2025. augusztus 18.
Magyarország sűrű vasúti hálózattal rendelkezik, amely a kritikusok szerint évek óta alulfinanszírozott és elhanyagolt, mivel a kormány inkább az autópályák bővítését részesíti előnyben. Ebben az összefüggésben kezdett el terjedni egy mesterséges intelligenciával készült videó a közösségi médiában, aminek alapjául egy 2023-as budapesti vonattűzről készült fotó szolgált. A klip leírásához pedig egy olyan, 2025 márciusi vasúti tűzeset részleteit használták fel, ami semmilyen módon nem kapcsolódik a videón látottakhoz. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megerősítette, hogy a virális videó hamis.
„Balatonfüred. Minden rendben, csak kigyulladt a Székesfehérvárra tartó vonat” – olvasható egy magyar Facebook-videó leírása. A videó 2025. augusztus 13. óta több mint 585 ezer megtekintést és 1100 megosztást ért el. A videón egy régebbi dízelmozdony látható, amely sűrű füstöt eregetve halad a vasúti síneken. Több tűzoltó látható a vonat körül, és legalább egyikük a vonat előtt sétál.
A hamis videó a Facebookon. A képernyőkép 2025. augusztus 14-én készült. A vörös keresztet az AFP adta hozzá
A bejegyzéshez fűzött kommentek közül sok a kormányt bírálja: „Remélem, tele volt Fidesz-szavazókkal” – írta valaki, Viktor Orbán miniszterelnök pártjának támogatóira célozva. „Lázár egy bohóc” – kommentelte egy másik felhasználó, aki Lázár János építési és közlekedési miniszterre utalt. Mások viszont rámutattak, hogy a videó valószínűleg mesterséges intelligenciával készült.
A Magyar Államvasutak (MÁV) késéseiről, üzemzavarairól és tűzeseteiről szóló legutóbbi hírek rendre politikai vitákat váltanak ki az országban (itt, itt és itt archiválva). Bár Magyarország sűrű vasúthálózattal rendelkezik, a kritikusok szerint az évtizedek óta tartó alulfinanszírozás és elhanyagolás nem marad következmények nélkül, mivel elsőbbséget élvezett az ország autópályáinak bővítése (itt archiválva).
Magyar Péter, a fő ellenzéki párt, a Tisza vezetője szerint a kormány a felelős a MÁV problémáiért. Válaszul Lázár János közlekedési miniszter azt állította, hogy a magyar vasutak azért nem kapnak finanszírozást az Európai Központi Banktól, mert „Tisza Párt rátámadt a magyar vasútra” (itt és itt archiválva).
A közösségi médiában terjedő videó azonban mesterséges intelligenciával készült, egy 2023-as, a posztban említett vasútvonaltól független vasúti tűzesetet ábrázoló fotó alapján. Ezt megerősítette az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, és a videón látható vizuális elemek is ezt bizonyítják.
2025 márciusában egy másik vonat tényleg kigyulladt a hamis bejegyzésekben említett helyen, azonban a márciusi eset jelentősen eltért a közösségi médiában terjedő videóban látható jelenetektől.
A videó egy 2023-as fotó alapján készült
A videó első képkockáján végzett fordított képkeresés segítségével az AFP több, 2023. július 26-án közzétett hírt is talált egy kigyulladt mozdonyról Budapesten.
Az Iho.hu vasúti közlekedési hírportál egyik cikke arról számolt be, hogy egy 70-es évekbeli klasszikus dízelmozdony kigyulladt Kőbánya-Kispest és a Kőbánya alsó állomások között (itt archiválva). A cikk tartalmaz egy vasúti térképet is, amelyen pontosan mutatja a baleset helyszínét is.
Az Iho.hu cikkében szerepel egy olvasói fotó az eseményről, amely nagyon hasonlít a virális videó első képkockájához, de a tűzoltók más pozícióban láthatóak rajta.
A képkereső segítségével találtunk egy másik cikket is (itt archiválva) az eseményről egy budapesti híroldalon. A cikkben egy kissé eltérő fotó látható, amely azonban megegyezik a videó első képkockájával, beleértve a tűzoltók arcának kikockázását is.
A hamis videó a Facebookon (balra) és az eredeti fotó a 2023-as cikkből (jobbra) A képernyőképek 2025. augusztus 14-én készültek. A vörös áthúzást az AFP adta a képhez
A virális videón látható jelenetek ellentmondanak a valós eseményről szóló híradásoknak; a 2023-as cikkek szerint a vonat nem volt mozgásban, amikor a tűzoltók megérkeztek. Egy szemtanú a Telex hírportálnak elmondta, hogy az utasok először azt vették észre, hogy a vonat hirtelen megállt, majd égett szagot éreztek, majd végül füstöt is láttak (itt archiválva).
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatalos Facebook-oldalán közzétett egy videót a mentésről 2023-ban, amelyen a „418 130” azonosítószámú, füstölő mozdony látható, amint mozdulatlanul áll a síneken (itt archiválva).
Az AFP kérdésére Mukics Dániel tűzoltó alezredes (itt archiválva), az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője megerősítette, hogy a jelenleg terjedő videó nem valós.
„Az Ön által megküldött Facebook-linkeken valótlan, mesterséges intelligenciával készített videó látható. A videó minősége, valamint az azon látható súlyos munkavédelmi hiba – amely szerint a tűzoltók a közlekedő vonat előtt sétálnak – egyértelműen kizárja annak valódiságát. A tűzoltókat az elmúlt napokban ilyen esethez nem riasztották” – írta Mukics az AFP-nek egy 2025. augusztus 13-án küldött e-mailben, hozzátéve, hogy az utóbbi időben megnőtt a tűzoltókkal kapcsolatos “kamuposztok” száma.
A videó mesterséges intelligencia jegyeit viseli
További vizuális nyom is megerősíti, hogy a videót mesterséges intelligenciával hozták létre: az eredeti képen szereplő „M-START” felirat „H-5I4R7” formában jelenik meg a videóban.
Az eredeti fotón nem szereplő tűzoltók más sisakot viselnek, és a mozgó vonat megérinti az egyik tűzoltót, aki előtte sétál, de ő mintha mi sem történt volna, megy tovább, amint az az alábbi képernyőképeken is látható:
A hamis videó különböző képkockáinak montázsa, amelyek vizuális nyomokat mutatnak. A képernyőképek 2025. augusztus 14-én készültek. Az AFP által hozzáadott jelölések
Kigyulladt vonatok, késések Magyarországon
A Facebookon terjedő bejegyzések szerint a videón azt látni, ahogyan “kigyulladt a Székesfehérvárra tartó vonat mozdonya Balatonfüreden”.
Rákeresve erre az eseményre az AFP megállapította, hogy 2025. március 15-én tényleg jelentettek egy tűzesetet a kérdéses helyszínről, de ott a háttér és a vonat típusa teljesen más, mint a virális videón (itt archiválva).
A legutóbbi Magyarországon kigyulladt vonatról szóló hír 2025. augusztus 9-i, és Aszófő közelében történt, ahol egy InterCity mozdony gyulladt ki, a tüzet a mozdonyvezetőnek sikerült eloltania (itt archiválva).
Ezek az esetek nem egyedülállóak: a hvg.hu tavaly nyáron 40 nap alatt öt vonattűzről számolt be (itt archiválva). A MÁV-ot gyakori késések is sújtják, a társaság nemrég bevezette a jegyárak részleges visszatérítését az ilyen esetekben, hogy ezzel enyhítsék az utasok panaszait (itt archiválva).
2025. augusztus 13.
A kibocsátásmentes járművek fejlesztéséért folyó verseny közepette rendszeresen félrevezető és hamis állításokhoz jelennek meg a közösségi médiában a témáról. Az egyik legújabb állítás szerint a világ legnagyobb autógyártója, a Toyota forradalmian új, vízzel működő motort fejlesztett ki, amely feleslegessé teszi a lítium-akkumulátorokat és a töltőállomásokat. Ez az állítás azonban hamis, ahogyan azt a Toyota is megerősítette az AFP-nek. Szakértők szerint egy ilyen technológia nemcsak rendkívül hatástalan, hanem megvalósíthatatlan is.
„A Toyota MOST változtatta meg a játékot. VÍZMOTOR, amely MEGTÖRI az EV (elektromos meghajtású jármű) ipart!” – olvasható egy 2025. június 30-i magyar Facebook-bejegyzésben, ami még júliusban is terjedt Facebookon. A bejegyzés szerint, ami több mint 230 megosztást ért el, az új motoroknak nincs szüksége akkumulátorokra és töltőállomásokra.
A bejegyzéshez csatolt fotómontázson a világ legnagyobb autógyártójának, a Toyotának a logóját látni, valamint autómotorok képeit és egy színpadon álló férfit. egyik motorjának modellje mellett áll.
Az állítás már német, bolgár, angol, francia, román és spanyol nyelven is elterjedt a közösségi médiában.
A hamis állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. augusztus 12-én készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
A kibocsátásmentes járművek fejlesztéséért több évtizede folyik a verseny. Időről időre felbukkan az az ötlet, hogy egy napon majd a víz helyettesítheti a többi üzemanyagot. Ez a hipotézis azonban eddig soha nem nyert megalapozott tudományos bizonyítást, ahogyan azt már ebben a francia nyelvű cikkben is megírtuk.
A jelenleg a Facebookon terjedő állítás, amely szerint a a Toyota bemutatott volna egy vízhajtású motort, amely csak vízgőzt bocsát ki, nem igaz.
A Toyota nem fejleszt „vízmotort”
„Valójában nem fejlesztünk semmit, amit ‘vízmotor’ néven lehetne megnevezni” – nyilatkozta Jean-Yves Jault, a Toyota Motor Corporation képviselője egy 2025. július 23-i e-mailben az AFP-nek. Jault „téves információknak” nevezte az interneten keringő állításokat, és a Forbes magazin egy 2025. június 15-i cikkére hivatkozott, amelyben már cáfolják ezt a pletykát. A cikkben Robert Rapier, szerző és vegyészmérnök kijelentette, hogy „abszurd ötlet, hogy a víz hajthatna egy autót”.
A Toyota valóban gyárt olyan járműveket, amelyek hidrogént – és nem vizet – használnak üzemanyagként. Ezek az autók, például a Mirai modell, speciális töltőállomásokon tankolhatók, és lítium-ion akkumulátorokkal vannak felszerelve az energia tárolására és szabályozására.
Az elektrolízis folyamata
A hidrogén elektrolízissel keletkezik. Ez egy kémiai folyamat, amelynek során elektromos áram segítségével kémiai reakciót váltanak ki, hogy a vízmolekulákat (H₂O) hidrogénre (H₂) és oxigénre (O₂) bontsák. Ez a folyamat nagy mennyiségű áramot igényel, és csak stabil energiaforrással hatékony.
A nyert hidrogén ezután üzemanyagként felhasználható, különösen üzemanyagcellás járművekben. Ahhoz azonban, hogy az elektrolízis egy autó motorjában megtörténjen, a járműben áramforrásra, például akkumulátorra van szükség.
„Egy ilyen rendszer azonban rendkívül hatástalan lenne, mivel az energiaátalakítás minden lépése veszteségekkel jár” – mondta el Rapier a Forbes cikkében, emlékeztetve a termodinamika alapelveire.
„Ahelyett, hogy akkumulátort használnánk a hidrogén elektrolízissel történő előállításához, majd ezt a hidrogént az autó meghajtásához felhasználnánk, sokkal hatékonyabb lenne az áramot közvetlenül a meghajtáshoz felhasználni.”
A zöld hidrogén előállításához szükséges lépéseket bemutató grafikon, amely egy olyan energiaforrás, amelyet egyes erősen szennyező iparágak szén-dioxid-mentesítésének lehetőségeként tartanak számon
(AFP / Tatiana MAGARINOS, Gustavo IZUS)
Ezeket a következtetéseket több szakértő is megerősítette, köztük Plamen Punov, a Szófiai Műszaki Egyetem professzora, aki hallgatói projekteket irányít a hidrogénüzemű üzemanyagcellák területén. Kiemelte, hogy a hidrogén mint üzemanyag nem a járművekben keletkezik.
„Minden ilyen jármű elektromos áramot állít elő üzemanyagcellák segítségével, amelyek tisztán hidrogénnel működnek, amelyet előzőleg tartályokban tárolnak” – magyarázta 2025. július 7-én az AFP-nek küldött e-mailben. „Nem ismerek ilyen típusú járművet [amely képes saját hidrogént előállítani a fedélzetén, a szerk. megjegyzése], és elméletileg is rendkívül hatástalan és praktikus lenne.”
Boriana Tsaneva, ugyanazon egyetem kémia doktora, 2025. július 7-i e-mailben megerősítette az AFP-nek, hogy „technikailag lehetséges a mozgó járművek maradék energiájának elektrolízissel történő hasznosítása”, ez az opció azonban „nem gazdaságos”.
Tsaneva azt is elmondta, hogy egy ilyen rendszer nem csak hogy drágább lenne, de biztonsági kockázatok is felmerülnének. Az elektrolízis potenciálisan hidrogén és oxigén robbanásveszélyes elegyét szabadíthatja föl, amit nem lehet biztonságosan tárolni, és amit a létrehozása után rögtön a motorba kell juttatni. Ráadásul a gázkeverék égése során csak elhanyagolható mennyiségű energia keletkezne.
A víz hűtőanyagként szolgál
A téves állítás valószínűleg egy hidrogénmotor vízzel hűtött rendszerére vonatkozó szabadalomra vezethető vissza, amelyet a Toyota 2023-ban jelentett be. Ebben a rendszerben a víz nem üzemanyagként, hanem csupán hűtőfolyadékként szolgál, amely a hagyományosan használt levegőt helyettesíti.
A vízhűtés lehetővé teszi a hidrogén égése során keletkező magas hőmérséklet jobb szabályozását. Ezáltal könnyebb anyagok is felhasználhatók a égéstérben és a hengerben, ami egyúttal növeli a motor hatékonyságát és csökkenti a súlyát.
A Toyota Mirai azonban a gyártó legújabb technológiáját alkalmazza: a modell hidrogénüzemű üzemanyagcellával működik, amely elektromos motort hajt meg. A hidrogént nagynyomású tartályokban tárolják, és speciális töltőállomásokon töltik fel. Üzem közben a jármű csak vízgőzt bocsát ki – ez a hidrogén és az oxigén kémiai reakciójának mellékterméke. A jármű azonban nem rendelkezik elektrolízis rendszerrel, és nem termel hidrogént a fedélzetén. Ezenkívül lítium-ion akkumulátorral van felszerelve.
A Toyota saját közlése szerint hosszú távon többirányú stratégiát követ a szén-dioxid-semleges mobilitás elérése érdekében. Ez magában foglalja a hidrogénüzemű üzemanyagcellák, a hidrogénüzemű belső égésű motorok és a nagyobb biztonságot, hatótávolságot és teljesítményt nyújtó szilárdtest-akkumulátorok fejlesztését.
A Toyota ugyan elektrolízist használ hidrogén előállítására néhány üzemében, de kizárólag a járműveken kívül.
Az akkumulátoros jobban megéri
2025-ben az akkumulátorral hajtott elektromos járművek uralják a kibocsátásmentes közlekedési eszközök világpiacát, mivel olcsóbbak és energiahatékonyabbak, mint a hidrogénüzemű autók, és a töltőinfrastruktúra is egyre bővül.
Néhány gyártó, köztük a Toyota, azonban a hidrogénüzemű autókat kiegészítő megoldásnak tekinti a nehéz teherforgalom és a hosszú távú utazások céljára. Széles körű fejlesztésüket azonban korlátozzák a magas gyártási költségek és a még kevéssé kiépített töltőállomás-hálózat.
A legtöbb elemző egyetért abban, hogy a kibocsátásmentes mobilitás jövője különböző technológiák kombinációján alapul majd: az akkumulátorok továbbra is a személygépkocsik preferált megoldása maradnak, míg a hidrogén stratégiai szerepet játszhat bizonyos szektorokban, például a távolsági közlekedésben, a nehéz teherforgalomban vagy bizonyos ipari alkalmazásokban (itt archiválva).
Az AFP korábban már cáfolt más olyan állításokat, amelyek szerint már léteznek vízzel működő autók, például itt és itt.
2025. augusztus 11.
Magyar Péter, aki a jövő évi parlamenti választásokon Orbán Viktor fő kihívójának ígérkezik, az elmúlt hetekben az országjárásra indult, hogy népszerűsítse a Tisza Pártot. 2025 augusztusának elején, az országjárás szarvasi állomása után terjedni kezdett a közösségi médiában egy videó, amelyen Magyar látható, amint azt mondja a tömegnek, hogy ha most lennének választások, a Fidesz kétharmados többséggel nyerne. A rendezvényről készült teljes videófelvételek azonban azt mutatják, hogy nyelvbotlásról volt szó, és Magyar azonnal kijavította magát, hogy a Tiszá-ra gondolt, mint egy hipotetikus választás lehetséges győztesére. A teljes felvételen Magyar még viccel is azzal, hogy egyesek ki fogják ragadni a szavait a kontextusból.
“‘Ha ma lennének a választások, kétharmaddal győzne a Fidesz’ - Magyar Péter” – olvasható egy, a közmédia hírműsorának, a Hiradónak a Facebook-oldalán megosztott képen. A 2025. augusztus 5-i bejegyzést már több mint 70 ember osztotta meg.
A bejegyzés alatt a hirado.hu egy cikkét is megtalálni a kommentek között, amelyben ugyanez az állítás szerepel. A cikkben forrásként Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatójának egy Facebook-bejegyzését jelölik meg.
Menczer egy nagyjából 4 másodperces Facebook-videót tett közzé, amiben Magyar Pétert látni egy csoport ember előtt, ahogyan azt mondja: “Ha ma lennének a választások. Szerintem ma már mindenki tudja, kétharmaddal győzne a Fidesz”. Menczer a következő kommentárral osztotta meg a videót: “Rendkívüli! Igazat mondott.”
A félrevezető videóklipet több hírportál is közzétette, többek között az Origo, anélkül, hogy utaltak volna a kijelentés tényleges kontextusára. A közösségi médiában egy másik szögből felvett, kissé lelassított változat is terjed, ami ugyanezt a jelenetet mutatja.
A félrevezető idézet a közösségi médiában. A képernyőmentések 2025. augusztus 7-én készültek. A sárga jelöléseket az AFP adta a képhez
A jelentet más, kormánybarát politikai kommentátorok is megosztották, például Deák Dániel a Megafon Központ tagja, de az ő változata hosszabb, és egyértelműen kiderül, hogy nyelvbotlásról volt szó, amit Deák freudi elszólásként értékelt – azaz, egy olyan bakiként, amikor valaki akaratlanul kimondja, amit valójában gondol.
A idézet valódi kontextusa
Magyar Péter nemrégiben újabb országjárásra indult, hogy népszerűsítse pártját a 2026-os választások előtt (itt archiválva). A politikus Facebook-oldalára feltöltött utolsó néhány élő közvetítésből könnyen megállapítható, hogy a kontextusból kiragadott videóklip Szarvas városában, a Holt-Körös partján készült.. A videó hosszabb verziójában többször is látni a folyót és a város egyik nevezetességét, a Millenniumi emlékművet.
Az eseményről készült élő videó 2025. augusztus 5-én délelőtt indult Magyar Péter Facebook-oldalán (itt archiválva). Az eseményről szintén élőben közvetített, egy másik szögből a Kontroll.hu híroldal, amelynek a felelős kiadója Magyar Márton, a politikus testvére (archiválva itt és itt).
A Facebook élő videóban 29:59 környékén , a Kontroll YouTube-videójában pedig 40:37 környékén látható a félrevezető klippekben szereplő jelenet: “Ha ma lennének a választások, szerintem ezt mindenki tudja, kétharmaddal győzne a Fidesz. A Fidesz? A Tisza! Na, örülök, hogy lesz valami, amit kivághatnak. Szóval: a Tisza.”
A videó egyértelműen mutatja, hogy nyelvbotlásról volt szó, és hogy Magyar és a közönség is nevetett a hibán.
Aktuális közvélemény-kutatások
Több közelmúltbeli közvélemény-kutatás szerint a Tisza párt vezet a Fidesz-KDNP kormánypárt előtt. 2025. augusztus 1-jén a Republikon Intézet a biztosan szavazók körében a Tisza támogatottságát 43, a Fidesz-KDNP-ét 34 százalékra mérte. Június 18-án aMedián szerint a Tisza 15 százalékponttal vezetett a Fidesz előtt.
Elemzők szerint a Tisza párt jelenti a legnagyobb veszélyt Orbán Viktor hatalmára azóta, hogy 2010-ben ismét miniszterelnök lett (itt archiválva).
Júniusban Orbán azt állította, hogy a Tisza előnyét mérő „baloldali” közvélemény-kutatások hamisak, és hogy a kormánypárt előnye „stabil” (itt archiválva). A kormánypárti Századvég Intézet júniusi felmérése szerint a Fidesz a listás szavazatok 44 százalékát, Tisza pedig 39 százalékát kapná.
Nem csak az ellentmondó adatok miatt nehéz megállapítani, hogy hogyan alakulna a parlament összetétele egy hipotetikus választáson, a magyar választási rendszerben a parlamenti székekből 93-ról döntenek a pártlistákra leadott szavazatok, 106 pedig egyéni mandátum, amiről az adott választókerület szavazói döntenek (itt archiválva).
Ezért a pártok népszerűségét nem lehet egy az egyben lefordítani a parlamenti székek számára. A 2022-es választásokon a Fidesz-KDNP a listás szavazatok 54,13 százalékával a parlamenti helyek 68 százalékát szerezte, és így ért el kétharmados többséget (itt archiválva).
Európában egyre gyakrabban terjednek el a bevándorlással kapcsolatos hamis és félrevezető állítások, nem függetlenül attól, hogy az Európai Unió egyes tagállamaiban növekvő ellenállást tapasztalni a nemzeti és a regionális bevándorlás-politikával szemben. Legutóbb például a magyar közösségi médiában megjelent posztok félreértelmeztek egy, a szomszédos Ausztriáról szóló jelentést, amely szerint 2024-ben a menedékjogot megkapók körülbelül kétharmada „írás-olvasási felzárkóztatásra szorult”. A dokumentumot a bejegyzések félreértelmezték, és tévesen azt sugallták, hogy az országban az összes bevándorló kétharmada – azaz körülbelül 1,22 millió ember – írástudatlan, holott valójában a jelentésben a 2024-ben menedékjogot megkapók körülbelül egyharmadáról, azaz nagyjából 7300 főről volt szó. A tanulmány szerzői és független szakértők szerint a bejegyzések túlságosan leegyszerűsítették az írástudatlanság fogalmát, egyes bevándorlók ugyanis még még nem beszélnek németül, de ez nem jelenti automatikusan, hogy analfabéták lennének.
„Egy friss felmérés szerint az Ausztriában élő migránsok kétharmada analfabéta. Ez érdekes, hiszen amikor volt a migrációs válság, akkor a balliberális oldalon azt mondták, hogy itt agysebészek érkeznek, és az a baj, hogy továbbmennek. Hát úgy tűnik, hogy ebben sem volt igazuk.” – fogalmazott Deák Dániel, a Megafon Központ tartalomgyártója egy 2025. július 22-i Facebook-videóban.
A videó eddig több mint 26 000 megtekintést és 113 megosztást ért el. Az Orbán Viktor közösségi média szócsövének tekintett Megafon Központ 2020 óta terjeszti a kormány narratíváját (itt archiválva).
„Az Ausztriában élő bevándorlók jelentős része iskolázatlan analfabéta, akik nemhogy németül, de saját anyanyelvükön sem tudnak írni-olvasni” – írta Deák a hozzászólások között és megosztotta a közmédia egy cikkét is, amelynek címe: „Analfabéta az Ausztriában élő migránsok kétharmada, derül ki egy felmérésből”.
A magyar kormány álláspontja hivatalosan is a “migránsmentesség” és a bevándorlásellenes üzenetek a kormányzati narratíva központi elemét képezik (itt archiválva). A Migration Policy Center olasz kutatóintézet Magyarországot általánosságban “tranzitország”-ként, nem pedig “célország”-ként definiálja bevándorlási szempontból (itt archiválva).
Az AFP hasonló, bevándorlóellenes félrevezető információkat már itt és itt is cáfolt.
A félrevezető állítás a Facebookon. A képernyőmentések 2025. július 25-én készültek. A sárga áthúzást az AFP adta a képhez.
A közmédia hírportálja, a Hirado.hu is félreérthetően tálalta a történetet a Facebookon. A közmédia bejegyzését 2025. július 22-i megjelenése óta több mint 90-szer osztották meg.
Sok kommentelő bevándorlásellenes véleményt fogalmazott meg a félrevezető posztok alatt. „Ezek patológusok! Nagyon jól tudnak bánni a bárddal, baltával, bozótvágóval, késsel és szikével. Akik tudnak írni, azok Kalasnyikov-golyókkal írnak, írtanak” – olvasható az egyik hozzászólás. Valaki más pedig a következőt kommentelte: „A szokásos, a migránsok és a barna bőrűek átlagos IQ-ja 50.”
A félrevezető bejegyzések azonban tévesen miutattak be egy 2024-es, az ausztriai menedékkérőkről szóló jelentést.
Miről szólt a jelentés?
Egy kulcsszavas Google-kereséssel sikerült megtalálni az állítás eredetét, az Osztrák Integrációs Alap (ÖIF), egy osztrák kormányzati alap jelentését (archív linkek itt és itt).
A szervezet honlapja szerint az ÖIF „Ausztria egész területén különböző nyelvi szinteken német nyelvvizsgákat tart, és a folyamatos minőségbiztosítás érdekében értékeli a német integrációs tanfolyamokat”.
A félrevezető bejegyzésekben hivatkozott éves „Statisztikai évkönyv – Migráció és integráció” című jelentést 2025 júliusában tették közzé.
A bevezetőben Franz Wolf, az ÖIF igazgatója így fogalmazott: „Az oktatási hiányosságokkal küzdő menekültek aránya 2015 és 2024 között folyamatosan emelkedett. 2024-ben a menedékjogra vagy kiegészítő védelemre jogosultak mintegy kétharmada szorult írás-olvasás oktatásra, utóbbiak mintegy fele (44 százalék) a saját anyanyelvén is.”
Ebben a bekezdésben Wolf arról ír, hogy a formális oktatás hiánya hogyan jelenthet kihívást az integráció szempontjából.
A félrevezető állítások erre a mondatra vezethetők vissza. A képernyőkép 2025. július 25-én készült. A kék jelölést az AFP adta hozzá
Az ÖIF jelentéséből ezt a bekezdést számokra lefordítva azt kapjuk, hogy tavaly Ausztriába körülbelül 16 000 menedékjogra jogosult ember szorult „írás-olvasás oktatásra”, közülük körülbelül 7300 volt teljesen írástudatlan.
A hivatalos statisztikák szerint 2024-ben Ausztriában körülbelül 17 000 ember kapott menedékjogot, további 7 700 fő pedig kiegészítő védelmet, mert származási országukban veszély fenyegette őket, beleértve a kivégzés lehetőségét is.
Thomas Pohn, az ÖIF kommunikációs vezetője 2025. július 23-án az AFP-nek küldött e-mailben kifejtette, hogy kétféle írástudási igényt különböztetnek meg: „Elsődleges írástudatlanok azok az emberek, akik nem tanultak meg írni és olvasni anyanyelvükön, vagy csak nagyon korlátozott mértékben”. Emellett vannak „az úgynevezett másodlagos írástanulók, akik egy másik írásrendszerben – például arab betűkkel – tudnak írni és olvasni, de még nem sajátították el a latin írásrendszert”.
A szóvivő hozzátette, hogy „2024-ben a menedékjogot vagy kiegészítő védelmet élvezők 66%-ának volt írástudási igénye. Ez azt jelenti, hogy írástudási tanfolyamokra volt szükségük, de ez nem jelenti automatikusan a teljes írástudatlanságot. Ezek közül 44% nem tudott írni-olvasni az anyanyelvén sem, vagyis elsődlegesen írástudatlanok voltak”.
Pohn az AFP-nek elmondta, hogy ezek a számok csak a 2024-ben menedékjogot vagy kiegészítő védelmet kapott személyekre vonatkoznak, de a 2023-as és 2022-es arányok hasonlóak.
Az ÖIF jelentéseit gyakran félreértelmezik az interneten. 2023-ban közzétettek egy nyilatkozatot (itt archiválva) „Tényellenőrzés: Fókuszban a menekültek írástudási igényei” címmel, amelyben tisztázták a témával kapcsolatos gyakori tévhiteket. A nyilatkozatban kifejtették, hogy az Ausztriában menedékjogot kérők többsége olyan országokból érkezett, mint Szíria, Irak és Afganisztán, és sokan közülük nem tanultak még latin betűvel írt nyelveket, például angolt vagy franciát.
Írás-olvasási készségek az osztrák bevándorlók körében
Az Ausztriában élő bevándorlók többsége más európai országokból származik és nem menedékkérőként érkezett az országba. Az Osztrák Statisztikai Hivatal adatai szerint (itt archiválva) 2025 januárjában 1 855 419 fő Ausztriában élő ember nem az országban született. Állampolgárság szerint a legnagyobb csoportot a németek (239 452), a románok (155 715), a törökök (124 788), a szerbek (122 459) és a magyarok (112 376) alkották.
Az AFP felvette a kapcsolatot a Linzi Oktatási Fejlesztési Intézettel, egy nonprofit szervezettel, amely „Alapfokú oktatás és írástudás” néven írástudási programot kínál (itt és itt archiválva).
Sonja Muckenhuber, az intézet igazgatója 2025. július 23-án e-mailben felhívta az AFP figyelmét egy 2022–2023-ban végzett „PIAAC: Felnőttek készségeinek felmérése” (itt archiválva) című felmérésre. A PIAAC egy olyan OECD-felmérés, amit Magyarországon is elvégeztek (itt archiválva).
A 16 és 65 év közötti emberek körében végzett reprezentatív felmérés megállapította, hogy „Ausztriában körülbelül 1,7 millió ember rendelkezik alacsony írástudási készségekkel”, ami azt jelenti, hogy az írástudási készségszint szerint az első vagy az első alatti szintbe tartoznak. Közülük körülbelül 890 000-en nem Ausztriában születtek (beleértve a német állampolgárokat is), ami azt jelenti, hogy az országban élő összes külföldi állampolgár 56 százaléka alacsony írástudási készségekkel rendelkezik.
„Ezek azonban korántsem írástudatlan emberek jelent, ha ez alatt azt értjük, hogy valaki egyáltalán nem tud írni-olvasni, hanem olyanokat is, akik például nem tudják értelmezni egy gyógyszer csomagolásban található betegtájékoztatót. Ők mind az első vagy annál alacsonyabb írás-olvasási szintbe tartoznak” – mondta Muckenhuber az AFP-nek.
A felmérés az első szint alatt azokat az embereket határozza meg, akik „mondatszinten képesek feldolgozni egy szöveg jelentését és megítélni egy mondat értelmét; egyszerű bekezdéseket olvasni és két alternatíva közül a megfelelő szót kiválasztani; nagyon rövid szövegekből származó információk alapján egyszerű és egyértelmű kérdésekre válaszolni (egy szóval vagy számmal)”.
Az első szinten lévő embereket a felmérés úgy definiálja, mint akik „egy oldalon képesek megtalálni az egyes információkat; weboldalon képesek megtalálni a linkeket; képesek azonosítani a releváns szövegrészeket, ha azok kifejezetten meg vannak említve; képesek felismerni a mondatok vagy rövid szövegek jelentését, valamint egy lista vagy több szakasz felépítését egy oldalon”.
A felmérés hozzátette, hogy a teszteket német nyelven végezték, így a nyelvet nem beszélő külföldiek anyanyelvükön való jártasságuk ellenére is alacsony pontszámot érhetnek el.
2025. augusztus 1.
Évek óta keringenek a közösségi médiában olyan híresztelések, hogy az Egyesült Államokban található Yellowstone Nemzeti Park katasztrófa előtt áll, részben mivel a park egy olyan fennsíkon fekszik, ahol gyakori a szeizmikus aktivitás. Az elmúlt hetekben különböző nyelveken - köztük magyarul is - olyan képek és videók terjedtek el, amelyek megtévesztő módon azt állítják, hogy a parkban élő állatok egy közelgő természeti katasztrófa elől menekülnek. A magyar posztok egy olyan képet osztottak meg, amelyen tucatnyi medve fekszik a park bejáratánál lévő úton. Az AFP megállapította, hogy a képet mesterséges intelligencia segítségével készítették, és a 2025. július 23-ig bezárólag nem érkezett hivatalos jelentés arról, hogy nagyszámú medve gyűlt volna össze a park bejáratánál. A nemzeti park és szakértők azt is elmondták az AFP-nek, hogy a virális posztokban szereplő képek egyike sem mutat a parkból menekülő állatokat. A területet nagyon gyakori földrengések miatt fokozottan figyelik, a Yellowstone-vulkán pedig utoljára 70 ezer évvel ezelőtt tört ki.
"Yellowstone-ban példátlan medve-dugó alakult ki: a park bejáratát hatalmas számú állat torlaszolta el. A tudósok riadót fújnak, és elgondolkodnak: lehet, hogy a medvék valamilyen közelgő fenyegetésről tudnak, amiről nekünk fogalmunk sincs?" – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzés leírása, a posztot 2025. június 17-e óta már több mint 740 ember osztotta meg. A poszthoz csatolt képen medvék tucatjait látni, amint egy erdős úton hevernek.
A hamis kép magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. július 23-án készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Ugyanez a kép, valamint más, állatokat ábrázoló képek és videók már francia nyelven is terjedni kezdtek, ahogyan arról az AFP ebben a tényellenőrzésben írt. A hamis és félrevezető állítások mind hasonló narratívát követnek: az állatok tömegével hagyják el a Yellowstone Nemzeti Parkot, az Egyesült Államok egyik leghíresebb nemzeti parkját, mivel valamilyen természeti katasztrófa fenyeget, például a vidéken található vulkán kitörése.
De a nemzeti park az AFP megkeresésére elmondta, hogy nincs szó arról, hogy tömegesen menekülnének az állatok a parkból. Szakértők azt is hozzátették, hogy folyamatosan monitorozzák a környék szeizmikus aktivitását, de semmi szokatlant nem tapasztaltak. Ráadásul a magyarul terjedő képről megállapítható, a vizuális ellentmondások, és a digitális elemzés eredménye alapján, hogy mesterséges intelligenciával készült.
A medvékről készült képet MI generálta
Több felhasználó is a magyar Facebook-bejegyzés alatt kétségének adott hangot, hogy a kép valódi lenne. Az InVID-WeVerify ellenőrző programja, amelynek a fejlesztésében az AFP is részt vesz, a kép digitális elemzése után arra jutott, hogy azt nagy valószínűséggel MI-generálta.
Ahogyan arra a Snopes tényellenőrző oldal is felhívja a figyelmet (itt archiválva), egy fordított képkeresésselegészen 2025. februárig visszamenőleg lehet változatokat találni a képről, mint amilyen ez is, amit a Bear's Word (A medvék világa) Facebook oldal osztott meg, és ami a magyarul terjedő fotó tükrözött, jobb minőségű változata. A Facebook-oldal a képet eredetileg a "gyönyörű, mesterséges intelligenciával készült kép" leírással tette közzé, ahogyan az a poszt szerkesztési előzményeiből kiderül, majd márciusban törölték ezt a leírást.
A magyar közösségi médiában is terjedő kép egy 2025. februári változata, ahol mesterséges intelligenciával készült képként van megjelölve. A képernyőmentés 2025. július 23-án készült
Ez a kép jobb minőségű, mint a magyar változat és számos olyan részletet meg lehet rajta figyelni, amelyek mesterséges intelligenciára utalnak. A Yellowstone-ban grizzly és fekete medvék élnek (itt archiválva), a nemzeti park honlapján a medvék jellegzetes talplenyomatát is megtalálni, de a közösségi médiában terjedő képen látható egyik medvének sima, csizmatalpszerű talpa van karmok nélkül:
A Yellowstone medvéinek talplenyomata a nemzeti park honlapján, és az interneten terjedő kép. A sárga jelölést és a vízjelet az AFP adta a képhez. A képernyőmentések 2025. július 23-án készültek
De további jelek is MI-re utalnak, a kép közepén az egyik medve például furcsa, kicsavarodott pózban hever, mögötte pedig két medve is inkább csak amorf barna folt fej és lábak nélkül, mint valódi állat.
A közösségi médiában terjedő kép egy részlete. A képernyőmentés 2025. július 23-án készült. A színes jelöléseket és vízjelet az AFP adta a képhez
Az AFP több kulcsszavas Google-kereséssel is próbálkozott, de nem talált hiteles beszámolót arról, hogy a tömegével medvéket észleltek volna a Yellowstone útjain, vagy hogy az érintett szövetségi államok (Wyoming, Idaho és Montana) bármelyikében medvék miatt útlezárás lett volna.
Nem menekülnek az állatok, és a szeizmikus tevékenység is normális
Az AFP megkeresésére a Yellowstone-park szolgálatai közölték, hogy „a Yellowstone park vadállatai nem hagyják el a parkot nagy számban”, hozzátéve, hogy „a menekülésről szóló pletykák hamisak, és mesterséges intelligencia által generált képeken alapulnak”.
A Yellowstone Nemzeti Parkot körülvevő fennsíkon, amely az amerikai kontinens egyik legaktívabb geotermikus övezetének számít, nagyon gyakoriak a földrengések, de a cikkünk megjelenése előtti hetekben és hónapokban a Utah Egyetem szeizmográfiai állomásai, amelyek a terület földalatti geológiai tevékenységét figyelik, nem regisztráltak jelentős földrengéseket (itt archiválva).
"Ez a fajta történet néhány évente felbukkan, sok videó, amely jelenleg kering, nem új, és nem is Yellowstone-ban forgatták” – mondta az AFP-nek Jamie Farrell (itt archiválva), a Utah Egyetem geológiai és geofizikai tanszékének professzora, aki kizárta annak lehetőségét, hogy a virális képeken és videókon látható állatok földrengés elől menekülnének.
„Ami a szeizmikus aktivitást illeti” – mondta el a szakember – „nem tapasztaltunk semmi szokatlant a régióban, sem a szám, sem az intenzitás, sem a helyszínek tekintetében”.
A Yellowstone-régió szeizmikus és vulkáni helyzetéről az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS) honlapján olvashatók havi jelentések, amelyek az utahi egyetem szeizmikus állomásainak elemzési eredményeit közlik. Bár 2025 júniusában mintegy hatvan földrengés történt, a legerősebb sem haladta meg a Richter-skála 2,7-es értékét, ami egy regisztrált, de a felszínen nem vagy csak gyengén érezhető eseménynek felel meg (itt és itt archiválva).
2025. július 21-i képernyőmentés az USGS honlapjáról
Ismétlődő pánik a Yellowstone-vulkán körül
Nem ez az első alkalom, hogy az a hamis narratíva terjed, hogy a Yellowstone-parkban az állatok szokatlan viselkedést produkálnak, és ez valami katasztrófát jelez előre. 2015-ben a Snopes weboldal már közzétett egy cikket, amelyben egy hasonló pletykát ellenőriztek (itt archiválva). 2014-ben pedig az AFP szentelt egy cikket (archivált link) a Yellowstone-i "szupervulkánnak", miután hasonló híresztelések kaptak szárnyra.
A kérdéses hamis hír gyakran azon a tudományosan megalapozatlan elképzelésen alapul, hogy egyes állatok képesek előre érezni a földrengéseket, jóval azok bekövetkezte előtt. De tudományos tanulmányok soha nem igazolták, hogy az állatok képesek előre jelezni a földrengéseket, ahogyan azt Dr. Sebastian Hainzl (itt archiválva), a szeizmikus mozgások szakértője elmagyarázta az AFP-nek ebben a 2023-as cikkben.
Az egyik visszatérő narratíva a Yellowstone-kalderával kapcsolatos, amely egy a nemzeti park alatt található úgynevezett szupervulkán.
Ez a több tíz kilométer átmérőjű vulkáni kráter a bolygó egyik legnagyobb „szupervulkánja”. A legtöbb ilyen már kialudt, de ez nem vonatkozik a Yellowstone-i kalderára, amely több különösen intenzív szuperkitörést is átélt, legutóbb olyan 630 000–640 000 évvel ezelőtt. A vulkán utolsó „normális” kitörése körülbelül 70 000 évvel ezelőtt történt, az USGS szerint.
A lenyűgöző geológiai jelenség iránti érdeklődés 1960-as évekbeli felfedezése óta azzal a visszatérő félelemmel párosul, hogy egy ismét egy "szuperkitörésre" kerülhet sor, amelynek potenciálisan pusztító következményei lehetnének, és amely több milliárd tonnányi hamut juttatna a levegőbe, veszélybe sodorva ezzel az emberiséget. De a szakértők szerint semmi nem utal rá, hogy ez hamarosan bekövetkezne.
„A Yellowstone ma sem áll közelebb a kitöréshez, mint tegnap” – foglalta össze az AFP-nek David Pyle, az Oxfordi Egyetem földtudományi professzora, „és a legvalószínűbb, hogy több ezer évig nem lesz újabb szuperkitörés a Földön”.
2025. július 24.
Donald Trump amerikai elnök egy fogvatartó központ építését rendelte el egy elhagyatott reptéren, mélyen Florida állam Everglades részén. A bevándorlók fogvatartására létrehozott létesítmény “Aligátor Alcatraz” néven vált ismertté. Több nyelven is terjedni kezdett egy mesterséges intelligencia által generált kép, amin állítólag a létesítményt látni. A kép a magyarországi felhasználók között is terjedni kezdett, ahol a kormány szövetségesként tekint Trumpra, és gyakran méltatja az amerikai elnök bevándorlásellenes politikáját. De a képen látható vizuális elemek, és a Google SynthID eszköze is mind azt erősítik meg, hogy a képet mesterséges intelligencia generálta.
“‘Alcatraz aligátorokkal’ – a hely, ahová az Egyesült Államokból kitoloncolásra jelölteket szállítanak” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzés leírása. A 2025. június 29-én megosztott videóban először fehér épületeket látni, amiket egy hüllőktől hemzsegő vizesárok vesz körbe. A kép lassan egy másik, aligátorokat mutató videóra vált át. A videó az X-en és a Telegramon is terjed magyar nyelven, ahol már több mint 1300 megtekintést ért el.
Ugyanez a kép már több nyelven is terjedt a közösségi médiában, például angolul, franciául, görögül és spanyolul.
A videó aközben kezdett el terjedni az interneten, hogy Donald Trump amerikai elnök bejárta az “Aligátor Alcatraz” névre keresztelt létesítményt, ami egy elhagyott repülőtéren épült fogvatartó központ. A Florida államban található helyszín egy mocsaras vidéken fekszik, ahol sok a különféle veszélyes hüllő. A létesítményt 2025 júniusában kezdték el építeni Trump a papírok nélküli bevándorlók kitoloncolására irányuló politikája részeként.
Donald Trump a magyar kormány fontos szövetségese, főleg olyan témákban, mint a bevándorlásellenesség, amely Orbán Viktor kormánya számára is kulcskérdés politikailag (archiválva itt, itt és itt).
Florida állam Everglades vidékén valóban építettek egy fogvatartótábort a bevándorlóknak, de a közösségi médiában terjedő kép, amely állítólag ezt a létesítményt mutatja, hamisítvány.
A hamis állítás magyarul a Facebookon és a Telegramon. A képernyőmentések 2025. július 18-án készültek. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
A kezdeményezés kritikusai szerint a Trump keményvonalas migrációs politikája részeként épült létesítmény veszélyezteti az Everglades ökoszisztémát, és sértheti a bevándorlók jogait.
Vizuális ellentmondások
Az AFP előszőr egy fordított képkereséssel próbálkozott, ez csak további példákat eredményezett a képre a hamis állítással, valamint olyan tényellenőrzőcikkeket, amelyek az állítást cáfolták.
Az AFP több vizuális ellentmondást is talált a képen, ami arra utal, hogy az valószínűleg nem valódi. Különösen a vízben úszkáló lények alakja furcsa, nem tűnnek sem kígyónak, sem aligátornak, és a víz egyetlen részére csoportosulnak.
A furcsa élőlények az X-en magyarul megosztott képen. A képernyőmentés 2025. július 18-án készült. A piros áthúzást és a sárga jelölést az AFP adta a képhez
Ráadásul egyes járművek hátsó fele, például a kép bal oldalán, úgy tűnik, hogy nem érintkezik a talajjal. A jobboldali, kinagyított autó ablakai pedig furán vannak elrendezve.
A mesterséges intelligencia által generált kép, az AFP kinagyított néhány vizuális ellentmondás.A képernyőképek 2025. június 8-án készültek
A helyszín vizsgálata
Az "Alligátor Alcatraz" névre keresztelt létesítményt a floridai Ochopee közösségi övezetben található Dade-Collier kiképző- és átmeneti repülőtéren állították fel.
Ha megnézzük a repülőtérről készült Google Maps-képeket, hamar világossá válik, hogy a helyszínen nincs aligátorokkal teli vizesárok (itt archiválva):
A létesítmény valódi helyszíne a Google Térképen, valamint az egyik hamis poszt magyarul a Facebookon. A képernyőmentések 2025. július 18-án készültek. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Ha összehasonlítjuk a közösségi médiában terjedő képet az AFP által 2025. július 7-én a bevándorlókat fogva tartó központról készített légi felvételekkel, akkor azt láthatjuk, hogy azok jelentősen eltérnek egymástól.
A létesítmény az AFP légi felvételén 2025. július 8-án, valamint az egyik hamis poszt magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. július 18-án készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
A létesítmény az AFP légi felvételén 2025. július 8-án, valamint az egyik hamis poszt magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. július 18-án készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
A nemzetközi, és az amerikai sajtó által a létesítményről közzétett képek és felvételek alig hasonlítanak a közösségi médiában megosztott képhez (archiválva itt, itt és itt).
Az AFP a képet a Google SynthID felismerő eszközével is kielemezte, amely a Google mesterséges intelligencia modelljei által generált fényképeket és videókat azonosítja.
Az eszköz "nagyon magas" megbízhatósággal észlelte, hogy a kép "Google AI-val készült", amint az az alábbi képernyőképen is látható:
Pillanatkép a SynthID detektáló eszköz felületéről
2025. július 22.
2025 eleje óta a közösségi média tele van azokkal az állításokkal, amelyek szerint Candace Owens amerikai konzervatív kommentátor állítólagos leleplezte, hogy Brigitte Macron, Franciaország first ladyje, férfinak született. 2025 júliusában az a hamis hír terjedt, hogy meghalt egy orvos, aki kapcsolatban állt azzal a sebésszel, aki állítólag nemi átalakító műtétet végzett Brigitte Macronon. A hír alapjául azonban semmilyen konkrét vagy ellenőrzött bizonyíték nem szolgál, sőt a sebészre való hivatkozások teljesen kitaláltnak tűnnek. Az AFP vizsgálata azt is megállapította, hogy a történetet közlő weboldal több újságíró lopott személyazonosságát használta fel, többek között magában a cikkben is.
“Holtan találták Párizsban a Brigitte Macron transznemű átalakulását bejelentő sebész” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzés leírásában. A poszthoz csatolt videót a 2025. július 5-i közzététele óta már több mint 17 ezren látták. A poszt azt állítja, hogy az “58 éves François Faivre kiesett lakása ablakából”, és azt, hogy hogy a halála összefüggött azzal, hogy ismerte a sebészt, aki állítólag nemátalakító műtétet végzett Brigitte Macronon, és egy “leleplező interjúra” készült ezzel kapcsolatban. A magyar Facebook-bejegyzés az állítás forrásának az “Enquete du jour”-t nevezi meg.
A videón tűzoltók és rendőrök láthatóak, amint egy párizsi épület előtt parkolnak, ahol az állítólagos sebész állítólag a halálba zuhant. A videó egy előzetes interjút mutat Faivre-val, amit állítólag a Closer magazinnak adott. Az állítólagos interjúban a férfi arról beszél, hogy hamarosan egy hosszabb interjúban leleplezésekkel fog előállni a Brigitte Macronon elvégzett nemátalakító műtéttel kapcsolatban, amit állítólag egy volt kollegája végzett el.
A felvételen francia hangalámondást hallani: "François Faivre nővére, Anne Dupont azt állítja, hogy nem lett öngyilkos, és hogy halála valószínűleg az interjúval függött össze, amelyet adnia kellett volna. Dupont asszony szerint bátyja a híres orvos, Patrick Bui kollégája volt. François Faivre azt ígérte az újságíróknak, hogy fényt derít Brigitte Macron vitatott sebészeti műtéteire"
Hasonló posztok már többek között franciául, angolul, katalánul, spanyolul, olaszul, hollandul,lengyelül, portugálul és oroszul is elterjedt a közösségi médiában.
A hamis állítás magyarul a Facebookon. A piros áthúzást az AFP adta a képhez. A képernyőmentés 2025. július 11-én készült
A francia posztok többsége erre a cikkre hivatkozik, amelyet 2025. július 1-jén tett közzé az Enquête du jour című francia nyelvű honlap, amely magát "a franciaországi aktuális ügyeknek szentelt független médiaként" írja le. A magyar poszt is ezt az oldalt említi. A honlapon található leírás szerint az Enquête du jour elkötelezett, hogy "megbízható, hozzáférhető és közvetlen információkat kínáljon, amelyek segítenek jobban megérteni a körülöttünk lévő világot".
A szóban forgó cikk azonban, akárcsak a videó, teljesen alaptalan. Nincs nyoma "François Faivre" létezésének, és a cikket egy olyan újságírónak tulajdonították, akinek a személyazonosságát ellopták.
Azóta, hogy Candance Owens amerikai konzervatív blogger 2025. januárjában teljes sorozatot szentelt YouTube-on a témának, amit Xavier Poussard szerkesztette szélsőjobboldali “Faits et Documents” francia hírlevél is felkapott, ismét dezinformációs hullám indult el a francia elnök feleségének állítólagos transznemű identitásával kapcsolatban. Ez a hamis állítás először 2022-ben, a francia választások előtt kapott nagyobb nyilvánosságot.
A virális videó számos utalást tartalmaz az Owens-féle sorozatra, ilyen például ez a Closer-címlap (22:07), valamint Patrick Bui fekete-fehér fotója (24:56), ő az a sebész, aki állítólag átoperálta Brigitte Macront.
A riport tele van ellentmondásokkal
Egy fordított képkeresés segítségével sikerült megtalálni az állítólagos orvos haláláról szóló híradáshoz használt képanyag egy részének az eredetét.
A tűzoltókat és rendőröket ábrázoló képek például egy eredeti videóból származnak, amelyet az AFP 2022. október 14-én készített a Porte de Vincennes-nél, Párizs 12. kerületében. A felvétel már több mint két éves, és egyáltalán nem tesz említést semmilyen sebész öngyilkosságáról vagy haláláról. Az eredeti felvétel leírása szerint a jelenetet azután rögzítették, miután egy rendőr lelőtt egy férfit, mert nem tett eleget a rendőrségi utasításoknak.
A hamis állítás az X-en és az eredeti videó az AFP adatbázisában. 2025. július 10-i képernyőmentések. A színes jelöléseket az AFP adta a képhez
Az állítólagos riporter és a videón szereplő interjúalanyok nehezen beazonosítható akcentussal beszének.
Az AFP kielemezte a videó hangsávját az InVID-WeVerify ellenőrző eszköz Hiya deep fake hangokat felismerő szoftvere segítségével, ami 98%-os eredményt adott ki, ami azt jelzi, hogy az audiosávot"nagy valószínűséggel mesterséges intelligencia hozta létre".
Pillanatkép a Hiya által készített hangelemzésről. Eredmény: A Hiya.com szerint ez a hangrészlet nagy valószínűséggel mesterséges intelligencia által generált. 2025. július 10-i képernyőmentés
"François Faivre": hamis személyazonosság a hitelesség növelése érdekében
Ami az állítólagos "François Faivre" vagy egyes változatokban "Fèvre" nevű orvos illeti, a webportál azt állítja, hogy "hat évig dolgozott a párizsi Amerikai Kórházban" Dr. Patrick Bui mellett, aki állítólag "beszámolt neki Brigitte Macron asszony testi átalakulásáról egy ott elvégzett nemváltoztató műtét során".
Bár Dr. Bui valóban létezik, és szerepel a kórház orvosainak listáján, a párizsi Amerikai Kórház 2025. július 8-án megerősítette az AFP-nek, hogy "nincs nyilvántartásuk arról, hogy François Faivre plasztikai sebészként praktizált volna ott".
Az AFP a Franciaországban működő összes egészségügyi szolgáltatót tartalmazó adatbázisban végzett kulcsszavas kereséssel sem talált egyetlen "François Faivre" vagy "François Fèvre" nevű orvost vagy sebészt sem.
2025. július 03-án készült képernyőkép az Assurance Maladie weboldal egészségügyi címjegyzékéből.
Más jelek is arra utalnak, hogy a videó kitaláció.
Először is, a Closer magazinnak adott, "Dr. Faivre" előzetes videointerjúként bemutatott 43 másodperces részletben a sebész egyszer sem pislog. Erre a 20 minutes francia hírportál is felhívta már a figyelmet (itt archiválva).
2025. július 11-én azonban a Closer magazin azt közölte az AFP-vel, hogy "egyetlen Closer-újságíró" sem készített interjút az állítólagos orvossal: "Ez teljesen hamisítvány. Ez hamis információ" - fogalmazott a szerkesztőség.
Ráadásul a hangalámondás franciául a "la journaliste de Closer"-rel készült interjúról beszél, a női egyes számot használva, míg a képernyőn megjelenő szöveg a "le journalist"-ot ír, ami a francia nyelvben a hímnemű alak.
A képernyőn számos ellentmondás figyelhető meg, például a háttérbeli mintán feltűnő szabálytalanságok és a falon lógó állítólagos diplomák furcsaságai: A jobb felső sarokban lógó diplomán a "World Association of..." felirat látható, a többi szó azonban olvashatatlan.
A 2025. július 7-én készült képernyőkép az "Enquête du jour" riportból. A piros jelöléseket az AFP adta a képhez
Ahhoz, hogy a videofelvételek és a portréja alapján azonosítani lehessen "François Faivre"-t, az AFP a PimEyes. arcfelismerő eszközt használta, és a Getty Images iStock weboldalán talált egy hasonló vonásokkal rendelkező személyt. A fényképhez kapcsolódó információk szerint a képet 2017. május 28-án tették közzé (itt archiválva).
A 2025. július 7-én készült képernyőképek az "Enquête du jour" videójában szereplő portréról (balra) és a "Juanmonino" fotós portréjáról (jobbra).
Ugyanez az arc különböző, egymástól független kereskedelmi célú anyagban is megjelenik (1, 2, 3, 4, 5).
Ez arra utalhat, hogy egy színészről vagy modellről van szó, akinek a képét a mesterséges intelligencia félrevezető kontextusban használta fel - erről a módszerről az AFP beszámolt már más hasonló esetekben is. Az is előfordulhat, hogy a képet egyszerűen az AI generálta, valódi alap nélkül.
A hamis hírt terjesztő oldal hat újságíró személyazonosságát lopta el
Az "Enquête du jour" oldal, amelyen a cikk megjelent, nem tartalmaz semmilyen információt az alapítóiról, és nem rendelkezik jogi nyilatkozattal vagy elérhetőséggel.
A honlapok domainneveiről információt nyújtó Whois nevű eszközön végzett keresés azt mutatja, hogy az oldalt 2025. június 25-én hozták létre, mindössze egy héttel a "Holtan találták Párizsban a Brigitte Macron transzidentitásáról szóló pletykákhoz kapcsolódó sebészt" című cikk megjelenése előtt. A domain regisztrációt legutóbb 2025. június 30-án frissítették (archivált link itt).
A whois.com oldalról 2025. július 7-én készített képernyőkép az enquetedujour.fr weboldalra vonatkozó keresési eredményekről.
Az "Ano Nymous" néven bejegyzett oldal a Delaware állambeli Wilmingtonban jegyezték be.
Az oldal legfeltűnőbb eleme az, hogy hat olyan francia újságírót sorol fel munkatársként, akiknek a többsége valójában a StreetPress nevű médiumnak dolgozik: Audrey Parmentier, Aurélien Defer, Clara Monnoyeur, Lina Rhrissi, Pauline Gauer és Sophie Boutboul.
A Franceinfo megkeresésére Audrey Parmentier szabadúszó újságíró – akinek a személyazonosságát ellopták, és az állítólagos sebészről szóló anyag szerzőjeként tüntették fel – megerősítette, hogy nem ő írta ezt a cikket, és a honlapon neki tulajdonított többi cikket sem (itt archiválva).
A többi újságíró, akinek a személyazonosságát az oldal ellopta, szintén megerősítette ezt ugyanebben a cikkben.
Az "Enquête du jour" által 2025. július 1-jén közzétett cikkről 2025. július 3-án készült képernyőkép. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Aurélien Defer szabadúszó újságíró, akit az AFP 2025. július 3-án keresett meg, azt mondta, hogy "teljesen meglepődött", amikor megtudta, hogy ellopták a személyazonosságát: "Egyáltalán nem kellemes, hogy a fényképedet és a nevedet egy hatalmas dezinformációs kampányban használt cikkek mellett látod. Szerencsére a StreetPress szerkesztősége gyorsan reagált, és jogi lépésekkel támogat minket".
"Amennyire én tudom, szinte minden megjelent cikk azt a célt szolgálja, hogy ez az oldal megbízható, általános információforrás látszatát keltse, hogy hamis információkat terjeszthessen Brigitte Macronról. Ez a módszer hasonlít a korábbi oroszbarát dezinformációs kampányok során alkalmazott módszerekre, bár nem állíthatom biztosan, hogy van összefüggés" – mondta az újságíró az AFP-nek.
Ez a modus operandi hasonlít a Storm-1516 oroszbarát befolyásolási kampány során megfigyelthez, amelynek során tömegesen hoztak létre és terjesztettek hamis információkat (itt archiválva).
"A legalább 2023 augusztusa óta aktív Storm-1516 mérete hatással lehetett az európai közbeszédre, sőt, több választást is befolyásolhatott. Az ilyen dezinformációs kampányok célja, hogy megkérdőjelezzék egy választás integritását, hogy az orosz érdekeknek megfelelően lejárassanak vagy támogassanak egy jelöltet" – magyarázza honlapján a francia védelmi minisztérium.
"A mesterséges intelligenciát deepfake-ek, azaz olyan videók készítésére használják, amelyek közszereplőknek vagy akár névtelen internetezőknek adják ki magukat, hogy hitelesebbé tegyék a sugárzott üzeneteket" – áll az oldalon.
A StreetPress 2025. július 4-én megjelent cikkében bejelentette, hogy jogi lépéseket kíván tenni "személyazonosság-lopás miatt az újságírók jó hírnevének védelme érdekében, de polgári peres úton is, az oldal teljes bezárása érdekében" (itt archiválva).
2025. július 7.
Tudományos kutatások igazolják, hogy a fluorid megfelelő dózisban alkalmazva biztonságos és hatékony módszere a fogszuvasodás megelőzésének. A közösségi médiában azonban magyar nyelven terjedni kezdett, hogy a fluorid "az egyik legerősebb méreg", a posztok azt állítják, hogy a fluorid rákot okoz és csökkenti a gyerekek intelligencia hányadosát. Ez azonban nem igaz: szakértők és a hatóságok megerősítették az AFP-nek, hogy a fogkrémben lévő fluorid biztonságosan használható.
"Ne mossatok fogat fluoridos fogkrémmel... mert a fluorid a legerősebb mérgek egyike..." - olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, melyet 2025. május 27-e óta több már mint 1500 alkalommal osztottak meg a Facebookon. Ugyanez a szöveg még 2025 júniusában is aktívan terjedt a Facebookon. A poszt a továbbiakban azt állítja, hogy a fluorid "gyorsítja a daganatok kialakulását", valamint hogy károsítja az agyat, ami a kognitív képességek csökkenéséhez vezet.
A hamis állítás a Facebookon magyarul. A piros áthúzász az AFP adta a képhez. A képernyőkép 2025. július 1-jén készült.
Szakértők és hatóságok azonban az AFP-nek elmondták, hogy a fogkrémben lévő fluorid az ajánlott dózisokban biztonságosan használható, és azt is, hogy nincs tudományos bizonyíték rá, hogy kapcsolat lenne a fluorid használata és a rák, vagy káros idegrendszeri hatások között. A poszt azt is tévesen állítja, hogy a fluoridos fogkrémek használata tilos a skandináv országokban és a posztszovjet államokban.
Szakértők és hatóságok cáfolják a rákra és idegrendszeri károsodásra vonatkozó állításokat
"Nincs bizonyíték arra, hogy a fluoridnak való kitettség (a vonatkozó tartományon belül) összefüggésbe hozható a rákos megbetegedések vagy a kognitív/idegi funkciók károsodásával" – mondta el az AFP kérdésére Dr. Michael Freissmuth (itt archiválva), a Bécsi Orvosi Egyetem Farmakológiai Intézetének igazgatója 2025. június 16-án levelében, és azt is hozzátette, hogy "összességében ésszerűen kijelenthető, hogy a szokásos fluoridterhelésnek nincs hatása a rák előfordulására, az idegsejtek fejlődésére vagy a kognitív képességekre".
Freissmuth rámutatott egy 2022-es tanulmányra is, amely szerint a kora gyermekkori fluorid-expozíció nem károsítja a kognitív idegrendszeri fejlődést (itt archiválva). A szakember más tanulmányokra is (itt és itt) hivakozott, amelyek kimutatták, hogy a fluorid nem növeli a rák kockázatát.
Az osztrák Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Ügynökség (AGES) 2025. június 17-én közölte az AFP-vel, hogy az EU-ban a kozmetikai termékekről szóló 1223/2009-es rendelet (itt archiválva) szabályozza a fluorid használatát. "A fluoriddal kapcsolatos határérték 0,15%. Emellett a fogyasztót a csomagoláson tájékoztatni kell a felhasznált fluoridkomponens jelenlétéről. A jóváhagyott adagolás mellett nem állapítottak meg kapcsolatot a rák (vagy neurotoxicitás) és a fogkrémekből származó fluoridbevitel között" – olvasható az AGES közleményében.
A túlzott fluoridbevitel káros hatásai
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) két lehetséges mellékhatásra figyelmeztet, amelyek akkor jelentkezhetnek, ha hosszú távon túl sok fluoridot fogyasztunk (ittarchiválva).
Az egyik említett mellékhatás a csontfluorózis, amely egy olyan csontbetegség, amelyet a hosszú időn át tartó rendkívül magas fluoridbevitel okoz (jellemzően Ázsia és Afrika egyes régióiban a szennyezett ivóvíz miatt), és amely ízületi fájdalmakhoz, merevséghez és csontszerkezeti elváltozásokhoz vezet.
A másik a dentális fluorózis, amelyet a felnőtt fogak megjelenése előtti túlzott fluoridbevitel okoz, és jellemzően 1-8 éves gyermekeket érint, az enyhe fehér foltoktól a súlyos fogkárosodásig terjed, de megelőzhető, ha odafigyelünk, hogy a gyerek ne nyelje le a fogkrémet.
A hatóságok ajánlják a fluorid használatát
Amint azt az AFP egy korábbi cikkében már kifejtettük, a fluoridot "méregnek" nevező állítások valószínűleg onnan erednek, hogy az anyagot a fluorral keverik össze. A fluoregy agresszív, mérgező gáz. A fluorid viszont egy ásványi anyag, amely a természetben is megtalálható, például a kőzetekben, a talajban és a tengervízben. Az emberi szervezet is tartalmaz fluoridot a csontokban és a fogakban (archiválva itt és itt).
Az EU-bana fogkrémek fluoridkoncentrációja nem haladhatja meg az 1500 ppm-et (parts per million) értéket. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) is javasoljaa fluorid "megfelelő bevitelét" a fogszuvasodás megelőzése érdekében - például fogápolási termékek vagy az ivóvíz révén.
Amint azt a Semmelweis Orvostudományi Egyetem egy 2019-es tudományos állásfoglalása is kifejti, a fluorid segít a fogzománc (a fogak kemény, külső, felszíni rétege) újjáépítésében, valamint gátolja a baktériumok anyagcseréjét és savtermelését (itt archiválva).
Néhány Európán kívüli országgal ellentétben Magyarországon nem adnak mesterségesen fluoridot a csapvízhez. A vízügyi hatóság szerint a természetesen előforduló fluorid felső határát 1,5 mg/literben állíptja meg (itt archiválva).
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) is javasolja a fluoridos fogkrém használatát a fogszuvasodás elleni védelme érdekében.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint világszerte mintegy 3,5 milliárd embert érintek a szájbetegségek, és a 2019-ben közzétett, a betegségek globális terheiről szóló jelentés szerint a maradandó fogak kezeletlen szuvasodása ezek közül a leggyakoribb betegség (archiválva itt).
A virális posztokban szereplő egyéb hamis állítások között szerepel az is, hogy a fluoridos fogkrémeket betiltották a skandináv országokban és ía posztszovjet államokban , de ez nem igaz. A svéd fogorvosok szövetsége ajánlja az ilyen termékeket, és kaphatóak is az országban (archiválva itt és itt). A Duodecim finn orvosszövetség szintén ajánlja a fluoridos fogkrémet, és az Finnországban is kapható (archiválva itt és itt). A fluoridos fogkrémeket a két legnagyobb volt szovjet országban, Oroszországban és Ukrajnában is árulják (archiválva itt és itt).
A fluoriddal kapcsolatos hamis és félrevezető állítások nem új keletűek, az AFP hasonló állításokat már cáfolt ebben és ebben a német nyelvű cikkben, valamint ebben az angol nyelvű tényellenőrzésben.
