A magyar parlamenti választások előtt számos orosz dezinformációs módszer megjelent Magyarországon. Az egyik ilyen hamis híroldalakkal és videóriportokkal terjeszt dezinformációkat. Az egyik célpont a Tisza Párt egyik alelnöke, Forsthoffer Ágnes volt, akiről hamisan azt állították, hogy szerepel az Epstein-aktákban. De a valóságban a politikust nem említik a fájlokban.
2026. április 12‑én, a magyarországi országgyűlési választás napján, amely végül véget vetett Orbán Viktor 16 éves folyamatos kormányzásának, a közmédia olyan anyagot sugárzott, amely szerint „Ukrajna a választások után mesterlövészek és drónkezelők bevetésével véres felkelést próbál majd kirobbantani”. Az AFP a HDMO-projekt részeként végzett kutatása kimutatta, hogy a választás napjáig bezárólag, több mint egy hónapon át, különböző Fidesz‑párti sajtótermékek, közösségimédia‑influenszerek és Oroszországhoz közel álló csatornák is terjesztették a „magyar Majdan” narratíváját — azt az állítást, amely szerint a magyar ellenzék Kijev támogatásával az Ukrajnában 2014‑ben történt események mintájára demonstrációkra készül, amelyek várhatóan erőszakba torkollnak. A kormánypárt vereségét követően a „magyar Majdan” narratíva hirtelen eltűnt. Szakértők arról beszéltek az AFP‑nek: ez az orosz stílusú narratíva feltehetően egy szoros Fidesz‑győzelemmel számolt, a célja pedig az lett volna, hogy hiteltelenítse azokat, akik megkérdőjelezik a választási eredményeket. De a Tisza földcsuszamlásszerű győzelme értelmetlenné tette ezt a narratívát.
Ha az ember rákeres a „Majdan” kifejezésre az Európai Unió EUvsDisinfo nevű projektjének dezinformációs adatbázisában, több mint 900 találatot kap, amelyek többsége orosz forrásokhoz kapcsolódik. Ezeknek az állításoknak az áttekintése egyértelművé teszi, hogy az Oroszországhoz igazodó dezinformációs szereplők visszatérő taktikája az, hogy az Oroszország érdekeivel ellentétes eseményekre „Majdan” néven hivatkoznak.
Az Euromajdan forradalom, vagy más néven a Méltóság forradalma, egy 2013–2014-ben zajló tiltakozássorozat volt Ukrajnában. A mozgalom központja a kijevi Függetlenség tér volt, amely a köznyelvben Európa térként, azaz ukránul „Euromajdan”-ként vált ismertté. A tüntetések egyik fő kiváltó oka az volt, hogy Viktor Janukovics elnök oroszbarát kormánya megvétózta azt a jogszabályt, amely közelebb vitte volna Ukrajnát az Európai Unióhoz, és ehelyett a Moszkvával való szoros kapcsolat erősítésére törekedett. Amikor a Moszkva‑barát kormány erőszakkal lépett fel a tüntetőkkel szemben, Kijevben és más ukrán városokban véres összecsapások törtek ki, amelyek során több mint száz tüntető és több mint egy tucat rendőr vesztette életét. A tiltakozások végül azzal értek véget, hogy az oroszbarát kormány elmenekült az országból.
Az orosz narratíva szerint a Méltóság forradalma „külföldről támogatott puccs” volt, amelyet a „Nyugat” és „ukrán nácik” szerveztek. Az oroszbarát kormány megbuktatására adott válaszként Oroszország annektálta a Krím‑félszigetet, és támogatta a kelet‑ukrajnai oroszbarát szeparatistákat is, ami az orosz–ukrán háborúhoz vezetett, végül pedig Ukrajna 2022‑es, teljes körű orosz inváziójában csúcsosodott ki.
Az eredeti esemény óta Oroszország és az orosz narratívát terjesztő szereplők világszerte rendszeresen „Majdan”-ként bélyegeznek meg minden olyan eseményt, amely szembemegy a Kreml akaratával, legyen szó akár a belorusz, szerb vagy georgiai tüntetésekről. Ha az ember megvizsgálja a Majdan-narratíva különböző megjelenési formáit, kirajzolódik egy mintázat: ezek szerint mindenfajta elégedetlenséget egy oroszbarát kormánnyal szemben, illetve minden egy ország belügyeit érintő orosz beavatkozás elleni tiltakozást, szükségszerűen kívülről, mesterségesen szítanak.
Ahogy az AFP magyar nyelvű tényellenőrző szolgálata a választási hónapban több cikkben is beszámolt róla (lásd itt és itt), egyértelmű, hogy az országgyűlési választások előtt Magyarországon is aktívak voltak azok a szereplők, akik orosz típusú dezinformációs módszereket alkalmaztak. Szakértők már a választások előtt is arra figyelmeztettek, hogy Oroszország megpróbálhatja Orbán Viktor javára befolyásolni a választásokat. Orbán a Kreml legerősebb szövetségese az Európai Unión belül, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen is támogatásáról biztosított a választások előtt.
A Fidesz kampányának egyik fő pillére az Ukrajna‑ellenes dezinformáció volt. A Fidesz politikusai és a párthoz köthető médiatermékek által használt üzenetek gyakran erős átfedésben voltak az orosz narratívával, ezért nehéz pontosan megítélni, hogy a „magyar Majdan” történet mennyiben származott közvetlenül orosz forrásokból. Az AFP kutatása szerint ugyanakkor a választásokat megelőző hónapokban egyre hangsúlyosabbá váltak azok az állítások, amelyek egy Ukrajna által támogatott, erőszakos felkelést vetítettek előre Magyarországon, és a választás napján érték el a csúcspontjukat.
Az AFP által azonosított korai példák egyike 2026. január 14‑én jelent meg, amikor a Fideszhez köthető Origo hírportál olyan cikket közölt, amelyben a Tisza Párt vezetőjét, Magyar Pétert egy alig több mint 400 szavas szövegben hat alkalommal „Majdan Péter”-ként emlegették.
A szintén Fideszhez köthető közösségimédia‑influenszer, Varga „Fair Right” Ádám 2026. február 27‑én egy rövid videót tett közzé a YouTube‑on „Polgárháborúra készül a Tisza Magyar Péter bukása esetén” címmel. A videóban a tartalomgyártó azt állítja, hogy az ellenzék egy „magyar Majdant” készít elő, és polgárháborút akar kirobbantani, ha a Fidesz nyeri a választásokat.
Egészen a választás utolsó pár órájáig fokozódott a „Majdan” narratíva, abban a pillanatban azonban, amikor Orbán elismerte vereségét, hirtelen teljesen eltűnt.
Szakértők elmondták az AFP‑nek, hogy a dezinformációs kampány valószínűleg összefüggött a Fidesz támogatottságának csökkenésével, és az volt a célja, hogy hiteltelenítse az esetleges tüntetéseket és a választási csalásról szóló állításokat arra az esetre, ha minden várakozás ellenére mégis sikerült volna győzniük. A Fidesz katasztrofális veresége után azonban már semmi értelme nem volt életben tartani a „magyar Majdan” történetét. A Tisza Párt a 199 fős új parlamentben rekordot jelentő, 141 mandátumot szerzett, ezzel megszerezve a kétharmados többséget. A szakértők szerint egy ilyen egyértelmű győzelem után a Majdan-narratíva erőltetése már kontraproduktív lett volna.
A választásokat megelőző hónapokban a legtöbb független közvélemény‑kutató cég jelentős Tisza‑előnyt mért, és csak azok az intézmények jeleztek előre Fidesz‑győzelmet, amelyek kapcsolatban álltak Orbán Viktor pártjával. A Medián és a 21 Kutatóközpont rendkívül nagy pontossággal jelezte előre a tényleges választási eredményeket, miközben a Fideszhez közel álló intézetek mérései egyes esetekben 20 százalékot meghaladó mértékben tértek el a végeredménytől.
Ennek ellenére egészen az utolsó pillanatig a Fidesz és a hozzá közel álló médiumok „hazugságnak” és „választás‑befolyásolásnak” minősítették az összes független közvélemény‑kutatást. Egy 2026 februárjában közzétett, példátlan Facebook‑bejegyzésben Orbán Viktor személyesen „a legjobb humoristának” nevezte a Medián igazgatóját, miután a kutatócég 11 százalékos Tisza‑előnyt mért.
Az AFP a dezinformáció és a nemzetbiztonság területén dolgozó szakértőkkel beszélt, akik elmondták, hogy az a szakadék, amely a tényleges közhangulat és a Fidesz saját narratívája között húzódott — miszerint az ellenzék győzelme lehetetlen — hozzájárulhatott a „magyar Majdan” narratíva megjelenéséhez. Ezen forgatókönyv szerint bármilyen elégedetlenséget egy Fidesz-győzelem után úgy lehetett volna bemutatni, mint egy Ukrajna által szervezett puccskísérletet Magyarország törvényes kormánya ellen.
Az ilyen jellegű akciókat, amikor valaki egy politikai következményekkel járó cselekményt szervez (például egy terrortámadást), és szándékosan egy másik országot próbál meg felelőssé tenni érte, hamis zászlós műveletnek is nevezik.
Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő szerint „a kormánypárt vezetői is tisztában voltak azzal, hogy a győzelmet gyakorlatilag kizárólag választási csalással, vagyis szavazatvásárlással tudják elérni”, és attól tartottak, hogy a közhangulat és egy Fidesz‑győzelem közötti ellentmondás tüntetésekhez és nemzetközi tiltakozásokhoz vezethet.
„A kormány ezt megelőzendő vetette be a »Majdan‑tervet«. Ennek lényege az, hogy az ellenzéki demonstrációkat erőszakos, hamis zászlós módon Ukrajnára visszavezethető provokációkkal fogják lejáratni” – mondta a szakértő az AFP‑nek 2026. április 28‑án. Buda szerint „kormányzati kommunikáció ennek érdekében egy bizonyítottan orosz hátterű dezinformációs kampánnyal teljesen párhuzamosan épült fel”.
Hasonlóan nyilatkozott Hunyadi Bulcsú, a Political Capital elemzőintézet szakmai vezetője is, aki 2026. április 22‑én e‑mailben azt írta az AFP‑nek, hogy „elképzelhető, hogy a »magyar Majdan« narratíva a Tisza várható tüntetéseinek előzetes keretezését és delegitimációját készítette elő, amire szűk fideszes győzelem esetén kerülhetett volna sor — például ha a Fidesznek többsége van a parlamentben annak ellenére, hogy a Tisza kap több szavazatot listán”.
„Úgy vélem, a narratívát azért terjesztették, hogy előzetesen hiteltelenítsenek minden Magyar Pétert támogató tüntetést arra az esetre, ha Orbán végül jobban szerepelt volna, mint ahogyan azt a közvélemény‑kutatások mutatták” — írta az AFP‑nek Alice Lee, a híroldalakat a megbízhatóságuk alapján értékelő NewsGuard orosz befolyással foglalkozó elemzője 2026. május 5‑én e‑mailben. A NewsGuard egy újságírói projekt, amely weboldalak hitelességének és átláthatóságának értékelésére szakosodott.
Lee az AFP kérdésére azt is megerősítette, hogy ez volt az első ilyen típusú dezinformációs narratíva, amelyet eddig az Európai Unióban azonosítottak. Mint írta: „Nem mondhatom, hogy korábban láttam volna a klasszikus »színes forradalom« vagy »újabb Majdan« narratívát a volt Szovjetunió országain kívül. Elképzelhető, hogy ahhoz, hogy ezt a narratívát alkalmazzák, az adott országnak eleve egyértelműen Oroszországhoz igazodónak kell lennie a »felfordulás« előtt, és az EU‑n belül erre eddig csak Magyarország jelentett példát.”
Már napokkal a választás előtt, 2026. április 8‑án a londoni központú Institute for Strategic Dialogue (ISD) kutatóintézet jelentése is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország „hamis állításokat terjesztett Ukrajna választási beavatkozásáról, valamint arról, hogy Ukrajnából érkező menekültek Magyarország destabilizálására készülnek.” Az ISD egy független kutatóintézet, amely szélsőséges mozgalmokat, dezinformációt és online fenyegetéseket elemez.
A Fidesz-közeli Ellenpont médiaportál 2026. március 9‑én olyan cikket közölt, amelyben azt állította, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „fegyveres zavargásokat akar kirobbantani Magyarországon”, és ennek érdekében már „fegyvereseket képez ki”. A cikk egy bizonyos „ukrán sztárújságírót”, Diana Pancsenkót idézi forrásként. A valóságban Pancsenkó arról ismert, hogy rendszeresen terjeszt orosz propagandát és dezinformációt.
A választási héten a „magyar Majdan” narratíva új szintre lépett, amikor megjelent a magyar közösségi médiában egy videó, amely a következő felirattal indul: „Videó egy ukrán katona feltört telefonjáról.” A nagyjából egyperces felvételen terepszínű ruhát viselő emberek Budapesten tervezett erőszakos zavargásokról beszélnek, és megjegyzik, hogy a helyszín „nem a Majdan, de így is jó”.
A videó számos magyar nyelvű megjelenése visszavezethető egy azóta törölt TikTok‑videóra, amelyet egy cseh felhasználó tett közzé április 5‑én, de a felvétel legalább már április 3-a óta elérhető volt a YouTube‑on is. A videó más nyelveken, például törökül is megjelent az interneten.
Ahogy Buda Péter egy blogbejegyzésében megjegyzi (itt archiválva), egyértelmű, hogy „a videó hamis”, és kizárólag azért készült, hogy alátámassza azt a narratívát, miszerint Ukrajna erőszakos felkelést tervez Magyarországon. Buda szerint az olyan elemek, mint a feltűnően elhelyezett „Budapest‑térkép”, a szereplők beszédmódja, valamint a Majdanra való nyílt utalás világosan jelzik, hogy „megrendezett helyzetről van szó”.
Buda Péter és Hunyadi Bulcsú egyaránt azt mondták az AFP‑nek, hogy nyilvánvaló volt, hogy a magyarországi orosz dezinformációs törekvések összhangban álltak a Fidesz saját dezinformációs kampányával, és nem történt érdemi kísérlet az orosz narratívák jelenlétének titokban tartására.
A Political Capital szakértője ugyanakkor hozzátette, hogy ez az összehangoltság végső soron inkább ártott, mintsem segített a Fidesznek. Mint fogalmazott: „a magyar választók többsége inkább az orosz beavatkozásra tekintett veszélyként, szemben a Fidesz-kampány által felfesteni kívánt »brüsszeli« és ukrán befolyással.”
Orbán Viktor pártjának egyik fő állítása az volt, hogy az Európai Unió és Ukrajna közösen a Fidesz megbuktatására törekedtek, hogy Magyarországot belesodorják egy háborúba, miközben a Tisza Párt a Brüsszellel fennálló kapcsolatok helyreállítását ígérte.
Ahogy közeledett a választás napja, a „magyar Majdan” narratíva egyre erőteljesebben jelent meg a Fideszhez köthető médiumokban és közösségi média oldalakon.
A választás napján 11:10‑kor a kormányközeli Ellenpont új cikket tett közzé, amely ezt az állítást erősítette, és egy állítólagos bennfentes, a Tisza Párthoz köthető dokumentumra hivatkozott, amelyet Csercsa Balázs, a párt „egyházpolitikai munkacsoportjának volt vezetője” hozott nyilvánosságra. Miután Csercsa 2026 januárjában elhagyta a Tisza Pártot, a Fidesz-közeli média rendszeres szereplője lett, ahol a választásokat megelőző hónapokban rendre hamis és megalapozatlan állításokat terjesztett a pártról.
Az „Election Day Action Plan” (Választásnapi akcióterv) című angol nyelvű dokumentum egy erőszakos felkelés terveit vázolja fel, amely „kiindulópontja lehetne egy olyan eseményláncnak, mint amilyen a Majdan téren zajlott 2014‑ben”.
Ugyanezen a napon 15:00‑kor az Ellenpont egy újabb cikket közölt „Véres puccsot szerveznek ukrán katonák a Kossuth térre a Tisza Párt veresége után -megmutatjuk a megdöbbentő, leleplező videót!” címmel. A cikkben a korábban ismertetett, egyenruhás férfiakat ábrázoló videóra hivatkoztak, és azt állították, hogy „erőszakkal, az ukrán hadsereg speciális egysége által kiképzett bértüntetőkkel akarja megpuccsolni a magyar kormányt Zelenszkij.”
Az urnazárásig hátralévő órákban a magyar közmédia hírműsora kritika nélkül vette át ezt a narratívát: az Ellenpontra hivatkozva megismételte azokat az állításokat, amelyek egy állítólagos erőszakos puccsról szóltak, „ukrán mesterlövészek és drónkezelők” részvételével.
A hamis narratíva más nyelveken is terjedt: például a választás napján egy német nyelvű felhasználó videót töltött fel a Facebookra, amelyben azt állította, hogy az „ukranonácik” egy „Majdan 2.0‑t” készítenek elő Magyarországon. A megalapozatlan állítás angol nyelven az X‑en is terjedni kezdett.
Nem sokkal 21:00 után Orbán Viktor elismerte a vereséget, és a választási eredmények már akkor egyértelművé tették, hogy a Tisza Párt földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, és kétharmados többséget szerzett a parlamentben. Ezt követően a narratívát addig terjesztő felhasználók és sajtótermékek nem említették többé a „magyar Majdan”-t, és az AFP több kulcsszavas internetes kereséssel sem talált rá releváns példát, ami szerint továbbra is terjedt volna.
A szakértők az AFP‑nek elmondták, hogy a Tisza Párt földcsuszamlásszerű győzelme után hamar nyilvánvalóvá vált, hogy nincs oka életben tartani ezt a narratívát.
„A narratívát az Orbán‑párti online szereplők gyorsan elhagyták, amikor elkezdtek érkezni az eredmények, ami arra utal, hogy Magyar Péter döntő győzelme miatt tették azt félre. Elképzelhető, hogy az Orbán‑ és Kreml‑barát felhasználók egyszerűen túl egyértelműnek ítélték a győzelmet ahhoz, hogy megpróbálják megkérdőjelezni azt” — mondta az AFP‑nek Alice Lee, a NewsGuard szakértője.
A szakértő ezzel szembeállította a moldovai helyzetet, ahol a 2025‑ös, az európai uniós csatlakozásról szóló népszavazás rendkívül szoros eredménnyel, mindössze 50,31 százalékos támogatottsággal ment át. Ott a referendumot követő héten Kremlhez köthető források hamis állításokat kezdtek terjeszteni a szavazás elcsalásáról.
„Ahogyan azt korábban több alkalommal is hangsúlyoztam, a hamis zászlós beavatkozási műveletek általában dinamikus dramaturgia szerint zajlanak, vagyis a konkrét, folyamatosan változó politikai helyzethez vannak hangolva” — mondta Buda az AFP‑nek. A szakértő szerint a választási eredmények olyan mértékű kormányellenes elutasítottságot jeleztek, hogy „bármiféle kormányzati ellenkezés csakis kontraproduktív lehetett volna”.
„Ezért is ismerte el nagyon gyorsan a vereséget a miniszterelnök. A hamis zászlós provokáció elmaradása tehát az elsöprő ellenzéki győzelemnek és nem a kormányzat önmegtartóztatásának köszönhető” – magyarázta a szakértő az AFP‑nek.
Hunyadi Bulcsú szintén azt mondta az AFP‑nek, hogy „a minden várakozást felülmúlóan elsöprő erejű Tisza-győzelem eredményezhette, hogy minden ilyen jellegű előzetes értelmezési próbálkozás és esetleges akció értelmetlenné vált. Tisztában vannak ugyanis vele, hogy az információs autokráciák csak addig sikeresek, amíg megvan mögöttük a társadalmi többség, vagy ha átmenetileg meg is kopik, visszaépíthető. Magyarországon most nem ez a helyzet.”
Bár lehet, hogy ezzel vége a „magyar Majdan”-nak, Buda Péter úgy véli, hogy ez még korántsem jelenti az orosz dezinformációs törekvések végét Magyarországon. „Ahogyan arról a választások előtt már több alkalommal is beszéltem, számolnunk kell azzal is, hogy a művelet folytatódik: az orosz beavatkozási műveletek soha nem csupán egy konkrét eseményre korlátozódnak, hanem hosszú távon igyekeznek befolyásolni egy ország politikáját” – mondta a szakértő az AFP‑nek.
Amikor az Egyesült Államok és Izrael 2026. február 28‑án támadást indított Irán ellen, Irán válaszul lezárta a kulcsfontosságú Hormuzi-szorost gyakorlatilag minden hajó előtt, néhány kivételtől eltekintve. Ez az üzemanyagárak emelkedéséhez és az esetleges európai ellátási hiányok miatti aggodalmakhoz vezetett. Ebben az összefüggésben április elején terjedni kezdett a Facebookon egy magyar nyelvű állítás, miszerint „Bécsben elfogyott az üzemanyag”. Az állítás azonban egyetlen eseten alapul, amikor egy osztrák fővárosi benzinkúton nem volt gázolaj. Bár valóban előfordulhatnak alkalmanként szűk keresztmetszetek és ellátási problémák, különösen a kisebb kutaknál, Ausztriában nincs általános üzemanyaghiány – erősítette meg az illetékes minisztérium az AFP‑nek.
„Bécsben elfogyott az üzemanyag! Erre figyelmeztetett minket Orbán Viktor!” – olvasható egy magyar nyelvű Facebook‑bejegyzésben, amelyet 2026. április 9‑i közzététele óta több mint 130 alkalommal osztottak meg. „Bécsben hatalmas a baj, elfogyott az üzemanyag” – áll a kormányközeli hírportál, a Magyar Nemzet Facebook‑bejegyzésében, amelyet 2026. április 9-e óta 40 felhasználó osztott meg.
Mindkét bejegyzés a hozzászólások között a Magyar Nemzet cikkére hivatkozik, amelynek a címe megegyezik a Magyar Nemzet Facebook‑bejegyzésének szövegével.
Miután az Egyesült Államok és Izrael február 28‑án támadást indított Irán ellen, Irán válaszul lezárta a kulcsfontosságú Hormuzi‑szorost szinte minden hajó előtt, azon az útvonalon, amelyen békeidőben a világ kőolaj‑forgalmának mintegy egyötöde halad át. A tűzszünet elérésére tett megújult erőfeszítések ellenére a szoros gyakorlatilag azóta is zárva maradt: a tengeri hírszerzéssel foglalkozó Lloyd’s List Intelligence szerint több mint 800 hajó rekedt az Öbölben, a szorosban pedig a forgalom körülbelül 95 százalékkal esett vissza.
2026. április 12‑én Irán és az Egyesült Államok nem jutott megállapodásra a közel‑keleti háború lezárásáról. Donald Trump amerikai elnök ugyanazon a napon bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet megkezdi a Hormuzi‑szoros „blokádját”.
A magyar kormány 2026. március 9‑én árstopot vezetett be mind a benzinre, mind a gázolajra. Az április 12‑i választások előtti kampány egyik fő üzenete a kormánypártok, a Fidesz–KDNP részéről az volt, hogy Magyarország üzemanyag‑biztonságát kizárólag az „olcsó orosz olaj” tudja garantálni. Orbán Viktor azt követelte, hogy az Európai Unió oldja fel az orosz olajra vonatkozó szankciókat, amelyek alól Magyarország egyébként mentességet élvez. Ezzel párhuzamosan Ukrajnát azzal vádolta, hogy szándékosan késlelteti a Barátság kőolajvezeték újraindítását — amely Magyarország fő orosz olajellátási útvonala —, és amelyet egy 2026 januárjában történt dróntámadás után zártak le. Más európai uniós országok is tettek lépéseket az árak csökkentésére: Ausztria például ideiglenesen mérsékelte a benzinre és a gázolajra kivetett üzemanyag‑adót, ami várhatóan összesen mintegy 10 centes megtakarítást jelent literenként a fogyasztók számára.
Az európai autósok rekordmagas üzemanyag‑inflációval kell szembesülniük, mivel a dízel ára az iráni háború kezdete óta több mint 30 százalékkal emelkedett. Oroszország volt Európa legfőbb dízel‑beszállítója mindaddig, amíg Moszkva 2022‑ben meg nem indította teljes körű invázióját Ukrajna ellen, ami nemzetközi szankciókat váltott ki.
A közösségi médiában terjedő bejegyzésekben szereplő állítások azonban félrevezetők: a hivatkozott hír valójában egyetlen bécsi benzinkútról szól, ahol április 7‑én átmeneti gázolajhiány alakult ki. Az Osztrák Szövetségi Gazdasági, Energia‑ és Turisztikai Minisztérium megerősítette az AFP‑nek, hogy bár a dízelelátásban időszakosan előfordulhatnak átmeneti szűk keresztmetszetek, jelenleg sem Bécsben, sem Ausztriában nincs általános üzemanyaghiány, ahogyan azt a bejegyzések állítják.
A Magyar Nemzet cikkének elolvasásakor gyorsan világossá válik, hogy már magának a cikknek a címe, valamint az arra épülő bejegyzések is erősen félrevezetők. A Magyar Nemzet már a bevezető szövegben megjegyzi, hogy: „Az osztrák főváros egyik kerületében található töltőállomáson kedden este már nem volt kapható gázolaj. Bécs városában az eset nem egyedi. A kisebb üzemeltetők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, míg a nagyvállalatok ellátása továbbra is biztosított.”
A Magyar Nemzet az osztrák Heute hírportálra hivatkozik, amely egy 2026. április 7‑én megjelent cikkben, egy olvasó által beküldött fénykép alapján arról számolt be, hogy Bécs egyik külvárosi részén található töltőállomáson azon a délutánon elfogyott a gázolaj.
Ugyanezen a napon az Osztrák Gazdasági Kamara (WKO) is reagált a kérdésre: egy sajtóbeszámoló szerint jelezte, hogy Bécsben egyes kisebb töltőállomásoknál ideiglenes gázolajhiány lépett fel.
A WKO hozzátette, hogy a hiánynak több oka is volt: „például sok kisebb benzinkútnál húsvét környékén magas volt a kereslet, és egyes esetekben kifogytak az üzemanyagból. Ugyanakkor az ünnepek alatt kevesebb üzemanyag‑szállítás érkezett, mivel a tartálykocsik ritkábban közlekedtek az utakon”.
Hangsúlyozták azonban, hogy „nem általános hiányról” van szó. Mindenesetre az április elejéről származó sajtóbeszámolók szerint az osztrák nagyobb benzinkút‑üzemeltetők jelenleg „nem látnak komoly problémákat”.
Az Osztrák Szövetségi Gazdasági, Energia‑ és Turisztikai Minisztérium ezt egy 2026. április 10‑én az AFP‑nek küldött e‑mailben is megerősítette: „Igen, igaz, hogy egyes osztrák töltőállomásokon átmeneti gázolajhiány lépett fel. Ezek azonban különböző logisztikai és elosztási problémákra vezethetők vissza, nem pedig Bécsben vagy egész Ausztriában tapasztalható általános gázolaj‑ vagy egyéb üzemanyaghiányra.”
Az AFP ismételt kulcsszavas keresések során sem talált hiteles médiabeszámolókat Bécsben fennálló általános üzemanyaghiányról.
Az Osztrák Gazdasági Kamara (WKO) megjegyezte, hogy az iráni helyzet miatt bekövetkező üzemanyaghiány sokkal inkább a légi közlekedést érintheti. Ez azonban világszintű probléma, amire a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) is felhívta a figyelmet 2026. április 8‑án. Az IATA szerint még akkor is hónapokra lesz szükség, mire a kerozinellátás és az árak normalizálódnak, ha a Hormuzi‑szoros újra megnyílik.
A csökkentett kőolajkínálat az egyes olajtermékeket eltérő mértékben érinti. Ausztriai szakértők április elején arra figyelmeztettek, hogy mind a dízel, mind a kerozin (elsősorban a repülőgépekben használt üzemanyag) esetében hamarosan hiány alakulhat ki, és „az első valódi hiány jelei április végén vagy május elején jelenhetnek meg”. Az az állítás azonban, miszerint április elején kifogytak volna az üzemanyagok Bécsben, félrevezető.
Ahogy közeleg a 2026. április 12-i országgyűlési választás, egyre több hamis és megtévesztő állítás jelenik meg a jelöltekről, különösen Orbán Viktor miniszterelnök legfőbb kihívójáról, Magyar Péterről. Ebben az összefüggésben egy weboldal azt állította, hogy az egykori igazságügyi miniszter, Varga Judit önéletrajzi könyvet adott ki, amelyben különböző állításokat fogalmazott meg volt férjéről, Magyar Péterről. Varga azonban semmilyen önéletrajzi könyvet nem jelentetett meg – ezt maga a volt igazságügyi miniszter is megerősítette az AFP-nek. Emellett az interneten sincs semmilyen nyoma egy ilyen könyvnek. Az állításokat közlő weboldal megjelenésében egy hírportált utánoz, ugyanakkor úgy tűnik, hogy a cikkei nagy részét rövid idő alatt töltötték fel, amelyek valódi hírportálokról átvett cikkek összefoglalóinak tűnnek.
„Magyar Péternek, a Tisza Párt vezetőjének volt felesége, Varga Judit március végén adta ki emlékiratait, amelyek azonnal felrobbantották a közéletet. A »16 évig a szörnyeteggel – Magyar Péter volt feleségének vallomása« című könyvben kegyetlen őszinteséggel írja le közel 17 évnyi házasságát azzal az emberrel, aki ma az ellenzék reménységeként és az ország jövőbeni vezetőjeként pozicionálja magát” – olvasható a „Magyar Hírek 24” nevű oldalon megjelent cikk bevezetőjében. A szöveg megjelenési dátumaként 2026. április 6-a van megadva.
A cikk képeket tartalmaz Magyar Péterről, Varga Juditról és az állítólagos könyvről, valamint olyan képeket, amelyek állítólag bizonyítékként szolgálnak a cikkben megfogalmazott állításokra.
A szöveg több állítást fogalmaz meg az ellenzéki Tisza párt vezetőjéről, Magyar Péterről, az egykori igazságügyi miniszter, Varga Judit állítólagos önéletrajzára hivatkozva. A cikk olyan állításokat is tartalmaz, amelyek Magyar és Varga kiskorú gyermekeit is érintik, valamint felkavaró képeket is tartalmaz, ezeket ebben a tényellenőrzésben nem ismételjük el, és a fenti képernyőképről is eltávolítottuk.
Az állítólagos önéletrajzra vonatkozó állításokat és a cikkben szereplő egyéb megalapozatlan állításokat különböző közösségimédia-posztokban is elismételték, több nyelven is. A magyar nyelvű szöveg képernyőképei a Facebookon is terjednek, például ebben a bejegyzésben, amelyet 2026. április 10-e óta több mint kétezer alkalommal osztottak meg.
Egy magyar nyelvű videó is terjed a Facebookon, amelyben robotikus hangon olvassák fel a szöveg összefoglalóját. Ezt a videót 2026. április 8. óta több mint 3600 alkalommal osztották meg. A videóban egy olyan kép is szerepel melyen az állítólagos önéletrajzi könyvet látni a legnagyobb magyar könyvkereskedő vállalat, a Libri online áruházában.
Bár sok hozzászólás szkeptikus volt, és egyesek megjegyezték, hogy nem hisznek ezeknek az állításoknak annak ellenére sem, hogy nem kedvelik Magyar Pétert, mások láthatóan elhitték a cikk és a videó tartalmát. „Egy beteg ember” – kommentelte valaki. „Én ezt el is hiszem, ha a fejére nézek” – írta egy másik hozzászóló.
Ugyanez a videó lengyel és angol nyelven is terjed az X-en. A szöveg német fordítása szintén terjed az interneten és a Facebookon.
A főbb közvélemény‑kutatások szerint a 2026. április 12‑i országgyűlési választás (itt archiválva) Orbán Viktor kormányzó pártszövetsége, a Fidesz–KDNP és az ellenzéki Tisza Párt között dől el, amelyet Magyar Péter vezet. A választások előtti legutóbbi felmérések alapján a független közvélemény‑kutatók Tisza‑győzelmet várnak, míg a kormányhoz köthető intézetek egy lehetséges Fidesz‑többséget vetítenek előre.
Varga 2023. március 7‑én jelentette be válását Magyar Pétertől több mint 16 év házasság után. Azután, hogy lemondott igazságügyi miniszteri tisztségéről, valamint azután, hogy a volt férje a politikai színtérre lépett, 2024-ben Varga egy hosszú interjúban verbális bántalmazással és agresszív viselkedéssel vádolta meg Magyar Pétert a házasságuk alatt. Néhány, volt férjét bíráló rövid megjegyzést leszámítva Varga az elmúlt két évben többnyire távol maradt a magyar közélettől.
Az AFP nem talált semmilyen nyomát annak, hogy Varga valaha is megjelentetett volna egy könyvet a megjelölt címmel vagy bármilyen önéletrajzot. Az egykori igazságügyi miniszter ezt 2026. április 9‑én e‑mailben meg is erősítette az AFP‑nek. „Megerősítem, hogy nem írtam semmilyen életrajzi könyvet, aki ezt állítja visszaél a nevemmel” – mondta Varga az AFP‑nek.
A szöveg azt állítja, hogy az állítólagos könyv „felrobbantotta a közéletet”, azonban ezt az állítást semmilyen hiteles forrás nem támasztja alá. Az AFP több online kulcsszavas kereséssel sem találta semmilyen nyomát a könyvnek vagy az arról folytatott nyilvános diskurzusnak. Összehasonlításképpen a korábban említett, 2024‑es interjú, amelyben Varga a volt férjével való kapcsolatáról beszélt, több mint 1,4 millió megtekintést ért el a YouTube-on, és a jelentősebb magyar hírportálok többsége is beszámolt róla (lásd itt, itt, itt és itt).
Az AFP nem találta semmilyen nyomát annak, hogy Varga valaha is olyan állításokat tett volna, amiket a virálisan terjedő szöveg neki tulajdonított, sem az említett interjúban, sem bármely más nyilvános megszólalásában.
Az állítás videóváltozata tartalmaz egy képet, amely állítólag azt mutatja, hogy az említett önéletrajz szerepel a Libri online áruházában az „önéletrajzok” kategóriájában. A kép szerint a könyv 309 oldalas, és a „Központi Kiadó” adta ki. Az AFP azonban nem találta nyomát ilyen könyvnek a Libri-webáruházban, ahogyan az egykori igazságügyi miniszter, Varga Judit más könyvének sem.
A Központi Kiadó egy kiadóvállalat, amelyet a kormányközeli Alapjogokért Központ alapított. Az AFP egyetlen olyan könyvet talált a Libri kínálatában (és általában az interneten), amit a Központi Kiadó adott ki, ez Matteo Salvini olasz politikus egyik könyvének magyar kiadása.
A szöveget közzétevő weboldal nem egy ismert magyar hírportál, és több jel is arra utal, hogy kifejezetten a kérdéses hamis állítások terjesztésére hozták létre. Az oldalon nincs impresszum, a „Kapcsolat” aloldalon pedig csupán helykitöltő szöveg található. Amint arra a Lead Stories tényellenőrző csapata is rámutatott, ez a szöveg az amerikai Law & Order (Esküdt ellenségek) tévésorozat intrójából származik.
A weboldal domain‑nyilvántartási adatai szerint a domaint 2026. április 6‑án jegyezték be, azon a napon, amikor a hamis állítást tartalmazó szöveget közzétették.
A weboldalon található cikkek több gyanús elemet is tartalmaznak. Az egyik újabb, 2026. április 9‑én megjelent írás Nagy Ervin tiszás képviselőjelöltre összpontosít, és egy olyan bevezetéssel indul, amelynek stílusa a mesterséges intelligencia által generált összefoglalókra emlékeztet. A cikk többször is idézi a politikust függő beszédben, anélkül hogy megjelölné, mikor, hol vagy kinek tette ezeket a kijelentéseit.
Ugyanakkor a cikkben szereplő egyetlen közvetlen idézet egyértelművé teszi, hogy az írás valójában egy valódi, Nagy Ervinnel készült interjú összefoglalója, amely a 24.hu-n, Magyarország egyik vezető hírportálján jelent meg. A gyanús weboldal azonban sehol nem tünteti fel forrásként a 24.hu-t, sőt még egy eredetileg a portál által készített fényképet is forrásmegjelölés nélkül használ fel.
Az AFP további olyan cikkeket is talált, amelyek a 24.hu írásainak forrásmegjelölés nélküli összefoglalói, és amelyekben ugyanígy a hírportál eredetileg használt fotóit vették át, például ebben és ebben az esetben.
Sok cikk címében furcsamód szerepel a „cím:” szó, ami arra utal, hogy azokat figyelmetlenül egyszerűen bemásolták valahonnan, vagy hogy a készítőjük valójában nem értette a magyar nyelvet, de az sem kizárt, hogy a cikkeket már eleve valamilyen automatizált rendszer hozta létre.
Az InVid‑WeVerify tényellenőrző böngészőbővítmény szintetikus képfelismerő eszköze szerint az állítólagos önéletrajzról szóló cikkben szereplő képek közül legalább egy mesterséges intelligencia segítségével készült.
Az is figyelemre méltó, hogy a weboldalon található cikkek némelyike 2026. március 31-i dátummal szerepel, annak ellenére, hogy magát az oldalt csak később hozták létre.
Egy, a szélsőséges mozgalmakat, dezinformációt és online fenyegetéseket elemző független kutatóintézet, az Institute for Strategic Dialogue (ISD) 2026. április 8‑i jelentése szerint a magyar választások előtt olyan, az Oroszország céljaival megegyező dezinformációs műveletek folytak, amelyeknek a részeként egyesek „nagy kiterjedésű, tartós kampányokat folytattak, amelyek Magyarországon az ellenzéket, különösen a Tisza Pártot és annak vezetését célozták”.
A jelentés szerint a dezinformációs taktikák közé tartozik „az ismert hírportálok tudósításainak meghamisítása, hamis médiaplatformok létrehozása, amelyek aztán valótlan tartalmakat terjesztenek, valamint a Kremlhez igazodó influenszerek és boti hálózatok, amelyek ezeket a narratívákat terjesztik”. Az ISD jelentése megjegyzi, hogy a Storm‑1516 nevű, európai nyelveken hamis hírportálokat létrehozó orosz dezinformációs kampány az elmúlt hónapokban különösen aktív volt Magyarországon. Az ISD az ebben a tényellenőrzésben tárgyalt hamis hírportál által terjesztett narratívát is a Storm‑1516 tevékenységéhez köti.
Nem ez az első alkalom, hogy az AFP olyan weboldalakat azonosított, amelyeket kizárólag egy dezinformációs narratíva terjesztésére hoztak létre, majd rövid idő alatt cikkekkel töltöttek fel annak érdekében, hogy egy valódi hírportál látszatát keltsék. Ezekben az esetekben – egy francia és egy angol nyelvű oldallal kapcsolatban is – szakértők megerősítették, hogy a hamis weboldalak a Storm‑1516 hálózat részét képezték.
A dezinformációt monitorozó Gnida Project már 2026 februárjában arról számolt be, hogy a Storm‑1516 aktív Magyarországon.
Március 27-én egy „Handala” nevű, Iránhoz köthetőnek tartott hekkercsoport azt állította, hogy feltörte az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója, Kash Patel személyes e‑mail‑fiókját, és az onnan származó fotókat és dokumentumokat tett közzé online. Ezt követően egy olyan videó kezdett terjedni a közösségi médiában, amelyen egy férfi egy ismert bollywoodi dalra táncol, azt állítva, hogy a felvétel Kash Patel emailfiókjából származik. Ez azonban nem igaz: a videó megjelenése több évvel megelőzi az FBI igazgatójának e‑mail‑fiókja elleni állítólagos támadást.
„Íme az FBI igazgatója. Iráni hackerek közzéteszik Kash Patel Google Drive-on tárolt videóit. A hét elején kiderült, hogy Gmail-fiókját az iráni Handala Hack Team feltörte. Az USA Igazságügyi Minisztériuma megerősítette a hackelést, és kijelentette, hogy a közzétett anyagok valódiak” – olvasható egy 2026. március 31‑én közzétett Facebook‑bejegyzésben. A poszt egy közel egyperces videót tartalmaz, amelyen egy férfi egy ismert bollywoodi dalra táncol.
Ugyanezt a videót francia és angol nyelvű bejegyzésekben is megtaláltuk, amelyek azt állítják, hogy a felvétel Patel Gmail‑fiókjából származik. Emellett a videó török, arab és spanyol nyelvű posztokban is felbukkant.
Március 27-én a Handala nevű csoport dokumentumokat tett közzé a weboldalán és a Telegram‑csatornáján (amelyek azóta elérhetetlenné váltak), azt állítva, hogy hozzáférést szereztek az Egyesült Államok szövetségi rendőrségének vezetőjéhez tartozó egyik személyes e‑mail‑fiókhoz. Az AFP megkeresésére a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) megerősítette a feltörést, ugyanakkor közölte, hogy a megszerzett információk még Patel 2025-ös kinevezése előttről származnak, és nem hivatalos jellegűek voltak.
A hackerek Patelhez tartozó fényképeket és e‑maileket tettek közzé, köztük a 2011 és 2022 közötti utazásairól szóló nyilvántartásokat is – számolt be a CNN, más médiumokhoz hasonlóan az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva, akik megerősítették a dokumentumok látszólagos hitelességét (archivált link itt).
Az iratok egy részében Patel láthatóan nyaralás közben szerepel, különböző helyszíneken pózolva. A virálissá vált videónak azonban nincs nyoma, ahogy semmilyen más felvételnek sem, amelyen Patel vagy bármely más férfi táncolna.
Egy fordított képkeresés segítségével sikerült kideríteni, hogy a videó korábbi változatai már más kontextusban is terjedtek az interneten: már 2020 júliusában megosztották a Facebookon és a YouTube‑on, majd az azt követő években egészen 2026‑ig rendszeresen újraposztolták.
Bár az AFP nem tudta azonosítani a videó legelső feltöltését, az évek során hozzá kapcsolt feliratok rávilágítanak a kontextusára: rendszeresen utalnak Mandakini indiai színésznőre és az 1985-ben bemutatott Ram Teri Ganga Maili című filmre. A videón szereplő férfi láthatóan a Mandakini karakteréhez kötődő egyik táncjelenet koreográfiáját utánozza a „Sun Sahiba Sun” című dalra (archívum itt).
A szóban forgó videó tehát több évvel megelőzi Patel e‑mail‑fiókjának feltörését. Amikor ezt a felvételt először megosztották az interneten, Patel neve egyáltalán nem merült fel.
A Handala csoport azt állította, hogy Kash Patel e‑mail‑fiókjának feltörésével „megtorlást” hajtott végre amiatt, hogy az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma 2026 márciusában lefoglalta a csoport négy domainnevét (archivált link itt).
A minisztérium honlapján közzétett közlemény szerint ezek lehetővé tették „az Iráni Iszlám Köztársaság Hírszerzési és Biztonsági Minisztériuma által végrehajtott számítógépes hackelési tevékenységeket, pszichológiai műveletek és transznacionális elnyomás részeként”. A Handala – amely az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború kezdete óta az egyik legaktívabb hackercsoport – számos kiberbiztonsági szakértő szerint kapcsolatban áll az Iráni Iszlám Köztársasággal.
A csoport közleményében a műveletet a „Dena mártírjainak” ajánlotta: annak a több mint 80 tengerésznek az emlékére, akik életüket vesztették, amikor az iráni Dena fregattot március elején egy amerikai tengeralattjáró torpedózta meg Sri Lanka közelében, nemzetközi vizeken, miközben a szomszédos Indiában tartott hadgyakorlatról tért vissza.
Ezzel egy időben az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy akár 10 millió dolláros jutalmat ajánl fel minden olyan információért, amely az Egyesült Államok létfontosságú infrastruktúrája ellen idegen hatalom megbízásából végrehajtott kibertámadásokban részt vevő személyek azonosításához vezet.
A hackertámadások, a virálisan terjedő pletykák, valamint a különböző felekhez köthető szereplők befolyásolási kísérletei mind egy online dezinformációs háború részét képezik: mindkét oldal támogatói igyekeznek kihasználni a konfliktust övező, a közösségi médiában folyamatosan megjelenő képek és tartalmak áradatát.
Hatalmas tömegek vettek részt a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor és a fő kihívója, Magyar Péter által szervezett rivális felvonulásokon Budapesten 2026. március 15-én, alig négy héttel a szorosnak ígérkező választások előtt. Több százezer felhasználó nézett már meg egy a közösségi médiában terjedő videót, amelyen a szinte teljesen üres Deák Ferenc teret látni. A felvételhez azt a megjegyzést fűzték, hogy a videó bizonyítja: a Tisza párt rendezvénye elmaradt a várakozásoktól. Az AFP saját fotói és helyszíni beszámolója azonban alátámasztják a tényt, hogy a tér csupán gyülekezőhely volt, és a tömeg később a Hősök terére vonult. Ezt igazolja a rendezvény hivatalos útvonala, valamint a szervezők által megosztott fotók, videók és légi felvételek is.
„Ciki: a Tisza nagyobb tömegre számított, de a kihelyezett hangszóróknál már senki sincsen — a tömeg vége még nem ért el idáig!” — olvasható egy, a kormánypárti tartalomgyártó, Deák Dániel által 2026. március 15-én 16:58‑kor feltöltött Facebook‑videóban. A felvétel a Deák Ferenc teret mutatja, ahol alig láthatóak emberek, járművek haladnak el, és a háttérben kültéri rendezvényekhez használt nagyméretű hangszórók láthatóak.
Deák a múltban több alkalommal is osztott már meg hamis vagy félrevezető állításokat a közösségi médiában, például itt, itt és itt.
A videó több mint 400 000 megtekintést és 220 megosztást ért el. A szegedma és a Magyar Nemzet is átvette Deák bejegyzését, ugyanazon a napon megjelent cikkeikben.
2026. március 15-én mind a kormányzó Fidesz–KDNP, mind pedig fő kihívója, a Tisza párt politikai nagygyűlést tartottak, hogy mozgósítsák saját szavazóikat és erőt demonstráljanak a 2026. április 12‑ére kitűzött országgyűlési választások előtt. Az AFP helyszínen lévő újságírói szerint mindkét rendezvényen több tízezren vettek részt.
Politikai elemzők (mint Török Gábor és Dull Szabolcs) az esemény után úgy értékelték, hogy mindkét párt elégedett lehet a résztvevők számával. Az állami irányítás alatt álló Nemzeti Turisztikai Ügynökség becslést tett közzé a tömegekről, amely állításuk szerint mobilcella-információkon alapul. Ezt a jelentést független források nem erősítették meg. A közlés szerint 180 000 ember vett részt Orbán Viktor miniszterelnök beszédén, míg 150 000 fő volt jelen az ellenzéki vezető, Magyar Péter rendezvényén.
Mindkét politikai vezető (lásd itt és itt) azt állította, hogy az ő rendezvényük vonzott több résztvevőt. Bár a tömegek pontos becslése rendkívül nehéz, a nyilvánosan elérhető fotók és videók — köztük légi felvételek — alapján egyértelmű, hogy mindkét eseményen hatalmas tömeg vett részt.
Számos felhasználó Deák Dániel videója alatt úgy tűnik, elhitte, hogy a felvétel azt bizonyítja: az ellenzéki rendezvény kudarc volt. „Eltűntek? Elapadt a Tisza? Nem lenne kár érte.” — írta valaki. „Elapadt a Tisza. Hajrá Fidesz! Hajrá magyarok!” — fogalmazott egy másik kommentelő.
Más felhasználók viszont hazugsággal vádolták Deákot, és felhívták a figyelmet arra, hogy a videó az ellenzék gyülekezőhelyét mutatta abban az időben, amikor a tömeg már továbbvonult.
Az AFP elemzése arra a következtetésre jutott, hogy Deák Dániel videója félrevezető. A tömeg a Deák Ferenc téren gyülekezett, majd onnan a Hősök terére vonult, hogy részt vegyen az ott meghirdetett programokon. A Tisza által közzétett fotók, videók és a rendezvény hivatalos útvonala mind ezt támasztják alá.
A Deák Dániel által megosztott videót a Deák Ferenc téren, az „Anker” épület előtt rögzítették.
A Tisza párt hivatalos honlapja szerint a 2026. március 15‑i rendezvényük 13 órakor kezdődött a Deák Ferenc téren. A „Nemzeti Menetelésnek” nevezett esemény ezt követően úgy folytatódott, hogy a tömeg — Magyar Péter, a Tisza listavezetője és más Tisza‑politikusok vezetésével — a Hősök terére vonult, ahol koncertekkel és beszédekkel zárult a program.
14 órakor Magyar Péter hivatalos Facebook‑oldala egy 4 órás élő közvetítést indított (archiválva itt), amely a teljes menetet bemutatja. Ebből egyértelműen látszik, hogy a tervezett 14 óra után nem sokkal a menet valóban elindult a Hősök tere felé.
A Tisza útvonaltervében szerepel a tervezett menet térképe is:
A Magyar Péter hivatalos Facebook‑oldalán egy olyan gyorsított felvételű (timelapse) videó is megjelent (archiválva itt), amely egyszerre mutatja a gyülekezőhelyet és a menet végpontját. A felvétel alapján körülbelül két órába telt, amíg a Deák Ferenc tér teljesen kiürült.
Ez összhangban van több médium élő közvetítésével (lásd itt és itt), amelyek arról számoltak be, hogy az első programok körülbelül 16:15‑kor kezdődtek a Hősök terén.
Az AFP fotóján egyértelműen látszik, hogy hatalmas tömeg vonult az Andrássy úton:
Egy másik AFP‑fotó pedig a tömeget mutatja a végső helyszínen:
Egy Magyar Péter Facebook‑oldalán megosztott légi felvétel szintén mutatja a tömeget, amint az Andrássy úton vonul. A videón jól látható, ahogy a menet vége elhagyja a Deák Ferenc teret.
A rendőrség sajtóközleménye szerint, amely a március 15‑i nemzeti ünnephez kapcsolódó forgalomkorlátozásokat ismertette, a Tisza menetútvonala a Deák Ferenc tér és a Hősök tere között „szakaszos és időszakos” forgalomtilalom alá esett 13:00 és 16:30 között.
Az Andrássy út Oktogon és a Hősök tere közötti szakaszán — valamint magán a Hősök terén — teljes forgalomtilalom volt érvényben ugyanazon a napon 22 óráig.
Figyelembe véve mindezt, valamint a Tisza rendezvényének hivatalos útvonalát, egyértelmű, hogy a rendőrség és a Tisza is arra számított, hogy a tömeg legkésőbb 17 órára elhagyja a Deák Ferenc teret — ez az az időpont, amikor Deák Dániel feltöltötte videóját. Nem világos, hogy Deák pontosan mikor rögzítette a felvételt, de mivel a háttérben autók láthatók, a forgalomkorlátozásokat ekkorra már feloldották.
Egy, a gyülekezési szakaszban is jelen lévő AFP‑újságíró megerősítette, hogy a hangszórókból zene szólt a gyülekezők szórakoztatására. Így az a puszta tény, hogy hangszórók voltak kihelyezve a Deák Ferenc téren, önmagában nem bizonyítja, hogy a szervezők több résztvevőre számítottak volna.
Ez nem az első eset, hogy hamis vagy félrevezető fotókat és videókat használnak fel arra, hogy kisebbnek állítsanak be tiszás rendezvényeket, az AFP több cikkben is cáfolt hasonló állításokat, például itt és itt.
A Kárpátalján található Vereckei-hágói emlékművet – amely a honfoglalásnak állít emléket – a 2008-as felállítása óta többször is megrongálták. A Magyarország és Ukrajna közötti ismét felszínre tört diplomáciai feszültségek közepette olyan képek terjedtek el az interneten, amelyek állítólag azt mutatják, hogy az emlékművet magyarellenes graffitikkel, ukrán jelmondatokkal és náci szimbólumokkal firkálták össze. Az AFP azonban több olyan vizuális ellentmondást is talált a képeken, amelyek arra utalnak, hogy számítógéppel manipulált képekről van szó. A szobor alkotója szintén azt mondta az AFP-nek, hogy szerinte ezek a képek hamisak. Az ukrán kormány dezinformáció ellen küzdő ügynöksége szintén azt írta az X-en, hogy a bejegyzések hamisak. A 2026. február 27-i állapot szerint nincs olyan sajtóhír, amely arról tudósított volna, hogy az emlékművet megrongálták az idei évben.
Két olyan kép kezdett el terjedni az interneten, amik a Vereckei-hágói honfoglalás emlékművét ábrázolják azzal az állítással, hogy azt „ukrán neonácik megrongálták”. Ezt, a február 23-án az „Orosz Hírek” Facebook-oldal által közzétett bejegyzést például már 114 alkalommal osztották meg. Egyes Facebook-posztok a két kép közül az egyiket, mások mindkettőt tartalmazzák. A magyar kormányközeli Mandiner hírportál is közzétette a képeket, de később magyarázat nélkül törölte a cikkét.
A képeken az látható, hogy az emlékművet többek között ilyen feliratokkal fújták össze: „Magyarország az ellenségünk”, „késhegyre a magyarokat”, valamint Orbán Viktor miniszterelnökre nézve pejoratív üzenetekkel is angolul, magyarul és ukránul. Egy horogkereszt és egy ukrán címer is megjelenik a képeken.
A bejegyzések alatt számos olyan magyar hozzászólást olvasni, amelyek az ukránokat náciknak nevezik, és megtorlást követelnek az állítólagos sértésért.
Ugyanezek a képek hasonló, hamis állításokkal már angolul és szlovákul is terjedni kezdtek.
A Vereckei-hágói emlékmű a honfoglalásnak állít emléket, 2008-ban avatták fel egy helyi szobrász, Matl Péter tervei alapján. Egyes ukránok számára az emlékmű a magyar revizionizmust jelképezi, és felállítása óta többször megrongálták.
2009-ben ukrán ultranacionalisták horogkeresztet festettek az emlékműre. 2012-ben sárgára és kékre – Ukrajna nemzeti színeire – festették, és egy másik alkalommal is megrongálták. 2014-ben felgyújtották az emlékművet. 2017-ben a hatóságok közölték, hogy az ukrán biztonsági erők elfogtak egy csoportot, amely robbanóanyaggal akarta megsemmisíteni az emlékművet. Ugyanebben az évben az emlékmű egy részét – egy középen kereszttel ellátott kőtömböt – pótolni kellett, miután megsemmisítették.
Az áprilisi országgyűlési választások közeledtével továbbra is feszült a magyar–ukrán viszony.
Egy januári orosz rakétatámadás után Kijev felfüggesztette az olajszállítást a Barátság (Druzsba) kőolajvezeték-hálózaton keresztül, amely a Magyarországra exportált orosz olaj fő útvonala.
A magyar miniszterelnök azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy szándékosan késleltetik a vezeték újranyitását, azt állítva, hogy Ukrajna be akar avatkozni a magyar választásokba és rontani akarja a kormánypárt újraválasztási esélyeit, emellett Orbán „Magyarország ellenségének” nevezte a szomszédos országot. Ukrajna rendszeresen válik a magyar kormányközeli szereplők hamis és megtévesztő állításainak a célpontjává.
De a megrongált emlékművet ábrázoló képek nem valódiak. Az AFP több olyan vizuális ellentmondást azonosított, amelyek a számítógéppel generált képekre jellemzők. Az emlékmű alkotója szintén azt mondta az AFP-nek, hogy szerinte a képeket digitális eszközökkel készítették. A 2026. február 27-i állás szerint nincs hivatalos jelentés arról, hogy az emlékművet megrongálták volna az idén.
A két fotó elemzésekor észrevettük, hogy azok ellentmondanak egymásnak: az egyiken egy fekete kőtömb látható középen kereszttel, míg a másikon a középső rész teljesen üres.
A középen lévő keresztet 2017-ben kicserélték, de az új kereszt (lásd itt és itt) eltér a korábbitól– magasabb talapzaton áll, és szimmetrikus szárai vannak (úgynevezett görög kereszt).
Az interneten terjedő képen azonban a kőtömb a két változat sajátos keverékének tűnik, ahogyan azt az alábbi képen is látni:
A második képen az emlékmű elején széles, hóval borított alapkövek láthatóak.
A valóságban azonban ezek az alapkövek jóval keskenyebbek:
Az AFP megkeresésére az emlékmű alkotója, Matl Péter 2026. február 25-én e-mailben azt írta: „Szerintem ezek virtuális fotók, nem valódiak”.
Az ukrán Dezinformáció-ellenes Központ is közzétett egy bejegyzést a képekről, amiben „hamisnak” nevezték azokat. Az ukrán kormányzati szervezet azt is hozzátette, hogy a képek célja az „ukrán–magyar konfliktus szítása, Ukrajna lejáratása a nemzetközi színtéren, annak a benyomásnak a keltése, hogy az ukránok idegengyűlölők és nácik, az európai partnerek Ukrajnának nyújtott támogatásának gyengítése, valamint a társadalom megosztása az országon belül.”
Az AFP további, az ukrajnai háborúval kapcsolatos tényellenőrzéseit itt, a 2026-os országgyűlési választásokkal kapcsolatos írásait pedig itt találja.
Számos független közvélemény-kutatás szerint a Tisza Párt vezet a 2026. áprilisi magyar választások előtt, a kormánypárti agytrösztök szerint viszont a Fidesz áll az élen a népszerűségi versenyben. Ebben a kontextusban a kormánymédia félremagyarázta Márki-Zay Péter volt ellenzéki jelölt egy Facebook-bejegyzését azt állítva, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester szerint a Tisza pártnak "csak 20 százalék esélye" van a győzelemre. Márki-Zay azonban valójában azt írta, hogy csak 20 százalékos valószínűséget lát arra, hogy Orbán Viktor átadja a hatalmat, ha a Tisza győz. Az online terjedő állításokkal ellentétben Márki-Zay azt írta a posztjában, hogy szerinte a Fidesz a választások közeledtével "vergődik" nem pedig megerősödött.
"Márki-Zay Péter riadót fújt: Magyar Péter akkorát fog bukni áprilisban, mint ő 2022-ben" – olvasható a Mandiner kormánypárti hírportál január 6-i cikke. Deák Dániel közösségi média tartalomgyártó szintén elismételte a Mandiner-cikk címét egy Facebook-bejegyzésben, hozzátéve, hogy állítólag Márki-Zay "csak 20 százalék esélyt lát a Tisza győzelmére". Deák bejegyzését több mint 140-szer osztották meg.
De a bejegyzés és a cikk elferdítik azt, amit Márki-Zay valójában a Facebookján írt. A politikus a bejegyzésében arról beszélt, hogy bízik a Tisza Párt erejében, viszont kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök átadná-e a hatalmat. Márki-Zay posztjában a “20 százalék” nem a Tisza győzelmi esélyére vonatkozott, hanem annak a valószínűségére, hogy az ellenzék győzelme esetében demokratikus hatalomátadásra kerülne sor.
Elemzők szerint a Tisza Párt jelenti a legnagyobb fenyegetést Orbán hatalmára, azóta, hogy 2010-ben újra miniszterelnök lett.
2025 végén a főbb független közvélemény-kutató intézetek, köztük a 21 Kutatóközpont, a Závecz Research és a Medián, körülbelül 5–8 százalékpontos előnyt mértek a Tiszának a Fideszhez képest a lakosság körében végzett felméréseikben.
A kormányhoz közel álló intézetek, köztük a Magyar Társadalomkutató és a XXI. Század Intézet ugyanakkor 2025 decemberében a kormánypártot hozta ki az első helyre.
Egy szakértő elmondta az AFP-nek, hogy amikor olyan narratívákat terjesztenek, amelyek szerint még az ellenzék sem hisz a győzelemben, a kormánypárti hangok megpróbálják megnyugtatni a Fidesz szavazóit, valamint egyidejűleg elbátortalanítani az ellenzéki vagy még bizonytalan szavazókat.
Márki-Zay Péter – aki jelenleg Hódmezővásárhely polgármestere – volt az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje a 2022-es választáson, amit a Fidesz földcsuszamlásszerű győzelemmel nyert meg, és ezzel újabb négy évre biztosította kétharmados többségét a parlamentben.
Mind a Mandiner-cikk, mind Deák bejegyzése azt állítja, hogy Márki-Zay azt írta, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt vereségére számít az áprilisi választásokon, hasonlóan ahhoz, ahogyan ő is veszített.
De ha megnézzük Márki-Zay hivatalos Facebook-oldalát, gyorsan rátalálunk arra a január 5-i bejegyzésre, amely a félrevezető írásokhoz vezetett, és így teljes egészében elolvashatjuk a politikus szavait.
Márki-Zay polgármester először egy friss Medián-felmérésről ír. A közvélemény-kutató cég 2025. november 26-án jelentette, hogy mérésük szerint a Tisza előnye öt százalékra csökkent, míg a Fidesz támogatottsága szeptember óta kissé nőtt. Márki-Zay erre azt írta, hogy bár bízik a Medián számadataiban, ő nem vett észre ilyen változást, és véleménye szerint a Fidesz "’vergődése’ látszik, nem az erősödése".
A politikus az írásában ezt követően a választások lehetséges kimeneteleiről beszél. Márki-Zay szerint "tény", hogy a Fidesz "elcsalja" a választásokat. Márki-Zay véleménye az, hogy az ellenzéki hangok elnyomása, a kormánypárt média fölötti dominanciája, és a Fidesznek kedvező választási rendszer máris választási csalással ér fel. 40 százalékos esélyt ad arra, hogy mindez újabb választási győzelmet hoz a Fidesznek, és hozzáteszi, hogy bár nem valószínű, de nem zárható ki, hogy ahogyan 2022-ben, most is kétharmados többséget érnek el.
Márki-Zay 40 százalékot lát arra, hogy a Tisza megnyeri a választásokat, de Orbán nem hajlandó elismerni a vereséget és átadni a hatalmat. Márki-Zay lehetséges forgatókönyvként sorolja fel az ellenzék esetleges betiltását, a választások elhalasztását vagy az eredmények érvénytelenítését.
A politikus véleményét egy, a bejegyzéshez csatolt képen foglalta össze, amin ezt írta: "20 százalék, hogy nyer a Tisza, és Orbán átadja a hatalmat. 40 százalék, hogy nyer a Tisza, de Orbán nem adja át a hatalmat. 40 százalék, hogy a Fidesz már április előtt elcsalja a választásokat".
Márki-Zay bejegyzése egyértelművé teszi, hogy szerinte a Tisza áll az élen a közvélemény-kutatásokban és jó esélye van a választások megnyerésére, de szkeptikus a hatalom szabályos, demokratikus átadása tekintetében. Ez a kontextus sehol sem szerepel a félrevezető bejegyzésekben és cikkekben.
Hunyadi Bulcsú, a Political Capital szakmai igazgatója az AFP-nek elmondta, hogy az ellenzéki politikusok szavaival való szándékos visszaélésnek az a célja, hogy megerősítse a kormánypárt narratíváját, miszerint a Fidesz győzelme elkerülhetetlen.
"Sokat számít az, hogy az emberek kit tartanak esélyesnek" – mondta, hozzátéve, hogy a Fidesz az évek során a "rendszer manipulálásával", a médiafölényük felhasználásával, és egyéb taktikákkal azon munkálkodott, hogy a "legyőzhetetlenség" érzetét keltsék a közvéleményben.
Hunyadi szerint amikor a kormánypárti sajtótermékek és közösségi média tartalomgyártók olyan üzeneteket terjesztenek, amely szerint még az ellenzéki politikusok is a Fidesz győzelmében hisznek, a cél egyfelől a saját szavazók megnyugtatása, másfelől pedig az ellenzéki vagy még bizonytalan szavazók elbizonytalanítása. A szakember szerint az ilyen narratívák "különösen az utóbbiak között lehetnek hatékonyak".
"Az ilyen üzenetek adott esetben lavinaszerű hatást válthatnak ki azáltal, hogy egyszerre mobilizálják a saját szavazókat és bizonytalanítják el az ellenzékieket, önmegerősítő jóslatként működve" – mondta el a Political Capital elemzője.
A Publicus 2025 decemberi közvélemény-kutatása szerint annak ellenére, hogy a Tisza öt százalékos előnnyel vezet az általános népesség körében, a válaszadók csak 35 százaléka számít Tisza győzelmére, míg 42 százalékuk arra számít, hogy a Fidesz marad hatalmon.
Az AFP már cáfolt más, a magyar választásokkal kapcsolatos állításokat is: például azokat a 2025. augusztusi posztokat, amelyekben egy kontextusából kiragadott videóval próbálták bizonyítani, hogy Magyar Péter szerint a Fidesz kétharmados győzelmet fog elérni a választásokon.
A 2026 áprilisában esedékes magyarországi választásokra készülve a kormány 2025 decemberében törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, amely egy 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetését írja elő a nyugdíjasoknak. Ezzel párhuzamosan különböző kormánypárti médiumok, a közmédia, és közösségi média tartalomgyártók összehangolt dezinformációs kampányba kezdtek, hogy megpróbálják hiteltelenné tenni Magyar Péter és a Tisza párt gazdaságpolitikáját. A cikkek és posztok azt állították, hogy a Tisza egy állítólagos “közgazdásza” azt mondta, hogy Magyar „5 perc alatt elveszi a 14. havi nyugdíjat”. Az idézett közgazdász azonban nincs közvetlen kapcsolatban Magyar pártjával, és egy podcastban elmondott megjegyzéseit ragadták ki a kontextusukból. A gazdasági szakember az inflációról beszélt, amely szerinte “elvenné” a nyugdíjakat, és nem az ellenzékről.
„Lengyel László szerint Magyar Péterék öt percen belül elvennék a 14. havi nyugdíjat” – olvasható a közmédia hivatalos YouTube-csatornáján megosztott videó címe. A videóban egy rövid klip látható a közgazdásztól, amelyben azt mondja: „Én azt gondolom, hogy folyamatosan Magyar Péternek azt kéne hangoztatni, hogy ez az ország ez csak úgy tud kikászálódni a helyzetéből, amely nem véghelyzet, de nagy baj van, ha ezt az őrült ígéretkampányt, tehát például a 14. havi nyugdíj, egy tiszta őrület. Na most ezt ne csináld. És a nyugdíjasoknak be kéne látni, hogy ezzel egyébként csak az inflációt hozza, tehát ezt öt percen belül el fogják venni.”
2025. december 11-én a magyar parlament elfogadta a nyugdíjasok 14. havi nyugdíjának bevezetéséről szóló törvényt. A kiegészítő nyugdíj fokozatosan kerül bevezetésre, 2026 januárjában egy heti nyugdíjjal kezdődik, és minden rákövetkező évben egy további héttel növekszik.
Az M1 riportja a kormánypárti Ellenpont weboldalt nevezi meg a videó forrásaként, amelyben állítólag Lengyel László azt mondta, hogy Magyar Péter elvenné a nyugdíjakat. Az Ellenpont weboldalán valóban található egy cikk a következő címmel: „Megszólalt Lengyel László, a Tisza párt programírója arról, mit tesznek Magyar Péterék a 14. havi nyugdíjjal: ‘öt percen belül el fogják venni’ - videó”, a cikkhez egy YouTube-videó is tartozik, amelyben a közmédia által is használt klip látható.
Számos más kormánypárti média, például a TV2 és az Origo, és közösségi média tartalomgyártók, például Bohár Dániel is megosztották a videót a félrevezető állítással. De magas rangú kormánypolitikusok, például Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs, és a közmédia híroldala is megosztották a klipet, azt állítva, hogy Lengyel azt mondta, Magyar Péter és pártja „öt perc alatt elvennék a 14. havi nyugdíjat”.
A klip azonban félrevezető módon van megvágva. A teljes videót megnézve egyértelmű, hogy Lengyel László az inflációról beszélt, és nem egy pártról vagy személyről, amely szerinte elvenné a nyugdíjasok extra pénzét. Továbbá nincs hiteles bizonyíték, amely Lengyel Lászlót a Tiszához kötné. A Tisza párt vezetője, Magyar Péter egy interjúban azt mondta, hogy megtartaná az extra nyugdíjakat, miközben reformokat vezetne be azoknak a nyugdíjának emelésére, akik egy bizonyos határ alatt vannak.
A közösségi médiában terjedő videóklip bal felső sarkában látható a Klikk TV logója, amely a Hírklikk médiaoldal YouTube-csatornájának a neve. A csatornán keresve megtaláltuk az eredeti videót, amelyből a klip származik, és amelyet 2025. november 15-én tettek közzé. A videóban a moderátor különböző, a 2026 áprilisában esedékes választásokkal kapcsolatos témákról kérdezte Lengyel László közgazdászt.
Életrajza szerint Lengyel László közgazdász és politológus, valamint a cég honlapja szerint a Pénzügykutató Zrt. pénzügyi tanácsadó cég vezérigazgatója.
A félrevezető bejegyzésekben és cikkekben használt klip az eredeti videóban 23:54 környékén található, ahol Lengyel azt mondja: „Én azt gondolom, hogy folyamatosan Magyar Péternek azt kéne hangoztatni, hogy ez az ország ez csak úgy tud kikászálódni a helyzetéből, amely nem véghelyzet, de nagy baj van, ha ezt az őrült ígéret kampányt, tehát például a 14. havi nyugdíj, egy tiszta őrület. Na most ezt ne csináld. És a nyugdíjasoknak be kéne látni, hogy ezzel egyébként csak az inflációt hozza, tehát ezt öt percen belül el fogják venni. Egyébként meg kell mondanom, tudják. Tehát soha ennyire nem tudatosult a társadalomban, hogy mindaz, amit adnak, az pillanatok alatt elinflálódik, pillanatok alatt el fog szállni. Hát ebből a szempontból egyébként a legjellemzőbb ez a 3%-os hitel, aminek a hatására a lakásárak, mint a rakéta repültek föl. Tehát még csak ki sem kijöttél a bankból a felvett hiteleddel, és már nem tudod megvenni a lakást.”
A vastag betűvel szedett rész egyértelművé teszi, hogy Lengyel az inflációról beszélt, és nem egy személyről vagy politikai pártról, amikor azt mondta, hogy a 14. havi nyugdíjat „el fogják venni”. De ez a rész nem jelenik meg a félrevezető cikkekben és bejegyzésekben, amelyek azt állították, hogy Lengyel Magyar Péterre és a Tiszára gondolt. A közgazdász valóban megemlítette Magyart a videóban, de róla azt mondta, hogy szerinte az ellenzéki politikusnak tartózkodnia kellene a potenciálisan drága választási ígéretektől.
2025. december 15-én Lengyel emailben megerősítette az AFP-nek, hogy „Soha sehol nem mondtam, hogy Magyar Péter elveszi a 14. havi nyugdíjat. Helyesen értelmezi szavaimat, hogy az Orbán-rendszer által kiváltott infláció ‘veszi el’ a nyugdíjtöbbletet.”
A Tisza párt honlapján felsorolják a párt politikai szakértőit, aktív politikusaikat (az Európai Parlamentben és a budapesti közgyűlésben), valamint a 2026-os választásokra a jelöltjeiket. Lengyel László vagy a cége sehol sem szerepel a Tisza honlapján, és többszöri online keresés sem talált bizonyítékot arra, hogy bármilyen kapcsolata lenne a Tisza párttal. Egy másik videóban Lengyel maga is kijelentette, hogy nem a Tisza pártnak dolgozik.
Az AFP-nek is elmondta: „Sem formális, sem informális kapcsolatban nem állok a Tisza párttal és így természetesen nem vagyok a Tisza párt közgazdásza és nem írom a Tisza párt programját.”
A félrevezető cikkek és riportok Lengyelt az Index.hu, egy Orbánhoz közeli pénzügyi körökhöz tartozó hírportál által közzétett dokumentumok alapján nevezik a Tisza programírójának. Az Index egy cikksorozatban azt állította, hogy ezek a dokumentumok a Tisza kiszivárgott gazdaságpolitikai tervei, amit a párt azonnal visszautasított, és a dokumentumokat „Orbán és csapata hamisítványainak” nevezte.
A Tisza cáfolata, és a tény ellenére, hogy a dokumentum egyes részei a mesterséges intelligencia jegyeit viselik magukon, a kormánypárti média széles körű kampányt indított, amelyben az ellenzéki pártot azzal vádolták, hogy adókat emelnének.
Az Index egyébként egyetlen aláírás alapján állította, hogy Lengyel a Tiszának dolgozik. A pártnak tulajdonított állítólagos „adóterveken” találtak ugyanis egy szignót, amely az Index szerint Lengyel aláírására hasonlít. A közgazdász az Indexnek azt mondta, hogy nem írta alá a dokumentumokat, és nem is dolgozott rajtuk.
A Tisza weboldalán egy egész szakasz foglalkozik az állami nyugdíjakra vonatkozó választási ígéreteikkel. Ezek a kampányígéretek magukban foglalják a 13. havi nyugdíj megtartását, valamint a nyugdíjak emelését, különösen azok számára, akik egy bizonyos küszöbérték alatt kapnak.
A 14. havi nyugdíj kérdéséről Magyar Péter 2025. november 10-én az ATV-nek azt mondta, hogy „több mint 2 millió idős polgártársunknak szüksége van valódi nyugdíjemelésre”, hozzátéve, hogy az állami nyugdíjak minimális összegét 120 000 forintban határoznák meg, miközben „megőriznék a jelenlegi juttatásokat”, bár azt nem részletezte, hogy ez a 14. havi nyugdíjat is magában foglalja-e.
Ezen felül bizonyos nyugdíjasoknak SZÉP-kártyát is biztosítanának, amely élelmiszer, gyógyszer vagy turisztikai szolgáltatások vásárlására lenne használható. A Tisza honlapján 2025. október 12-én megjelent bejegyzésben Magyar Péter azt mondta, hogy a juttatási kártya „a 14., 15. és 15 és fél havi nyugdíjnak” felelne meg.
Kármán András, a Tisza költségvetési és adópolitikai szakértője 2025. szeptember 23-án azt mondta, hogy a nyugdíjak többletköltségeit „a jelenleg állami propagandára fordított 500 milliárd forintból” és „a korrupció és a túlárazott közbeszerzések iránti zéró tolerancia” révén fedeznék.
Magyar Péter, aki a jövő évi parlamenti választásokon Orbán Viktor fő kihívójának ígérkezik, az elmúlt hetekben az országjárásra indult, hogy népszerűsítse a Tisza Pártot. 2025 augusztusának elején, az országjárás szarvasi állomása után terjedni kezdett a közösségi médiában egy videó, amelyen Magyar látható, amint azt mondja a tömegnek, hogy ha most lennének választások, a Fidesz kétharmados többséggel nyerne. A rendezvényről készült teljes videófelvételek azonban azt mutatják, hogy nyelvbotlásról volt szó, és Magyar azonnal kijavította magát, hogy a Tiszá-ra gondolt, mint egy hipotetikus választás lehetséges győztesére. A teljes felvételen Magyar még viccel is azzal, hogy egyesek ki fogják ragadni a szavait a kontextusból.
“‘Ha ma lennének a választások, kétharmaddal győzne a Fidesz’ - Magyar Péter” – olvasható egy, a közmédia hírműsorának, a Hiradónak a Facebook-oldalán megosztott képen. A 2025. augusztus 5-i bejegyzést már több mint 70 ember osztotta meg.
A bejegyzés alatt a hirado.hu egy cikkét is megtalálni a kommentek között, amelyben ugyanez az állítás szerepel. A cikkben forrásként Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatójának egy Facebook-bejegyzését jelölik meg.
Menczer egy nagyjából 4 másodperces Facebook-videót tett közzé, amiben Magyar Pétert látni egy csoport ember előtt, ahogyan azt mondja: “Ha ma lennének a választások. Szerintem ma már mindenki tudja, kétharmaddal győzne a Fidesz”. Menczer a következő kommentárral osztotta meg a videót: “Rendkívüli! Igazat mondott.”
A félrevezető videóklipet több hírportál is közzétette, többek között az Origo, anélkül, hogy utaltak volna a kijelentés tényleges kontextusára. A közösségi médiában egy másik szögből felvett, kissé lelassított változat is terjed, ami ugyanezt a jelenetet mutatja.
A jelentet más, kormánybarát politikai kommentátorok is megosztották, például Deák Dániel a Megafon Központ tagja, de az ő változata hosszabb, és egyértelműen kiderül, hogy nyelvbotlásról volt szó, amit Deák freudi elszólásként értékelt – azaz, egy olyan bakiként, amikor valaki akaratlanul kimondja, amit valójában gondol.
Magyar Péter nemrégiben újabb országjárásra indult, hogy népszerűsítse pártját a 2026-os választások előtt (itt archiválva). A politikus Facebook-oldalára feltöltött utolsó néhány élő közvetítésből könnyen megállapítható, hogy a kontextusból kiragadott videóklip Szarvas városában, a Holt-Körös partján készült.. A videó hosszabb verziójában többször is látni a folyót és a város egyik nevezetességét, a Millenniumi emlékművet.
Az eseményről készült élő videó 2025. augusztus 5-én délelőtt indult Magyar Péter Facebook-oldalán (itt archiválva). Az eseményről szintén élőben közvetített, egy másik szögből a Kontroll.hu híroldal, amelynek a felelős kiadója Magyar Márton, a politikus testvére (archiválva itt és itt).
A Facebook élő videóban 29:59 környékén , a Kontroll YouTube-videójában pedig 40:37 környékén látható a félrevezető klippekben szereplő jelenet: “Ha ma lennének a választások, szerintem ezt mindenki tudja, kétharmaddal győzne a Fidesz. A Fidesz? A Tisza! Na, örülök, hogy lesz valami, amit kivághatnak. Szóval: a Tisza.”
A videó egyértelműen mutatja, hogy nyelvbotlásról volt szó, és hogy Magyar és a közönség is nevetett a hibán.
Több közelmúltbeli közvélemény-kutatás szerint a Tisza párt vezet a Fidesz-KDNP kormánypárt előtt. 2025. augusztus 1-jén a Republikon Intézet a biztosan szavazók körében a Tisza támogatottságát 43, a Fidesz-KDNP-ét 34 százalékra mérte. Június 18-án aMedián szerint a Tisza 15 százalékponttal vezetett a Fidesz előtt.
Elemzők szerint a Tisza párt jelenti a legnagyobb veszélyt Orbán Viktor hatalmára azóta, hogy 2010-ben ismét miniszterelnök lett (itt archiválva).
Júniusban Orbán azt állította, hogy a Tisza előnyét mérő „baloldali” közvélemény-kutatások hamisak, és hogy a kormánypárt előnye „stabil” (itt archiválva). A kormánypárti Századvég Intézet júniusi felmérése szerint a Fidesz a listás szavazatok 44 százalékát, Tisza pedig 39 százalékát kapná.
Nem csak az ellentmondó adatok miatt nehéz megállapítani, hogy hogyan alakulna a parlament összetétele egy hipotetikus választáson, a magyar választási rendszerben a parlamenti székekből 93-ról döntenek a pártlistákra leadott szavazatok, 106 pedig egyéni mandátum, amiről az adott választókerület szavazói döntenek (itt archiválva).
Ezért a pártok népszerűségét nem lehet egy az egyben lefordítani a parlamenti székek számára. A 2022-es választásokon a Fidesz-KDNP a listás szavazatok 54,13 százalékával a parlamenti helyek 68 százalékát szerezte, és így ért el kétharmados többséget (itt archiválva).
A Magyar Nemzet és a V4NA szerint Soros fia állhat a háttérben. Csakhogy számos kétség felmerül az általuk hivatkozott francia „oknyomozó anyag” hitelességével kapcsolatban.