2026. március 10.
Azóta hogy Oroszország teljes körű támadást intézett Ukrajna ellen, a Moszkva‑párti szereplők rendszeresen terjesztenek olyan hamis állításokat, amelyek szerint Ukrajna megrendezi vagy meghamisítja a háborúról szóló beszámolókat. 2026 februárjában egy olyan montázsfotó kezdett el terjedni a közösségi médiában több nyelven, köztük magyarul is, amelyen egy ukrán tinédzsert látni különböző temetéseken. A kép azzal a hamis állítással terjedt, hogy a fiú egy „válságszínész”, aki állítólag „nyolc különböző apát temetett el”. A fényképek valójában azt mutatják, hogy a fiú a helyi elesett katonák búcsúztatásain vett részt, és soha nem állították, hogy a rokonuk lett volna. A helyi hatóságok szerint a tinédzser rendszeresen önkénteskedett, és a halottak tiszteletére ő vitte a róluk készült portrékat a temetésen.
„Ugyanazt az ukrán fiút legalább 8 alkalommal használták fel, hogy különböző "apákat" gyászoljon... Vedd észre, hogy át vagy verve... Vagyis filmet nézel...” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amit 2026. február 12-e óta már 65 alkalommal osztottak meg. A bejegyzéshez egy fotómontázst is mellékeltek, amelyen ugyanaz a tinédzser fiú látható nyolc különböző temetésen az elhunyt portréjával a kezében.
Hasonló bejegyzések más nyelveken – például hollandul, franciául, németül, angolul és finnül – is elterjedtek a közösségi médiában, és több felhasználó azt állította bennük, hogy a fiú „válságszínész”, illetve hogy a temetések „megrendezett háborús propaganda” részei.
Az AFP azonban kiderítette, hogy a valódi fényképeket kiragadták a kontextusukból. A felvételeket nyugat‑ukrajnai Otyniia helyi hatóságai tették közzé, hogy bemutassák a háborúban elesett katonák búcsúztatását. Semmi nem utal arra, hogy a fiú bármelyik esetben az apjának a temetésén vett volna részt. Egy helyi tisztviselő az AFP‑nek megerősítette, hogy a fiú maga döntött úgy, hogy részt vesz ezeken a szertartásokon.
A képernyőképeken az AFP takarta ki az arcot, mivel a fotókon egy kiskorú látható.
A hamis állítás a Facebookon magyarul. A képernyőmentés 2026. február 24-én készült
Moszkva és az oroszbarát hangok rendszeresen próbálják erősíteni azt a narratívát, hogy Ukrajnában „megrendezett jeleneteket” mutatnak be. A cél gyakran az, hogy így bagatelizálják el a konfliktus jelentőségét – még olyan, alaposan dokumentált eseteknél is, mint a bucsai civilek megölése. Az AFP már számos alkalommal cáfolt ilyen állításokat, például itt és itt.
Gyászszertartás a halott katonák emlékére
A nyolc fotón külön‑külön elvégzett fordított képkeresés segítségével sikerült kideríteni, hogy mindegyik kép más-más alkalommal készült, amikor az ukrán Ivano-Frankivszk megyében található Otyniia kistelepülés az elesett katonáira emlékeztek. A hősi búcsúztatásokat a helyi önkormányzat szervezte.
Minden fénykép 2025 októbere és 2026 januárja között került fel az Otyniia Települési Közösség hivatalos Facebook‑oldalára, amely rendszeresen beszámolt ezekről a megemlékezésekről (1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8).
Minden egyes bejegyzés részletesen bemutatja az elhunyt életét és halálának körülményeit, ahogy az az alábbi példákban is látható. Egyik poszt sem utal arra, hogy bármilyen családi kapcsolat lenne a portrékat vivő fiú és az elesett katonák között. A fiút magát egyetlen bejegyzés sem említi.
Képernyőfotók Otyniia helyi hatóságainak Facebook‑bejegyzéseiről, 2026. február 12‑én rögzítve. A piros jelöléseket az AFP adta a képhez
A fiúról készült fotók közül néhány a helyi híroldalakon is megjelent a búcsúztatásokról szóló beszámolók részeként. Ezekben sincs semmilyen utalás arra, hogy a képen látható gyereknek köze lenne bármelyik elhunythoz.
A közösségi médiában terjedő hamis állításokra reagálva az Otyniiai Települési Közösség február 6‑án a Facebookon azt írta, hogy ezeket a megemlékezéseket „cinikusan felhasználták” dezinformáció terjesztésére. A poszt a fiút név szerint is említette: Ruszlanként.
„Őszintén köszönetet szeretnénk mondani Ruszlannak, aki 2024 nyara óta saját kezdeményezésére vesz részt a közösségünk elesett katonáinak búcsúztatásain, és ő viszi a portréikat” – áll a bejegyzésben, hozzátéve, hogy mindezt „tiszteletből, emlékezésből és kötelességtudatból” teszi.
A poszt egy helyi cikkre is hivatkozik, amely a fotósorozat körül kialakult dezinformációt ismerteti. A cikk a fiút a „a 14 éves Ruszlanként” azonosítja.
"Manipulatív narratíva"
Február 6‑án az ukrán Dezinformáció‑ellenes Központ Facebook‑közleményben reagált azokra az állításokra, amelyek szerint a fiú „szerepet játszott”, és több különböző „apát temetett el”. A központ egyértelműen úgy fogalmazott, hogy ezek az állítások „teljes hazugságok”. Hozzátették, hogy „ezt a manipulatív narratívát eredetileg orosz információs csatornák terjesztették”.Ugyanezt a közleményt az Otyniiai Települési Közösség Facebook‑oldalán is megosztották.
Az AFP megkeresésére Makszim Szarakhman, az Otyniiai Települési Tanács Ifjúsági Tanácsának vezetője 2026. február 12‑én megerősítette, hogy a fiút ábrázoló fotók valóban olyan búcsúztatásokon készültek, amelyeken a fiú önkéntesként vett részt. Hozzátette: „Saját elhatározásából vesz részt ezeken az alkalmakon, ugyanúgy, mint a papok vagy a település vezetője.”Szarakhman azt is közölte az AFP‑vel, hogy a fiú családja nem szeretne a sajtónak nyilatkozni.
Oroszország elhúzódó ukrajnai inváziója közel kétmillió katonai áldozatot (elesetteket, sebesülteket és eltűnteket) követelt a két országban együttvéve a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) által 2026 januárjában közzétett elemzés szerint.
Az orosz erők szenvedték el a veszteségek nagyobbik részét: az amerikai agytröszt szerint az orosz hadsereg akár 325 000 halottat is veszíthetett a becslések szerinti az 1,2 millió összesített veszteségből, azóta hogy négy évvel ezelőtt lerohanta Ukrajnát.
Az ukrán erők is súlyos veszteségeket szenvedtek: 2022 februárja és 2025 decembere között 500 000 és 600 000 főt veszítettek, ebből 100 000–140 000 a halottak száma a jelentés szerint.
Zelenszkij ukrán elnök 2026 februárjában ennél alacsonyabb számot közölt: azt mondta, hogy 55 000 ukrán katona esett el, és „nagyon sokan” továbbra is eltűntként vannak nyilvántartva.
Az AFP további, az ukrajnai háborúval kapcsolatos cikkeit itt olvashatja.
2026. február 13.
2026. február 3-án egy középiskolás diák megszúrt egy művészettanárt Dél-Franciaországban, a 60 éves nő kritikus állapotba került a támadás után. Nem sokkal később egy felvétel terjedt a magyar közösségi médiában, amely állítólag azt mutatta, hogy egy tanár könnyekre fakad a „bevándorló” diákok miatt egy francia tanteremben. Számos magyar felhasználó kommentelte a bejegyzést bevándorlóellenes retorikával. A felvétel azonban nem hiteles. A videóban található vizuális ellentmondások alapján az AFP megállapította, hogy az mesterséges intelligenciával (AI) készült. A videó ráadásul egy olyan francia nyelvű fióktól származik, amely rendszeresen tesz közzé kitalált felvételeket, állítólagos bevándorlókat ábrázolva botrányos helyzetekben.
„Ez a francia tanár szó szerint a tűrőképessége határára érkezett! A „külföldi” gyerekek filmezik és nevetnek rajta, ahogy sír! Úgy tűnik, egyszerűen nem lehet tanítani, integrálni, európaiakká nevelni az idegeneket” – olvasható egy 2026. február 5-én megosztott magyar Facebook-bejegyzés leírása. A posztot már 320 felhasználó osztotta meg, és a poszthoz kapcsolt videót már több mint 20 ezren látták.
A 17 másodperces felvételen egy idős férfi látható, amint egy tanteremben sír, miközben a körülötte lévő gyerekek figyelik – néhányan nevetnek, és azt mondják: „sírdogál”. A videón egy francia felirat is olvasható: „Morel úr sírni kezd”.
A hamis videó magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2026. február 13-án készült. A piros áthúzást és az AI jelölést az AFP adta a képhez
Franciaországban az utóbbi időben több olyan eset történt, amikor tanulók erőszakot követtek el tanárok vagy diáktársaik ellen; a legutóbbi a délkeleti Sanary-sur-Mer városában történt késes támadás volt. Február 4-én a helyi ügyész közölte, hogy a diákot előre kitervelt emberölési kísérlet gyanújával vették őrizetbe, és jelenleg nincs ismert vallási vagy politikai indíték.
A magyar videó alatt sok felhasználó tett bevándorlásellenes megjegyzéseket, valaki pedig azt írta, hogy "Magyarországon is ez lesz, ha nem Orbán nyer".
Ugyanez a videó azzal a hamis állítással, hogy egy valódi jelenetet látni rajta már más nyelveken is terjedni kezdett, például görögül, csehül és angolul.
Azonban a videó nem hiteles. Az AFP megállapította, hogy azt mesterséges intelligenciával generálták.
AI tartalmakat megosztó TikTok-fiók
A legkorábbi verzió, amelyet az AFP-nek sikerült megtalálnia a videón végzett fordított képkeresés segítségével, egy TikTok‑bejegyzés volt a "frenchi.a" nevű francia nyelvű fióktól, amelyet 2026. január 31-én osztottak meg.
Noha a TikTok‑fiók nem jelöli meg a tartalmait mesterséges intelligencia által generáltként, a felhasználónév utolsó két betűje árulkodó: az „i.a” a francia „intelligence artificielle”, vagyis mesterséges intelligencia rövidítése.
Az oldal áttekintése alapján a „frenchi.a” rendszeresen tesz közzé olyan videókat, amelyek állítólag bevándorló diákokat mutatnak, amint „zaklatják” tanárukat. Ezek között több, a „Mr Morel” felvételhez hasonló, síró tanárokat ábrázoló klip is található, valamint más videók, amelyek szintén mesterséges intelligencia által generáltnak tűnnek.
A videók közül sok olyan van, ami nagyjából 15 másodperces. Ez a tipikus hosszúság a mesterséges intelligenciával generált tartalmaknál, mivel az ingyenes eszközök általában nem képesek hosszabb, összefüggő jelenetek előállítására.
A nagyobb felbontású „Mr Morel” felvétel alapos vizsgálata több olyan vizuális ellentmondást tár fel, amelyek tipikusnak számítanak az MI‑vel generált videók esetében.
A videó elején úgy tűnik, mintha a tanár keze áthatolna az általa tartott kék mappán.
Képernyőfelvétel a TikTok‑videóból, amelyen az AFP sárgával kiemelte a vizuális hibát. Az MI‑szimbólumot szintén az AFP adta hozzá. A kép rögzítésének dátuma: 2026. 02. 10.
A háttérben látható, állítólagos diák arca egy pillanatra eltorzul. Emellett egy másik diák által tartott telefon — amely elvileg a jelenetet rögzíti — többnyire csak egy fehér falat mutat. A készülék tartásának iránya alapján azonban a tanárt vagy a diák előtti asztalt kellene mutatnia.
Mindkét vizuális hibát látni a következő képernyőfotókon.
Képernyőfelvételek a TikTok‑videóról, amelyeken az AFP sárgával kiemelte a vizuális hibákat. Az MI‑szimbólumokat szintén az AFP adta hozzá. A képek rögzítésének dátuma: 2026. 02. 10.
Ezenkívül a bal oldalon lévő székek és asztalok lábainak száma nem stimmel, és úgy tűnik, mintha egy vízszintes rúd állna ki az alsó jobb sarokban látható asztalláb oldalából.
Képernyőfelvétel a TikTok‑videóról, amelyen az AFP sárgával kiemelte a vizuális hibákat. Az MI‑szimbólumot az AFP adta hozzá. A kép rögzítésének dátuma: 2026. 02. 10.
A felvételt más tényellenőrző szervezetek is ellenőrizték (itt, itt és itt).
Az AFP egyéb, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tényellenőrzéseit itt olvashatja.
2026. február 6.
2026 januárjában széles körben terjedt az interneten egy felvétel, amelyen egy túlsúlyos, egyenruhát viselő férfi egy televíziós interjú során arra panaszkodik, hogy az oroszok “ellopják az élelmiszer-készleteket”. De a férfi, aki állítólag a lvivi régió élelmezéséért felelős vezetője, nem valódi személy. A vizuális ellentmondások és a hanganyag elemzése arra utalnak, hogy a videó mesterséges intelligencia segítségével készült, és nem egy valódi katonát vagy interjút látni benne. Ráadásul a Lvivi (Lembergi) Területi Katonai Közigazgatásnak nincs olyan egysége, mint amit a hamis posztok említenek.
„Egy ukrán tévécsatornán a Lviv régióban található élelmiszerraktár vezetője elmagyarázta, hogy azért ő maga tárolja az élelmiszereket, hogy azok ne kerülhessenek szabotázs- és felderítőcsoportok kezébe” – áll egy 2026. január 16-i Facebook-bejegyzésben, amely egy 15 másodperces videót oszt meg egy túlsúlyos, egyenruhát viselő férfiról, aki látszólag ukrán nyelven ad interjút.
Amikor az állítólagos műsorvezető megkérdezi, hol szolgál, azt válaszolja: „Én vagyok a lvivi régió élelmezési főtisztje.” A műsorvezető ezután megköszöni neki a védelmet, majd megkérdezi, nehéz-e a szolgálat, amire a férfi így felel: „Igen, előfordul, hogy az ellenség diverzánsai bejönnek és ellopják az élelmiszer-készleteket.”
Volt olyan felhasználó, aki megkérdőjelezte a videó valódiságát, mások arról írtak, hogy biztosan a férfi "ette meg" az élelmiszer-készletet.
A videó magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2026. február 4-én készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Ugyanez a videó bolgár, cseh, orosz, ukrán és lengyel nyelven is terjed a közösségi médiában.
A videó azonban nem hiteles. Az AFP megállapította, hogy a felvétel mesterséges intelligencia segítségével készült.
A hangsáv analízise
Az AFP két, a mesterséges intelligencia által generált hang felismerésére szolgáló eszközzel is kielemezte a felvétel hanganyagát.
Az egyik a Hiya, az AFP által fejlesztett InVID WeVerify tényellenőrző böngészőbővítmény integrált elemző eszköze. A Hiya 99 százalékos valószínűséget jelzett arra, hogy a hang mesterséges intelligencia segítségével készült.
A felvételt emellett a Fraunhofer Intézet által fejlesztett Deepfake Total eszközzel is ellenőriztük, amely 98,5 százalékos valószínűséget mutatott ki a szintetikus hangra.
A videó hanganyag-elemzésének eredményeit bemutató képernyőképek: InVID (felül) és Deepfake Total (alul). Készítve: 2026. január 29-én
Vizuális hibák, önellentmondások
Több, a mesterséges intelligenciával készült videókra jellemző vizuális önellentmondást is találtunk. Például a férfi ajakmozgása csak lazán van összhangban a szavaival, miközben a felsőteste apró, hirtelen fel-le irányuló mozgásokat végez, amelyek nem hasonlítanak a normális légzésre vagy a természetes testtartás-változtatásra. Az egyenruha és a mellkasán lévő érem sem mozog természetesen a testével együtt. A katona bőre szokatlanul simának tűnik.
Azt is megfigyeltük, hogy az egyik mozdulat során az egyik kezén az ujjak furcsa módon átfedik egymást, mintha összeolvadnának. Emellett az arca egyik oldalán egy szokatlan, árnyékszerű vonal jelenik meg, amely mintha az arcát rajzolná körül a háttérfénnyel szemben.
Az egyik a hamis információt terjesztő Facebook-bejegyzés képernyőképe. A vizuális ellentmondásokat az AFP különböző színekkel emelte ki. Készült: 2026. január 29-én.
A felvétel rövid időtartama – 10 és 15 másodperc között – szintén jellemző a mesterséges intelligencia által generált videókra.
A videó eredete
A felvétel képkockáival végzett fordított képkeresések segítségével az AFP több, különböző nyelveken megjelent bejegyzést is talált, amelyek ugyanezt a videót osztották meg. A Google „Erről a képről” funkciója szerint a felvételt tartalmazó legkorábbi indexelt bejegyzések 2026. január 14-ére datálhatók, és az Instagramon, a TikTokon, valamint a Threadsen tették őket közzé.
Megfigyeltük, hogy a videó TikTokon terjedő változatán egy másik TikTok-fiók – az „ua_telemarahvon” – vízjele látható. A cikk megjelenésekor a virális videó már nem volt elérhető ezen a fiókon. Ugyanakkor a fiókra a Google-ben rákeresve a felvétel továbbra is szerepel indexelve a kereső „Videók” szekciójában, két héttel korábbi közzétételként feltüntetve, ami arra utal, hogy a videót időközben eltávolították.
Képernyőkép a Google „Videók” szekciójában megjelenő találatokról a „ua_telemarahvon” fióknévre végzett keresés alapján. Az indexelt TikTok-videót az AFP sárgával emelte ki. Készült: 2026. január 29-én
Az AFP több, ugyanehhez a fiókhoz tartozó csatornát is talált a YouTube-on, a Facebookon és az Instagramon. Mindhárom csatornán szinte teljesen azonos tartalom található, köztük a vizsgált videó is (amelyet január 13-án tettek közzé a YouTube-on, a Facebookon és az Instagramon), valamint más videók is, amelyeken túlsúlyos emberek az ukrán hadsereg tagjaiként mutatják be magukat.
A „ua_telemarahvon” profilok képernyőképei különböző közösségi hálózatokon: Instagram (bal felső), TikTok (jobb felső), YouTube (bal alsó) és Facebook (jobb alsó). Készült: 2026. január 29-én. A vizsgált videót sárgával, egy hasonló videót pedig kékkel jelöltük
Például ez a videó, amelyet mind a négy csatornán közzétettek (a fenti kollázsban kékkel kiemelve), egy olyan férfit mutat, aki feltűnően hasonlít a vizsgált felvételen szereplő személyre – ismét egyenruhában és ugyanabban az állítólagos stúdióban, de eltérő kameranézetből rögzítve. Az AFP összehasonlította a két felvételt, és eltéréseket talált. A második videóban nincs érem a férfi mellkasán, az egyenruhája eltérőnek tűnik, és a karján egy ukrán zászlós felvarró látható, amely hiányzik a jelen tényellenőrzés tárgyát képező videóból. Emellett magában a stúdióban is mutatkoznak különbségek.
Képernyőképek a Facebookon (balra) és a TikTokon (jobbra) közzétett bejegyzésekről. Az eltéréseket az AFP különböző színekkel emelte ki. Készült: 2026. január 29-én.
Ebben a másik videóban ismét egy olyan férfi látható, aki nagyon hasonlít a vizsgált felvételen szereplő személyre: ismét ugyanabban az állítólagos stúdióban jelenik meg, ezúttal azonban egyenruha helyett öltönyt visel, és a hangja is eltérő.
Az AFP felvette a kapcsolatot a Facebook-oldallal, hogy megkérdezze, ők készítették‑e a tartalmat, meg tudják‑e erősíteni, hogy az mesterséges intelligencia segítségével készült, illetve tudnak‑e arról, hogy a videót a közösségi médiában hiteles felvételként terjesztik. A cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
A videóról szóló cikkében a bolgár Factcheck.bg tényellenőrző oldal egy további pontatlanságra is rámutat: a felvételen szereplő férfi „a lvivi régió élelmezéséért felelős vezetőként” mutatkozik be, ilyen egység vagy tisztség azonban nem létezik a Lvivi Területi Katonai Közigazgatás nyilvánosan elérhető szervezeti struktúrájában.
Ukrajna védelmi minisztériuma szerint a hadsereg ellátását – beleértve az élelmiszert, a felszerelést és az üzemanyagot – az „Állami Háttérműveleti Operátor” (State Rear Operator, DOT) nevű állami vállalat biztosítja szerződéses úton, amelynek nincsenek regionális kirendeltségei. A minisztérium hivatalos közlései szerint a DOT vezérigazgatója Andrij Szozanszkij, az élelmezési program igazgatója pedig Halina Litos.
Az AFP egyéb, az ukrajnai háborúval kapcsolatos tényellenőrzéseit itt olvashatja.
2026. január 15.
Az Európai Unió és négy dél-amerikai ország közötti kereskedelmi megállapodás heves ellenállásba ütközött az európai gazdák körében, akik úgy vélik, hogy a megállapodás olcsóbb importtermékek, különösen marhahús behozatalát fogja lehetővé tenni. A francia gazdák 2026 januárjában számos tüntetést szerveztek a Mercosur kereskedelmi megállapodás ellen, amelyről számos felvétel jelent meg a közösségi médiában. Az AFP azonban megállapította, hogy egy bizonyos videó, amelyen francia gazdák egy bikacsordát fordítanak a rendőrség ellen, nem valós, hanem mesterséges intelligencia (AI) segítségével készült. A videó több vizuális ellentmondást is tartalmaz és egy AI hangfelismerő eszköz is megerősítette, hogy nem valódi anyagról van szó. Nincs nyoma olyan hiteles médiabeszámolónak, ami ilyen eseményről tudósított volna.
“Francia gazdák bikákat küldenek a rendőrség ellen, akik akadályozták őket a Mercosur és zöld politika elleni tiltakozásaik folytatásában” – olvasható egy magyar Facebook-videó címe, ami már több mint 174 megosztást és 17 ezer lejátszást ért el.
Ugyanez a videó ugyanezzel az állítással már görög nyelven is terjedni kezdett.
Franciaországban és más országokban több ezer gazda tüntetett január 10-én az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur blokk közötti kereskedelmi megállapodás ellen, egy nappal azután, hogy az EU tagállamai néhány tagország ellenkezése ellenére jóváhagyták a szerződést (itt archiválva).
Magyarország az egyike volt a megállapodást ellenző országoknak, és Nagy István agrárminiszter 2026. január 12-én bejelentette, hogy ha kell készek az Európai Unió bíróságán megtámadni az egyezményt.
A több mint 25 éve készülő megállapodás a világ egyik legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét hozná létre, fellendítve a kereskedelmet a 27 tagállamot számláló EU és a Brazíliát, Paraguayt, Argentínát és Uruguayt magában foglaló Mercosur blokk között.
A franciaországi gazdák autópályákat blokkoltak, míg néhány nappal korábban, 2026. január 8-án traktorokkal vonultak Párizsba, hogy tiltakozzanak a megállapodás ellen (itt archiválva).
A felvétel azonban nem valódi. Az AFP nyomozása megállapította, hogy a klipet mesterséges intelligenciával hozták létre.
A mesterséges intelligenciával generált videó magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2026. január 14-én készült
Mesterséges intelligenciával létrehozott videó
A videó legkorábbi verziója, amit az AFP talált, az Instagramon található, és 2026. január 8-án egy „andrewballeck” nevű felhasználó tett közzé. Ugyanez a felhasználó ugyanazon a napon megosztotta a videót a TikTokon is, és a tartalmat mesterséges intelligenciával generáltként jelölte meg.
Képernyőfelvétel, amelyen a TikTok-felhasználó a videót AI-generáltként jelöli meg. A sárga jelöléseket az AFP adta a képhez. Kép készítése: 2026.12.01.
A felhasználó mindkét közösségi platformon világosan feltüntette, hogy AI által generált tartalmakat oszt meg. Az Instagramon franciául írja, hogy ez egy „AI által generált videókat összeállító profil”, a TikTokon pedig szintén jelzi, hogy AI videókat tölt fel.
Az AFP megkereste ezt a felhasználót, hogy kommentálja a történteket, de a cikk megjelenéséig nem kapott választ. Az AFP továbbá nem tudta megerősíteni a tényleges alkotó személyazonosságát sem.
A TikTok-profil által megosztott leírás és a kérdéses videó képernyőképe. A sárga négyzeteket az AFP adta a képhez. Kép készítésének időpontja: 2026. január 13.
Mindenesetre a videóban számos ellentmondás található.
A videó legelső másodpercétől kezdve a gazda keze rövid ideig úgy tűnik, hogy öt ujjról hat ujjra változik, majd visszatér a normális állapotába.
A közösségi médián megosztott, mesterséges intelligencia által generált videó képernyőképe, amelyen az AFP színekkel jelölte a vizuális ellentmondásokat. Kép készítése: 2026. január 13.
Ezenkívül a videó első másodperceiben a bikák a rendőrségi pajzsokba rohannak, de egyik rendőr sem esik a földre – logikusan a bikák ereje ledöntötte volna őket.
Az AI által generált videó képernyőképe, amelyen az AFP kiemelte a vizuális ellentmondásokat. Kép készítése: 2026.12.01.
Az első néhány másodpercben egy férfi látható a jobb oldalon, aki egy fémdarabot harap – ez a mozdulat is természetellenesnek tűnik.
Az AI által generált videó képernyőképe, amelyen az AFP kiemelte a vizuális ellentmondásokat. Kép készítése: 2026.12.01.
A videó végén egy furcsa alak – amely sem bikára, sem emberre nem hasonlít – halad egy állítólagos rendőr mögött.
Az AI által generált videó képernyőképe, amelyen az AFP kiemelte a vizuális ellentmondásokat. Kép készítése: 2026.12.01.
A rendőrségi pajzsok árnyékai még akkor is láthatók az aszfalton, miután a rendőröket megtámadták a bikák, és a pajzsok elmozdultak.
Az AI által generált videó képernyőképe, amelyen az AFP kiemelte a vizuális ellentmondásokat. Kép készítése: 2026.12.01.
A videó hanganyagát is elemeztük az InVID WeVerify program Hiya funkciójával. A Hiya 66%-os valószínűséggel állapította meg, hogy a videó hanganyaga mesterséges intelligencia által generált lehet, ami ebben az esetben egy magas arány, mivel egy eredeti hangsáv esetében ennek a számnak a nulla közelében kell lennie.
Hiya eredményeinek képernyőképe. Kép rögzítésének dátuma: 2026.12.01.
A “Franciaország”,”gazdák”, “bikák” “rendőrség” angol és francia kulcsszavakkal végzett Google-keresés sem hozott eredményt olyan hiteles médiabeszámolóra, ami megerősítette volna, hogy ilyen esemény történt.
Az egyik francia X-poszton található közösségi megjegyzés szintén AI-generáltként jelölte meg a videót.
Az AI által generált videót tartalmazó X-bejegyzés képernyőképe. Az AFP sárga színnel emelte ki a közösségi megjegyzéseket. Kép készítésének dátuma: 2026. január 13, a vörös áthúzást az AFP adta a képhez
Az AFP már több, gazdatüntetésekkel kapcsolatos hamis és félrevezető állítást is cáfolt, például ebben és ebben a cikkben.
Keir Starmer brit miniszterelnök szigorította Nagy-Britannia migrációs politikáját. 2025 decemberében egy videó kezdett terjedni a közösségi médiában több nyelven, köztük magyarul is, amin állítólag egy brit katonát látni, aki kiabál egy rendőrrel, mert az figyelmen kívül hagyja a „betolakodók” bűncselekményeit. A klipben azonban olyan elemek láthatók, amelyek arra utalnak, hogy mesterséges intelligenciával készült. Ezt több szakértő is megerősítette.
“Egy brit katona beszél” – olvasható egy 2025. december 6-i magyar Facebook-videó leírása, amit már több mint 26 ezren tekintettek meg és 166 felhasználó osztott meg. A videóban egy katonai egyenruhát viselő férfi kiabál egy rendőrrel, és a bejegyzés leírása szerint azt mondja: “Életemet áldoztam annak érdekében, hogy megvédjem ennek az országnak a szabadságát és a véleménynyilvánítás szabadságát – és most embereket tartóztatnak le szavak miatt, miközben szemet hunynak a betolakodók bűnei felett. Önök szégyent hoznak az egyenruhára, és sértés számomra.”
Több felhasználó is bevándorlásellenes üzenetekkel kötötte össze a videót. "Lassan minden európai ország az migránsokat helyezi az állampolgárai elé" – írta például valaki. "Lázadj Európa!" – olvasható egy másik komment.
A klip és az állítás angol, francia, görög, holland, spanyol, svéd és német nyelven is terjedni kezdett már a közösségi médiában.
A hamis videó magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2026. január 12-én készült, a vörös áthúzást az AFP adta a képhez
De a jelenet valójában nem történt meg, és a videó a jelek szerint mesterséges intelligenciával készült.
A klip mesterséges intelligenciával készült
A videó több vizuális utalást is tartalmaz arra, hogy mesterséges intelligenciával készült.
Már a videó első másodpercei is egyértelmű ellentmondásokat mutatnak. Például a klip elején a katona mögött haladó busz színe vörösről fehérre változik, mielőtt eltűnik a kép jobb oldalán lévő házsor mögött. A katona sapkájának körvonala a rövid klip során megváltozik, és egy ponton a katona fogai is elmosódnak.
A klip két képernyőképeinek összehasonlítása; a lila, sárga és sötétkék jelöléseket, valamint a piros keresztet az AFP adta a képhez. A képernyőmentések 2026. január 5-én készültek
A videó rossz minősége sem tudja elrejteni, hogy egyes alakzatok homályosak, torzak. Például egy épület teteje és néhány ablak elmosódott, és a kép jobb oldalán látható üzlet kék bejárata úgy tűnik, mintha összeolvadna a rendőr egyenruhájával.
A a videó a TikTok-on; a rózsaszín és türkiz jelölések, valamint az áthúzást az AFP adta a képhez. A képernyőmentés 2026. január 6-án készült
Ezenkívül természetellenesnek tűnik, hogy a katona nem pislog. Emellett a rendőr testtartása is feltűnően statikus.
Az AFPkulcsszavas internetes keresés segítségével sem találta nyomát olyan hiteles híradásnak, amely ilyen esetről tudósított volna.
A digitális elemzés és a szakértők is megerősítik az MI használatát
Javier Huertas, a madridi Műszaki Egyetem nyelvfeldolgozás és mélytanulás szakértője 2025. november 4-én elmondta az AFP-nek, hogy a rossz videóminőség „elrejti azokat a részleteket”, amelyek egyébként „könnyen lelepleznék” egy klip mesterséges intelligenciával történő létrehozását.
Siwei Lyu, a Buffalói Egyetem Médiaelemző Laboratóriumának igazgatója is megerősítette az AFP-nek 2025. december 26-án, hogy a videó jelek szerint a Sora 2 generatív eszközzel készült. „Természetellenes arckifejezéseket mutat, a szereplők nem pislognak, és az egyenruhán ismétlődő névtáblák láthatók” – mondta Lyu. Ehhez még a háttérben látható hibák is társulnak: „A gyalogosok mintha lebegnének vagy hirtelen eltűnnének, a piros busz pedig megváltoztatja alakját és színét.”
A Fullfact tényellenőrző oldal 2025. december 18-án arrólszámolt be, hogy az amerikai OpenAI mesterséges intelligencia vállalat tájékoztatta őket, hogy „megvizsgálta a videót, és intézkedéseket hozott a Sora szöveg-videó alkalmazásával kapcsolatban, többek között letiltotta a videót készítő felhasználót”.
A megosztott klip hossza – 15 másodperc – arra utal, hogy a Sora 2 alkalmazással készült, de a logót utólag kivágták, ahogyan azt egy szakértő ugyanebben a cikkben elmondta. Az AFP több, mesterséges intelligenciával készített videót cáfolt, amelyek körülbelül 10-15 másodpercesek voltak, vagyis a Sora 2-vel készített klipek tipikus hosszúságát.
Ezenkívül a Hive Moderation, egy AI-generált tartalmak és deepfake-ek felismerésére szolgáló eszköz, 97,3 százalékos valószínűséggel állapította meg, hogy a klipet AI-vel készítették.
Az AFP által fejlesztett InVID WeVerify ellenőrző szoftver Hiya mesterséges intelligencia felismerő eszközével végzett elemzés szerint a hangsáv is 91 százalékos valószínűséggel szintetikus.
Az audiófelvétel elemzése alapján 91%-os valószínűséggel megállapítható, hogy azt mesterséges intelligencia segítségével készítették. A képernyőképet 2026. január 2-án készítették.
Hasonló eredményt hozott a Deepfake Total nevű, a Fraunhofer Alkalmazott és Integrált Biztonsági Intézet által kifejlesztett, AI által generált hangsávok felismerésére szolgáló alkalmazás is. Ez 99,9 százalékos valószínűséggel állapította meg, hogy a hangsáv AI által generált.
A megosztott klipben látható @defendbritain3 TikTok-felhasználónév egy olyan fiókhoz vezet, amely gyakran tesz közzé AI által generált tartalmakat. A hamis állítást tartalmazó videót a 2025. november 30-i közzététele óta több mint 551 000 alkalommal nézték meg és több ezer alkalommal osztották meg.
A klipben látható egy „UK Mode” nevű Facebook-oldal logója is, amely gyakran terjeszt mesterséges intelligenciával generált tartalmakat. Emellett a klip számos változatában megjelenik a @JimFergusonUK felhasználónév. Ferguson korábban a Brexit Párt színeiben indult a brit választásokon. Ferguson 2025. december 5-én megosztotta a klipet, majd később elismerte: „Sokan azt mondják, hogy ez mesterséges intelligencia”.
Nagy-Britannia Keir Starmer miniszterelnök vezetésével jelentősen szigorította bevándorlási politikáját. 2025 május közepén a brit kormány olyan terveket hozott nyilvánosságra, amelyek megnehezítik a legtöbb bevándorló számára az Egyesült Királyságba való beutazást vagy ott-tartózkodást, például a vízumkérelmek elbírálásának szigorításával vagy a letelepedési várakozási idő meghosszabbításával.
2025. december 19.
Németországban és Franciaországban az elmúlt években több halálos támadás is történt karácsonyi vásárokon. A támadások és az azok megelőzésére hozott biztonsági intézkedések fokozták a migránsokkal szembeni ellenszenvet a közösségi médiában, ahol a felhasználók a menekülteket és menedékkérőket okolták az eseményekért. 2025 decemberében a közösségi médiában az az állítás kezdett el terjedni, hogy migránsok vették körül az osztrák főváros, Bécs egyik karácsonyi vásárát, és dzsihádra szólítottak fel. Az állításhoz egy videó is tartozik, amelyen tüntetők vonulnak el a vásár bejárata előtt. De a valóságban a felvételen egy békés felvonulást látni, amely a palesztin szolidaritás nemzetközi napját ünnepelte. A rendőrség és szemtanúk szerint a tüntetők nem jelentettek veszélyt a vásár látogatóira.
“Iszlamisták vették körbe a bécsi karácsonyi vásárt! Néhány napja meg a bécsi Fogadalmi templomra tűztek palesztin zászlót! Ez már nagyon durva! Ébresztő, Európa!” – olvasható egy, a Facebookon megosztott videó leírása, amelyet több mint 4000 felhasználó osztott meg, és több mint másfél millióan nézték meg 2025. december 5-i közzététele óta. A videón a bécsi városháza előtti karácsonyi vásár bejárata előtt menetelő embereket látni.
A félrevezető állítás magyar nyelven a Facebookon. A képernyőmentések 2025. december 18-án készültek. A narancssárga jelölést az AFP adta a képhez
A videóban Szarvas Szilveszter kormánypárti közösségi média-tartalomkészítő és médiaszemélyiség azt mondja: „Iszlamisták vették körbe a bécsi karácsonyi vásárt, megzavarva és provokálva ezzel minket, keresztényeket. Mindez azután történt, hogy a bécsi Fogadalmi Templom két tornyára kitűzték a palesztin zászlót. A szemünk előtt zajlik Európa erőszakos elfoglalása.” A videóban ezután a 19. századi neogótikus bécsi nevezetességre, a Fogadalmi templomra kitűzött palesztin zászlókat látni, majd ismét a tüntetőket.
A félrevezető állítás magyar nyelven a Facebookon. A képernyőmentések 2025. december 18-án készültek. A narancssárga jelölést az AFP adta a képhez
A kormánypárti Mandiner sajtótermék és más közösségi média felhasználók is megosztották a tüntető tömegről készült videót a Facebookon, a következő szöveggel: „Iszlamisták vették körbe a karácsonyi vásárt Bécsben, dzsihádra szólítottak fel.”
Hasonló bejegyzések már görög, román, cseh, szlovák és angol nyelven is terjedni kezdtek.
Az angol posztban azt is állították, hogy „a tüntetők radikális módon körülvették a Rathausplatz standjait, a helyiek szétszéledtek, a családok elmenekültek az ünnepségről”.
A bejegyzés a 2024 decemberi támadásra is visszautal a németországi Magdeburgban, ahol egy autó belehajtott a tömegbe, hat ember meghalt és több százan megsérültek.
De a jelenleg a közösségi médiában terjedő videó valójában egy 2025. november 29-i, Bécsben tartott palesztinbarát tüntetést mutat. A tüntetők elhaladtak a bécsi karácsonyi vásár bejárata előtt, de nem „vették körül azt”. A szemtanúk és a helyi rendőrség is megerősítette az AFP kérdésére, hogy a vásáron nem történt semmi rendkívüli. Ismeretlenek tényleg kitűztek palesztin zászlókat a Fogadalmi templomra, amit az egyházmegye „politikai cselekménynek” minősített és elítélt.
Szolidaritási tüntetés a palesztinokkal
Fordított képkeresés és kulcsszavas internetes keresés segítségével az AFP megállapította, hogy a bejegyzésekben használt videó egy2025. november 29-ipalesztinbarát tüntetést ábrázol, amely az ENSZ Palesztin Nép Szolidaritásának Nemzetközi Napját megünneplő európai szintű eseménysorozat része volt.
A bécsi tüntetés nem kapott széles körű médiafigyelmet, de egy AFP-újságíró tanúja volt az eseménynek. „Sok embert láttam palesztin zászlókkal és olyan szlogenekkel ellátott táblákkal, mint például ‘Szabad Palesztinát’. Az emberek a bécsi Ringstrasse mentén vonultak” – mondta, utalva a város történelmi központját körülvevő sugárútra.
A virális videó több eleme is egybevág a tüntetés szervezőinek és résztvevőinek közösségi médiában megosztott anyagaival, az esemény hivatalos videójával, és a helyi média híradásaival.
Például egy Instagram-bejegyzésben a karácsonyi vásár bejáratánál elhaladó tüntetőket látni, hasonló szögből, de kissé távolabbról.
A vírusként terjedő poszt képernyőképe (balra) és a tiltakozásban részt vevő egyik csoport, a Palästina Solidarität Österreich Instagram-posztjának képernyőképe összehasonlítása. A képernyőmentés 2025. december 9-én készült, az áthúzást és a kiemeléseket az AFP adta a képhez
A félrevezető posztokban, a közösségi médiában megosztott felvételeken, és a híradásokban is feltűnik egy nagy fehér szövet, amin kézzel írt szövegeket látni. A fehér szövetről a közösségi médiában közzétett bejegyzés szerint az aktivisták "40 000 Izrael által meggyilkolt palesztin nevét" írták a lapokra, majd a november 29-i tüntetésen végigvitték azokat Bécs központjában.
A virális bejegyzés cseh nyelven (balra) és az Instagramon közzétett videóban látható kézzel írt anyag, amelyet öt, a tiltakozáson részt vevő palesztinbarát csoport is közzétett. A képernyőmentés 2025. december 9-én készült, az áthúzást és a kiemeléseket az AFP adta a képhez
Az Instagram-videó alatt egy felhasználó így emlékezett vissza a piac mellett elhaladó menetre: „Újabb csodálatos esemény Bécsben, nagyon klassz volt, ahogy elhaladtunk a Rathausplatz karácsonyi vásár mellett, és több ezer ember látott minket.” A felhasználó nem válaszolt az AFP által 2025. december 9-én neki küldött kérdésekre.
Az egyik résztvevő kommentje a közösségi médiában
A menet a vásár mellett vonult el, nem vette körbe azt
A tüntetés weboldala szerint a demonstráció 2025. november 29-én helyi idő szerint délután 2 órakor indult a Platz der Menschenrechten (az Emberi jogok terén), és délután 4 órakor érkezett meg az Európai Unió Házához a Börseplatzon. A weboldalon található térkép vázolta az útvonalat.
A tüntetés weboldalán közzétett menetútvonal térképének 2025. december 10-i képernyőmentése. A sárga jelölést az AFP adta a képhez
A bécsi rendőrség szerint a tüntetők kissé eltérő útvonalat választottak, és a következő utcákon vonultak céljuk felé: Babenbergerstraße – Burgring – Dr.-Karl-Renner-Ring – Universitätsring – Schottenring. Több intézmény és látnivaló mellett is elhaladtak, köztük a városháza és a karácsonyi vásár mellett.
„A karácsonyi vásár környékén a járókelők és a tüntetés résztvevői röviden összetalálkoztak. Ez incidensek nélkül zajlott le” – írta Irina Steirer, a bécsi rendőrség szóvivője egy 2025. december 10-i e-mailben az AFP-nek.
Salih Okuroğlu, az Anadolu Agency bécsi tudósítója az AFP-nek elmondta, hogy részt vett ezen és más palesztinbarát tüntetéseken az elmúlt hónapokban. Elmondta, hogy nem volt tanúja „a karácsonyi vásárra való behatolási vagy körülzárási kísérleteknek, sem pedig hasonló incidenseknek. Összességében elmondhatom, hogy a bécsi tüntetések túlnyomórészt békésen zajlottak” – írta az AFP-nek 2025. december 10-én küldött e-mailben.
Követelések és skandálások
Az esemény weboldala több mint 50 részt vevő csoportot sorol fel, amelyek politikai céljai és programjai széles skálán mozognak – a palesztinbaráttól a feminista, antikolonialista, radikális baloldali és kommunista irányzatokig.
A weboldal szerint a tüntetők követelései között szerepelt a gázai és ciszjordániai gyilkolások befejezése, a gázai humanitárius segélyek akadálytalan áramlása, valamint az, hogy az EU és Ausztria szankcionálja Izraelt. A félrevezető közösségi média bejegyzésekben szereplő „iszlamista dzsihád” vagy muszlim állam alapítása nem szerepel a követelések között.
A tüntetés során skandált szlogenek pontos meghatározása érdekében az AFP megnézte a tüntetésről készült videókat az esemény weboldalán és a résztvevők által feltöltött közösségi média posztokat. A tüntetésen előforduló szlogenek között szerepelt például a „Freiheit für Palästina” (Szabadságot Palesztinának), „Boycott Israel” (Bojkottáljuk Izraelt), „End the Occupation” (Vessünk véget a megszállásnak) vagy éppen a „Revolution” (Forradalom) kifejezések.
„Nem hallottam olyan szlogeneket, mint »iszlám dzsihád« vagy »muszlim állam alapítása« sem ezen, sem más, Bécsben általam tudósított tüntetésen” – mondta Okuroğlu az AFP-nek.
A Britannica Enciklopédia szerint a „dzsihád” kifejezést gyakran tévesen szent háborúként fordítják. A muszlimok háromféle „küzdelmet” jelölnek vele: az egyén belső küzdelmét a hitének megélése érdekében, a jó muszlim társadalom felépítésére irányuló szélesebb körű erőfeszítéseket, valamint az iszlám védelmét, szükség esetén erőszakkal.
Néhány közösségi média felhasználó feltehetően összekeverhette a dzsihád jelentését a forradalommal, amely szlogen a virálisan terjedő videóklipben is elhangzik. Okuroğlu azonban rámutatott, hogy „a »forradalom« valóban egy olyan szlogen, amelyet gyakran használnak a baloldali ifjúsági csoportok, beleértve a szocialista [és] kommunista csoportokat is, amelyek szintén részt vettek ezen a felvonuláson”.
Videók és fotók bizonyítják, hogy egy Revolution nevű csoport csatlakozott a tüntetéshez, amint azt például az alábbi, a török hírügynökség újságírója által készített fénykép is mutatja. A transzparensen látható, hogy a csoport tagjai „szabad, többnemzetiségű, szocialista Palesztinát” követelnek. A csoport nem válaszolt az AFP 2025. december 8-án és 9-én e-mailben és Instagramon küldött kérdéseire.
Az Anadolu Agency bécsi tudósítója, Salih Okuroğlu által 2025. november 29-én, a bécsi tüntetésen készített fénykép képernyőképe. Az képernyőmentés 2025. december 10-én készült, a sárga jelölést az AFP adta a képhez
Zászlók a Fogadalmi templomon
Az osztrák közszolgálati műsorszolgáltató ORF szerint a Fogadalmi templom tornyain lévő két palesztin zászlót a felvonulás estéjén vették észre. A hatóságok nem tudják pontosan, hogy a tüntetők hogyan és mikor másztak fel a tornyokra, hogy kitűzzék a zászlókat, de feltételezik, hogy a tüntetés során.
A zászlókat végül 2025. december 2-án daruval eltávolították. A bécsi érsekség elítélte a tettet, amit „a templom politikai kihasználásának” neveztek, és közölték, hogy vizsgálják a jogi lépések megtételének lehetőségét.
Karácsonyi vásári támadások Németországban
Az elmúlt évtizedben Németországban és Franciaországban több támadás is történt karácsonyi vásárokon, amelyek közül a leghalálosabb 2016. december 19-én a Berlin Breitscheidplatz téren történt. Egy tunéziai férfi teherautóval belehajtott a vásárlátogatókba, 12 embert megölve és több mint 70-et megsebesítve. A támadó iszlamista volt, ami sokkolta az országot és heves vitát váltott ki a közbiztonságról és a migrációról.
A legutóbbi támadás 2024. december 20-án történt Magdeburgban, amikor egy szaúdi férfi SUV-jával belehajtott a karácsonyi vásár látogatói közé, hat embert megölve és legalább 299-et megsebesítve.
Az AFP egyéb, a bevándorlással kapcsolatos cikkeit itt találja.
2025. október 16.
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának harmadik évében a háború sújtotta országról továbbra is félrevezető állítások keringenek az interneten. Az ilyen hamis narratívák egy újabb példája az a videó, amelyen embereket látni egy kijevi metróállomáson, ahogyan látszólag arra szólítják fel Zelenszkij ukrán elnököt, hogy hagyja el a bunkerét és csatlakozzon a lakosokhoz a metróban. Az AFP azonban kiderítette, hogy a felvételt manipulálták és egy hamis, mesterséges intelligenciával generált hangsávot vágtak alá. A valóságban a videó 2022 októberében készült és az eredeti változatban a lakosok hazafias dalokat énekelnek miközben menedéket keresnek egy orosz légitámadás elől, ahogyan azt a videó eredeti szerzője is megerősítette az AFP-nek.
“Az oroszok által épített metróhálózatban menedéket nyújtó kijevi lakosok Zelenszkij diktátort követelték, hogy csatlakozzon hozzájuk, és »legyenek tanúi nagyszerű döntéseinek következményeinek«” – olvasható egy 2025. október 14-i magyar Facebook-videó leírása. Ugyanez a felvétel a Telegramon is terjed magyarul, ott azzal az állítással, hogy a kijevi lakosok azt skandálták a metróban: “Zé, gyere le”.
A videó amiben embereket látni egy metróállomáson, ugyanezzel a hamis állítással már szlovákul, németül és bolgárul is terjedni kezdett.
A videót a Kreml üzeneteit számos nyelven terjesztő “Pravda” hálózat is megosztotta.
A videó közösségi médiában terjedő változatán azt hallani, hogy egy férfi buzdítására a tömeg azt skandálja: “Zé, gyere le hozzánk” és ugyanez olvasható oroszul magán a videón is.
A hamisított videó a Facebookon és a Telegramon. A képernyőmentések 2025. október 15-én készültek. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Az AFP azonban kiderítette, hogy a videó hangsávját számítógéppel generálták. Az eredeti videó szinte napra pontosan három évvel a hamis megjelenése előtt készült. A hamisított változat azután kezdett el terjedni, hogy Oroszország 2025. október 10-én mintegy 30 rakétával és 450 drónnal támadta Ukrajnát, első sorban az ország infrastruktúráját célozva (itt archiválva).
Az eredeti videó 2022-es
A videó képkockáin végzett fordított képkeresés egy 2022. október 10-i Facebook-bejegyzéshez vezetett, amelyet az ukrán közszolgálati műsorszolgáltató, a Radio Kultura tett közzé. A bejegyzés, amely egy 27 másodperces felvételt tartalmaz, a következő leírással szerepel: „Kijevi metróállomás, Nyvky. Az emberek az »Oldjátok el a lovakat, fiúk« című népdalt éneklik, miközben az orosz csapatok rakétákkal bombázzák az ukrán városokat.”
Az eredeti videó egy részét egy, a metróban készült több felvételt összefoglaló bejegyzésben is megtaláltuk az ukrán közmédia közösségi oldalán, a posztot ugyanazon a napon tettek közzé, mint a fent említett videót. Mindkét esetben a videó szerzőjeként a közszolgálati média producere és riportere, Makszim Koselev (Максим Кошелєв) szerepel.
Képernyőmentés a hamis posztról (balra) és az ukrán közszolgálati rádió által közzétett eredeti videóról. 2025. október 15-i képernyőmentések. A vörös áthúzást az AFP adta a képhez
Az AFP megkeresésére Koselev elküldte az AFP-nek a teljes, 27 másodperces eredeti videót, amelyben a fent említett népdal hallható. Megerősítette azt is, hogy ő a szerző. „Igen, az eredeti videót, amelyen az emberek ukrán népdalokat énekelnek, én magam készítettem” – írta 2025. október 14-én e-mailben. „Ezt a videót akkor vettem fel, amikor 2022. október 10-én, Kijevre mért hatalmas rakétatámadás alatt a Nyvky metróállomáson rejtőzködtünk. Azon a napon több órát töltöttünk a föld alatt, mert Oroszország cirkáló- és ballisztikus rakétákkal támadta Kijevet.”
Az AFP kijevi tudósítói megerősítették, hogy tényleg a már említett népdalt hallani a videóban, valamint azt a gyanút is, hogy a hamisított változaton szereplő “Ze” felirat Zelenszkijre utal.
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának kezdete óta a kijevi lakosok gyakran kénytelenek voltak a városra mért rakétatámadások elől a metróállomásokban menedéket keresni. Az óvóhelyeken népdalokat énekelni a háború első napjaitól kezdve gyakori jelenség volt, és a kitartás és az ellenállás kifejezésévé vált.
2022 októberében a nemzetközi média is beszámolt a bombázások alatt a metróban való éneklésről például itt, itt,itt és itt.
MI által generált hang
Hogy minden kétséget kizáróan bizonyítani tudjuk, szerkesztett videóról van szó, a Fraunhofer Intézet deepfake-total.com nevű eszközét használtuk a videó hangsávjának az elemzésére. Az elemzés megerősítette, hogy a videó eredeti hangsávját 81,3 százalékos valószínűséggel mesterséges intelligencia által létrehozott hanganyaggal helyettesítették.
Az InVID-WeVerify tényellenőrző böngésző-kiterjesztés Hiya elemző eszköze pedig 98 százalákra tette annak a valószínűségét, hogy a videó hanganyagát MI generálta.
A Hiya (balra) és a Fraunhofer Intézet deepfake-total.com (jobbra) elemzési eredményei szerint a hangsávot nagy valószínűséggel mesterséges intelligencia készítette. A képernyőkép 2025. október 15-én készült.
A metróból származó videó hamisított változatára az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács részét képező Dezinformációellenes Központ is felhívta a figyelmet.
További cikkeinket az ukrajnai háborúról itt találja.
2025. október 13.
2025 szeptemberében az orosz egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy az Enteromix rák elleni vakcina a klinikai vizsgálatok fázisába lépett, hogy kiértékeljék a kezelés hatását az emberi egészségre. Ezzel párhuzamosan más, személyre szabott mRNS rák elleni vakcinák is fejlesztés alatt állnak, az adott gyógyszergyártó cégek hivatalos honlapjai szerint. Az orosz bejelentést követően a magyar közösségi médiában is terjedni kezdtek olyan bejegyzések, amelyek azt állítják Enteromix már használatra kész. A rákvakcinák területét ismerő szakértők szerint azonban az Enteromixre vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre megbízható klinikai bizonyítékok.
“Oroszország bemutatja forradalmian új rák elleni vakcináját – INGYENES minden állampolgár számára!” – olvasható egy 2025. szeptember 4-i magyar Facebook-bejegyzésben, amit már több mint 160-an osztottak meg. A bejegyzés úgy ír az oltásról, mintha az már elérhető lenne, többek között azt állítja, hogy “el lehet felejteni a kemoterápiát” és hogy “minden állampolgár számára ingyenes”.
A félrevezető állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. október 10-én készült. A sárga áthúzást az AFP adta a képhez
Más posztok és cikkek ugyanezzel az állítással azt is hozzáteszik, hogy a hírt Veronika Szkvorcova, az orosz Orvosi és Biológiai Ügynökség vezetője jelentette be. Egyes változatok szerint a vakcina “használatra kész”, más verziók szerint már “klinikai alkalmazásban van”.
Valójában Szkvorcova, anélkül, hogy megnevezte volna a vakcinát, azt mondta az Izvestia orosz hírügynökségnek, hogy „egy orosz vakcina” sikeresen befejezte a preklinikai vizsgálatokat, és hogy 2025 nyarán benyújtották a hatóságoknak a dokumentumokat az új gyógyszer klinikai alkalmazásának jóváhagyása érdekében. A preklinikai vizsgálatok olyan kutatásokat jelentenek, amelyek során teszteket és állatkísérleteket végeznek a kezelés potenciáljának feltárása érdekében, de ebből még nem derül ki, hogy élő emberek hogyan reagálnak majd az adott szerre.
Bár egyes orosz médiumok azt állítják, hogy Szkvorcova az Enteromixra utal (példák itt és itt), az AFP nem talált utalást erre a konkrét vakcinára az interjúban.
Az orosz Nemzeti Orvosi Kutató Radiológiai Központ (NMRRC) weboldala az Enteromixet négy nem patogén vírus kombinációján alapuló gyógyszerként említi, amelynek célja a rosszindulatú sejtek megcélzása és a beteg tumorellenes immunitásának aktiválása. A weboldal szerint az egyes személyek rákos megbetegedéséhez igazított „személyre szabott” mRNS-vakcinák célja, hogy „megtanítsák” a beteg immunrendszerét a rákos sejtek megcélzására és elpusztítására.
Az Enteromixszel kapcsolatos hasonló félrevezető állítások már számos országban terjedni kezdtek a közösségi médiában, például Kamerunban és Dél-Afrikában angolul, az Etiópiában használatos amhara nyelven, valamint görögül is.
A vakcina már “használatra kész”?
Nincs bizonyíték arra, hogy az Enteromix-et forgalomba hozták volna vagy általános használatra jóváhagyták volna, akár Oroszországban, akár a világ bármely más részén.
Az Enteromix és más orosz rák elleni vakcinák pontos fejlesztési folyamatának időrendjét nehéz megállapítani, mivel az online elérhető beszámolók bizonyos pontokon eltérnek egymástól.
Három hónappal Szkvorcova interjút megelőzően az orosz egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy orosz szakemberek 2025 júniusában, 48 önkéntes bevonásával megkezdték az Enteromix klinikai vizsgálatait.
Andrej Kaprin, a minisztérium vezető onkológusa és az NMRRC főigazgatója a vizsgálatot „nyílt, egyközpontú, I. fázisú klinikai vizsgálatnak” nevezte.
A Kaprin által vezetett központ a honlapján bejelentette, hogy „az elmúlt néhány évben” „befejeződött a preklinikai vizsgálatok teljes ciklusa”, hozzátéve, hogy „fontos megjegyezni, hogy az első fázis klinikai vizsgálatai és a betegek toborzása 2024 végén, 2025 elején kezdődik”.
A szakértők megerősítették, hogy a vakcina általános használatának jóváhagyásához konkrét klinikai bizonyítékokra van szükség.
Szigorú folyamat
Dr. Lennard Lee, az Oxfordi Egyetem professzora és onkológiai tanácsadó szerint a vakcinák fejlesztése és jóváhagyása egy jól meghatározott sorrendet követ. A szakember egy 2025. szeptember 16-án, és egy 22-én írt emailben kifejtette az AFP-nek, hogy a folyamat laboratóriumi preklinikai vizsgálatokkal és állatkísérletek felhasználásával kezdődik, amelyekkel az immunválaszt és az alapvető biztonságot értékelik. A preklinikai vizsgálatokat orvosi vizsgálatok követik, amelyek általában három fázisban tesztelik a kezelés emberi szervezetben való alkalmazásának lehetőségét.
Az 1. fázisú humán vizsgálatok során kis betegcsoportokon tesztelik a biztonságosságot és az adagolást, mondta Lee, majd a 2. fázisú vizsgálatok során nagyobb csoportokon keresik a klinikai előnyök korai jeleit, miközben folytatják a biztonságosság figyelemmel kísérését. A 3. fázisú vizsgálatok nagy, kontrollált tanulmányokat foglalnak magukban, amelyek célja a vakcina hatékonyságának megerősítése olyan eredmények tekintetében, mint a kiújulási arány, a progressziómentes túlélés vagy az általános túlélés. Ez a folyamat akár 10 évig vagy annál is tovább tarthat.
Ezzel párhuzamosan a szabályozó hatóságok értékelik a gyártás minőségét, konzisztenciáját és a biztonságosságot. Csak ez a gondos, lépésről lépésre haladó folyamat biztosíthatja, hogy a rák elleni vakcina valóban biztonságos és hatékony legyen – mondta Lee.
A Lee által leírt folyamatot az ausztrál Nemzeti Immunizációs Kutatási és Felügyeleti Központ (NCIRS) egyik cikke részletesen elmagyarázza.
Pillanatkép az NCIRS honlapján található grafikonról, amely a vakcina kifejlesztésének hagyományos útját mutatja be. A képernyőmentés 2025. október 3-án készült
Az átlátható adatok, a szakértők által ellenőrzött bizonyítékok és a szigorú gyártási szabványok szintén elengedhetetlenek. „Ezek nélkül a betegek és az orvosok nehezen tudják megteremteni a rákkezelésben elengedhetetlen bizalmat” – mondta Lee az AFP-nek.
Dr. Patrick Ott, a Harvard orvostudományi professzora és a Dana Farber Cancer Institute (DFCI) klinikai igazgatója 2025. szeptember 17-én egy Zoom-interjúban az AFP-nek elmondta, hogy a vakcina-szabályozási rendszerek világszerte eltérőek lehetnek, és nem mindegyik ugyanolyan szigorú.
„A szabályozási rendszertől függetlenül a klinikai vizsgálati adatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy alátámasszák azt az állítást, hogy egy vakcina biztonságos és hatékony az általános használatra” – mondta.
Lee elmagyarázta, miért van szükség konkrét klinikai bizonyítékokra, mielőtt a vakcina általános használatra jóváhagyhatóvá válik.
„Csak 48 résztvevő bevonása általában nagyon kis, korai stádiumú vizsgálatnak minősülne – inkább az 1. fázisú vagy az 2. fázisú feltáró vizsgálatokhoz hasonlítana” – mondta.
Lee hozzátette, hogy a 3. fázisú vizsgálat, amely általában több száz vagy ezer beteget érint, elengedhetetlen a biztonságosság, a hatékonyság és a hatások tartósságára vonatkozó megbízható adatok előállításához.
„Nem találok olyan, szakértők által lektorált tudományos bizonyítékot, amely szerint az Enteromix nevű vakcinát emberi klinikai vizsgálatokban tesztelték volna” – mondta. „Egy olyan fontos terápiánál, mint a rák elleni vakcina, látható bizonyítékoknak és nyitottságnak kell lennie.”
Teljes hatékonyság?
Még az orosz tisztviselők legoptimistább nyilatkozatai sem írják le az Enteromixet a rák elleni csodaszerként, annak ellenére, hogy azt állítják, hogy a vakcina a kísérletek során „100 százalékos” hatékonyságot mutatott a rákos sejtek elpusztításában.
Az Izvestia lapnak adott interjújában Szkvorcova elmondta, hogy a vakcina elsősorban a vastagbélrákra összpontosít, és végül kiterjeszthető lehet két másik rákfajtára is – a glioblastomára, az egyik legrosszindulatúbb agydaganatra, és a melanoma, azaz a bőrrák speciális típusaira.
Szkvorcova hozzátette, hogy a preklinikai kísérletek „bizonyították a vakcina biztonságosságát” és „magas hatékonyságát a tumor méretének csökkentésében és a tumor növekedésének lassításában”, amely az orosz szervezet vezetője szerint 60-80 százalékos.
A 2024 júniusában az orosz RBC médiakonszernnek adott interjújában Vjacseszlav Kosorukov, aki N.N. Blokhin Nemzeti Orvostudományi Kutatóközpont Onkológiai Intézet egyik részlegének, a Kísérleti Diagnosztikai és Tumor Terápiás Kutatóintézetének igazgatója a rák elleni vakcina fejlesztéséről elmondta: „A technológia, amiről beszélünk, forradalmi, de nem csodaszer, nem »arany pirula« minden ráktípus ellen”.
Patrick Ott, a Harvard munkatársa szerint a teljes hatékonyságra vonatkozó állítások messze állnak a valóságtól: „Jelenleg nincs olyan rákterápia, amely 100 százalékos gyógyulást biztosítana” – mondta, hozzátéve, hogy „maga a »gyógyulás« kifejezés is gyakran pontatlan, mivel sok rákfajta továbbra is gyógyíthatatlan. Az az állítás, hogy egy vakcina teljesen gyógyítja a rákot, egyszerűen nem hihető.”
Az Enteromix-szel kapcsolatban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2025. szeptember 18-án e-mailben a következő választ adta az AFP-nek: „A WHO nem áll hivatalos együttműködésben a projekttel.”
A WHO tisztázta, hogy a vakcina jóváhagyásáért a nemzeti vagy regionális szabályozó hatóságok felelősek, míg a WHO szerepe főként az előminősítési támogatás nyújtására korlátozódik.
Az mRNA-4157
Az amerikai Nemzeti Orvostudományi Könyvtár szerint az mRNS-vakcinák fejlesztése jelentős előrelépést jelenthet a rákkezelésben, eddig több mint 120 klinikai vizsgálat bizonyította azok hatékonyságát különböző rosszindulatú tumorok, például tüdő-, emlő-, prosztatadaganatok és melanoma, valamint nehezebben kezelhető rákok, például hasnyálmirigy- és agydaganatok esetében.
Nem csak Oroszországban áll több személyre szabott mRNS-rákvakcina is fejlesztés alatt, de szerte a világban vannak hasonló törekvések: a tisztviselők és tudósok szerint a Moderna és a Merck által kifejlesztett mRNA-4157 rákvakcina-jelölt jelentős áttöréseket ért el a klinikai fejlesztés terén, a szerről már úgy beszélnek, mint ami “alapvető fordulatot hozhat” a rákbetegek számára.
Az mRNA-4157 a melanoma ellen irányul, ami (ahogyan korábban említettük) a bőrrák egy speciális típusa.
A vakcina jelenleg a fejlesztés III. fázisában van, világszerte több mint 1000 résztvevővel zajlanak a klinikai vizsgálatok, amelyek célja a hatékonyság igazolása és a végső szabályozói jóváhagyás megszerzése.
Bár az mRNA-4157 megkapta az “áttörő terápiás” státuszt az amerikai gyógyszerfelügyelettől, még mindig vizsgálat alatt áll. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) akkor adja meg a Breakthrough Therapy minősítést, ha az előzetes eredmények arra utalnak, hogy a kezelés jelentős javulást hozhat a meglévő terápiákhoz képest a legfontosabb klinikai eredmények tekintetében.
Az mRNA-4157 klinikai vizsgálatai több mint hat éve folynak, és a vakcina még mindig nem került forgalomba.
A WHO 2025. februári jelentése szerint 2020-ban a rák közel 10 millió halálesetet okozott, ami globálisan körülbelül minden hatodik halálesetet jelent. A leggyakoribb típusok közé tartozik a mell-, tüdő-, vastagbél- és prosztatarák.
Az AFP Ténykérdés egyéb, az oltásokkal kapcsolatos cikkeit itt olvashatja.
2025. szeptember 3.
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2025. augusztus 31-én látogatást tett egy bolgár fegyvergyárban. Érkezése előtt a szélsőjobboldali Újjászületés (Vazrazsdane) párt támogatói, köztük vezetőjük, Kosztadin Kosztadinov, a szopoti gyár előtt gyülekeztek, hogy tiltakozzanak a látogatás ellen. Hamarosan egy olyan videó kezdett keringeni a közösségi médiában, amelyen azt látni, ahogyan a tüntetők megpróbálták megakadályozni egy fekete autó elhaladását. A videó azzal a hamis állítással kezdett terjedni, miszerint Ursula von der Leyen ült a járműben. Valójában a repülési adatok, fotók és videók is bizonyítják, hogy az EU vezetője akkor még nem érkezett meg Bulgáriába – csak mintegy három órával később landolt. A hatóságok is megerősítették az AFP-nek, hogy az Európai Bizottság (EB) elnöke nem tartózkodott a járműben.
“Tüntetők állták Von der Leyen útját Bulgáriában”, “Megtámadták Ursula von der Leyent” ezekkel a címekkel publikált a Magyar Nemzet, a HírTV és az Origo cikkeket azt követően, hogy az Európai Bizottság elnöke 2025. augusztus 31-én Bulgáriába látogatott.
Az írások mind egy olyan videóra hivatkoznak, amelyet a szélsőjobboldali és oroszbarát bolgár Újjászületés párt egy politikusa osztott meg a Facebook-oldalán, ahol az általa szervezett tüntetést látni Von der Leyen érkezése ellen.
A videón tüntetők bolgár és orosz zászlókat tartanak, és néhányan a zászlókkal a kocsira csapnak. A felvételen rendőrök veszik körül a járművet, majd a bolgár csendőrség igazgatója, Nikoláj Nikolov több rendőr között látható, ahogyan kiszáll az autóból, mielőtt az továbbindulna.
A videó egy rövidebb változata is terjed magyarul a Facebookon, szintén azzal az állítással, hogy a felvételen látható autóban az EB elnöke ül. Ez a változat már több mint 990 megosztást és 160 ezer megtekintést ért el.
A videót más nyelveken is megosztották, többek között angolul, oroszul,hollandul és szerbül.
Nikolov maga is megerősítette az AFP-nek, hogy kollégáival ő ült az autóban, nem pedig Von der Leyen. Az AFP továbbá azt is kiderítette, hogy Von der Leyen még meg sem érkezett Bulgáriába, amikor a videót közzétették, így lehetetlen, hogy az autóban ült volna, ahogyan azt a virális bejegyzések állítják.
Bulgária megosztott Ukrajna támogatásával kapcsolatban, ebben közhangulatban került sor a tiltakozásra az EB-elnök látogatása ellen.
A történelmileg jó bolgár-orosz kapcsolatok dacára Bulgária a 2022-es orosz támadás óta erőteljesen támogatja Ukrajnát, jelentős mennyiségű katonai felszereléssel látva el a megtámadott országot. A Varsói Szerződésből megmaradt katonai-ipari komplexumnak köszönhetően Bulgária képes lőszert gyártani a szovjet szabványú fegyverekhez, amelyeket az ukrán hadsereg még mindig használ.
A bulgáriai oroszbarát hangok azonban élesen bírálták a katonai segítségnyújtást, köztük olyan szélsőjobboldali pártok, mint az Újjászületés, amelyek szerint ezek a szállítmányok meghosszabbítják az ukrajnai háborút, és Bulgáriát Oroszország ellenségévé teszik. A párt az Európai Unió hangos kritikusa.
A hamis állítás magyarul a Facebookon és egy híroldalon. A képernyőmentések 2025. szeptember 2-án készültek. A piros áthúzásokat az AFP adta a képhez
A repülőgép három órával a videó megosztása után landolt
Von der Leyen 2025. augusztus 29-én kezdte meg hét országot érintő körútját az EU keleti határainál. Augusztus 31-én reggel Lengyelországban járt, és Donald Tusk miniszterelnökkel együtt meglátogatta az ország Fehéroroszországgal közös határát. Ezt követően az uniós vezető Plovdivba, Bulgária második legnagyobb városába indult.
A videó az AFP által megtalált legkorábbi változatát egy bolgár felhasználó töltötte fel 31-én helyi idő szerint 14:02-kor. 16:30-kor osztott meg az Újjászületés párt elnöke egy másik videót, amin ugyanezt a jelenetet látni.
Annak megállapításához, hogy Von der Leyen repülőgépe mikor landolt Bulgáriában, az AFP a Flightradar24 légiforgalmi monitoring platform indulási-érkezési szűrőjét (Varsó–Plovdiv) használta, amely azonosította az OO-GPE jelű repülőgépet. Az előző napokban ugyanez a repülőgép Rigába, Helsinkibe és Varsóba repült, ami egyezik Von der Leyen körútjának eddigi útvonalaival.
A Flightradar24 szerint az OO-GPE jelű repülőgép helyi idő szerint 17:34-kor landolt Bulgáriában (lásd az alábbi képernyőképet). Az ADS-B adatok visszajátszása egy nyílt forráskódú nyomkövető platform segítségével megerősíti az érkezési időt (itt archiválva).
2024. szeptember 1-i képernyőmentés a Flightradar24 oldaláról a OO-GPE repülőgép repülési történetével. AFP által hozzáadott sárga kiemelések
Egy, a bolgár kormány által közzétett videóban ugyanazzal a lajstromszámmal (OO-GPE) ellátott repülőgép látható, amint a plovdivi repülőtéren gurul, és az Európai Bizottság elnöke leszáll róla.
A bolgár kormány által rendelkezésre bocsátott videóból származó 2025. szeptember 1-i képernyőmentések. A piros jelöléseket az AFP adta a képhez
Ez azt jelenti, hogy Von der Leyen körülbelül három órával és 30 perccel azután landolt Plovdivban, hogy a tüntetők által blokkolt autót bemutató videó felkerült volna a Facebookra.
Helyi idő szerint (Szófia) 17:58-kor Roszen Zseljazkov bolgár miniszterelnök az X-en üdvözölte Von der Leyent Bulgáriában, és megosztott róla fotókat az OO-GPE jelű repülőgép mellett.
18:22-kor Bojko Boriszov volt bolgár miniszterelnök Facebook-oldalán posztolt élő videót, amelyen azt látni, hogy fogadja az EB-elnököt a VMZ gyárban.
Hivatalos cáfolatok
A bolgár hatóságok és az Európai Bizottság megerősítették, hogy Von der Leyen nem tartózkodott a virális videóban látható járműben.
„Kollégáimmal együtt én ültem az autóban, ez a belügyminisztérium járműve” – nyilatkozta Nikolov, a bolgár belügyminisztérium csendőrségi, különleges műveleti és terrorizmusellenes főigazgatóságának vezetője 2025. szeptember 2-án az AFP-nek.
„A videó egy olyan jelenetet mutat, amely Von der Leyen érkezése előtt néhány órával történt; ő nem volt a kocsiban” – mondta el a belügyminisztérium szóvivője szeptember 1-jén telefonon az AFP-nek.
„Nincs információnk arról, hogy ilyen incidens történt volna” – mondta a bolgár Nemzeti Biztonsági Szolgálat szóvivője szintén az AFP-nek szeptember 1-jén.
"Megerősíthetjük", hogy az EU vezetőjének nem volt köze a videón látható képekhez, közölte az Európai Bizottság szóvivője szeptember 2-án e-mailben az AFP-vel.
A gyárnál történt tiltakozás nem az egyetlen esemény, amely Von der Leyen bulgáriai látogatása alatt a címlapokra került.
Az EU-elnököt szállító Dassault Falcon 900LX chartergép – valószínűleg GPS-interferencia miatt – a leszállás előtt körözni kényszerült a plovdivi régió felett, az Európai Bizottság szóvivője szerint. A Bizottság közölte, hogy a bolgár hatóságok szerint Moszkva felelős az incidensért. Azonban nem volt egyértelmű, hogy a repülőgépet szándékosan vették-e célba, mivel az ilyen támadások gyakoriak a régióban. Roszen Zseljazkov bolgár miniszterelnök 2025. szeptember 2-án azt mondta, hogy Bulgária nem lát okot arra, hogy vizsgálatot indítson az ügyben.
Az AFP már több cikkben is cáfolt Ursula von der Leyennel kapcsolatos hamis állításokat, például itt és itt.
2025. augusztus 21.
Miközben a Fehér Házban 2025 augusztusában európai vezetők részvételével csúcstalálkozó zajlott, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna tisztázni tudja az Oroszországgal kötött esetleges békével kapcsolatos nézeteltéréseit, egy olyan fotó kezdett terjedni a közösségi médiában, amin állítólag magas rangú európai tisztségviselők látszólag egy folyosón várakoznak. A képen látható vizuális nyomok, és a találkozóról készült valódi képekkel történő összehasonlítás azonban egyértelműen bizonyítják, hogy a képet mesterséges intelligencia generálta.
“Olyan, mint egy orvosi vizit — ‘Európa vezetői’ alázatosan várakoznak a folyosón a székeken” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzés leírása, amit már több mint 70-en osztottak meg 2025. augusztus 18-a óta. A bejegyzéshez csatolt képen emberek ülnek egy díszes folyosón.
A hamis kép magyarul a Facebookon, a képernyőmentés 2025. augusztus 20-án készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Ahogyan arról a Lakmusz tényellenőrző oldal is írt a képet cáfoló cikkében, ugyanezt a hamis képet több nagy elérésű Facebook-oldal is megosztotta, majd később törölte.
Ugyanez a hamis fotó számos más nyelven is terjedni kezdett már, többek között angol, görög, szerb, szlovák, német, francia és portugál nyelven.
A képet a Pravda hálózat által üzemeltetett weboldalak is terjeszteni kezdték, olvasható a NewsGuard dezinformáció-figyelő szervezet jelentésében (itt archiválva). A Viginum hibrid fenyegetések ellen küzdő francia kormányzati ügynökség szerint a Pravda-oldalak egy szervezett, többnyelvű hálózat részei, ami orosz propagandát terjeszt Európában és az Egyesült Államokban (archivált link).
Ez a hamis narratíva példa arra, hogy "a Kreml által támogatott források gyakran kihasználják az európai vezetőkkel tartott magas szintű találkozókat hamis állítások terjesztésére" - írja a NewsGuard jelentése.
A virális kép akkor kezdett el terjedni, miközben számos európai vezető csatlakozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz a Fehér Házban, ahol Donald Trump amerikai elnökkel tárgyaltak az alaszkai orosz-amerikai csúcstalálkozót követően. Trump bejelentette, hogy háromoldalú találkozót tervez az ukrán elnökkel és az orosz elnökkel közösen.
Trump az Ovális Irodában találkozott Zelenszkij ukrán elnökkel 2025. augusztus 18-án, majd a Keleti Szalonban tartottak megbeszélést a brit miniszterelnök, a francia elnök, a német kancellár, az olasz miniszterelnök, a finn elnök, az Európai Bizottság elnöke és a NATO főtitkára részvételével. Nincs olyan hiteles beszámoló, amely megerősítené, hogy a folyosón várakozókról készült fotó tényleg a Fehér Házban készült.
Vizuális ellentmondások
Az X-en végzett kulcsszavas kereséssel sikerült megtalálni a képegy nagyobb felbontású változatát, amin könnyebb észrevenni az arra utaló jeleket, hogy kép hamis (itt archiválva). A mesterséges intelligencia gyors fejlődése ellenére előfordulnak vizuális hibák az MI-képeken, ezért a képek alapos vizsgálatakulcsfontosságú eszköz a hitelességük megállapításához.
A francia elnökre, Emmanuel Macronra hasonlító férfi mellett látható egy harmadik láb is fekete nadrágban és magassarkú cipőben, ami nem kapcsolódik egyetlen testhez sem. A piros kosztümös nő lábai mellett pedig további cipők is láthatók.
A padló mintája inkonzisztens: a kék téglalap csak egy helyen jelenik meg, és egyes részek sárgák, máshol pedig nem.
2025. augusztus 18-án készült képernyőkép az X-en megosztott képről, az AFP által megjelölt vizuális ellentmondásokkal
Észrevehető továbbá a német, brit és finn vezetők hiánya, akik mind részt vettek a Trump-tal folytatott tárgyalásokon, és szemüveget viseltek – a képen látható három nő nem azonosítható egyetlen résztvevővel sem.
A türkizkék öltönyös személynek rövid haja van, hasonlóan Ursula von der Leyenéhez, azonban az AFP fotóin és a Trump-adminisztráció által közzétetthivatalos fotókon (archivált linkek itt és itt) látható, hogy az Európai Bizottság elnöke aznap narancssárga blézerben és blúzban, valamint fekete nadrágban volt jelen a találkozón. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök sötét öltönyben és nadrágban volt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Keir Starmer brit miniszterelnök, Alexander Stubb finn elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Donald Trump amerikai elnök, Emmanuel Macron francia elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Friedrich Merz német kancellár és Mark Rutte NATO-főtitkár a Fehér Házban, Washingtonban 2025. augusztus 18-án
A Hive Moderation MI-felismerő eszköz megállapította, hogy a kép 99,7%-os bizonyossággal tartalmaz mesterséges intelligencia által generált tartalmat.
2025. augusztus 19-i képernyőmentés a Hive Moderation eszközének eredményéről
Az Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács Dezinformációellenes Központja szintén „hamisnak” minősítette a képet (archivált link itt), valamint más tényellenőrző oldalak is cáfolták a hitelességét.
Az AFP további, az ukrajnai háborúval kapcsolatos tényellenőrzései itt olvashatóak.
2025. augusztus 13.
A kibocsátásmentes járművek fejlesztéséért folyó verseny közepette rendszeresen félrevezető és hamis állításokhoz jelennek meg a közösségi médiában a témáról. Az egyik legújabb állítás szerint a világ legnagyobb autógyártója, a Toyota forradalmian új, vízzel működő motort fejlesztett ki, amely feleslegessé teszi a lítium-akkumulátorokat és a töltőállomásokat. Ez az állítás azonban hamis, ahogyan azt a Toyota is megerősítette az AFP-nek. Szakértők szerint egy ilyen technológia nemcsak rendkívül hatástalan, hanem megvalósíthatatlan is.
„A Toyota MOST változtatta meg a játékot. VÍZMOTOR, amely MEGTÖRI az EV (elektromos meghajtású jármű) ipart!” – olvasható egy 2025. június 30-i magyar Facebook-bejegyzésben, ami még júliusban is terjedt Facebookon. A bejegyzés szerint, ami több mint 230 megosztást ért el, az új motoroknak nincs szüksége akkumulátorokra és töltőállomásokra.
A bejegyzéshez csatolt fotómontázson a világ legnagyobb autógyártójának, a Toyotának a logóját látni, valamint autómotorok képeit és egy színpadon álló férfit. egyik motorjának modellje mellett áll.
Az állítás már német, bolgár, angol, francia, román és spanyol nyelven is elterjedt a közösségi médiában.
A hamis állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. augusztus 12-én készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
A kibocsátásmentes járművek fejlesztéséért több évtizede folyik a verseny. Időről időre felbukkan az az ötlet, hogy egy napon majd a víz helyettesítheti a többi üzemanyagot. Ez a hipotézis azonban eddig soha nem nyert megalapozott tudományos bizonyítást, ahogyan azt már ebben a francia nyelvű cikkben is megírtuk.
A jelenleg a Facebookon terjedő állítás, amely szerint a a Toyota bemutatott volna egy vízhajtású motort, amely csak vízgőzt bocsát ki, nem igaz.
A Toyota nem fejleszt „vízmotort”
„Valójában nem fejlesztünk semmit, amit ‘vízmotor’ néven lehetne megnevezni” – nyilatkozta Jean-Yves Jault, a Toyota Motor Corporation képviselője egy 2025. július 23-i e-mailben az AFP-nek. Jault „téves információknak” nevezte az interneten keringő állításokat, és a Forbes magazin egy 2025. június 15-i cikkére hivatkozott, amelyben már cáfolják ezt a pletykát. A cikkben Robert Rapier, szerző és vegyészmérnök kijelentette, hogy „abszurd ötlet, hogy a víz hajthatna egy autót”.
A Toyota valóban gyárt olyan járműveket, amelyek hidrogént – és nem vizet – használnak üzemanyagként. Ezek az autók, például a Mirai modell, speciális töltőállomásokon tankolhatók, és lítium-ion akkumulátorokkal vannak felszerelve az energia tárolására és szabályozására.
Az elektrolízis folyamata
A hidrogén elektrolízissel keletkezik. Ez egy kémiai folyamat, amelynek során elektromos áram segítségével kémiai reakciót váltanak ki, hogy a vízmolekulákat (H₂O) hidrogénre (H₂) és oxigénre (O₂) bontsák. Ez a folyamat nagy mennyiségű áramot igényel, és csak stabil energiaforrással hatékony.
A nyert hidrogén ezután üzemanyagként felhasználható, különösen üzemanyagcellás járművekben. Ahhoz azonban, hogy az elektrolízis egy autó motorjában megtörténjen, a járműben áramforrásra, például akkumulátorra van szükség.
„Egy ilyen rendszer azonban rendkívül hatástalan lenne, mivel az energiaátalakítás minden lépése veszteségekkel jár” – mondta el Rapier a Forbes cikkében, emlékeztetve a termodinamika alapelveire.
„Ahelyett, hogy akkumulátort használnánk a hidrogén elektrolízissel történő előállításához, majd ezt a hidrogént az autó meghajtásához felhasználnánk, sokkal hatékonyabb lenne az áramot közvetlenül a meghajtáshoz felhasználni.”
A zöld hidrogén előállításához szükséges lépéseket bemutató grafikon, amely egy olyan energiaforrás, amelyet egyes erősen szennyező iparágak szén-dioxid-mentesítésének lehetőségeként tartanak számon
(AFP / Tatiana MAGARINOS, Gustavo IZUS)
Ezeket a következtetéseket több szakértő is megerősítette, köztük Plamen Punov, a Szófiai Műszaki Egyetem professzora, aki hallgatói projekteket irányít a hidrogénüzemű üzemanyagcellák területén. Kiemelte, hogy a hidrogén mint üzemanyag nem a járművekben keletkezik.
„Minden ilyen jármű elektromos áramot állít elő üzemanyagcellák segítségével, amelyek tisztán hidrogénnel működnek, amelyet előzőleg tartályokban tárolnak” – magyarázta 2025. július 7-én az AFP-nek küldött e-mailben. „Nem ismerek ilyen típusú járművet [amely képes saját hidrogént előállítani a fedélzetén, a szerk. megjegyzése], és elméletileg is rendkívül hatástalan és praktikus lenne.”
Boriana Tsaneva, ugyanazon egyetem kémia doktora, 2025. július 7-i e-mailben megerősítette az AFP-nek, hogy „technikailag lehetséges a mozgó járművek maradék energiájának elektrolízissel történő hasznosítása”, ez az opció azonban „nem gazdaságos”.
Tsaneva azt is elmondta, hogy egy ilyen rendszer nem csak hogy drágább lenne, de biztonsági kockázatok is felmerülnének. Az elektrolízis potenciálisan hidrogén és oxigén robbanásveszélyes elegyét szabadíthatja föl, amit nem lehet biztonságosan tárolni, és amit a létrehozása után rögtön a motorba kell juttatni. Ráadásul a gázkeverék égése során csak elhanyagolható mennyiségű energia keletkezne.
A víz hűtőanyagként szolgál
A téves állítás valószínűleg egy hidrogénmotor vízzel hűtött rendszerére vonatkozó szabadalomra vezethető vissza, amelyet a Toyota 2023-ban jelentett be. Ebben a rendszerben a víz nem üzemanyagként, hanem csupán hűtőfolyadékként szolgál, amely a hagyományosan használt levegőt helyettesíti.
A vízhűtés lehetővé teszi a hidrogén égése során keletkező magas hőmérséklet jobb szabályozását. Ezáltal könnyebb anyagok is felhasználhatók a égéstérben és a hengerben, ami egyúttal növeli a motor hatékonyságát és csökkenti a súlyát.
A Toyota Mirai azonban a gyártó legújabb technológiáját alkalmazza: a modell hidrogénüzemű üzemanyagcellával működik, amely elektromos motort hajt meg. A hidrogént nagynyomású tartályokban tárolják, és speciális töltőállomásokon töltik fel. Üzem közben a jármű csak vízgőzt bocsát ki – ez a hidrogén és az oxigén kémiai reakciójának mellékterméke. A jármű azonban nem rendelkezik elektrolízis rendszerrel, és nem termel hidrogént a fedélzetén. Ezenkívül lítium-ion akkumulátorral van felszerelve.
A Toyota saját közlése szerint hosszú távon többirányú stratégiát követ a szén-dioxid-semleges mobilitás elérése érdekében. Ez magában foglalja a hidrogénüzemű üzemanyagcellák, a hidrogénüzemű belső égésű motorok és a nagyobb biztonságot, hatótávolságot és teljesítményt nyújtó szilárdtest-akkumulátorok fejlesztését.
A Toyota ugyan elektrolízist használ hidrogén előállítására néhány üzemében, de kizárólag a járműveken kívül.
Az akkumulátoros jobban megéri
2025-ben az akkumulátorral hajtott elektromos járművek uralják a kibocsátásmentes közlekedési eszközök világpiacát, mivel olcsóbbak és energiahatékonyabbak, mint a hidrogénüzemű autók, és a töltőinfrastruktúra is egyre bővül.
Néhány gyártó, köztük a Toyota, azonban a hidrogénüzemű autókat kiegészítő megoldásnak tekinti a nehéz teherforgalom és a hosszú távú utazások céljára. Széles körű fejlesztésüket azonban korlátozzák a magas gyártási költségek és a még kevéssé kiépített töltőállomás-hálózat.
A legtöbb elemző egyetért abban, hogy a kibocsátásmentes mobilitás jövője különböző technológiák kombinációján alapul majd: az akkumulátorok továbbra is a személygépkocsik preferált megoldása maradnak, míg a hidrogén stratégiai szerepet játszhat bizonyos szektorokban, például a távolsági közlekedésben, a nehéz teherforgalomban vagy bizonyos ipari alkalmazásokban (itt archiválva).
Az AFP korábban már cáfolt más olyan állításokat, amelyek szerint már léteznek vízzel működő autók, például itt és itt.
2025. augusztus 1.
Évek óta keringenek a közösségi médiában olyan híresztelések, hogy az Egyesült Államokban található Yellowstone Nemzeti Park katasztrófa előtt áll, részben mivel a park egy olyan fennsíkon fekszik, ahol gyakori a szeizmikus aktivitás. Az elmúlt hetekben különböző nyelveken - köztük magyarul is - olyan képek és videók terjedtek el, amelyek megtévesztő módon azt állítják, hogy a parkban élő állatok egy közelgő természeti katasztrófa elől menekülnek. A magyar posztok egy olyan képet osztottak meg, amelyen tucatnyi medve fekszik a park bejáratánál lévő úton. Az AFP megállapította, hogy a képet mesterséges intelligencia segítségével készítették, és a 2025. július 23-ig bezárólag nem érkezett hivatalos jelentés arról, hogy nagyszámú medve gyűlt volna össze a park bejáratánál. A nemzeti park és szakértők azt is elmondták az AFP-nek, hogy a virális posztokban szereplő képek egyike sem mutat a parkból menekülő állatokat. A területet nagyon gyakori földrengések miatt fokozottan figyelik, a Yellowstone-vulkán pedig utoljára 70 ezer évvel ezelőtt tört ki.
"Yellowstone-ban példátlan medve-dugó alakult ki: a park bejáratát hatalmas számú állat torlaszolta el. A tudósok riadót fújnak, és elgondolkodnak: lehet, hogy a medvék valamilyen közelgő fenyegetésről tudnak, amiről nekünk fogalmunk sincs?" – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzés leírása, a posztot 2025. június 17-e óta már több mint 740 ember osztotta meg. A poszthoz csatolt képen medvék tucatjait látni, amint egy erdős úton hevernek.
A hamis kép magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. július 23-án készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Ugyanez a kép, valamint más, állatokat ábrázoló képek és videók már francia nyelven is terjedni kezdtek, ahogyan arról az AFP ebben a tényellenőrzésben írt. A hamis és félrevezető állítások mind hasonló narratívát követnek: az állatok tömegével hagyják el a Yellowstone Nemzeti Parkot, az Egyesült Államok egyik leghíresebb nemzeti parkját, mivel valamilyen természeti katasztrófa fenyeget, például a vidéken található vulkán kitörése.
De a nemzeti park az AFP megkeresésére elmondta, hogy nincs szó arról, hogy tömegesen menekülnének az állatok a parkból. Szakértők azt is hozzátették, hogy folyamatosan monitorozzák a környék szeizmikus aktivitását, de semmi szokatlant nem tapasztaltak. Ráadásul a magyarul terjedő képről megállapítható, a vizuális ellentmondások, és a digitális elemzés eredménye alapján, hogy mesterséges intelligenciával készült.
A medvékről készült képet MI generálta
Több felhasználó is a magyar Facebook-bejegyzés alatt kétségének adott hangot, hogy a kép valódi lenne. Az InVID-WeVerify ellenőrző programja, amelynek a fejlesztésében az AFP is részt vesz, a kép digitális elemzése után arra jutott, hogy azt nagy valószínűséggel MI-generálta.
Ahogyan arra a Snopes tényellenőrző oldal is felhívja a figyelmet (itt archiválva), egy fordított képkeresésselegészen 2025. februárig visszamenőleg lehet változatokat találni a képről, mint amilyen ez is, amit a Bear's Word (A medvék világa) Facebook oldal osztott meg, és ami a magyarul terjedő fotó tükrözött, jobb minőségű változata. A Facebook-oldal a képet eredetileg a "gyönyörű, mesterséges intelligenciával készült kép" leírással tette közzé, ahogyan az a poszt szerkesztési előzményeiből kiderül, majd márciusban törölték ezt a leírást.
A magyar közösségi médiában is terjedő kép egy 2025. februári változata, ahol mesterséges intelligenciával készült képként van megjelölve. A képernyőmentés 2025. július 23-án készült
Ez a kép jobb minőségű, mint a magyar változat és számos olyan részletet meg lehet rajta figyelni, amelyek mesterséges intelligenciára utalnak. A Yellowstone-ban grizzly és fekete medvék élnek (itt archiválva), a nemzeti park honlapján a medvék jellegzetes talplenyomatát is megtalálni, de a közösségi médiában terjedő képen látható egyik medvének sima, csizmatalpszerű talpa van karmok nélkül:
A Yellowstone medvéinek talplenyomata a nemzeti park honlapján, és az interneten terjedő kép. A sárga jelölést és a vízjelet az AFP adta a képhez. A képernyőmentések 2025. július 23-án készültek
De további jelek is MI-re utalnak, a kép közepén az egyik medve például furcsa, kicsavarodott pózban hever, mögötte pedig két medve is inkább csak amorf barna folt fej és lábak nélkül, mint valódi állat.
A közösségi médiában terjedő kép egy részlete. A képernyőmentés 2025. július 23-án készült. A színes jelöléseket és vízjelet az AFP adta a képhez
Az AFP több kulcsszavas Google-kereséssel is próbálkozott, de nem talált hiteles beszámolót arról, hogy a tömegével medvéket észleltek volna a Yellowstone útjain, vagy hogy az érintett szövetségi államok (Wyoming, Idaho és Montana) bármelyikében medvék miatt útlezárás lett volna.
Nem menekülnek az állatok, és a szeizmikus tevékenység is normális
Az AFP megkeresésére a Yellowstone-park szolgálatai közölték, hogy „a Yellowstone park vadállatai nem hagyják el a parkot nagy számban”, hozzátéve, hogy „a menekülésről szóló pletykák hamisak, és mesterséges intelligencia által generált képeken alapulnak”.
A Yellowstone Nemzeti Parkot körülvevő fennsíkon, amely az amerikai kontinens egyik legaktívabb geotermikus övezetének számít, nagyon gyakoriak a földrengések, de a cikkünk megjelenése előtti hetekben és hónapokban a Utah Egyetem szeizmográfiai állomásai, amelyek a terület földalatti geológiai tevékenységét figyelik, nem regisztráltak jelentős földrengéseket (itt archiválva).
"Ez a fajta történet néhány évente felbukkan, sok videó, amely jelenleg kering, nem új, és nem is Yellowstone-ban forgatták” – mondta az AFP-nek Jamie Farrell (itt archiválva), a Utah Egyetem geológiai és geofizikai tanszékének professzora, aki kizárta annak lehetőségét, hogy a virális képeken és videókon látható állatok földrengés elől menekülnének.
„Ami a szeizmikus aktivitást illeti” – mondta el a szakember – „nem tapasztaltunk semmi szokatlant a régióban, sem a szám, sem az intenzitás, sem a helyszínek tekintetében”.
A Yellowstone-régió szeizmikus és vulkáni helyzetéről az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS) honlapján olvashatók havi jelentések, amelyek az utahi egyetem szeizmikus állomásainak elemzési eredményeit közlik. Bár 2025 júniusában mintegy hatvan földrengés történt, a legerősebb sem haladta meg a Richter-skála 2,7-es értékét, ami egy regisztrált, de a felszínen nem vagy csak gyengén érezhető eseménynek felel meg (itt és itt archiválva).
2025. július 21-i képernyőmentés az USGS honlapjáról
Ismétlődő pánik a Yellowstone-vulkán körül
Nem ez az első alkalom, hogy az a hamis narratíva terjed, hogy a Yellowstone-parkban az állatok szokatlan viselkedést produkálnak, és ez valami katasztrófát jelez előre. 2015-ben a Snopes weboldal már közzétett egy cikket, amelyben egy hasonló pletykát ellenőriztek (itt archiválva). 2014-ben pedig az AFP szentelt egy cikket (archivált link) a Yellowstone-i "szupervulkánnak", miután hasonló híresztelések kaptak szárnyra.
A kérdéses hamis hír gyakran azon a tudományosan megalapozatlan elképzelésen alapul, hogy egyes állatok képesek előre érezni a földrengéseket, jóval azok bekövetkezte előtt. De tudományos tanulmányok soha nem igazolták, hogy az állatok képesek előre jelezni a földrengéseket, ahogyan azt Dr. Sebastian Hainzl (itt archiválva), a szeizmikus mozgások szakértője elmagyarázta az AFP-nek ebben a 2023-as cikkben.
Az egyik visszatérő narratíva a Yellowstone-kalderával kapcsolatos, amely egy a nemzeti park alatt található úgynevezett szupervulkán.
Ez a több tíz kilométer átmérőjű vulkáni kráter a bolygó egyik legnagyobb „szupervulkánja”. A legtöbb ilyen már kialudt, de ez nem vonatkozik a Yellowstone-i kalderára, amely több különösen intenzív szuperkitörést is átélt, legutóbb olyan 630 000–640 000 évvel ezelőtt. A vulkán utolsó „normális” kitörése körülbelül 70 000 évvel ezelőtt történt, az USGS szerint.
A lenyűgöző geológiai jelenség iránti érdeklődés 1960-as évekbeli felfedezése óta azzal a visszatérő félelemmel párosul, hogy egy ismét egy "szuperkitörésre" kerülhet sor, amelynek potenciálisan pusztító következményei lehetnének, és amely több milliárd tonnányi hamut juttatna a levegőbe, veszélybe sodorva ezzel az emberiséget. De a szakértők szerint semmi nem utal rá, hogy ez hamarosan bekövetkezne.
„A Yellowstone ma sem áll közelebb a kitöréshez, mint tegnap” – foglalta össze az AFP-nek David Pyle, az Oxfordi Egyetem földtudományi professzora, „és a legvalószínűbb, hogy több ezer évig nem lesz újabb szuperkitörés a Földön”.
2025. július 24.
Donald Trump amerikai elnök egy fogvatartó központ építését rendelte el egy elhagyatott reptéren, mélyen Florida állam Everglades részén. A bevándorlók fogvatartására létrehozott létesítmény “Aligátor Alcatraz” néven vált ismertté. Több nyelven is terjedni kezdett egy mesterséges intelligencia által generált kép, amin állítólag a létesítményt látni. A kép a magyarországi felhasználók között is terjedni kezdett, ahol a kormány szövetségesként tekint Trumpra, és gyakran méltatja az amerikai elnök bevándorlásellenes politikáját. De a képen látható vizuális elemek, és a Google SynthID eszköze is mind azt erősítik meg, hogy a képet mesterséges intelligencia generálta.
“‘Alcatraz aligátorokkal’ – a hely, ahová az Egyesült Államokból kitoloncolásra jelölteket szállítanak” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzés leírása. A 2025. június 29-én megosztott videóban először fehér épületeket látni, amiket egy hüllőktől hemzsegő vizesárok vesz körbe. A kép lassan egy másik, aligátorokat mutató videóra vált át. A videó az X-en és a Telegramon is terjed magyar nyelven, ahol már több mint 1300 megtekintést ért el.
Ugyanez a kép már több nyelven is terjedt a közösségi médiában, például angolul, franciául, görögül és spanyolul.
A videó aközben kezdett el terjedni az interneten, hogy Donald Trump amerikai elnök bejárta az “Aligátor Alcatraz” névre keresztelt létesítményt, ami egy elhagyott repülőtéren épült fogvatartó központ. A Florida államban található helyszín egy mocsaras vidéken fekszik, ahol sok a különféle veszélyes hüllő. A létesítményt 2025 júniusában kezdték el építeni Trump a papírok nélküli bevándorlók kitoloncolására irányuló politikája részeként.
Donald Trump a magyar kormány fontos szövetségese, főleg olyan témákban, mint a bevándorlásellenesség, amely Orbán Viktor kormánya számára is kulcskérdés politikailag (archiválva itt, itt és itt).
Florida állam Everglades vidékén valóban építettek egy fogvatartótábort a bevándorlóknak, de a közösségi médiában terjedő kép, amely állítólag ezt a létesítményt mutatja, hamisítvány.
A hamis állítás magyarul a Facebookon és a Telegramon. A képernyőmentések 2025. július 18-án készültek. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
A kezdeményezés kritikusai szerint a Trump keményvonalas migrációs politikája részeként épült létesítmény veszélyezteti az Everglades ökoszisztémát, és sértheti a bevándorlók jogait.
Vizuális ellentmondások
Az AFP előszőr egy fordított képkereséssel próbálkozott, ez csak további példákat eredményezett a képre a hamis állítással, valamint olyan tényellenőrzőcikkeket, amelyek az állítást cáfolták.
Az AFP több vizuális ellentmondást is talált a képen, ami arra utal, hogy az valószínűleg nem valódi. Különösen a vízben úszkáló lények alakja furcsa, nem tűnnek sem kígyónak, sem aligátornak, és a víz egyetlen részére csoportosulnak.
A furcsa élőlények az X-en magyarul megosztott képen. A képernyőmentés 2025. július 18-án készült. A piros áthúzást és a sárga jelölést az AFP adta a képhez
Ráadásul egyes járművek hátsó fele, például a kép bal oldalán, úgy tűnik, hogy nem érintkezik a talajjal. A jobboldali, kinagyított autó ablakai pedig furán vannak elrendezve.
A mesterséges intelligencia által generált kép, az AFP kinagyított néhány vizuális ellentmondás.A képernyőképek 2025. június 8-án készültek
A helyszín vizsgálata
Az "Alligátor Alcatraz" névre keresztelt létesítményt a floridai Ochopee közösségi övezetben található Dade-Collier kiképző- és átmeneti repülőtéren állították fel.
Ha megnézzük a repülőtérről készült Google Maps-képeket, hamar világossá válik, hogy a helyszínen nincs aligátorokkal teli vizesárok (itt archiválva):
A létesítmény valódi helyszíne a Google Térképen, valamint az egyik hamis poszt magyarul a Facebookon. A képernyőmentések 2025. július 18-án készültek. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Ha összehasonlítjuk a közösségi médiában terjedő képet az AFP által 2025. július 7-én a bevándorlókat fogva tartó központról készített légi felvételekkel, akkor azt láthatjuk, hogy azok jelentősen eltérnek egymástól.
A létesítmény az AFP légi felvételén 2025. július 8-án, valamint az egyik hamis poszt magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. július 18-án készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
A létesítmény az AFP légi felvételén 2025. július 8-án, valamint az egyik hamis poszt magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. július 18-án készült. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
A nemzetközi, és az amerikai sajtó által a létesítményről közzétett képek és felvételek alig hasonlítanak a közösségi médiában megosztott képhez (archiválva itt, itt és itt).
Az AFP a képet a Google SynthID felismerő eszközével is kielemezte, amely a Google mesterséges intelligencia modelljei által generált fényképeket és videókat azonosítja.
Az eszköz "nagyon magas" megbízhatósággal észlelte, hogy a kép "Google AI-val készült", amint az az alábbi képernyőképen is látható:
Pillanatkép a SynthID detektáló eszköz felületéről
Az X-en használatos Közösségi Megjegyzések több mint 90 százaléka soha nem kerül közzétételre, állapította meg egy július 9-én publikált tanulmány. A kutatás ezzel rámutatott arra, hogy a rendszer korlátozottan hatékony a tényellenőrzésben. A Közösségi Megjegyzések modellje az Elon Musk platformja által népszerűsített, közösség alapú ellenőrzési módszer.
A Digital Democracy Institute of the Americas (DDIA) tanulmánya kielemezte a nyilvános adatbázisban elérhető összes, az X által 2021 januárja és 2025 márciusa között közzétett mintegy 1,76 millió Közösségi Megjegyzést (itt archiválva). A kutatás éppen aznap jelent meg, amikor a platform vezérigazgatója, Linda Yaccarino két év után lemondott tisztségéről (itt archiválva).
A közösség alapú moderációs modellt ma már a nagy technológiai platformok, köztük a Facebook tulajdonosa, a Meta, valamint a TikTok is felkarolták. A rendszer lehetővé teszi az önkéntesek számára, hogy megjegyzéseikkel kontextusba helyezzenek bejegyzéseket, vagy kijavítsák a posztokban lévő hamis információkat.
A többi közreműködő ezután “hasznosnak” vagy “nem hasznosnak” értékelheti ezeket a megjegyzéseket. Ha ezek elég sok, különböző nézőpontú felhasználótól “hasznos” minősítést kapnak, akkor mindenki számára láthatóak lesznek az X-en, közvetlenül a vitatott bejegyzések alatt.
“A benyújtott megjegyzések túlnyomó többségét - több mint 90 százalékát - soha nem teszik közzé” - áll a DDIA tanulmányában.
“Egy olyan program esetében, amelyet úgy hirdetnek, mint ami gyors, skálázható és átlátható, ez az adat komoly aggodalmat kellene keltsen” - állítja a tanulmány.
Az angol nyelvű megjegyzések közzétételi aránya a tanulmány szerint a 2023-as 9,5 százalékról 2025 elejére mindössze 4,9 százalékra esett vissza.
A tanulmány szerint a spanyol nyelvű megjegyzéseknél a közzétételi arány azonban némi növekedést mutatott, ugyanebben az időszakban 3,6 százalékról 7,1 százalékra emelkedett.
A megjegyzések nagy része nem kerül közzétételre, mert a felhasználók között nincs meg a konszenzus velük kapcsolatban.
A jelentés szerint emellett több ezer jegyzetet senki nem értékel “hasznosnak” vagy “nem hasznosnak”. Valószínűleg senki nem olvassa el ezeket és így nem is tudják azokat értékelni.
“Azzal, hogy egyre több megjegyzést nyújtanak be, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a rendszer kevés megjegyzést mutat meg egyáltalán a közreműködő felhasználóknak, különösen az angol nyelvű közreműködések esetében” - áll a tanulmányban.
“Annak ellenére, hogy egyre többen nyújtanak be megjegyzést, sok ilyen írás továbbra is a semmiben lebeg, tehát a többi közreműködő nem látja és nem értékeli azokat, ami pedig elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a megjegyzések publikálásra kerüljenek” - írja a tanulmány.
“Virálisan terjedő félrevezető információk”
Egy másik megállapításban a DDIA kutatói nem egy embert, hanem egy kriptovaluta-csalások jelzésére létrehozott, bot-szerű fiókot - azonosítottak a program legaktívabb angol nyelvű közreműködőjeként. A fiók 2021 és 2025 márciusa között több mint 43 ezer megjegyzést nyújtott be az X-en.
A tanulmány szerint azonban ezeknek a megjegyzéseknek csak 3,1 százalékát tették közzé. Ez arra utal, hogy a legtöbbjük láthatatlan maradt vagy nem lett konszenzus velük kapcsolatban a közreműködők között.
A tanulmányban az is szerepel, hogy a megjegyzések közzétételéhez szükséges idő az évek során lerövidült: a 2022-ben tapasztalt átlagos 100 napról 2025-re 14 napra csökkent.
“Még ez a gyorsabb ütem is túl lassú a virálisan terjedő félrevezető információk, az időérzékeny káros tartalmak vagy a valós idejű eseményekkel kapcsolatos hibás állítások esetében, amelyek nem hetek, hanem órák alatt terjednek el széles körben” - áll a DDIA jelentésében.
A tanulmány megállapításai azért is fontosak, mert a technológiai platformok egyre inkább a közösség alapú modellt tekintik alternatívának a professzionális tényellenőrzés helyett, amit például az Egyesült Államokban élő konzervatívak régóta liberális elfogultsággal vádolnak.
Tanulmányok kimutatták, hogy a Közösségi Megjegyzések hatékonyak lehetnek bizonyos témákkal, például a vakcinákkal kapcsolatos téves információk eloszlatásában. Általánosságban a kutatók már régóta figyelmeztetnek arra, hogy ez a modell leginkább olyan témák esetében működik, amikben széles körű konszenzus van.
Egyes kutatók arra is figyelmeztettek, hogy a Közösségi Megjegyzések közreműködőit pártpolitikai motívumok vezérelhetik, és hajlamosak lehetnek célkeresztjükbe állítani a politikai ellenfeleiket.
Az X Linda Yaccarino hivatali ideje alatt vezette be a Közösségi Megjegyzéseket. A vezérigazgató július 9-én jelentette be: úgy döntött, lemond tisztségéről, miután jelentős átalakításokon vitte keresztül a vállalatot.
Yaccarino nem közölte a távozása okát. Ám éppen azután mondott le, hogy Musk mesterséges intelligenciával működő csevegőrobotja, a Grok internetes vihart kavart antiszemita posztjaival az X-en, amelyek Adolf Hitlert dicsőítették, valamint más posztokban az iszlámot gyalázták (itt archiválva).
2025. július 22.
2025 eleje óta a közösségi média tele van azokkal az állításokkal, amelyek szerint Candace Owens amerikai konzervatív kommentátor állítólagos leleplezte, hogy Brigitte Macron, Franciaország first ladyje, férfinak született. 2025 júliusában az a hamis hír terjedt, hogy meghalt egy orvos, aki kapcsolatban állt azzal a sebésszel, aki állítólag nemi átalakító műtétet végzett Brigitte Macronon. A hír alapjául azonban semmilyen konkrét vagy ellenőrzött bizonyíték nem szolgál, sőt a sebészre való hivatkozások teljesen kitaláltnak tűnnek. Az AFP vizsgálata azt is megállapította, hogy a történetet közlő weboldal több újságíró lopott személyazonosságát használta fel, többek között magában a cikkben is.
“Holtan találták Párizsban a Brigitte Macron transznemű átalakulását bejelentő sebész” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzés leírásában. A poszthoz csatolt videót a 2025. július 5-i közzététele óta már több mint 17 ezren látták. A poszt azt állítja, hogy az “58 éves François Faivre kiesett lakása ablakából”, és azt, hogy hogy a halála összefüggött azzal, hogy ismerte a sebészt, aki állítólag nemátalakító műtétet végzett Brigitte Macronon, és egy “leleplező interjúra” készült ezzel kapcsolatban. A magyar Facebook-bejegyzés az állítás forrásának az “Enquete du jour”-t nevezi meg.
A videón tűzoltók és rendőrök láthatóak, amint egy párizsi épület előtt parkolnak, ahol az állítólagos sebész állítólag a halálba zuhant. A videó egy előzetes interjút mutat Faivre-val, amit állítólag a Closer magazinnak adott. Az állítólagos interjúban a férfi arról beszél, hogy hamarosan egy hosszabb interjúban leleplezésekkel fog előállni a Brigitte Macronon elvégzett nemátalakító műtéttel kapcsolatban, amit állítólag egy volt kollegája végzett el.
A felvételen francia hangalámondást hallani: "François Faivre nővére, Anne Dupont azt állítja, hogy nem lett öngyilkos, és hogy halála valószínűleg az interjúval függött össze, amelyet adnia kellett volna. Dupont asszony szerint bátyja a híres orvos, Patrick Bui kollégája volt. François Faivre azt ígérte az újságíróknak, hogy fényt derít Brigitte Macron vitatott sebészeti műtéteire"
Hasonló posztok már többek között franciául, angolul, katalánul, spanyolul, olaszul, hollandul,lengyelül, portugálul és oroszul is elterjedt a közösségi médiában.
A hamis állítás magyarul a Facebookon. A piros áthúzást az AFP adta a képhez. A képernyőmentés 2025. július 11-én készült
A francia posztok többsége erre a cikkre hivatkozik, amelyet 2025. július 1-jén tett közzé az Enquête du jour című francia nyelvű honlap, amely magát "a franciaországi aktuális ügyeknek szentelt független médiaként" írja le. A magyar poszt is ezt az oldalt említi. A honlapon található leírás szerint az Enquête du jour elkötelezett, hogy "megbízható, hozzáférhető és közvetlen információkat kínáljon, amelyek segítenek jobban megérteni a körülöttünk lévő világot".
A szóban forgó cikk azonban, akárcsak a videó, teljesen alaptalan. Nincs nyoma "François Faivre" létezésének, és a cikket egy olyan újságírónak tulajdonították, akinek a személyazonosságát ellopták.
Azóta, hogy Candance Owens amerikai konzervatív blogger 2025. januárjában teljes sorozatot szentelt YouTube-on a témának, amit Xavier Poussard szerkesztette szélsőjobboldali “Faits et Documents” francia hírlevél is felkapott, ismét dezinformációs hullám indult el a francia elnök feleségének állítólagos transznemű identitásával kapcsolatban. Ez a hamis állítás először 2022-ben, a francia választások előtt kapott nagyobb nyilvánosságot.
A virális videó számos utalást tartalmaz az Owens-féle sorozatra, ilyen például ez a Closer-címlap (22:07), valamint Patrick Bui fekete-fehér fotója (24:56), ő az a sebész, aki állítólag átoperálta Brigitte Macront.
A riport tele van ellentmondásokkal
Egy fordított képkeresés segítségével sikerült megtalálni az állítólagos orvos haláláról szóló híradáshoz használt képanyag egy részének az eredetét.
A tűzoltókat és rendőröket ábrázoló képek például egy eredeti videóból származnak, amelyet az AFP 2022. október 14-én készített a Porte de Vincennes-nél, Párizs 12. kerületében. A felvétel már több mint két éves, és egyáltalán nem tesz említést semmilyen sebész öngyilkosságáról vagy haláláról. Az eredeti felvétel leírása szerint a jelenetet azután rögzítették, miután egy rendőr lelőtt egy férfit, mert nem tett eleget a rendőrségi utasításoknak.
A hamis állítás az X-en és az eredeti videó az AFP adatbázisában. 2025. július 10-i képernyőmentések. A színes jelöléseket az AFP adta a képhez
Az állítólagos riporter és a videón szereplő interjúalanyok nehezen beazonosítható akcentussal beszének.
Az AFP kielemezte a videó hangsávját az InVID-WeVerify ellenőrző eszköz Hiya deep fake hangokat felismerő szoftvere segítségével, ami 98%-os eredményt adott ki, ami azt jelzi, hogy az audiosávot"nagy valószínűséggel mesterséges intelligencia hozta létre".
Pillanatkép a Hiya által készített hangelemzésről. Eredmény: A Hiya.com szerint ez a hangrészlet nagy valószínűséggel mesterséges intelligencia által generált. 2025. július 10-i képernyőmentés
"François Faivre": hamis személyazonosság a hitelesség növelése érdekében
Ami az állítólagos "François Faivre" vagy egyes változatokban "Fèvre" nevű orvos illeti, a webportál azt állítja, hogy "hat évig dolgozott a párizsi Amerikai Kórházban" Dr. Patrick Bui mellett, aki állítólag "beszámolt neki Brigitte Macron asszony testi átalakulásáról egy ott elvégzett nemváltoztató műtét során".
Bár Dr. Bui valóban létezik, és szerepel a kórház orvosainak listáján, a párizsi Amerikai Kórház 2025. július 8-án megerősítette az AFP-nek, hogy "nincs nyilvántartásuk arról, hogy François Faivre plasztikai sebészként praktizált volna ott".
Az AFP a Franciaországban működő összes egészségügyi szolgáltatót tartalmazó adatbázisban végzett kulcsszavas kereséssel sem talált egyetlen "François Faivre" vagy "François Fèvre" nevű orvost vagy sebészt sem.
2025. július 03-án készült képernyőkép az Assurance Maladie weboldal egészségügyi címjegyzékéből.
Más jelek is arra utalnak, hogy a videó kitaláció.
Először is, a Closer magazinnak adott, "Dr. Faivre" előzetes videointerjúként bemutatott 43 másodperces részletben a sebész egyszer sem pislog. Erre a 20 minutes francia hírportál is felhívta már a figyelmet (itt archiválva).
2025. július 11-én azonban a Closer magazin azt közölte az AFP-vel, hogy "egyetlen Closer-újságíró" sem készített interjút az állítólagos orvossal: "Ez teljesen hamisítvány. Ez hamis információ" - fogalmazott a szerkesztőség.
Ráadásul a hangalámondás franciául a "la journaliste de Closer"-rel készült interjúról beszél, a női egyes számot használva, míg a képernyőn megjelenő szöveg a "le journalist"-ot ír, ami a francia nyelvben a hímnemű alak.
A képernyőn számos ellentmondás figyelhető meg, például a háttérbeli mintán feltűnő szabálytalanságok és a falon lógó állítólagos diplomák furcsaságai: A jobb felső sarokban lógó diplomán a "World Association of..." felirat látható, a többi szó azonban olvashatatlan.
A 2025. július 7-én készült képernyőkép az "Enquête du jour" riportból. A piros jelöléseket az AFP adta a képhez
Ahhoz, hogy a videofelvételek és a portréja alapján azonosítani lehessen "François Faivre"-t, az AFP a PimEyes. arcfelismerő eszközt használta, és a Getty Images iStock weboldalán talált egy hasonló vonásokkal rendelkező személyt. A fényképhez kapcsolódó információk szerint a képet 2017. május 28-án tették közzé (itt archiválva).
A 2025. július 7-én készült képernyőképek az "Enquête du jour" videójában szereplő portréról (balra) és a "Juanmonino" fotós portréjáról (jobbra).
Ugyanez az arc különböző, egymástól független kereskedelmi célú anyagban is megjelenik (1, 2, 3, 4, 5).
Ez arra utalhat, hogy egy színészről vagy modellről van szó, akinek a képét a mesterséges intelligencia félrevezető kontextusban használta fel - erről a módszerről az AFP beszámolt már más hasonló esetekben is. Az is előfordulhat, hogy a képet egyszerűen az AI generálta, valódi alap nélkül.
A hamis hírt terjesztő oldal hat újságíró személyazonosságát lopta el
Az "Enquête du jour" oldal, amelyen a cikk megjelent, nem tartalmaz semmilyen információt az alapítóiról, és nem rendelkezik jogi nyilatkozattal vagy elérhetőséggel.
A honlapok domainneveiről információt nyújtó Whois nevű eszközön végzett keresés azt mutatja, hogy az oldalt 2025. június 25-én hozták létre, mindössze egy héttel a "Holtan találták Párizsban a Brigitte Macron transzidentitásáról szóló pletykákhoz kapcsolódó sebészt" című cikk megjelenése előtt. A domain regisztrációt legutóbb 2025. június 30-án frissítették (archivált link itt).
A whois.com oldalról 2025. július 7-én készített képernyőkép az enquetedujour.fr weboldalra vonatkozó keresési eredményekről.
Az "Ano Nymous" néven bejegyzett oldal a Delaware állambeli Wilmingtonban jegyezték be.
Az oldal legfeltűnőbb eleme az, hogy hat olyan francia újságírót sorol fel munkatársként, akiknek a többsége valójában a StreetPress nevű médiumnak dolgozik: Audrey Parmentier, Aurélien Defer, Clara Monnoyeur, Lina Rhrissi, Pauline Gauer és Sophie Boutboul.
A Franceinfo megkeresésére Audrey Parmentier szabadúszó újságíró – akinek a személyazonosságát ellopták, és az állítólagos sebészről szóló anyag szerzőjeként tüntették fel – megerősítette, hogy nem ő írta ezt a cikket, és a honlapon neki tulajdonított többi cikket sem (itt archiválva).
A többi újságíró, akinek a személyazonosságát az oldal ellopta, szintén megerősítette ezt ugyanebben a cikkben.
Az "Enquête du jour" által 2025. július 1-jén közzétett cikkről 2025. július 3-án készült képernyőkép. A piros áthúzást az AFP adta a képhez
Aurélien Defer szabadúszó újságíró, akit az AFP 2025. július 3-án keresett meg, azt mondta, hogy "teljesen meglepődött", amikor megtudta, hogy ellopták a személyazonosságát: "Egyáltalán nem kellemes, hogy a fényképedet és a nevedet egy hatalmas dezinformációs kampányban használt cikkek mellett látod. Szerencsére a StreetPress szerkesztősége gyorsan reagált, és jogi lépésekkel támogat minket".
"Amennyire én tudom, szinte minden megjelent cikk azt a célt szolgálja, hogy ez az oldal megbízható, általános információforrás látszatát keltse, hogy hamis információkat terjeszthessen Brigitte Macronról. Ez a módszer hasonlít a korábbi oroszbarát dezinformációs kampányok során alkalmazott módszerekre, bár nem állíthatom biztosan, hogy van összefüggés" – mondta az újságíró az AFP-nek.
Ez a modus operandi hasonlít a Storm-1516 oroszbarát befolyásolási kampány során megfigyelthez, amelynek során tömegesen hoztak létre és terjesztettek hamis információkat (itt archiválva).
"A legalább 2023 augusztusa óta aktív Storm-1516 mérete hatással lehetett az európai közbeszédre, sőt, több választást is befolyásolhatott. Az ilyen dezinformációs kampányok célja, hogy megkérdőjelezzék egy választás integritását, hogy az orosz érdekeknek megfelelően lejárassanak vagy támogassanak egy jelöltet" – magyarázza honlapján a francia védelmi minisztérium.
"A mesterséges intelligenciát deepfake-ek, azaz olyan videók készítésére használják, amelyek közszereplőknek vagy akár névtelen internetezőknek adják ki magukat, hogy hitelesebbé tegyék a sugárzott üzeneteket" – áll az oldalon.
A StreetPress 2025. július 4-én megjelent cikkében bejelentette, hogy jogi lépéseket kíván tenni "személyazonosság-lopás miatt az újságírók jó hírnevének védelme érdekében, de polgári peres úton is, az oldal teljes bezárása érdekében" (itt archiválva).
Kattintásvadász weboldalak, magukat gyakran híroldalnak kiadva, rendszeresen terjesztenek hamis állításokat hírességekről a hirdetésekből származó bevételek miatt. A legutóbbi ilyen kampányban, amit az AFP-nek sikerült lelepleznie, például azt terjesztették hírességekről, például Novak Đoković szerb teniszezőről, hogy az LMBTQ-közösség Pride-hónapja ellen szólaltak fel. Az állítást egyes magyar sajtótermékek is átvették. De az AFP a weboldalak elemzése során megállapította, hogy azok nem hivatkoznak hivatalos forrásokra, számos ténybeli ellentmondást tartalmaznak, és tartalmaik alacsony minőségű, mesterséges intelligencia által generált “szemetek”. Nincs bizonyíték arra, hogy Đoković vagy az írásokban említett bármely másik híresség tett volna olyan megjegyzéseket, amelyeket nekik tulajdonítanak.
"'A woke-mozgalom nem érdemel ünneplést' – csúnyán beleszállt minden idők legsikeresebb teniszezője a Pride-ba" – olvasható a Mandiner 2025. június 29-i cikkében, ami már több mint 1500 reakciót és 75 megosztást ért el a Facebookon. A cikk egy dailyus.cafex[.]biz URL alatt elérhető anyagra hivatkozik forrásként.
A kormány üzeneteit 2020 óta tisztázatlan forrásokból terjesztő, a közösségi médiában Orbán Viktor szócsövének tekintett Megafon Központ (itt archiválva) tartalomkészítő-csoport több tagja is megosztotta az állítást a Facebookon, például itt és itt.
A Mandiner cikke a Facebookon. A képernyőmentés 2025, július 9-én készült. Az áthúzást az AFP adta a képhez
“Novak Djokovic bejelentette, hogy nem fogja ünnepelni a júniusi Pride-hónapot. Szerinte az úgynevezett ‘woke’ kultúra nem érdemel ünneplést” - olvasható egy 2025. június 28-i szlovák Facebook-bejegyzésben. A poszt szövege hasonló, mint a magyar cikké, és azt állítja, hogy a teniszező elutasította a Pride-hónapot.
Ugyanezt az állítást szlovák, cseh politikusok, és az osztrák Szabadságpárt egyik tagja is terjesztették.
De az AFP nem talált bizonyítékot arra, hogy Đoković valaha is kimondta vagy leírta volna ezt az állítást.
Az AFP további vizsgálatai során kiderült, hogy ugyanezt a hamis kijelentést már más ismert személyiségeknek is tulajdonították más weboldalakon. Egy digitális elemzésekkel foglalkozó szakértő szerint valószínűleg ez egy kattintásvadász kampány része volt, amelynek célja az internetes hirdetések révén történő bevételszerzés.
Nincs hivatalos forrás az állításra
A Đokovićrül szóló blogcikkek több állítólagos idézetet tartalmaznak, amelyeket megmutattunk a sportoló PR-csapatának egyik tagjának. A PR-os 2025. július 2-án az AFP-nek azt mondta: “Mindent leellenőriztem, és ez a hír hamis. Novak soha nem mondott ilyet.”
Az interneten terjedő állítások közül több, például a Mandiner cikke is különböző blogokat jelöl meg forrásnak.
A hirdetésekkel teli WordPress-alapú weboldalak egyik cikke sem tartalmazott közvetlen bizonyítékot vagy linket Đoković állítólagos kijelentésére. A cikkeknél nincs megadva szerző, és az írásokat közlő weboldalak nem tüntetnek fel az impresszumban munkatársakat.
Ezeken a kétes blogbejegyzéseken kívül nem találtunk említést sem videóban, sem írásban Đoković állítólagos kijelentéséről a Pride-hónappal kapcsolatban. Egyetlen hírügynökség vagy hírszolgálat sem számolt be a teniszező ezen állítólagos álláspontjáról, és a mai napig a sportoló sem tett közzé ilyen kijelentést a közösségi média fiókjain.
Amikor a “woke” és “pride” kifejezésekre kerestünk Đoković Facebook-oldalán (itt és itt), valamint X-oldalán (itt és itt), nem találtunk utalást az állítólagos kijelentésre (archivált link itt, itt, itt és itt).
Đoković Instagram-profilján sem találtunk ilyen tartalmú bejegyzést (itt archiválva).
A hamis blogbejegyzések közül néhány kissé eltért a többitől abban, hogy a Đokovićtól mit mondott állítólag, hogy hol. Az egyik régebbi cikk szerint ezt egy videóban mondta, míg egy később közzétett cikkben egy sajtótájékoztatón hangzott el. Az alábbi képernyőképek mutatják, hogy Djokovic állítólagos idézetei a két cikkben mennyiben különböznek egymástól.
A Đokovićvnak tulajdonított idézetek a forrástól függően változnak. 2025. július 1-i képernyőmentés, az áhúzást az AFP adta a képhez
A blogbejegyzések emellett azt is állítják, hogy “az egykori profi teniszező és a ‘kényszerű aktivizmus’ nyílt kritikusa”, Mark Federer állítólag támogató nyilatkozatot adott ki . Ilyen névvel azonban nem létezett profi játékos. A nevet valószínűleg Roger Federer, svájci teniszező ihlette.
A forrásként megadott blogbejegyzésekben, abban is, amit a Mandiner hivatkozik, azt állítják, hogy a GLAAD LMBTQ-érdekvédelmi szervezet elítélte Đoković állítólagos nyilatkozatát. De az X-en nem találtunk semmilyen állítólagos reakciót a GLAAD részéről. A szervezet weboldalán található sajtóközlemények között sem találtunk erre való utalást (itt archiválva).
Az egyetlen hír Đokovićról, ami LMBTQ-témával kapcsolatos, 2018-ból származik. A sportoló akkor támogatását fejezte ki egy női teniszező iránt, aki nyilvánosan felvállalta a homoszexualitását. Đoković egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a coming out “bátor tett” volt.
Különböző hírességeket céloztak meg
2025 júniusában egy sor hamis bejegyzés és cikk jelent meg az interneten, amelyekben más és más híres személyiségeket idéztek, akik állítólag kijelentették, hogy nem ünneplik a Pride-hónapot.
Max Verstappen Forma-1-es világbajnok, Aryna Sabalenka teniszező, Paul McCartney és Dolly Parton énekesek, valamint Elon Musk milliárdos is azok között voltak, akik a félrevezető információk célkeresztjébe kerültek.
Mindannyiuknak ugyanazt a mondatot tulajdonították, tévesen: “A WOKE nem érdemli meg, hogy ünnepeljék.”
A legtöbb cikk címében és szövegében a “woke” szót nagybetűvel írták. A cikkek stilisztikailag nagyon hasonlítottak egymásra, és a Verstappent és Muskot említő cikkek címe szinte megegyezett a Đokovićról szóló cikk címével.
Pillanatkép a Đokovićról, Verstappenről és Muskról szóló szalagcímekről, amelyek ugyanazt a megfogalmazást tartalmazzák. 2025. július 1-i képernyőmentés, az áhúzást az AFP adta a képhez
A Politifact amerikai tényellenőrző szervezet arról számolt be, hogy a Dolly Partonnak tulajdonított idézet egy nem létező médiumban, a “The Tennessee Voice”-ban jelent meg. A Snopes és a Lead Stories tényellenőrző szervezetek szintén cáfolták, hogy ugyanaz az állítólagos idézet az amerikai énekes, Jelly Rolltól származna. A tényellenőrzők arra hivatkoztak, hogy a hamis cikkekből hiányzott a más médiumokra való hivatkozás és arra is, hogy az énekes közösségi média fiókjain sem jelent meg az állítás, pedig elvileg az idézetet innen vették.
Paul Smith, a Red Bull csapat kommunikációs vezetője - amelynek színeiben Max Verstappen a Forma 1-ben versenyez - 2025. július 2-án az AFP-nek azt mondta, hogy a bejegyzésekben szereplő állítások “teljes képtelenségek”. “Max soha nem mondott ilyeneket” - tette hozzá a kommunikációs vezető.
A hamis cikkek célja a bevételszerzés lehetett
A Đokovićról és a fent említett más hírességekről szóló cikkek az “MI-szemét” (angolul “AI slop”), azaz mesterséges intelligenciával létrehozott alacsony minőségű tartalom jeleit mutatják, amelyet gyakran bevételszerzés céljából terjesztenek (itt archiválva). Az MI-szemétként jellemezhető tartalmak a közelmúltban terjedtek el a YouTube-on és a TikTokon, Sean “Diddy” Combs tárgyalásával kapcsolatban (itt archiválva).
Alexios Mantzarlis, a internetes félrevezetéseket feltáró Indicator platform társalapítója és a Cornell Tech “Security, Trust, and Safety Initiative” (Biztonság, Bizalom és Védelem Kezdeményezés) igazgatója szerint az ilyen típusú cikkeket közlő weboldalak elsődleges célja a Google Ads-zel való bevételszerzés. “Ez annak a klasszikus sémának tűnik, amikor olcsó, provokatív állításokat tesznek közzé a közösségi médiában, hogy forgalmat generáljanak a hirdetésekkel teli, alacsony minőségű weboldalakra, és így könnyű bevételi lehetőséghez jussanak” - írta az AFP-nek az igazgató egy e-mailben, 2025. július 1-jén.
Mantzarlis megállapította, hogy a fancy4work[.]com weboldal, amely a hamis Dolly Parton-sztorit közzétette, ugyanolyan domain-tulajdonságokkal rendelkezik, mint “tucatnyi más weboldal”. “A Similarweb szerint a honlap legutóbbi forgalmának körülbelül 80%-a (akár 218 ezer megtekintés) a közösségi médiából származott” - mondta az igazgató.
Az AFP 2025. július 1-jén szintén a Similarweb portál segítségével elemezte azokat a weboldalakat, amelyek Đokovićról terjesztettek hamis cikkeket. Az AFP megállapította, hogy a dailyus.cafex[.]biz webhelyre érkező látogatások akár 94,42%-a érkezhetett a közösségi médiából. A sportnewss.livextop[.]com esetében ez az arány eléri a 96,38%-ot. Ez azt jelenti, hogy mindkét webhely közvetlen forgalma rendkívül alacsony, ami tovább erősíti azt a feltételezést, hogy a közösségi médiában megjelenő kattintásvadász posztokra támaszkodnak azért, hogy odavonzzák az olvasókat a weboldalukra.
