Európa-szerte komoly problémákat okoz az idén nyáron a rendkívüli hőség. Ebben a kontextusban kezdett el több nyelven is terjedni egy videó megolvadt közlekedési lámpákról azzal az állítással, hogy a felvétel Olaszországban készült, és a lámpák a nagy melegben olvadtak meg. De az állítás hamis, a videón látható közlekedlési lámpák egyike egy olaszországi, egy másik egy németországi tűzben olvadt meg.
A görög PPC energetikai csoport 2026 júliusának végén jelentette be, hogy megállapodást kötött egy magyarországi naperőmű megvásárlásáról annak jelenlegi tulajdonosától, a portugál megújulóenergia-vállalattól, a Greenvolttól. Ezt követően a közösségi médiában terjedő bejegyzések azt állították, hogy Kapitány István energiaügyi és gazdasági miniszter „eladta az állami tulajdonú királyegyházi napelemparkot”, az ügyletet egyes felhasználók az ország „kiárusításának” nevezték. A valóságban azonban az erőmű soha nem volt az államé, a Kira projekt száz százalékban magántulajdonban van. Az AFP értesülései szerint a szabályozó hatóságok és a releváns minisztériumnak még jóvá kell hagynia a tranzakciót.
„Az megvan, hogy a királyegyházi napelemparkot nemrég adta el Kapitány István? A napelemeknek köszönhetjük, hogy van elég energia” – áll abban a magyar Facebook-bejegyzésben , amelyet a 2026. augusztus 3-i közzététele óta több mint 1500 alkalommal osztottak meg.
A bejegyzés, amely azt állítja, hogy Kapitány István energiaügyi és gazdasági miniszter eladta a vállalatot, forrásként egy linket ad meg a hozzászólások között. A hivatkozott 24.hu-cikk valóban arról számol be, hogy egy görög vállalat megállapodást írt alá egy dél-magyarországi, királyegyházi naperőmű megvásárlásáról egy portugál cégtől, de a cikk nem említi Kapitányt vagy bármilyen kormányzati érintettséget.
Ennek ellenére sok felhasználó úgy tűnt, elhitte, hogy a magyar kormány értékesíti az erőművet. „Mindent eladnak! Tisza Párt-szavazók, erre szavaztatok!” – írta az egyik hozzászóló. „Sunyiban eladják az országunkat” – írta valaki más.
Más Facebook-bejegyzések (például ez és ez ) azt állították, hogy az erőmű „állami tulajdonban van”.
Ez azonban nem igaz. Mind a vevő, mind az eladó sajtóközleményt adott ki az ügyletről, amelyek egyértelművé teszik, hogy egy görög és egy portugál energetikai csoport közötti tranzakcióról van szó. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium megerősítette az AFP-nek, hogy a kormánynak nincs tulajdonrésze az erőműben.
2024-ben a portugál Greenvolt Energias Renovaveis energetikai csoport leányvállalata, a Greenvolt Power bejelentette , hogy 36 millió eurós finanszírozást biztosított számára az olasz nemzetközi bankcsoport, az UniCredit Bank magyarországi leányvállalata egy magyarországi fotovoltaikus erőmű megépítésére.
A bejelentés hozzáfűzte, hogy a projekt a kötelező átvételi támogatási rendszer része, amelynek keretében a magyar kormány meghatározott időszakra garantálja a kedvezményezett által termelt villamos energia előre rögzített áron történő átvételét, ezzel ösztönözve a megújuló energiába történő beruházásokat.
Az UniCredit szintén sajtóközleményt adott ki akkoriban, amelyben ismertette, hogy a projekt 2024-ben készül el, és a Kira nevet kapja, Királyegyháza, a projekthez közeli település után. A projekt elméleti maximális kapacitását 57 megawattra becsülték.
Ahogyan a portugál anyavállalat a saját weboldalán is közli, a csoport egyetlen részvényese a KKR nevű amerikai magántőke-befektetési társaság .
2026. július 24-én a Greenvolt bejelentette , hogy megállapodást írt alá a Kira projekt értékesítéséről a PPC nevű görög energetikai csoporttal. „A Greenvolt Power megállapodást írt alá a Kira, egy 57,47 MW-os napelemes erőműpark-projekt eladásáról, amely a dél-magyarországi Királyegyházán található, a PPC Csoport részére, összesen 64,2 millió euró ellenérték fejében” – áll a közleményben.
Hasonlóképpen a PPC is közleményt adott ki , amelyben megerősítette, hogy ezzel az ügylettel belép a magyar piacra, miután megállapodásra jutott a „Greenvolt Csoporttal, a vezető nemzetközi megújulóenergia-platformmal, amelyet a globális befektetési vállalat, a KKR támogat”.
A PPC Görögország legnagyobb energiaszolgáltatója. A vállalatot eredetileg 1950-ben hozták létre a Görögország villamosítására irányuló program részeként. A görög állam jelenleg 33,4 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a vállalatban.
Egyik vállalat sem tesz említést a magyar kormány bármiféle részvételéről az ügyletben.
A virális Facebook-bejegyzések egyike azt hangsúlyozza, milyen fontos szerepet játszott mostanában a napenergia Magyarország energiaellátásában. Ezzel a poszt feltehetően a nyári hőhullámra és az azzal összefüggő magyarországi energiaválságra utal , valamint a Paksi Atomerőmű, Magyarország legnagyobb egyedi energiatermelőjének részleges leállására.
2026 júliusában a napenergia először megelőzte az atomenergiát a magyar energiamixben, azonban a Kira projekt önmagában csak kis részét teszi ki az ország teljes napenergia-termelő kapacitásának.
Szabó László , a REKK energia-, víz-, közlekedés- és környezetgazdaságtanra szakosodott független kutatóközpont igazgatója az AFP-nek elmondta, hogy a szóban forgó naperőmű viszonylag kis jelentőségű Magyarország napenergia-termelő kapacitásában.
Összehasonlításképpen Magyarország legnagyobb működő naperőműve, a Mezőcsát közelében található létesítmény körülbelül ötször akkora kapacitással rendelkezik, mint a Kira, míg a Heves vármegyében tervezett legnagyobb naperőmű kapacitása mintegy nyolcszorosa annak.
„Ez arányaiban nem nagy erőmű (bár nagyobb PV [fotóvoltaikus] parkok közé tartozik) de részaránya a 8500 MW-os naperőmű parkban nem meghatározó” – írta Szabó egy 2026. augusztus 5-én küldött e-mailben.
A Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium 2026. augusztus 13-án e-mailben közölte az AFP-vel, hogy a stratégiai ágazatokat érintő egyes tranzakciókat be kell jelenteni a belgazdaságért felelős miniszternek, és az ügylethez a hatóságok jóváhagyása is szükséges. Közlésük szerint a Kira erőmű értékesítése „e körbe tartozik”, és megerősítették, hogy a minisztériumot a törvényben előírt határidőn belül értesítették a tranzakcióról.
„A hatósági eljárás folyamatban van” – írta a minisztérium, hozzátéve, hogy a vonatkozó szabályozás „elővásárlási jogot” biztosít az állam számára a stratégiai jelentőségű megújulóenergia-vállalatokat érintő esetekben.
„A rendelkezésre álló adatok alapján a tulajdonszerzésben érintett stratégiai társaságban nincs állami tulajdonrész” – erősítette meg a minisztérium az AFP-nek. „Az ügylet a hatósági hozzájárulások birtokában nemzetközi hátterű iparági befektetők között valósulhat meg” – tették hozzá.
Ehhez hasonló ügyben az illetékes hatóság a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A MEKH augusztus 7-én azt közölte az AFP-vel, hogy még nem érkezett hozzá kérelem a tranzakció vizsgálatára.
A PPC közleménye azt is megjegyzi: „A tranzakciók lezárása az ilyen jellegű ügyletek esetében szokásos előfeltételek teljesülésétől függ, beleértve többek között az illetékes szabályozó hatóságok szükséges jóváhagyásainak megszerzését.”
Az AFP nemrégiben cáfolta azokat a hamis állításokat is, amelyek szerint a Paksi Atomerőművet azért kellett leállítani, mert Németország visszatartotta a Duna vizét.
2026 júliusában és augusztusában Franciaország egyes részeit kiterjedt erdőtüzek sújtották. Ebben az időszakban a közösségi médiában terjedt egy videó, amelyen egy férfi az út szélén meggyújt egy bokrot. Az interneten azt állítják, hogy a videón látható eset Franciaországban történt. A videót azonban 2025-ben Olaszországban készítették, és egy olyan férfit mutat, akit feltételezett gyújtogatás miatt vettek őrizetbe.
Egy körülbelül 20 másodperces, 2026. július 31-én közzétett magyar Facebook-videóban egy férfi látható, aki tüzet gyújt az út szélén. Meggyújt egy bokrot, majd röviddel ezután beszáll egy fehér személyautóba. „Eközben Franciaországban. A klímaváltozást elindító ember ismét kamerára került. Mindössze 10 másodpercébe telt” – olvasható a poszt leírása. A videó alatt, ami már 10 ezer megtekintés fölött jár, több felhasználó is dühös kommenteket írt a férfi cselekedetei miatt.
Ugyanez a videó más magyar Facebook-bejegyzésekben, például itt és itt is megjelent azzal az állítással, hogy idén készült Franciaországban.
Az állítás emellett több nyelven, például angolul , lengyelül és spanyolul is terjedni kezdett már. A videót azonban kiragadták az eredeti összefüggéséből: a felvételen – ami már tavaly óta elérhető az interneten – egy gyanúsított látható Olaszországban, akit gyújtogatás miatt vettek őrizetbe.
Az AFP egy fordított képkeresés segítségével talált egy, a jelenleg terjedővel megegyező videófelvételt, amelyet az olasz Rai hírcsatorna tett közzé a YouTube-on 2025-ben ( itt archiválva). A videó címe olaszul: „A gyújtogató kezében gyufa: tűzeset Irpiniában, az 58 éves férfit biztonsági kamerák buktatták le”.
A Rai 2025. augusztus 11-én egy olyan cikket is közzétett, amelyben ugyanez a videó szerepel. A cikk arról szól, hogy a rendőrség azonosított egy feltételezett gyújtogatót. Biztonsági kamerák rögzítették, ahogyan a férfi tüzet gyújtott Montemilettóban, az olaszországi Avellino tartományban. A Rai szerint a tűzben több hektár erdő és 130 olajfa pusztult el.
Az AFP egy fordított képkeresés segítségével a videó egy másik, jobb felbontású változatát is megtalálta egy spanyol híroldalon. Ebben a bal felső sarokban spanyolul szerepel a videó forrása: a Carabinieri, azaz az olasz csendőrség sajtóirodája.
A csendőrség 2025. augusztus 11-én sajtóközleményt adott ki az esettel kapcsolatban: „A montefuscói Carabinieri-őrs munkatársai az avellinói egység és az erdészeti rendőrség kollégáival együtt tetten értek és őrizetbe vettek egy 58 éves montefalcionei férfit, akit »erdőtűz okozásával« gyanúsítanak.” A rendőrségi jelentés szerint 2025. augusztus 9-én nagy kiterjedésű tűz pusztított a térségben, és a gyanúsított 58 éves férfit néhány órán belül elfogták otthonában. A közlemény szerint a kisautó rendszámát a biztonsági kamerák felvételei alapján sikerült azonosítani. „Egyes képkockákon látható volt, amint a férfi meggyújtotta az út menti bozótost” – teszik hozzá.
A sajtóbeszámolókban és a rendőrségi jelentésben szereplő információk összhangban vannak a virális videó elején látható spanyol felirattal is: „Az 58 éves férfit néhány órával később a lakásán felkutatták és letartóztatták.”
2026 júliusában és augusztusában Franciaországot és Spanyolországot több pusztító erdőtűz sújtotta , amelyek miatt több mint 300 000 ember kényszerült elhagyni otthonát . Laurent Nuñez francia belügyminiszter szerint ez volt eddig a legnagyobb evakuálási felhívás Franciaország történetében. A prefektúra adatai szerint Gironde megyében 42 000 hektár terület vált a lángok martalékává. A Franciaországban leégett területek nagysága 2000 és 2018 között a kétszeresére nőtt az 1980 és 1999 közötti időszakhoz képest. Nuñez 2026. augusztus 1-jén egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az 1949 óta legnagyobb franciaországi erdőtűz „ellenőrzés alatt áll”, és már nem terjed tovább.
Ezenkívül 2026 júliusának végéig az idei erdőtüzekkel összefüggésben több mint 300 embert vettek őrizetbe , köztük több mint 120 kiskorút. Az előző évben a francia nemzeti erdőtűz- adatbázis szerint a gyújtogatás volt a leggyakrabban megállapított tűzok.
A közösségi média posztok gúnyosan azt írják, hogy a férfi tíz másodperc alatt „előidézte a klímaváltozást”. Az interneten visszatérő vita tárgya, hogy mik a klímaváltozás hatásai a környezetre. Bár a klímaváltozás nem közvetlenül okozza az erdőtüzeket, a kutatók szerint a klímaváltozás következményei, például a hőség és az aszály, kedvezőbb feltételeket teremtenek a tüzek kialakulásához és terjedéséhez. 2026 júliusa Franciaországban 24,9 Celsius-fokos átlaghőmérséklettel a mérések kezdete óta a legforróbb hónap volt.
Az AFP már több tényellenőrzést is közölt magyar nyelven a klímaváltozásról és az erdőtüzekről .
Az Európát sújtó rendkívüli hőhullámok és a csapadékhiány miatt a Duna vízszintje rekord mélységekbe süllyedt Magyarországon. Emiatt jelentősen csökkenteni kellett a folyó vizét hűtésre használó Paksi Atomerőmű termelését, és felmerült a teljes leállás lehetősége is. Ebben az összefüggésben kezdett terjedni az interneten egy fotó a németországi Passau városáról, amelyen egy magas vízállású folyó látható. A hamis állítás szerint a Duna „lassan kiárad” Passauban, mert Németország és Ausztria visszatartják a vizet, ami vízhiányt okoz Magyarországon. A fénykép azonban legalább 2014 óta elérhető az interneten, és jelenleg nincs árvíz Passauban. Emellett az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és Magyar Péter miniszterelnök is elmondták a sajtónak, hogy alaptalanok azok az állítások, amelyek szerint Ausztria és Németország vízvisszatartással idéznék elő a magyarországi vízhiányt.
„A németek már nem bírják tovább fenntartani a Dunát, Passauban lassan árvízhelyzet van a szándékosan lezárt zsilipek miatt, emiatt kell égető tempóban kikapcsolni Paksot, mert a németek meg az osztrákok már nem bírják visszafogni a Dunát. Friss kép. Ez szándékos volt” – áll egy 2026. augusztus 2-án megosztott magyar nyelvű Facebook-bejegyzésben . A bejegyzéshez egy olyan fotó tartozik, amelyen egy történelmi belváros látható, előtérben egy látszólag áradó folyóval. Ugyanezt a szöveget és képet megosztották a Telegramon , az X-en , valamint a Pravda orosz dezinformációs hálózat magyar oldalán is.
A kép azonban 2014-ből származik és nem a németországi Passau jelenlegi vízállását mutatja. A hivatalos adatok szerint jelenleg nincs árvízveszély a városban. A magyar kormány és az Országos Vízügyi Főigazgatóság egyaránt hamisnak minősítette azokat az állításokat, amelyek szerint a magyarországi alacsony vízállás annak következménye lenne, hogy Németország és Ausztria visszatartják a vizet.
Igaz, hogy a Paksi Atomerőmű villamosenergia-termelését jelenleg korlátozni kell, és akár ideiglenesen le is állhat, mivel a létesítmény hűtővízellátását biztosító Duna vízszintje rendkívül alacsony. Az alacsony vízállást azonban Európa nagy részét érintő szélsőséges hőhullám és a hosszan tartó csapadékhiány okozzák, nem pedig Németország vagy Ausztria intézkedései.
2026 júliusában és augusztus elején Európa számos országában szélsőséges hőhullámok okoztak problémákat, például szárazságot és erdőtüzeket. A hőség Magyarországot sem kímélte; a Magyar Meteorológiai Szolgálat szerint a 2026-os július az elmúlt száz év egyik legforróbb és legszárazabb júliusa volt.
A Tolna megyében, a Duna partján található Paksi Atomerőmű Magyarország villamosenergia-szükségletének mintegy egyharmadát biztosítja és immár 44 éve folyamatosan üzemel. Az erőmű atomenergiát használ a víz felmelegítésére, majd a keletkező gőzzel turbinák segítségével termel villamos energiát.
Ahogyan az erőmű weboldalán olvasható, a villamosenergia-termeléshez felhasznált víz egy zárt rendszerben kering, amely két különálló körből áll. Az elsődleges körben a vizet magas nyomás alatt tartják, és a reaktor több mint 300 Celsius-fokra melegíti fel. Ezt a hőt ezután átadják a másodlagos körnek, ahol a vízből gőz keletkezik. A gőzturbinákat hajtja meg, amelyek villamos energiát termelnek. A másodlagos körben lévő gőz lehűtéséhez és lecsapatásához az erőmű a Dunából vesz vizet. Ehhez a hűtési folyamathoz másodpercenként mintegy 100 000 liter folyóvizet használnak fel.
2026. augusztus 1-jén Magyar Péter miniszterelnök bejelentette , hogy a Duna történelmileg alacsony vízállása miatt a paksi atomerőmű négy blokkja közül csak egy termel villamos energiát, és az is csupán fél kapacitással. A bejelentés szerint a szakértők arra számítottak, hogy augusztus 2-án az erőművet teljesen le kell majd állítani. 2026. augusztus 4-én a miniszterelnök arról tájékoztatott, hogy a vízszint lassú emelkedésének köszönhetően az erőmű továbbra is működik, bár csökkentett teljesítménnyel.
A hamis bejegyzések azt állítják, hogy „Passauban hamarosan árvíz lesz", mert visszatartják a vizet. Ez azonban nem igaz. A Bajor Tartományi Környezetvédelmi Hivatal hivatalos vízállási adatai szerint a Duna vízszintje 2026. augusztus 4-én 388 centiméter környékén mozgott Passauban. A honlap összehasonlításként feltünteti a valaha mért legalacsonyabb passaui vízállást is, amely 1962-ben 372 centiméter volt. A hamis közösségimédia-bejegyzések közzétételének napján, augusztus 2-án, a legmagasabb vízállás 398 centiméter volt.
A hivatal szerint Passaunál akkor beszélhetünk árvízről a Dunán, ha a vízállás meghaladja a 700 centimétert. Ez egy négyfokozatú árvízriasztási skála első szintje, ahol az első fokozat „alkalomszerű kisebb vízkiöntéseket” jelent, míg a negyedik fokozat azt, hogy „nagy kiterjedésű beépített területek kerülnek víz alá, vagy nagyszabású árvízvédelmi művek és gátak alkalmazása válik szükségessé”. Passau térségében a negyedik fokozat 850 centiméter feletti vízállásnál lép életbe.
A hivatalos vízállásokat közlő oldal által megadott GPS-koordináták szerint ezt az értéket Passauban, a Kachlet vízerőmű után mérik. Ha a Dunán felfelé haladunk, látható, hogy a vízerőmű előtti következő mérőállomáson , Vilshofennél, amely mintegy 20 kilométerre található Passautól, a vízállás 2026. augusztus 4-én valójában még alacsonyabb volt, mindössze 288 centiméter.
A passaui erőmű kialakításából adódóan sem befolyásolhatná a vízszinteket úgy, ahogyan azt a közösségimédia-bejegyzések állítják. A Kachlet úgynevezett folyóvízi vízerőmű , a Dunán működő 13 erőműből álló hálózat része. Ahogyan a Nemzetközi Vízenergia Szövetség információs oldala is ismerteti , a nagy tározós vízerőművekkel ellentétben, ahol jelentős mennyiségű vizet tárolnak egy nagy gát mögött, a folyóvízi erőművek „csekély vagy semmilyen tárolókapacitással nem rendelkeznek”.
A közösségi médiában terjedő képen egy fehér torony is látható, amely Passau városának egyik történelmi nevezetessége, az úgynevezett Schaiblingsturm .
A Google Térképen is jól látható, hogy a közösségi médiában megosztott kép valójában nem a Dunát ábrázolja, hanem az Innt, azt a folyót, amely Passaunál ömlik a Dunába.
A hivatalos adatok szerint az Inn folyó sem árad. 2026. augusztus 4-én a vízállása körülbelül 140 centiméter volt, augusztus 2-án pedig a legmagasabb mért érték 144 centimétert ért el. Az Inn Passaunál akkor számít áradó folyónak, ha a vízállás meghaladja az 540 centimétert.
Egy fordított képkeresés segítségével az AFP megállapította, hogy a hamis bejegyzésekben felhasznált kép legalább 2014 óta elérhető az interneten. Egy utazási blogon jelent meg egy Passauban töltött napról szóló bejegyzés részeként. A kép képaláírása: „A dóm tornyai az Inn folyó felől”. A szerző ezután arról ír, hogy érdekes volt az „Inn áradása”. A blogbejegyzés szerint a fénykép egész pontosan 2014. augusztus 2-án készült. Aznap a vízállás meghaladta a 640 centimétert .
Amióta hírek jelentek meg a Paksi Atomerőmű esetleges leállításáról, egyesek azt a hamis állítást kezdték terjeszteni , hogy Németország és Ausztria „visszatartja” a vizet Magyarország elől. 2026. augusztus 1-jén az Országos Vízügyi Főigazgatóság közleményt adott ki ezekre a híresztelésekre reagálva, „valótlan állításnak” nevezve azokat, amelyek „alkalmasak a lakosság megtévesztésére”.
„Tévhit, hogy a felvízi országok »visszatartják« a Dunát, és emiatt nincs Magyarországon víz” – írta az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Közleményükben kifejtették, hogy a Duna vízhasználatát nemzetközi egyezmények szabályozzák, és az érintett országok ugyanannyi vizet engednek tovább az alsóbb szakaszokra, amennyi a felsőbb szakaszokról érkezik.
„A vízlépcsők rövid távon képesek a vízhozam időbeli kiegyenlítésére vagy átmeneti tározására, azonban a Duna teljes vízkészletét tartósan nem tudják visszatartani” – tette hozzá a vízügyi hatóság, megjegyezve, hogy „a rendkívül alacsony vízállások elsődleges oka jellemzően a vízgyűjtő területén kialakuló csapadékhiány és az ebből következő alacsony természetes vízhozam, nem pedig a vízlépcsők tartós vízvisszatartása.”
2026 augusztusának elején Ausztriában és Németországban is történelmi mélypontra süllyedt a Duna vízállása, ami akadályozta a hajózást.
Magyar Péter miniszterelnök egy 2026. augusztus 3-i sajtótájékoztatón szintén reagált ezekre az állításokra , és elmondta, hogy utasította Orbán Anita külügyminisztert, hogy vegye fel a kapcsolatot a felvízi országokkal és vizsgálja ki az ügyet. Magyar szerint az állításoknak nem volt alapja ( itt archiválva).
A kibocsátásmentes járművek fejlesztéséért folyó verseny közepette rendszeresen félrevezető és hamis állításokhoz jelennek meg a közösségi médiában a témáról. Az egyik legújabb állítás szerint a világ legnagyobb autógyártója, a Toyota forradalmian új, vízzel működő motort fejlesztett ki, amely feleslegessé teszi a lítium-akkumulátorokat és a töltőállomásokat. Ez az állítás azonban hamis, ahogyan azt a Toyota is megerősítette az AFP-nek. Szakértők szerint egy ilyen technológia nemcsak rendkívül hatástalan, hanem megvalósíthatatlan is.
„A Toyota MOST változtatta meg a játékot. VÍZMOTOR, amely MEGTÖRI az EV (elektromos meghajtású jármű) ipart!” – olvasható egy 2025. június 30-i magyar Facebook-bejegyzésben, ami még júliusban is terjedt Facebookon. A bejegyzés szerint, ami több mint 230 megosztást ért el, az új motoroknak nincs szüksége akkumulátorokra és töltőállomásokra.
A bejegyzéshez csatolt fotómontázson a világ legnagyobb autógyártójának, a Toyotának a logóját látni, valamint autómotorok képeit és egy színpadon álló férfit. egyik motorjának modellje mellett áll.
Az állítás már német, bolgár, angol, francia, román és spanyol nyelven is elterjedt a közösségi médiában.
A kibocsátásmentes járművek fejlesztéséért több évtizede folyik a verseny. Időről időre felbukkan az az ötlet, hogy egy napon majd a víz helyettesítheti a többi üzemanyagot. Ez a hipotézis azonban eddig soha nem nyert megalapozott tudományos bizonyítást, ahogyan azt már ebben a francia nyelvű cikkben is megírtuk.
A jelenleg a Facebookon terjedő állítás, amely szerint a a Toyota bemutatott volna egy vízhajtású motort, amely csak vízgőzt bocsát ki, nem igaz.
„Valójában nem fejlesztünk semmit, amit ‘vízmotor’ néven lehetne megnevezni” – nyilatkozta Jean-Yves Jault, a Toyota Motor Corporation képviselője egy 2025. július 23-i e-mailben az AFP-nek. Jault „téves információknak” nevezte az interneten keringő állításokat, és a Forbes magazin egy 2025. június 15-i cikkére hivatkozott, amelyben már cáfolják ezt a pletykát. A cikkben Robert Rapier, szerző és vegyészmérnök kijelentette, hogy „abszurd ötlet, hogy a víz hajthatna egy autót”.
A Toyota valóban gyárt olyan járműveket, amelyek hidrogént – és nem vizet – használnak üzemanyagként. Ezek az autók, például a Mirai modell, speciális töltőállomásokon tankolhatók, és lítium-ion akkumulátorokkal vannak felszerelve az energia tárolására és szabályozására.
A hidrogén elektrolízissel keletkezik. Ez egy kémiai folyamat, amelynek során elektromos áram segítségével kémiai reakciót váltanak ki, hogy a vízmolekulákat (H₂O) hidrogénre (H₂) és oxigénre (O₂) bontsák. Ez a folyamat nagy mennyiségű áramot igényel, és csak stabil energiaforrással hatékony.
A nyert hidrogén ezután üzemanyagként felhasználható, különösen üzemanyagcellás járművekben. Ahhoz azonban, hogy az elektrolízis egy autó motorjában megtörténjen, a járműben áramforrásra, például akkumulátorra van szükség.
„Egy ilyen rendszer azonban rendkívül hatástalan lenne, mivel az energiaátalakítás minden lépése veszteségekkel jár” – mondta el Rapier a Forbes cikkében, emlékeztetve a termodinamika alapelveire.
„Ahelyett, hogy akkumulátort használnánk a hidrogén elektrolízissel történő előállításához, majd ezt a hidrogént az autó meghajtásához felhasználnánk, sokkal hatékonyabb lenne az áramot közvetlenül a meghajtáshoz felhasználni.”
(AFP / Tatiana MAGARINOS, Gustavo IZUS)
Ezeket a következtetéseket több szakértő is megerősítette, köztük Plamen Punov, a Szófiai Műszaki Egyetem professzora, aki hallgatói projekteket irányít a hidrogénüzemű üzemanyagcellák területén. Kiemelte, hogy a hidrogén mint üzemanyag nem a járművekben keletkezik.
„Minden ilyen jármű elektromos áramot állít elő üzemanyagcellák segítségével, amelyek tisztán hidrogénnel működnek, amelyet előzőleg tartályokban tárolnak” – magyarázta 2025. július 7-én az AFP-nek küldött e-mailben. „Nem ismerek ilyen típusú járművet [amely képes saját hidrogént előállítani a fedélzetén, a szerk. megjegyzése], és elméletileg is rendkívül hatástalan és praktikus lenne.”
Boriana Tsaneva, ugyanazon egyetem kémia doktora, 2025. július 7-i e-mailben megerősítette az AFP-nek, hogy „technikailag lehetséges a mozgó járművek maradék energiájának elektrolízissel történő hasznosítása”, ez az opció azonban „nem gazdaságos”.
Tsaneva azt is elmondta, hogy egy ilyen rendszer nem csak hogy drágább lenne, de biztonsági kockázatok is felmerülnének. Az elektrolízis potenciálisan hidrogén és oxigén robbanásveszélyes elegyét szabadíthatja föl, amit nem lehet biztonságosan tárolni, és amit a létrehozása után rögtön a motorba kell juttatni. Ráadásul a gázkeverék égése során csak elhanyagolható mennyiségű energia keletkezne.
A téves állítás valószínűleg egy hidrogénmotor vízzel hűtött rendszerére vonatkozó szabadalomra vezethető vissza, amelyet a Toyota 2023-ban jelentett be. Ebben a rendszerben a víz nem üzemanyagként, hanem csupán hűtőfolyadékként szolgál, amely a hagyományosan használt levegőt helyettesíti.
A vízhűtés lehetővé teszi a hidrogén égése során keletkező magas hőmérséklet jobb szabályozását. Ezáltal könnyebb anyagok is felhasználhatók a égéstérben és a hengerben, ami egyúttal növeli a motor hatékonyságát és csökkenti a súlyát.
A Toyota Mirai azonban a gyártó legújabb technológiáját alkalmazza: a modell hidrogénüzemű üzemanyagcellával működik, amely elektromos motort hajt meg. A hidrogént nagynyomású tartályokban tárolják, és speciális töltőállomásokon töltik fel. Üzem közben a jármű csak vízgőzt bocsát ki – ez a hidrogén és az oxigén kémiai reakciójának mellékterméke. A jármű azonban nem rendelkezik elektrolízis rendszerrel, és nem termel hidrogént a fedélzetén. Ezenkívül lítium-ion akkumulátorral van felszerelve.
A Toyota saját közlése szerint hosszú távon többirányú stratégiát követ a szén-dioxid-semleges mobilitás elérése érdekében. Ez magában foglalja a hidrogénüzemű üzemanyagcellák, a hidrogénüzemű belső égésű motorok és a nagyobb biztonságot, hatótávolságot és teljesítményt nyújtó szilárdtest-akkumulátorok fejlesztését.
A Toyota ugyan elektrolízist használ hidrogén előállítására néhány üzemében, de kizárólag a járműveken kívül.
2025-ben az akkumulátorral hajtott elektromos járművek uralják a kibocsátásmentes közlekedési eszközök világpiacát, mivel olcsóbbak és energiahatékonyabbak, mint a hidrogénüzemű autók, és a töltőinfrastruktúra is egyre bővül.
Néhány gyártó, köztük a Toyota, azonban a hidrogénüzemű autókat kiegészítő megoldásnak tekinti a nehéz teherforgalom és a hosszú távú utazások céljára. Széles körű fejlesztésüket azonban korlátozzák a magas gyártási költségek és a még kevéssé kiépített töltőállomás-hálózat.
A legtöbb elemző egyetért abban, hogy a kibocsátásmentes mobilitás jövője különböző technológiák kombinációján alapul majd: az akkumulátorok továbbra is a személygépkocsik preferált megoldása maradnak, míg a hidrogén stratégiai szerepet játszhat bizonyos szektorokban, például a távolsági közlekedésben, a nehéz teherforgalomban vagy bizonyos ipari alkalmazásokban (itt archiválva).
Az AFP korábban már cáfolt más olyan állításokat, amelyek szerint már léteznek vízzel működő autók, például itt és itt.