévesen azt sugallták, hogy az országban az összes bevándorló kétharmada – azaz körülbelül 1,22 millió ember – írástudatlan, holott valójában a jelentésben a 2024-ben menedékjogot megkapók körülbelül egyharmadáról, azaz nagyjából 7300 főről volt szó. A tanulmány szerzői és független szakértők szerint a bejegyzések túlságosan leegyszerűsítették az írástudatlanság fogalmát, egyes bevándorlók ugyanis még még nem beszélnek németül, de ez nem jelenti automatikusan, hogy analfabéták lennének.
„Egy friss felmérés szerint az Ausztriában élő migránsok kétharmada analfabéta. Ez érdekes, hiszen amikor volt a migrációs válság, akkor a balliberális oldalon azt mondták, hogy itt agysebészek érkeznek, és az a baj, hogy továbbmennek. Hát úgy tűnik, hogy ebben sem volt igazuk.” – fogalmazott Deák Dániel, a Megafon Központ tartalomgyártója egy 2025. július 22-i Facebook-videóban.
A videó eddig több mint 26 000 megtekintést és 113 megosztást ért el. Az Orbán Viktor közösségi média szócsövének tekintett Megafon Központ 2020 óta terjeszti a kormány narratíváját (itt archiválva).
„Az Ausztriában élő bevándorlók jelentős része iskolázatlan analfabéta, akik nemhogy németül, de saját anyanyelvükön sem tudnak írni-olvasni” – írta Deák a hozzászólások között és megosztotta a közmédia egy cikkét is, amelynek címe: „Analfabéta az Ausztriában élő migránsok kétharmada, derül ki egy felmérésből”.
A magyar kormány álláspontja hivatalosan is a “migránsmentesség” és a bevándorlásellenes üzenetek a kormányzati narratíva központi elemét képezik (itt archiválva). A Migration Policy Center olasz kutatóintézet Magyarországot általánosságban “tranzitország”-ként, nem pedig “célország”-ként definiálja bevándorlási szempontból (itt archiválva).
Az AFP hasonló, bevándorlóellenes félrevezető információkat már itt és itt is cáfolt.
A félrevezető állítás a Facebookon. A képernyőmentések 2025. július 25-én készültek. A sárga áthúzást az AFP adta a képhez.
A közmédia hírportálja, a Hirado.hu is félreérthetően tálalta a történetet a Facebookon. A közmédia bejegyzését 2025. július 22-i megjelenése óta több mint 90-szer osztották meg.
Sok kommentelő bevándorlásellenes véleményt fogalmazott meg a félrevezető posztok alatt. „Ezek patológusok! Nagyon jól tudnak bánni a bárddal, baltával, bozótvágóval, késsel és szikével. Akik tudnak írni, azok Kalasnyikov-golyókkal írnak, írtanak” – olvasható az egyik hozzászólás. Valaki más pedig a következőt kommentelte: „A szokásos, a migránsok és a barna bőrűek átlagos IQ-ja 50.”
A félrevezető bejegyzések azonban tévesen miutattak be egy 2024-es, az ausztriai menedékkérőkről szóló jelentést.
Miről szólt a jelentés?
Egy kulcsszavas Google-kereséssel sikerült megtalálni az állítás eredetét, az Osztrák Integrációs Alap (ÖIF), egy osztrák kormányzati alap jelentését (archív linkek itt és itt).
A szervezet honlapja szerint az ÖIF „Ausztria egész területén különböző nyelvi szinteken német nyelvvizsgákat tart, és a folyamatos minőségbiztosítás érdekében értékeli a német integrációs tanfolyamokat”.
A félrevezető bejegyzésekben hivatkozott éves „Statisztikai évkönyv – Migráció és integráció” című jelentést 2025 júliusában tették közzé.
A bevezetőben Franz Wolf, az ÖIF igazgatója így fogalmazott: „Az oktatási hiányosságokkal küzdő menekültek aránya 2015 és 2024 között folyamatosan emelkedett. 2024-ben a menedékjogra vagy kiegészítő védelemre jogosultak mintegy kétharmada szorult írás-olvasás oktatásra, utóbbiak mintegy fele (44 százalék) a saját anyanyelvén is.”
Ebben a bekezdésben Wolf arról ír, hogy a formális oktatás hiánya hogyan jelenthet kihívást az integráció szempontjából.
A félrevezető állítások erre a mondatra vezethetők vissza. A képernyőkép 2025. július 25-én készült. A kék jelölést az AFP adta hozzá
Az ÖIF jelentéséből ezt a bekezdést számokra lefordítva azt kapjuk, hogy tavaly Ausztriába körülbelül 16 000 menedékjogra jogosult ember szorult „írás-olvasás oktatásra”, közülük körülbelül 7300 volt teljesen írástudatlan.
A hivatalos statisztikák szerint 2024-ben Ausztriában körülbelül 17 000 ember kapott menedékjogot, további 7 700 fő pedig kiegészítő védelmet, mert származási országukban veszély fenyegette őket, beleértve a kivégzés lehetőségét is.
Thomas Pohn, az ÖIF kommunikációs vezetője 2025. július 23-án az AFP-nek küldött e-mailben kifejtette, hogy kétféle írástudási igényt különböztetnek meg: „Elsődleges írástudatlanok azok az emberek, akik nem tanultak meg írni és olvasni anyanyelvükön, vagy csak nagyon korlátozott mértékben”. Emellett vannak „az úgynevezett másodlagos írástanulók, akik egy másik írásrendszerben – például arab betűkkel – tudnak írni és olvasni, de még nem sajátították el a latin írásrendszert”.
A szóvivő hozzátette, hogy „2024-ben a menedékjogot vagy kiegészítő védelmet élvezők 66%-ának volt írástudási igénye. Ez azt jelenti, hogy írástudási tanfolyamokra volt szükségük, de ez nem jelenti automatikusan a teljes írástudatlanságot. Ezek közül 44% nem tudott írni-olvasni az anyanyelvén sem, vagyis elsődlegesen írástudatlanok voltak”.
Pohn az AFP-nek elmondta, hogy ezek a számok csak a 2024-ben menedékjogot vagy kiegészítő védelmet kapott személyekre vonatkoznak, de a 2023-as és 2022-es arányok hasonlóak.
Az ÖIF jelentéseit gyakran félreértelmezik az interneten. 2023-ban közzétettek egy nyilatkozatot (itt archiválva) „Tényellenőrzés: Fókuszban a menekültek írástudási igényei” címmel, amelyben tisztázták a témával kapcsolatos gyakori tévhiteket. A nyilatkozatban kifejtették, hogy az Ausztriában menedékjogot kérők többsége olyan országokból érkezett, mint Szíria, Irak és Afganisztán, és sokan közülük nem tanultak még latin betűvel írt nyelveket, például angolt vagy franciát.
Írás-olvasási készségek az osztrák bevándorlók körében
Az Ausztriában élő bevándorlók többsége más európai országokból származik és nem menedékkérőként érkezett az országba. Az Osztrák Statisztikai Hivatal adatai szerint (itt archiválva) 2025 januárjában 1 855 419 fő Ausztriában élő ember nem az országban született. Állampolgárság szerint a legnagyobb csoportot a németek (239 452), a románok (155 715), a törökök (124 788), a szerbek (122 459) és a magyarok (112 376) alkották.
Az AFP felvette a kapcsolatot a Linzi Oktatási Fejlesztési Intézettel, egy nonprofit szervezettel, amely „Alapfokú oktatás és írástudás” néven írástudási programot kínál (itt és itt archiválva).
Sonja Muckenhuber, az intézet igazgatója 2025. július 23-án e-mailben felhívta az AFP figyelmét egy 2022–2023-ban végzett „PIAAC: Felnőttek készségeinek felmérése” (itt archiválva) című felmérésre. A PIAAC egy olyan OECD-felmérés, amit Magyarországon is elvégeztek (itt archiválva).
A 16 és 65 év közötti emberek körében végzett reprezentatív felmérés megállapította, hogy „Ausztriában körülbelül 1,7 millió ember rendelkezik alacsony írástudási készségekkel”, ami azt jelenti, hogy az írástudási készségszint szerint az első vagy az első alatti szintbe tartoznak. Közülük körülbelül 890 000-en nem Ausztriában születtek (beleértve a német állampolgárokat is), ami azt jelenti, hogy az országban élő összes külföldi állampolgár 56 százaléka alacsony írástudási készségekkel rendelkezik.
„Ezek azonban korántsem írástudatlan emberek jelent, ha ez alatt azt értjük, hogy valaki egyáltalán nem tud írni-olvasni, hanem olyanokat is, akik például nem tudják értelmezni egy gyógyszer csomagolásban található betegtájékoztatót. Ők mind az első vagy annál alacsonyabb írás-olvasási szintbe tartoznak” – mondta Muckenhuber az AFP-nek.
A felmérés az első szint alatt azokat az embereket határozza meg, akik „mondatszinten képesek feldolgozni egy szöveg jelentését és megítélni egy mondat értelmét; egyszerű bekezdéseket olvasni és két alternatíva közül a megfelelő szót kiválasztani; nagyon rövid szövegekből származó információk alapján egyszerű és egyértelmű kérdésekre válaszolni (egy szóval vagy számmal)”.
Az első szinten lévő embereket a felmérés úgy definiálja, mint akik „egy oldalon képesek megtalálni az egyes információkat; weboldalon képesek megtalálni a linkeket; képesek azonosítani a releváns szövegrészeket, ha azok kifejezetten meg vannak említve; képesek felismerni a mondatok vagy rövid szövegek jelentését, valamint egy lista vagy több szakasz felépítését egy oldalon”.
A felmérés hozzátette, hogy a teszteket német nyelven végezték, így a nyelvet nem beszélő külföldiek anyanyelvükön való jártasságuk ellenére is alacsony pontszámot érhetnek el.
