Ezen a virális felvételen nem azt látni, ahogyan kiszabadítanak egy fiút egy állítólagos ukrán "kínzókamrából"

Miközben Ukrajna az orosz invázió elleni harcban nagymértékben a sorozásra támaszkodik a hadserege létszámának pótlásában, a katonai mozgósítás az ukrán társadalomban feszültségforrássá, valamint a Kreml-barát dezinformáció visszatérő célpontjává vált. Ebben a kontextusban kezdett el széles körben terjedni az interneten egy videó, amelyen egy zaklatott, 14 éves fiút kísérnek ki egy Kijev közelében található katonai létesítményből 2026. november 2-án, azzal az állítással, hogy ukrán katonák fogva tartották és megkínozták. A helyszínen készült felvételek, szemtanúk beszámolói és az ukrán hatóságok nyilatkozatai azonban azt mutatják, hogy a fiú egy, az épület előtt tartott tüntetés idején érkezett a helyszínre, majd a kerítésen átmászva jutott be a létesítmény területére. Azok az állítások, amelyek szerint ezt követően bántalmazták volna, továbbra is vitatottak.

„Az Azov-hadtesthez tartozó katonai egység által használt magánházról olyan hírek terjedtek, hogy mintegy negyven embert illegálisan fogva tartanak, kínoznak, bántalmaznak, és a sérültekhez még az egészségügyi személyzetet sem engedik be. A helyszínen egy 14 éves sokkos állapotban lévő fiút is kiszabadítottak” – olvasható egy magyar újságcikkben . A cikkben egy rémültnek tűnő fiúról készült képet látni. Ugyanez a kép több magyar nyelvű Facebook-bejegyzésben is megjelenik, például ebben , azzal az állítással, hogy a fiút fogva tartották Ukrajnában, és a képen a kiszabadítását látni. 

A kép azzal az állítással, hogy azon egy „ukrán kínzókamrából” kiszabadított 14 éves fiút látni, több száz megosztást ért el a Facebookon különböző cikkek és posztok formájában 2026. november eleje óta. Ugyanez az állítás már angolul , hollandul , horvátul , bolgárul és németül is terjedni kezdett. 

A képeket az X-en megosztotta Alice Weidel, az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás leállítását követelő német AfD párt társelnöke , valamint Oroszország hollandiai nagykövetsége is, szintén az X-en .

Az AFP azonban megállapította, hogy a tinédzser a november 2-i összecsapás során jutott be az ingatlan területére, és nem tartották fogva napokig az épületben.

Összecsapások egy kijevi elővárosban található „ideiglenes katonai létesítmény” előtt

Az incidens november 2-án történt Petropavlivszka Borscsahivkában , egy Kijevtől nyugatra fekvő elővárosban, miután a közösségi médiában olyan állítások terjedtek el, amelyek szerint mintegy 40 ukrán katonát akaratuk ellenére tartanak fogva és kínoznak egy magánházban.

Több tucat ember gyűlt össze az ingatlan előtt, és a demonstráció rendőrökkel, valamint a Nemzeti Gárda tagjaival való összecsapásokba torkollott. Videófelvételeken az látható, hogy a tüntetők megpróbálnak felborítani egy rendőrségi kisbuszt, illetve tárgyakat dobálnak a rendőrök felé, miközben figyelmeztető lövések dördülnek el, számolt be az AFP november 3-án. 

A november 2-án közzétett közleményében az ukrán Első Azov Hadtest megerősítette, hogy az épületet a hadtesthez tartozó 3121-es Nemzetigárda-egység „ideiglenes katonai létesítményként” használta.

Az Első Azov Hadtest elismerte, hogy a létesítményben négy olyan katonát tartottak fogva, akik engedély nélkül elhagyták a katonai egységüket. Azt is közölték, hogy a négy katona sérüléseket szenvedett, ezért kórházba szállították őket kivizsgálásra.

A közlemény szerint a közösségi médiában „nem ellenőrzött információk” terjedtek a katonák állítólagos kínzásáról, ami miatt civilek gyűltek össze a létesítmény előtt, és a mozgósított katonák szabadon bocsátását követelték. A közlemény szerint, miután megtagadták tőlük a belépést, a tüntetők akadályozták a létesítmény működését, és engedély nélkül próbáltak bejutni annak területére ( itt archiválva).

A tüntetők a létesítmény előtt gyülekeztek, majd a helyzet rendőrökkel és a Nemzeti Gárda tagjaival való összecsapásokba torkollott.

A helyszínen készült videókon azt is látni, hogy voltak, akik megpróbálták áttörni az épületet körülvevő kordont. Az este folyamán készült az a felvétel is, amelyen a tinédzsert kísérik ki az épületből, és amely később virális lett az interneten.

A szemtanúk szerint a fiú a tüntetés idején jutott az épületbe

Több ukrán médium által közzétett videón is látható, hogy a november 2-i összecsapás során egy zöld nadrágot viselő tinédzser felmászik a katonai létesítményt körülvevő falra.

Francis Farrell, a Kyiv Independent újságírója, a helyszínen tartózkodott, és arról számolt be , hogy „az épület főkapujától balra egy vállig érő szőke hajú tinédzser fiú felmászott egy fára, ahonnan filmezni kezdte az udvart, és sértéseket kiabált a bent tartózkodó katonák felé”.

Elmondása szerint látta, amint a fiú „egymás után hajigálja a téglákat, amelyeket a tömegből adtak fel neki” ( itt archiválva).

Farrell a Kyiv Independentben írt beszámolója szerint „végül azt lehetett látni, hogy leesik a kerítésről az udvarra”.

Az AFP kérdésére, hogy az általa korábban felvett tinédzser ugyanaz a fiú-e, akit később az épületből kísértek ki, Farrell november 5-én így válaszolt: „Egyértelműen ő az, az arcát itt elég jól ki lehet venni”, és megosztott egy rövid videót, amelyet ő maga készített.

A 2026. november 2-i videókból kivágott képkockák. A bal oldali képet Francis Farrell osztotta meg az AFP-vel; a másik a The Kyiv Independent oldaláról származik. 2026. november 6-i képernyőmentések

Más, az interneten terjedő videókon szintén egy tinédzser látható, amint a téglafal tetején halad, majd átesik annak túloldalára.

A fiú azt mondta, hogy a barátaival együtt jött a tüntetésre

Az ukrán UNIAN hírügynökség által a Telegramon közzétett videón az látható, amint Kirilo Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője 2026. november 2-án este az épületen belül beszélget egy fiatal fiúval. A fiú egy takaróba burkolózva ül, és rémültnek tűnik. Amikor megkérdezik, hány éves, azt válaszolja, hogy 14.

Ezután Budanov megkérdezi a fiútól, hogy egyedül érkezett-e, vagy valaki mással együtt. A fiú azt válaszolja, hogy más fiúkkal jött, de ők elmentek. Budanov ezután felhívja a fiú nővérét, és megkéri, hogy jöjjön érte. Később a kint összegyűlt tömeghez fordulva arra kéri a tüntetőket, hogy engedjék át a nővért, hogy hazavihesse az öccsét.

Az ukrán közszolgálati műsorszolgáltató, a Szuszpilne szintén beszámolt a házban történtekről. A tinédzser távozását egy másik, a UNIAN által közzétett videó örökítette meg; a jelenet később virális lett és hamis állításokkal kezdett terjedni.

Egyes vizuális összehasonlítások, például a TF1 francia műsorszolgáltató tényellenőrzése rámutattak a fiú zöld nadrágjára, amely hasonlít ahhoz, amely a távozásáról készült videón is látható ( itt archiválva).

Az AFP összevetette a fiú távozásáról készült videókat ( itt és itt ), amelyeken a házból kivezetett, takaróba burkolózott fiú alatt zöld nadrág látható, valamint azt a felvételt, amelyen ugyanazon az estén egy hosszú szőke hajú, zöld nadrágot viselő személy látható a kerítésen:

A 2026. november 2-i videók összehasonlítása. A sárga köröket az AFP adta képekhez, 2026. november 9-i képernyőmentések

Egy tanú és a gyermekvédelmi hatóság cáfolja a fogságban tartásra vonatkozó állítást

Az ukrán oknyomozó portál, a Slidstvo.Info interjút készített egy veteránnal, aki Budanovval együtt bement az épületbe. A veterán azt mondta a portálnak, hogy a tinédzser az összecsapások kezdete után mászott át a kerítésen, és nem tartozott azok közé a katonák közé, akik az épületben voltak ( itt archiválva).

November 4-én az ukrán Gyermekügyi Állami Szolgálat további információkat közölt a tinédzserről, miután a helyi gyermekvédelmi hatóságok felvették a kapcsolatot a családjával. Az Ukrinform szerint a közleményében a hatóság azt írta, hogy a fiú november 2-án, iskola után érkezett a demonstrációra, miután egy Telegram-csatornán értesült az eseményekről. 

A gyámügy által ismertetett beszámoló szerint a tinédzser akkor veszítette el az egyensúlyát, amikor az emberek rázni kezdték a kerítést, és az udvarra zuhant. A sérüléseinek körülményei ugyanakkor továbbra is vitatottak, mivel a fiú később azt állította, hogy a létesítmény területén bántalmazták.

A hatóság megerősítette, hogy a tinédzsert a Kijevi Regionális Gyermekkórházba szállították, hozzátéve, hogy az egészségügyi személyzet szerint sérülései nem jelentettek veszélyt sem az életére, sem az egészségére.

Olekszandr Pivnyenko, a Nemzeti Gárda parancsnoka  tagadta , hogy a fiút bántalmazták volna. Állítása szerint a katonák azért vitték be az épületbe, hogy megvédjék a tömeg által dobált tárgyaktól.

A november 3-án közzétett videónyilatkozatában egy tinédzser, akit a virálisan terjedő felvételeken szereplő fiúként azonosítottak, azt állította , hogy a demonstráció során mászott fel a létesítmény kerítésére, majd miután beesett annak területére, maszkos férfiak lapátokkal, rúgásokkal és ütésekkel bántalmazták. Beszámolója ugyanakkor ellentmond azoknak az állításoknak, amelyek szerint napokig fogva tartották volna ebben a házban. Ugyanezt a verziót több ukrán médium is ismertette. A fiú azt mondta, sérülései miatt kórházba került.

A hatóságok mind a létesítményt, mind a tüntetést vizsgálják

Az ukrán Állami Nyomozó Iroda november 3-án büntetőeljárást indított annak megállapítására, hogy milyen körülmények között szállásolták el az érintetteket, illetve történt-e velük szemben kényszerítés.

November 5-én a rendőrség közölte, hogy 130 olyan személyt azonosítottak, akik részt vehettek a zavargásokban – derül ki a Szuszpilne cikkéből . 

Az ukrán emberi jogi ombudsman, Dmitro Lubinec szintén vizsgálatot sürgetett a katonák létesítményben folytatott tevékenységével, valamint annak megállapítására, hogy az megfelelt-e a jogszabályoknak. Ugyanakkor elítélte a katonák elleni támadásokat is, számolt be az AFP. 

Farrell elmondta az AFP-nek, hogy a tömeg néhány száz főből állt. Hozzátette, hogy a jelenlévők között voltak kíváncsi helyiek, valamint olyan emberek is, akiket feltehetően a Telegram-csatornákon megjelent beszámolók és gyülekezésre buzdító felhívások vonzottak a helyszínre, köztük ez az orosz nyelvű bejegyzés is, amelyet több mint 800 ezren tekintettek meg. 

2026. november 2-án 13:16-kor a Real Kyiv csatorna egy nem ellenőrzött állítást közölt , miszerint az ingatlanban jogellenes fogva tartás történt. Fél órán belül más csatornák is azt állították, hogy körülbelül 40 embert tartanak fogva egy pincében, anélkül, hogy ezt a bejelentést hivatalosan megerősítették volna.

A november 2-i összecsapásokról készült videofelvételeken látható, hogy egy mentős egyenruhát viselő nő kiemelt szerepet játszik: többek között belép az épületbe, és férfiakat kísér a mentőautóhoz. A független ukrán médiaorgánum hromadszke ( itt archiválva) Valentina Molodaként azonosította a nőt, aki korábban élőben közvetítette a helyszínen történt visszaélésekre vonatkozó állításokat. 

Az eseményt követően az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) letartóztatta Molodát azzal a gyanúval, hogy megzavarta a katonai műveleteket és engedély nélkül hozta nyilvánosságra a csapatok tartózkodási helyét. A hatóságok azt állítják, hogy részt vett egy összeesküvésben, amelynek célja az volt, hogy sürgős orvosi ellátás nyújtásának ürügyével kiszabadítsanak egy katonát a helyszínről.

A hromadske beszámolója szerint november 4-én egy kijevi bíróság 60 napos előzetes letartóztatásba helyezte Molodát óvadék nélkül.

Feszültségek a katonai mozgósítás körül

Az AFP egy 2026 júniusában megjelent cikkében kifejtette, hogy az erőszakos mozgósítás, illetve a mozgósított férfiak bántalmazásának esetei csak csekély részét teszik ki a több tízezer behívott katonának. A probléma a háború kezdetén szinte egyáltalán nem létezett, amikor sok ukrán önként jelentkezett harci szolgálatra. Ahogy azonban a háború elhúzódott és egyre inkább érezhetővé vált a fáradtság, megszaporodtak az erőszakról szóló beszámolók is.

A téma mára különösen érzékennyé vált Ukrajnában, és egyúttal olyan kérdéssé is, amelyet a Kreml-barát sajtó, névtelen Telegram-csatornák, valamint olyan ukrán bloggerek erősítenek fel, akiket moszkvai kapcsolatokkal vagy politikai indíttatással vádolnak.

Az ukrán adatújságírásra szakosodott oknyomozó portál, a Texty.org.ua elemzést tett közzé arról, amit mozgósításellenes közösségimédia-influenszerek ökoszisztémájaként ír le. Az elemzés a szereplők online elérését, kapcsolatrendszerét, valamint a Kijev melletti november 2-i összecsapásokkal kapcsolatos állítások terjedésében játszott szerepüket vizsgálta.

Ez a 2026. július 9-én az ukrán főügyészség hivatalos Telegram-csatornáján közzétett sajtófotó egy felborult katonai toborzó járművet ábrázol Lvivben, az orosz Ukrajna-elleni invázió idején, 2026. július 8-án kitört zavargások nyomán, miután a rendőrök letartóztattak egy katonai szolgálat alól való kibúvással gyanúsított férfit, és elvitték őt egy toborzó központba

Hasonló zavargások törtek ki júliusban a nyugat-ukrajnai Lvivben, ahol az AFP szerint egy fiatal férfi besorozása után körülbelül 200 ember vett részt összecsapásokban.

Az AFP már cáfolt több, a mozgósítással kapcsolatos hamis állítást is, például ebben a cikkben.