2025. október 14.
Az első unokatestvérek közötti házasság évszázadok óta legális az Egyesült Királyságban, csakúgy, mint néhány más európai országban, köztük Magyarországon is. Ennek ellenére több nyelven, köztük magyarul is terjedni kezdett egy videó, amelyen Keir Starmer brit miniszterelnök elutasítja az első unokatestvérek közötti házasságok betiltására irányuló javaslatot. A felvétel azzal a hamis állítással terjed, miszerint Starmer „legalizálta” a vérfertőzést, mert „a muszlim közösség ezt követelte”. Egyes bejegyzések hamisan azt is állítják, hogy a brit miniszterelnök legalizálta a „testvérek, apák és lányok, fiúk és anyák” közötti házasságot. A valóságban a felvételeken Starmer elutasítja egy ellenzéki képviselő idei, márciusban benyújtott javaslatát, amely az első unokatestvérek közötti házasságok betiltását célozta. 2025 októberében a bejegyzésekben említett egyéb közeli rokonok közötti a házasságkötés továbbra is illegális a brit jog szerint.
“Keir Starmer hivatalosan is legalizálta a vérrokon házasságokat testvérek, apák és lányok, valamint fiúk és anyák között. Mert a muszlim közösség ezt akarta” – állítja egy magyar Facebook-bejegyzés egy videóval, ami 2025. szeptember 24-e óta már több mint 700 megtekintést ért el. Egy másik magyar bejegyzés ugyanezzel a hamis állítással a zsidó közösséghez köti az állítólagos törvénymódosítást.
A hamis állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. október 13-án készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Ugyanez a videó a hamis állítással már más nyelveken, köztük csehül, szlovákul és németül is terjedni kezdett.
Az első unokatestvérek közötti házasságkötés sok európai országban, köztük Magyarországon is legális. Néhány kormány azonban lépéseket tett azok betiltására, mert aggódnak az ilyen kapcsolatokból született gyermekek egészségéért. Tavaly Norvégiában illegálissá váltak az ilyen házasságok, míg Svédországban és Dániában a jövőre lépnek hatályba az unokatestvérek házasságát tiltó törvények. Az Egyesült Államokban bizonyos államokban szintén tilosak az ilyen házasságok.
Az első unokatestvérek közötti házasságok betiltására irányuló javaslat
Egy fordított videókereséssel sikerült megbizonyosodni róla, hogy a videón Richard Holden konzervatív parlamenti képviselő, egykori miniszter látni a brit parlament 2025. március 5-i vitáján.
A képviselő sikertelenül kérte Keir Starmer miniszterelnököt, hogy támogassa egy korábbi javaslatát az első unokatestvérek közötti házasságok betiltásáról Nagy-Britanniában.
Néhány hamis bejegyzés a következő szöveget tartalmazza, amely állítólag a miniszterelnökhöz intézett felhívása volt: „Starmer úr, tudja, mit csinál? Legalizálja a testvérek, rokonok közötti vérfertőző házasságokat. Ez katasztrofális egészségügyi kockázatokat jelent, amelyek közül sok nem mutatható ki a gyermek születése előtt. Ha ez a gyakorlat generációról generációra folytatódik, az angolok kihalnak.”
Holden felszólalása azonban eltér a Facebook-bejegyzések szövegétől. A videó hanganyaga és a vita hivatalos jegyzőkönyve (lásd a 281. oszlopot) szerint Holden a következőket mondta:
„Az első unokatestvérek közötti házasságok jelentős egészségügyi problémákat okoznak gyermekeiknek, amelyek közül sok csak a születés után derül ki. Ha ezt generációk óta gyakorolják, akkor jelentős multiplikátorhatás lép fel.
Ezenkívül a társadalom nyitottságára és a nők jogaira bírt hatása jelentős. Végtére is jelentős dinamika jár az, ha megegyeznek a nagyszülők. Pénteken a kormánynak lehetősége lesz arra, hogy az első unokatestvérek közötti házasságot tiltó törvényjavaslatomat bizottsági szakaszba terjessze. A miniszterelnök meggondolja-e magát, mielőtt utasítaná a frakcióvezetőit, hogy blokkolják ezt a törvényjavaslatot?"
Válaszában Starmer kijelentette, hogy kormánya nem támogatja Holden javaslatát. „Elnök úr, már kialakítottuk álláspontunkat a törvényjavaslattal kapcsolatban. Köszönöm.”
Holden, aki március 5-én a Facebook-posztokban szereplő közzétette az X-en, eredetileg 2024. december 10-én javasolta az első unokatestvérek közötti házasság betiltását (archivált linkek itt és itt).
Azzal érvelt, hogy az első unokatestvérek gyermekeinek nagyobb esélyük van születési rendellenességekre, és ez a gyakorlat hozzájárul a nők elnyomásához az ír utazók (néha helytelen fordításban “ír vándorcigányok”) és pakisztáni közösségekben, ahol az ilyen házasságok gyakoribbak.
A javasolt tilalom kritikusai, köztük Iqbal Mohamed független parlamenti képviselő, azonban azt javasolták, hogy a genetikai vizsgálatok és a felvilágosító kampányok legyenek elsőbbségben a kulturális gyakorlat tilalmával szemben.
Megosztó téma
Az első magyar Facebook-bejegyzések, amelyek Starmert a vérfertőző házasságok legalizálásával vádolják, 2025. szeptember 24-én jelentek meg, néhány nappal azután, hogy a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) blogbejegyzést tett közzé, amelyben kiértékelte az első unokatestvérek közötti házasságok előnyeit és hátrányait.
A blogbejegyzés az első unokatestvérek közötti házasság potenciális előnyeit tárgyalta, nevezetesen „az erősebb kiterjedt családi támogató rendszereket és a gazdasági előnyöket”, de a bejegyzést végül törölték a negatív reakciókat követően.
Az első unokatestvérek közötti házasság 1540 óta legális az Egyesült Királyságban, amikor VIII. Henrik király szakított a római katolikus doktrínával, és engedélyezte az első unokatestvérek közötti házasságot, hogy ötödik feleségét, Howard Katalint feleségül vehesse. Katalin a király második feleségének, Boleyn Annának volt az első unokatestvére, és abban az időben elfogadhatatlan volt a házastárs vér szerinti rokonával való házasság is.
Az első unokatestvérek közötti házasság nem tiltott az Egyesült Királyság 1949-es házassági törvényében és annak későbbi módosításaiban sem. A törvény azonban többféle közvetlen vérrokon, köztük szülők, gyermekek és testvérek házasságát is tiltja.
A brit házassági törvény legújabb változatában szereplő, úgynevezett tiltott kapcsolatok listájának képernyőmentése. 2025. október 8-i képernyőmentés
Magyarországon a polgári törvénykönyv 4:12 paragrafusa, “Rokoni, hozzátartozói kapcsolat” cím alatt rendelkezik a rokonok házasságáról (itt archiválva). A törvény szerint tilos a házasság: az egyenesági rokonok, testvérek között, valamint testvérnek a testvérei leszármazottaival (kivéve külön engedéllyel). Szintén tilos az örökbefogadónak az örökbefogadottal házasodnia az örökbefogadás fennállása alatt.
Az első unokatestvérek közötti házasságot a magyar törvény nem zárja ki.
Nem ez az első eset, hogy Starmer a brit muszlim közösséggel kapcsolatos dezinformáció célpontjává válik. 2024 augusztusában az AFP cáfolta azt az állítást, miszerint egy kocsmából kirúgták, mert támogatta a muszlimokat.
2025. október 13.
2025 szeptemberében az orosz egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy az Enteromix rák elleni vakcina a klinikai vizsgálatok fázisába lépett, hogy kiértékeljék a kezelés hatását az emberi egészségre. Ezzel párhuzamosan más, személyre szabott mRNS rák elleni vakcinák is fejlesztés alatt állnak, az adott gyógyszergyártó cégek hivatalos honlapjai szerint. Az orosz bejelentést követően a magyar közösségi médiában is terjedni kezdtek olyan bejegyzések, amelyek azt állítják Enteromix már használatra kész. A rákvakcinák területét ismerő szakértők szerint azonban az Enteromixre vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre megbízható klinikai bizonyítékok.
“Oroszország bemutatja forradalmian új rák elleni vakcináját – INGYENES minden állampolgár számára!” – olvasható egy 2025. szeptember 4-i magyar Facebook-bejegyzésben, amit már több mint 160-an osztottak meg. A bejegyzés úgy ír az oltásról, mintha az már elérhető lenne, többek között azt állítja, hogy “el lehet felejteni a kemoterápiát” és hogy “minden állampolgár számára ingyenes”.
A félrevezető állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. október 10-én készült. A sárga áthúzást az AFP adta a képhez
Más posztok és cikkek ugyanezzel az állítással azt is hozzáteszik, hogy a hírt Veronika Szkvorcova, az orosz Orvosi és Biológiai Ügynökség vezetője jelentette be. Egyes változatok szerint a vakcina “használatra kész”, más verziók szerint már “klinikai alkalmazásban van”.
Valójában Szkvorcova, anélkül, hogy megnevezte volna a vakcinát, azt mondta az Izvestia orosz hírügynökségnek, hogy „egy orosz vakcina” sikeresen befejezte a preklinikai vizsgálatokat, és hogy 2025 nyarán benyújtották a hatóságoknak a dokumentumokat az új gyógyszer klinikai alkalmazásának jóváhagyása érdekében. A preklinikai vizsgálatok olyan kutatásokat jelentenek, amelyek során teszteket és állatkísérleteket végeznek a kezelés potenciáljának feltárása érdekében, de ebből még nem derül ki, hogy élő emberek hogyan reagálnak majd az adott szerre.
Bár egyes orosz médiumok azt állítják, hogy Szkvorcova az Enteromixra utal (példák itt és itt), az AFP nem talált utalást erre a konkrét vakcinára az interjúban.
Az orosz Nemzeti Orvosi Kutató Radiológiai Központ (NMRRC) weboldala az Enteromixet négy nem patogén vírus kombinációján alapuló gyógyszerként említi, amelynek célja a rosszindulatú sejtek megcélzása és a beteg tumorellenes immunitásának aktiválása. A weboldal szerint az egyes személyek rákos megbetegedéséhez igazított „személyre szabott” mRNS-vakcinák célja, hogy „megtanítsák” a beteg immunrendszerét a rákos sejtek megcélzására és elpusztítására.
Az Enteromixszel kapcsolatos hasonló félrevezető állítások már számos országban terjedni kezdtek a közösségi médiában, például Kamerunban és Dél-Afrikában angolul, az Etiópiában használatos amhara nyelven, valamint görögül is.
A vakcina már “használatra kész”?
Nincs bizonyíték arra, hogy az Enteromix-et forgalomba hozták volna vagy általános használatra jóváhagyták volna, akár Oroszországban, akár a világ bármely más részén.
Az Enteromix és más orosz rák elleni vakcinák pontos fejlesztési folyamatának időrendjét nehéz megállapítani, mivel az online elérhető beszámolók bizonyos pontokon eltérnek egymástól.
Három hónappal Szkvorcova interjút megelőzően az orosz egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy orosz szakemberek 2025 júniusában, 48 önkéntes bevonásával megkezdték az Enteromix klinikai vizsgálatait.
Andrej Kaprin, a minisztérium vezető onkológusa és az NMRRC főigazgatója a vizsgálatot „nyílt, egyközpontú, I. fázisú klinikai vizsgálatnak” nevezte.
A Kaprin által vezetett központ a honlapján bejelentette, hogy „az elmúlt néhány évben” „befejeződött a preklinikai vizsgálatok teljes ciklusa”, hozzátéve, hogy „fontos megjegyezni, hogy az első fázis klinikai vizsgálatai és a betegek toborzása 2024 végén, 2025 elején kezdődik”.
A szakértők megerősítették, hogy a vakcina általános használatának jóváhagyásához konkrét klinikai bizonyítékokra van szükség.
Szigorú folyamat
Dr. Lennard Lee, az Oxfordi Egyetem professzora és onkológiai tanácsadó szerint a vakcinák fejlesztése és jóváhagyása egy jól meghatározott sorrendet követ. A szakember egy 2025. szeptember 16-án, és egy 22-én írt emailben kifejtette az AFP-nek, hogy a folyamat laboratóriumi preklinikai vizsgálatokkal és állatkísérletek felhasználásával kezdődik, amelyekkel az immunválaszt és az alapvető biztonságot értékelik. A preklinikai vizsgálatokat orvosi vizsgálatok követik, amelyek általában három fázisban tesztelik a kezelés emberi szervezetben való alkalmazásának lehetőségét.
Az 1. fázisú humán vizsgálatok során kis betegcsoportokon tesztelik a biztonságosságot és az adagolást, mondta Lee, majd a 2. fázisú vizsgálatok során nagyobb csoportokon keresik a klinikai előnyök korai jeleit, miközben folytatják a biztonságosság figyelemmel kísérését. A 3. fázisú vizsgálatok nagy, kontrollált tanulmányokat foglalnak magukban, amelyek célja a vakcina hatékonyságának megerősítése olyan eredmények tekintetében, mint a kiújulási arány, a progressziómentes túlélés vagy az általános túlélés. Ez a folyamat akár 10 évig vagy annál is tovább tarthat.
Ezzel párhuzamosan a szabályozó hatóságok értékelik a gyártás minőségét, konzisztenciáját és a biztonságosságot. Csak ez a gondos, lépésről lépésre haladó folyamat biztosíthatja, hogy a rák elleni vakcina valóban biztonságos és hatékony legyen – mondta Lee.
A Lee által leírt folyamatot az ausztrál Nemzeti Immunizációs Kutatási és Felügyeleti Központ (NCIRS) egyik cikke részletesen elmagyarázza.
Pillanatkép az NCIRS honlapján található grafikonról, amely a vakcina kifejlesztésének hagyományos útját mutatja be. A képernyőmentés 2025. október 3-án készült
Az átlátható adatok, a szakértők által ellenőrzött bizonyítékok és a szigorú gyártási szabványok szintén elengedhetetlenek. „Ezek nélkül a betegek és az orvosok nehezen tudják megteremteni a rákkezelésben elengedhetetlen bizalmat” – mondta Lee az AFP-nek.
Dr. Patrick Ott, a Harvard orvostudományi professzora és a Dana Farber Cancer Institute (DFCI) klinikai igazgatója 2025. szeptember 17-én egy Zoom-interjúban az AFP-nek elmondta, hogy a vakcina-szabályozási rendszerek világszerte eltérőek lehetnek, és nem mindegyik ugyanolyan szigorú.
„A szabályozási rendszertől függetlenül a klinikai vizsgálati adatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy alátámasszák azt az állítást, hogy egy vakcina biztonságos és hatékony az általános használatra” – mondta.
Lee elmagyarázta, miért van szükség konkrét klinikai bizonyítékokra, mielőtt a vakcina általános használatra jóváhagyhatóvá válik.
„Csak 48 résztvevő bevonása általában nagyon kis, korai stádiumú vizsgálatnak minősülne – inkább az 1. fázisú vagy az 2. fázisú feltáró vizsgálatokhoz hasonlítana” – mondta.
Lee hozzátette, hogy a 3. fázisú vizsgálat, amely általában több száz vagy ezer beteget érint, elengedhetetlen a biztonságosság, a hatékonyság és a hatások tartósságára vonatkozó megbízható adatok előállításához.
„Nem találok olyan, szakértők által lektorált tudományos bizonyítékot, amely szerint az Enteromix nevű vakcinát emberi klinikai vizsgálatokban tesztelték volna” – mondta. „Egy olyan fontos terápiánál, mint a rák elleni vakcina, látható bizonyítékoknak és nyitottságnak kell lennie.”
Teljes hatékonyság?
Még az orosz tisztviselők legoptimistább nyilatkozatai sem írják le az Enteromixet a rák elleni csodaszerként, annak ellenére, hogy azt állítják, hogy a vakcina a kísérletek során „100 százalékos” hatékonyságot mutatott a rákos sejtek elpusztításában.
Az Izvestia lapnak adott interjújában Szkvorcova elmondta, hogy a vakcina elsősorban a vastagbélrákra összpontosít, és végül kiterjeszthető lehet két másik rákfajtára is – a glioblastomára, az egyik legrosszindulatúbb agydaganatra, és a melanoma, azaz a bőrrák speciális típusaira.
Szkvorcova hozzátette, hogy a preklinikai kísérletek „bizonyították a vakcina biztonságosságát” és „magas hatékonyságát a tumor méretének csökkentésében és a tumor növekedésének lassításában”, amely az orosz szervezet vezetője szerint 60-80 százalékos.
A 2024 júniusában az orosz RBC médiakonszernnek adott interjújában Vjacseszlav Kosorukov, aki N.N. Blokhin Nemzeti Orvostudományi Kutatóközpont Onkológiai Intézet egyik részlegének, a Kísérleti Diagnosztikai és Tumor Terápiás Kutatóintézetének igazgatója a rák elleni vakcina fejlesztéséről elmondta: „A technológia, amiről beszélünk, forradalmi, de nem csodaszer, nem »arany pirula« minden ráktípus ellen”.
Patrick Ott, a Harvard munkatársa szerint a teljes hatékonyságra vonatkozó állítások messze állnak a valóságtól: „Jelenleg nincs olyan rákterápia, amely 100 százalékos gyógyulást biztosítana” – mondta, hozzátéve, hogy „maga a »gyógyulás« kifejezés is gyakran pontatlan, mivel sok rákfajta továbbra is gyógyíthatatlan. Az az állítás, hogy egy vakcina teljesen gyógyítja a rákot, egyszerűen nem hihető.”
Az Enteromix-szel kapcsolatban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2025. szeptember 18-án e-mailben a következő választ adta az AFP-nek: „A WHO nem áll hivatalos együttműködésben a projekttel.”
A WHO tisztázta, hogy a vakcina jóváhagyásáért a nemzeti vagy regionális szabályozó hatóságok felelősek, míg a WHO szerepe főként az előminősítési támogatás nyújtására korlátozódik.
Az mRNA-4157
Az amerikai Nemzeti Orvostudományi Könyvtár szerint az mRNS-vakcinák fejlesztése jelentős előrelépést jelenthet a rákkezelésben, eddig több mint 120 klinikai vizsgálat bizonyította azok hatékonyságát különböző rosszindulatú tumorok, például tüdő-, emlő-, prosztatadaganatok és melanoma, valamint nehezebben kezelhető rákok, például hasnyálmirigy- és agydaganatok esetében.
Nem csak Oroszországban áll több személyre szabott mRNS-rákvakcina is fejlesztés alatt, de szerte a világban vannak hasonló törekvések: a tisztviselők és tudósok szerint a Moderna és a Merck által kifejlesztett mRNA-4157 rákvakcina-jelölt jelentős áttöréseket ért el a klinikai fejlesztés terén, a szerről már úgy beszélnek, mint ami “alapvető fordulatot hozhat” a rákbetegek számára.
Az mRNA-4157 a melanoma ellen irányul, ami (ahogyan korábban említettük) a bőrrák egy speciális típusa.
A vakcina jelenleg a fejlesztés III. fázisában van, világszerte több mint 1000 résztvevővel zajlanak a klinikai vizsgálatok, amelyek célja a hatékonyság igazolása és a végső szabályozói jóváhagyás megszerzése.
Bár az mRNA-4157 megkapta az “áttörő terápiás” státuszt az amerikai gyógyszerfelügyelettől, még mindig vizsgálat alatt áll. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) akkor adja meg a Breakthrough Therapy minősítést, ha az előzetes eredmények arra utalnak, hogy a kezelés jelentős javulást hozhat a meglévő terápiákhoz képest a legfontosabb klinikai eredmények tekintetében.
Az mRNA-4157 klinikai vizsgálatai több mint hat éve folynak, és a vakcina még mindig nem került forgalomba.
A WHO 2025. februári jelentése szerint 2020-ban a rák közel 10 millió halálesetet okozott, ami globálisan körülbelül minden hatodik halálesetet jelent. A leggyakoribb típusok közé tartozik a mell-, tüdő-, vastagbél- és prosztatarák.
Az AFP Ténykérdés egyéb, az oltásokkal kapcsolatos cikkeit itt olvashatja.
2025. szeptember 25.
Izraeli források szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök 2025. szeptember 15-én, egy Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel tartott találkozó során, aggodalmát fejezte ki az egyiptomi haderő állítólagos “csapatösszevonásai” miatt a Sínai-félszigeten. Az amerikai tisztviselő azért látogatott Izraelbe, hogy kifejezze Washington támogatását az izraeli hadsereg a rákövetkező napon kezdődő legújabb gázai hadművelete előtt. Ezzel összefüggésben a közösségi médiában több nyelven, többek között magyarul is elterjedt egy videó, amelyen a Gázát délről határoló Egyiptom zászlaját viselő katonai járművek láthatók, és amelyhez az a állítás társul, hogy azon egyiptomi csapatösszevonásokat látni a gázai határ közelében. A kérdéses videó azonban 2020-ból származik, és egy hadgyakorlatot ábrázol; nincs közvetlen kapcsolat a régióban jelenleg uralkodó helyzettel.
„Egyiptom felduzzasztotta hadseregét az izraeli határon! Újabb háborús feszültség a láthatáron!” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amely 2025. szeptember 22-i közzététele óta több mint 290 megosztást és 105 ezer megtekintést ért el. A bejegyzéshez egy 27 másodperces videót csatoltak arab nyelvű hangalámondással, amelyen különböző, egyiptomi zászlóval ellátott katonai járműveket látni egy sivatagi környezetben.
A hamis leírással ellátott videó a Facebookon. A képernyőkép 2025. szeptember 23-án készült. Az áthúzást az AFP adta a képhez
Ugyanez a videó, azzal az állítással, hogy azon az állítólagos legutóbbi egyiptomi csapatmozgásokat látni, angol és francia nyelven is terjed az X közösségi média platformon.
Tömegével kezdtek menekülni a palesztinok Gáza városából, miután 2025. szeptember 16-án Izrael megkezdte legújabb hadjáratát a Gázai övezet legnagyobb városában, megfogadva, hogy megsemmisíti a térségben működő militáns Hamász szervezetet. A katonai akció megkezdése előtti napon Marco Rubio amerikai külügyminiszter meglátogatta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, és megígérte, hogy az Egyesült Államok támogatni fogja Izraelt azon céljának végrehajtásában, hogy felszámolják a Hamászt Gázában (itt archiválva).
Az izraeli média 2025. szeptember 20-án névtelen izraeli és amerikai tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy a találkozó során Netanjahu felvetette egy állítólagos egyiptomi katonai csapatösszevonás problémáját a Sínai-félszigeten (itt archiválva). Egyiptom és Izrael a múltban többször is háborúban állt egymással, de egy 1978-as, az Egyesült Államok által közvetített békeszerződés aláírása óta békés a két ország viszonya (itt és itt archiválva). A békeszerződés korlátozza bizonyos katonai felszerelések Sínai-félszigeten való telepítését Izrael jóváhagyása nélkül.
A békeszerződés részeként Egyiptom volt az első arab ország, amely elismerte Izrael államot, de a közelmúlt eseményei próbára tették az izraeli-egyiptomi kapcsolatokat: 2025. szeptember 9-én egy izraeli támadás a militáns palesztin Hamász szervezet hat tagját ölte meg az Egyesült Államok szövetségesének számító Katar fővárosában, Dohában. Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök is részt vett az arab és muszlim vezetők dohai rendkívüli csúcstalálkozóján, ahol arra figyelmeztetett, hogy az ilyen cselekmények veszélyeztetik a már meglévő és jövőbeli békeszerződéseket is a régióban (itt archiválva), és az incidenst „izraeli agressziónak” nevezte (itt archiválva).
A közösségi médiában jelenleg terjedő videó azonban egyik eseményhez sem kapcsolódik. Az AFP megállapította, hogy a klip egy 2020 januárjában közzétett videó része, amely egy egyiptomi katonai gyakorlatot mutat be.
A videó egy 2020-as katonai gyakorlatot mutat be
Egy fordított videókeresés és a Google „Erről a képről” funkciójának segítségével az AFP megállapította, hogy ugyanez a videó már 2020 óta elérhető az interneten. Egy 2020 januárjában közzétettX-bejegyzés a videót a „Qadir-2020” nevű egyiptomi hadgyakorlatként azonosítja.
Az AFP egy arabul beszélő újságírója lefordította a videó szövegét, amely így szól: „Az északi katonai régió egységei a stratégiai hódítási terv keretében emelték a készültségi szintjüket, az összehangoltságukat, a járművek és páncélozott járművek ellenőrzését, rakodását, valamint a tankerekkel és vasúton történő mozgásukat a műveleti területeikre...”. A szöveg egy szó szerinti idézet az egyiptomi védelmi minisztérium2020. január 12-i sajtóközleményéből, amelyben „Kadir 2020” hadgyakorlatról adtak hírt (itt archiválva).
A sajtóközleményben nem említik Izraelt, Gázát vagy a Sínai-félszigetet. A hadgyakorlat helyszínére csak homályosan utalnak: „a Földközi-tenger partvidékét” említik, valamint a “Földközi-tenger és a Vörös-tenger hadszíntérét” a tengeri hadgyakorlatok esetében.
Az AFP megállapította, hogy a közösségi médiában jelenleg terjedő 27 másodperces videó egy hosszabb, 5:53 perces videóból származik, amelyet az egyiptomi „fegyveres erők katonai szóvivőjének” hivatalos Facebook-oldalán osztottak meg (itt archiválva).
A hamis leírással ellátott videó, valamint az Kadir 2020 gyakorlatról szóló videó az Egyiptomi Fegyveres Erők szóvivőjének Facebook-oldalán. A képernyőképek 2025. szeptember 23-án készültek. Az áthúzást az AFP adta a képhez
A hamis kontextussal terjedő rövidebb klip az eredeti videó 2:10 és 2:37 közötti részének felel meg.
A videóban látható helyszínek többsége túl általános ahhoz, hogy földrajzi helymeghatározáshoz használható legyen, de egy ponton egy nagy kapu látható arab felirattal. Fordított képkeresés segítségével gyorsan ki lehet deríteni, hogy ez a Mohamed Naguib katonai bázis bejárata, ahogyan az az egyiptomi elnöki hivatal egy 2017-es, a bázis létrehozásáról szóló hivatalos sajtóközleményében is látható (itt archiválva).
A Mohamed Naguib katonai bázisról készült videó (balra) és képek az egyiptomi elnökség honlapján. A bázis kapuját kékkel jelölte az AFP. A képernyőképek 2025. szeptember 23-án készültek
A katonai bázis Észak-Egyiptomban, a Földközi-tenger közelében fekvő el-Hammam városában található, körülbelül 500 kilométerre Gázától. A 2020-as katonai gyakorlatról szóló sajtóközlemény is említi ezt a bázist: „... a parancsnoksági és irányítási műveleteket a Mohamed Naguib katonai bázis előretolt műveleti központjából végzik”.
A katonai bázis elhelyezkedése a Google Maps-en. 2025. szeptember 23-án készült felvétel
Bár az AFP nem tudja cáfolni vagy ellenőrizni az egyiptomi csapatok mozgásával kapcsolatos állításokat, kétségtelenül megállapítható, hogy a kérdéses videó több éves, és nincs köze a jelenlegi eseményekhez.
Nem ez az első alkalom, hogy az Kadir-2020 katonai gyakorlat felvételei hamis leírással kezdenek terjedni az interneten. 2024-ben az AFP már cáfolta azokat az állításokat, amelyek egy a hadgyakorlatról készült videóról azt állítottak, hogy azon azt látni, ahogyan az egyiptomi hadsereg felvonul a rafai határátkelő közelében egy izraeli támadást követően.
2025. szeptember 15.
Lengyelország 2025. szeptember 9-én lelőtt a légterét megsértő több drónt is, amelyek a lengyel kormány állítása szerint orosz eredetűek voltak. Az interneten több európai nyelven – köztük magyarul is – elterjedt egy grafikon, amely látszólag azt mutatja, hogy a lengyelek többsége Ukrajnát okolja az incidensért. Az AFP kiderítette, hogy a grafikont egy lengyel kutatóintézet jelentéséből vették, majd félreérthető módon tálalták az interneten. Az alapítvány elmondta, hogy a grafikonon a közösségi médiában megjelenő kommentek elemzéséből származó adatokat látni, és az nem értelmezhető közvélemény-kutatásként. Egy későbbi elemzés ugyanettől az alapítványtól több olyan kommentet talált, amik Oroszországot okolták a drónincidensért. Moszkva tagadta, hogy bármi köze lenne a drónok behatolásához Lengyelországba.
„A lengyelek Ukrajnát okolják a Lengyelországot becsapó drónokért” – olvasható azokban a 2025. szeptember 10-én megosztott magyar nyelvű Facebook- és Telegram-bejegyzésekben, amelyek szerint a lengyel lakosság 38 százaléka Ukrajnát okolta a 2025. szeptember 9-i éjszakai drónincidensért, míg csupán 34 százalékuk teszi felelőssé Oroszországot.
A félrevezető állítás magyarul a Facebookon és a Telegrammon. A képernyőkép 2025. szeptember 12-én készült. A sárga áthúzást az AFP adta a képhez
Az egyik legkorábbi olyan poszt, amely ugyanazt a grafikont tartalmazza, mint az egyik magyar poszt, egy 2025. szeptember 10-én közzétett orosz nyelvű Telegram-bejegyzés volt, amely már több mint 430 000 megtekintést ért el.
A félrevezető állítás oroszul a Telegrammon. A képernyőkép 2025. szeptember 12-én készült. A sárga áthúzást az AFP adta a képhez
Ugyanez a grafikon ugyanezzel az állítással német, francia, bolgár, görög és spanyol nyelven is terjedni kezdett már. A legtöbb bejegyzés tartalmazza vagy magát a grafikont, vagy annak tartalmát szöveges formában.
A grafikon szövege lengyelül így hangzik: „A dróncsapásért való felelősség – százalékos telítettség a kommentekben (2025. szeptember 9–10.) Ukrajna – 38%; Oroszország – 34%; lengyel kormány – 15%; média – 8%; NATO és a Nyugat – 5%”.
Lengyelország sürgős tanácskozásra hívta össze NATO-szövetségeseit, miután bejelentette, hogy orosz drónok repültek be lengyel légtérbe egy Ukrajna elleni támadás során 2025. szeptember 9-én éjjel. Lengyelország légterét 19 alkalommal sértették meg, és legkevesebb három drónt lőttek le, miután Varsó és szövetségesei harci repülőgépeket küldtek a levegőbe (itt archiválva).
A drónok behatolására három és fél évvel azután került sor, hogy Oroszország teljeskörű invánziót indított Ukrajna ellen, Lengyelország „példátlan” az ország, a NATO és az Európai Unió ellen irányuló támadásnak minősítette az esetet.
Moszkva tagadta, hogy célba vette volna az országot. Lengyelország Ukrajna egyik fő támogatója, már több mint egymillió ukrán menekültet fogadott be, és kulcsfontosságú tranzitpontja a nyugati humanitárius és katonai segélyeknek Kijev számára. Az orosz média azonnal különböző (egymásnak is ellentmondó) narratívákat kezdett terjeszteni a drónincidensről, többek között olyan összeesküvés-elméleteket, amelyek szerint Lengyelország vagy Ukrajna rendezte meg a támadást (itt archiválva).
Az AFP megállapította, hogy a közösségi médiában jelenleg megosztott grafikon szintén félrevezető.
A jelentést készítő lengyel kutatóintézet, a Res Futura megerősítette, hogy az adatok a közösségi médiában megjelent nyilvános kommentek elemzéséből származnak, és „soha nem volt azt a szándék, hogy azokat a lengyel közvélemény reprezentatív felmérésének tekintsék”.
Az eredeti adatok
Az AFP megtalálta a Res Futura, egy „információbiztonság és digitális adatvédelem területén kutatással, elemzéssel és tanácsadással foglalkozó” lengyel szervezet eredeti jelentését (itt ls itt archiválva).
A félrevezető bejegyzésekben idézett százalékok tényleg megtalálhatók a Res Futura 2025. szeptember 10-i, „Különleges jelentés” című blogbejegyzésében.
A jelentés megjegyzi, hogy „az orosz drónok lengyel területre mért támadását azonnal felhasználták egy szervezett információs és pszichológiai (PSYOPS) kampány katalizátoraként”, majd hozzáteszi, hogy „a lengyel közösségi média tartalomelemzése magas sűrűségű, ismétlődő narratívákat jelez, amelyek inkább összehangolt akciókra utalnak, nem pedig spontán polgári reakciókra”.
A Res Futura 179 ezer Facebook-, X-, YouTube- és Instagram-bejegyzés elemzett, és az egyik visszatérő narratíva a hozzászólásokban az volt, hogy a drónokat „Ukrajna provokációjaként” küldték. Ez a narratíva az elemzett tartalom 38 százalékában jelent meg. A félrevezető bejegyzések ezt az adatot értelmezik félre, amikor tévesen azt állítják, hogy a lengyelek 38 százaléka “Ukrajnát hibáztatja” a légtérsértésért.
A jelentés azt is megjegyzi, hogy a drónincidenssel kapcsolatos narratívák terjesztésének valószínűleg az a célja, hogy „éket verjenek Lengyelország és Ukrajna közé”, és „zűrzavart és polarizációt keltsenek”.
Az Ukrajna elleni orosz támadás után Lengyelországban talált drónok egy térképen
Félreértelmezett elemzés
A Res Futura 2025. szeptember 12-én az AFP-nek küldött e-mailben megerősítette, hogy „az Ön által hivatkozott jelentés nem reprezentatív felmérés a lengyel közvéleményről, és soha nem is volt az a célja”, hozzátéve, hogy „a Res Futura nem végez közvélemény-kutatásokat”.
A szervezet kifejtette, hogy a jelentés „azt mutatja, hogy milyen vélemények jelentek meg és milyen mértékben a lengyel nyelvű közösségi médiában, amelyet egy adott időszakban figyeltünk, nem pedig a lengyel közvélemény tényleges véleményét. Helytelen ezeket az adatokat reprezentatív közvélemény-kutatásként kezelni”.
A Res Futura szeptember 11-én közzétett újabb jelentésében azt találta, hogy a közösségi médiában elemzett kommentek 41 százaléka Oroszországot, 24 százaléka pedig Ukrajnát okolta a drónokért (itt archiválva).
A szervezet elmondta az AFP-nek, hogy ez egy független, későbbi időszakban végzett, az elsőtől független kutatás volt. „Munkánk során rendszeresen figyelemmel kísérjük az online viták dinamikáját, ezért publikálunk frissítéseket és új jelentéseket, amelyek tükrözik a vizsgált információs környezet változásait” – mondta a szervezet egy szóvivője.
Közvélemény-kutatások Ukrajnáról
A lengyel IBRiS kutatóintézet 2025 júniusában végzettreprezentatív közvélemény-kutatása szerint a lengyelek valamivel több mint fele (52 százalék) úgy véli, hogy Lengyelországnak támogatnia kell Ukrajnát Oroszország inváziója után, de csak valamivel több mint az egyharmaduk (35 százalék) támogatja, hogy folytatassák a Kijev gazdasági támogatását (itt archiválva).
A közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a lengyelek többsége szerint Ukrajnának béketárgyalásokat kellene kezdenie, de kizárólag abban az esetben, ha biztonsági garanciákat kapnak a NATO-tól. Viszont mindössze 37 százalékuk mondta azt, hogy támogatja Ukrajna NATO-csatlakozását, és csak 35 százalékuk támogatja az ország EU-csatlakozását.
Az Európai Bizottság Eurobarométer tavaszi jelentése szerint az EU polgárainak többsége továbbra is támogatja Ukrajnát és az Oroszország elleni szankciókat.
2025. szeptember 6.
2025 augusztusának elején hatályba lépett a médiaszabadságról szóló uniós rendelet, amelynek célja a médiaszabadság jobb védelme. Azóta több nyelven is téves állítások kezdtek terjedni az interneten, amelyek szerint a jogszabály lehetővé teszi a kritikus újságírók letartóztatását. De több szakértő is megerősítette az AFP-nek, hogy ez az állítás leegyszerűsítő és félrevezető, mert a rendelet csak kivételes esetekben, rendkívül szigorú kritériumok alapján engedélyezi a letartóztatást, ha azt egy bíróság elrendeli. A szakemberek szerint az EU médiaszabadságról szóló törvény nagyobb védelmet biztosít a sajtószabadságnak, mint korábban.
„Ursula von der Leyen új »európai médiaszabadságról szóló törvénye« lehetővé teszi újságírók letartóztatását, ha az »közérdekű«” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amit a 2025. augusztus 9-i közzététele óta 135 alkalommal osztottak meg. A bejegyzés szerint az új uniós törvény „lehetővé teszi újságírók önkényes letartóztatását”, és így az Európai Bizottság cenzúrájának eszköze lehet.
A félrevezető állítás magyar nyelven a Facebookon. A képernyőmentés 2025. szeptember 5-én készült, a sárga áthúzást az AFP adta a képhez
A bejegyzés alatt a kommentelők Ursula von der Leyen letartóztatását követelték, mások azt írták, hogy Magyarországnak az új törvény miatt azonnal ki kell lépnie az EU-ból. Ugyanez a félrevezető állítás már német nyelven is terjedni kezdett a közösségi médiában is, ahol a felhasználók azt írták, hogy diktatúrát épít az EU az új rendelettel.
Az a kijelentés azonban, hogy az új törvény lehetővé teszi az EU számára az újságírók „közérdekből” történő letartóztatását, félrevezető, és a médiaszabadságról szóló törvény téves értelmezésén alapul, ahogyan azt több szakértő is elmondta az AFP-nek.
Miről szól az új törvény?
Válaszul Věra Jourová akkori értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos X-en közzétett bejegyzésére, amelyben bejelentette a törvény első javaslatát, Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2023-ban személyesen bírálta a törvényt, azt állítva, hogy az a náci Németország és a Szovjetunió cenzúra-rendszerét fogja visszahozni.
Szakértők szerint (itt archiválva) szerint a szabályozás létrehozásának egyik fő oka az volt, hogy bizonyos EU-tagállamok, köztük Lengyelország és Magyarország szisztematikusan visszaéltek a médiatörvényekkel és a sajtó állami finanszírozásával.
A törvényt 2024 márciusábanhivatalosan is elfogadták, és bár Magyarország megpróbálta megtámadni a törvényjavaslatot, az végül 2025. augusztus 8-ánhatályba lépett (itt, itt és itt archiválva).
A törvény teljes szövege magyar nyelven itt olvasható (itt archiválva).
Röviden összefoglalva, a jogszabály szövege kimondja, hogy a kormányok nem avatkozhatnak be a szerkesztői döntésekbe. Az EU egész területén törvénybe iktatták az újságírói források védelmét is. A rendelet jogi akadályokat állít a Pegasushoz hasonló kémprogramok használata és az újságírók letartóztatása elé is. Utóbbihoz a törvény szerint bírósági végzés szükséges.
Nikolaus Forgó, a Bécsi Egyetem médiajogásza szerint az európai médiaszabadságról szóló törvény címe máris elárulja, hogy az az újságírók „jogairól” szól. „A média függetlenségének megerősítése az egész jogi aktus szabálya és célja” – írta Forgó az AFP-nek 2025. augusztus 27-én.
2023 decemberében a Reporters Without Borders (RSF) nemzetközi szervezet úgy értékelte, hogy az EU „fontos lépést tett az információhoz való jog irányába” a rendelettel.
Milyen esetekben kerülhet sor letartóztatásokra?
Több jogi szakértő is elmondta az AFP-nek, hogy az európai médiaszabadságról szóló törvény más törvényekkel együtt támogatja a sajtószabadságot, és nem korlátozza azt, mint ahogyan azt a közösségi média bejegyzések állítják. Az az állítás, hogy az újságírók az EU médiaszabadságról szóló törvénye alapján börtönbüntetésre számíthatnak, szintén „félrevezető” a szakemberek szerint.
A rendelet 4. cikke (3b) bekezdése szabályozza a szerkesztőségi tagjaira vonatkozóan letartóztatásának feltételeit. A rendelet kifejezetten kimondja, hogy a tagállamokban „hatékonyan védeni kell” az „újságírói forrásokat és a bizalmas kommunikációt”. Ennek megfelelően az államok nem kötelezhetik az újságírókat forrásaikról való információk közlésére. A rendelet értelmében a szerkesztőségi tagjait nem lehet letartóztatni, szankcionálni vagy lehallgatni a források azonosítása céljából.
A következő 4. bekezdés a következő “feltételek” mellett enged meg kivételeket: ha a fogva tartás „egyedi esetekben indokolt és arányos, mert azt közérdekű ok indokolja”, és azt „előzetesen jóváhagyta egy bíróság vagy egy független és pártatlan döntéshozó szerv”.
„Ha ez a kivétel [a 4. cikk szerint] nem létezne” – mondta el Forgó az AFP-nek –, „akkor jogilag lehetetlen lenne például szerkesztőségeket átkutatni, még akkor is, ha biztos volna, hogy ott terrorista bűncselekményeket készítenek elő vagy már elkövettek.” A szakértő ezt egy fiktív forgatókönyvvel illusztrálja: „Ha az Al-Kaida barrikádot emelne egy szerkesztőségben, akkor előfordulhatna, hogy [jogilag] ‘immunisak« lennének – és ez természetesen megengedhetetlen.”
Az Európai Médiajogi Intézet tudományos igazgatója, Mark David Cole is megerősítette az AFP-nek 2025. augusztus 28-án egy telefonbeszélgetés során, hogy a 4. cikkben szereplő kivételek „olyan szűken vannak meghatározva”, hogy az újságírókat nem lehet egyszerűen „börtönbe zárni”.
„Az új uniós médiaszabadság-törvény nem teszi lehetővé az újságírók önkényes letartóztatását” – pontosította Christian Solmecke ügyvéd is az AFP-nek egy szóvivőn keresztül, 2025. augusztus 27-én küldött e-mailben. A jogi szakember szerint “a valóságban a rendelet erősíti a média és a források védelmét.” Az olyan beavatkozások, mint a letartóztatások vagy a megfigyelés, mostantól „kifejezetten tilosak” és „csak nagyon korlátozott kivételes esetekben lehetségesek”. Solmecke összefoglalta, hogy újságírók letartóztatása „csak akkor lehetséges”, ha „egy sor feltétel teljesül és az alkotmányos ellenőrzés biztosított”. Ezek közé tartozik például, hogy az intézkedést „törvényben kell előírni, annak arányosnak kell lennie, és elsődleges közérdekkel kell indokolni, valamint független bírósági hatóságnak kell jóváhagynia”.
A rendelet előírja a független bírósági végzést, így figyelembe veszi az EU különböző nemzeti jogszabályait, ahogyan azt a német dpa hírügynökség is megjegyezte a 2025. augusztus 15-i tényellenőrzésében. A közösségi médiában megjelenő állítások ezt a szempontot figyelmen kívül hagyják.
A rendelet szerint az olyan intézkedések, mint a fogvatartás, nem sérthetik az Európai Unió Alapjogi Chartáját. Az EU Alapjogi Chartájának 11. cikke kimondja: „Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna, továbbá országhatárokra való tekintet nélkül.” Továbbá azt is kimondja, hogy a “tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét tiszteletben kell tartani”.
Szemben azzal, amit a posztok állítanak, „az állítólagos közérdekre való általános hivatkozás nem elegendő” – mondta el Nikolaus Forgó.
A szakértők szerint a törvény védelmi funkciója erősebb
A szakértők szerint a közösségi médiában az új rendelet keletkezésével kapcsolatban is félrevezető információk terjednek.
Forgó elmondta, hogy az európai médiaszabadságról szóló törvényt nem Von der Leyen vagy a Bizottság határozta meg: „Egy ilyen rendelet törvénynek minősül, amelyhez a Tanács (azaz az EU kormányainak képviselői) és az Európai Parlament jóváhagyása szükséges”.
Az AFP megkérdezte Mark David Cole európai jogi szakértőt, hogy kizárható-e, hogy a tagállamok az EMFA-t a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására használják majd fel. A szakértő szerint ez nem zárható ki „teljesen” minden tagállamban, mivel Európában is megfigyelhetőek „bizonyos fejleményeket, amelyek évekkel ezelőtt még nem feltétlenül lettek volna elképzelhetőek”.
Cole azonban hangsúlyozta, hogy az EMFA „egyértelműen” nem ösztözni és nem is segíti elő ezeket a tendenciákat. „Az újságírók jogi helyzete nem vált bizonytalanabbá, hanem lényegesen biztonságosabbá, mint korábban volt” – erősítette meg a megkérdezett ügyvéd, Solmecke az AFP-nek.
2025. szeptember 3.
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2025. augusztus 31-én látogatást tett egy bolgár fegyvergyárban. Érkezése előtt a szélsőjobboldali Újjászületés (Vazrazsdane) párt támogatói, köztük vezetőjük, Kosztadin Kosztadinov, a szopoti gyár előtt gyülekeztek, hogy tiltakozzanak a látogatás ellen. Hamarosan egy olyan videó kezdett keringeni a közösségi médiában, amelyen azt látni, ahogyan a tüntetők megpróbálták megakadályozni egy fekete autó elhaladását. A videó azzal a hamis állítással kezdett terjedni, miszerint Ursula von der Leyen ült a járműben. Valójában a repülési adatok, fotók és videók is bizonyítják, hogy az EU vezetője akkor még nem érkezett meg Bulgáriába – csak mintegy három órával később landolt. A hatóságok is megerősítették az AFP-nek, hogy az Európai Bizottság (EB) elnöke nem tartózkodott a járműben.
“Tüntetők állták Von der Leyen útját Bulgáriában”, “Megtámadták Ursula von der Leyent” ezekkel a címekkel publikált a Magyar Nemzet, a HírTV és az Origo cikkeket azt követően, hogy az Európai Bizottság elnöke 2025. augusztus 31-én Bulgáriába látogatott.
Az írások mind egy olyan videóra hivatkoznak, amelyet a szélsőjobboldali és oroszbarát bolgár Újjászületés párt egy politikusa osztott meg a Facebook-oldalán, ahol az általa szervezett tüntetést látni Von der Leyen érkezése ellen.
A videón tüntetők bolgár és orosz zászlókat tartanak, és néhányan a zászlókkal a kocsira csapnak. A felvételen rendőrök veszik körül a járművet, majd a bolgár csendőrség igazgatója, Nikoláj Nikolov több rendőr között látható, ahogyan kiszáll az autóból, mielőtt az továbbindulna.
A videó egy rövidebb változata is terjed magyarul a Facebookon, szintén azzal az állítással, hogy a felvételen látható autóban az EB elnöke ül. Ez a változat már több mint 990 megosztást és 160 ezer megtekintést ért el.
A videót más nyelveken is megosztották, többek között angolul, oroszul,hollandul és szerbül.
Nikolov maga is megerősítette az AFP-nek, hogy kollégáival ő ült az autóban, nem pedig Von der Leyen. Az AFP továbbá azt is kiderítette, hogy Von der Leyen még meg sem érkezett Bulgáriába, amikor a videót közzétették, így lehetetlen, hogy az autóban ült volna, ahogyan azt a virális bejegyzések állítják.
Bulgária megosztott Ukrajna támogatásával kapcsolatban, ebben közhangulatban került sor a tiltakozásra az EB-elnök látogatása ellen.
A történelmileg jó bolgár-orosz kapcsolatok dacára Bulgária a 2022-es orosz támadás óta erőteljesen támogatja Ukrajnát, jelentős mennyiségű katonai felszereléssel látva el a megtámadott országot. A Varsói Szerződésből megmaradt katonai-ipari komplexumnak köszönhetően Bulgária képes lőszert gyártani a szovjet szabványú fegyverekhez, amelyeket az ukrán hadsereg még mindig használ.
A bulgáriai oroszbarát hangok azonban élesen bírálták a katonai segítségnyújtást, köztük olyan szélsőjobboldali pártok, mint az Újjászületés, amelyek szerint ezek a szállítmányok meghosszabbítják az ukrajnai háborút, és Bulgáriát Oroszország ellenségévé teszik. A párt az Európai Unió hangos kritikusa.
A hamis állítás magyarul a Facebookon és egy híroldalon. A képernyőmentések 2025. szeptember 2-án készültek. A piros áthúzásokat az AFP adta a képhez
A repülőgép három órával a videó megosztása után landolt
Von der Leyen 2025. augusztus 29-én kezdte meg hét országot érintő körútját az EU keleti határainál. Augusztus 31-én reggel Lengyelországban járt, és Donald Tusk miniszterelnökkel együtt meglátogatta az ország Fehéroroszországgal közös határát. Ezt követően az uniós vezető Plovdivba, Bulgária második legnagyobb városába indult.
A videó az AFP által megtalált legkorábbi változatát egy bolgár felhasználó töltötte fel 31-én helyi idő szerint 14:02-kor. 16:30-kor osztott meg az Újjászületés párt elnöke egy másik videót, amin ugyanezt a jelenetet látni.
Annak megállapításához, hogy Von der Leyen repülőgépe mikor landolt Bulgáriában, az AFP a Flightradar24 légiforgalmi monitoring platform indulási-érkezési szűrőjét (Varsó–Plovdiv) használta, amely azonosította az OO-GPE jelű repülőgépet. Az előző napokban ugyanez a repülőgép Rigába, Helsinkibe és Varsóba repült, ami egyezik Von der Leyen körútjának eddigi útvonalaival.
A Flightradar24 szerint az OO-GPE jelű repülőgép helyi idő szerint 17:34-kor landolt Bulgáriában (lásd az alábbi képernyőképet). Az ADS-B adatok visszajátszása egy nyílt forráskódú nyomkövető platform segítségével megerősíti az érkezési időt (itt archiválva).
2024. szeptember 1-i képernyőmentés a Flightradar24 oldaláról a OO-GPE repülőgép repülési történetével. AFP által hozzáadott sárga kiemelések
Egy, a bolgár kormány által közzétett videóban ugyanazzal a lajstromszámmal (OO-GPE) ellátott repülőgép látható, amint a plovdivi repülőtéren gurul, és az Európai Bizottság elnöke leszáll róla.
A bolgár kormány által rendelkezésre bocsátott videóból származó 2025. szeptember 1-i képernyőmentések. A piros jelöléseket az AFP adta a képhez
Ez azt jelenti, hogy Von der Leyen körülbelül három órával és 30 perccel azután landolt Plovdivban, hogy a tüntetők által blokkolt autót bemutató videó felkerült volna a Facebookra.
Helyi idő szerint (Szófia) 17:58-kor Roszen Zseljazkov bolgár miniszterelnök az X-en üdvözölte Von der Leyent Bulgáriában, és megosztott róla fotókat az OO-GPE jelű repülőgép mellett.
18:22-kor Bojko Boriszov volt bolgár miniszterelnök Facebook-oldalán posztolt élő videót, amelyen azt látni, hogy fogadja az EB-elnököt a VMZ gyárban.
Hivatalos cáfolatok
A bolgár hatóságok és az Európai Bizottság megerősítették, hogy Von der Leyen nem tartózkodott a virális videóban látható járműben.
„Kollégáimmal együtt én ültem az autóban, ez a belügyminisztérium járműve” – nyilatkozta Nikolov, a bolgár belügyminisztérium csendőrségi, különleges műveleti és terrorizmusellenes főigazgatóságának vezetője 2025. szeptember 2-án az AFP-nek.
„A videó egy olyan jelenetet mutat, amely Von der Leyen érkezése előtt néhány órával történt; ő nem volt a kocsiban” – mondta el a belügyminisztérium szóvivője szeptember 1-jén telefonon az AFP-nek.
„Nincs információnk arról, hogy ilyen incidens történt volna” – mondta a bolgár Nemzeti Biztonsági Szolgálat szóvivője szintén az AFP-nek szeptember 1-jén.
"Megerősíthetjük", hogy az EU vezetőjének nem volt köze a videón látható képekhez, közölte az Európai Bizottság szóvivője szeptember 2-án e-mailben az AFP-vel.
A gyárnál történt tiltakozás nem az egyetlen esemény, amely Von der Leyen bulgáriai látogatása alatt a címlapokra került.
Az EU-elnököt szállító Dassault Falcon 900LX chartergép – valószínűleg GPS-interferencia miatt – a leszállás előtt körözni kényszerült a plovdivi régió felett, az Európai Bizottság szóvivője szerint. A Bizottság közölte, hogy a bolgár hatóságok szerint Moszkva felelős az incidensért. Azonban nem volt egyértelmű, hogy a repülőgépet szándékosan vették-e célba, mivel az ilyen támadások gyakoriak a régióban. Roszen Zseljazkov bolgár miniszterelnök 2025. szeptember 2-án azt mondta, hogy Bulgária nem lát okot arra, hogy vizsgálatot indítson az ügyben.
Az AFP már több cikkben is cáfolt Ursula von der Leyennel kapcsolatos hamis állításokat, például itt és itt.
2025. augusztus 21.
Miközben a Fehér Házban 2025 augusztusában európai vezetők részvételével csúcstalálkozó zajlott, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna tisztázni tudja az Oroszországgal kötött esetleges békével kapcsolatos nézeteltéréseit, egy olyan fotó kezdett terjedni a közösségi médiában, amin állítólag magas rangú európai tisztségviselők látszólag egy folyosón várakoznak. A képen látható vizuális nyomok, és a találkozóról készült valódi képekkel történő összehasonlítás azonban egyértelműen bizonyítják, hogy a képet mesterséges intelligencia generálta.
“Olyan, mint egy orvosi vizit — ‘Európa vezetői’ alázatosan várakoznak a folyosón a székeken” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzés leírása, amit már több mint 70-en osztottak meg 2025. augusztus 18-a óta. A bejegyzéshez csatolt képen emberek ülnek egy díszes folyosón.
A hamis kép magyarul a Facebookon, a képernyőmentés 2025. augusztus 20-án készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Ahogyan arról a Lakmusz tényellenőrző oldal is írt a képet cáfoló cikkében, ugyanezt a hamis képet több nagy elérésű Facebook-oldal is megosztotta, majd később törölte.
Ugyanez a hamis fotó számos más nyelven is terjedni kezdett már, többek között angol, görög, szerb, szlovák, német, francia és portugál nyelven.
A képet a Pravda hálózat által üzemeltetett weboldalak is terjeszteni kezdték, olvasható a NewsGuard dezinformáció-figyelő szervezet jelentésében (itt archiválva). A Viginum hibrid fenyegetések ellen küzdő francia kormányzati ügynökség szerint a Pravda-oldalak egy szervezett, többnyelvű hálózat részei, ami orosz propagandát terjeszt Európában és az Egyesült Államokban (archivált link).
Ez a hamis narratíva példa arra, hogy "a Kreml által támogatott források gyakran kihasználják az európai vezetőkkel tartott magas szintű találkozókat hamis állítások terjesztésére" - írja a NewsGuard jelentése.
A virális kép akkor kezdett el terjedni, miközben számos európai vezető csatlakozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz a Fehér Házban, ahol Donald Trump amerikai elnökkel tárgyaltak az alaszkai orosz-amerikai csúcstalálkozót követően. Trump bejelentette, hogy háromoldalú találkozót tervez az ukrán elnökkel és az orosz elnökkel közösen.
Trump az Ovális Irodában találkozott Zelenszkij ukrán elnökkel 2025. augusztus 18-án, majd a Keleti Szalonban tartottak megbeszélést a brit miniszterelnök, a francia elnök, a német kancellár, az olasz miniszterelnök, a finn elnök, az Európai Bizottság elnöke és a NATO főtitkára részvételével. Nincs olyan hiteles beszámoló, amely megerősítené, hogy a folyosón várakozókról készült fotó tényleg a Fehér Házban készült.
Vizuális ellentmondások
Az X-en végzett kulcsszavas kereséssel sikerült megtalálni a képegy nagyobb felbontású változatát, amin könnyebb észrevenni az arra utaló jeleket, hogy kép hamis (itt archiválva). A mesterséges intelligencia gyors fejlődése ellenére előfordulnak vizuális hibák az MI-képeken, ezért a képek alapos vizsgálatakulcsfontosságú eszköz a hitelességük megállapításához.
A francia elnökre, Emmanuel Macronra hasonlító férfi mellett látható egy harmadik láb is fekete nadrágban és magassarkú cipőben, ami nem kapcsolódik egyetlen testhez sem. A piros kosztümös nő lábai mellett pedig további cipők is láthatók.
A padló mintája inkonzisztens: a kék téglalap csak egy helyen jelenik meg, és egyes részek sárgák, máshol pedig nem.
2025. augusztus 18-án készült képernyőkép az X-en megosztott képről, az AFP által megjelölt vizuális ellentmondásokkal
Észrevehető továbbá a német, brit és finn vezetők hiánya, akik mind részt vettek a Trump-tal folytatott tárgyalásokon, és szemüveget viseltek – a képen látható három nő nem azonosítható egyetlen résztvevővel sem.
A türkizkék öltönyös személynek rövid haja van, hasonlóan Ursula von der Leyenéhez, azonban az AFP fotóin és a Trump-adminisztráció által közzétetthivatalos fotókon (archivált linkek itt és itt) látható, hogy az Európai Bizottság elnöke aznap narancssárga blézerben és blúzban, valamint fekete nadrágban volt jelen a találkozón. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök sötét öltönyben és nadrágban volt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Keir Starmer brit miniszterelnök, Alexander Stubb finn elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Donald Trump amerikai elnök, Emmanuel Macron francia elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Friedrich Merz német kancellár és Mark Rutte NATO-főtitkár a Fehér Házban, Washingtonban 2025. augusztus 18-án
A Hive Moderation MI-felismerő eszköz megállapította, hogy a kép 99,7%-os bizonyossággal tartalmaz mesterséges intelligencia által generált tartalmat.
2025. augusztus 19-i képernyőmentés a Hive Moderation eszközének eredményéről
Az Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács Dezinformációellenes Központja szintén „hamisnak” minősítette a képet (archivált link itt), valamint más tényellenőrző oldalak is cáfolták a hitelességét.
Az AFP további, az ukrajnai háborúval kapcsolatos tényellenőrzései itt olvashatóak.
2025. augusztus 19.
Norvégia, annak ellenére, hogy jelentős olajtermelő ország, a megújuló energiaforrások arányát tekintve Európa élvonalába tartozik. Ezzel összefüggésben a közösségi média felhasználó több kontinensen is egy olyan képet kezdtek el terjeszteni, amelyen állítólag egy önellátó, „úszó üvegház” látható Norvégiában, amely „egyetlen önfenntartó, körforgásos ökoszisztémában egyesíti a mezőgazdaságot, az akvakultúrát, a sótalanítást és a megújuló energiát”. Az AFP azonban kiderítette, hogy a képet a Google AI generálta, ráadásul Norvégia Klíma- és Környezetvédelmi Minisztériuma szerint nem létezik ilyen projekt az országban.
„Norvég mérnökök indították útjára az Ocean Bloomot, egy úttörő, lebegő üvegház platformot, amely egyetlen önfenntartó, körforgásos ökoszisztémában egyesíti a mezőgazdaságot, az akvakultúrát, a sótalanítást és a megújuló energiát” – áll egy magyar Facebook-bejegyzésben, amelyet 2025. július 16. óta több mint 600-szor osztottak meg. A bejegyzés szerint az „innovatív rendszer” ötvözi a „klímaszabályozott, talajmentes gazdálkodást az akvakultúrával”, teljes mértékben megújuló energiával működik, és a tengervizet édesvízzé alakítja.
Norvégia nemzetközi elismerést kapott az éghajlati válságra adott zöld megoldásaiért, annak ellenére, hogy jelentős olajtermelő ország. Az OECD profilja szerint a norvég „Európa és az OECD-térség leginkább dekarbonizált energiaszektora” elsősorban a vízenergia-hasznosításnak köszönhető, azonban még mindig így is viszonylag magas az üvegházhatású gázok kibocsátása az országban (itt archiválva).
2024-ben Norvégia lett az első ország a világon, ahol az elektromos járművek száma meghaladta a benzinüzeműekét (itt archiválva).
A hamis állítás magyarul a Facebookon. A képernyőkép 2025. augusztus 18-án készült. A vörös áthúzást az AFP adta a képhez
A Facebook-bejegyzés aközben kezdett a magyar felhasználók között terjedni, hogy a mezőgazdasági szektor éppen komoly kihívásokkal szembesül. Az idei év eddig rekordszárazságot hozott Magyarországon – más európai országokhoz hasonlóan –, ami potenciálisan hatalmas gazdasági károkat okozhat (itt,itt és itt archiválva).
Környezetvédelmi szakértők olyan megoldásokat javasolnak, mint az esővíz visszatartására szolgáló rendszerek és a vetésforgó okosabb tervezése (itt archiválva).
Néhány magyar felhasználó elutasítólag reagált a bejegyzésben felvázolt elképzelést, azt állítva, hogy „a talajban termesztett növények több tápanyagot tartalmaznak”, míg mások inkább támogatták azt: „Legalább megoldásokat keresnek, és nem csak csodára várnak” – írta egy felhasználó.
Néhányan szkeptikusan álltak a rendszer megvalósíthatóságához: „A napfény elegendő energiát biztosít? Norvégiában? Hát…” Mások viszont dicsérték Norvégia technológiai fejlődését: „Száz évvel előttünk járnak.”
Az állítólagos „úszó üvegház” képét hasonló állításokkal kíséretében több nyelven, többek között angolul és németül is megosztották a közösségi médiában.
Az AFP azonban nem talált bizonyítékot arra, hogy a Facebook-bejegyzésekben ábrázolt üvegház tényleg létezne. Sikerült kideríteni, hogy az interneten terjedő képet a Google mesterséges intelligenciája generálta. A Norvégia Klíma- és Környezetvédelmi Minisztériuma megerősítette az AFP kérdésére, hogy az országnak nincs “úszó üvegház” projektje.
Az állítást a Snopes is cáfolta már egy július 24-i cikkében (archivált link).
Norvégia cáfolja az üvegházra vonatkozó állítást
Norvégia Klíma- és Környezetvédelmi Minisztériuma az AFP-nek azt nyilatkozta, hogy az Ocean Bloommal kapcsolatos állítások „hamisak” (archivált link).
„Norvégiában nincs ilyen projekt, és nincs ilyen néven bejegyzett, ezen a területen működő vállalat sem” – írta Kari Asheim, a minisztérium sajtótitkára 2025. augusztus 6-án küldött e-mailben. Asheim azt is elmondta, hogy a képek „mesterséges intelligenciával generáltnak tűnnek, és az ilyen tartalmakra jellemző vizuális ellentmondásokat tartalmaznak”.
A kép közelebbi vizsgálata azt mutatja, hogy az üvegházban látható három alak arca torz, és a középső férfi keze megnyúltnak tűnik.
Pillanatképek a mesterséges intelligenciával készült képről, néhány vizuális ellentmondással, amelyeket az AFP nagyítóval emelt ki
Pillanatkép a mesterséges intelligenciával készült képről, néhány vizuális ellentmondással, amelyeket az AFP nagyítóval emelt ki
Egy fordított kereséssel sikerült kideríteni, hogy a képet július 7-én töltötték fel a Forest Hunts nevű Facebook-oldalra, amely más, szintén mesterséges intelligenciával készítettnek tűnő képeket is rendszeresen megoszt (archivált link).
A Google „Erről a képről…” funkciója szerint a képet mesterséges intelligencia generálta.
2025. augusztus 6-án készült képernyőkép a Google oldaláról, amely jelzi, hogy a kép mesterséges intelligencia segítségével készült
Megújuló technológiák
Tehát, ahogyan fentebb kifejtettük, a közösségi médiában említett konkrét szerkezet puszta kitaláció, de az abban említett egyes technológiák közül sok valóban létezik. A napenergia az egyik leggyorsabban fejlődő megújuló energiaforrás, amelyben a napfényt közvetlenül hőenergiaként hasznosítják vagy villamos energiává alakítják (itt archiválva).
Egy másik említett technológia a sótalanítás, amely a sós vizet (tengervizet) ivóvízzé alakítja (itt archiválva). A norvég Flocean cég a világ „első nagy léptékű tengeralatti sótalanító üzemén” dolgozik, amely 2026-ban kezdi meg az ivóvíz-termelést (itt és itt archiválva).
2013-ban egy holland mérnök napenergiával működő sótalanító rendszert fejlesztett ki Dubaiban (itt archiválva).
A hidroponika a növények tápanyagban gazdag vízben történő termesztését jelenti, ilyen farmok kereskedelmi léptékben már az 1950-es évek óta működnek világszerte (itt archiválva). A technológia lehetővé teszi a terméketlen talajú területeken való gazdálkodást és magasabb terméshozamot biztosít, de a kezdeti költségek magasabbak, mint a hagyományos mezőgazdaságban (itt archiválva).
2025. augusztus 18.
Magyarország sűrű vasúti hálózattal rendelkezik, amely a kritikusok szerint évek óta alulfinanszírozott és elhanyagolt, mivel a kormány inkább az autópályák bővítését részesíti előnyben. Ebben az összefüggésben kezdett el terjedni egy mesterséges intelligenciával készült videó a közösségi médiában, aminek alapjául egy 2023-as budapesti vonattűzről készült fotó szolgált. A klip leírásához pedig egy olyan, 2025 márciusi vasúti tűzeset részleteit használták fel, ami semmilyen módon nem kapcsolódik a videón látottakhoz. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megerősítette, hogy a virális videó hamis.
„Balatonfüred. Minden rendben, csak kigyulladt a Székesfehérvárra tartó vonat” – olvasható egy magyar Facebook-videó leírása. A videó 2025. augusztus 13. óta több mint 585 ezer megtekintést és 1100 megosztást ért el. A videón egy régebbi dízelmozdony látható, amely sűrű füstöt eregetve halad a vasúti síneken. Több tűzoltó látható a vonat körül, és legalább egyikük a vonat előtt sétál.
A hamis videó a Facebookon. A képernyőkép 2025. augusztus 14-én készült. A vörös keresztet az AFP adta hozzá
A bejegyzéshez fűzött kommentek közül sok a kormányt bírálja: „Remélem, tele volt Fidesz-szavazókkal” – írta valaki, Viktor Orbán miniszterelnök pártjának támogatóira célozva. „Lázár egy bohóc” – kommentelte egy másik felhasználó, aki Lázár János építési és közlekedési miniszterre utalt. Mások viszont rámutattak, hogy a videó valószínűleg mesterséges intelligenciával készült.
A Magyar Államvasutak (MÁV) késéseiről, üzemzavarairól és tűzeseteiről szóló legutóbbi hírek rendre politikai vitákat váltanak ki az országban (itt, itt és itt archiválva). Bár Magyarország sűrű vasúthálózattal rendelkezik, a kritikusok szerint az évtizedek óta tartó alulfinanszírozás és elhanyagolás nem marad következmények nélkül, mivel elsőbbséget élvezett az ország autópályáinak bővítése (itt archiválva).
Magyar Péter, a fő ellenzéki párt, a Tisza vezetője szerint a kormány a felelős a MÁV problémáiért. Válaszul Lázár János közlekedési miniszter azt állította, hogy a magyar vasutak azért nem kapnak finanszírozást az Európai Központi Banktól, mert „Tisza Párt rátámadt a magyar vasútra” (itt és itt archiválva).
A közösségi médiában terjedő videó azonban mesterséges intelligenciával készült, egy 2023-as, a posztban említett vasútvonaltól független vasúti tűzesetet ábrázoló fotó alapján. Ezt megerősítette az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, és a videón látható vizuális elemek is ezt bizonyítják.
2025 márciusában egy másik vonat tényleg kigyulladt a hamis bejegyzésekben említett helyen, azonban a márciusi eset jelentősen eltért a közösségi médiában terjedő videóban látható jelenetektől.
A videó egy 2023-as fotó alapján készült
A videó első képkockáján végzett fordított képkeresés segítségével az AFP több, 2023. július 26-án közzétett hírt is talált egy kigyulladt mozdonyról Budapesten.
Az Iho.hu vasúti közlekedési hírportál egyik cikke arról számolt be, hogy egy 70-es évekbeli klasszikus dízelmozdony kigyulladt Kőbánya-Kispest és a Kőbánya alsó állomások között (itt archiválva). A cikk tartalmaz egy vasúti térképet is, amelyen pontosan mutatja a baleset helyszínét is.
Az Iho.hu cikkében szerepel egy olvasói fotó az eseményről, amely nagyon hasonlít a virális videó első képkockájához, de a tűzoltók más pozícióban láthatóak rajta.
A képkereső segítségével találtunk egy másik cikket is (itt archiválva) az eseményről egy budapesti híroldalon. A cikkben egy kissé eltérő fotó látható, amely azonban megegyezik a videó első képkockájával, beleértve a tűzoltók arcának kikockázását is.
A hamis videó a Facebookon (balra) és az eredeti fotó a 2023-as cikkből (jobbra) A képernyőképek 2025. augusztus 14-én készültek. A vörös áthúzást az AFP adta a képhez
A virális videón látható jelenetek ellentmondanak a valós eseményről szóló híradásoknak; a 2023-as cikkek szerint a vonat nem volt mozgásban, amikor a tűzoltók megérkeztek. Egy szemtanú a Telex hírportálnak elmondta, hogy az utasok először azt vették észre, hogy a vonat hirtelen megállt, majd égett szagot éreztek, majd végül füstöt is láttak (itt archiválva).
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatalos Facebook-oldalán közzétett egy videót a mentésről 2023-ban, amelyen a „418 130” azonosítószámú, füstölő mozdony látható, amint mozdulatlanul áll a síneken (itt archiválva).
Az AFP kérdésére Mukics Dániel tűzoltó alezredes (itt archiválva), az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője megerősítette, hogy a jelenleg terjedő videó nem valós.
„Az Ön által megküldött Facebook-linkeken valótlan, mesterséges intelligenciával készített videó látható. A videó minősége, valamint az azon látható súlyos munkavédelmi hiba – amely szerint a tűzoltók a közlekedő vonat előtt sétálnak – egyértelműen kizárja annak valódiságát. A tűzoltókat az elmúlt napokban ilyen esethez nem riasztották” – írta Mukics az AFP-nek egy 2025. augusztus 13-án küldött e-mailben, hozzátéve, hogy az utóbbi időben megnőtt a tűzoltókkal kapcsolatos “kamuposztok” száma.
A videó mesterséges intelligencia jegyeit viseli
További vizuális nyom is megerősíti, hogy a videót mesterséges intelligenciával hozták létre: az eredeti képen szereplő „M-START” felirat „H-5I4R7” formában jelenik meg a videóban.
Az eredeti fotón nem szereplő tűzoltók más sisakot viselnek, és a mozgó vonat megérinti az egyik tűzoltót, aki előtte sétál, de ő mintha mi sem történt volna, megy tovább, amint az az alábbi képernyőképeken is látható:
A hamis videó különböző képkockáinak montázsa, amelyek vizuális nyomokat mutatnak. A képernyőképek 2025. augusztus 14-én készültek. Az AFP által hozzáadott jelölések
Kigyulladt vonatok, késések Magyarországon
A Facebookon terjedő bejegyzések szerint a videón azt látni, ahogyan “kigyulladt a Székesfehérvárra tartó vonat mozdonya Balatonfüreden”.
Rákeresve erre az eseményre az AFP megállapította, hogy 2025. március 15-én tényleg jelentettek egy tűzesetet a kérdéses helyszínről, de ott a háttér és a vonat típusa teljesen más, mint a virális videón (itt archiválva).
A legutóbbi Magyarországon kigyulladt vonatról szóló hír 2025. augusztus 9-i, és Aszófő közelében történt, ahol egy InterCity mozdony gyulladt ki, a tüzet a mozdonyvezetőnek sikerült eloltania (itt archiválva).
Ezek az esetek nem egyedülállóak: a hvg.hu tavaly nyáron 40 nap alatt öt vonattűzről számolt be (itt archiválva). A MÁV-ot gyakori késések is sújtják, a társaság nemrég bevezette a jegyárak részleges visszatérítését az ilyen esetekben, hogy ezzel enyhítsék az utasok panaszait (itt archiválva).
2025. augusztus 13.
A kibocsátásmentes járművek fejlesztéséért folyó verseny közepette rendszeresen félrevezető és hamis állításokhoz jelennek meg a közösségi médiában a témáról. Az egyik legújabb állítás szerint a világ legnagyobb autógyártója, a Toyota forradalmian új, vízzel működő motort fejlesztett ki, amely feleslegessé teszi a lítium-akkumulátorokat és a töltőállomásokat. Ez az állítás azonban hamis, ahogyan azt a Toyota is megerősítette az AFP-nek. Szakértők szerint egy ilyen technológia nemcsak rendkívül hatástalan, hanem megvalósíthatatlan is.
„A Toyota MOST változtatta meg a játékot. VÍZMOTOR, amely MEGTÖRI az EV (elektromos meghajtású jármű) ipart!” – olvasható egy 2025. június 30-i magyar Facebook-bejegyzésben, ami még júliusban is terjedt Facebookon. A bejegyzés szerint, ami több mint 230 megosztást ért el, az új motoroknak nincs szüksége akkumulátorokra és töltőállomásokra.
A bejegyzéshez csatolt fotómontázson a világ legnagyobb autógyártójának, a Toyotának a logóját látni, valamint autómotorok képeit és egy színpadon álló férfit. egyik motorjának modellje mellett áll.
Az állítás már német, bolgár, angol, francia, román és spanyol nyelven is elterjedt a közösségi médiában.
A hamis állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. augusztus 12-én készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
A kibocsátásmentes járművek fejlesztéséért több évtizede folyik a verseny. Időről időre felbukkan az az ötlet, hogy egy napon majd a víz helyettesítheti a többi üzemanyagot. Ez a hipotézis azonban eddig soha nem nyert megalapozott tudományos bizonyítást, ahogyan azt már ebben a francia nyelvű cikkben is megírtuk.
A jelenleg a Facebookon terjedő állítás, amely szerint a a Toyota bemutatott volna egy vízhajtású motort, amely csak vízgőzt bocsát ki, nem igaz.
A Toyota nem fejleszt „vízmotort”
„Valójában nem fejlesztünk semmit, amit ‘vízmotor’ néven lehetne megnevezni” – nyilatkozta Jean-Yves Jault, a Toyota Motor Corporation képviselője egy 2025. július 23-i e-mailben az AFP-nek. Jault „téves információknak” nevezte az interneten keringő állításokat, és a Forbes magazin egy 2025. június 15-i cikkére hivatkozott, amelyben már cáfolják ezt a pletykát. A cikkben Robert Rapier, szerző és vegyészmérnök kijelentette, hogy „abszurd ötlet, hogy a víz hajthatna egy autót”.
A Toyota valóban gyárt olyan járműveket, amelyek hidrogént – és nem vizet – használnak üzemanyagként. Ezek az autók, például a Mirai modell, speciális töltőállomásokon tankolhatók, és lítium-ion akkumulátorokkal vannak felszerelve az energia tárolására és szabályozására.
Az elektrolízis folyamata
A hidrogén elektrolízissel keletkezik. Ez egy kémiai folyamat, amelynek során elektromos áram segítségével kémiai reakciót váltanak ki, hogy a vízmolekulákat (H₂O) hidrogénre (H₂) és oxigénre (O₂) bontsák. Ez a folyamat nagy mennyiségű áramot igényel, és csak stabil energiaforrással hatékony.
A nyert hidrogén ezután üzemanyagként felhasználható, különösen üzemanyagcellás járművekben. Ahhoz azonban, hogy az elektrolízis egy autó motorjában megtörténjen, a járműben áramforrásra, például akkumulátorra van szükség.
„Egy ilyen rendszer azonban rendkívül hatástalan lenne, mivel az energiaátalakítás minden lépése veszteségekkel jár” – mondta el Rapier a Forbes cikkében, emlékeztetve a termodinamika alapelveire.
„Ahelyett, hogy akkumulátort használnánk a hidrogén elektrolízissel történő előállításához, majd ezt a hidrogént az autó meghajtásához felhasználnánk, sokkal hatékonyabb lenne az áramot közvetlenül a meghajtáshoz felhasználni.”
A zöld hidrogén előállításához szükséges lépéseket bemutató grafikon, amely egy olyan energiaforrás, amelyet egyes erősen szennyező iparágak szén-dioxid-mentesítésének lehetőségeként tartanak számon
(AFP / Tatiana MAGARINOS, Gustavo IZUS)
Ezeket a következtetéseket több szakértő is megerősítette, köztük Plamen Punov, a Szófiai Műszaki Egyetem professzora, aki hallgatói projekteket irányít a hidrogénüzemű üzemanyagcellák területén. Kiemelte, hogy a hidrogén mint üzemanyag nem a járművekben keletkezik.
„Minden ilyen jármű elektromos áramot állít elő üzemanyagcellák segítségével, amelyek tisztán hidrogénnel működnek, amelyet előzőleg tartályokban tárolnak” – magyarázta 2025. július 7-én az AFP-nek küldött e-mailben. „Nem ismerek ilyen típusú járművet [amely képes saját hidrogént előállítani a fedélzetén, a szerk. megjegyzése], és elméletileg is rendkívül hatástalan és praktikus lenne.”
Boriana Tsaneva, ugyanazon egyetem kémia doktora, 2025. július 7-i e-mailben megerősítette az AFP-nek, hogy „technikailag lehetséges a mozgó járművek maradék energiájának elektrolízissel történő hasznosítása”, ez az opció azonban „nem gazdaságos”.
Tsaneva azt is elmondta, hogy egy ilyen rendszer nem csak hogy drágább lenne, de biztonsági kockázatok is felmerülnének. Az elektrolízis potenciálisan hidrogén és oxigén robbanásveszélyes elegyét szabadíthatja föl, amit nem lehet biztonságosan tárolni, és amit a létrehozása után rögtön a motorba kell juttatni. Ráadásul a gázkeverék égése során csak elhanyagolható mennyiségű energia keletkezne.
A víz hűtőanyagként szolgál
A téves állítás valószínűleg egy hidrogénmotor vízzel hűtött rendszerére vonatkozó szabadalomra vezethető vissza, amelyet a Toyota 2023-ban jelentett be. Ebben a rendszerben a víz nem üzemanyagként, hanem csupán hűtőfolyadékként szolgál, amely a hagyományosan használt levegőt helyettesíti.
A vízhűtés lehetővé teszi a hidrogén égése során keletkező magas hőmérséklet jobb szabályozását. Ezáltal könnyebb anyagok is felhasználhatók a égéstérben és a hengerben, ami egyúttal növeli a motor hatékonyságát és csökkenti a súlyát.
A Toyota Mirai azonban a gyártó legújabb technológiáját alkalmazza: a modell hidrogénüzemű üzemanyagcellával működik, amely elektromos motort hajt meg. A hidrogént nagynyomású tartályokban tárolják, és speciális töltőállomásokon töltik fel. Üzem közben a jármű csak vízgőzt bocsát ki – ez a hidrogén és az oxigén kémiai reakciójának mellékterméke. A jármű azonban nem rendelkezik elektrolízis rendszerrel, és nem termel hidrogént a fedélzetén. Ezenkívül lítium-ion akkumulátorral van felszerelve.
A Toyota saját közlése szerint hosszú távon többirányú stratégiát követ a szén-dioxid-semleges mobilitás elérése érdekében. Ez magában foglalja a hidrogénüzemű üzemanyagcellák, a hidrogénüzemű belső égésű motorok és a nagyobb biztonságot, hatótávolságot és teljesítményt nyújtó szilárdtest-akkumulátorok fejlesztését.
A Toyota ugyan elektrolízist használ hidrogén előállítására néhány üzemében, de kizárólag a járműveken kívül.
Az akkumulátoros jobban megéri
2025-ben az akkumulátorral hajtott elektromos járművek uralják a kibocsátásmentes közlekedési eszközök világpiacát, mivel olcsóbbak és energiahatékonyabbak, mint a hidrogénüzemű autók, és a töltőinfrastruktúra is egyre bővül.
Néhány gyártó, köztük a Toyota, azonban a hidrogénüzemű autókat kiegészítő megoldásnak tekinti a nehéz teherforgalom és a hosszú távú utazások céljára. Széles körű fejlesztésüket azonban korlátozzák a magas gyártási költségek és a még kevéssé kiépített töltőállomás-hálózat.
A legtöbb elemző egyetért abban, hogy a kibocsátásmentes mobilitás jövője különböző technológiák kombinációján alapul majd: az akkumulátorok továbbra is a személygépkocsik preferált megoldása maradnak, míg a hidrogén stratégiai szerepet játszhat bizonyos szektorokban, például a távolsági közlekedésben, a nehéz teherforgalomban vagy bizonyos ipari alkalmazásokban (itt archiválva).
Az AFP korábban már cáfolt más olyan állításokat, amelyek szerint már léteznek vízzel működő autók, például itt és itt.
2025. augusztus 11.
Magyar Péter, aki a jövő évi parlamenti választásokon Orbán Viktor fő kihívójának ígérkezik, az elmúlt hetekben az országjárásra indult, hogy népszerűsítse a Tisza Pártot. 2025 augusztusának elején, az országjárás szarvasi állomása után terjedni kezdett a közösségi médiában egy videó, amelyen Magyar látható, amint azt mondja a tömegnek, hogy ha most lennének választások, a Fidesz kétharmados többséggel nyerne. A rendezvényről készült teljes videófelvételek azonban azt mutatják, hogy nyelvbotlásról volt szó, és Magyar azonnal kijavította magát, hogy a Tiszá-ra gondolt, mint egy hipotetikus választás lehetséges győztesére. A teljes felvételen Magyar még viccel is azzal, hogy egyesek ki fogják ragadni a szavait a kontextusból.
“‘Ha ma lennének a választások, kétharmaddal győzne a Fidesz’ - Magyar Péter” – olvasható egy, a közmédia hírműsorának, a Hiradónak a Facebook-oldalán megosztott képen. A 2025. augusztus 5-i bejegyzést már több mint 70 ember osztotta meg.
A bejegyzés alatt a hirado.hu egy cikkét is megtalálni a kommentek között, amelyben ugyanez az állítás szerepel. A cikkben forrásként Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatójának egy Facebook-bejegyzését jelölik meg.
Menczer egy nagyjából 4 másodperces Facebook-videót tett közzé, amiben Magyar Pétert látni egy csoport ember előtt, ahogyan azt mondja: “Ha ma lennének a választások. Szerintem ma már mindenki tudja, kétharmaddal győzne a Fidesz”. Menczer a következő kommentárral osztotta meg a videót: “Rendkívüli! Igazat mondott.”
A félrevezető videóklipet több hírportál is közzétette, többek között az Origo, anélkül, hogy utaltak volna a kijelentés tényleges kontextusára. A közösségi médiában egy másik szögből felvett, kissé lelassított változat is terjed, ami ugyanezt a jelenetet mutatja.
A félrevezető idézet a közösségi médiában. A képernyőmentések 2025. augusztus 7-én készültek. A sárga jelöléseket az AFP adta a képhez
A jelentet más, kormánybarát politikai kommentátorok is megosztották, például Deák Dániel a Megafon Központ tagja, de az ő változata hosszabb, és egyértelműen kiderül, hogy nyelvbotlásról volt szó, amit Deák freudi elszólásként értékelt – azaz, egy olyan bakiként, amikor valaki akaratlanul kimondja, amit valójában gondol.
A idézet valódi kontextusa
Magyar Péter nemrégiben újabb országjárásra indult, hogy népszerűsítse pártját a 2026-os választások előtt (itt archiválva). A politikus Facebook-oldalára feltöltött utolsó néhány élő közvetítésből könnyen megállapítható, hogy a kontextusból kiragadott videóklip Szarvas városában, a Holt-Körös partján készült.. A videó hosszabb verziójában többször is látni a folyót és a város egyik nevezetességét, a Millenniumi emlékművet.
Az eseményről készült élő videó 2025. augusztus 5-én délelőtt indult Magyar Péter Facebook-oldalán (itt archiválva). Az eseményről szintén élőben közvetített, egy másik szögből a Kontroll.hu híroldal, amelynek a felelős kiadója Magyar Márton, a politikus testvére (archiválva itt és itt).
A Facebook élő videóban 29:59 környékén , a Kontroll YouTube-videójában pedig 40:37 környékén látható a félrevezető klippekben szereplő jelenet: “Ha ma lennének a választások, szerintem ezt mindenki tudja, kétharmaddal győzne a Fidesz. A Fidesz? A Tisza! Na, örülök, hogy lesz valami, amit kivághatnak. Szóval: a Tisza.”
A videó egyértelműen mutatja, hogy nyelvbotlásról volt szó, és hogy Magyar és a közönség is nevetett a hibán.
Aktuális közvélemény-kutatások
Több közelmúltbeli közvélemény-kutatás szerint a Tisza párt vezet a Fidesz-KDNP kormánypárt előtt. 2025. augusztus 1-jén a Republikon Intézet a biztosan szavazók körében a Tisza támogatottságát 43, a Fidesz-KDNP-ét 34 százalékra mérte. Június 18-án aMedián szerint a Tisza 15 százalékponttal vezetett a Fidesz előtt.
Elemzők szerint a Tisza párt jelenti a legnagyobb veszélyt Orbán Viktor hatalmára azóta, hogy 2010-ben ismét miniszterelnök lett (itt archiválva).
Júniusban Orbán azt állította, hogy a Tisza előnyét mérő „baloldali” közvélemény-kutatások hamisak, és hogy a kormánypárt előnye „stabil” (itt archiválva). A kormánypárti Századvég Intézet júniusi felmérése szerint a Fidesz a listás szavazatok 44 százalékát, Tisza pedig 39 százalékát kapná.
Nem csak az ellentmondó adatok miatt nehéz megállapítani, hogy hogyan alakulna a parlament összetétele egy hipotetikus választáson, a magyar választási rendszerben a parlamenti székekből 93-ról döntenek a pártlistákra leadott szavazatok, 106 pedig egyéni mandátum, amiről az adott választókerület szavazói döntenek (itt archiválva).
Ezért a pártok népszerűségét nem lehet egy az egyben lefordítani a parlamenti székek számára. A 2022-es választásokon a Fidesz-KDNP a listás szavazatok 54,13 százalékával a parlamenti helyek 68 százalékát szerezte, és így ért el kétharmados többséget (itt archiválva).
Európában egyre gyakrabban terjednek el a bevándorlással kapcsolatos hamis és félrevezető állítások, nem függetlenül attól, hogy az Európai Unió egyes tagállamaiban növekvő ellenállást tapasztalni a nemzeti és a regionális bevándorlás-politikával szemben. Legutóbb például a magyar közösségi médiában megjelent posztok félreértelmeztek egy, a szomszédos Ausztriáról szóló jelentést, amely szerint 2024-ben a menedékjogot megkapók körülbelül kétharmada „írás-olvasási felzárkóztatásra szorult”. A dokumentumot a bejegyzések félreértelmezték, és tévesen azt sugallták, hogy az országban az összes bevándorló kétharmada – azaz körülbelül 1,22 millió ember – írástudatlan, holott valójában a jelentésben a 2024-ben menedékjogot megkapók körülbelül egyharmadáról, azaz nagyjából 7300 főről volt szó. A tanulmány szerzői és független szakértők szerint a bejegyzések túlságosan leegyszerűsítették az írástudatlanság fogalmát, egyes bevándorlók ugyanis még még nem beszélnek németül, de ez nem jelenti automatikusan, hogy analfabéták lennének.
„Egy friss felmérés szerint az Ausztriában élő migránsok kétharmada analfabéta. Ez érdekes, hiszen amikor volt a migrációs válság, akkor a balliberális oldalon azt mondták, hogy itt agysebészek érkeznek, és az a baj, hogy továbbmennek. Hát úgy tűnik, hogy ebben sem volt igazuk.” – fogalmazott Deák Dániel, a Megafon Központ tartalomgyártója egy 2025. július 22-i Facebook-videóban.
A videó eddig több mint 26 000 megtekintést és 113 megosztást ért el. Az Orbán Viktor közösségi média szócsövének tekintett Megafon Központ 2020 óta terjeszti a kormány narratíváját (itt archiválva).
„Az Ausztriában élő bevándorlók jelentős része iskolázatlan analfabéta, akik nemhogy németül, de saját anyanyelvükön sem tudnak írni-olvasni” – írta Deák a hozzászólások között és megosztotta a közmédia egy cikkét is, amelynek címe: „Analfabéta az Ausztriában élő migránsok kétharmada, derül ki egy felmérésből”.
A magyar kormány álláspontja hivatalosan is a “migránsmentesség” és a bevándorlásellenes üzenetek a kormányzati narratíva központi elemét képezik (itt archiválva). A Migration Policy Center olasz kutatóintézet Magyarországot általánosságban “tranzitország”-ként, nem pedig “célország”-ként definiálja bevándorlási szempontból (itt archiválva).
Az AFP hasonló, bevándorlóellenes félrevezető információkat már itt és itt is cáfolt.
A félrevezető állítás a Facebookon. A képernyőmentések 2025. július 25-én készültek. A sárga áthúzást az AFP adta a képhez.
A közmédia hírportálja, a Hirado.hu is félreérthetően tálalta a történetet a Facebookon. A közmédia bejegyzését 2025. július 22-i megjelenése óta több mint 90-szer osztották meg.
Sok kommentelő bevándorlásellenes véleményt fogalmazott meg a félrevezető posztok alatt. „Ezek patológusok! Nagyon jól tudnak bánni a bárddal, baltával, bozótvágóval, késsel és szikével. Akik tudnak írni, azok Kalasnyikov-golyókkal írnak, írtanak” – olvasható az egyik hozzászólás. Valaki más pedig a következőt kommentelte: „A szokásos, a migránsok és a barna bőrűek átlagos IQ-ja 50.”
A félrevezető bejegyzések azonban tévesen miutattak be egy 2024-es, az ausztriai menedékkérőkről szóló jelentést.
Miről szólt a jelentés?
Egy kulcsszavas Google-kereséssel sikerült megtalálni az állítás eredetét, az Osztrák Integrációs Alap (ÖIF), egy osztrák kormányzati alap jelentését (archív linkek itt és itt).
A szervezet honlapja szerint az ÖIF „Ausztria egész területén különböző nyelvi szinteken német nyelvvizsgákat tart, és a folyamatos minőségbiztosítás érdekében értékeli a német integrációs tanfolyamokat”.
A félrevezető bejegyzésekben hivatkozott éves „Statisztikai évkönyv – Migráció és integráció” című jelentést 2025 júliusában tették közzé.
A bevezetőben Franz Wolf, az ÖIF igazgatója így fogalmazott: „Az oktatási hiányosságokkal küzdő menekültek aránya 2015 és 2024 között folyamatosan emelkedett. 2024-ben a menedékjogra vagy kiegészítő védelemre jogosultak mintegy kétharmada szorult írás-olvasás oktatásra, utóbbiak mintegy fele (44 százalék) a saját anyanyelvén is.”
Ebben a bekezdésben Wolf arról ír, hogy a formális oktatás hiánya hogyan jelenthet kihívást az integráció szempontjából.
A félrevezető állítások erre a mondatra vezethetők vissza. A képernyőkép 2025. július 25-én készült. A kék jelölést az AFP adta hozzá
Az ÖIF jelentéséből ezt a bekezdést számokra lefordítva azt kapjuk, hogy tavaly Ausztriába körülbelül 16 000 menedékjogra jogosult ember szorult „írás-olvasás oktatásra”, közülük körülbelül 7300 volt teljesen írástudatlan.
A hivatalos statisztikák szerint 2024-ben Ausztriában körülbelül 17 000 ember kapott menedékjogot, további 7 700 fő pedig kiegészítő védelmet, mert származási országukban veszély fenyegette őket, beleértve a kivégzés lehetőségét is.
Thomas Pohn, az ÖIF kommunikációs vezetője 2025. július 23-án az AFP-nek küldött e-mailben kifejtette, hogy kétféle írástudási igényt különböztetnek meg: „Elsődleges írástudatlanok azok az emberek, akik nem tanultak meg írni és olvasni anyanyelvükön, vagy csak nagyon korlátozott mértékben”. Emellett vannak „az úgynevezett másodlagos írástanulók, akik egy másik írásrendszerben – például arab betűkkel – tudnak írni és olvasni, de még nem sajátították el a latin írásrendszert”.
A szóvivő hozzátette, hogy „2024-ben a menedékjogot vagy kiegészítő védelmet élvezők 66%-ának volt írástudási igénye. Ez azt jelenti, hogy írástudási tanfolyamokra volt szükségük, de ez nem jelenti automatikusan a teljes írástudatlanságot. Ezek közül 44% nem tudott írni-olvasni az anyanyelvén sem, vagyis elsődlegesen írástudatlanok voltak”.
Pohn az AFP-nek elmondta, hogy ezek a számok csak a 2024-ben menedékjogot vagy kiegészítő védelmet kapott személyekre vonatkoznak, de a 2023-as és 2022-es arányok hasonlóak.
Az ÖIF jelentéseit gyakran félreértelmezik az interneten. 2023-ban közzétettek egy nyilatkozatot (itt archiválva) „Tényellenőrzés: Fókuszban a menekültek írástudási igényei” címmel, amelyben tisztázták a témával kapcsolatos gyakori tévhiteket. A nyilatkozatban kifejtették, hogy az Ausztriában menedékjogot kérők többsége olyan országokból érkezett, mint Szíria, Irak és Afganisztán, és sokan közülük nem tanultak még latin betűvel írt nyelveket, például angolt vagy franciát.
Írás-olvasási készségek az osztrák bevándorlók körében
Az Ausztriában élő bevándorlók többsége más európai országokból származik és nem menedékkérőként érkezett az országba. Az Osztrák Statisztikai Hivatal adatai szerint (itt archiválva) 2025 januárjában 1 855 419 fő Ausztriában élő ember nem az országban született. Állampolgárság szerint a legnagyobb csoportot a németek (239 452), a románok (155 715), a törökök (124 788), a szerbek (122 459) és a magyarok (112 376) alkották.
Az AFP felvette a kapcsolatot a Linzi Oktatási Fejlesztési Intézettel, egy nonprofit szervezettel, amely „Alapfokú oktatás és írástudás” néven írástudási programot kínál (itt és itt archiválva).
Sonja Muckenhuber, az intézet igazgatója 2025. július 23-án e-mailben felhívta az AFP figyelmét egy 2022–2023-ban végzett „PIAAC: Felnőttek készségeinek felmérése” (itt archiválva) című felmérésre. A PIAAC egy olyan OECD-felmérés, amit Magyarországon is elvégeztek (itt archiválva).
A 16 és 65 év közötti emberek körében végzett reprezentatív felmérés megállapította, hogy „Ausztriában körülbelül 1,7 millió ember rendelkezik alacsony írástudási készségekkel”, ami azt jelenti, hogy az írástudási készségszint szerint az első vagy az első alatti szintbe tartoznak. Közülük körülbelül 890 000-en nem Ausztriában születtek (beleértve a német állampolgárokat is), ami azt jelenti, hogy az országban élő összes külföldi állampolgár 56 százaléka alacsony írástudási készségekkel rendelkezik.
„Ezek azonban korántsem írástudatlan emberek jelent, ha ez alatt azt értjük, hogy valaki egyáltalán nem tud írni-olvasni, hanem olyanokat is, akik például nem tudják értelmezni egy gyógyszer csomagolásban található betegtájékoztatót. Ők mind az első vagy annál alacsonyabb írás-olvasási szintbe tartoznak” – mondta Muckenhuber az AFP-nek.
A felmérés az első szint alatt azokat az embereket határozza meg, akik „mondatszinten képesek feldolgozni egy szöveg jelentését és megítélni egy mondat értelmét; egyszerű bekezdéseket olvasni és két alternatíva közül a megfelelő szót kiválasztani; nagyon rövid szövegekből származó információk alapján egyszerű és egyértelmű kérdésekre válaszolni (egy szóval vagy számmal)”.
Az első szinten lévő embereket a felmérés úgy definiálja, mint akik „egy oldalon képesek megtalálni az egyes információkat; weboldalon képesek megtalálni a linkeket; képesek azonosítani a releváns szövegrészeket, ha azok kifejezetten meg vannak említve; képesek felismerni a mondatok vagy rövid szövegek jelentését, valamint egy lista vagy több szakasz felépítését egy oldalon”.
A felmérés hozzátette, hogy a teszteket német nyelven végezték, így a nyelvet nem beszélő külföldiek anyanyelvükön való jártasságuk ellenére is alacsony pontszámot érhetnek el.
2025. augusztus 1.
Évek óta keringenek a közösségi médiában olyan híresztelések, hogy az Egyesült Államokban található Yellowstone Nemzeti Park katasztrófa előtt áll, részben mivel a park egy olyan fennsíkon fekszik, ahol gyakori a szeizmikus aktivitás. Az elmúlt hetekben különböző nyelveken - köztük magyarul is - olyan képek és videók terjedtek el, amelyek megtévesztő módon azt állítják, hogy a parkban élő állatok egy közelgő természeti katasztrófa elől menekülnek. A magyar posztok egy olyan képet osztottak meg, amelyen tucatnyi medve fekszik a park bejáratánál lévő úton. Az AFP megállapította, hogy a képet mesterséges intelligencia segítségével készítették, és a 2025. július 23-ig bezárólag nem érkezett hivatalos jelentés arról, hogy nagyszámú medve gyűlt volna össze a park bejáratánál. A nemzeti park és szakértők azt is elmondták az AFP-nek, hogy a virális posztokban szereplő képek egyike sem mutat a parkból menekülő állatokat. A területet nagyon gyakori földrengések miatt fokozottan figyelik, a Yellowstone-vulkán pedig utoljára 70 ezer évvel ezelőtt tört ki.
"Yellowstone-ban példátlan medve-dugó alakult ki: a park bejáratát hatalmas számú állat torlaszolta el. A tudósok riadót fújnak, és elgondolkodnak: lehet, hogy a medvék valamilyen közelgő fenyegetésről tudnak, amiről nekünk fogalmunk sincs?" – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzés leírása, a posztot 2025. június 17-e óta már több mint 740 ember osztotta meg. A poszthoz csatolt képen medvék tucatjait látni, amint egy erdős úton hevernek.
A hamis kép magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. július 23-án készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Ugyanez a kép, valamint más, állatokat ábrázoló képek és videók már francia nyelven is terjedni kezdtek, ahogyan arról az AFP ebben a tényellenőrzésben írt. A hamis és félrevezető állítások mind hasonló narratívát követnek: az állatok tömegével hagyják el a Yellowstone Nemzeti Parkot, az Egyesült Államok egyik leghíresebb nemzeti parkját, mivel valamilyen természeti katasztrófa fenyeget, például a vidéken található vulkán kitörése.
De a nemzeti park az AFP megkeresésére elmondta, hogy nincs szó arról, hogy tömegesen menekülnének az állatok a parkból. Szakértők azt is hozzátették, hogy folyamatosan monitorozzák a környék szeizmikus aktivitását, de semmi szokatlant nem tapasztaltak. Ráadásul a magyarul terjedő képről megállapítható, a vizuális ellentmondások, és a digitális elemzés eredménye alapján, hogy mesterséges intelligenciával készült.
A medvékről készült képet MI generálta
Több felhasználó is a magyar Facebook-bejegyzés alatt kétségének adott hangot, hogy a kép valódi lenne. Az InVID-WeVerify ellenőrző programja, amelynek a fejlesztésében az AFP is részt vesz, a kép digitális elemzése után arra jutott, hogy azt nagy valószínűséggel MI-generálta.
Ahogyan arra a Snopes tényellenőrző oldal is felhívja a figyelmet (itt archiválva), egy fordított képkeresésselegészen 2025. februárig visszamenőleg lehet változatokat találni a képről, mint amilyen ez is, amit a Bear's Word (A medvék világa) Facebook oldal osztott meg, és ami a magyarul terjedő fotó tükrözött, jobb minőségű változata. A Facebook-oldal a képet eredetileg a "gyönyörű, mesterséges intelligenciával készült kép" leírással tette közzé, ahogyan az a poszt szerkesztési előzményeiből kiderül, majd márciusban törölték ezt a leírást.
A magyar közösségi médiában is terjedő kép egy 2025. februári változata, ahol mesterséges intelligenciával készült képként van megjelölve. A képernyőmentés 2025. július 23-án készült
Ez a kép jobb minőségű, mint a magyar változat és számos olyan részletet meg lehet rajta figyelni, amelyek mesterséges intelligenciára utalnak. A Yellowstone-ban grizzly és fekete medvék élnek (itt archiválva), a nemzeti park honlapján a medvék jellegzetes talplenyomatát is megtalálni, de a közösségi médiában terjedő képen látható egyik medvének sima, csizmatalpszerű talpa van karmok nélkül:
A Yellowstone medvéinek talplenyomata a nemzeti park honlapján, és az interneten terjedő kép. A sárga jelölést és a vízjelet az AFP adta a képhez. A képernyőmentések 2025. július 23-án készültek
De további jelek is MI-re utalnak, a kép közepén az egyik medve például furcsa, kicsavarodott pózban hever, mögötte pedig két medve is inkább csak amorf barna folt fej és lábak nélkül, mint valódi állat.
A közösségi médiában terjedő kép egy részlete. A képernyőmentés 2025. július 23-án készült. A színes jelöléseket és vízjelet az AFP adta a képhez
Az AFP több kulcsszavas Google-kereséssel is próbálkozott, de nem talált hiteles beszámolót arról, hogy a tömegével medvéket észleltek volna a Yellowstone útjain, vagy hogy az érintett szövetségi államok (Wyoming, Idaho és Montana) bármelyikében medvék miatt útlezárás lett volna.
Nem menekülnek az állatok, és a szeizmikus tevékenység is normális
Az AFP megkeresésére a Yellowstone-park szolgálatai közölték, hogy „a Yellowstone park vadállatai nem hagyják el a parkot nagy számban”, hozzátéve, hogy „a menekülésről szóló pletykák hamisak, és mesterséges intelligencia által generált képeken alapulnak”.
A Yellowstone Nemzeti Parkot körülvevő fennsíkon, amely az amerikai kontinens egyik legaktívabb geotermikus övezetének számít, nagyon gyakoriak a földrengések, de a cikkünk megjelenése előtti hetekben és hónapokban a Utah Egyetem szeizmográfiai állomásai, amelyek a terület földalatti geológiai tevékenységét figyelik, nem regisztráltak jelentős földrengéseket (itt archiválva).
"Ez a fajta történet néhány évente felbukkan, sok videó, amely jelenleg kering, nem új, és nem is Yellowstone-ban forgatták” – mondta az AFP-nek Jamie Farrell (itt archiválva), a Utah Egyetem geológiai és geofizikai tanszékének professzora, aki kizárta annak lehetőségét, hogy a virális képeken és videókon látható állatok földrengés elől menekülnének.
„Ami a szeizmikus aktivitást illeti” – mondta el a szakember – „nem tapasztaltunk semmi szokatlant a régióban, sem a szám, sem az intenzitás, sem a helyszínek tekintetében”.
A Yellowstone-régió szeizmikus és vulkáni helyzetéről az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS) honlapján olvashatók havi jelentések, amelyek az utahi egyetem szeizmikus állomásainak elemzési eredményeit közlik. Bár 2025 júniusában mintegy hatvan földrengés történt, a legerősebb sem haladta meg a Richter-skála 2,7-es értékét, ami egy regisztrált, de a felszínen nem vagy csak gyengén érezhető eseménynek felel meg (itt és itt archiválva).
2025. július 21-i képernyőmentés az USGS honlapjáról
Ismétlődő pánik a Yellowstone-vulkán körül
Nem ez az első alkalom, hogy az a hamis narratíva terjed, hogy a Yellowstone-parkban az állatok szokatlan viselkedést produkálnak, és ez valami katasztrófát jelez előre. 2015-ben a Snopes weboldal már közzétett egy cikket, amelyben egy hasonló pletykát ellenőriztek (itt archiválva). 2014-ben pedig az AFP szentelt egy cikket (archivált link) a Yellowstone-i "szupervulkánnak", miután hasonló híresztelések kaptak szárnyra.
A kérdéses hamis hír gyakran azon a tudományosan megalapozatlan elképzelésen alapul, hogy egyes állatok képesek előre érezni a földrengéseket, jóval azok bekövetkezte előtt. De tudományos tanulmányok soha nem igazolták, hogy az állatok képesek előre jelezni a földrengéseket, ahogyan azt Dr. Sebastian Hainzl (itt archiválva), a szeizmikus mozgások szakértője elmagyarázta az AFP-nek ebben a 2023-as cikkben.
Az egyik visszatérő narratíva a Yellowstone-kalderával kapcsolatos, amely egy a nemzeti park alatt található úgynevezett szupervulkán.
Ez a több tíz kilométer átmérőjű vulkáni kráter a bolygó egyik legnagyobb „szupervulkánja”. A legtöbb ilyen már kialudt, de ez nem vonatkozik a Yellowstone-i kalderára, amely több különösen intenzív szuperkitörést is átélt, legutóbb olyan 630 000–640 000 évvel ezelőtt. A vulkán utolsó „normális” kitörése körülbelül 70 000 évvel ezelőtt történt, az USGS szerint.
A lenyűgöző geológiai jelenség iránti érdeklődés 1960-as évekbeli felfedezése óta azzal a visszatérő félelemmel párosul, hogy egy ismét egy "szuperkitörésre" kerülhet sor, amelynek potenciálisan pusztító következményei lehetnének, és amely több milliárd tonnányi hamut juttatna a levegőbe, veszélybe sodorva ezzel az emberiséget. De a szakértők szerint semmi nem utal rá, hogy ez hamarosan bekövetkezne.
„A Yellowstone ma sem áll közelebb a kitöréshez, mint tegnap” – foglalta össze az AFP-nek David Pyle, az Oxfordi Egyetem földtudományi professzora, „és a legvalószínűbb, hogy több ezer évig nem lesz újabb szuperkitörés a Földön”.
2025. július 24.
Donald Trump amerikai elnök egy fogvatartó központ építését rendelte el egy elhagyatott reptéren, mélyen Florida állam Everglades részén. A bevándorlók fogvatartására létrehozott létesítmény “Aligátor Alcatraz” néven vált ismertté. Több nyelven is terjedni kezdett egy mesterséges intelligencia által generált kép, amin állítólag a létesítményt látni. A kép a magyarországi felhasználók között is terjedni kezdett, ahol a kormány szövetségesként tekint Trumpra, és gyakran méltatja az amerikai elnök bevándorlásellenes politikáját. De a képen látható vizuális elemek, és a Google SynthID eszköze is mind azt erősítik meg, hogy a képet mesterséges intelligencia generálta.
“‘Alcatraz aligátorokkal’ – a hely, ahová az Egyesült Államokból kitoloncolásra jelölteket szállítanak” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzés leírása. A 2025. június 29-én megosztott videóban először fehér épületeket látni, amiket egy hüllőktől hemzsegő vizesárok vesz körbe. A kép lassan egy másik, aligátorokat mutató videóra vált át. A videó az X-en és a Telegramon is terjed magyar nyelven, ahol már több mint 1300 megtekintést ért el.
Ugyanez a kép már több nyelven is terjedt a közösségi médiában, például angolul, franciául, görögül és spanyolul.
A videó aközben kezdett el terjedni az interneten, hogy Donald Trump amerikai elnök bejárta az “Aligátor Alcatraz” névre keresztelt létesítményt, ami egy elhagyott repülőtéren épült fogvatartó központ. A Florida államban található helyszín egy mocsaras vidéken fekszik, ahol sok a különféle veszélyes hüllő. A létesítményt 2025 júniusában kezdték el építeni Trump a papírok nélküli bevándorlók kitoloncolására irányuló politikája részeként.
Donald Trump a magyar kormány fontos szövetségese, főleg olyan témákban, mint a bevándorlásellenesség, amely Orbán Viktor kormánya számára is kulcskérdés politikailag (archiválva itt, itt és itt).
Florida állam Everglades vidékén valóban építettek egy fogvatartótábort a bevándorlóknak, de a közösségi médiában terjedő kép, amely állítólag ezt a létesítményt mutatja, hamisítvány.
A hamis állítás magyarul a Facebookon és a Telegramon. A képernyőmentések 2025. július 18-án készültek. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
A kezdeményezés kritikusai szerint a Trump keményvonalas migrációs politikája részeként épült létesítmény veszélyezteti az Everglades ökoszisztémát, és sértheti a bevándorlók jogait.
Vizuális ellentmondások
Az AFP előszőr egy fordított képkereséssel próbálkozott, ez csak további példákat eredményezett a képre a hamis állítással, valamint olyan tényellenőrzőcikkeket, amelyek az állítást cáfolták.
Az AFP több vizuális ellentmondást is talált a képen, ami arra utal, hogy az valószínűleg nem valódi. Különösen a vízben úszkáló lények alakja furcsa, nem tűnnek sem kígyónak, sem aligátornak, és a víz egyetlen részére csoportosulnak.
A furcsa élőlények az X-en magyarul megosztott képen. A képernyőmentés 2025. július 18-án készült. A piros áthúzást és a sárga jelölést az AFP adta a képhez
Ráadásul egyes járművek hátsó fele, például a kép bal oldalán, úgy tűnik, hogy nem érintkezik a talajjal. A jobboldali, kinagyított autó ablakai pedig furán vannak elrendezve.
A mesterséges intelligencia által generált kép, az AFP kinagyított néhány vizuális ellentmondás.A képernyőképek 2025. június 8-án készültek
A helyszín vizsgálata
Az "Alligátor Alcatraz" névre keresztelt létesítményt a floridai Ochopee közösségi övezetben található Dade-Collier kiképző- és átmeneti repülőtéren állították fel.
Ha megnézzük a repülőtérről készült Google Maps-képeket, hamar világossá válik, hogy a helyszínen nincs aligátorokkal teli vizesárok (itt archiválva):
A létesítmény valódi helyszíne a Google Térképen, valamint az egyik hamis poszt magyarul a Facebookon. A képernyőmentések 2025. július 18-án készültek. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Ha összehasonlítjuk a közösségi médiában terjedő képet az AFP által 2025. július 7-én a bevándorlókat fogva tartó központról készített légi felvételekkel, akkor azt láthatjuk, hogy azok jelentősen eltérnek egymástól.
A létesítmény az AFP légi felvételén 2025. július 8-án, valamint az egyik hamis poszt magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. július 18-án készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
A létesítmény az AFP légi felvételén 2025. július 8-án, valamint az egyik hamis poszt magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. július 18-án készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
A nemzetközi, és az amerikai sajtó által a létesítményről közzétett képek és felvételek alig hasonlítanak a közösségi médiában megosztott képhez (archiválva itt, itt és itt).
Az AFP a képet a Google SynthID felismerő eszközével is kielemezte, amely a Google mesterséges intelligencia modelljei által generált fényképeket és videókat azonosítja.
Az eszköz "nagyon magas" megbízhatósággal észlelte, hogy a kép "Google AI-val készült", amint az az alábbi képernyőképen is látható:
Pillanatkép a SynthID detektáló eszköz felületéről
2025. július 22.
2025 eleje óta a közösségi média tele van azokkal az állításokkal, amelyek szerint Candace Owens amerikai konzervatív kommentátor állítólagos leleplezte, hogy Brigitte Macron, Franciaország first ladyje, férfinak született. 2025 júliusában az a hamis hír terjedt, hogy meghalt egy orvos, aki kapcsolatban állt azzal a sebésszel, aki állítólag nemi átalakító műtétet végzett Brigitte Macronon. A hír alapjául azonban semmilyen konkrét vagy ellenőrzött bizonyíték nem szolgál, sőt a sebészre való hivatkozások teljesen kitaláltnak tűnnek. Az AFP vizsgálata azt is megállapította, hogy a történetet közlő weboldal több újságíró lopott személyazonosságát használta fel, többek között magában a cikkben is.
“Holtan találták Párizsban a Brigitte Macron transznemű átalakulását bejelentő sebész” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzés leírásában. A poszthoz csatolt videót a 2025. július 5-i közzététele óta már több mint 17 ezren látták. A poszt azt állítja, hogy az “58 éves François Faivre kiesett lakása ablakából”, és azt, hogy hogy a halála összefüggött azzal, hogy ismerte a sebészt, aki állítólag nemátalakító műtétet végzett Brigitte Macronon, és egy “leleplező interjúra” készült ezzel kapcsolatban. A magyar Facebook-bejegyzés az állítás forrásának az “Enquete du jour”-t nevezi meg.
A videón tűzoltók és rendőrök láthatóak, amint egy párizsi épület előtt parkolnak, ahol az állítólagos sebész állítólag a halálba zuhant. A videó egy előzetes interjút mutat Faivre-val, amit állítólag a Closer magazinnak adott. Az állítólagos interjúban a férfi arról beszél, hogy hamarosan egy hosszabb interjúban leleplezésekkel fog előállni a Brigitte Macronon elvégzett nemátalakító műtéttel kapcsolatban, amit állítólag egy volt kollegája végzett el.
A felvételen francia hangalámondást hallani: "François Faivre nővére, Anne Dupont azt állítja, hogy nem lett öngyilkos, és hogy halála valószínűleg az interjúval függött össze, amelyet adnia kellett volna. Dupont asszony szerint bátyja a híres orvos, Patrick Bui kollégája volt. François Faivre azt ígérte az újságíróknak, hogy fényt derít Brigitte Macron vitatott sebészeti műtéteire"
Hasonló posztok már többek között franciául, angolul, katalánul, spanyolul, olaszul, hollandul,lengyelül, portugálul és oroszul is elterjedt a közösségi médiában.
A hamis állítás magyarul a Facebookon. A piros áthúzást az AFP adta a képhez. A képernyőmentés 2025. július 11-én készült
A francia posztok többsége erre a cikkre hivatkozik, amelyet 2025. július 1-jén tett közzé az Enquête du jour című francia nyelvű honlap, amely magát "a franciaországi aktuális ügyeknek szentelt független médiaként" írja le. A magyar poszt is ezt az oldalt említi. A honlapon található leírás szerint az Enquête du jour elkötelezett, hogy "megbízható, hozzáférhető és közvetlen információkat kínáljon, amelyek segítenek jobban megérteni a körülöttünk lévő világot".
A szóban forgó cikk azonban, akárcsak a videó, teljesen alaptalan. Nincs nyoma "François Faivre" létezésének, és a cikket egy olyan újságírónak tulajdonították, akinek a személyazonosságát ellopták.
Azóta, hogy Candance Owens amerikai konzervatív blogger 2025. januárjában teljes sorozatot szentelt YouTube-on a témának, amit Xavier Poussard szerkesztette szélsőjobboldali “Faits et Documents” francia hírlevél is felkapott, ismét dezinformációs hullám indult el a francia elnök feleségének állítólagos transznemű identitásával kapcsolatban. Ez a hamis állítás először 2022-ben, a francia választások előtt kapott nagyobb nyilvánosságot.
A virális videó számos utalást tartalmaz az Owens-féle sorozatra, ilyen például ez a Closer-címlap (22:07), valamint Patrick Bui fekete-fehér fotója (24:56), ő az a sebész, aki állítólag átoperálta Brigitte Macront.
A riport tele van ellentmondásokkal
Egy fordított képkeresés segítségével sikerült megtalálni az állítólagos orvos haláláról szóló híradáshoz használt képanyag egy részének az eredetét.
A tűzoltókat és rendőröket ábrázoló képek például egy eredeti videóból származnak, amelyet az AFP 2022. október 14-én készített a Porte de Vincennes-nél, Párizs 12. kerületében. A felvétel már több mint két éves, és egyáltalán nem tesz említést semmilyen sebész öngyilkosságáról vagy haláláról. Az eredeti felvétel leírása szerint a jelenetet azután rögzítették, miután egy rendőr lelőtt egy férfit, mert nem tett eleget a rendőrségi utasításoknak.
A hamis állítás az X-en és az eredeti videó az AFP adatbázisában. 2025. július 10-i képernyőmentések. A színes jelöléseket az AFP adta a képhez
Az állítólagos riporter és a videón szereplő interjúalanyok nehezen beazonosítható akcentussal beszének.
Az AFP kielemezte a videó hangsávját az InVID-WeVerify ellenőrző eszköz Hiya deep fake hangokat felismerő szoftvere segítségével, ami 98%-os eredményt adott ki, ami azt jelzi, hogy az audiosávot"nagy valószínűséggel mesterséges intelligencia hozta létre".
Pillanatkép a Hiya által készített hangelemzésről. Eredmény: A Hiya.com szerint ez a hangrészlet nagy valószínűséggel mesterséges intelligencia által generált. 2025. július 10-i képernyőmentés
"François Faivre": hamis személyazonosság a hitelesség növelése érdekében
Ami az állítólagos "François Faivre" vagy egyes változatokban "Fèvre" nevű orvos illeti, a webportál azt állítja, hogy "hat évig dolgozott a párizsi Amerikai Kórházban" Dr. Patrick Bui mellett, aki állítólag "beszámolt neki Brigitte Macron asszony testi átalakulásáról egy ott elvégzett nemváltoztató műtét során".
Bár Dr. Bui valóban létezik, és szerepel a kórház orvosainak listáján, a párizsi Amerikai Kórház 2025. július 8-án megerősítette az AFP-nek, hogy "nincs nyilvántartásuk arról, hogy François Faivre plasztikai sebészként praktizált volna ott".
Az AFP a Franciaországban működő összes egészségügyi szolgáltatót tartalmazó adatbázisban végzett kulcsszavas kereséssel sem talált egyetlen "François Faivre" vagy "François Fèvre" nevű orvost vagy sebészt sem.
2025. július 03-án készült képernyőkép az Assurance Maladie weboldal egészségügyi címjegyzékéből.
Más jelek is arra utalnak, hogy a videó kitaláció.
Először is, a Closer magazinnak adott, "Dr. Faivre" előzetes videointerjúként bemutatott 43 másodperces részletben a sebész egyszer sem pislog. Erre a 20 minutes francia hírportál is felhívta már a figyelmet (itt archiválva).
2025. július 11-én azonban a Closer magazin azt közölte az AFP-vel, hogy "egyetlen Closer-újságíró" sem készített interjút az állítólagos orvossal: "Ez teljesen hamisítvány. Ez hamis információ" - fogalmazott a szerkesztőség.
Ráadásul a hangalámondás franciául a "la journaliste de Closer"-rel készült interjúról beszél, a női egyes számot használva, míg a képernyőn megjelenő szöveg a "le journalist"-ot ír, ami a francia nyelvben a hímnemű alak.
A képernyőn számos ellentmondás figyelhető meg, például a háttérbeli mintán feltűnő szabálytalanságok és a falon lógó állítólagos diplomák furcsaságai: A jobb felső sarokban lógó diplomán a "World Association of..." felirat látható, a többi szó azonban olvashatatlan.
A 2025. július 7-én készült képernyőkép az "Enquête du jour" riportból. A piros jelöléseket az AFP adta a képhez
Ahhoz, hogy a videofelvételek és a portréja alapján azonosítani lehessen "François Faivre"-t, az AFP a PimEyes. arcfelismerő eszközt használta, és a Getty Images iStock weboldalán talált egy hasonló vonásokkal rendelkező személyt. A fényképhez kapcsolódó információk szerint a képet 2017. május 28-án tették közzé (itt archiválva).
A 2025. július 7-én készült képernyőképek az "Enquête du jour" videójában szereplő portréról (balra) és a "Juanmonino" fotós portréjáról (jobbra).
Ugyanez az arc különböző, egymástól független kereskedelmi célú anyagban is megjelenik (1, 2, 3, 4, 5).
Ez arra utalhat, hogy egy színészről vagy modellről van szó, akinek a képét a mesterséges intelligencia félrevezető kontextusban használta fel - erről a módszerről az AFP beszámolt már más hasonló esetekben is. Az is előfordulhat, hogy a képet egyszerűen az AI generálta, valódi alap nélkül.
A hamis hírt terjesztő oldal hat újságíró személyazonosságát lopta el
Az "Enquête du jour" oldal, amelyen a cikk megjelent, nem tartalmaz semmilyen információt az alapítóiról, és nem rendelkezik jogi nyilatkozattal vagy elérhetőséggel.
A honlapok domainneveiről információt nyújtó Whois nevű eszközön végzett keresés azt mutatja, hogy az oldalt 2025. június 25-én hozták létre, mindössze egy héttel a "Holtan találták Párizsban a Brigitte Macron transzidentitásáról szóló pletykákhoz kapcsolódó sebészt" című cikk megjelenése előtt. A domain regisztrációt legutóbb 2025. június 30-án frissítették (archivált link itt).
A whois.com oldalról 2025. július 7-én készített képernyőkép az enquetedujour.fr weboldalra vonatkozó keresési eredményekről.
Az "Ano Nymous" néven bejegyzett oldal a Delaware állambeli Wilmingtonban jegyezték be.
Az oldal legfeltűnőbb eleme az, hogy hat olyan francia újságírót sorol fel munkatársként, akiknek a többsége valójában a StreetPress nevű médiumnak dolgozik: Audrey Parmentier, Aurélien Defer, Clara Monnoyeur, Lina Rhrissi, Pauline Gauer és Sophie Boutboul.
A Franceinfo megkeresésére Audrey Parmentier szabadúszó újságíró – akinek a személyazonosságát ellopták, és az állítólagos sebészről szóló anyag szerzőjeként tüntették fel – megerősítette, hogy nem ő írta ezt a cikket, és a honlapon neki tulajdonított többi cikket sem (itt archiválva).
A többi újságíró, akinek a személyazonosságát az oldal ellopta, szintén megerősítette ezt ugyanebben a cikkben.
Az "Enquête du jour" által 2025. július 1-jén közzétett cikkről 2025. július 3-án készült képernyőkép. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Aurélien Defer szabadúszó újságíró, akit az AFP 2025. július 3-án keresett meg, azt mondta, hogy "teljesen meglepődött", amikor megtudta, hogy ellopták a személyazonosságát: "Egyáltalán nem kellemes, hogy a fényképedet és a nevedet egy hatalmas dezinformációs kampányban használt cikkek mellett látod. Szerencsére a StreetPress szerkesztősége gyorsan reagált, és jogi lépésekkel támogat minket".
"Amennyire én tudom, szinte minden megjelent cikk azt a célt szolgálja, hogy ez az oldal megbízható, általános információforrás látszatát keltse, hogy hamis információkat terjeszthessen Brigitte Macronról. Ez a módszer hasonlít a korábbi oroszbarát dezinformációs kampányok során alkalmazott módszerekre, bár nem állíthatom biztosan, hogy van összefüggés" – mondta az újságíró az AFP-nek.
Ez a modus operandi hasonlít a Storm-1516 oroszbarát befolyásolási kampány során megfigyelthez, amelynek során tömegesen hoztak létre és terjesztettek hamis információkat (itt archiválva).
"A legalább 2023 augusztusa óta aktív Storm-1516 mérete hatással lehetett az európai közbeszédre, sőt, több választást is befolyásolhatott. Az ilyen dezinformációs kampányok célja, hogy megkérdőjelezzék egy választás integritását, hogy az orosz érdekeknek megfelelően lejárassanak vagy támogassanak egy jelöltet" – magyarázza honlapján a francia védelmi minisztérium.
"A mesterséges intelligenciát deepfake-ek, azaz olyan videók készítésére használják, amelyek közszereplőknek vagy akár névtelen internetezőknek adják ki magukat, hogy hitelesebbé tegyék a sugárzott üzeneteket" – áll az oldalon.
A StreetPress 2025. július 4-én megjelent cikkében bejelentette, hogy jogi lépéseket kíván tenni "személyazonosság-lopás miatt az újságírók jó hírnevének védelme érdekében, de polgári peres úton is, az oldal teljes bezárása érdekében" (itt archiválva).
2025. július 7.
Tudományos kutatások igazolják, hogy a fluorid megfelelő dózisban alkalmazva biztonságos és hatékony módszere a fogszuvasodás megelőzésének. A közösségi médiában azonban magyar nyelven terjedni kezdett, hogy a fluorid "az egyik legerősebb méreg", a posztok azt állítják, hogy a fluorid rákot okoz és csökkenti a gyerekek intelligencia hányadosát. Ez azonban nem igaz: szakértők és a hatóságok megerősítették az AFP-nek, hogy a fogkrémben lévő fluorid biztonságosan használható.
"Ne mossatok fogat fluoridos fogkrémmel... mert a fluorid a legerősebb mérgek egyike..." - olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, melyet 2025. május 27-e óta több már mint 1500 alkalommal osztottak meg a Facebookon. Ugyanez a szöveg még 2025 júniusában is aktívan terjedt a Facebookon. A poszt a továbbiakban azt állítja, hogy a fluorid "gyorsítja a daganatok kialakulását", valamint hogy károsítja az agyat, ami a kognitív képességek csökkenéséhez vezet.
A hamis állítás a Facebookon magyarul. A piros áthúzász az AFP adta a képhez. A képernyőkép 2025. július 1-jén készült.
Szakértők és hatóságok azonban az AFP-nek elmondták, hogy a fogkrémben lévő fluorid az ajánlott dózisokban biztonságosan használható, és azt is, hogy nincs tudományos bizonyíték rá, hogy kapcsolat lenne a fluorid használata és a rák, vagy káros idegrendszeri hatások között. A poszt azt is tévesen állítja, hogy a fluoridos fogkrémek használata tilos a skandináv országokban és a posztszovjet államokban.
Szakértők és hatóságok cáfolják a rákra és idegrendszeri károsodásra vonatkozó állításokat
"Nincs bizonyíték arra, hogy a fluoridnak való kitettség (a vonatkozó tartományon belül) összefüggésbe hozható a rákos megbetegedések vagy a kognitív/idegi funkciók károsodásával" – mondta el az AFP kérdésére Dr. Michael Freissmuth (itt archiválva), a Bécsi Orvosi Egyetem Farmakológiai Intézetének igazgatója 2025. június 16-án levelében, és azt is hozzátette, hogy "összességében ésszerűen kijelenthető, hogy a szokásos fluoridterhelésnek nincs hatása a rák előfordulására, az idegsejtek fejlődésére vagy a kognitív képességekre".
Freissmuth rámutatott egy 2022-es tanulmányra is, amely szerint a kora gyermekkori fluorid-expozíció nem károsítja a kognitív idegrendszeri fejlődést (itt archiválva). A szakember más tanulmányokra is (itt és itt) hivakozott, amelyek kimutatták, hogy a fluorid nem növeli a rák kockázatát.
Az osztrák Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Ügynökség (AGES) 2025. június 17-én közölte az AFP-vel, hogy az EU-ban a kozmetikai termékekről szóló 1223/2009-es rendelet (itt archiválva) szabályozza a fluorid használatát. "A fluoriddal kapcsolatos határérték 0,15%. Emellett a fogyasztót a csomagoláson tájékoztatni kell a felhasznált fluoridkomponens jelenlétéről. A jóváhagyott adagolás mellett nem állapítottak meg kapcsolatot a rák (vagy neurotoxicitás) és a fogkrémekből származó fluoridbevitel között" – olvasható az AGES közleményében.
A túlzott fluoridbevitel káros hatásai
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) két lehetséges mellékhatásra figyelmeztet, amelyek akkor jelentkezhetnek, ha hosszú távon túl sok fluoridot fogyasztunk (ittarchiválva).
Az egyik említett mellékhatás a csontfluorózis, amely egy olyan csontbetegség, amelyet a hosszú időn át tartó rendkívül magas fluoridbevitel okoz (jellemzően Ázsia és Afrika egyes régióiban a szennyezett ivóvíz miatt), és amely ízületi fájdalmakhoz, merevséghez és csontszerkezeti elváltozásokhoz vezet.
A másik a dentális fluorózis, amelyet a felnőtt fogak megjelenése előtti túlzott fluoridbevitel okoz, és jellemzően 1-8 éves gyermekeket érint, az enyhe fehér foltoktól a súlyos fogkárosodásig terjed, de megelőzhető, ha odafigyelünk, hogy a gyerek ne nyelje le a fogkrémet.
A hatóságok ajánlják a fluorid használatát
Amint azt az AFP egy korábbi cikkében már kifejtettük, a fluoridot "méregnek" nevező állítások valószínűleg onnan erednek, hogy az anyagot a fluorral keverik össze. A fluoregy agresszív, mérgező gáz. A fluorid viszont egy ásványi anyag, amely a természetben is megtalálható, például a kőzetekben, a talajban és a tengervízben. Az emberi szervezet is tartalmaz fluoridot a csontokban és a fogakban (archiválva itt és itt).
Az EU-bana fogkrémek fluoridkoncentrációja nem haladhatja meg az 1500 ppm-et (parts per million) értéket. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) is javasoljaa fluorid "megfelelő bevitelét" a fogszuvasodás megelőzése érdekében - például fogápolási termékek vagy az ivóvíz révén.
Amint azt a Semmelweis Orvostudományi Egyetem egy 2019-es tudományos állásfoglalása is kifejti, a fluorid segít a fogzománc (a fogak kemény, külső, felszíni rétege) újjáépítésében, valamint gátolja a baktériumok anyagcseréjét és savtermelését (itt archiválva).
Néhány Európán kívüli országgal ellentétben Magyarországon nem adnak mesterségesen fluoridot a csapvízhez. A vízügyi hatóság szerint a természetesen előforduló fluorid felső határát 1,5 mg/literben állíptja meg (itt archiválva).
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) is javasolja a fluoridos fogkrém használatát a fogszuvasodás elleni védelme érdekében.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint világszerte mintegy 3,5 milliárd embert érintek a szájbetegségek, és a 2019-ben közzétett, a betegségek globális terheiről szóló jelentés szerint a maradandó fogak kezeletlen szuvasodása ezek közül a leggyakoribb betegség (archiválva itt).
A virális posztokban szereplő egyéb hamis állítások között szerepel az is, hogy a fluoridos fogkrémeket betiltották a skandináv országokban és ía posztszovjet államokban , de ez nem igaz. A svéd fogorvosok szövetsége ajánlja az ilyen termékeket, és kaphatóak is az országban (archiválva itt és itt). A Duodecim finn orvosszövetség szintén ajánlja a fluoridos fogkrémet, és az Finnországban is kapható (archiválva itt és itt). A fluoridos fogkrémeket a két legnagyobb volt szovjet országban, Oroszországban és Ukrajnában is árulják (archiválva itt és itt).
A fluoriddal kapcsolatos hamis és félrevezető állítások nem új keletűek, az AFP hasonló állításokat már cáfolt ebben és ebben a német nyelvű cikkben, valamint ebben az angol nyelvű tényellenőrzésben.
