2026. február 6.
2026 januárjában széles körben terjedt az interneten egy felvétel, amelyen egy túlsúlyos, egyenruhát viselő férfi egy televíziós interjú során arra panaszkodik, hogy az oroszok “ellopják az élelmiszer-készleteket”. De a férfi, aki állítólag a lvivi régió élelmezéséért felelős vezetője, nem valódi személy. A vizuális ellentmondások és a hanganyag elemzése arra utalnak, hogy a videó mesterséges intelligencia segítségével készült, és nem egy valódi katonát vagy interjút látni benne. Ráadásul a Lvivi (Lembergi) Területi Katonai Közigazgatásnak nincs olyan egysége, mint amit a hamis posztok említenek.
„Egy ukrán tévécsatornán a Lviv régióban található élelmiszerraktár vezetője elmagyarázta, hogy azért ő maga tárolja az élelmiszereket, hogy azok ne kerülhessenek szabotázs- és felderítőcsoportok kezébe” – áll egy 2026. január 16-i Facebook-bejegyzésben, amely egy 15 másodperces videót oszt meg egy túlsúlyos, egyenruhát viselő férfiról, aki látszólag ukrán nyelven ad interjút.
Amikor az állítólagos műsorvezető megkérdezi, hol szolgál, azt válaszolja: „Én vagyok a lvivi régió élelmezési főtisztje.” A műsorvezető ezután megköszöni neki a védelmet, majd megkérdezi, nehéz-e a szolgálat, amire a férfi így felel: „Igen, előfordul, hogy az ellenség diverzánsai bejönnek és ellopják az élelmiszer-készleteket.”
Volt olyan felhasználó, aki megkérdőjelezte a videó valódiságát, mások arról írtak, hogy biztosan a férfi "ette meg" az élelmiszer-készletet.
A videó magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2026. február 4-én készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Ugyanez a videó bolgár, cseh, orosz, ukrán és lengyel nyelven is terjed a közösségi médiában.
A videó azonban nem hiteles. Az AFP megállapította, hogy a felvétel mesterséges intelligencia segítségével készült.
A hangsáv analízise
Az AFP két, a mesterséges intelligencia által generált hang felismerésére szolgáló eszközzel is kielemezte a felvétel hanganyagát.
Az egyik a Hiya, az AFP által fejlesztett InVID WeVerify tényellenőrző böngészőbővítmény integrált elemző eszköze. A Hiya 99 százalékos valószínűséget jelzett arra, hogy a hang mesterséges intelligencia segítségével készült.
A felvételt emellett a Fraunhofer Intézet által fejlesztett Deepfake Total eszközzel is ellenőriztük, amely 98,5 százalékos valószínűséget mutatott ki a szintetikus hangra.
A videó hanganyag-elemzésének eredményeit bemutató képernyőképek: InVID (felül) és Deepfake Total (alul). Készítve: 2026. január 29-én
Vizuális hibák, önellentmondások
Több, a mesterséges intelligenciával készült videókra jellemző vizuális önellentmondást is találtunk. Például a férfi ajakmozgása csak lazán van összhangban a szavaival, miközben a felsőteste apró, hirtelen fel-le irányuló mozgásokat végez, amelyek nem hasonlítanak a normális légzésre vagy a természetes testtartás-változtatásra. Az egyenruha és a mellkasán lévő érem sem mozog természetesen a testével együtt. A katona bőre szokatlanul simának tűnik.
Azt is megfigyeltük, hogy az egyik mozdulat során az egyik kezén az ujjak furcsa módon átfedik egymást, mintha összeolvadnának. Emellett az arca egyik oldalán egy szokatlan, árnyékszerű vonal jelenik meg, amely mintha az arcát rajzolná körül a háttérfénnyel szemben.
Az egyik a hamis információt terjesztő Facebook-bejegyzés képernyőképe. A vizuális ellentmondásokat az AFP különböző színekkel emelte ki. Készült: 2026. január 29-én.
A felvétel rövid időtartama – 10 és 15 másodperc között – szintén jellemző a mesterséges intelligencia által generált videókra.
A videó eredete
A felvétel képkockáival végzett fordított képkeresések segítségével az AFP több, különböző nyelveken megjelent bejegyzést is talált, amelyek ugyanezt a videót osztották meg. A Google „Erről a képről” funkciója szerint a felvételt tartalmazó legkorábbi indexelt bejegyzések 2026. január 14-ére datálhatók, és az Instagramon, a TikTokon, valamint a Threadsen tették őket közzé.
Megfigyeltük, hogy a videó TikTokon terjedő változatán egy másik TikTok-fiók – az „ua_telemarahvon” – vízjele látható. A cikk megjelenésekor a virális videó már nem volt elérhető ezen a fiókon. Ugyanakkor a fiókra a Google-ben rákeresve a felvétel továbbra is szerepel indexelve a kereső „Videók” szekciójában, két héttel korábbi közzétételként feltüntetve, ami arra utal, hogy a videót időközben eltávolították.
Képernyőkép a Google „Videók” szekciójában megjelenő találatokról a „ua_telemarahvon” fióknévre végzett keresés alapján. Az indexelt TikTok-videót az AFP sárgával emelte ki. Készült: 2026. január 29-én
Az AFP több, ugyanehhez a fiókhoz tartozó csatornát is talált a YouTube-on, a Facebookon és az Instagramon. Mindhárom csatornán szinte teljesen azonos tartalom található, köztük a vizsgált videó is (amelyet január 13-án tettek közzé a YouTube-on, a Facebookon és az Instagramon), valamint más videók is, amelyeken túlsúlyos emberek az ukrán hadsereg tagjaiként mutatják be magukat.
A „ua_telemarahvon” profilok képernyőképei különböző közösségi hálózatokon: Instagram (bal felső), TikTok (jobb felső), YouTube (bal alsó) és Facebook (jobb alsó). Készült: 2026. január 29-én. A vizsgált videót sárgával, egy hasonló videót pedig kékkel jelöltük
Például ez a videó, amelyet mind a négy csatornán közzétettek (a fenti kollázsban kékkel kiemelve), egy olyan férfit mutat, aki feltűnően hasonlít a vizsgált felvételen szereplő személyre – ismét egyenruhában és ugyanabban az állítólagos stúdióban, de eltérő kameranézetből rögzítve. Az AFP összehasonlította a két felvételt, és eltéréseket talált. A második videóban nincs érem a férfi mellkasán, az egyenruhája eltérőnek tűnik, és a karján egy ukrán zászlós felvarró látható, amely hiányzik a jelen tényellenőrzés tárgyát képező videóból. Emellett magában a stúdióban is mutatkoznak különbségek.
Képernyőképek a Facebookon (balra) és a TikTokon (jobbra) közzétett bejegyzésekről. Az eltéréseket az AFP különböző színekkel emelte ki. Készült: 2026. január 29-én.
Ebben a másik videóban ismét egy olyan férfi látható, aki nagyon hasonlít a vizsgált felvételen szereplő személyre: ismét ugyanabban az állítólagos stúdióban jelenik meg, ezúttal azonban egyenruha helyett öltönyt visel, és a hangja is eltérő.
Az AFP felvette a kapcsolatot a Facebook-oldallal, hogy megkérdezze, ők készítették‑e a tartalmat, meg tudják‑e erősíteni, hogy az mesterséges intelligencia segítségével készült, illetve tudnak‑e arról, hogy a videót a közösségi médiában hiteles felvételként terjesztik. A cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
A videóról szóló cikkében a bolgár Factcheck.bg tényellenőrző oldal egy további pontatlanságra is rámutat: a felvételen szereplő férfi „a lvivi régió élelmezéséért felelős vezetőként” mutatkozik be, ilyen egység vagy tisztség azonban nem létezik a Lvivi Területi Katonai Közigazgatás nyilvánosan elérhető szervezeti struktúrájában.
Ukrajna védelmi minisztériuma szerint a hadsereg ellátását – beleértve az élelmiszert, a felszerelést és az üzemanyagot – az „Állami Háttérműveleti Operátor” (State Rear Operator, DOT) nevű állami vállalat biztosítja szerződéses úton, amelynek nincsenek regionális kirendeltségei. A minisztérium hivatalos közlései szerint a DOT vezérigazgatója Andrij Szozanszkij, az élelmezési program igazgatója pedig Halina Litos.
Az AFP egyéb, az ukrajnai háborúval kapcsolatos tényellenőrzéseit itt olvashatja.
2025. augusztus 13.
A kibocsátásmentes járművek fejlesztéséért folyó verseny közepette rendszeresen félrevezető és hamis állításokhoz jelennek meg a közösségi médiában a témáról. Az egyik legújabb állítás szerint a világ legnagyobb autógyártója, a Toyota forradalmian új, vízzel működő motort fejlesztett ki, amely feleslegessé teszi a lítium-akkumulátorokat és a töltőállomásokat. Ez az állítás azonban hamis, ahogyan azt a Toyota is megerősítette az AFP-nek. Szakértők szerint egy ilyen technológia nemcsak rendkívül hatástalan, hanem megvalósíthatatlan is.
„A Toyota MOST változtatta meg a játékot. VÍZMOTOR, amely MEGTÖRI az EV (elektromos meghajtású jármű) ipart!” – olvasható egy 2025. június 30-i magyar Facebook-bejegyzésben, ami még júliusban is terjedt Facebookon. A bejegyzés szerint, ami több mint 230 megosztást ért el, az új motoroknak nincs szüksége akkumulátorokra és töltőállomásokra.
A bejegyzéshez csatolt fotómontázson a világ legnagyobb autógyártójának, a Toyotának a logóját látni, valamint autómotorok képeit és egy színpadon álló férfit. egyik motorjának modellje mellett áll.
Az állítás már német, bolgár, angol, francia, román és spanyol nyelven is elterjedt a közösségi médiában.
A hamis állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. augusztus 12-én készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
A kibocsátásmentes járművek fejlesztéséért több évtizede folyik a verseny. Időről időre felbukkan az az ötlet, hogy egy napon majd a víz helyettesítheti a többi üzemanyagot. Ez a hipotézis azonban eddig soha nem nyert megalapozott tudományos bizonyítást, ahogyan azt már ebben a francia nyelvű cikkben is megírtuk.
A jelenleg a Facebookon terjedő állítás, amely szerint a a Toyota bemutatott volna egy vízhajtású motort, amely csak vízgőzt bocsát ki, nem igaz.
A Toyota nem fejleszt „vízmotort”
„Valójában nem fejlesztünk semmit, amit ‘vízmotor’ néven lehetne megnevezni” – nyilatkozta Jean-Yves Jault, a Toyota Motor Corporation képviselője egy 2025. július 23-i e-mailben az AFP-nek. Jault „téves információknak” nevezte az interneten keringő állításokat, és a Forbes magazin egy 2025. június 15-i cikkére hivatkozott, amelyben már cáfolják ezt a pletykát. A cikkben Robert Rapier, szerző és vegyészmérnök kijelentette, hogy „abszurd ötlet, hogy a víz hajthatna egy autót”.
A Toyota valóban gyárt olyan járműveket, amelyek hidrogént – és nem vizet – használnak üzemanyagként. Ezek az autók, például a Mirai modell, speciális töltőállomásokon tankolhatók, és lítium-ion akkumulátorokkal vannak felszerelve az energia tárolására és szabályozására.
Az elektrolízis folyamata
A hidrogén elektrolízissel keletkezik. Ez egy kémiai folyamat, amelynek során elektromos áram segítségével kémiai reakciót váltanak ki, hogy a vízmolekulákat (H₂O) hidrogénre (H₂) és oxigénre (O₂) bontsák. Ez a folyamat nagy mennyiségű áramot igényel, és csak stabil energiaforrással hatékony.
A nyert hidrogén ezután üzemanyagként felhasználható, különösen üzemanyagcellás járművekben. Ahhoz azonban, hogy az elektrolízis egy autó motorjában megtörténjen, a járműben áramforrásra, például akkumulátorra van szükség.
„Egy ilyen rendszer azonban rendkívül hatástalan lenne, mivel az energiaátalakítás minden lépése veszteségekkel jár” – mondta el Rapier a Forbes cikkében, emlékeztetve a termodinamika alapelveire.
„Ahelyett, hogy akkumulátort használnánk a hidrogén elektrolízissel történő előállításához, majd ezt a hidrogént az autó meghajtásához felhasználnánk, sokkal hatékonyabb lenne az áramot közvetlenül a meghajtáshoz felhasználni.”
A zöld hidrogén előállításához szükséges lépéseket bemutató grafikon, amely egy olyan energiaforrás, amelyet egyes erősen szennyező iparágak szén-dioxid-mentesítésének lehetőségeként tartanak számon
(AFP / Tatiana MAGARINOS, Gustavo IZUS)
Ezeket a következtetéseket több szakértő is megerősítette, köztük Plamen Punov, a Szófiai Műszaki Egyetem professzora, aki hallgatói projekteket irányít a hidrogénüzemű üzemanyagcellák területén. Kiemelte, hogy a hidrogén mint üzemanyag nem a járművekben keletkezik.
„Minden ilyen jármű elektromos áramot állít elő üzemanyagcellák segítségével, amelyek tisztán hidrogénnel működnek, amelyet előzőleg tartályokban tárolnak” – magyarázta 2025. július 7-én az AFP-nek küldött e-mailben. „Nem ismerek ilyen típusú járművet [amely képes saját hidrogént előállítani a fedélzetén, a szerk. megjegyzése], és elméletileg is rendkívül hatástalan és praktikus lenne.”
Boriana Tsaneva, ugyanazon egyetem kémia doktora, 2025. július 7-i e-mailben megerősítette az AFP-nek, hogy „technikailag lehetséges a mozgó járművek maradék energiájának elektrolízissel történő hasznosítása”, ez az opció azonban „nem gazdaságos”.
Tsaneva azt is elmondta, hogy egy ilyen rendszer nem csak hogy drágább lenne, de biztonsági kockázatok is felmerülnének. Az elektrolízis potenciálisan hidrogén és oxigén robbanásveszélyes elegyét szabadíthatja föl, amit nem lehet biztonságosan tárolni, és amit a létrehozása után rögtön a motorba kell juttatni. Ráadásul a gázkeverék égése során csak elhanyagolható mennyiségű energia keletkezne.
A víz hűtőanyagként szolgál
A téves állítás valószínűleg egy hidrogénmotor vízzel hűtött rendszerére vonatkozó szabadalomra vezethető vissza, amelyet a Toyota 2023-ban jelentett be. Ebben a rendszerben a víz nem üzemanyagként, hanem csupán hűtőfolyadékként szolgál, amely a hagyományosan használt levegőt helyettesíti.
A vízhűtés lehetővé teszi a hidrogén égése során keletkező magas hőmérséklet jobb szabályozását. Ezáltal könnyebb anyagok is felhasználhatók a égéstérben és a hengerben, ami egyúttal növeli a motor hatékonyságát és csökkenti a súlyát.
A Toyota Mirai azonban a gyártó legújabb technológiáját alkalmazza: a modell hidrogénüzemű üzemanyagcellával működik, amely elektromos motort hajt meg. A hidrogént nagynyomású tartályokban tárolják, és speciális töltőállomásokon töltik fel. Üzem közben a jármű csak vízgőzt bocsát ki – ez a hidrogén és az oxigén kémiai reakciójának mellékterméke. A jármű azonban nem rendelkezik elektrolízis rendszerrel, és nem termel hidrogént a fedélzetén. Ezenkívül lítium-ion akkumulátorral van felszerelve.
A Toyota saját közlése szerint hosszú távon többirányú stratégiát követ a szén-dioxid-semleges mobilitás elérése érdekében. Ez magában foglalja a hidrogénüzemű üzemanyagcellák, a hidrogénüzemű belső égésű motorok és a nagyobb biztonságot, hatótávolságot és teljesítményt nyújtó szilárdtest-akkumulátorok fejlesztését.
A Toyota ugyan elektrolízist használ hidrogén előállítására néhány üzemében, de kizárólag a járműveken kívül.
Az akkumulátoros jobban megéri
2025-ben az akkumulátorral hajtott elektromos járművek uralják a kibocsátásmentes közlekedési eszközök világpiacát, mivel olcsóbbak és energiahatékonyabbak, mint a hidrogénüzemű autók, és a töltőinfrastruktúra is egyre bővül.
Néhány gyártó, köztük a Toyota, azonban a hidrogénüzemű autókat kiegészítő megoldásnak tekinti a nehéz teherforgalom és a hosszú távú utazások céljára. Széles körű fejlesztésüket azonban korlátozzák a magas gyártási költségek és a még kevéssé kiépített töltőállomás-hálózat.
A legtöbb elemző egyetért abban, hogy a kibocsátásmentes mobilitás jövője különböző technológiák kombinációján alapul majd: az akkumulátorok továbbra is a személygépkocsik preferált megoldása maradnak, míg a hidrogén stratégiai szerepet játszhat bizonyos szektorokban, például a távolsági közlekedésben, a nehéz teherforgalomban vagy bizonyos ipari alkalmazásokban (itt archiválva).
Az AFP korábban már cáfolt más olyan állításokat, amelyek szerint már léteznek vízzel működő autók, például itt és itt.
