AFP Ausztrália összes cikke

2026. május 30.

A mostani hantavírus-eseteket alaptalanul hozzák összefüggésbe egy ausztrál laboratóriumban történt korábbi eseménnyel

A 2026 áprilisában egy tengerjáró hajó fedélzetén kitört hantavírus-járvány eredetével kapcsolatban számos pletyka jelent meg a közösségi médiában. A virális posztok azt sugallják, hogy a vírus megjelenése összefüggésben áll egy ausztráliai, queenslandi virológiai laboratóriumban történt esettel, ahol nem találtak a nyilvántartásban szereplő hantavírus-mintákat. Az incidens azonban több évvel korábban történt, és az ausztrál egészségügyi hatóságok 2024-es vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy nagy valószínűséggel nyilvántartási hiba történt, a minták hollétét illetően pedig nincs bizonyosság. Mindenesetre az általuk tartalmazott vírustörzs nem azonos azzal, amelyet 2026-ban a tengerjáró hajó utasainál diagnosztizáltak.

"323 halálos vírust tartalmazó fiola tűnt el egy ausztrál laboratóriumból — ABC News. Közülük közel 100 fiola Hendra vírust tartalmazott (lovakról emberekre terjedő, 57%-os halálozási aránnyal). Két fiola hantavírust (rágcsálók terjesztik, 38%-os halálozási aránnyal), 223 fiola pedig lyssavírust (veszettségvírus, majdnem 100%-os halálozási aránnyal)" –  olvasható egy 2026. május 6-i magyar Facebook-bejegyzés, amit már több mint 500 ember osztott meg. Hasonló állítások már más magyar posztokban, valamint angolul, franciául és németül is terjedni kezdtek az interneten. 

Egyes posztok egy videót is tartalmaznak, amiben egy öltönyös férfi "elveszett anyagokról" beszél, amelyek szerinte nem jelentenek közegészségügyi kockázatot.

A megalapozatlan állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2026. május 27-én készült. A sárga áthúzást az AFP adta a képhez

A bejegyzések röviddel azután kezdtek terjedni, hogy április végén egy tengerjáró hajón egy ritka hantavírus-járvány tört ki. A holland Oceanwide Expeditions által üzemeltetett hajó akkor került a hírekbe, amikor három utas meghalt hantavírus-fertőzés következtében.

2026. május 27-ig bezárólag hat különböző országból 13 beteget soroltak a megerősített esetek közé a WHO adatai szerint.

A kérdéses események 2021-ig nyúlnak vissza

Az állításaik alátámasztására a közösségi média posztokban egy hiteles videó szerepel, amint Tim Nicholls, Queensland egészségügyi miniszterének sajtótájékoztatóját látni. Queensland azaz ausztrál állam, ahol a történetben szereplő laboratórium található. A videóban a miniszter valóban kijelenti, hogy a vírusminták „eltűntek” egy állami virológiai laboratóriumból – a bejegyzések azonban elmulasztják megemlíteni, hogy a videó valójában 2024-ből származik, és hogy a szóban forgó eset valószínűleg 2021-ben történt.

A Queensland-i egészségügyi miniszter által 2024 decemberében közzétett sajtóközleményről és videóról készült képernyőképek, 2026. május 15-én.

Más felhasználók, akik hasonló bejegyzéseket osztottak meg, egyértelműen jelezték, hogy az események évekkel ezelőtt történtek, de mégis azt sugallták, hogy kapcsolat áll fenn a 2026 áprilisában az MV Hondius tengerjáró hajó fedélzetén észlelt hantavírusos esetekkel (itt archiválva). 

2024. december 9-én az ausztráliai Queensland állam közleményben jelentette be, hogy 323, veszélyes vírusok mintáit tartalmazó fiola „nem volt elszámolható”. Ezek között két, hantavírus-mintákat tartalmazó fiola is volt, amelyeket a laboratórium a 2000-es években szerzett be.

A hatóságok szerint ez az eltűnés – ami a helyi Közegészségügyi Virológiai Laboratóriumban történt, és amit „történelmi jelentőségű biológiai biztonsági protokollsértésként” írtak le – állítólag 2021-ben történt, de csak 2023-ban észlelték. A közleményben bejelentették, hogy független vizsgálat indult, mivel „a laboratórium nem tudta megállapítani, hogy az anyagokat eltávolították-e a biztonságos tárolóhelyükről, vagy megsemmisítették őket”.

„Fontos megjegyezni, hogy a vírusminták nagyon gyorsan degradálódnak az alacsony hőmérsékletű fagyasztón kívül, és elveszítik fertőzőképességüket” – mondta akkor Queensland egészségügyi igazgatója, John Gerrard a közlemény szerint. Becslése szerint „a legvalószínűbb, hogy a mintákat autoklávozással megsemmisítették – ami rutin laboratóriumi gyakorlat –, de ezt nem rögzítették megfelelően” (itt archiválva).

Feltehetően leltározási hiba történt

A félrevezető posztok általában megelégednek azzal, hogy csak a vírusminták eltűnéséről szóló, 2024-es egészségügyi hatósági közleményt idézzék, anélkül hogy beszámolnának a vizsgálatok későbbi megállapításairól.

A Queenslandi Egészségügyi Minisztérium honlapja, 2026. május 15-én készített képernyőkép

2025. szeptember 3-án a queenslandi Egészségügyi Minisztérium közzétette a vizsgálat eredményeit, amelyek arra a következtetésre jutottak, hogy a Hendra-vírus, a Lyssavírus és a hantavírus mintái valószínűleg nem vesztek el és nem is lopták el őket, hanem a hiányuk a pontatlan nyilvántartás vezetésének tudható be.

A vizsgálati hatóságok által bemutatott jelentés a laboratórium „nem megfelelő nyilvántartásvezetéséből” fakadó szabálytalanságokra mutatott rá, beleértve „a megfelelő dokumentáció hiányát” a fagyasztó meghibásodását követően 2021-ben annak tartalmának új tárolóhelyre történő áthelyezésével kapcsolatban. A jelentés szerint a laboratórium nyilvántartásában a szóban forgó fagyasztóban „két hantavírust tartalmazó cső” szerepelt „a 2000-es években.”

A mintáknak nincs köze a 2026-os esetekhez

A hantavírus-fiolák tekintetében a vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy hiányukra „a legvalószínűbb magyarázat” az, hogy a mintákat „valójában még a 2000-es években megsemmisítették, de a tárolási nyilvántartást nem frissítették ennek megfelelően”. A vizsgálóbizottság hozzátette, hogy rendellenes lett volna, ha a kutatók a laboratóriumban megengedett maximális időtartamnál tovább megőrzik a mintákat a megsemmisítésük nélkül, mivel a szokásos eljárás ezt megköveteli, és hogy a rutinszerű megsemmisítés valóban megtörtént anélkül, hogy a minták pontos jellegét rögzítették volna, ahogyan azt kellett volna.

A vizsgálat megállapításai ugyanakkor rámutattak arra, hogy a kérdésben lehetetlen kategorikus következtetést levonni, tekintettel a hiányos nyilvántartásra és a laboratóriumi személyzet tanúvallomásai közötti ellentmondásokra.

Az AFP megkeresésére a queenslandi Egészségügyi Minisztérium szóvivője 2026. május 18-án kijelentette, hogy „nincs bizonyíték semmilyen kapcsolatra az MV Hondius fedélzetén kitört hantavírus-járvány és a queenslandi virológiai laboratóriumból hiányzó vírusminták között.”

A szóvivő hozzátette, hogy „a hiányzó vírusminták egyike sem tartalmazta az Andok-vírust, amely az MV Hondius fedélzetén kitört járványhoz kapcsolódó hantavírus-típus” – ez egyben az egyetlen hantavírus-változat, amely képes emberről emberre terjedni.

Továbbá az MV Hondius utasai által elkapott hantavírus-változat ismerten Argentínában endémiás – mondta el az AFP-nek egy 2026. május 20-án megjelent interjúban Helen Clark, a Pandémiás Felkészültség és Reagálás Független Testületének társelnöke. 

Ismét előkerülnek régi összeesküvés-elméletek

Az MV Hondius tengerjáró hajó világszerte aggodalmat váltott ki, miután 2026 áprilisának elején hantavírus-járvány tört ki a fedélzetén (itt archiválva).

Védőruhába öltözött emberek hagyják el a hantavírussal fertőzött holland MV Hondius nevű tengerjáró hajót, miután 2026. május 18-án megérkezett a rotterdami kikötőbe, és átvizsgálták.

A hajón azonosított vírusváltozat, az andesi hantavírus ritka és különösen veszélyes törzs, amely ellen nincs sem védőoltás, sem specifikus kezelés. A vírus emberről emberre terjedhet, akár hathetes lappangási idővel.

A járvány eredete továbbra sem ismert, de az ENSZ egészségügyi ügynöksége szerint az első fertőzés valószínűleg már az április 1-jén kezdődő expedíció előtt bekövetkezett, mivel az első halálos áldozat, egy 70 éves holland férfi, már április 6-án tüneteket mutatott. A vírus lappangási ideje azonban egytől hat hétig terjed.

A vírusos megbetegedés nyomán újra előkerültek a vakcinákkal és az állítólagos népességszabályozási tervekkel kapcsolatos régi összeesküvés-elméletek.

Az Egészségügyi Világszervezet május 17-én közölte, hogy fenntartja a hantavírus-járvány „alacsony kockázatú” minősítését, miközben a járvány kiindulási helyéül szolgáló tengerjáró hajó a holland partok felé közeledett. „A közegészségügyi kockázatot a rendelkezésre álló legfrissebb információk alapján újraértékeltük, és a globális kockázat továbbra is alacsony” – áll a WHO közleményében (itt archiválva).

2025. augusztus 19.

Norvégia cáfolja a "lebegő üvegház"-ról szóló posztokat, miután MI-kép kezdett terjedni online

Norvégia, annak ellenére, hogy jelentős olajtermelő ország, a megújuló energiaforrások arányát tekintve Európa élvonalába tartozik. Ezzel összefüggésben a közösségi média felhasználó több kontinensen is egy olyan képet kezdtek el terjeszteni, amelyen állítólag egy önellátó, „úszó üvegház” látható Norvégiában, amely „egyetlen önfenntartó, körforgásos ökoszisztémában egyesíti a mezőgazdaságot, az akvakultúrát, a sótalanítást és a megújuló energiát”. Az AFP azonban kiderítette, hogy a képet a Google AI generálta, ráadásul Norvégia Klíma- és Környezetvédelmi Minisztériuma szerint nem létezik ilyen projekt az országban.

„Norvég mérnökök indították útjára az Ocean Bloomot, egy úttörő, lebegő üvegház platformot, amely egyetlen önfenntartó, körforgásos ökoszisztémában egyesíti a mezőgazdaságot, az akvakultúrát, a sótalanítást és a megújuló energiát” – áll egy magyar Facebook-bejegyzésben, amelyet 2025. július 16. óta több mint 600-szor osztottak meg. A bejegyzés szerint az „innovatív rendszer” ötvözi a „klímaszabályozott, talajmentes gazdálkodást az akvakultúrával”, teljes mértékben megújuló energiával működik, és a tengervizet édesvízzé alakítja. 

Norvégia nemzetközi elismerést kapott az éghajlati válságra adott zöld megoldásaiért, annak ellenére, hogy jelentős olajtermelő ország. Az OECD profilja szerint a norvég „Európa és az OECD-térség leginkább dekarbonizált energiaszektora” elsősorban a vízenergia-hasznosításnak köszönhető, azonban még mindig így is viszonylag magas az üvegházhatású gázok kibocsátása az országban (itt archiválva). 

2024-ben Norvégia lett az első ország a világon, ahol az elektromos járművek száma meghaladta a benzinüzeműekét (itt archiválva).

A hamis állítás magyarul a Facebookon. A képernyőkép 2025. augusztus 18-án készült. A vörös áthúzást az AFP adta a képhez

A Facebook-bejegyzés aközben kezdett a magyar felhasználók között terjedni, hogy a mezőgazdasági szektor éppen komoly kihívásokkal szembesül. Az idei év eddig rekordszárazságot hozott Magyarországon – más európai országokhoz hasonlóan –, ami potenciálisan hatalmas gazdasági károkat okozhat (itt,itt és itt archiválva). 

Környezetvédelmi szakértők olyan megoldásokat javasolnak, mint az esővíz visszatartására szolgáló rendszerek és a vetésforgó okosabb tervezése (itt archiválva). 

Néhány magyar felhasználó elutasítólag reagált a bejegyzésben felvázolt elképzelést, azt állítva, hogy „a talajban termesztett növények több tápanyagot tartalmaznak”, míg mások inkább támogatták azt: „Legalább megoldásokat keresnek, és nem csak csodára várnak” – írta egy felhasználó. 

Néhányan szkeptikusan álltak a rendszer megvalósíthatóságához: „A napfény elegendő energiát biztosít? Norvégiában? Hát…” Mások viszont dicsérték Norvégia technológiai fejlődését: „Száz évvel előttünk járnak.”

Az állítólagos „úszó üvegház” képét hasonló állításokkal kíséretében több nyelven, többek között angolul és németül is megosztották a közösségi médiában.

Az AFP azonban nem talált bizonyítékot arra, hogy a Facebook-bejegyzésekben ábrázolt üvegház tényleg létezne. Sikerült kideríteni, hogy az interneten terjedő képet a Google mesterséges intelligenciája generálta. A Norvégia Klíma- és Környezetvédelmi Minisztériuma megerősítette az AFP kérdésére, hogy az országnak nincs “úszó üvegház” projektje.

Az állítást a Snopes is cáfolta már egy július 24-i cikkében (archivált link).

Norvégia cáfolja az üvegházra vonatkozó állítást

Norvégia Klíma- és Környezetvédelmi Minisztériuma az AFP-nek azt nyilatkozta, hogy az Ocean Bloommal kapcsolatos állítások „hamisak” (archivált link).

„Norvégiában nincs ilyen projekt, és nincs ilyen néven bejegyzett, ezen a területen működő vállalat sem” – írta Kari Asheim, a minisztérium sajtótitkára 2025. augusztus 6-án küldött e-mailben. Asheim azt is elmondta, hogy a képek „mesterséges intelligenciával generáltnak tűnnek, és az ilyen tartalmakra jellemző vizuális ellentmondásokat tartalmaznak”. 

A kép közelebbi vizsgálata azt mutatja, hogy az üvegházban látható három alak arca torz, és a középső férfi keze megnyúltnak tűnik. 

Pillanatképek a mesterséges intelligenciával készült képről, néhány vizuális ellentmondással, amelyeket az AFP nagyítóval emelt ki

Pillanatkép a mesterséges intelligenciával készült képről, néhány vizuális ellentmondással, amelyeket az AFP nagyítóval emelt ki

Egy fordított kereséssel sikerült kideríteni, hogy a képet július 7-én töltötték fel a Forest Hunts nevű Facebook-oldalra, amely más, szintén mesterséges intelligenciával készítettnek tűnő képeket is rendszeresen megoszt (archivált link). 

A Google „Erről a képről…” funkciója szerint a képet mesterséges intelligencia generálta.

2025. augusztus 6-án készült képernyőkép a Google oldaláról, amely jelzi, hogy a kép mesterséges intelligencia segítségével készült

Megújuló technológiák

Tehát, ahogyan fentebb kifejtettük, a közösségi médiában említett konkrét szerkezet puszta kitaláció, de az abban említett egyes technológiák közül sok valóban létezik. A napenergia az egyik leggyorsabban fejlődő megújuló energiaforrás, amelyben a napfényt közvetlenül hőenergiaként hasznosítják vagy villamos energiává alakítják (itt archiválva).  

Egy másik említett technológia a sótalanítás, amely a sós vizet (tengervizet) ivóvízzé alakítja (itt archiválva). A norvég Flocean cég a világ „első nagy léptékű tengeralatti sótalanító üzemén” dolgozik, amely 2026-ban kezdi meg az ivóvíz-termelést (itt és itt archiválva). 

2013-ban egy holland mérnök napenergiával működő sótalanító rendszert fejlesztett ki Dubaiban (itt archiválva). 

A hidroponika a növények tápanyagban gazdag vízben történő termesztését jelenti, ilyen farmok kereskedelmi léptékben már az 1950-es évek óta működnek világszerte (itt archiválva). A technológia lehetővé teszi a terméketlen talajú területeken való gazdálkodást és magasabb terméshozamot biztosít, de a kezdeti költségek magasabbak, mint a hagyományos mezőgazdaságban (itt archiválva).